Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-08 / 160. szám
1956 JÚLIUS 8. TOLNAI NAPLÓ 7 A tolnai bölcsődében Vasárnap éjjel * Az épület szerényen húzódik meg a község központjában a templom mögött, kis liget takarja el a homlokzatát és egyben védi a főutca zajától. Ajtaja felett tábla: ..dőlésűdé”. Jó három hónappal ezelőtt jártam itt. amikor még dömperek, menekülteket szállító teherutók dübörgésétől volt hangos a környék. Akkor ideiglenes kórház volt az épületben, azok a bete- bek találtak itt menedéket, aki. két az árvíz kiűzött otthonukból. A kórház ápoltjai jobbára öregei^ voltak, köztük a legidősebb egy kilencvenéves bogyiszlói asszony. És bizony, ezekben a napokban sokan kételkedve kérdezték: ..Meglátjuk-e még az új házakat?” —- „Nem lett volna-e jobb otthon- maradni?” Ma más a kép. A teherautók az építőanyagot szállítják, gyors ütemben épül Bcgyiszló és az új városrész Tolnán. Az épületben — amely egyébként iskola, — pedig, a legidősebb korosztályt felváltották a legifjabbak, itt van nak azok a tolnai és bogyiszlíi gyermekek, akiknek szülei az ŰJ házak felépítésével vannak elfoglalva.'Itt töltik azt a pár hó napot, míg elkészülnek az új házak. A nagyobbak — 3 év a felső korhatár — már nem az árvízről beszélnek, hanem az új házakról. A két Varga gyereknek. Iminek és Pityunak látó gatói vannak, a szülők jöttek el hogy kivigyék őket az épülő ííj házhoz ...........Aztán anyukám, a kő műves bácsi csinál-e nekünk ott sok játékot?” — kérdezi Imi a kisebbik. Hogy mitől, arra Rácz elvtársnő adja meg a választ: „Jól tápláljuk őket.” Csokoládé, kakaó, kondenzált tej, zselé és megannyi finom dolog szerepel az étrendben. Ma éppen kalarábéleves, rántott sertéshús, petrezselymes újbugonya az ebéd, persze a nagyobbaknak. De a kicsinyek étrendje is elég változatos. A két község legifjabb polgárai vidáman, szerető gondoskodás mellett töltik el azt a pár hónapot, mikor újból visszamehetnek szüleikhez, az új otthonukba. J. J. Uj téglagyár Kisclorogon A Földművesszövetkezetek Tolna megyei Szövetkezeti Központja, saját erőből, a közelmúltban fejezte be a Kis- dorogi Téglagyár újjáépítését. A kemencék közül az egyik folytonégő kemence lesz és ebben a kemencében július 20- án kezdődik az égetés. Jelenleg már két műszakban dolgoznak a téglagyár munkásai a vályog termelésén. A téglagyár nagymányoki aknaszén- nei dolgozik. Ennek az az előnye, hogy a bánya a gyárhoz mindössze 18 kilométerre van és kétszeri vagonátrakodás költsége nélkül közvetlenül a bányától a gyárig teherautóval lehet szállítani a szenet. A tégla szilárdsága kiváló minőségű lesz, mert Kisdoro- gon megfelelő minőségű agyag és egyéb keverő, anyag áll rendelkezésre. Helyes volt a szövetkezet központi kezdeményezése amikor egy düledezőfélben lévő rom-téglagyárból ismét működő üzemet létesített. Reméljük hogy a kisdorogi téglák minél előbb eljutnak az árvízsújtotta területek újjáépítéséhez. A társadalmi ellenőrök szerepe a kereskedelemben A két gyermeknek egyébként külön története van. hogyan kerültek a bölcsődébe. Rácz elv társnő, a gondnok és Magyar Józsefné vezető gondozónő elmondják, hogy annakidején közel negyven fokos lázzal hozták be őket, itt állították helyre egészségüket. Az elkülönítő helyiség, ahol a beteg gyermekeket ápolják, már hónapok óta üres, a' nyolcvanhat közül nincs egyetlen beteg gyermek sem. A bölcsőde vezetői mégsem erre a legbüszkébbek, hanem arra, hogy heti harmincöt deka az (átlagos súlygyarapodás. A ..rekorder”, a hathónapos bogyiszlói Köteles Karcsi, aki egy hét alatt 48 dekát hízott. A felszabadulás előtt, de néhány évvel a felszabadulás után sem beszélhetünk társadalmi ellenőrzésről. Azokban az időkben főleg ruházati cikkeknél a fogyasztói árak nagyrésze nem volt megállapítva. A vételdíj a1, ku tárgyát képezte. A szocialista kereskedelem kialakulása óta az árucikkek államilag meghatározott fogyasztói áron kerülnek forgalomba. A népgazdaság erősödésével ezek az árak időn- kint csökkennek. Igazolja ezt a legutóbbi, a május 1-i árleszállítás. Bár a szocialista kereskedelem dolgozóinak nagy része nem él vissza a nép bizalmával és a fogyasztói árakat tudatosan nem lépi túl, mégis szükséges a vásárlók részéről történő ellenőrzés. De az ellenőrzés fontos azért is, hogy figyelemmel kísérjük az üzletek tisztaságát, a szakszerű és udvarias kiszolgálást stb. A társadalmi ellenőrzés tehát nem öncélú valami, hiszen a társadalmi ellenőrök tevékeny ségükért semmiféle elienszolgál. tatást nem kapnak, maguk részére semmiféle előnyöket nem igényelhetnek. Tevékenységük kizárólag a dolgozók érdekeit és igényeik egyre fokozódó kielégítését szolgálja. A társadalmi ellenőrök működése kedvezően mutatkozik megyénkben is, mert egyre kevesebb még a filléres összeget kitevő magasabb árszámítás, — mint ez a múltban volt. De ennek köszönhető az is, hogy üzleteink egyre tisztábbak, rendesebbek. A kereskedelmi dolgozók fokozódó öntudata azt eredményezi, hogy nagy többségük segíti és támogatja a társadalmi ellenőrök munkáját, és a korábbi súrlódások ezen a téren egyre inkább megszűnnek. ENGEL DANIEL A Tolna megyi Népbolt ellenőre. Tizenöt kendergyári dolgozó ült fel a múlt szombaton reggel a budapesti autóbuszra. Nagy eseményre hívták fel őket a fővárosba, tudták már, miről lesz szó. Azok voltak — tizenöten — akik négy hónappal ezelőtt a legderekasábban álltak helyt a pusztító árvíz elleni harcban és a helyreállításban — ahogy ők még ma is nevezik, az „új honfoglalásban”. Áztatósok, tilósok, lakatosok, művezetők_ fiatalok és idősebbek. Azért utaztak Budapestret hogy átvegyék hősies helytállásuk jutalmát, a kitüntetést. Az úton —: megelevenedtek a még elég friss epizódok, emlékek. Arról beszélgetnek, hogy A helytállás jutalma azon a szörnyű napon, március l-én_ amikor a gyárat és a lakótelepet elzárta a külvilágtól a víz, hogyan hoztak — a szélviharral dacolva — Dósa Tibor könyvelő és Bogár Mihály raktáros — a honvédségtől kért kis csónakkal egy ag- regátortt hogy legyen világítás a lakásokban. Bogár Mihály feleségének kétségbeesett kiáltozásáról beszélnek, amikor meglátta, hogy a csónakot — amelyikben férje is ott volt, — oldalbataszította egy jégtábla. Térdig ért már a víz az úton, amikor Bogár Mihály kerékpárral hozta az üzemanyagot a szivattyúknak. Azután a helyreállítás ahogy következett. Amikor olyan volt a gyár amilyen az ország lehetett, amikor Béla király a tatárjárás után visszatért. Száz és száz apró esemény, ami mind mutatja a kendergyáriak helytállását. Az utasok közt van Sarvajc István párt- titkár, Komáromi János, Bal- dauf Antal és Vidács Márton áztatósok, akik hat vagon kész árut mentettek meg a pusztulástól. Balogh Béla főgépész, aki a gépek mentését_ majd az árvíz után azok gyors kijavítását irányította és maga is éjjel-nappal dolgozott a helyreállításon. Horváth Anna művezető a huszonkét éves ü. b. elnök, aki szintén hősiesen küzdött és másokat is lelkesített az ár elleni harcban. Budapesten először a DUNA ROST központban látták vendégül a kis csoportot és ünnepélyes keretek közt adták át a vállalati pénzjutalmat. Majd a Könnyűipari Minisztériuma dombóvári állomáson Vasárnap, éjjel 11 óra. A ven déglőben, kultúrházban vidáman szórakoznak a dombóváriak. Pihen a város, csupán egy helyen van teljes üzem, itt ugyanúgy dolgoznak, mint hétköznap. Ez Déldunántúl legnagyobb vasúti gócpontja, Dombóvár. A FORGALMI IRODA, AZ „AGYKÖZPONT“. Hosszú blokktábla^ kapcsolók, gombok sokasága. Huszonöt pár vágányról intézkedik, utasít innét Szabados Sándor forgalmi szolgálattevő, kiváló vasutas. Az ő érdeme is, hogy az állomás három hónap óta tartja az élüzemszintet. Brigádjával első a menetrendszerinti közlekedésért folyó verseny ben. Nemcsak saját munkáját végzi becsületesen Szabados elvtárs, hanem a Vasutas Nap tiszteletére azt is vállalta, hogy Szigeti Mátyás főtisztet — aki eddig más beosztásban volt — betanítja a forgalmi szolgálattevői teendők ellátásába. Zúg a gép, kapcsoló cseng. Szabados elvtárs a nagy bérén dezéshez nyúl és jelenti: „Szabad a bejárati vágány.“ — Valahonnan tehervonat jár be. A TÄVIRDA A VASÚT „IDEGRENDSZERE.“ Egyszerre négy távirdagépet kezel Vincze Lajosné. A sok morzeszalag gyorsan gyülemlik és szinte nem tu&jm szemeimmel követni újjait, amint — míg bal kezében a szalagot tartja, jobb kezével gyorsan jegyzi a távirat szövegét. Egy szolgálat alatt 45—50 ezer szót „vesz le“. És bizony sokszor elő fordul — és ehhez kell vasideg, mondja — rosszul adnak, érthetetlen a szöveg, különösen, ha a túloldalon valami kezdő „pötyögtet.“ Mégis sikerrel old ja meg feladatát, segíti a gyors közlekedést. KERESKEDELMI CSOPORT A személypénztárban Nádori Józsefné teljesít szolgálatot. Sok az utas. Bemondják a kért jegyet, rögtön mondja az árát. ban adták át számukra a kitüntetéseket. Varga János gyár vezető és Sarvajcz István párttitkár „Szocialista Munkáért Érdemérem”, Komáromi János áztatós „Munka Érdemérem” kitüntetésben része- sült' Dósa Tibor felelős könyvelő, Barcza Pál áztatós bizalmi, Németh Lajos lakatos Bi- linczki Sándor kocsis, id. Ha- dobás József művezető, Vidács Márton áztatós, Móró György tilos, Balogh Béla főgépész, Mól nár Lajos művezető, Bogár Mihály raktáros, Baldauf Antal áztatós és Horváth Anna ü. b. elnök pedig „Dunai ár- vízvédelemért” emlékérmet kapott. Néhányon a kitüntetettek közül Olyan gyorsan bélyegezi a jegyet, hogy a szem nem tudja követni. Csak a papírpénzt nézi, az aprót nem, azt már tapintással számolja, „dobja“ — így mondják a pénzzel dolgozók. Mégis mindig pontos a visszaadás. De így dolgozik mind a három dombóvári pénz táros, mert különben lemaradnának az utasok. Fent a raktárban gyorsan, ügyesen végzik az áru ki- és berakását. Vigyáznak, hogy minden darab megfelelő gyűjtő kocsiba kerüljön. Nehéz és bonyolult feladata van az alig két hónapja idekerült Papp Dezső kereskedelmi főnöknek, akinek össze kell fogni a személy- és áru-, valamint a teherszállítást olyan helyen, ahol Dunántúl egyik legerősebb kereskedelmi szét- ágazása van. De jól oldja meg feladatát. A nehéz őszi forgalom még nagyobb erőpróbára teszi majd a kereskedelmi szolgálat dolgozóit, de addigra meg javítják a kapcsolatot az olyan szállító felekkel, mint a fatelítő és akkor azok is gyorsabban fogják a vagonokat ki és berakni. A II-ES NAGY TORONY, A VASÚT „LELKE“, A VÁLTÖK. Dornyai Tibor térfelvigyázó szolgálati helye van a legmagasabban, akár egy magas parancsnoki megfigyelő. Ebből az egy központból 30 váltót ke zelnek a mechanikus berendezéssel. Jó volna erre a fontos helyre az új dinamikus berendezésekből már egy. Vajon miért késik? — Egy ember egy váltóállításnál 25 kilót emel. Egy „tur“-ban (így mondják itt a műszakot) kétezerszer állít váltót egy ember. Milyen erő kell ehhez?! — És mégis olyan szívesen csinálják. Legnagyobb segítségük a hangos bemondó, ezzel kérdez és felel egmásnak a két torony. Dornyai elvtárs keze ismét a berendezéshez nyúl, ma a hatvanadik vonathoz adja a jelzést, hogy „Szabad a kijárati vágány“ — és kiengedi Dombóvárról az éjjeli pesti vonatot. A GURÍTÓDOMB. A fülkékből a hangosbemondón keresztül Szálkai István tolatásvezető hangja hallatszik: „Figyelem, a gurítást megkezd jük.“ És lent a lejtőn Z. Kovács Pál DISZ saruzó (fékező) brigádja megkezdi a munkát. A mozdony a tetőre tolja a kocsikat, egy egész szerelvény elegyet osztanak szét egy-egy irány felé. Míg gyorsan jönnek le a vagonok a dombról, a DISZ-esek ügyesen fékeznek, hogy az árukban ne legyen törés és ne legyennek távol egy mástól a kocsik, mert a gurító vágányok így is elég rövidek és hamar megtelnek. SARVAJCZ ISTVÁN VARGA JÁNOS KOMÁROMI JÁNOS BALOGH BÉLA BOGÁR MIHÁLY párttitkár gyárvezető áztatós főgépész raktáros A DISZ-brigád jól dolgozik, ők az országos verseny második helyezettjei. — A kocsik gördülnek a lejtőn, megtelik a 6-os gurító vágány, szétosztották az ezerkétszázadik kocsit. Utoljára felharsan Szálkai elv társ hangja, hogy a hatos hata rig. letol, összekapcsolják a szerelvényt, az állomás elé húz zák, ahol a forgalmi dolgozók elindítják a Tolna megyei dél. dunántúli árut Budapest—Ferencvárosba. így dolgoznak, a dombóvári vasutasok éjjel, nappal hétköznap és ünnepnap a gyors szállításért, a kulturáltabb utazásért. Egri Péter Délelőtti foglalkozás ízlik az ebéd
