Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-12 / 163. szám

1956 JÚLIUS 12, TOIiNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A pártesoportbixalmiah ujjáválasxtásáról A Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében újjá kell vá­lasztani a pártcsoportbizalmia- kat. A határozat értelmében legtöbb alapszervezet meg is tette a szükséges lépéseket. A bátaszéki vasútállomáson például újjászervezték a párt- csoporthálózatot is és ennek alapján választották újjá a bi­zalmiakat. A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetben is folyik ennek a határozatnak a végrehajtása. A bizalmiakat legtöbb he­lyen a legszélesebbkörű demo­kratizmus jegyében választják újjá; nem a pártvezetőség tesz javaslatot a pértcsoportbizalmi személyére, hanem teljesen a tagság belátására bízzák a vá­lasztást. Ez pedig nagyjelentő­ségű, mert még nem volt arra példa, hogy a pártcsoportbi- zalmiakat ilyen széleskörű de­mokratizmus alapján választot­ták volna meg. Edgig a pártve­zetőség egyszerűen kijelölte a pártcsoportbizalmit, mert nem bíztunk megfelelően a tagság­ban, az egyszerű párttagok íté­lőképességében, pedig nyilván ők is tudják legalább annyira, mint a párt vezetőség, hogy ki alkalmas funkció betöltésére, ki érdemli meg a bizalmat. Az eddigi gyakorlatnak aztán töb­bek között az volt a káros kö­vetkezménye, hogy a pártcso­port tagjai nem voltak olyan bizalommal a kijelölt bizalmi iránt, mintha saját maguk vá­lasztották volna meg. A jelen­legi módszer tehát nem más, mint a pártdemokrácia kiszéle­sítése és ez feltétlenül a párt­tagság további aktivitásához fog vezetni. Éppen ezért a já­rási pártbizottságoknak meg is kell követelniük az alap- szervezetektől, hogy ilyen for­mában történjék a bizalmivá­lasztás. E határozat végrehajtását több helyen gátolja, hogy az önállóság helyett a JB. segítsé­gére. külön „instruálására” vár­nak, noha ismerik a Központi Vezetőség idevonatkozó határo zatát. Nem lehet egyetérteni az ilyen „várakozó“ álláspont­tal, mert a JB-knek nyilván nem az a feladatuk, hogy az alapszervezetek helyett intéz - kedjenek, szervezzenek. Ezt önállóan kell megoldaniok az alapszervezeteknek a helyi kö­rülményeknek, adottságoknak megfelelően. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban jól oldot­ták meg ezt a feladatot: önál­lóan hozzáláttak a bizalmiak újjáválasztásához és mire a JB. munkatársa odaért hozzájuk, hogy megnézze, hozzáláttak-e a határozat végrehajtásához, már be is fejezték a bizalmiak új- jáválasztását. Ez csak dicsére­tére válik a gazdaság pártveze­tőségének. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a járási pártbizottsá­goknak semmi közük sincs e feladathoz. A JB-knek nyilván ellenőrizniök kell területükön, hogy helyesen foglalkozzanak e feladatokkal és hogy egyálta Ián végrehajtsák e határozatot. Az semmi esetre sem helyes, ami a bonyhádi járásban volt tapasztalható, hogy a JB. appa­rátusában senki sem tudott semmit arról, hogy mi törté­nik a járásban a KV. határo zat végrehajtása terén, mert a párt és tömegszervezeti osztály vezetője Pesten tartózkodott. Ez azt mutatja, hogy a JB. égé sze nem foglalkozik ezzel a fel­adattal. Az igaz, hogy elsősor ban a pto. felelős ezért, de az nem csökkentheti a JB. appará tus egészének a felelősségét. A paksi járásban pedig egyes vezető elvtársak azt a nézetet vallják, hogy ilyen nagy mun­kaidőben nem lehet ezzel a problémával foglalkozni, nem lehet gyűlésezni. Az igaz, hogy semmi értelme sem volna an­nak, ha az aratás helyett gyűlé seket tartanának, de erre nin :s is szükség. Egy-egy pártcsoport ülésnek, amelyen újjáválaszt­ják a bizalmit, nem az a célja, hogy órákig tartson, helyileg mindenütt meg lehet úgy szer vezni, hogy nem megy a mun­ka rovására és még a szab 11 - időből is legfeljebb fél órát vesz igénybe, mert általában nincs arra szükség, hogy egy pártcsoport értekezlet tovább tartson. TTTVTVTVTTVTVTTTVTTTVTTTTT'rrTTVTTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTVT'rTTTTT ► Legfontosabb feladat az aratás, cséplés munkáinak zavartalan biztosítása fél gazdálkodnak a dombóvári termelőszövetkezetek Jó híre van a dombóvári tér melőszövetkezeteknek megye szerte. Jól gazdálkodnak, jók a terméseredményeik, és ami ebből következik, jó a jövede­lem, megvan a tagság biztos megélhetése is. Éppen ez tette olyan vonzóvá mindkét szövet­kezetét, az ősz, a tavasz folya mán megkétszereződött tagiét számuk és földterületük is. Ez­zel még jobb feltételek terem tődtek meg ahhoz, hogy a mun kákát annak rendje-módja sze­rint elvégezzék. Megnézheti akárki a dombóvári termelőszö vetkezetek földjeit. Nem mond hatnak mást, mint azt, hogy terméseredményeik ebben az évben is jóval felülmúlják az egyéni gazdákét. Eredményeik titka pedig nem más, mint a tagság szorgalmasan végzett munkája, amelyre serkenti őket a közös gazdálkodás iránti bizalom, az a tudat, hogy job­ban élnek, mint amikor még egyéni gazdák voltak. BIZAKODÁST HALLANI az alapító tagoktól, s azoktól is, akik csak nemrég léptek be habár még egyik, másik bizony talankodik, mert nem ismeri még teljesen a szövetkezeti gaz dálkodás minden problémáját. Jellemző a Vörös Sugár egyik tagjának a mondása, ahogyan egy, a szövetkezetnél vetőmag- vásárlás ügyében járó dolgozó parasztot fogadta: „Lépjen be inkább a szövet­kezetbe. Ha egyszer bejön, még vizes kötéllel sem tudnák magát innen kiverni.“ — A tré fás szavak mögött komoly gon­dolat lett elrejtve, egy olyan ember véleménye, aki már tud­ja, érzi, mit jelent a közös gaz­dálkodás. Ezért van az, hogy bármelyik termelőszövetkezet­be megy valaki, egyre nagyobb eredményekről szerezhet tudo­mást. Nézzünk hát körül a domb­óvári termelőszövetkezetekben, hova jutottak el ebben az év­ben. A VÖRÖS SUGAR AZ ÖREGEBB TESTVÉR. A földek adják a gazdáról a legjobb jellemzést, s ez áll a Vörös Sugár földjeire is. A negyven hold árpavetés helyett már csak a felhántott tarlót lehet látni. Ez a föld 20 kiló híján 300 mázsa termést adott. Az út túlsó oldalán még lábon áll a búza, de egy-két nap múlva már a kombájn aratja. A tagság 12 mázsa körüli át­lagtermésre számít, ennyi sze­repel a termelési tervben is. Pedig amikor az készült, so­kan csóválták hihetetlenkedve a fejüket. Nem a legkedvezőbb körülmények között vetettek, így hát nem látták biztosított nak az ilyen átlag elérését. Most, hogy mégis meglesz ez a termés, abban közrejátszott az is, hogy a tavasszal nem sajnálták a fáradságot, elvé­gezték a növényápolást, a mű­ié gyázást. De menjünk tovább. A kuko­ricából már alig látszik ki az ember, már hányni kezdi a cí­merét. Tiszta a földje, de mint mondják, hamarosan elvégzi még a tagság a gazolókapálást — ez a munka főleg az asszo nyokra vár. A kilátások 30—35 mázsás termést jósolnak, igaz, lesz majd helye a kukoricának, éppen úgy, mint a sok takar­mánynak, amelyet éppen most hordanak kazalba. 1900 mázsa széna az első kaszálásból, a je­lenlegi állatállomány évi szűk séglete 1200 mázsa és a má sodik kaszálás is ad még vagy 1200 mázsát. Ami azt illeti, LESZ HOVA TENNI ezt a mennyiséget is, hiszen az őszre 50 darabra akarják sza­porítani a tehénállományt. A Vörös Sugár tagsága is belátta, hogy csak úgy tudnak előreha­ladni, ha egyre több lesz a jó szág az istállóikban. Megbizo­nyosodott erről az év eleje óta, amióta állandóan 10 literen fe­lül van a fejési átlag. A tehe­nészet az egyik pénzforrás, amelyből rendszeresen fizet­nek munkaegységelőleget. Jó jövedelmi forrása a sertéste­nyésztés is, lesz hova tenni a jónak ígérkező kukoricater­mést. Csak néhány tényező a szövet kezet gazdálkodásában, mégis sok mindenre ad feleletet a sző vetkezet tagságának, a kívülál­lóknak egyaránt. Még egyet kell megemlíteni. Tavaly 41.50 forint volt egy munkaegység értéke. Erre az évre 46 forintot terveztek, de a szövetkezet ed­digi terméseredményei, a gaz­dálkodás alakulása azt mutat­ják, hogy a munkaegységérték eléri az 50 forintot. Mindezt a tagság szorgalmas munkája te­remtette meg. A RÁKÓCZI TERMELŐ­SZÖVETKEZET a fiatalabb. A „gyermekbeteg­ségeket“ gyorsabban kiheverte, mint a Vörös Sugár, s méltán van a dombóvári járás legjobb termelőszövetkezetei között. Az elmúlt évben búzából 3 má­zsával magasabb átlagtermést ért el, mint az egyéni gazdák, de jobb lesz a termése ebben az évben is. Repcéjük most például 15.20 mázsás termést adott. A többtermelési prémi­um nagyobb Összeget tesz ki, mint a termés áraként kapott összeg. Az eredmény mögött itt is a tagság szorgalma áll, az az igyekezet, hogy egyre töb­bet termeljenek, nagyobb jö­vedelmet érjenek el. Ebben az évben 50—55 forint között lesz a munkaegység értéke, néhány forinttal kevesebb, mint a múlt évben. De ez nem azt jelenti, hogy a szövetkezet a tavalyinál gyengébb eredményeket ért el. Szó sincs róla. Oszthatnának most is annyit, mint tavaly, még többet is, de most a jö­vőre gondolnak. Amint az ara tás befejeződött, megkezdik egy 50 férőhelyes tehénistálló épí­tését, jobb feltételeket terem­tenek az állattenyésztéshez, hi­szen az a termelőszövetkezet egyik erőssége. A meglevő is­tállók már szűknek bizonyul­tak, márpedig még ebben az évben nagyobb arányban akar­ják növelni a szarvasmarhaál­lományt. Az új istállót jórészt saját erőből építi a szövetkezet, oda kell a pénz. Nem jár rosz- szul tehát a tagság, ez az ösz- szeg egy-két év múlva vissza­térül kamatostól. JÓL GAZDÁLKODNAK tehát a dombóvári termelőszö­vetkezetek. Ez nemcsak a tag­ság jövedelmén látszik meg, hanem azon is, hogy egyre több egyéni gazdában érlelődik meg az az elhatározás, hogy felhagy az egyéni gazdálkodással és a közöst választja. Meggyőzi az, hogy a termelőszövetkezetben vannak a legjobb jószágok, s hogy ott a legjobbak a termés- eredmények is. Megyeszerte beértek már a gabonák, a termelőszövetke­zetek, gépállomások és állami gazdaságok gépeik segítségé­vel hozzáláttak e nagy munkához. A gépek, különösen az aratást' cséplést egyszerre végző kombájn nagy segítséget nyújt, nagyon megkönnyíti az emberek munkáját. Éppen ezért nagyon fontos, hogy amíg álló gabona van, addig a gépek állandóan üzemképesek legyenek. A napokban a Kanacsi Állami Gazdaságba látogattunk el, ahol arra kértük Vaszkó Péter elvtársat, a gazdaság gép­csoport vezetőjét, hogy mondja el, hogyan biztosítják az ara­tás alatt a gépek zavartalan üzemeltetését. Az aratás-cséplés munkájának elvégzése az idén is komoly erőpróba elé állítja a kombájnvezetőket és arató­gépkezelőket — mondotta Vaszkó elvtárs. — Közel 1500 hold kalászos vár learatásra és ha azt akarjuk, hogy időben mag­tárba kerüljön a gabona és a szemveszteség lehető legkisebb legyen, akkor valamennyiünknek nagyon alapos, lelkiisme­retes munkát kell végezni. , — Az aratási idény alatt összesen 6 kombájn és 4 kéve­kötő aratógép segítségével végezzük a munkát. Nagy a le­aratásra váró terület és éppen ezért a gépeket úgy csoporto­sítjuk, hogy lehetőleg először egy üzemegységben és ezen belül egy táblán végezzünk az aratással. Ennek többek kö­zött az az előnye, hogy könnyebbé válik a gépek ellenőrzése, az esetleges hibák azonnali kijavítása. A gépek zavartalan üzemeltetését biztosítja továbbá az is, hogy a kombájnokon a felelős vezető, vagy a segédvezető szerelő, akik azzal a kombájnnal dolgoznak, amelyet a tél folyamán javítottak. Ezenkívül beállítottunk egy szerelőt, aki motorral leláto­gatja mindennap a gépeket és segít kisebb üzemzavar■* esetén. A Kanacsi Állami Gazdaságban tett látogatásunkkor találkoztunk Vörös István elvtárssal, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főmérnökével. Megkérdeztük Vörös elvtárstól mi a tapasztalata Kanacson és a többi állami gaz­daságban a kombájnosok munkájáról. — Az eddig végzett munka alapján az a tapasztalatom, hogy a kombájnosok Kanacson, de a megye többi állami gaz. dóságában is jól dolgoznak. Az a véleményem, hogy a kom­bájnosok betartják szavukat. Ugyanis a múlt hónapban a Kajmádi Állami Gazdaságba hívtuk össze, ahol a kombáj­nosok vállalást tettek arra, hogy az idén gondosabban dol­goznak, mint azelőtt bármikor. Ügyelnek arra, hogy alacsony legyen a tarló, egyformán rakják le a szalmát és ezzel meg­könnyítik a szalmalehúzók munkáját. — A megye állami gazdaságaiban 54 kombájn dolgozik és eddig komolyabb hiba nem fordult elő. Van olyan tapasz­talatunk is, hogy például az aprómag' fűmag és angolperje aratásánál és cséplésénél is kitűnően beválnak a kombáj­nok. A Fornádi Állami Gazdaságban például 50 holdon vág­tak angolperjét kombájnmai elsőízben. Ha kombájnosaink a továbbiakban is ilyen jól, lelkiismeretesen dolgoznak, akkor sikerül a gabonákat a legkisebb szemveszteséggel időben be­takarítani. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa Épülnek az árvízsuj tóttá községek új házai Két hónappal ezelőtt jelent meg a Minisztertanács hatá­rozata, amely a Magyar Dol­gozók Pártja javaslatára el. rendelte, hogy még az őszi esőzések és hidegek előtt fel kell építeni az árvízkor össze­omlott lakóházakat. Az elmúlt nyolc hét alatt megyénkben is megkezdődött a károsodást szenvedett községekben az újjáépítés munkája. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány határozatát végre lehet haj­tani ... és a felépülő házak sorsa ma már a falu kezében van, mert az állami szervek már bizosították az építéshez szükséges anyagokat (kő tég­la, cement, tetőszerkezet stb.) és a kezdeti nehézségek után ez az anyagellátás folyama­tos ... Még néhány héttel ezelőtt is, itt-ott olyan hangok hal­latszottak, hogy az újjáépítés vontatottan halad — és nem­hogy az őszre, de még jövőre sem épülnek fel a házak. A napokban végigjártuk az árvízsujtotta Tolna megyei községeket és most arról ad­hatunk számot, hogy a házak falainak emelkedésével együtt erősödik a bizalom. Sióagárdon több, mint százötven ház sé­rült meg vagy omlott össze az árvíz során. Különösen nagy volt a kár a Sió és Sár­víz háromszögében, ahol a legtöbb ház dőlt össze. Most ezen a részen egy új főutca képe bontakozik. A régi vályog és vertfalu házak helyett egymásmellért épül­nek az új kőházak ... Nagy­részük néhány napon de legfeljebb egy-két héten belül már eléri a tetőmagasságot... Bár Sióagárdon is most van a nyári munkák dandárja, — csak dicsérni lehet a falu szorgalmas lakóit, akik úgy­szólván éjjel-nappal dolgoz­nak, hogy a termés ne szen­vedjen kárt, ugyanakkor a kapott állami segítséggel fel­építsék lakóházaikat is ... Rövidesen közel száz új házon lehet elkezdeni a tető- szerkezete^ szerelését. Sió- agárd reménykedik és bízik a kormányhatározat Ígéreté­ben, bízik a párt szavában és saját erejében. Bátán — a dunaparti alsósoron kez­dődött az újjáépítés. Az anyagszállítást a dunai uszá­lyokból a községbe, a helyi földművesszövetkezet vállal­ta; Számos szervezési hiba gátolta az építőanyag ellá­tást, megtörtént, hogy a kö­vet, téglát szállító uszályok napokig várakoztak a bátai Dunaparton míg kirakták anyagukat. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy június második felében erősebb ütem ben megindult az építkezés, — eredményei máris látha­tók .; Itt több mint száz ház építése fejeződik be rövide­sen .;. és bár most az aratás cséplés munkája átmenetileg lassítja az újjáépítést, min­den lehetőség meg van Bá­tán, hogy őszre az összes róm- badőlt házat felépítsék ... Bogyiszló szenvedett legtöbbet a tava­szi árvíztől. Mintegy nyolc­száz házat... egy új községet kell felépíteni itt. A község újjáépítésének tervei néhány héttel az árvíz elvonulása után már elkészültek. A ter­vek szerint a Holt-Dunaág melletti magasabb területen — a volt községi kertek he­lyén — épül az új falurész. Itt azóta gyorsult meg az építkezés üteme, amióta a katonák és a diákok megér­keztek ... Ma már lakóházak emelkednek azon a területen ahol néhány héttel ezelőtt még kertek voltak. A súlyos csapás után itt is újra biza­kodnak már az emberek, ha­bár hosszú ideig fejcsóválva, hitetlenül és közömbösen hall gatták az újjáépítés terveit. Bogyiszlón közel húsz kilo­méter hosszú kisvasúti pályát épített a MÁV — amelyen a kikötőből az építkezésekhez szállítják az anyagot. Bonta­kozik, alakuj az új falu képe, amely rövidesen szebb lesz, mint a régi Bogyiszló... És mire végetér a nyár, száz és száz bogyiszlói család költöz­het új otthonába. Ebben hinni lehet, ez így lesz. Az árvízsujtotta közsé­gek lakói... mint az erős sziklára úgy támaszkodhat­nak a kormány és a párt ígé­retére. Nem csalatkozhatnak benne. Még szilárdabbá kovácsoljak pártunk vezetését Mi, a Juhépusztai Állami Gazdaság dolgozói mélysége­sen elítéljük a DISZ Petőfi- körön elhangzott népi demok­ráciaellenes, antimarxista né­zeteket. Nekünk elég volt a csendőrök és szolgabírák ural­mából, nem kérünk belőle. Ezután is a Szovjetunió Kom munist- Pártja XX. kongresz- szusának szellemében fogunk dolgozni, több és jobb minősé­gi munkával, a terméshozamok állandó emeléséért harcolunk, ézt bizonyítják a már elért eredmények is, hisz gazdasá­gunk hétszer lett élüzem. A II. negyedben is arra töreked­tünk hogy elérjük az élüzem szintet. Ezzel válaszolunk Déryéknek és társaiknak. ígérjük pártunknak, dolgozó népünknek, hogy ezután még szilárdabban helytállunk a tér. melés vonalán, hogy az ellen­ség rést ne tudjon ütni sorain­kon. Még szilárdabbá kovácsol­juk pártunk vezetését minden területen. Gazdaság vezetősé­günk és a pártszervezet veze­tősége eggyéforrott a gazdaság dolgozóival, s közösen oldjuk meg a feladatokat. KOMÁROMI SÁNDOR ÜB. elnök, Juhépusztai Állami Gazdaság.

Next

/
Thumbnails
Contents