Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

1956 AUGUSZTUS 9. TOLNAI NAPLÓ 3; PART ÉS PARTÉPÍTÉS A tamási Vörös Szikra Tsz pártszervezete segíti a DISZ-fiatalok munkáját A Központi Vezetőség el­múlt év májusi határozatában fontos feladatául tűzi ki párt- szervezeteinknek az ifjúság kö­zötti munkájuk megjavítását. Megszabja, hogy napról napra irányítsák, vezessék, ellenőriz­zék és segítsék a DISZ megfe­lelő szervezeteinek munkáját. A HATÁROZAT SZELLEMÉBEN igyekszik a tamási Vörös Szik­ra Termelőszövetkezet párt- szervezete is dolgozni, különö­sen a tavasz óta. Előzőleg ugyanis a vezetők iskolán vol­tak, s azon kívül is kissé el­hanyagolták a fiatalokkal való törődést. Azóta azon­ban komoly változás történt ezen a területen. A DlSZ-szer- vezet titkára, Kun Erzsébet elvtársnő tagja a pártvezető­ségnek is. Itt közvetlenül is tájékozódik a tsz, s ezen belül a fiatalok előtt álló legfonto­sabb feladatokról, és saját vé­leményével is segíti, hogy szer­vezetük fiataljai munkájukhoz a megfelelő segítséget is meg­kapják. Ezen kívül, amint Polányi Máté elvtárs, a párt- szervezet titkára elmondotta, minden határozatot, melyet a pártvezetőség hoz, írásban kü­lön is megkapja a DISZ szer­vezet vezetősége, hogy időköz­ben is tudjanak róla, ellenőriz­hessék azok végrehajtását. — Lelkes a mi fiatalságunk — mondják a termelőszövetke­zet kommunistái —, de igényt tartanak rá, hogy mi is meg­adjuk nekik, amit csak lehet. — A fiatalok lelkes munkáját a növényápolásban, az aratás­ban, eséplésben, a silózásban elért kiváló eredményük bizo­nyítja. A cukorrépák ápolásá­ban például nem egy fiatal volt, aki a kiosztott területnél többet vállalt megművelésre. Igyekeztek korábban kezdeni a munkákat, s általános véle­mény, hogy a fent említett munkákban a fiatalok élenjár­tak. A PÁRTSZERVEZET a fiatalokkal közösen megtár­gyalta, hogy mi lenne a felada­tuk a sport, a kulturális tevé­kenység szélesítése területén is. Ennek eredményeképpen született meg a terv, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok kultúregyüttest alakítanak, amely zenekarból, színjátszó és tánccsoportból, valamint ének­karból áll majd. A zenekar 21 taggal már meg is kezdte munkáját, amelyhez a megfe­lelő anyagi támogatást a ter­melőszövetkezet biztosította. Hasonló támogatást kapnak a fiatalok a sporttevékenység fel lendítésére is. Egy röplabda csapatuk van még csak a fiata lóknak, de mivel egyre többen kapcsolódnak be e szórako­zásba, mind a négy majorban segítséget ad a tsz vezetősége röplabda pályák építésére. EZEK TÁVOLABBI TERVEK, de a pártszervezet a tsz vezető­ségével együttműködve már most igyekszik a fiatalok mun kakedvét tovább fokozni. Az elmúlt időszak munkáiban ki­váló eredményt elérők, mint Sebők Erzsébet munkacsapata, vagy a Gyenei Ilonáé, a Né­meth Rózsikáé és a többi jól dolgozó termelőszövetkezeti ta­gok is a közeljövőben a tsz ve­zetőinek . kezdeményezésére megismerkednek a Balatonnal egy kirándulás formájában. Ezt a fiatalok felhasználják ar­ra is, hogy közelebb kerülje­nek a még egyénileg dolgozó parasztfiatalokhoz. Közülük is meghívnak ugyanis néhányat. Mégis a pártszervezet mind­ezek segítségével a termelő munka megjavítására igyek­szik a fiatalokat ösztönözni, nemcsak a növénytermelés, ha­nem az állattenyésztés terüle­tén is. Felmérte a pártvezető­ség a tsz helyzetét, megállapí­totta, hogy a szövetkezet tagjai nak számszerű növekedésével, területének szaporodásával nem járt együtt az állatsűrű­ség növekedése, sőt inkább csökkent. Ennek leküzdése ér­dekében a tsz vezetősége már tett néhány intézkedést. Az év végére a jelenleginél mint­egy 50 tehénnel akarnak töb­bet tartani, amelyből már 18-at be is állítottak. Ha erre nem törekednének, veszélybe volna a gazdaság jövedelmezőségé­nek, a tagok jövedelmének ál­landó növekedése. E PROBLÉMA azonban maga után von újabb nehézségeket, például a mun­kaerő biztosítását. Éppen en­nek megoldása érdekében foly­tatja a pártszervezet a felvi­lágosító, meggyőző munkát az ifjak között, hogy egyre töb­ben vállaljanak munkát az ál­lattenyésztésben is. Nem kétsé­ges az, ha a pártszervezet, a tsz vezetősége, és valamennyi termelőszövetkezeti tag tovább ra is őszinte megértéssel tá­mogatja, segíti az ifjak törek­véseit az állattenyésztésben is a növénytermelésben elért jó eredményekhez hasonló sikere­ket érnek el a fiatalok. Ezt kellene tenni... A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének hatá­rozata új lehetőségeket nyititt népünk kultúrális fejlődésének előmozdítására. A felszabadulás utáni időszakban elért eredmények fokozására a határozat megjelenése után most még sokkal nagyobb lehe­tőségek nyíltak, hiszen a szocia­lista demokratizmus szabad le­vegője tágabb teret biztosít az egészséges kultúrális fejlődés­nek is. Jelen pillanatban — a határozat gondos és alapos ta­nulmányozásakor — még csak nagy vonalakban lehet látni a kibontakozásban lévő s várható eredményeket, de már maga ez a tény is frissítőleg hat a kul­turális munka bármely ágában tevékenykedők részére. Nekünk szekszárdiaknak is lelkesítőleg hatott a Központi Vezetőség határozata annál is inkább, — mert annak megjelenése egybe esik azzal az erőfeszítéssel, ame lyet városun^ kultúráiig fejlő­désének érdekében tesznek a város vezető szervei és a kul­turális munka irányítói. Bár ennek érdekében még csak a kezdő lépések történtek meg, de remélhető, hogy az az erő, amely a határozatból árad, itt is fogja éreztetni termékenyítő hatását. Mint a városi kultúr- ház dolgozója az alábbi javasla­tokat én is azzal a céllal teszem meg hogy azok a Központi Ve­zetőség határozatának szellemé ben megfelelően segítsék elő Szekszárd kultúrális fejlődé­sét. Még augusztus hónapban meg kell alakítani, illetőleg új­já kell szervezni a Városi Mű­vészeti Tanácsot. Véleményem szerint a Megyei Tanács irá­nyítása nélkül nem alakulhat ki városunkban egységes, min den területet átfogó kultúrális élet. Ez esetben nem kívánok részletesebben foglalkozni megyei tanács feladataival: ar­ra érkezett igen sok jó és elfő Levelesünk írja: így is lehet. Botos Lajos dunaföldvári le­velezőnk legutóbbi levelében a helyi tanácsnak egy gyors intéz kedéséről számol be. „Közsé­günkben — hangzik a levél — az ivóvízellátás mindig problé­ma volt. A legutóbbi napokban azonban kritikussá vált: A Sztálin téri és a búzapiaci árté_ zi kutak felmondták a szolgá­latot. Nem adtak vizet. A kör­nyék többezer lakója víz nélkül maradt. A tanács vezetői, hogy e vá­ratlan helyzetben a lakosságon segítsenek,eleinte a környező bő vizű kutakból lajttal szállították a vizet. Ez azonban nem volt ki­elégítő, nem tudták kielégíteni a vízszükségletet. A problémát gyorsan kellett megoldani: úgy határoztak hogy a bővizű kutak vizét csövön vezetik el a Sztá lin-térre. A csőfektetés mun­káit a Sztálinvárosi Vízművek szakemberei vállalták el. A hét végére már a Sztálin-téren is­mét bőven lesz ivóvíz. Igaz, fontos, de csak ideiglenes megoldás az ,amit a tanács tett. Ugyanis a községfejlesztési terv ben egy törpe vízmű megépíté­se szerepel, amely megoldja véglegesen a község vízellátási problémáit. A tanács gyors, határozott in­tézkedését a község lakói öröm­mel fogadták.” Népfront gyűlések megyénkben A Hazafias Népfront szervezésében augusztus 9-én a fel­sorolt községekben központi előadók népfront gyűléseket tar­tanak. Tolna: Földes Mihály író. Ozora: Nemes Frigyes, a Társadalmi Szemle munka­társa. Dunaföldvár: Bakonyi Sebestyén Endre, a Ganz Vagon­gyár vezérigazgatója. Fadd: Lukács Tibor, újságíró. Bátaszék: Csáki Norbert Szakcs: Huszár István. Hőgyész: Beck Béla. Bonyhád: Gervai Béla. Nagydorog: Barkóczi Imre. Pártnapokat tartanak ugyancsak 9-én az alábbi helye­ken: Tgngelicen, a Petőfi Tsz-ben Gál György, a Béke és Szabadság szerkesztője. Zombán, a Vörös Csillag Tszben: Kiss László. Gyünkön: Soczó József lesz a pártnapi előadó. Augusztus 12-én, vasárnap Dombóvárott a Hazafias Népfront nagygyűlést tart, a nagygyűlés előadói Szabó Géza vegyiipari miniszter és Nagy Dániel ,az Elnöki Tanács elnök- helyettese. gadható javaslat és azoknak fi. gyelembevételével meg kell kéz deni a munkát. A legrövidebb időn belül kul- túrközponttá kell fejleszteni a városi kultúrházat. Ebből a kér désről az utóbbi időben már nagyon sokat beszéltünk, azon­ban a kitűzött cél elérése érde­kében annál kevesebbet tettünk Ez a terv persze nem a leg­könnyebben megoldható felada tok közé tartozik, de egy szé- lesebbkörű összefogással ez is megvalósítható. — Különösen most kell „ütni a vasat”, ami­kor a kultúrház végre feladatá­nak megvalósításához méltó épületet kapott. Reméljük, hogy a külsőségében imponáló épület azoknak is nyújt a jövő­ben szórakozást, akik eddig va­lamilyen oknál fogva távoltar­tották magukat a kultúrház lá­togatásától. Az épület reprezen­táló hatása nem oldja meg az eddig fennálló hibákat. Első­sorban a kultúrház vezetőségén van most már a sor, hogy a kul túrház valóban a város kultú- rális központja legyen és meg­felelő színvonalas rendezvé­nyekkel, szórakoztatással lássa el Szekszárd kultúrát kedvelő dolgozóit. Sok bajjal és gonddal jár az egyes művészi csoportok fenn­tartása és működtetése. A ren­dezvények látogatói joggal el­várják, hogy színvonalas, min­den követelménynek megfelelő előadásnak legyenek szemtanúi. Csakhogy ennek a kívánságnak kielégítése sokszor megbukik az anyagi helyzetben. Különö­sen sokba kerül egy-egy elő­adásnak a díszletezése és a meg felelő jelmezek beszerzése. Ja­vaslom hogy az állami szervek tegyenek meg minden lehetőt annak érdekében hogy az önte­vékeny csoportok (elsősorban a nagyobbak) megfelelő díszletek kel és olcsó jelmezekkel rendel­kezzenek. A Népművelési Mi­nisztérium kollégiumának múlt évi határozatából erről egyéb­ként örömmel értesültünk, de örömünk még nagyobb volna, ha annak kézzelfogható ered­ményeit látnánk. A fentiekben egy-két kisebb, — de jelentőségében annál na­gyobb megoldásra váró kérdést vetettem fel. A Központi Veze­tőség határozatának megfelelő alkalmazása és végrehajtása újabb lépésekkel segíti előre városunk kultúrális fejlődését. Magam részéről de a velem együtt dolgozó igen sok kultúr- munkás nevében is mondhatom hogy minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy munkánk­kal helytálljunk és a határozat megvalósításával hozzájárul junk dolgozó társaink kultúrál- tabb életszínvonalának emelé­séhez. KRASSAY GYULA műv. e. a. Szekszárd. Vadvirág gondok... piaci értékesítésre hizlalásra fogni és egy újabb 40—45 000 forintot biztosítottak volna mondjuk az aratás idei elő­leg fedezésére. Azt mondta az agronómus, hogy a süldők vásárlására elő­leget kellett volna felvenni a Bankból. Igaza van. De ugyan­azt tették volna csak mint most, amikor a 30 hold len­cse árába vették fel a 38 000 forint zöldhitelt. Viszont a hí­zók mellett már nem lett vol­na szükség előre felvenni a lencse árát. A bölcskei Vörös Október­ben belterjes gazdálkodás hiánya miatt van baj. Csupán a természetre bízva, nem lehet eredményes gazdál­kodást folytatni. A termelőszö­vetkezet holnapját és jövőjét illetően is legalább úgy kellene fontolóra venni, mint ahogy a saját háztáji kazdaságuk- kal kapcsolatban teszik a bölcs kei tsz tagok. Odahaza szinte minden szö­vetkezeti család udvarában 2— 2 süldő van az ólban, az egyi­ket a család részére, a téli disznóölésre szánják, a másikat eladóra készítik. Nagyon okos dolog ez így... Senki nem mond hatja, hogy pem előrelátóak a bölcskei gazdák, hogy nincs a jövőről Való gondoskodás, előrelátás és beosztás náluk. De miért nem így csinálják a termelőszövetkezetben is. Van pl. 296 juha a termelő- szövetkezetnek, de a helytelen kezelés következtében nem lett sem tej, sem gyapjú. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet a tehenészetnél. A 20 fejőstehén — noha 3 hónap múlva már vége lesz a gaz­dasági évnek — mindössze 5370 forint készpénzbevételt hozott a tsz-nek a tejbeadási kötelezettségből. Érdemes itt megjegyezni, hogy például Gyulajon az Uj Barázda Termelőszövet­kezet pénztárába havonta ennek a kétszeresét, több mint 10 000 forintot vételez­nek be éppen a tejtermelés­ből. S ha Gyulajon — de számos más helyen is — ezt meg lehe tett tenni, miért ne lehetne ugyanúgy csinálni Bölcskén-? Csupán az kell ehhez, hogy minden egyes tsz-tag a saját érdekei megvalósulását lássa a szövetkezetben, hogy saját maguk jómódjának megte­remtése érdekében alakítsák szövetkezeti gazdaságukat. A sertéshizlalás, a tehenészet a juhászat persze jó bevételi források lehetnek a tsz számá­ra, de ezeken túl is még szá­mos lehetősége van annak, hogy a jelenleginél tízszerte jövedelmezőbben gazdálkodja­nak. Jó takarmányellátottságuk mellett pl. szerződhetnének fiatal bikák hizlalására, marha hizlalásra is. Jó paprikatermő földjeiken tízezreket érő papri­kát termelhetnének. Másutt igen jól jövedelmez az apró magvak termelése is. Nagyobb kedvvel és gondosabban kell hozzálátniok a tagoknak és vezetőknek közösen Bölcskén a belterjes gazdaságuk kialakí­tásához s akkor eloszlanak a gondok is. Tudnak gyakrabban előleget osztani, s elégedettek lesznek a tagok a vezetőkkel, a vezetők is a tagsággal Bölcs­kén. Nagy Nagyon sok volt az utas, zsúfolásig töltötték meg az autóbuszt. A kalauz alig tu­dóit utat tömi magának a tö­megben. A forró augusztusi meleg verejtékcseppeket csalt ki a homlokokra. Ez az a hangulat az autóbuszokban, amikor egyetlen elejtett éles szó kirobbantja a tömegláza­dást. Ha könyököd hozzáér va Iákihez, az már puskapor hangján robban: Nem tud vi­gyázni, maga ... (Jobbik eset amikor véleményt nem közöl rólad.) így történt ez akkor is, mi­kor pár napja a szelíd Tolna megyei dombok között kanyar gott a busz. A kalauz hiába csitítgatott, nem használt a szép szó. Mintha mindenkinek minden keserve akkor jutott volna eszébe és elégtételt akart volna venni embertár­sain. Röpködtek a szavak, a megjegyzések. Szinte tettle_ gességtől kellett volna már fél­ni, amikor a következő meg­állónál fiatal lányka lépett fel a kocsiba. Óriási vadvirág­bokrétát hozott karjaiban. — Szinte érezni lehetett, miként tölti be a virágillat az egész teret. Akinek az imént még a harag piros karikái szikráz­taa szeme előtt, most meg­pihent a virágok édes színű fejecskéin. Az emberek na­gyokat lélekzettek, szívták ma gukba a nyár áldott illatát. Ki-ki megenyhülve nézett szomszédjára, a megbocsátás, a hirtelen felébredt emberi érzések keveredtek a virág­illattal. A kalauz is megkönnyebbül ve tekintett körül és kedves­kedve, hálálkodva nézett a fiatal lányra: — Tessék jegyet Margaréta kisasszony mindenféle jegyet szívesen adok ... VÉTEK ISTVÁNNÉ. Balaton menti örömök Jótanulásunk jutalmaként a Tolna megyei Tanács jóvoltá­ból a Balaton mellett üdültünk. A két hét alatt a Balaton sok szép táját ismertük meg. Meg­látogattuk Kisfaludy és Szegedi Róza házát, megszólaltattuk a tihanyi visszhangot, megcsodál­tuk a tihanyi templomot, be­barangoltuk Balatonszemes vad regényes tájait és közben szám. játékot rendeztünk. Ottho­nunkban, azaz az üdülőnkben is sok öröm várt ránk. A spor­tolni vágyóknak az asztalitenisz a röplabda, a kisebbeknek a hinta és a mesekönyv nyújtott sok-sok szórakozást. Nem hiány zott üdülésünk alatt a cirkusz és a mozi sem. A második hé­ten megrendeztük a tábori olim piát. Az üdülésünket végigkí­sérte a tábortűzre való készülő­dés. Tánccal énekszámokkal és csasztuskával készültünk. Ami­kor utolsót lobbant a tábortűz lángja, mi fájó szívvel búcsúz­tunk a tábortól. HARD AI ILDIKÓ és MARSI KATALIN Dombóvár. Ünnepi Vásár Szekszárdon Augusztus 19—20-án rendezik meg Szekszárdon Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére a már hagyományossá vált ünne­pi vásárt. A vásárt, amely min­den eddiginél nagyobb szabású lesz, nagy érdeklődéssel várja megyénk lakossága. Az állami szövetkezeti kereskedelem már most megtett minden intézke_ dést, hogy a vásárló közönség igényeit lehetőleg mindenben kielégítse. A rendező bizottság gondoskodik arról, hogy a vásár látogatói számára minél több szórakozási lehetőség álljon rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents