Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-14 / 165. szám

1956 JÚLIUS 14. TOLNAI NAPLÓ 3: PÄRT ÉS PARTÉPÍTÉS A Bonyhádi Zománcgyár fiataljait segíti a pártszervezet Pártunk Központi Vezetősége 1955 májusában határozatot ho zott az ifjúság közötti munka megjavítására. Ebben a párt­szervek és pártszervezetek fon­tos feladatául jelölte meg, hogy napról napra irányítsák, ve­zessék, ellenőrizzék és segítsék a DISZ megfelelő szervezetei­nek munkáját. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezetének vezetősége is ennek szellemében igyekszik a DISZ fiatalok munkáját segí­teni. Két-három havonként rendszeresen beszámoltatják a DISZ-titkárt, Gáti elvtársat, de ezenkívül a pártvezetőség nap, mint nap megbeszéli vele a feladatokat. Ezek között szere­pel a késés, a tervlemaradás területén mutatkozó hiányok feltárása, s a kijavítás módjá nak meghatározása. Ennek tud ható be, hogy míg az év ele­jén havonta négy-öt későnjövő volt az ifjúmunkások kö­zül, addig például május hó­napban egyetlen késő sem volt a fiatalok közül. A DISZ-szervezet munkájá­nak további megjavítása érde­kében a pártvezetőség 10 párt­tagot küldött megbízatással a szervezethez, hogy rendsze­resen foglalkozzanak, segítsék a fiatalok munkáját. Ebben töb bek között Övári Dezső elvtárs, az üzem igazgatója, mint párt­vezetőségi tag mutat példát. A fokozódó segítség megmu­tatkozott abban is, hogy leg­utóbb jól sikerült szpártákiádot rendeztek a fiatalok, s a fiatal- asszonyok és lányok találkozó­ja is elősegítette, hogy a fiatal- asszonyok közelebb érezzék magukat a DISZ-hez, s a ter­melésben is egyre jobb eredmé nyékét érjenek el a fiatalok. A közvetlenebb foglalkozás, a hiányosságokat is feltárta. Ez különösen a versenymozgalom­nál mutatkozott meg. Az volt eddig ugyanis a helyzet, hogy bár voltak külön DlSZ-brigá- dok, s kiváló eredményeket is értek el, mint például a Ság- vári-brigád a sajtolóban, de a verseny bizonyos ellaposodása észlelhető, mivel a brigádok eredményeinek külön értékelé­se eddig elmaradt. E hiba kikü szöbölésére javasolták, amely­nek nyomán ezután rendszere­sen értékeli a vállalatvezetőség a brigádok munkáját és célju­talmakat tűznek ki számukra. A pártvezetőség ezzel pár­huzamosan igyekszik a fiatalok szervezeti életét is erősíteni, tartalmasabbá tenni. Taggyű­léseiken rendszeresen résztvesz nek, s arra törekednek, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. Kongresszusának szel­leme minél jobban áthassa a fiatalokat. Bátran vitatkoznak is a fiatalok, de ezekre a viták • ra a DISZ-vezetőség is megfe­lelően felkészül. E viták köz­ben mutatják be, hogy a meg­lévő nehézségek mellett is mennyivel másabb a fiatalok élete most a felszabadult dol­gozó nép hazájában, mint az úri Magyarország idején. Egy 1938-as évi« fizetési napló ta­nulságai szerint például az if­jak órabére 10 fillér volt. Ki­számították, hogy ez 2.5 kiló kenyér árának felelt meg, ha 8 órát dolgoztak akkor. De a kimutatásból kiderült az is, hogy nem 8, hanem 10—12, sőt 16 órát is dolgoztak a fiatalok ezért a bérért. Ezzel hasonlí­tották össze az ifjúmunkások mai keresetét. Most átlagosan 8 órára 26—30 forint kereset esik. Ez 8—10 kiló kenyér árá­nak felel meg. A jövő évi oktatási terv elké­szítésében is segítséget ad a pártszervezet a fiataloknak. Az elmúlt években ugyanis amint a megbeszélések alapján megállapították, a fiatalok még eredményesebb tanulását aka­dályozta, hogy szemináriumok összetételét nem megfelelően válogatták meg. Voltak közöt­tük magasabb képzettségűek, akiket magasabb fokra, s voltak alacsonyabb képzettsé­gűek, akiket alacsonyabb fok­ra kellett volna beosztani. Eb­ben természetesen a járási DISZ-bizottság is keveset se­gített a fiataloknak, hiszen az elmúlt évben például csak egy szer ellenőrizték az oktatásu­kat. Éppen ezért ebben az év­ben az előkészítésnél figyelem­be veszik a fiatalok előképzett­ségét, s a magasabb képzettsé­gűeket a pártoktatásban való részvételre javasolják, termé­szetesen az ifjakkal közösen megbeszélve. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezete tehát igyekszik a Központi Vezetőség határo­zata értelmében foglalkozni az ifjúsági munka megjavításával. Az első lépéseket már megtet­ték, vannak is számottevő ered mények, s most már csak arra van szükség, hogy e jó úton tovább haladva méginkább meggyorsítsák a DlSZ-szerve- zet, a fiatalok munkájának megjavítását. Nincs szükség „címzetes tagokra44 a pálfai Uj Élet Tsz-ben A szövetkezet nyilvántartó könyvében 67 rendes tag szere pel. S mégis, mikor dolgozni kell 40—45-öt számolnak csak az Uj Élet gazdaságában. Jo­gosan vetődik fel a kérdés: hol vannak a többiek, most, mikor olyan sok munkáskézre van szükség a mezőgazdaságban, miért nem a közösben dolgoz- nak?(!) A tényeket nem ismerő ember erre minden bizonnyal azt mondaná: Biztosan ellógják az időt, elbabrálnak a háztáji földeken, s emellett alkalmi munkát vállalnak. Valóban ez a gyakorlat legtöbb helyen. Pálfán azonban nem ez a hely­zet. Az Uj Élet Termelőszövet­kezetnek nincsenek nem dolgo­zó tagjai. A naponta megismét lődően hiányzó tsz-tagok be­csületes emberek, hivatásuk van, reggel 8-tól délután 5-ig dolgoznak. így hívják őket Pál­fán: „Címzetes tsz-tagok.“ ANNAKIDEJÉN a pálfai Uj Élet Termelőszövet­kezetbe „beagitáltak“ több olyan embert, mint Enyedi Jó­zsef és felesége, Terményfor- fcrgalmi Vállalat helyi telepé­nek raktárosa. Volt azonban olyan is, akit nem kellett agi­tálni, magától ment, csak azért, hogy bevigye a földjét a közösbe, elvesse magától a gondot, nyugodtan dolgozhas­son tovább a hivatalban. Fele- ségestől és négy hold földdel lépett a tsz-be például Patkó János, a községi apaállatgon­dozó is. Már lassan egy éve lesz, hogy tsz-tag ő is, meg a felesége is, és egyiküknek sincs egyetlen munkaegysége a tsz- ben, még egy szöget sem tettek odébb a közösben. Ott van Ma­gyar József, a községi alapszer­vezet párttitkára, aki szintén csak amolyan címzetes tsz-tag. Dolga felől ő nyugodtan részt vehetne a közös munkában, mégis mindössze 3 munkaegy­sége van. Ezekben a napokban í is, ahelyett, hogy a gabona be­takarítását segítené a szövetke­zetben, állás után szaladgál. Nem sokban különbözik Ma­gyar Józseftől Mányoki Lajos, aki nemrégiben a szövetkezet alapszervezeti titkára volt. Ö is azon fáradozik, hogy a gyér-, mekotthonban állást kapjon. A PÄLFAI új élet tagjai nemrégiben közgyűlésen alapo­san fontolóra vették a címzetes tsz-tagok ügyét, amellett fog­laltak állást, hogy 19 nem dolgozó tagot kizárják a közösből. A községi pártveze­tőség, személy szerint Halász István elvtárs, függetlenített párttitkár a tagságnak ezt az elhatározását helytelenítette, s azt tanácsolta, hogy a szövetke­zet vezetőségének s tagságának, vegyék mégegyszer fontolóra ezt az ügyet, s utána döntse­nek. A pártvezetőség tanácsa helyes volt. Valóban hiba lenne például id. Csike Józsefet, a községi tanács vb. elnökét ki­zárni a termelőszövetkezetből. Ő ugyanis családostól együtt lépett a közösbe, s csaladja be­csülettel dolgozik a tsz-ben. A fia az elnök, a felesége pedig a női brigád erőssége. A 19 között idős Csike elvtárshoz hasonló van vagy öt. Ezeket te­hát helytelen volna kizárni, még akkor is, ha nem tudnak részt venni a közös munkában. A szövetkezet tagsága az említett közgyűlésen azzal in­dokolta a kizárást, hogy „CÍMZETESEKRE“ NINCS SZÜKSÉG a közösben. Ebben igazuk van, efelett nem lehet vita. Ebből mindjárt le lehet szűrni azt a tanulságot, hogy bármennyire is szépen mutatnak a felfelé jelentett számok, nem helyes és elítélendő az a törekvés, hogy olyanokat is beléptetnek, illetve felvesznek a szövetke­zetbe, akikről tudják már jó előre, hogy úgysem fognak a közösben dolgozni, mert más hi vatásuk, elfoglaltságuk van. Pálfán ezt sajnos a kezdet kez­detén nem vették figyelembe, s most ebből visszásságok van­nak. A tsz-tagok kevésbé ön­tudatos része például semmi­képpen sem akarja belátni, hogy a tanácselnök és a mező- gazdasági előadó nem zárhatja be a hivatalát, ő maga nem tud részt venni a közös munká­ban, csak a felesége. Nekünk nincs jogunk a pál­fai Uj Élet Tsz-tagok helyett el­dönteni, hogy a 19 közül ki mél tó arra, hogy szövetkezeti tag legyen és ki bitorolja méltatla­nul a szövetkezeti tag címet. Mi csak TANÁCSOT ADHATUNK I a szövetkezetnek. Ez pedig a következő lenne: egyenként hí vassa be a szövetkezet vezető­sége az irodába a „címzetes“ tsz-tagokat, s figyelembevéve a körülményeket, egyenként dönt se el a vitás ügyeket, és úgy forduljon a közgyűléshez, hogy X. Y-t kizárásra javasolja, vagy pedig amellett foglal ál­lást, hogy továbbra is tsz-tag legyen. Azt is melegen ajánljuk a pálfai Uj Élet Termelőszövet­kezet vezetőségének, hogy Magyar Józsefhez hasonló tsz- tagok ügyében ne a könnyeb­bik megoldást válassza. Elsősor ban kövessen el a szövetkezet vezetősége mindent azért, hogy a Magyar elvtárshoz hasonló tsz-tagok megértsék: a szövet­kezet nem átjáróház. Aki dolgo zik, azt megbecsülik a közös­ben, s az becsülettel meg tud élni. Ha pedig a szép szó nem használ, hiába való a meggyő­zés, akkor zárják ki a szövet­kezetből azokat, akik egyálta­lán nem akarnak résztvenni a közösben. Mert csakugyan nem engedhető meg, hogy egy olyan szövetkezetnek, mint a pálfai Uj Élet, 19 „címzetes“ tagja le­gyen. 8zóyáte§§zűk ••• Egyszerűsítés helyett Mentsük meg maghozó lucernásainkat a himbógubacslégy kártételétől A maghozó lucerna egyik el­lensége a lucerna bimbógubacs- légy az idei esztendőben a szo_ kottnál jóval nagyobb mérték­ben jelentkezik és az eredmé­nyes lucerna magfogást veszé­lyezteti; A rajzás csúcsidőszaka az idei esztendőben július hó­nap közepe. A himbógubacslégy a bimbóban és. a virágban vé­gez kárt, lárvái a bimbó belse­jében a porzócsővel és a párta- levelekkel táplálkoznak. A bim bók és a virágok rövid idő múl­va megbámulnák, lehullanak és ezzel a magkötést megakadá_ lyozzák. Agritoxos porozással, de leg­jobban bogárfogó készülékek használatával védekezhetünk ellenük. Porozással kizárólag olyan területen lehet védekezni^ áhol a lucerna maghozó zöld- bimbós állapotban van. Virág­zó maghozókat porozni nem le­het, mert - porozással egyide­jűleg megöljük a lucernát láto­gató méheket is, amelyek a lucerna magkötését segítik elő. A virágzó maghozó területen rovarfogással lehet védekezni. A rovarfogás alkalmazását a kártevő megjelenésének idő­pontjától folyamatosan kell vé­gezni 10—12 alkalommal. Ro­varfogó készüléknek csupán egyszeri alkalmazásától ered­ményt várni nem lehet. Azok a termelők .akik lucer­namag termelésére szerződést kötöttek, - védekezéshez szük­séges Agritoxot holdanként, 25 kilogrammot, ingyenesen kap­ják, termelőszövetkezete^, ese­tében a Növényvédő Állomás a porozást, a gépállomás pedig a rovarfogó készülék üzemelteté­sét ingyenesen végzi. Szorgalmasan dolgosnak a nagykónyi Alkotmány Tss tagjai Nem szégyen arról beszélni, hogy például a nagykónyi Al­kotmány Termelőszövetkezet tagsága az elmúlt években nem a legjobb eredményeket érte el. Ma azonban más a helyzet, szorgalmasabban dolgoznak a tagok, amit bizonyítanak a növényápolásban, aratásban és cséplésben elért eredményeik. Megváltozott a tagok munká­hoz való viszonya és ebben igen nagy része van a tsz el­nökének, Sárdi István elvtárs­nak, aki ezév májusában ke­rült a termelőszövetkezet élére. A napokban a nagykónyi Al­kotmány Termelőszövetkezetbe látogattunk el, arra kértük Sárdi elvtársat, tájékoztasson bennünket a nyári munkák ál­lásáról. — Talán azzal kezdem — mondotta —, hogy nem volt könnyű ezt az eredményt elér­ni, amelyről beszélhetünk. Hiba volt itt — és amelyen sajnos már nem változtathattam —, hogy a kapásterületet nem osz­tották ki családokra. Amikor a tsz elnöke lettem, vezetőségi, majd taggyűlést hívtam ösz- sze, ahol azt a határozatot hoz tűk, hogy minden tag először a kapásterület művelésénél dol­gozik és csak azután mehet a háztájiba. így is lett, és sike­rült elérni, hogy az ősziárpa aratás megkezdéséig elvégeztük a kapások második kézi ápolá­sát. Jelenleg pedig, akik nin­csenek a cséplőgéphez beoszt­va — ugyanis megkezdtük az ősziárpa cséplését —, azok ka­pálják a háztáji kukoricát. — Elégedett vagyok a tagság eddigi munkájával, bár azelőtt azt hallottam, hogy ezekkel a tagokkal nem lehet dolgozni, eredményt elérni. Nekem más a véleményem, dolgoznak ők, csak törődni kell velük. Az elnök és a termelőszövet­kezeti tagok szavaiból megtud­tuk azt is, hogy nemcsak a növényápolással végeztek, de gondoskodtak állataik téli ta­karmányellátásáról is. Eddig' 360 mázsa elsőrendű szénát tudtak kazalba hordani. A ta­gok, a tsz elnökkel együtt, már hajnalban megkezdték a mun­kát nem egészen egy nap alatt összegyűjtötték és kazalba hordták 12 hold vöröshere szé­náját. Ezenkívül készítettek ed­dig 180 köbméter zöldsilót és még további 150 köbméter silót készítenek, amelyből 100 köb­méter zöldsiló lesz. Egyszóval gyökeresen válto­zott meg minden a nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezet ben. A tagság belátja már, hogy egyedül rajtuk múlik az, hogy mennyi gabona és egyéb terem egy holdon és miből mennyit tudnak osztani egy munkaegységre. Az elmúlt években kiadták a gabona csép lését, az idén a tagokból állí­tották ki a cséplő-munkacsapa­tot, ami azt jelenti, hogy leg­alább 150 mázsa árpával több marad a tagságnak. Dránovics István_ a gyönki járási tanács főagronómusa felháborodva mondta el, hogy napjainkban, mikor olyan sok szó esik az ügyvitel egyszerű­sítéséről, a járási tanácsnál nemhogy egyszerűsítenék, de összezavarják az ügyeket. íme itt van: Ha a járási tanács fő­agronómusa eddig ellenőrző körútra indult a járásba, ad­tak a számára egy utinaplót, mellyel a szükséges admi­nisztráció elvégzése után be­járhatta a járás községeit. Ez elég egyszerű volt. Hogy mi­ért, miért se a közelmúltban variálták az útinaplót. Most, ha a járási tanács főagronó­musa több községbe akar menni motorkerékpárral, ak­kor a következőket kell csi­nálnia: elindul reggel Gyünk­ről Simontornyára, zsebében az utinaplóval. Ha onnét át akar menni, mondjuk Páljá­ra, előbb vissza kell motorke- érkpároznia Gyönkre, s készí­teni egy másik utinaplót. ame lyet kimondottan Páljára állí­tottak ki. A változás lényege ugyanis az hogy egy utinapló val csak egy községbe utaz­hatnak a járási tanács dol­gozói. Jogos a főagronómus- ™k az a felvetése, hogy miért komplikálnak egy olyant, ami eddig viszonylag egyszerű volt. Csak azért, hogy szapo­rodjon a bürokrácia? Ezt a járási főagronómussal együtt mi is kérdezzük az illetéke­sektől. Vagy van, vagy nincs... Egy hónappal ezelőtt elké­szült a kisszékelyi orvosi ren­delő. Mondhatom nagyon csi­nos építmény. Kívül, belül bevakolva, bemeszelve, be­festve. Aki a szomszéd köz­ségből vendégként érkezik Kisszékelyre, nem is állhatja meg. hogy a község kellős közepén álló szép orvosi ren­delőre ne tegyen egykét di­csérő megjegyzést. Meg is ér­demli a dicséretet a nagyon csinos orvosi rendelő_ de még inkább azok, akik készítették. Mert, ha már itt tartunk, el kell mondani, hogy a kisszé- kelyiek nagyrészt társadalmi munkával készítették el a 34 ezer forint anyagot, illetve munkát igénylő orvosi rende­lőt. A munka befejezésével nagyon iparkodtak a kisszé- kelyiek, mert olyan szüksé­gük van modern orvosi ren­delőre, mint a vaknak a lá­tásra. "ilJelenleg ugyanis egy volt kocsmahelyiségben rendel az orvos.) A több, mint egy hónappal ezelőtt elkészült or_ vosi rendelőt azonban még mindig nem adhatták át ren­deltetésének, csupán azért, mert 15 négyzetméter ablak­üveg hiányzik. A kiutalás már megvan, a járási tanács tervcsoportja megadta a köz­ségnek az említett mennyi­ségű ablaküvegre a kiutalást. Olyan instruktor azonban nem akadt a járásban, aki a kiutalás mellett azt is meg­mondta volna a kisszékelyi elnöknek, hogy hol kapja meg a kiutalt ablaküveget. Csősz elvtárs, a községi tanácsel- elnök, már az egész megyét bejárta a 15 négyzetméter ab­laküvegért és nem kapott. — Ezután jogosan vetődik fel a kérdés: Ha csakugyan nincs a kisszékelyiek számára széles e világon 15 négyzetméter ab- laküveg■ akkor miért utalták ki az illetékesek? Ez olyan nesze semmi, fogd meg jól! Valahogy úgy vélték a járási tanács tervcsoportjánál: meg­van a kiutalás, le van a gond. Sajnos, azonban ablaküveg helyett nem rakhatják a ki- utalást az orvosi rendelő ablakára.

Next

/
Thumbnails
Contents