Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-31 / 205. szám
■ -—‘«i a&yesülj etek! XIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956 AUGUSZTUS 31. Tolna megye egyetlen lánytraktorosa teljesítette éves tervét A várdombi gépállomáson dolgozik Tolna megye egyet len lánytraktorosa: Sípos Ilona A fiatal lány közel négy esztendeje dolgozik már együtt Balogh Gyulával, a gépállomás egyik idős, jó szakemberével. Most az alsó nyéki termelőszövetke'- ' ‘ földjeit szántják az i alá. Legtöbbször a lány dolgo zik az éjjeles műszakban, a nappali hőségben inkább az idős férfi vállalja magára a munkát. így dolgoztak a csáp lés idején is. A nyári idényterv teljesítő sében a fiatal lány lehagyta idős tanítómesterét, csaknem egy héttel előbb fejezte be nyári ten it, mint Balogh Gyula, de az éves terv teljes: tésében, főleg a két hétig tartó betegsége miatt lema radt Sípos Ilona. Balogh mái 200 normálholddal teljesített« tál 345 holdas éves tervét, míg Sípos Ilonának mintegy hatvan normálhold hiányzott augusztus 20-án az éves tér véből. Augusztus utolsó dekádjá ban azonban letörlesztette a hiányzó 60 normálholdat, sőt szerda reggelre teljesítette az egész éves, 315 normálholdas tervét is Tolna megye egyetlen lánytraktorosa. Ä szövetkezet gazdái Az elmúlt napokban beszéltem az egyik jól ismert termelőszövetkezeti elnökkel, s bár nem mondta ki, de szavából arra következtettem, hogy egyik másik tsz-tag mosolyog, amikor szóbakerül, hogy a termelőszövetkezet gazdái maguk a termelőszövetkezeti tagok. Ezt :l kérdést nem árt egy kicsit közelebbről megnézni, tisztázni, hogy i tulajdonképpen rrti is a helyzet ezen a téren. Vitathatatlan, s csak az elfő gadható, hogy a szövetkezetnek egyetlen gazdája van, maga a szövetkezeti tagság. A szövetkezet tagjainak kizárólagos joguk van meghatározni a gazdálkodást a vezetőségen, illetve az elnökön keresztül járási, megyei és országos szerveknél eljárni a szövetkezet ügyeiben. A párt Központi Vezetőségé nek legutóbbi határozatát megelőzően valóban nem mindenütt egyeztek a szavak a valósággal, a tagság csak amolyan címzetes gazdája volt a szövetkezetnek. Egész sor példát lehetne felsorolni, amely igazolja, hogy a megyei, de főleg a járási szervek hogyan sértették meg a szövetkezeti tagság kizárólagos jogát .hogyan tapossák lábbal a szövetkezeti demokráciát. Ott volt a gerjeni Vörös Nap Tsz példája: A Járás, amint ez utólag kiderült, nem éppen követésre méltó módszerekkel ,,meggyőz te” a vezetőséget arról, hogy a földterülettel egyáltalán nem arányos létszámú szarvasmarhát tartsanak a gazdaságban. A vezetőség az egész tagság neve ben megpróbált tiltakozni a járás határozata ellen, — mely szerint még a továbbtenyésztés- re nem alkalmas szarvasmarhákat sem volt szabad a tagság nak kiselejtezni, illetve eladni, — de hiába volt. Hovatovább már odafajult a dolog, hogy a Vörös Nap Tsz vezetőire azt mondták a járási, sőt a megyei elvtársak, hogy szembehelyezkednek a párt és a kormány határozatával, gátolják az ország lakosságának élelmiszer ellátását. Jogtalanul és törvényellene sen avatkoztak be a gerjeni Vö rös Nap Tsz belügyeibe. Néhány hónappal a Központi Vezetőség határozata előtt a Tolnai Napló egyik cikke elítélte azt a módszert, mellyel megsértettek a demokráciát a gerjeni Vörös Nap Tsz esetében. Sajnos azon ban abban az időben sem a járási, sem a megyei szervnél nem értettek egyet a cikkel, a meg bírált elvtársak mindent elkövettek, hogy a cikk állításával el lentétben, bebizonyítsák saját igazukat. Ma, a Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozata után, más a helyzet. A járásnál is, meg a megyénél is belátják az elvtársak, hogy helytelen volt, amit tettek, jelen esetben a gerjeni Vörös Nap Tsz-el kapcsolatban, de hasonló esetekben is. Teljesen helytelen, s önámítás volna azonban azt mondani, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben a demokráciával kapcsolatban mindenütt, minden rendben van. Vannak termelő szövetkezetek, — mégpedig túlsúlyban — mint az aparhanti Felszabadulás, a bonyhádi Szabad Föld, a kölesdi Haladás, ahol a vezetőség a tagság nélkül egyetlen dologban sem intézkedik, s bárki akarná a sző vetkezeti demokráciát megsérte ni, az egész tagság nevében visszautasítja ezt az elnök. Vannak azonban még olyan terrhe- löszövetkezetek is, ahol a vezetőség, személy szerint az elnök, sérti meg a demokráciát azzal, hogy egyedül intézi az ügyeket, nem tájékoztatja a tagságot mindenről, ami a közös gazdaságban történik. Mikor egy egy járási, vagy megyei értekezleten felszólal, melldöngetve mondja el, hogy — én helyrehoztam a szövetkezetét, teljesítettem a beadást, ezt vásároltam, vagy azt vásároltam a szövetkezetnek. Az ilyen tsz-elnök lebecsüli a tagságot, 5, akinek úgy kellene vigyázni a szövetkezeti demokrácia betartására, mint a szeme fényére .lábbal tapossa azt, s a szövetkezet tagjait a közös gazdálkodás tulajdonképpeni gazdád semmibe veszi. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek ellen mindenütt harcolni kell. Tudomásul kell venni mindenkinek — akár tetszik ,akár nem — hogy a szövetkezet gazdája maga a szövetkezeti tagság, aki úgy irányítja a közös gazdasá got mindenkor, ahogy azt jónak látja. Senkitől semmiféle utasítást nem köteles elfogadni, csak Javaslatot, olyat, ami előbbre viszi az egész szövetkezeti gazdálkodás ügyét. A begyűjtés terén is van még tennivaló Megyénk számtalan községét lehetne felsorolni és megdicsérni ahol a begyűjtés terén kiemelkedő eredmények születtek egész év folyamán. A jól teljesítő községek mellett azonban bőven sorolhatunk fel olyan községeket is, ahol hiba van a begyűjtési dolgozók munkájában, ahol nem tekintik legfontosabb feladatnak a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését. Ilyen község például a szekszárdi járásban Sárpilis, amely 68.5 százalékos tervteljesítéssel utolsó helyen áll. A bonyhádi járásban Kakasd község van az utolsó helyen 49 százalékos tervteljesítéssel. Nem sokkal jobb az eredménye Aparhant községnek sem, ahol a segítésnek még mindig nincs meg az eredménye, nem igyekeznek a hátralékosokat elszámoltatni, így 51 százalékos tervteljesítésükkel az utol_ só előtti helyen állnak. A dombóvári járásban Dal- mand és Duzs községek teljesítették leggyengébben begyűjtési tervüket. Dalmand 47.4 százalékos teljesítéssel az utolsó, Duzs pedig 51.1 százalékos teljesítéssel az utolsóelőtti helyen áll. A felsorolt és még nagyon sok községnek ilyen alacsony teljesítése nagyon is szükségessé teszi, hogy a begyűjtési hivatalok dolgozói és a tanácsok lelkiismeretesebben foglalkozzanak a begyűjtéssel, mert valamennyiük érdeke hogy egy községben se legyen hátralékos. Szedrest Petőfi Tsz: 400 ezer forint jövedelem dohányból Termelőszövetkezeteink ma már mindig nagyobb területen vállalják a szerződéses nővé nyék termesztését, mert annak ellenére, hogy sok munkát igé nyelnek, de a tsz-nek biztos jö vedelmet jelent. Körösi István elvtárs, a szed resi Petőfi Termelőszövetkezet mezőgazdásza arról számolt be munkatársunknak, 'hogy a tsz tagjai jelenleg szorgalmasan dolgoznak a dohány szedésében. Az öt hold dohányterületről eddig 2000 zsinór dohányt fűztek fel. Terv szerint 7,5 mázsás átlagtermésre számítottak, de a valóságban eléri a 10 mázsát, ami azt jelenti, hogy csak dohányból, a prémiummal együtt, bevételük mintegy 400 000 forint lesz. A dohányon kívül jelentős bevételt fog biztosítani a szerződött 3 hold fűszer és 3 hold csemegepap rika. Fűszerpaprikából 50, a csemegepaprikából pedig 80 mázsás átlagtermést várnak. A csemegepaprikából eddig 25 000 forint volt a bevételük, de összesen 90 000 forint ra számítanak. Érdemes tehát szerződést kötni különféle növények termesztésére, mert a lelkiismeretes munka „szüretkor” többszörösen megtérül. Újabb belépőkkel gyarapodnak a tsz-ek Sokkal könnyebb a gazdálkodásnak a szövetkezeti formája .amikor nagyobb területeken különböző gépek segítségével lehet a munkát elvégezni. Nem ritkaság ma már az sem hogy például a növénytermesztés egyes munkáit teljesen gépesítették és csak a gépek irányításához, kezeléséhez kell egy-két ember. A még kívülálló dolgozó parasztok fokozott figyelemmel kísérik a termelőszövetkezetek tagjainak és a gépek munkáját, látják, hogy ugyanabból a földből jobb műveléssel, a modern technika alkalmazásával, mennyivel többet lehet kihozni. Tolnanémedi Kendergyár Tartják az élíizem feltételeket A Tolnanémedi Kendergyár dolgozói az elmúlt félévben jó munkát végeztek. Üzemük az első félév második negyedében teljesítette az élüzem cím elnye réséhez szükséges feltételekét. Az elsőosztályú szál arányát 0,4 százalékkal - emelték, az önköltséget 7 százalékkal csők kentették, az anyag, energia és egyéb rá fordításoknál. A teljes termelési terv teljesítésében pedig 110 százalékot értek el. Az üzemben a dolgozók nem pihentek meg a babérokon, most az élüzem jelvény elnyeréséért folyik a versengés. A feltételek ugyanazok, amelyek az első félévben voltak, ezeknek eddig eleget is tettek: július hónapban a teljes tér vet 104 százalékban teljesítet ték, az augusztus havi tervvel eddig 115 százalékra állnak. Javítani való van még az elsőosztályú szál arányának emelésénél, ahol néhány százalék lemaradás mutatkozik. De, hogy az meglesz, ahhoz biztosítékot nyújt az a 76 kiváló dolgozó, akiket az élüzemavató ünnepségen oklevéllel tüntettek ki. Ez a 76 dolgozó jelenleg is tartjja az elért eredmény!, mert elhatározták, hogy a Ki váló Dolgozó jelvényt is megszerzik. Naponta 40—50 mázsa zöldpaprikát küldenek a Táros! munkásoknak az árTÍzjárta bogyiszlói földekről Az idén 600 hold fűszerpaprikát és 200 hold étkezési paprikát ültettek a bogyiszlói gazdák. Ilyen nagy menny i- ■égben még soha nem termeltek paprikát ebben a híres paprikatermelő községben, de az árvízjárta földekről jó termést vártak és a kiölt vetéseket sem tudták mással pótolni. Az árvíz után iszapos földeken még az eső nélküli július ellenére is, jó termést hozott a paprika. — Az étkezési paprikából naponta 40—50 mázsát küldenek a bogyiszlóiak az ország különböző részébe a városok munkásainak. Legutóbb pl. a budapesti piacokra is szállítottak egy igen jelentős mennyiséget. Eddig összesen mintegy 500 mázsa étkezési paprikát szüreteltek az árvízjárta bogyiszlói határban s rövidesen megkezdik a fű- szerpaprika szüretelését is. Szedik a burgonyát a mözsi Úttörő Tsz-ben ar Termelőszövetkezeteinkben kora tavasztól, késő őszig egy percig sem szünetel a munka, mert alig fejezik be a vetést, jön a növényápolás, utána pedig a betakarítás. A tagok örömmel végzik a különböző munkákat, mert látják annak mázsában jelentkező eredményét. A mözsi Úttörő Termelőszörint 60 mázsa lesz egy holdról, a meghatározott áron felül 40 százalékkal többet kapunk, — emellett a burgonyabeadásba is beszámítják. A vetőburgonya mintegy 65—70.000 forintot, összesen pedig a 10 hold burgonya 110—120.000 forint jövedelmet jelent nekünk. Az egyéni gazdák nem is késlekednek, felvételüket kérik, hogy az ősszel már ők is a nagy családban dolgozhassanak. A szekszárdi járásban újabb 5 családot 12 taggal és 47 holddal vettek fel. Különösen emelkedik az új belépők száma Alsónyék községben, ahol nem olyan régen alakult Hunyadi név alatt egy termelő szövetkezeti csoport s ahova a napokban újabb 2 családot 4 taggal és 8 hold földdel vettek fel. Hosnyánszki András 10 holdas dolgozó paraszt kérte felvételét és az alsónyéki Kossuth Termelőszövetkezeti csoport tagjai örömmel fogadták a gazdát és négytagú családját. A helyi Petőfi Termelőszövetkezetbe pedig Kiss István 10 holdas dolgozó paraszt kérte felvételét. A harci Uj Barázda Tsz-be pedig Pere István 19 holdas középparaszt felvétele felett döntött a tagság legutóbb. vetkezet tagjai e héten csütörtökön és pénteken megkezdték a 10 holdon vetett importburgonya szedését. — Becslés szerint — mondotta a tsz elnöke Szűcs János elvtárs, — holdanként 150 mázsa burgonyatermésre számítunk. Ez a szerződött burgonya kétféle hasznot is jelent nekünk mert az átadott vetőburgonyáért, ami számításunk szeAz ország egyik legnagyobb gyógyfürdő) évé fejlesztik Hidast A Tolna és Baranya megye határa mellett fekvő Hidas községben először 1922-ben bukkantak egy hőforrásra. Az akkori nagybirtokos, akinek a földjén a forrás felbukkant, nem sokat törődött a gyógyhatású forrással, amit rövidesen be is tömtek. Az idén nyáron azonban a hidasi tanács próbafúrásokat végeztetett, melynek eredményeként ismét felszínre tört a több mint 30 évvel ezelőtt eltemetett forrás Téglagyáraink életéből vize. A vastag sugárban felszökő víz 321 méter mélyből, egy mészkőrétegből tör elő, 36 fokos és erősen kénhidrogéntartalmú. A tanács elvégeztette a szükséges vegyelemzést, melyA Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó üzemek a második ötéves terv első évében több, mint 5 millió forint beruházást kapnak. Ezen belül a Dombóvári I. sz. Téglagyárat korszerűsítik. A nehéz fizikai munka kiküszöbölésére gépesítik a szénfelvonást. Az elemi károk csökkentésére pedig 5000 négyzetméter száritó - szin épül. A dombóvári II. számú telepen 16 kamrás égetőkemence készül, de 4000 négyzetméterrel itt is bővítik a szárítószint, amelyre igen nagy szükség van. Ebben a gyárban az elmúlt évben például 800.000 darab nyerstégla ment tönkre az esős időjárás következtében. A szekszárdi téglagyár dolgozói számára 10 mutikásla- kást, kultúrhelyiséget és irodát építenek. A Paksi Téglagyárban közel egymillió forintos költséggel átépítik a kemence tetejét és áttérnek a karuszel- rendszerű behordásra, amelyhez szükséges műszaki berendezések nagyobb összege* tesznek ki. nek során megállapították, hogy a hőforrás vize 18 különféle betegség gyógyítására alkalmas. A hidasi községi tanács nem hagyja kihasználatlanul az értékes forrást. A vegyelemzés, és a víz gyógyhatásúnak megállapítása után azonnal hozzákezdtek a fürdő kiépítéséhez. Augusztus közepére elkészült egy köralakú fürdőmedence amelyet nap mint nap, százával keresnek fel a dolgozók. A tanács azonban tovább folytatja az építkezéseket: az elmúlt napokban hozzákezdtek egy 33 méteres úszómedence építéséhez, amit még a nyár végére be is akarnak fejezni s ugyanakkor megkezdték a gyógyforrás környékének csinosítását, parkírozását. A hidasi tanácsnak az a terve, hogy a második ötéves terv folyamán a most felfedezett rendkívüli gyógyerejü hőforrást, az ország egyik legnagyobb gyógyfürdőjévé építse ki.
