Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-14 / 165. szám
1956 JÚLIUS 14. TOLNAI NAPLÓ 3: PÄRT ÉS PARTÉPÍTÉS A Bonyhádi Zománcgyár fiataljait segíti a pártszervezet Pártunk Központi Vezetősége 1955 májusában határozatot ho zott az ifjúság közötti munka megjavítására. Ebben a pártszervek és pártszervezetek fontos feladatául jelölte meg, hogy napról napra irányítsák, vezessék, ellenőrizzék és segítsék a DISZ megfelelő szervezeteinek munkáját. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezetének vezetősége is ennek szellemében igyekszik a DISZ fiatalok munkáját segíteni. Két-három havonként rendszeresen beszámoltatják a DISZ-titkárt, Gáti elvtársat, de ezenkívül a pártvezetőség nap, mint nap megbeszéli vele a feladatokat. Ezek között szerepel a késés, a tervlemaradás területén mutatkozó hiányok feltárása, s a kijavítás módjá nak meghatározása. Ennek tud ható be, hogy míg az év elején havonta négy-öt későnjövő volt az ifjúmunkások közül, addig például május hónapban egyetlen késő sem volt a fiatalok közül. A DISZ-szervezet munkájának további megjavítása érdekében a pártvezetőség 10 párttagot küldött megbízatással a szervezethez, hogy rendszeresen foglalkozzanak, segítsék a fiatalok munkáját. Ebben töb bek között Övári Dezső elvtárs, az üzem igazgatója, mint pártvezetőségi tag mutat példát. A fokozódó segítség megmutatkozott abban is, hogy legutóbb jól sikerült szpártákiádot rendeztek a fiatalok, s a fiatal- asszonyok és lányok találkozója is elősegítette, hogy a fiatal- asszonyok közelebb érezzék magukat a DISZ-hez, s a termelésben is egyre jobb eredmé nyékét érjenek el a fiatalok. A közvetlenebb foglalkozás, a hiányosságokat is feltárta. Ez különösen a versenymozgalomnál mutatkozott meg. Az volt eddig ugyanis a helyzet, hogy bár voltak külön DlSZ-brigá- dok, s kiváló eredményeket is értek el, mint például a Ság- vári-brigád a sajtolóban, de a verseny bizonyos ellaposodása észlelhető, mivel a brigádok eredményeinek külön értékelése eddig elmaradt. E hiba kikü szöbölésére javasolták, amelynek nyomán ezután rendszeresen értékeli a vállalatvezetőség a brigádok munkáját és céljutalmakat tűznek ki számukra. A pártvezetőség ezzel párhuzamosan igyekszik a fiatalok szervezeti életét is erősíteni, tartalmasabbá tenni. Taggyűléseiken rendszeresen résztvesz nek, s arra törekednek, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának szelleme minél jobban áthassa a fiatalokat. Bátran vitatkoznak is a fiatalok, de ezekre a viták • ra a DISZ-vezetőség is megfelelően felkészül. E viták közben mutatják be, hogy a meglévő nehézségek mellett is mennyivel másabb a fiatalok élete most a felszabadult dolgozó nép hazájában, mint az úri Magyarország idején. Egy 1938-as évi« fizetési napló tanulságai szerint például az ifjak órabére 10 fillér volt. Kiszámították, hogy ez 2.5 kiló kenyér árának felelt meg, ha 8 órát dolgoztak akkor. De a kimutatásból kiderült az is, hogy nem 8, hanem 10—12, sőt 16 órát is dolgoztak a fiatalok ezért a bérért. Ezzel hasonlították össze az ifjúmunkások mai keresetét. Most átlagosan 8 órára 26—30 forint kereset esik. Ez 8—10 kiló kenyér árának felel meg. A jövő évi oktatási terv elkészítésében is segítséget ad a pártszervezet a fiataloknak. Az elmúlt években ugyanis amint a megbeszélések alapján megállapították, a fiatalok még eredményesebb tanulását akadályozta, hogy szemináriumok összetételét nem megfelelően válogatták meg. Voltak közöttük magasabb képzettségűek, akiket magasabb fokra, s voltak alacsonyabb képzettségűek, akiket alacsonyabb fokra kellett volna beosztani. Ebben természetesen a járási DISZ-bizottság is keveset segített a fiataloknak, hiszen az elmúlt évben például csak egy szer ellenőrizték az oktatásukat. Éppen ezért ebben az évben az előkészítésnél figyelembe veszik a fiatalok előképzettségét, s a magasabb képzettségűeket a pártoktatásban való részvételre javasolják, természetesen az ifjakkal közösen megbeszélve. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezete tehát igyekszik a Központi Vezetőség határozata értelmében foglalkozni az ifjúsági munka megjavításával. Az első lépéseket már megtették, vannak is számottevő ered mények, s most már csak arra van szükség, hogy e jó úton tovább haladva méginkább meggyorsítsák a DlSZ-szerve- zet, a fiatalok munkájának megjavítását. Nincs szükség „címzetes tagokra44 a pálfai Uj Élet Tsz-ben A szövetkezet nyilvántartó könyvében 67 rendes tag szere pel. S mégis, mikor dolgozni kell 40—45-öt számolnak csak az Uj Élet gazdaságában. Jogosan vetődik fel a kérdés: hol vannak a többiek, most, mikor olyan sok munkáskézre van szükség a mezőgazdaságban, miért nem a közösben dolgoz- nak?(!) A tényeket nem ismerő ember erre minden bizonnyal azt mondaná: Biztosan ellógják az időt, elbabrálnak a háztáji földeken, s emellett alkalmi munkát vállalnak. Valóban ez a gyakorlat legtöbb helyen. Pálfán azonban nem ez a helyzet. Az Uj Élet Termelőszövetkezetnek nincsenek nem dolgozó tagjai. A naponta megismét lődően hiányzó tsz-tagok becsületes emberek, hivatásuk van, reggel 8-tól délután 5-ig dolgoznak. így hívják őket Pálfán: „Címzetes tsz-tagok.“ ANNAKIDEJÉN a pálfai Uj Élet Termelőszövetkezetbe „beagitáltak“ több olyan embert, mint Enyedi József és felesége, Terményfor- fcrgalmi Vállalat helyi telepének raktárosa. Volt azonban olyan is, akit nem kellett agitálni, magától ment, csak azért, hogy bevigye a földjét a közösbe, elvesse magától a gondot, nyugodtan dolgozhasson tovább a hivatalban. Fele- ségestől és négy hold földdel lépett a tsz-be például Patkó János, a községi apaállatgondozó is. Már lassan egy éve lesz, hogy tsz-tag ő is, meg a felesége is, és egyiküknek sincs egyetlen munkaegysége a tsz- ben, még egy szöget sem tettek odébb a közösben. Ott van Magyar József, a községi alapszervezet párttitkára, aki szintén csak amolyan címzetes tsz-tag. Dolga felől ő nyugodtan részt vehetne a közös munkában, mégis mindössze 3 munkaegysége van. Ezekben a napokban í is, ahelyett, hogy a gabona betakarítását segítené a szövetkezetben, állás után szaladgál. Nem sokban különbözik Magyar Józseftől Mányoki Lajos, aki nemrégiben a szövetkezet alapszervezeti titkára volt. Ö is azon fáradozik, hogy a gyér-, mekotthonban állást kapjon. A PÄLFAI új élet tagjai nemrégiben közgyűlésen alaposan fontolóra vették a címzetes tsz-tagok ügyét, amellett foglaltak állást, hogy 19 nem dolgozó tagot kizárják a közösből. A községi pártvezetőség, személy szerint Halász István elvtárs, függetlenített párttitkár a tagságnak ezt az elhatározását helytelenítette, s azt tanácsolta, hogy a szövetkezet vezetőségének s tagságának, vegyék mégegyszer fontolóra ezt az ügyet, s utána döntsenek. A pártvezetőség tanácsa helyes volt. Valóban hiba lenne például id. Csike Józsefet, a községi tanács vb. elnökét kizárni a termelőszövetkezetből. Ő ugyanis családostól együtt lépett a közösbe, s csaladja becsülettel dolgozik a tsz-ben. A fia az elnök, a felesége pedig a női brigád erőssége. A 19 között idős Csike elvtárshoz hasonló van vagy öt. Ezeket tehát helytelen volna kizárni, még akkor is, ha nem tudnak részt venni a közös munkában. A szövetkezet tagsága az említett közgyűlésen azzal indokolta a kizárást, hogy „CÍMZETESEKRE“ NINCS SZÜKSÉG a közösben. Ebben igazuk van, efelett nem lehet vita. Ebből mindjárt le lehet szűrni azt a tanulságot, hogy bármennyire is szépen mutatnak a felfelé jelentett számok, nem helyes és elítélendő az a törekvés, hogy olyanokat is beléptetnek, illetve felvesznek a szövetkezetbe, akikről tudják már jó előre, hogy úgysem fognak a közösben dolgozni, mert más hi vatásuk, elfoglaltságuk van. Pálfán ezt sajnos a kezdet kezdetén nem vették figyelembe, s most ebből visszásságok vannak. A tsz-tagok kevésbé öntudatos része például semmiképpen sem akarja belátni, hogy a tanácselnök és a mező- gazdasági előadó nem zárhatja be a hivatalát, ő maga nem tud részt venni a közös munkában, csak a felesége. Nekünk nincs jogunk a pálfai Uj Élet Tsz-tagok helyett eldönteni, hogy a 19 közül ki mél tó arra, hogy szövetkezeti tag legyen és ki bitorolja méltatlanul a szövetkezeti tag címet. Mi csak TANÁCSOT ADHATUNK I a szövetkezetnek. Ez pedig a következő lenne: egyenként hí vassa be a szövetkezet vezetősége az irodába a „címzetes“ tsz-tagokat, s figyelembevéve a körülményeket, egyenként dönt se el a vitás ügyeket, és úgy forduljon a közgyűléshez, hogy X. Y-t kizárásra javasolja, vagy pedig amellett foglal állást, hogy továbbra is tsz-tag legyen. Azt is melegen ajánljuk a pálfai Uj Élet Termelőszövetkezet vezetőségének, hogy Magyar Józsefhez hasonló tsz- tagok ügyében ne a könnyebbik megoldást válassza. Elsősor ban kövessen el a szövetkezet vezetősége mindent azért, hogy a Magyar elvtárshoz hasonló tsz-tagok megértsék: a szövetkezet nem átjáróház. Aki dolgo zik, azt megbecsülik a közösben, s az becsülettel meg tud élni. Ha pedig a szép szó nem használ, hiába való a meggyőzés, akkor zárják ki a szövetkezetből azokat, akik egyáltalán nem akarnak résztvenni a közösben. Mert csakugyan nem engedhető meg, hogy egy olyan szövetkezetnek, mint a pálfai Uj Élet, 19 „címzetes“ tagja legyen. 8zóyáte§§zűk ••• Egyszerűsítés helyett Mentsük meg maghozó lucernásainkat a himbógubacslégy kártételétől A maghozó lucerna egyik ellensége a lucerna bimbógubacs- légy az idei esztendőben a szo_ kottnál jóval nagyobb mértékben jelentkezik és az eredményes lucerna magfogást veszélyezteti; A rajzás csúcsidőszaka az idei esztendőben július hónap közepe. A himbógubacslégy a bimbóban és. a virágban végez kárt, lárvái a bimbó belsejében a porzócsővel és a párta- levelekkel táplálkoznak. A bim bók és a virágok rövid idő múlva megbámulnák, lehullanak és ezzel a magkötést megakadá_ lyozzák. Agritoxos porozással, de legjobban bogárfogó készülékek használatával védekezhetünk ellenük. Porozással kizárólag olyan területen lehet védekezni^ áhol a lucerna maghozó zöld- bimbós állapotban van. Virágzó maghozókat porozni nem lehet, mert - porozással egyidejűleg megöljük a lucernát látogató méheket is, amelyek a lucerna magkötését segítik elő. A virágzó maghozó területen rovarfogással lehet védekezni. A rovarfogás alkalmazását a kártevő megjelenésének időpontjától folyamatosan kell végezni 10—12 alkalommal. Rovarfogó készüléknek csupán egyszeri alkalmazásától eredményt várni nem lehet. Azok a termelők .akik lucernamag termelésére szerződést kötöttek, - védekezéshez szükséges Agritoxot holdanként, 25 kilogrammot, ingyenesen kapják, termelőszövetkezete^, esetében a Növényvédő Állomás a porozást, a gépállomás pedig a rovarfogó készülék üzemeltetését ingyenesen végzi. Szorgalmasan dolgosnak a nagykónyi Alkotmány Tss tagjai Nem szégyen arról beszélni, hogy például a nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága az elmúlt években nem a legjobb eredményeket érte el. Ma azonban más a helyzet, szorgalmasabban dolgoznak a tagok, amit bizonyítanak a növényápolásban, aratásban és cséplésben elért eredményeik. Megváltozott a tagok munkához való viszonya és ebben igen nagy része van a tsz elnökének, Sárdi István elvtársnak, aki ezév májusában került a termelőszövetkezet élére. A napokban a nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezetbe látogattunk el, arra kértük Sárdi elvtársat, tájékoztasson bennünket a nyári munkák állásáról. — Talán azzal kezdem — mondotta —, hogy nem volt könnyű ezt az eredményt elérni, amelyről beszélhetünk. Hiba volt itt — és amelyen sajnos már nem változtathattam —, hogy a kapásterületet nem osztották ki családokra. Amikor a tsz elnöke lettem, vezetőségi, majd taggyűlést hívtam ösz- sze, ahol azt a határozatot hoz tűk, hogy minden tag először a kapásterület művelésénél dolgozik és csak azután mehet a háztájiba. így is lett, és sikerült elérni, hogy az ősziárpa aratás megkezdéséig elvégeztük a kapások második kézi ápolását. Jelenleg pedig, akik nincsenek a cséplőgéphez beosztva — ugyanis megkezdtük az ősziárpa cséplését —, azok kapálják a háztáji kukoricát. — Elégedett vagyok a tagság eddigi munkájával, bár azelőtt azt hallottam, hogy ezekkel a tagokkal nem lehet dolgozni, eredményt elérni. Nekem más a véleményem, dolgoznak ők, csak törődni kell velük. Az elnök és a termelőszövetkezeti tagok szavaiból megtudtuk azt is, hogy nemcsak a növényápolással végeztek, de gondoskodtak állataik téli takarmányellátásáról is. Eddig' 360 mázsa elsőrendű szénát tudtak kazalba hordani. A tagok, a tsz elnökkel együtt, már hajnalban megkezdték a munkát nem egészen egy nap alatt összegyűjtötték és kazalba hordták 12 hold vöröshere szénáját. Ezenkívül készítettek eddig 180 köbméter zöldsilót és még további 150 köbméter silót készítenek, amelyből 100 köbméter zöldsiló lesz. Egyszóval gyökeresen változott meg minden a nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezet ben. A tagság belátja már, hogy egyedül rajtuk múlik az, hogy mennyi gabona és egyéb terem egy holdon és miből mennyit tudnak osztani egy munkaegységre. Az elmúlt években kiadták a gabona csép lését, az idén a tagokból állították ki a cséplő-munkacsapatot, ami azt jelenti, hogy legalább 150 mázsa árpával több marad a tagságnak. Dránovics István_ a gyönki járási tanács főagronómusa felháborodva mondta el, hogy napjainkban, mikor olyan sok szó esik az ügyvitel egyszerűsítéséről, a járási tanácsnál nemhogy egyszerűsítenék, de összezavarják az ügyeket. íme itt van: Ha a járási tanács főagronómusa eddig ellenőrző körútra indult a járásba, adtak a számára egy utinaplót, mellyel a szükséges adminisztráció elvégzése után bejárhatta a járás községeit. Ez elég egyszerű volt. Hogy miért, miért se a közelmúltban variálták az útinaplót. Most, ha a járási tanács főagronómusa több községbe akar menni motorkerékpárral, akkor a következőket kell csinálnia: elindul reggel Gyünkről Simontornyára, zsebében az utinaplóval. Ha onnét át akar menni, mondjuk Páljára, előbb vissza kell motorke- érkpároznia Gyönkre, s készíteni egy másik utinaplót. ame lyet kimondottan Páljára állítottak ki. A változás lényege ugyanis az hogy egy utinapló val csak egy községbe utazhatnak a járási tanács dolgozói. Jogos a főagronómus- ™k az a felvetése, hogy miért komplikálnak egy olyant, ami eddig viszonylag egyszerű volt. Csak azért, hogy szaporodjon a bürokrácia? Ezt a járási főagronómussal együtt mi is kérdezzük az illetékesektől. Vagy van, vagy nincs... Egy hónappal ezelőtt elkészült a kisszékelyi orvosi rendelő. Mondhatom nagyon csinos építmény. Kívül, belül bevakolva, bemeszelve, befestve. Aki a szomszéd községből vendégként érkezik Kisszékelyre, nem is állhatja meg. hogy a község kellős közepén álló szép orvosi rendelőre ne tegyen egykét dicsérő megjegyzést. Meg is érdemli a dicséretet a nagyon csinos orvosi rendelő_ de még inkább azok, akik készítették. Mert, ha már itt tartunk, el kell mondani, hogy a kisszé- kelyiek nagyrészt társadalmi munkával készítették el a 34 ezer forint anyagot, illetve munkát igénylő orvosi rendelőt. A munka befejezésével nagyon iparkodtak a kisszé- kelyiek, mert olyan szükségük van modern orvosi rendelőre, mint a vaknak a látásra. "ilJelenleg ugyanis egy volt kocsmahelyiségben rendel az orvos.) A több, mint egy hónappal ezelőtt elkészült or_ vosi rendelőt azonban még mindig nem adhatták át rendeltetésének, csupán azért, mert 15 négyzetméter ablaküveg hiányzik. A kiutalás már megvan, a járási tanács tervcsoportja megadta a községnek az említett mennyiségű ablaküvegre a kiutalást. Olyan instruktor azonban nem akadt a járásban, aki a kiutalás mellett azt is megmondta volna a kisszékelyi elnöknek, hogy hol kapja meg a kiutalt ablaküveget. Csősz elvtárs, a községi tanácsel- elnök, már az egész megyét bejárta a 15 négyzetméter ablaküvegért és nem kapott. — Ezután jogosan vetődik fel a kérdés: Ha csakugyan nincs a kisszékelyiek számára széles e világon 15 négyzetméter ab- laküveg■ akkor miért utalták ki az illetékesek? Ez olyan nesze semmi, fogd meg jól! Valahogy úgy vélték a járási tanács tervcsoportjánál: megvan a kiutalás, le van a gond. Sajnos, azonban ablaküveg helyett nem rakhatják a ki- utalást az orvosi rendelő ablakára.
