Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-14 / 191. szám
185® AUGUSZTUS 14. lObNAI NAPLÓ 3. 565 munkaegységet szereztek eddig a szakesi Uj Elet Termelőszövetkezet rehabilitált középparaszt tagjai Otödszir tliizem a Dombóvári MÍV Fateliti A kulákkérdés Szakcson is több «örvénysértésre, vipszásL ságra adott alkalmat, s amikor megkezdődött a kuláknak megbélyegzett középparasztok rehabilitálása, itt is volt mit tenni. Amikor az igazság és méltányosság alapján megszűnt a szakesi középparasztok egy részét sújtó hátrányos megkülönböztetés, többes kezdtek azzal a gondolattal foglalkozni, hogy belépnek a falu egyre fejlődő, erősödő tér melőszövetkezetébe, az új Elet Tsz-be. Hárem igen tekintélyes család a rehabilitálások befejeztével, még május folyamán aláírta a belépési nyilatkozatot. S azóta Magyar János,. Gyenis Ferenc és Halász József családjával egyitt szorgalmas, becsületes tagja a termelőszövetkezetnek. Korábban, még akkor is, amikor jogtalanul kuláklistára kerültek, a falu köztiszteletben álló gazdái voltak. Magyar Jánosék és Halász Józsefék 32—32 holdon gazdálkodtak, Gyenis Feren- céknek pedig 25 holdjuk volt. A tekintélyes földterület szorgalommal, munkaszeretettel párosult s a három családnak igazán nem volt oka panaszar. Amikor a rehabilitáció megtörtént, azonnal jelentkeztek a termelőszövetkezetben. A közgyűlés pedig egyhangúlag felvételük mellett szavazott. Velük egyidőben még két család lépett a tsz-be, s így a szövetkeze^ tagjainak száma 150-re, földterületük pedig 980 holdra emelkedett. Ha valaki megkérdezi a tsz- ben, hogyan vannak megelégedve a rehabilitált középparaszt- tagok munkájával, senki nem tud rájuk rosszat mondani. Valamennyien, családtagjaikkal együtt, a növénytermesztési brigádban dolgoznak s amikor a szövetkezet tagjai lettek, éppen a növényápolás sürgető ideje volt. Magyar Jánosékat, Gyenis Ferencéket és Halász Józseféket mindig ott lehetett látni a tsz földjein. De ott voltak akkor is, amikor megkezdődött az aratás. Ez pedig nem kis feladatot rótt a termelőszövetkezetre, mert a 390 hold kalászosból, az apró parcellák miatt. 180 holdat kézzel kellett aratni. A három tag, családjával együtt az aratás idején is az elsők között dolgozott, s igazán nem lehetett eldönteni, ki volt példamutató, a három új tag-e, vagy pedig azok, akik már évek óta a szövetkezetben dolgoznak. Szorgalmas munkájukat mi sem dicséri jobban, mint a munkaegység kimutatás. A legtöbb munkaegysége Magyar Jánosnak van, aki családtagjaival együtt 216 munkaegységet saerzett as elmúlt hét végéig. Alig marad el mögötte Halász József 209 munkaegységével, de nem kell szégyenkeznie Gyenis Ferencnek sem, aki május óta 140 munkaegységet szerzett. A tsz elégedett és elégedett is lehet a három rehabilitált középparaszt munkájával. De vajon elégedettek-e ők a szövetkezettel? Erre legjobban a tsz egyre fejlődő, erősödő gazdasága válaszol. Az elmúlt évben 27 forint volt egy munkaegység értéke, az idén — noha nem mindenben kedvezett az időjárás — elérik a 36 forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy minden tsz-tagnak legalább erős középparaszti életszínvonalat tud biztosítani a termelőszövetkezet. A három rehabilitált szakesi család munkája is hozzájárul ahhoz, hogy most még jobban erősödjék, fejlődjék az üj Élet Tsz. Az a tény pedig, hogy amint erre lehetőségük nyílt, a szövetkezeti gazdálkodást választották, azt mutatja, hogy a középparasztok figyelme mindjobban a szövetkezeti gazdálkodás felé fordul Szakcson. (I) Üzemünk 1955. január 1-e óta öt esetben nyerte el az „Él- üzem” címet, tehát egy negyedév kivételével minden negyedévben élüzem lett. A kieső negyedév 1955. negyedik negyede volt, amikor!is anyaghiány miatt nem tűk teljesíteni a feltételeket. Az elmúlt negyedévben üze. műnk tervét 106,7 százalékra teljesítette. E háram hónap alatt tizenháromezer köbméter telített anyagot adtunk át a MAV-nak és egyéb felhasználó vállalatoknak. Üzemünk termelvényei túlsúlyban import faanyagból készülitek. Általában Romániából és Finnországból importálunk fát. Az utóbbi időben Jugoszláviából is kaptunk jelentős mennyiségű faanyagot. A Jugoszláviával kedvező körülmények között megkötött szerződés elő fogja segíteni üzemünket abban, hogy egész évben megtartsuk az „Él- üzem" címet. Most a nyári melegben, kulcsponti feladatunk az, hogy a repedés ellen és a tartósítás szempontjából minden bükktalpfát megpántoljunk. A pántolási munkában élen jár és példát mutat Ari Sánd»r és sztahanovista brigádja. Eredményeink annál is inkába jelentősek, mivel huzamosabb idő óta munkaerőhiánnyal küzdünk. Az irányvonatokkal érkazí import talpfák kirakásánál nem tudtuk minden esetben a gyors kocsifordulót biztosítani. E hibák kiküszöbölést; érdekében már több — eredménnyel járó — kezdeményezést tettünk. A szakvonali vezetés a pártós a szakszervezet közös határozata alapján két hónappal ezelőtt megszerveztük az éjjeli rakodóbrigádokat és biztosítjuk a folyamatos vasárnapi rakodást is. Az eddigi eredmények megtartásával, azok fokozásával, a még fennálló hiányosságok felszámolásával az üzemvezetés — a dolgozókkal együtt — továbbra is küzd a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásáért, a tervek minden részleteiben való teljesítéséért. Somogyi Béla Ulveczki László párttitkár üzemvezető Balaskó János üb elnök Közös erővel.. . Kultúrház épül Felsőxtánáxt Hol lehet még egyszerűsíteni ? A Vaskos, kövérre hízott dossziét tettek elém az asztalra, látszott rajta, hogy jól tartották papírral. Jóhiszemű és bizakodó voltam, az az élénk meggyőződés élt bennem, hogy ez a degeszre tömött irodai mindenttudó a Fornádi Állami Gazdaság összes eddigi építkezéseinek szerteágazó szövevényes történetét tartalmazza. A bizakodás azonban korai volt, jóhiszeműségem pedig meglepő gyorsan elpárolgott. Könnyed, természetes hangon tudtomra hozták, hogy az irodai alkotásoknak ez a tekintélyes mennyisége egyetlen szűkebb témakörre vonatkozik, ez a papírhalmaz egy komlószárító építkezésének ezévi története. A két levelező fél a Fornádi Állami Gazdaság és a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Megkíséreltem felmérni ezt a határozottan sokraképes szorgalmat, amelyet a levelezésben felmutattak, de nem sikerült, ötven levélnél feladtam a harcot mert a dossziénak még csak a feléig jutottam el. Szerény becslésem szerint körülbelül 100 kimért hangú, hosszabb, rövidébb remekmű szorongott a dossziéban. Ezzel azonban nem merült ki a komlószárító építésének levelezése. A múlt év hagyatékai között szerényen húzódik meg a már említett dosszié két társa (ezek már nem a Tolna megyei Építőipari Vállalattól) jelezve, hogy építkezni nem olyan könnyű dolog és minden esztendőnek megvannak a maga nehézségei. Kinek lenne türelme pontosan ellenőrizni azt., amit az állami gazdaság mond. Hátha úgy van és valóban 400 levelet kellene végigszámolni. De még akkor is sok a papír, ha ennek csak a fele van. Ezek után megnézhetjük, hogyan készült el a komlószárító. Ebben az évben az első határidő július 15, vakolási és egyéb külső munkákkal együtt. július 30-a volt. Pótrendelések miatt ezt meghosszabbították augusztus 10-ig, erről a napról pedig újra eltolódott az átadás határideje, önkénytelenül felmerül a gondolat, vajon a késéseknek nem a bürokrácia, nem a hivatalos, de egyben felesleges papirmunka-e az oka? Talán sikerülne bebizonyítani, hogy ebben az esetben nem. De még akkor is nehéz lenne elhinni azt, hogy a levelek tömege és a mögöttük rejlő hivatalos útvesztők nélkül nem mennének gyorsabban az építkezések. Milyen irodai hajrá lehet egy állami gazdaságban, ahol egyszerre több építkezés folyik és mi lehet a vállalatnál, amelyik egyidőben több helyen dolgozik? Meglepő dolog azt tapasztalnihogy az építkezések nemcsak a tégla és a vasbetonele. 'mek gyártásával, hanem a papírkészítéssel is összefüggnek. Mennyi időt és hány embert köt le az, hogy munkát adnak a postásoknak — mert az ilyesminek aligha van más haszna — diktálnak, gépelnek, iktatnak és válaszolnak. Nem hiába jelszó tehát az egyszerűsítés, mert szükség van rá. Azon pedig, hogy hol lehet vagy kell egyszerűsíteni, nem érdemes töprengeni — nyomra vezetnek a hosszan húzódó ügyek és a túltáplált dossziék. B. L. Á Szekszárdi MÁV Állomásfőnökség közleménye Az augusztus 19—20-án Szekszárdon tartandó ünnepi vásárral kapcsolatban közöljük, hogy a MÁV rendes személyszállító vonatait megerősített szerelvényekkel közlekedteti. Ezeken kívül Báta- székről 8 óra 30 perckor mentesítő vonatot indít, amely Sárpilisről 8,41-kor, Decsröl 8,51-kor, öcsényből 9 órakor indul, Szekszárdra 9,07-kor- érkezik. A délután 14,15-kor és a 20,43-kor induló tolnai vonatokat Nagydorog állomásig közlekedteti. A Bátaszék felé hazatérő utasok részére 18,05-kor mentesítő vonat indul SzekszárdrőlSzükségszerűen, a mutatkozó utasforgalom kívánalmainak megfelelően gondoskodunk az utazó közönség zavartalan elszállításáról. Az ötven százalékos Kedvezmény Tolna megye egész területére vonatkozik. A vasúti menetjegyeket a vásár kapuja melletti pavillo ban kel! lebélyegeztetni. Felvilágosításokat a bélyegző pavillonban és az állomásfőnökségen készségesen adunE. MÁV Allomásfőnökség, Szekszárd. Régi vágyuk beteljesedését látják a felsőnánai dolgozók, amikor a földekről a munkából hazatérve úgy intézik a sort, hogy útba ejtsék a falu központját, ahol a község új kultúrháza épül. A Högyész és Vidéke földművesszövetkezet februári küldöttgyűlésén Ambrus Menyhért, a felsőnánai üj Barázda Tsz elnöke beszélt először arról, hogy Felsönána a gyönki járás dombjai közé épült kis falu lakói mennyire szomjúzzák a kultúrát, s beszélt arról is, hogy a fiatalok az öregekkel együtt a kocsmában jönnek össze, mert nincs kultúrházuk. Pedig meg lehetne valósítani — mondotta, ha anya gi segítséget kaphatnánk, mert a falu dolgozói szívesen vállaltak társadalmi munkát azért, hogy kultúrházuk legyen. A közgyűlés akkor ügy döntött, hogy a felsőnánaiak állják szavukat, ők megadják a segítsé get és 137 000 forintot szavaztak meg a felsőnánai kultúrház építésére. Augusztus 2-án kezdte meg a munkát a Hőgyészi Vegyesipari KTSZ építőbrigádja, Szász Antal brigádvezetővel az élén, s máris lerakták a 400 személyt befogadó nagyterem, a 30 négyzetméteres színpad és két öltöző alapját. — örül ennek az építkezésnek falunk apraja-nagyja — mondja Schmidt János, a község párt- szervezetének titkára. — De nemcsak örülnek, hanem segítenek is — mondja büszkén. Büszkesége indokolt is, mert valóban kiveszi a észét az építésből mindenki de szükség is van erre, mert 30 000 forint értékű munkát vállaltak a falu dolgozói. A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok összefogva dolgoznak. Dárdái Géza és még néhányan kocslfu varral segédkeznek a téglahordásnál. Dárdái Gergely, Horváth László és a többiek gyalogos munkát végeznek. Magalin L6- rincné az asszonyokkal a mész- oltásnál dolgozik. Serénykednek a DISZ-flaEalok és- az úttörők is. A kis Fazekas Jóska, Orbán Pista, Szerb Demeter, de a többi kispajtások is irtodig az építkezés körül „csellengnek”, hordják a téglát, a vizet, Szász bácsi mindegyiküknek tud1 munkát adni. Az építőbrigád minden tagja szorgalmasan dolgozik, mert azt ígérték, hogy augusztus 20-ig végeznek a falak építésével. — A télen már élénk kultúráiét alakulhat ki a mi községünkben Is — mondja a párttlt- kár. — Megszervezzük a székely és német kultúrcsoportot, felolvasásokat, szaktanfolyamokat és előadásokat tartunk a tél folyamán. De szívesen és minél gyakrabban szeretnénk látni a Faluszínház előadásait is, mert e tekintetben nekünk sokat kell behozni. A tsz-agitóció néhány tapasztalata A termelőszövetkezeti agitáció — a taglétszám növelése — állandó feladat, mint ahogyan állandóan kell foglalkozni a szövetkezetek gazdasági meg erősítésével, mert csak így biztosítható a mezőgazdaság állandó fejlődése. A gyakorlat is igazolja, hogy ott születtek , megfelelő eredmények, ahol ezt a feladatot nem kampányszerűen kezelték. Évközben vannak azonban olyan időszakok, amelyek különösen alkalmasak az agitációs munkára. Nyilvánvaló, hogy az ara tási munkálatok kellős közepén nem volt lehetőség széleskörű, szervezett agitációs mun kára; az emberek többsége haj naltól késő estig dolgozott, és akkor a fő feladat a gabona időbeni betakarítása volt, De az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi időszak az év egyik . legalkalmasabb szakasza a tsz-agitációra. A növényápolás a gabonabetakarítás — a csép- lés kivételével — lényegében befejeződött, az őszi vetési és betakarítási munkálatok pedig még nem kezdődtek meg. Tehát bizonyos mértékig átmeneti időszak a jelenlegi, és ideiglenesen csökkent a mezőgazda- sági munkák nagy hajrája. Másrészt pedig lényegében a gazdasági év végére értünk: a gabonát betakarítottuk, a kapások betakarítása is rövidesen megkezdődik és ezután kerül sor a következő gazdasági év alapjának megteremtésére, az őszi kalászosok elvetésére, az őszi talajelőkészítésre. A jelenlegi időszak tehát „gazdaságilag” is megkönnyíti az áttérést az egyéni termelési formáról a nagyüzemire. Éppen ezért mulasztást követnénk el, ha kihasználatlanul hagynánk az agitációs munkának ezeket a lehetőségeit. A Központi Vezetőség július 18— 21-i határozata nyomatékosan felhívja a figyelmünket többek között arra is, hogy fokozni kell erőfeszítésünket a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítése érdekében. Ez a határozat kötelezi a pártmunkáso kát, kommunistákat, és itt az ideje, hogy a nyári bizonyos mértékű „pangás“ után most ismét nagy erőbedobással tevékenykedjenek ezen a téren. Nézzük, mi is a fő teendő? Agitálni, agitálni és agitálni! Ez, és csakis ez lehet a fő mód szer ahhoz, hogy napról napra újabb dolgozó parasztok térjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A meggyőző szó, az agitációs érvek sorozata — ez az, ami a meglévő példa mellett segíti a szövetkezeti gondolat elterjedését, meghonosodását. Több helyen egy-egy terület vezetői, kommunistái öntevékenyen hozzáláttak e feladat megoldásához. Saját területükön szervezik, irányítják a fel- világosító munkát és maguk is aktívan részt vesznek a dolgozó parasztok meggyőzésében. Bátaszéken a községi és a tsz- vezetők megbeszélték az ezzel kapcsolatos módszerbeli tennivalókat, kidolgozták az agitációs érveket és munkához láttak az agitátorok. Már eredményt is tudnak felmutatni. Nem mindenütt van azonban így. Szedresen a termelőszövet kezeiben például még szó sem volt erről. A községben tsz-el- lenes hangok ütötték fel a fejű két, de a szövetkezet kommunistái nem vették fel ellenük a harcot és így a pártonkívüli tsz-tagok is szemet húnynak a rágalmak előtt Az agitációs módszereknél több helyen ismét megmutatkoznak azok a hibák, amelyek a tavasszal és az előző években gátolták az eredményeket. Több helyen a vezetők nem okultak eléggé abból a hibából, amit az okozott, hogy a tér melőszövetkezeti tagságot nem vonták be megfelelően az agitációs munkába, és jelenleg is fennáll ez a hiba. A dombóvári járásban saját példájukon keresztül tapasztalhatták annak előnyeit, amikor a tsz-ta- gok agitáltak és ennek az ellen kezőjének a hátrányait is. A múlt télen és a tavasszal nagy előrehaladás mutatkozott a szó vetkezeti mozgalom terén a járásban és ennek az egyik fő oka éppen az volt, hogy mozgósították a termelőszövetkezetek tagjai. Most azonban noha hozzáfogtak az agitációs munkához, de csak a vezetők és általában a „hivatali” emberek járnak agitációs munkára. Természetesen szükséges az is, hogy a vezető emberek bekapcsolódjanak az agitációs munkába, de ez nem helyettesítheti a tsz-tagság agitációs tevékenységét, azokét az emberekét, akik hosszabb-rövidebb idő óta saját életükön keresztül tapasztalják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Több helyen, még egyes vezetők szerint is, „nincs elég érv”. Persze ezt csak az mondja, aki nem néz eléggé körül saját portáján és nem ismeri a valóságot. A termelőszövetkeze tek többségében a gazdasági eredmények lényegesen nagyob bak, mint a környék egyéni dolgozó parasztjaié. Ez aztán megmutatja természetesen a jólét közti különbséget is. Néhol — például Bikácson és Dunakömlődön — a termelőszö vetkezeti tagok még azt is elhallgatják, ami a valóságban megvan. Pusztán azzal érvelnek, amit felvittek saját padlásukra és amit betettek saját zsebükbe. Kétségtelen, hogy ez minden ember számára nagyon fontos, de a valóság meghamisítása elhallgatni azokat az eredményeket, amelyek a közös vagyon növekedése terén mutatkoznak, s amelyek a még nagyobb egyéni eredmények elérésének a lehetőségeit biztosítják a következő években. Egy új épület, vagy gép kezdetben csak költség, de később annál nagyobb haszon. Általános sémát nem lehet megadni arra, hogy hogyan, mivel agitáljanak, de minden községben megvannak azok a tények, amelyek megismertető se vonzó az egyéniek számára. Éppen ezért a kommunistáknak önállóan, helyileg kell kidolgoznánk elsősorban a helyi eredmények alapján az agit- tációs érveket.
