Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

1956 AUGUSZTUS 5. TOLNAI NAPLÓ 8 0 Az eredmények titka Tapasztalatok Gerjenben SZORGALMAS, ÖSSZETARTÓ NÉP a gerjeni. Számtalanszor bizonyí­tékát adták már ennek. Tavasz- szal, amikor a Duna jeges ára­data fenyegetett, összefogva, ko. nők elszántsággal védték meg falujukat a honvédség segítsé­gével. Nem is emlékeznek talán már a gerjeniek azokra a napok­ra, főleg most, amikor a gabona betakarítás, cséplés foglalja le idejüket. Persze, ők ezeket a gondokat is megosztják egymás között. Kevesen ismerik a gerjeniek különleges helyzetét, azt, hogy honnan is ered ez az összefogás. Röviden annyit lehet erről mon­dani, hogy 3—4 család alkotja a község lakosságát s a Vajda, Genye, Taba családnév olyan gyakori, hogy még külön elő- név, betű jelöli meg, kiről is van szó tulajdonképpen. Itt aztán ugyancsak szüksége van a ta­nácsapparátusnak arra, hogy mindenkit személy szerint ismer jen, mert a sok egyforma név sok tévedésre adhatna okot. A TANACS DOLGOZÓI persze, jól ismerik a községbelie két, tudják, ki hogyan áll a be­adással, az adófizetéssel. A be­gyűjtési megbízott ismeri az adó fizetés állását, a pénzügyi vi szont tudja, mi a helyzet a be­gyűjtésben. Most, a cséplés ide­jén, gyakori az, hogy a begyűj­tési megbízott azzal megy a pénzügyihez: ,,Kint leszek a cséplőgépnél, megkötni az érté­kesítési szerződéseket. Itt van a jelentés, add le majd a járásnak. Az aztán továbbítja is, nem fe­ledkezik meg róla. De térjünk csak vissza a kö­zös összefogásra, amely a leg job ban éppen a behordás, cséplés Idejéti nyilvánul meg. összefog a rokonság, megbeszélik, milyen sorrendben kerül a közös szérűre a gabona. Genye Benőnek egy nap alatt behordták a 170 ke­reszt gabonáját. Mindjárt sor került a cséplésre is, és megelé­gedetten vihette haza gaboná­ját, 13 mázsa termett átlagosan. Azt már mondani sem kell, hogy a cséplőgéptől szállította a gabonát a begyüjtőhelyre és csaknem 21 mázsára kötötte meg az értékesítési szerződést a begyűjtési megbízottal. Hason­lóan kerül elcséplésre a többi gazda gabonája is. A kaláka megszervezésében közreműköd­tek tanácstagok is. Mindegyikre 20 ház jut, 20 gazdával tár­gyalják meg a feladatokat, ame­lyek elvégzése éppen sorrakerül. így biztosították a feltételeket ahhoz, hogy néhány nap alatt el­végezzék az aratást és így te­remtik meg ahhoz 'is, hogy augusztus 11 — 12-re befejezzék a cséplést. — Amint a cséplés befejező dik, A KÖZSÉG TELJESÍTI GABONABEADASAT — mondja Szappanos Lajos ta­nácselnök. — Eddig mintegy 120 gazda csépelt el, s a köte­lező beadást valamennyien tel­jesítették, 80 gazdának volt any- nyi feleslege, hogy értékesítési szerződéssel adott is el. Az idős Balogh István például 18 má­zsát, H. Vajda József, Genye János mintegy 9—9 mázsát, aszerint, mennyi volt a feleslege. Ha történetesen nincs kint a szé­rűn a begyűjtési megbízott, ak­kor maguk a gazdák jönnek be a tanácshoz megkötni a szerző­dést. Persze, két-három évvei ezelőtt nem ment ilyen könnyen a gabonabegyüjtés. Amíg idáig eljutottunk, sokat kellett tanács­tagjainknak a gazdákkal foglal­kozni, magyarázni nekik a ren­deleteket, törvényeket és azt, miért kell a kötelezettségeket teljesíteni. Tibai József, Genye Illés, Taba Sándor, s -a többi ta­nácstagok, amellett, hogy a be­gyűjtésről, egyebekről beszélget tek a gazdákkal, példát is ma­tattak, hogyan kell a munkákat elvégezni, a kötelezettségeket teljesíteni. A CSÉPLŐCSAPATOKBAN is dolgoznak tanácstagok — folytatja — P. Vajda Benő, Gy. Taba József (minden más meg jelölés nélkül, mert három Gy. Taba József van a községben) cséplés közben is foglalkoznak a gazdákkal, azonkívül a cséplő- csapat többi tagjával is. Ennek az az eredménye, hogy rendsze­resen túlteljesítik a cséplési nor mát. A Ménesi brigád szerdán 182 mázsa gabonát csépelt el, 57 mázsával többet, mint amennyi a gép napi normája, pedig volt másfélóra kiesésük is, amíg egyik szérűről a másikra huzattak. Ilyen teljesítmények után pedig bízhatunk abban, hogy 11-éré készen leszünk a csépléssel. A gerjeni gazdák szorgalmas munkája, a tanácstagok tevé­kenysége augusztus 19-én kerül mérlegre, amikor a dunaszent- györgylekkel folyó versenyt ér­tékelik. Valószínű előbbre 'e- szünk valamivel — mondják a gerjeniek. Előbb befejezzük a cséplést, mert ott 175 cséplési engedély van kiadva, ennyi gaz­da nem takarodott közös szérű­re, tehát lassabban halad a cséplés, ftiint nálunk. így tehát megelőzhetjük őket a beadás teljesítésében is, az aratásban ugyancsak előbbre voltunk, te­hát van lehetőség arra, hogy mi legyünk a győztesek. — A duna szentgyörgyiek valószínű hozzá­teszik: „Majd elválik.” Bátai látogatás Jártunkban, keltünkben Báta községbe vitt utunk, hogy meggyőződjünk arról, hogyan haladnak az építke­zésekkel, miből mennyit osz­tanak a helybeli Vörös Zászló Termelőszövetkezetben. Be­szélgettünk továbbá arról is, hogy érdemes-e állattenyész­téssel foglalkozni, de sok szó esett az országos Mezőgazda- sági Kiállításról is. Visszahúzódott már medré­be a szeszélyes Duna, csak nyomai beszélnek még arról, hogy hónapokkal ezelőtt a bátai határban és több mint 200 házban a víz volt az úr. Ma már a szorgos kezek nyo mán eltűntek az összedőlt há zak, és helyébe vagy másutt új, szebb házak épültek. Az építkezéseket vezető mér­nök, Fodor elvtárs szavai sze­rint 80 ház helyreállítási mun káival végeztek, ahova már vissza is költöztek a lakók. Ugyancsak beköltözhető 6 teljesen újonnan épített ház. Ezenkívül még 97 új ház épül Bátán, amelyek építését ez év november 1-ig befejezik. Negyvenhat kőműves, 14 ács és 50 segédmunkás szorgos­kodik az építkezéseken, hogy a hidegebb idő beállta előtt valamennyi károsult házába költözhessen. Élénk munka folyik a köz­ségben, de ugyanez mondható el a határról is. Az aratás be fejezése után azonnal meg­kezdték a cséplést. összesen négy cséplőgép dolgozik a bátai határban, és eredmé­nyeik alapján a jövő héten már végeznek is. A gazdák a cséplőgéptől teljesítik beadá­si kötelezettségüket és vala­mennyien, közöttük például Husti Pál, ifjú Sümegi Já­nos és Foki István dolgozó parasztok 776, illetve 650 és 537 kiló szabadszalonnát adott át az államnak. Érdekes és jó hírekről, ered ményekről hallottunk a helybeli Vörös Zászló Tsz-ben A csépléssel még nem végez­tek, de örömmel számolgat­ják a tagok, hogy a teljesített munkaegységre ki, mennyi búzát visz haza. Érdemes volt eddig szorgalmasan és becsü­letesen dolgozni, mert mun­kaegységenként négy kiló búzát osztanak. Máté János és felesége 365 munkaegysé­get szerzett, amelyre előleg­ként 14 mázsa 60 kg búzát kapnak. Csikei János fogatos új tag. A munkát ezév ápri­lisában kezdte. Az eddig tel­jesített munkaegységei után 5 mázsa 60 kg búzát visz haza. Csongrádi István és fia az eddig elért munkaegy­ségeikre 26 mázsa búza előle­get kapnak. Stőnr János, a termelőszö­vetkezet mezőgazdászával ar­ról beszélgettünk, hogy érde­mes-e állattenyésztéssel fog­lalkozni. Érdemes, emellé nem fér kétség, hiszen az ed-j digiek során is például a te­henészetből minden hónap­ban jelentős bevételre tesz­nek szert. Júniusban 3000 li­ter volt a tehenészet tejterme lése, júliusban pedig 4230 li­terre emelkedett. Ez azt jelen ti, hogy a júliusi tejtermelés 11 000 forintot jelent a tag­ságnak. Ezt a mennyiséget ebben a hónapban tovább fog ják növelni, mivel Ferenczi Gábor és Csankó József te­henészek augusztus 1-től át­tértek az egyedi takarmányo­zásra. A termelőszövetkezet tag­jai teljesítették már összesen 1828 kiló évi sertésbeadási kö telezettségüket. Ezenkívül le­adtak már 30 darab szerződé­ses hízót is. Körülbelül egy hó napja a termelőszövetkezet tagjai újabb 46 darab sertést állítottak hízóba, ebből 40 darab szerződéses hízó terven felül van. Körülbelül számít­va, a sertések leadása után mintegy 120 000 forinttal gaz­dagodnak. Az idei jó eredmé. nyék láttán a jövő gazdasági évben elgondolásuk szerint 150 darab sertést állítanak be kötelező és szabad beadásra. Természetesen az állatte­nyésztés fejlesztéséhez elen­gedhetetlenül szükséges a pillangós terület növelése is. A termelőszövetkezet tagjai ugyanis nemcsak sertés, ha­nem szarvasmarhaállományu- kát is növelni akarják. A pillangós terület növelése ér­dekében az idén 50 holdon vetnek lucernát és 15—20 hol dón vörösherét. A sok munka mellett izga­lommal készülődnek a ter­melőszövetkezet tagjai a szeptember 2-án Budapesten megnyíló Országos Mezőgaz­dasági Kiállításra. A termelő- szövetkezet tagjai közül kö­rülbelül 20—25 fő látogat el a kiállítás tartama alatt Budapestre. Augusztus 20-ig teljesítik nyári tervüket Őszintén mondhatjuk azt, hogy a dunaszentgyörgyi gép­állomás kollektívája az idén megállta helyét. Ezt bizo­nyítja az a vándorzászló is, amelyet a megyei pártbizottság­tól kaptak az első félévben elért eredményeikért. A gépállomás kollektívájának jó munkája már a téli gépjavítással kezdődött, amikor arra törekedtek, hogy a ja­vítás valóban minőségi legyen. Az egészséges versenyszellem és munkalendület folytatódott a tavaszi terv teljesítése so­rán. Ma pedig arról beszélhetnek, hogy nyári tervüket határ­idő előtt 10 nappal, augusztus 20-ig teljesítik. Eddig 62.8 százalékát teljesítették a 7940 normálholdas nyári tervüknek. Ezen belül körülbelül 160 százalékra teljesí­tették kapálási tervüket, és sikerült a 100 százalékos teljesí­tés a kombájn aratási tervnél is. A legutóbbi megyei érté­kelés alapján pedig tarlóhántásban a gépállomások között első helyen állnak. Ezenkívül teljesítették már nyári talaj­munka tervüket is. Szépek ezek az eredmények, amelyért a gépállomás vala­mennyi dolgozóját méltán illeti dicséret. Az elmúlt évben ugyanebben az időszakban nyári tervük 31.7 százalékos telje­sítésénél tartottak és augusztus 31-ig nem is tudták teljesí­teni, annak ellenére, hogy tavalyi tervük mintegy 2000 nor­málholddal volt kisebb az ideinél. Az idei szép eredményeik titka; jobb a kollektíva, nagyobb a munkafegyelem, amit bi­zonyít az is, hogy igazolatlanul távolmaradó még nem volt ebben az évben. Az eredmények elérését segítette az is, hogy az idén jobb a munkaszervezés és nem utolsó sorban maguk a traktorosok, kombájnosok, zetorosok lelkiismerete­sebben, jobban végzik el a munkát. Különösen kiemelkednek jó munkájukkal a gépállomás kommunistái. Ilyen például Kovács János traktoros, aki 105 százalékra teljesítette már nyári tervét. De ugyanez mondható el Boromissza József és Kocsis Antal traktorosokról, akik 103.9, illetve 91.1 száza­lékra teljesítették nyári tervüket. fl cséplőgéptől a begyüjtőhelyre I A rácegresi Illyés Gyula Termelőszövetkezet tagjai a cséplő­géptől azonnal teljesítették beadási kötelezettségüket és ezen ^ fejül mintegy 50 mázsa gabonát szabad áron adtak el az ál- m kunnak. Nagy János pálfai gazdától alig ment el a gép, kocsira rakta gabonájának egy részét és teljesítette állampolgári kötele­zettségét. Ezt tette Viola János dolgozó paraszt is és hadd tegyük hoz­zá: a többi pálfai gazdák is becsülettel eleget tettek a cséplő­géptől, beadási kötelezettségüknek. Illetékesek figyelmébe — Nagyszokolyi levél — Községünk tanácsának hatá­rozata alapján mindenki az általános jövedelme 5 százalé­kával járul a községfejlesztési alaphoz. Ez eddig rendben is lenne, sőt még ott sem volt baj, amikor a községi tanács a dol­gozók meghallgatása után 1955 évre egy kéttantermes iskolá­nak az építkezését tervezte a községfejlesztési terv kereté­ben. A kéttantermes iskola felépítésének költsége mintegy 37 000 forint volt, amelyből 10 000 forintot a tamási járási tanács költségvetéséből hozzá­járulásként kapott a község. Nem is kell mondanom, hogy nagyon örültünk az új iskolá­nak, és építését meg is kezd­tük, hiszen jelenleg a 6 tantér met a község különböző 6 ré­szén lehetett elhelyezni, és mégis csak délelőtt, délutáni beosztással tudtuk a tanítást megoldani. A terv szerint az iskolának szeptemberre, amikor a taní­tás megkezdődik, készen kel­lett volna lenni, igen ám, de jöttek az akadályok. Ha ki­utalás volt faanyagra, akkor nem volt faanyag, ha véletle­nül volt, akkor nem megfelelő. És sorolni lehetne így tovább azokat az akadályokat, ame­lyek közrejátszottak abban, hegy 1955 év helyett 1956-ra készült el a kéttantermes isko­la, de ablaküveg és padló nél­kül. Nem akarok túlozni, ami­kor azt mondom, hogy legalább fél év óta kapjuk a különböző ígéreteket, különböző szervek­től, hogy lesz ablaküveg, de nem tudják mikor. Körülbelül egy hónap választ el bennün­ket a tanítás megkezdésétőL De még mindig nincs ablak­üveg, emiatt nem tudjuk a pad lózást sem elkezdeni. Igen elszomorító, hogy pár négyzetméter ablaküveg miatt nem lehet egy kéttantermes is­kolát használni. Ezzel azonban még nem fejeződtek be a községfejlesztési terv kereté­ben'a megvalósításra váró fel­adatok és természetesen az aka Qályok sem. A terv szerint má­jus 15-ig egy autóbusz váróte­rem építését kellett befejezni, amely határidőre meg is tör­tént, de csak a felépítése, mi­vel tető még most sincs rajta; A tamási járási tanácstól kap­tunk ugyan 30 négyzetméter palára kiutalást, sajnos azon­ban, amikor a TÜZÉP palát kapott, akkor erre a kiutalásra nem adtak, amikor újabb el­látmány érkezett, akkor más kapta meg. Az elmondottak igen kedve­zőtlen véleményt váltottak ki a község lakosaiból és többen azon a véleményen vannak, hogy nem érdemes a községfej lesztést fizetni, hiszen megváló sításra nem kerül sor, mert ami elkészült, az is csak félig kész és használhatatlan állapot ban van. Érdemes megszívlelni a nagy szokolyiak panaszát és az ille­tékeseknek mielőbb intézked­ni. Tóth Ilona VB. titkár;

Next

/
Thumbnails
Contents