Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-21 / 171. szám

1956 JÚLIUS 21. TOLNAI NAPLÓ S. PART és partépítés « A tengelici Petőfi Tsz pártszervezete az állattenyésztés fejlesztéséért A mezőgazdasági termelés­nek a növénytermesztés az alapja. De az is tagadhatatlan azonban, hogy fejlett állatte­nyésztés nélkül nincs virágzó, magas kultúrájú, fejlett mező­gazdaság. Az állattenyésztés fej lődése nélkül a növénytermesz­tés fejlődése nagyon is véges, hisz a talaj termő erejét, ami a gazdag termés alapja, leg­hatékonyabban, legjobban a jól kezelt istállótrágyával lehet nö vélni. Tehát a rossz, gyenge ál­lattenyésztést feltétlenül meg­sínyli a növénytermesztés. To- vábbmenve a következtetések­ben, termelőszövetkezeteinkben vagy az egyénileg dolgozó pa­rasztságunk gazdaságaiban is, a pénz és egyéb jövedelmek ál landó növekedését gátolja. EZT AZ ÖRÖKIGAZSÁGOT tartják szem előtt a tengelici Petőfi Tsz-ben is, amikor amel lett, hogy a növénytermesztés legfontosabb munkáit most különös lendülettel végzik, gon dóinak az állattenyésztés fej­lesztésére, az állatállomány nö­velésére, minőségének javítá­sára is. Nem könnyű feladat ez, s éppen ezért a pártszerve­zet, a kommunisták vállalták a kezdeményezést. A tengelici Petőfi Tsz-ben ma is kiemel­kedő állattenyésztési munka folyik. De egyes területeken a számszerűség növelése, a minő ség javítása elengedhetetlen a gazdaság további erősítéséhez, a tsz-tagok jövedelmének meg­sokszorozásához. Ezt tartotta szem előtt a párt szervezet, amikor vezetőségi majd párttaggyűlésen tárgyal­ták meg az e területen adódó feladatokat. Mindenek előtt megállapították, hogy az idén az állattenyésztői munka ered­ményességét nagyban hátrál­tatta, hogy tavaly jóformán csak annyi takarmányt hagy­tak meg, amennyi a meglévő állatállománynak elegendő, s a többit kiosztották. így az állatállomány számszerű to­vábbfejlesztéséhez a vásárlási nehézségeken kívül ez is hozzá­járult. Elhatározták, hogy AZ IDÉN TANULNAK AZ ELMÚLT HIBÁKBÓL, s nem 2—3 kiló árpát és még több kukoricát osztanak ki, hanem árpából például csak félkilót. Nem volt könnyű e határozat helyességét megma­gyarázni a termelőszövetkezet tagságának, s még ma is van­nak olyanok, akik kételkednek a határozat helyességében. Ép­pen itt van a pártszervezet ve­zetőinek, a kommunistáknak és a tsz vezetőségének nagy fel­adata, beszédes példákon be­bizonyítani, hogy e határozat megvalósítása nycmán jár iga­zán jól a tagság. Ennek alapján bátran ki lehet egészíteni a tervbevett 140-re a tehényállo- mányt, s a beállításra kerül.) 150—200 sertés is csak a tag­ság jövedelmét szaporítja. Be­bizonyították, s napjainkban is erről beszélnek a kommunis­ták, a pártonkívüli népnevelőit, hogy ha e tervek sikerülnek, akkor a tavalyi s a tavalyelőtti 10—11 forintos pénzrészesedés egy-egy munkaegységre 24—23 forintra növekedhet. Arról is beszélnek, hogy még érthetőbben megmagyarázzák miért járnak jobban, ha a takar mány többségét a közös állat­állomány fejlesztésére fordít­ják, mennyivel többet jelent egy-egy munkaegységre pénz­ben, ha nem az árpát osszák ki teljes egészében, hanem azt az állatok nevelése, meghizlalása útján.értékesítik. A számítások alapján kiderül, hogy az egy- egy munkaegységre kiosztott árpa, vagy kukorica, pénzre át­számítva, mintegy 7 forintot je lent egy-egy tagnak. A számí­tás megmutatta azonban azt is, hogy e mennyiséget az állato­kon keresztül értékesítik, eb­Eredményes munka folyik a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben A termelőszövetkezet tagjai belátják ma már, hogy takar­mánybiztosítás nélkül nem le­het állattenyésztésre gondolni. Az elmúlt évihez képest sokat változott a tagság munkához való viszonya. Amit bizonyít az is, hogy míg az elmúlt évben a gondatlanság, lelkiismeretlen­ség miatt tönkrement a takar­mány egy része, addig az idén sikerült 130 hold szálas takar­mányt betakarítani, kazalozni. örülnek ennek az állatgondo­zók is, hogy nem lesz hiány takarmányból. A javuló munkaviszonyt mu tatja az is, hogy látják a tagok az esős időjárás megnehezítet­te a munkák elvégzését. Ezért szükséges volt, hogy két vasár­nap is egymás után dolgozza­nak, behozzák a lemaradást. Szívesen megtették ezt, mert tudták, hogy saját magukon segítenek azzal. Lelkesíti a tagságot az az is, hogy sikerült minden baj nélkül elcsépelniök 30 hold repcéjüket, amelyet már leszállítottak, sőt a terüle­tet felszántották és bevetették napraforgóval, amelyet zöld- trágyának szánnak. Ezzel egy- időben csépelték el a bíborma­got is A tagok sikeresen végeztek 60 hold ősziárpa aratásával és nagy lendülettel kezdték 260 hold búzájuk aratását, amely­ben a kombájn és az aratógép is segít a tagoknak. Schiffer József párttitkár bői a tagságnak egy-egy mun­kaegységre nem 7, hanem két­szerese, 14 forintos jövedelemi adódik. SZAMOS ÉRV SZÓL MÉG az állattenyésztés fejlesztésé­nek szükségessége és főleg gyü­mölcsöző volta mellett. Egye­dül a tejtermelésből tavaly jú­niusban, amikor 60 tehene volt a tsz-nek, mintegy 10 000 fo­rint jövedelem származott, idén júniusban már közel 100 tehén után már pénzben 25 000 forintot kaptak a tejért, 1900 forint értékű korpajuttatást, s a fölözött tej értéke is több mint 2000 forint. Arról is beszél nek azonban, hogy még na­gyobb lehetne a jövedelem, hu^ nemcsak a sertéstenyésztésben,# hanem szarvasmarhatenyésztési1 ben is a tenyészállatok neveié-1 sére törekednének. *. Ha például a sertéseknél kü ( lön beadásra hizlalnak, nem]) pedig tenyészsüldőt nevelnek, (| amellyel a beadást is lehet tel-^ > jesíteni, ez körülbelül kilónkénti* 20 forintos árkülönbözetet je-l1 lent. Ennyivel kapnak többet* ugyanis a termelőszövetkezet-* ben a tenyészsüldőkért. Ugyan- ( ez a a NAGYFOKÚ |l JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉG adódhatna a szarvasmarhate­nyésztésben is. Ha a tsz a vágó marhabeadási tervét tenyészál­latokkal tudná biztosítani, ak­kor ez évente, körülbelüli szá­mítás szerint is, több mint 40 000 forintos jövedelem-több­letet jelentene. Ez a szám ter­mészetesen még érthetőbb, és buzdítóbb, ha egy-egy munka­egységre, minden egyes tagra bontják fel. Néhány példa csak, de ebből is látszik, hogy a termelőszövet kezet pártszervezete jó úton*' halad, hogy az országoshírű*] termelőszövetkezetük hírnevét tovább öregbítve erősítik gazda] i ságukat, növelik a tsz-tagok jö.(i védelmét. Termelőszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítása II. Áz intézményes megoldás alapelvei E javaslat szerint a termelő­szövetkezeti tagok öregségi, rokkantsági nyugdíjbiztosító, sát, az özvegyek nyugdíját és az árvák ellátását intézménye, nyesen egy országos szövetke. zeti nyugdíjalap keretében ol­daná meg. A tagok a nyugellá­tások fedezésére évenként az általuk teljesített munkaegysé­gek után meghatározott pénz­összeget fizetnének be hozzá­járulásként a „Termelőszövet­kezetek Országos Nyugdíjalap, jába”. A nyugdíjalapot az Or­szágos Nyugdíjintézet kezelné és ez a nyugdíjintézet folyósí­taná az erre jogosult tagoknak a nyugellátását. A nyugdíjbiz­tosítás ügyviteli feladatait, ad­minisztrációját az SZTK látná el, az SZTK helyi szervei álla­pítanák meg a nyugdíjjogo­sultságot is. öregségi nyugdíjra a férfiak 65., a nők 60. életévük betölté­se után jogosultak, éspedig a termelőszövetkezetekben eltöl­tött húsz év után, ami alatt évenként teljesítették a köte­lező munkaegységet. Ez lenne a nyugdíjjogosultság általános főszabálya. Ez a főszabály gya­korlatilag a fiatalabb korosz­tályú termelőszövetkezeti ia- gokra vonatkozik. Az a szövetkezeti tag, aki 1956. január 1-én 45. (nő 40.) életévét már betöltötte, 20 év­nél annyival kevesebb év alap­ján Jogosult öregségi nyugdíjra, ahány évvel a 45., illetve a 40. életévét túlhaladta. De legalább 5 évi tagság azoknál is szük­séges, akik 1956 január 1-én 60. (nőknél 55.) életévüket már betöltötték. Már kettő évi tagság alapján kaphatnak öregségi nyugdíjat azok a szövetkezeti tagok, akik legkésőbb 1960. december 31-ig lépnek be, vagy léptek be és eddig az időpontig 65. (illetve nők 60.) életévüket betöltik. Ezek a tagok azonban kétévi tagság után csak akkor jogo­sultak nyugdíjra, ha a) Az ötévre járó nyugdíjhoz­zájárulást ezek is kifizetik (ezt lehet egy összegben is évek vá­sárlásával); vagy b) ipari, illetve más állami munkahelyeken legalább öt évet dolgoztak, s ott az állami rendszerű nyugdíjbiztosításban resztvettek; vagy c) belépés előtt legalább 15 évig mezőgazdasági munkás volt, (ideszámítanak azok a öreg tsz-tagok, akik azelőtt cselédek, sommások, aratók, napszámosok voltak, ideértve a régi OMBI biztosításokat is). A b) és c) pontban említett öregek tehát kétévi tagság után jogosultak lennének a nyugdíj- hozzájárulás befizetése nélkül. A termelőszövetkezetben már meglévő és a korhatárt el­ért munkaképtelen tagok már az első évben kaphatnának nyugdíjat, ha legalább két éven keresztül tagjai voltak a ter­melőszövetkezetnek és a köte­lező munkaegységet teljesítet, téki A nyugdíj mértéke az első években nyugdíjba kerülő őre. geknél egyenlő összegű havi pénz járandóság lenne. A ké­sőbb — előreláthatólag 1961-től — nyugdíjba kerülő tagoknál - nyugdíj havi összege már na­gyobb lenne és aszerint emel­kedne, hogy az illető hány évet töltött el a termelőszövetkezet­ben és ez idő alatt hány munka egységet teljesített. Az özvegyek nyugdíja az el­halt férj nyugdíjának 50 száza­léka lenne. Ezt a nyugdíjat minden özvegy kapná. Ez éven túl is állandó nyugdíjat kapna az az özvegy, aki 60. életévét meghaladta, vagy munkakép­telen, vagy legalább két árva ellátására jogosult gyermek eL tartásáról gondoskodik. Az árvaellátás 16. — tovább­tanulás esetén 18 éves korig — illeti meg az elhalt termelő­szövetkezeti tag gyermekét. A háztáji föld az intézmé­nyes nyugdíjbiztosítás esetén is megilleti az öregeket. A ter­melőszövetkezetek szociális és kultúrális alapját — csökkent mértékben — ebben az esetben is fenn kell tartani (napközi otthonok, bölcsődék fenntartó sára, kulturális célokra). A termelőszövetkezeti tanács' azonkívül, hogy a megyénk 1e_\ rületén 5—6 kijelölt termelő-^ szövetkezetben a megyei iroda f útján közgyűlésen tárgyalja le/ az előbbiek szerint közölt két) javaslatot, a sajtó útján ugyan-) csak lehetőséget nyújt széles­körű vitára. ' Megyénk termelőszövetkeze-i teinek tagsága bátran éljen] i hozzászólási jogával és terjesz-|i szén elő javaslatokat a Terme-i* lőszövetkezeti Tanács Megyei*1 Megbízottjához (Szekszárd, —*1 Mártirok-tere 11—13., Megyei1 [ Tanács székház), s vegye ki* részét jövője kialakításának ei döntő kérdése megvitatásából, hogy a felsőbb szervek elé# olyan javaslat kerüljön, melyi1 véglegesen és megnyugtatóan*1 biztosítja a termelőszövetkezeti* ] öregek, rokkantak, özvegyek és árvák életlehetőségét. GYÖRGY JÓZSEF Termelőszövetkezeti Tanács Tolna megyei megbízottja.^ Ml ÚJSÁG A DOMBÓVÁRI JÁRÁSBAN ? Közel 16 000 holdról kell betakarítani a gabonát A megye járásai közül a dombóvári járás határában vannak legjobb minőségű -föl­dek. Ebből következik, hogy jó gabonatermést takarítanak be a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. A közel 16.000 holdon termelt őszi kalászo­sok már mindenütt megéret­tek a kasza alá. sőt, olyan hely is akad már a járásban, ahol végeztek az összes őszi gabona learatásával. Az eddi­giektől ítélve, jó közepes ter­mést takarítana^ be a domb­óvári járás termelőszövetke­zetei és egyéni gazdái. Amint Schmidt János a járási ta­nács főagronómusa mondja körülbelül 10 mázsa lesz az őszi gabona holdankénti ter­mésátlaga a járásban. De ne vágjunk az események elé. Nézzük sorjában, hogy mi új­ság a dombóvári járásban a földeken. Ötvenhatan aratnak a csibráki Viharsarok Tsz-ben A csibráki Viharsarok Ter­melőszövetkezet nem nagy gazdaság. Mindössze 140 hol­don termelt kalászost. A szö­vetkezet tagjai az aratás előtt úgy döntöttek, hogy 40 hold­ról a gépállomással takarít- tatják be a termést, a többit learatják kézi kaszával: De. sajnos, a gépállomás gépe va­lami oknál fogva késett, mi­kor megérkezett, akkor pedig még volt rajta javítanivaló. Ezért a Viharsarok tagjai le­mondtak a gépi aratásról, — mégpedig azért, hogy küldje a dalmandi gépállomás a kéve kötő aratógépet a gyulaji Uj Barázda Tsz-be, mert ott na­gyobb szükség van rá, több az aratnivaló és viszonylag kevesebb a munkáskéz. — A Viharsarok tagjai összefogtak s 14 aratóbanda vágta eddig a gazdagon fizető gabonát. — összesen 56-an arattak, illet­ve aratnak naponta a tsz-ben. Megy a munka, mint a karika csapás. Amint Vanya Ambrus elvtárs, a szövetkezet növény termesztési brigádvezetője — mondotta, a mai napon vé­gezne'ic az összes oabona le­aratásával. Utána aztán kö­vetkezik a gabona betakarí­tása és a tarlók buktatása. A helyzet ugyanis az hogy a Viharsarok határában az aratás után azonnal hozzálát­nak a tarlóhántáshoz. A tarló nak már mintegy felét lebuk­tatták. Ha valami közbe nem jön, akkor pedig hétfőn meg­kezdik a gabona cséplését. Első közös aratás aduzsi Kossuth Tsz-ben Ha végigmegy az ember a duzsi határban, kisebb na­gyobb aratóbandát lát a búza táblák között. A nemrég ala­kult helybeli Kossuth Tsz tagjai vágják a gazdagon fi­zető őszi búzát. Az első közös aratást még nem a nagy táb­lákban végzik a szövetkeze­tiek. Az ősszel ugyanis min­denki a kis parcellán vetette ej a kenyérgabonát és most szanaszét van a több, mint 100 holdat kitevő kalászosa a duzsi Kossuth Tsz-nek. Az egyik táblában Tóth Domon­kos és felesége arat, aki 9.5 holddal lépett a tsz-be. Tőle tudtuk meg, hogy a duzsi Kos suth-ban az első közös ara­tással holnapra végeznek. Azt is mondotta Tóth Domonkos, hogy a szövetkezet tagjai se­gítenek a szomszéd községbeli Uj Barázda Termelőszövetke­zetének. A hőgyészi Uj Ba­rázdának ugyanis több kis tábla gabonája van a duzsi határban. S ha a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai azzal a kéréssel for-' dúlnak a duzsiakhoz, hogy se gítsenek learatni a szétszórt' parcellákon a gabonát, az új közös gazdaság tagjai készség- ( gél megteszik ezt. , 16 mázsa búza egy holdon Amint az ember Hogy észről1 Dombóvárra igyekszik, a j döbröközi határban a köves- < úttól balra arra lesz figyel-{ mes, hogy fiatalember géppel { arat. A fiatalembert Antal Já.( nosnak hívják, apósával 151 hold földön gazdálkodik. — Ai felszabadulás utáni években' lóvontatású fűkaszát vett J Antal János és most már 3 esztendő óta kiegészítő szer-t kezettel a fűkaszával araijai le összes gabonáját. Az idén l is így aratott. Ha valaki el-1 ment földje mellett, mindig1 elcsodálkozott, hogy milyen ] gyorsan halad a munkával | Antal János és családja. A ( gyors munkának az lett az | eredménye, hogy szerdán este t végzett a közel 5 holdat ki tevő gabonája aratásával az' Antal-család. Amint a gazda ( mondotta, jói fizettek az^ ősziek. Szerényen számítva { is, 16 mázsa a holdankénti i átlagtermése búzából. Össze-1 sen körülbelül egy vagon ga-' bonája lesz Antal Jánosnak.j Ebből a kötelező beadáson kívül mintegy 20 mázsát fog( adni 280 forintos mázsán- ( kénti szabadáron az államnak, i Kurdon Végh Ferenc és J Lénárd József végeztek * elsőnek az aratással J Azt mondják a kurdi veze-1 tők, hog>j olyan lelkesen dől-1 goznak az egyéni gazdák, ami < re az elmúlt évek egyikében sem volt példa. A- növényápo- ( lássál szinte kivétel nélkül, minden egyéni gazda végzett i az aratás előtt. És késedelemi nélkül hozzálátott mindenki a1 gabona betakarításához is. Az1 egyéni gazdák egymással ver­senyezve végzik az aratást. Az aratási versenyben Végh, Ferenc 12 holdas és Lénárd i József 9 holdas egyéni gaz-j dák győzteki H gyulaji Uj Barázda Tsz! tagjainak jogos kérése ! A gyulaji Uj Barázdábani 643 holdról kellett, illetve kell< betakarítani a gabonát. Ezen1 a vidéken későbben érik be a. búza, mint a dombóvári tárás ( többi részein. De már itt is, az aratás kellős közepén van-i nak illetve kellene, hogy le-' gyenek. A helyzet ugyanis1 az, hogy csütörtökig még 150 holdról sem aratták le a ga-{\ bonát az Uj Barázdában. En-(i neje egyik okát a gépállomás, I nem kielégítő segítségében I' Iát ja Komáromi József, c. szö-ö vetkezet egyik tagja. Komát-'t romi elvtársnak igaza van. — , Csakugyan nem volna szabadj a dalmandi gépállomás veze-,) tőségének olyan közömbössé-1 * get tanúsítani, mikor a gyulaji11 Uj Barázda Tsz tagjainak 31 kenyeréről és részben az or-', szág kenyeréről van szó. Az{\ a helyzet ugyanis, hogy mind-{\ össze egy aratógépet és egyö kombájnt küldött a dalman-1* di gépállomás vezetősége a1 330 hold búza learatására. És1 sajnos, a tsz-be küldött kom bájn csütörtökig többel volt (i rossz, mint jó. Az említett, i időpontig mindössze 45 mázsa 11 gabonát takarítottak be a11 kombájnosok. Az volna a tsz-{ tagok kérése, hogy a dalman di gépállomás, a szerződésnek | megfelelően, küldjön jó gé-p pet a szövetkezetbe. < |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents