Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

1956 AUGUSZTUS 12.

TOLNAI NAPLÓ

vetkeztetni lehet arra, hogy az < őszi munkák elvégzése lelkiisme- i retes munkát követel. Ezért az ’ átállásnak zökkenőmentesnek i kell lennie. i

— Nagyon. fontos, — mon- 1 dotta Horváth elvtárs — hogy a jelenlegi munkákkal párhuza- 1 mosan haladjon már most a gépek javítása. A cséplés alatt van annyi ideje a traktorosnak, hogy

a külső kisebb javításokat elvégezze traktorán. Így a cséplés befejezése után azonnal indulhat tarlóhántásba. Nagy gondot kell fordítani arra Is, hogy csak annyi gépet állítsanak egyszerre javításba, amennyit a műszak elbír.

— Az őszi munkák zavartalan elvégzésének további feltétele — folytatta Horváth elvtárs — hogy a termelőszövetkezetek biztosítsák a területet, így a munka folyamatosan tud haladni.

Bölcsföldi elvtárs arra hívta fel a gépállomás vezetőségének Ügyeimét, hogy nem kis feladást fog jelenteni a kukoricaszár etakarítása. Mielőbb végezzék el :ehát két darab kombájn átalakítását szárvágásra. De ügyeljenek arra is, hogy a levágott kukoricaszár ne maradjon a táblán, hanem azonnal vontatók segítségével hordják le.

Tanulságos volt a dalmandi gépállomáson tett látogatás, mert időben most Kell beszélni arról, és nem utolsó sorban tenni Is valamit annak érdekében, hogy az őszi munka ne találja felkészületlenül a gépállomást, és nem utolsó sorban a gépeket. A hallottak alapján megállapítható, hogy a dalmandi gépállomás vezetősége előrelátó, jó elgondolásaik vannak, amit bizonyít az is, hogy az arra kijelöltek már felvették a kapcsolatot a földművesszövetkezetekkel, akiknek segítségével szerződést kötnek talajmunkára az egyéni gazdákkál.

Az előrelátás terén nincs 's különösebb eltérés, csak később ezt tett is kövesse. Ugyanis mást mutat a példa, mert még hozzá

sem kezdtek az ekék javításához és van olyan 4 darab traktoros vetőgépük, amelyekről hiányoznak a csoroszlyák. Ezt jól tud ták már a tavasz folyamán is, előbb kellett volna már gondoskodnak arról, hogy beszerezzék a csoroszlyákat. A vetőmagokat vetés előtt tisztítani kell, szelektorok vannak, de a hozzávaló Mia-motorok elevátort hajtanak, kazalozzák a kombájn szalmát. Ez nem, de az már baj, hogy például a kazalozás a szakcsi határban nem halad, mert az itt működő Mia-motor a legtöbbször rossz. Javítani nem tudják, mert szerszámuk nincs hozzá, még a gyertyát sem tudják kitisztítani.

Egyszóval nem késtek még ki az időből a dalmandiak, de mindenesetre törődniök kell azzal, hogy az átállás ,,menet közben” ne csak szóban, hanem valóságban Is zökkenőmentes legyen.

B. R.

Mi újság a Sárközben ?

ÖCSÉNY

A dolgozó parasztok közül jónéhányan a közelmúlt napokban azzal a kéréssel fordul tak az őcsényi tanácshoz, hogy szervezzenek látogatást egy termelőszövetkezeti csoportba. Az őcsényi gazdák voltak már ilyen látogatáson, elmentek a tengelici Petőfi Tsz-be, de ez nem hozott eredményt. Most szeretnének egy tszcs-t is megnézni, hogy megismerkedjenek a szövetkezés minden fajtájával. A tanács eleget tett a kérésnek s a járási tanács és pártbizottság segítségével szervezi a látogatást. Tizenhárom egyéni gazda jelentkezett, 24-et pedig meghívtak, hogy vegyenek részt a tszcs-látogatáson. így az őcsényi gazdák vasárnap ellátogatnak a mözsi Petőfi Termelőszövetkezeti csoportba, hogy jól körülnézzenek és tapasztaljanak.

DECS

Be sem fejezték a cséplési, még az árpának körülbelül fele és az összes zab a gépre vár, de az Alkotmány Tsz máris leadott 350 mázsa búzát és 83

mázsa árpát, ami egyben gabonabeadási kötelezettségének teljes mennyisége. Emellett gondoskodnak a következő esz tendő magasabb terméséről is. Hetven mázsa gabonát szállítottak a Terményforgalmi Vállalatnak, amit az kicserél neme sített vetőmagra.

A Termelőszövetkezet és egyben a gépállomás jó munkáját mutatja, hogy az aratás után több mint 200 holdon elvégezték a tarlóhántást. Négy ven holdnyi területen már kel a napraforgó, amit zöldtrágyának használnak fel a talajerő javítására. A decsi Alkotmány Termelőszövetkezet évről évre jobban gazdálkodik, s ezt látják a község egyéni gazdái is. így érthető, hogy a múlt évi zárszámadás óta 55-ről 128-ra nőtt a taglétszám, s most újabb, emelkedés várható.

SÄRPILIS

A Márciusi Ébredés Tsz-ben nagy munka folyik. A cséplés és egyéb időszerű tennivalók mellett építkezik is a termelő- szövetkezet. Állami támogatással egy modern, jól felszerelt, 60 férőhelyes tehénistállót épíUj lépek az állami gazdaságban

Az állami gazdaságokban egyre több munkát végeznek a gépek, egyre újabb, korszerűbb gépek, amelyek felmentik az embert a nehéz fizikai munka alól.

A Nagytormási Állami Gazdaság gépműhelyében sorozat ban gyártják a zetorra szerelhető nagyteljesítményű ventillá- íoros műtrágyaszórót, amellyel naponta 60—70 hold területet tudnak műtrágyázni. Ezt a gépet még 1952-ben készítette el Mátrai Gyula, a Sárközi Állami Gazdaság főgépésze. Rövidesen valamennyi állami gazdaságba jut ezekből a gépekből.

A Kajmádi Állami Gazdaságban két új gépet lehet találni, amelyek a napokban érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságból. Az egyik gép igen egyszerű, de rendkívül hasznos. A zöld lucernaféléket, a takarmányrépát, a csicsókát változtatja péppé, s a növendékállatok emésztését elősegíti, általában véve az állatoknál jobb lesz a takarmányértékesítés.

A másik géppel a lucernatáblán lehet találkozni. Ez a gép a lekaszált lucernát szedi fel és köti bálába. A gép után egy gumikerekű kocsin egy ember helyezi el a bálákat, amelyek megfejelnek a gazdaságban rendszeresített egy- egy porció takarmánynak. A takarmány felgyűjtését ez a gép rendkívül meggyorsítja, még abban az esetben is, ha nem kellő szárazságú, mert a bálákat a légszárítóban köny- nyen el lehet helyezni.

A gazdaságban a trágya kihordása és kiszórása sem igényel erős fizikai munkát, mert elvégzi a nagyteljesítményű csehszlovák trágyaszóró gép. Naponta öt holdon, egy-egy gépkocsira felrakott 20 mázsát kitevő trágyamennyiséget 4 —5 perc alatt, 7—8 méter szélességben szórja el.

Tavaly

18 mázsa búzát vittem haza

A szakcsi Uj Élet Termelő szövetkezét az elmúlt évben alig 437 holdon gazdálkodott, ma pedig a 130 tag közel 1200 holdat mondhat magáénak. E nagy család egyik szorgalmas tagja Gadányi József is. Öt kerestük meg a határban.

— Két éve, hogy a tsz-be léptem, — mondja ,többek között. Édesanyám már régóta, öt éve ,hogy ezt az utat választotta. Ez csak természetes, hogy az ő példáját követtem. Ketten a feleségemmel dolgozunk, és az elmúlt évben is 18 mázsa búzát vittünk haza. Szép volt az egy hold háztáji jövedelem is. 30 mázsa kukoricánk termett, két darab hízót adtunk el.

— Az idén is jó termésre szá míthatunk. A teljesített munka egységekre, munkaegységenként 4 kiló búzát kapunk. Jó kukoricatermést ígér a háztáji lesz az idén is eladó hízó.

tetnek, amely egy hónap múlva teljesen készen is lesz. Az istállóban szellőzőberendezés, villany és kisvasút is készül. Az épület mellett két silógödröt is építettek, innen vezet a kisvasút az istállón keresztül a trágyatelepig. A termelőszövetkezet a gabona egy részét is itt csépeltette el, hogy a szalma helyben legyen. Az épületnek szilárd, betonozott padlása van, amit magtárnak használ majd a tsz.

Régi és nehéz helyzetből szabadítja ki ez az építkezés a termelőszövetkezetet, mert eddig az állatállományt szétszórtan tartották a falu különböző pontjain, ami sok embert vett igénybe, s nem is tudtak elég jó eredményeket elérni. Most azonban minden lehetőség meglesz arra, hogy virágzó állattenyésztés induljon meg a Márciusi Ébredés Tsz-ben.

VÁRDOMB

A Gábor Áron Termelőszövetkezet irodájában ezekben a napokban állandó a forgalom. 9-én délelőtt a zab kivételével befejezték a cséplést s számolnak, raktároznak és terveznek. Sajnos, az eredmények nem jobbak, mint tavaly, aminek meg is van az oka:

216 hold szántóterülete van a Gábor Áron Tsz-nek. Ebből 40 hold teljesen üres és kihasz nálatlan maradt ebben az évben, még felszántani sem tudták — a víz miatt, ami a nagy árvíz után nem tudott visszafolyni a csatornákon. 18 hold kukoricát és napraforgót elöntött a talajvíz és további 20 hold búza, paprika, burgonya, borsó szenvedett súlyos vízkárt a nagyobb esők idején, valamint a gyümölcsös egy része is kipusztult.

Évek óta nagy teher ez a termelőszövetkezet vállán, azért, mert Tolna megyében hosszú évek óta nincs gond és pénz a csatornajavításra. Várdombon úgy emlékeznek az em berek, hogy legutoljára 1942— 43-ban volt csatornázás. Ha törődünk a várdombi Gábor Áron Tsz sorsával és ha óvni akarjuk a megye szántóterületét és legelőit, ideje lenne végre megoldani a megyének ezt az egyik legfontosabb kérdését; ki kellene javítani a csatornákat.

A Zöld Mező Tsz egy éve...

AZ ÖREG ILLÉS ANTALT

akkor ismertem meg, amikor az alakuló gyűlés előtt azzal ugratták a többiel* — Antal bácsi, azt hallottuk, elment Bonyhádra, megkérdezni a Bogos Domokostól, beléphet-e a szövetkezetbe.

— Elmentem körülnézni, megnéztem mit is akarunk mi tulajdonképpen — így Antal bácsi — nem csináltam ilyent még sohasem.

Meg lehet érteni az öreget. Idős fejjel új életet kezdeni nem könnyű, főleg, amikor egyformán hall felőle jót, rosszat. — Mi lesz ott magával — mondogatták neki — ;ott dolgozni kell, s ha már nem tud, akkor senki sem tő rődik magával. — Ö mindezek ellenére kitartott elhatározása mellett, kilenc hold földjével s még jónéhány gazdával együtt alapító tag ja lett Felsőnánán a Zöld Mező Termelőszövetkezetnek. Egy évvel ezelőtt történt ez, éppen a behordás, cséplés ide jén és most éppen a hordás utolját végezte az új szövetke zet, amikor viszontláttam az öreg Illés Antalt.

AZ ASZTAGOT RAKTA

éppen az öreg, a megrakott ■vontatóról dobálták kezeügyé- toe a kévéket.-— Antal bácsi, hát most nem szédül? — kérdi tőle komoly képpel Péter András. — Azelőtt mindig azt mondta, hogy szédül, ha az asztagra kell felmenni.

— Ja, ez nem olyan asztag, mint az egyéni. Ez valamivel szélesebb, nem mozog úgy, mint az egyéni — felel vissza az öreg. Szavaiból valahogyan az elmúlt egy év tapasztalatait értettem ki, azt, hogy nem bánta meg, amikor a belépési nyilatkozatot aláírta. „A szövetkezeti asztag biztosabban áll, mint az egyéni,“ vagyis az öreg Illés Antal is biztosabban áll a lábán a szövetkezetben, jobban él, mint egyéni gazda korában.

így történt ez valóságban is, az elmúlt egy év során. Amikor letelepedtünk az asztag mellett a régi ismerősökkel, Erős Mátyással, Péter Andrással, Erős Jánossal, a szövetkezet alapító tagjaival, valósággal egymás szavába vágva mesélték el, az elmúlt év történetét.

BIZONY NEM VOLT KÖNNYŰ a megalakulás óta eltelt idő, de érdemes volt dolgozni. Emlékszik talán, be szélgettünk arról, amikor az alakuló gyűlésnek vége lett, hogy építhetnénk halastavat. Persze, amikor a faluban ennek híre ment, kinevettek bennünket. — Na, ti mindjárt

halastóval kezditek? örüljetek, ha meglesz a kenyeretek — ezt vágták a szemünk közé. Hát megmutattuk, hogy elhatározásunk nem volt ábránd. Tavaly a megalakulás után hamarosan harminc- háromra szaporodott a taglétszámunk. Tavasszal aztán 12 ember hozzálátott a halastó építésének. A vízügyi szakemberek kijelölték, hogyan építsük a gátat és sárban, fagyban, de megcsináltuk, 4200 köbméter földet mozgat tunk meg. Az ősszel pedig már halászni tudunk.

— Most már 60—80 deká- sak a halak — szól közbe Péter András. — A szövetkezetnek lesz belőle vagy

100 000 forint jövedelme.

Lesz halunk, de lesz kenyerünk is. Munkaegységenként 5—6 kiló búzát tudunk kiosztani.

Igen, mert 14 vagon volt a terv és termett közel 16 vagon, — szól közbe Fodor János is. — A kukoricánk is olyan, hogy még ilyent keresni kell a járásban, de talán a megyében is. Pedig a tavasz- szal azt is mondogatták, nem Zöld Mező lesz ez, hanem „Gazmező“. Mégis minden munkát elsőnek végeztünk el a községben. Sokszor az aszszonyok is valósággal férfimunkát végeztek. Egy-egy kézikapálást elvégeztünk kát és fél, három nap alatt. Volt úgy, hogy több mint hatvan személy dolgozott kint a földe ken. Csapatban kapáltuk meg a kukoricát, nem osztottuk ki egyénekre, mert egyik előbb, a másik később kapálta volna meg, s akkor már nem ment olyan gyorsan a munka.

AZ ALAKULÓ GYŰLÉSEN számbavették, ki milyen felszerelést, jószágot visz be a közösbe.

Péter András egyetlen borjúját, Bíró Márton a lovát vitte be. Valaki meg is jegyezte akkor: — Na, most már jószágállománya is van a szövetkezetnek. — Az egyetlen bikaborjú helyett 44 darab szarvasmarha áll ma az istállókban, amelyből 20 a fejőstehén. A gyönki járás termelőszövetkezetei közt folyó tejtermelési versenyben a féléves értékeléskor a Zöld Mező tehenészete a harmadik helyen állt, megelőzve jónéhány, több év óta működő termelőszövetkezetet. Nemcsak beszélgetett arról a megalakuláskor a tagság, hogy az állattenyésztés lesz a legfontosabb, hanem meg is valósította elgondolását. Havonta 4000—4500 liter tejet visznek csarnokba, jó hasznot hajt az a szövetkezetnek.

— JÓL GAZDÁLKODOTT a szövetkezet az elmúlt egy év alatt. A közös állatállomány részére kevésnek bizonyult a takarmány, minden tag adott be tehát a sajátjából két mázsa csöveskukoricát s tavasszal vetőmagra- valónak két mázsa burgonyát

— aztán jobbnak látták, hogy nemesített vetőburgonyát cse rélnek. A jószágállomány elhelyezéséről a következőképpen gondoskodtak: Találtak a községben egy megfelelő istállót, azt megvásárolták 40 000 forintért. — Majd ha odáig fejlődünk és jobban lesz rá lehetőség, akkor építünk újat — volt a tagság megállapítása.

És a jövő évi tervek?

— Kilátás van arra, hogy tovább gyarapszik a taglétszám — mondja Erős Mátyás

— ennek megfelelően és a földterület arányában növeljük az állatállományt. Itt ezen a darabon, ami most új lucernás, 8 holdon gyümölcsöst telepítünk. Már megren deltük a csemetéket, amint az őszi munkákat befejeztük,

megkezdtük a telepítést. Aztán majd tovább bővítjük a halastót, azt akarjuk, hogy az ideinél nagyobb legyen jövőre a részesedés.

— Most mennyire számítanak?

— Negyvenhárom forint volt a terv szerint, de annál több lesz. Én például 22 mázsa búzát, 13 mázsa árpát kaptam előlegként. Illés Antal bácsi már II év óta gazdálkodik a községben, de míg egyéni volt, nem fordult elő, hogy 10 mázsa árpa lett volna a padlásán. Azelőtt hol vágott disznót, hol nem, most kettőt is vágott a télen.

Tehenet is vett, amióta a téeszben van. De így vagyunk valamennyien. Soha nem ment így, mint a szövetkezet ben.

— Nem lennék még egyszer egyéni — mondja Fodor János — látom, itt van értelme a munkának. A tagság zöme fiatal, munkabíró ember, ha munkához látunk, meglátszik az eredmény is.

EGY ÉVVEL EZELŐTT,

amikor összefogott néhány fel sőnánai gazda, azzal az elhatá rozással volt, hogy jobb életet teremt magának. Arra talán nem is gondolt, hogy az első év is ilyen biztató eredményeket hoz. Nem is cserélnék fel ezt az új életet a régivel ...

Bognár István

A szavakat tett is kövesse...

Az őszi munkákra készülődnek a Dalmandi Gépállomáson

Az év mindegyik szakaszában - fontos, hogy gépállomásaink a < minőségi követelményeknek i megfelelően, teljesítsék tavaszi, i nyári, vagy őszi tervüket. Jelen- 1 leg a nyári idény közepénél tartanak és nem kisebb feladatot ( kell megoldaniok, mint azt, hogy . Időben végezzenek a csépléssel és emellett a többi munkával is.

A cséplés és a tarlóhántás zavartalan elvégzésének biztosítása a fő feladat, de legalább ennyire fontos az őszi munkákra való átállás jó megszervezése. Már ebben a hónapban földbe kerül a mag, ezért nem lehet közömbös a termelőszövetkezetek tagjainak sem, hogy a gépállomás mikor, hogyan végzi el a vető- h^ántást. A talajmunkán kívül ebben a hónapban egy másik fontos munka is elvégzésre vár, még pedig a silózás.

A gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusa és körzeti mechanikusa, Horváth József és Bölcsföldi Ferenc elvtársak a dalmandi gépállomáson tartott ellenőrzéskor azt vizsgálták, hogy a gépállomás vezetőségének milyen elgondolása van az őszi munkákkal kapcsolatban ■és mit tettek eddig.

— A termelőszövetkezetekkel megkezdtük már az őszi munkákra a kiegészítő szerződéskötéseket — mondotta Speciál Ferenc elvtárs, a gépállomás fő- pgronómusa. Valamennyi brigádvezető megkapja lebontva majd, hogy hol, milyen munkát kell végezniök. Ebben a hónapban nagyon sok feladat vár valamennyiünkre, hiszen augusztus 31-ig mintegy 1000 hold vetőszántást kell végeznünk. Ebből 400 holdon vetünk repcét, ami kalászos után jön, ezen a részen elvégeztük már a tarlóhántást, ösziárpa vetésünk mintegy 800 hold lesz, és a vetést szeptember első felében szeretnénk elvégezni, a jó vetőágy előkészítése tehát nem tűr halasztást. Ezenkívül vetünk még termelőszövetkezeteinknél körülbelül 500 holdon őszi takarmánykeveréket és szeptember végéig szeretnénk földbe tenni mintegy 3000 holdon a búzát is.

A főagronómus szavaiból kö-