Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

185® AUGUSZTUS 14. lObNAI NAPLÓ 3. 565 munkaegységet szereztek eddig a szakesi Uj Elet Termelőszövetkezet rehabilitált középparaszt tagjai Otödszir tliizem a Dombóvári MÍV Fateliti A kulákkérdés Szakcson is több «örvénysértésre, vipszásL ságra adott alkalmat, s amikor megkezdődött a kuláknak meg­bélyegzett középparasztok reha­bilitálása, itt is volt mit tenni. Amikor az igazság és méltányos­ság alapján megszűnt a szakesi középparasztok egy részét súj­tó hátrányos megkülönböztetés, többes kezdtek azzal a gondolat­tal foglalkozni, hogy belépnek a falu egyre fejlődő, erősödő tér melőszövetkezetébe, az új Elet Tsz-be. Hárem igen tekintélyes család a rehabilitálások befejeztével, még május folyamán aláírta a belépési nyilatkozatot. S azóta Magyar János,. Gyenis Ferenc és Halász József családjával egyitt szorgalmas, becsületes tagja a termelőszövetkezetnek. Korábban, még akkor is, ami­kor jogtalanul kuláklistára ke­rültek, a falu köztiszteletben álló gazdái voltak. Magyar Jánosék és Halász Józsefék 32—32 hol­don gazdálkodtak, Gyenis Feren- céknek pedig 25 holdjuk volt. A tekintélyes földterület szorga­lommal, munkaszeretettel páro­sult s a három családnak igazán nem volt oka panaszar. Amikor a rehabilitáció meg­történt, azonnal jelentkeztek a termelőszövetkezetben. A köz­gyűlés pedig egyhangúlag felvé­telük mellett szavazott. Velük egyidőben még két csa­lád lépett a tsz-be, s így a szövetkeze^ tagjainak száma 150-re, földterületük pedig 980 holdra emelkedett. Ha valaki megkérdezi a tsz- ben, hogyan vannak megeléged­ve a rehabilitált középparaszt- tagok munkájával, senki nem tud rájuk rosszat mondani. Valamennyien, családtagjaikkal együtt, a növénytermesztési bri­gádban dolgoznak s amikor a szövetkezet tagjai lettek, éppen a növényápolás sürgető ideje volt. Magyar Jánosékat, Gyenis Ferencéket és Halász Józseféket mindig ott lehetett látni a tsz földjein. De ott voltak akkor is, amikor megkezdődött az aratás. Ez pedig nem kis feladatot rótt a termelőszövetkezetre, mert a 390 hold kalászosból, az apró parcellák miatt. 180 holdat kéz­zel kellett aratni. A három tag, családjával együtt az aratás idején is az elsők között dolgozott, s iga­zán nem lehetett eldönteni, ki volt példamutató, a három új tag-e, vagy pedig azok, akik már évek óta a szövetkezetben dolgoznak. Szorgalmas munkájukat mi sem dicséri jobban, mint a mun­kaegység kimutatás. A legtöbb munkaegysége Ma­gyar Jánosnak van, aki család­tagjaival együtt 216 munka­egységet saerzett as elmúlt hét végéig. Alig marad el mögötte Halász József 209 munkaegységével, de nem kell szégyenkeznie Gyenis Ferencnek sem, aki május óta 140 munkaegységet szerzett. A tsz elégedett és elégedett is lehet a három rehabilitált közép­paraszt munkájával. De vajon elégedettek-e ők a szövetkezet­tel? Erre legjobban a tsz egyre fejlődő, erősödő gazdasága vá­laszol. Az elmúlt évben 27 forint volt egy munkaegység értéke, az idén — noha nem mindenben kedvezett az időjárás — elérik a 36 forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy min­den tsz-tagnak legalább erős kö­zépparaszti életszínvonalat tud biztosítani a termelőszövet­kezet. A három rehabilitált szakesi család munkája is hozzájárul ah­hoz, hogy most még jobban erő­södjék, fejlődjék az üj Élet Tsz. Az a tény pedig, hogy amint erre lehetőségük nyílt, a szövet­kezeti gazdálkodást választották, azt mutatja, hogy a középparasz­tok figyelme mindjobban a szö­vetkezeti gazdálkodás felé for­dul Szakcson. (I) Üzemünk 1955. január 1-e óta öt esetben nyerte el az „Él- üzem” címet, tehát egy negyed­év kivételével minden negyedév­ben élüzem lett. A kieső negyed­év 1955. negyedik negyede volt, amikor!is anyaghiány miatt nem tűk teljesíteni a feltételeket. Az elmúlt negyedévben üze. műnk tervét 106,7 százalékra teljesítette. E háram hónap alatt tizenháromezer köbméter telített anyagot adtunk át a MAV-nak és egyéb felhasz­náló vállalatoknak. Üzemünk termelvényei túlsúly­ban import faanyagból készül­itek. Általában Romániából és Finnországból importálunk fát. Az utóbbi időben Jugoszláviából is kaptunk jelentős mennyiségű faanyagot. A Jugoszláviával kedvező körülmények között megkötött szerződés elő fogja segíteni üzemünket abban, hogy egész évben megtartsuk az „Él- üzem" címet. Most a nyári melegben, kulcs­ponti feladatunk az, hogy a re­pedés ellen és a tartósítás szem­pontjából minden bükktalpfát megpántoljunk. A pántolási munkában élen jár és példát mutat Ari Sánd»r és sztahanovista brigádja. Eredményeink annál is inkába jelentősek, mivel huzamosabb idő óta munkaerőhiánnyal küz­dünk. Az irányvonatokkal érkazí import talpfák kirakásánál nem tudtuk minden esetben a gyors kocsifordulót biztosítani. E hibák kiküszöbölést; érdekében már több — eredménnyel járó — kezdeményezést tettünk. A szakvonali vezetés a párt­ós a szakszervezet közös hatá­rozata alapján két hónappal ezelőtt megszerveztük az éj­jeli rakodóbrigádokat és biz­tosítjuk a folyamatos vasár­napi rakodást is. Az eddigi eredmények meg­tartásával, azok fokozásával, a még fennálló hiányosságok fel­számolásával az üzemvezetés — a dolgozókkal együtt — tovább­ra is küzd a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásáért, a tervek minden részleteiben való teljesítéséért. Somogyi Béla Ulveczki László párttitkár üzemvezető Balaskó János üb elnök Közös erővel.. . Kultúrház épül Felsőxtánáxt Hol lehet még egyszerűsíteni ? A Vaskos, kövérre hízott dossziét tettek elém az asztalra, látszott rajta, hogy jól tartot­ták papírral. Jóhiszemű és bizakodó voltam, az az élénk meggyőződés élt bennem, hogy ez a degeszre tömött irodai mindenttudó a Fornádi Állami Gazdaság összes eddigi építkezéseinek szerteágazó szövevényes történetét tartal­mazza. A bizakodás azonban korai volt, jóhi­szeműségem pedig meglepő gyorsan elpárol­gott. Könnyed, természetes hangon tudtomra hozták, hogy az irodai alkotásoknak ez a tekin­télyes mennyisége egyetlen szűkebb témakörre vonatkozik, ez a papírhalmaz egy komlószárító építkezésének ezévi története. A két levelező fél a Fornádi Állami Gazdaság és a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Megkísérel­tem felmérni ezt a határozottan sokraképes szorgalmat, amelyet a levelezésben felmutat­tak, de nem sikerült, ötven levélnél feladtam a harcot mert a dossziénak még csak a feléig jutottam el. Szerény becslésem szerint körül­belül 100 kimért hangú, hosszabb, rövidébb remekmű szorongott a dossziéban. Ezzel azon­ban nem merült ki a komlószárító építésének levelezése. A múlt év hagyatékai között szeré­nyen húzódik meg a már említett dosszié két társa (ezek már nem a Tolna megyei Építő­ipari Vállalattól) jelezve, hogy építkezni nem olyan könnyű dolog és minden esztendőnek megvannak a maga nehézségei. Kinek lenne türelme pontosan ellenőrizni azt., amit az állami gazdaság mond. Hátha úgy van és valóban 400 levelet kellene végigszá­molni. De még akkor is sok a papír, ha ennek csak a fele van. Ezek után megnézhetjük, hogyan készült el a komlószárító. Ebben az évben az első ha­táridő július 15, vakolási és egyéb külső mun­kákkal együtt. július 30-a volt. Pótrendelések miatt ezt meghosszabbították augusztus 10-ig, erről a napról pedig újra eltolódott az átadás határideje, önkénytelenül felmerül a gondolat, vajon a késéseknek nem a bürokrácia, nem a hivatalos, de egyben felesleges papirmunka-e az oka? Talán sikerülne bebizonyítani, hogy ebben az esetben nem. De még akkor is nehéz lenne elhinni azt, hogy a levelek tömege és a mö­göttük rejlő hivatalos útvesztők nélkül nem mennének gyorsabban az építkezések. Milyen irodai hajrá lehet egy állami gazdaságban, ahol egyszerre több építkezés folyik és mi lehet a vállalatnál, amelyik egyidőben több helyen dol­gozik? Meglepő dolog azt tapasztalnihogy az építkezések nemcsak a tégla és a vasbetonele. 'mek gyártásával, hanem a papírkészítéssel is összefüggnek. Mennyi időt és hány embert köt le az, hogy munkát adnak a postásoknak — mert az ilyesminek aligha van más haszna — diktálnak, gépelnek, iktatnak és válaszolnak. Nem hiába jelszó tehát az egyszerűsítés, mert szükség van rá. Azon pedig, hogy hol lehet vagy kell egyszerűsíteni, nem érdemes töprengeni — nyomra vezetnek a hosszan hú­zódó ügyek és a túltáplált dossziék. B. L. Á Szekszárdi MÁV Állomásfőnökség közleménye Az augusztus 19—20-án Szekszárdon tartandó ünnepi vásárral kapcsolatban közöl­jük, hogy a MÁV rendes sze­mélyszállító vonatait megerő­sített szerelvényekkel közle­kedteti. Ezeken kívül Báta- székről 8 óra 30 perckor men­tesítő vonatot indít, amely Sárpilisről 8,41-kor, Decsröl 8,51-kor, öcsényből 9 órakor indul, Szekszárdra 9,07-kor- érkezik. A délután 14,15-kor és a 20,43-kor induló tolnai vonatokat Nagydorog állomá­sig közlekedteti. A Bátaszék felé hazatérő utasok részére 18,05-kor mentesítő vonat in­dul Szekszárdről­Szükségszerűen, a mutatko­zó utasforgalom kívánalmai­nak megfelelően gondosko­dunk az utazó közönség zavar­talan elszállításáról. Az ötven százalékos Kedvez­mény Tolna megye egész terü­letére vonatkozik. A vasúti menetjegyeket a vásár kapuja melletti pavillo ban kel! le­bélyegeztetni. Felvilágosításo­kat a bélyegző pavillonban és az állomásfőnökségen készsé­gesen adunE. MÁV Allomásfőnökség, Szekszárd. Régi vágyuk beteljesedését látják a felsőnánai dolgozók, amikor a földekről a munkából hazatérve úgy intézik a sort, hogy útba ejtsék a falu központ­ját, ahol a község új kultúrháza épül. A Högyész és Vidéke föld­művesszövetkezet februári kül­döttgyűlésén Ambrus Menyhért, a felsőnánai üj Barázda Tsz el­nöke beszélt először arról, hogy Felsönána a gyönki járás domb­jai közé épült kis falu lakói mennyire szomjúzzák a kultúrát, s beszélt arról is, hogy a fiatalok az öregekkel együtt a kocsmá­ban jönnek össze, mert nincs kultúrházuk. Pedig meg lehetne valósítani — mondotta, ha anya gi segítséget kaphatnánk, mert a falu dolgozói szívesen vállal­tak társadalmi munkát azért, hogy kultúrházuk legyen. A közgyűlés akkor ügy dön­tött, hogy a felsőnánaiak állják szavukat, ők megadják a segítsé get és 137 000 forintot szavaz­tak meg a felsőnánai kultúrház építésére. Augusztus 2-án kezd­te meg a munkát a Hőgyészi Vegyesipari KTSZ építőbrigádja, Szász Antal brigádvezetővel az élén, s máris lerakták a 400 sze­mélyt befogadó nagyterem, a 30 négyzetméteres színpad és két öltöző alapját. — örül ennek az építkezésnek falunk apraja-nagyja — mondja Schmidt János, a község párt- szervezetének titkára. — De nemcsak örülnek, hanem segíte­nek is — mondja büszkén. Büsz­kesége indokolt is, mert valóban kiveszi a észét az építésből min­denki de szükség is van erre, mert 30 000 forint értékű mun­kát vállaltak a falu dolgozói. A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok összefogva dolgoznak. Dárdái Géza és még néhányan kocslfu varral segédkeznek a téglahor­dásnál. Dárdái Gergely, Horváth László és a többiek gyalogos munkát végeznek. Magalin L6- rincné az asszonyokkal a mész- oltásnál dolgozik. Serénykednek a DISZ-flaEalok és- az úttörők is. A kis Fazekas Jóska, Orbán Pista, Szerb Demeter, de a töb­bi kispajtások is irtodig az épít­kezés körül „csellengnek”, hord­ják a téglát, a vizet, Szász bá­csi mindegyiküknek tud1 munkát adni. Az építőbrigád minden tag­ja szorgalmasan dolgozik, mert azt ígérték, hogy augusztus 20-ig végeznek a falak építésé­vel. — A télen már élénk kultúr­áiét alakulhat ki a mi közsé­günkben Is — mondja a párttlt- kár. — Megszervezzük a székely és német kultúrcsoportot, felol­vasásokat, szaktanfolyamokat és előadásokat tartunk a tél folya­mán. De szívesen és minél gyak­rabban szeretnénk látni a Falu­színház előadásait is, mert e te­kintetben nekünk sokat kell be­hozni. A tsz-agitóció néhány tapasztalata A termelőszövetkezeti agi­táció — a taglétszám növelése — állandó feladat, mint aho­gyan állandóan kell foglalkozni a szövetkezetek gazdasági meg erősítésével, mert csak így biztosítható a mezőgazdaság állandó fejlődése. A gyakorlat is igazolja, hogy ott születtek , megfelelő eredmények, ahol ezt a feladatot nem kampány­szerűen kezelték. Évközben vannak azonban olyan idő­szakok, amelyek különösen alkalmasak az agitációs mun­kára. Nyilvánvaló, hogy az ara tási munkálatok kellős köze­pén nem volt lehetőség széles­körű, szervezett agitációs mun kára; az emberek többsége haj naltól késő estig dolgozott, és akkor a fő feladat a gabona időbeni betakarítása volt, De az is nyilvánvaló, hogy a je­lenlegi időszak az év egyik . legalkalmasabb szakasza a tsz-agitációra. A növényápolás a gabonabetakarítás — a csép- lés kivételével — lényegében befejeződött, az őszi vetési és betakarítási munkálatok pedig még nem kezdődtek meg. Te­hát bizonyos mértékig átmeneti időszak a jelenlegi, és ideigle­nesen csökkent a mezőgazda- sági munkák nagy hajrája. Másrészt pedig lényegében a gazdasági év végére értünk: a gabonát betakarítottuk, a kapá­sok betakarítása is rövidesen megkezdődik és ezután kerül sor a következő gazdasági év alapjának megteremtésére, az őszi kalászosok elvetésére, az őszi talajelőkészítésre. A jelen­legi időszak tehát „gazdasági­lag” is megkönnyíti az áttérést az egyéni termelési formáról a nagyüzemire. Éppen ezért mulasztást kö­vetnénk el, ha kihasználatlanul hagynánk az agitációs munká­nak ezeket a lehetőségeit. A Központi Vezetőség július 18— 21-i határozata nyomatékosan felhívja a figyelmünket töb­bek között arra is, hogy fo­kozni kell erőfeszítésünket a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítése érdekében. Ez a ha­tározat kötelezi a pártmunkáso kát, kommunistákat, és itt az ideje, hogy a nyári bizonyos mértékű „pangás“ után most ismét nagy erőbedobással tevé­kenykedjenek ezen a téren. Nézzük, mi is a fő teendő? Agitálni, agitálni és agitálni! Ez, és csakis ez lehet a fő mód szer ahhoz, hogy napról napra újabb dolgozó parasztok tér­jenek a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. A meggyőző szó, az agitációs érvek sorozata — ez az, ami a meglévő példa mellett segíti a szövetkezeti gondolat elterjedését, megho­nosodását. Több helyen egy-egy terület vezetői, kommunistái öntevé­kenyen hozzáláttak e feladat megoldásához. Saját területü­kön szervezik, irányítják a fel- világosító munkát és maguk is aktívan részt vesznek a dolgo­zó parasztok meggyőzésében. Bátaszéken a községi és a tsz- vezetők megbeszélték az ezzel kapcsolatos módszerbeli tenni­valókat, kidolgozták az agitá­ciós érveket és munkához lát­tak az agitátorok. Már ered­ményt is tudnak felmutatni. Nem mindenütt van azonban így. Szedresen a termelőszövet kezeiben például még szó sem volt erről. A községben tsz-el- lenes hangok ütötték fel a fejű két, de a szövetkezet kommu­nistái nem vették fel ellenük a harcot és így a pártonkívüli tsz-tagok is szemet húnynak a rágalmak előtt Az agitációs módszereknél több helyen ismét megmutat­koznak azok a hibák, amelyek a tavasszal és az előző években gátolták az eredményeket. Több helyen a vezetők nem okultak eléggé abból a hibá­ból, amit az okozott, hogy a tér melőszövetkezeti tagságot nem vonták be megfelelően az agi­tációs munkába, és jelenleg is fennáll ez a hiba. A dombóvá­ri járásban saját példájukon keresztül tapasztalhatták an­nak előnyeit, amikor a tsz-ta- gok agitáltak és ennek az ellen kezőjének a hátrányait is. A múlt télen és a tavasszal nagy előrehaladás mutatkozott a szó vetkezeti mozgalom terén a já­rásban és ennek az egyik fő oka éppen az volt, hogy mozgósították a termelőszövet­kezetek tagjai. Most azonban noha hozzáfogtak az agitációs munkához, de csak a vezetők és általában a „hivatali” em­berek járnak agitációs munká­ra. Természetesen szükséges az is, hogy a vezető emberek bekapcsolódjanak az agitációs munkába, de ez nem helyette­sítheti a tsz-tagság agitációs tevékenységét, azokét az embe­rekét, akik hosszabb-rövidebb idő óta saját életükön keresz­tül tapasztalják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Több helyen, még egyes ve­zetők szerint is, „nincs elég érv”. Persze ezt csak az mond­ja, aki nem néz eléggé körül saját portáján és nem ismeri a valóságot. A termelőszövetkeze tek többségében a gazdasági eredmények lényegesen nagyob bak, mint a környék egyéni dolgozó parasztjaié. Ez aztán megmutatja természetesen a jólét közti különbséget is. Né­hol — például Bikácson és Dunakömlődön — a termelőszö vetkezeti tagok még azt is el­hallgatják, ami a valóságban megvan. Pusztán azzal érvel­nek, amit felvittek saját pad­lásukra és amit betettek saját zsebükbe. Kétségtelen, hogy ez minden ember számára na­gyon fontos, de a valóság meg­hamisítása elhallgatni azokat az eredményeket, amelyek a közös vagyon növekedése terén mutatkoznak, s amelyek a még nagyobb egyéni eredmények elérésének a lehetőségeit biz­tosítják a következő években. Egy új épület, vagy gép kez­detben csak költség, de később annál nagyobb haszon. Általános sémát nem lehet megadni arra, hogy hogyan, mivel agitáljanak, de minden községben megvannak azok a tények, amelyek megismertető se vonzó az egyéniek számára. Éppen ezért a kommunisták­nak önállóan, helyileg kell ki­dolgoznánk elsősorban a helyi eredmények alapján az agit- tációs érveket.

Next

/
Thumbnails
Contents