Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni, úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Bu­dapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetek­ben fokozatosan szakorvosi el­látást kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti és gondozó­intézeti ellátást. Uj rendelő- és gondozóintéze­tek létesítésével, a meglévők teljesítőképességének növelé­sével ■ közel 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gon­dozóintézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészség- ügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló közlekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10 000 lakos­ra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést, Á emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás szín­vonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és * korszerűsíté­sére, javítani kell műszerellá­tottságukat, növelni kell tex­til-, élelmiszer- és gyógyszer- ellátásukat. Támogatni kell a nagy ha­gyományokra visszatekintő ma gyár orvostudományi kutató­munkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményei­nek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munká­ban. . Biztosítani kell a lakosság , mind egészségesebb élet­és munkakörülményeit. Gon­doskodni kell az üzem- egészségügy, a munkavéde­lem és a balese.telháritás fejlesztéséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociá­lis létesítményekre 5 év alatt több mint egy miljiárd, forin­tot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Társadalmi támogatás­sal is biztosítani kell az üze­mekben, üzletekben, közintéz­ményekben a tisztaság, a köz­egészségügyi előírások köve­telményeinek fokozott érvény­re jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dol- v gőzökről. További szociális otthonokat kell létesíteni szá­mukra, javítani és kulturál­tabbá kell tenni ellátottságu­kat. A régi rendszerű nyugdí­jak emelésével csökkenteni kell a régi és az új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok - -».őre lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrend­szerű nyugdíjra való átvál­tását. Emelni kell a hadigondozot­tak járandóságát. Több munka- lehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékra kell emelni. | Fontos feladatnak kell te­kinteni a sport széleskörű fej­lesztését. A második ötéves terv időszakában új fedett- uszodát kell építeni Budapes­ten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló ta­tai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú ki­sebb falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további eme­lését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fej­lesztését. Ezért a második öt­éves terv időszakában 4500 általános iskolai osz­tálytermet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó t részét állami erőből kell meg­építeni, kisebb részét társadal­mi erőforrásokból (Folytatás a 2. oldalról.) valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépü­letek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerű­sítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. Űj általános iskolák léte­sítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fej­lesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámo­lását. Az általános kulturális szín­vonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba fel­vehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való el­látását. Az ifjúság szocialista okta­tásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való neve­lésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek ér­dekében az általános és kö­zépiskolákban új tantervet és az ehhez szükséges új tankönyveket ksjl bevezetni. A tananyagban helyet kell adni a politechnikai oktatás elemeinek. A középfokú szak­iskolai képzést gyakorlatibbá kell tenni, közelebb kell hoz­ni az ipari és mezőgazdasági termelőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kgll fordítani a ta­nulók általános műveltségé­re is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános- és középiskolák­ban az eddiginél fokozottabb figyel­met kell fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve mun- kábaállítását. 11. Az egyetemeken és fő­iskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakor­lati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felső oktatási intézmények­től — különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalá­nak állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modern technika fejlesztését, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését. Ki ke,11 dolgozni a népgazda­ság 10 éves szakember-szük­ségleti tervét, és ennek alap­ján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főis­kolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tago­zatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a II. ötéves t;;.rv időszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek kö­zött a Rákosi Mátyás Nehéz­ipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egye­tem, az Építőipari- és Köz­lekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gon­dot kell fordítani egyete­meinken a tudományos ku­tató munka fejlesztésére is. Fokozott mértékben bizto­sítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nem­zetközi tudományos együtt­működést és tapasztalat- cserét, a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzést, ez egye­temi könyvtárak elmara­dottságának gyorsütemű fel­számolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb ará­nyú lehetőségeit. A közép- és főiskolai vég­zettséggel nem rendelkező dol­gozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli ok­tatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejlesz­teni, lényegesen megjavít­va az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kul­turális színvonalát az iro­dalom és művészet fellendí­tése ,az öntevékeny kultu­rális munka és az ismeret- terjesztés, az egységes irány­elvek alapján történő — fej­lesztése révén. Fontos fel­adat az ipari központok, va­lamint a kulturális intéz­ménnyel még nem rendel­kező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új filmműtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell a filmgyá­raink műszaki berendezését. Uj filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új, kes­keny- és normálfilmesmozi lé­tesítésével tovább kell fejlesz­teni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, töb­bek között mintegy 40 új gép­kocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panoráma fil­mek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak szá­mát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállo­mányát, valamint a kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság és folyó­iratkiadásra 25—30 száza­lékkal több papírt kell biz­tosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítésé­ről is. Részlegesen helyre kell ál­lítani a Pesti Vigadót és ben­ne nagy befogadóképességű hangversenytermet kell létesí­teni. Különös figyelmet kell for­dítani a vidék zenei életé­nek fellendítésére. Az eddi­ginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság ze­nei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai húr lózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új, nagy jelentőségű eszközét kell meg­teremteni. Fejleszteni kell a Rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a csalá­dok túlnyomó többsége rendel­kezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a lerom­lott állapotban levő műem­lékek és múzeumok foko­zott mérvű helyreállításáról. A Budai Várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és a harmadik öt éves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kul­turális értékeink nemzetkö­zi cseréjét, kultúrkapcsola- tainkat. 13. A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kultu­rális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. 14. Elő kell segíteni a tudo­mány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a termé­szettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományok­ra. Mind a társadalom, mind a természettudományok terü­letén figyelmet kell for­dítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek meg­oldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, va­lamint tudományos képzettsé­gű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadé mia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti ku­tatást az ipari kutatóintéze­tekben és az üzemekben vég­zett kutatómunkával. A tudo­mányos kutatómunkát köze­lebb kell vinni a gyakorlathoz. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kuta­tók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyaror­szág részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben vala­mint a Szovjetunió támogatá­sával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atom­reaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkuta­tás alapját és egyúttal biztosí­tani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását — műszaki gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szem­pontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell össz­pontosítani, így az anyagszer­kezet és fémfizika kérdései­re, a híradás- és vacuumtech- nika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modern mód­szereire, korszerű magasnyo­mású és katalitikus vegyi el­járások, valamint új szerves- vegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesz A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelem- bevételével kell megvalósí­tani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari űz - mek telepítését és a meglévő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehes­sen szüntetni a gazdaságtalan szállításokkal és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználá­sát. Gondoskodni kell a hőforrá­sok, a hulladékenergia, va­lamint a kisebb folyók ener­giájának helyi hasznosításá­ról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mérték­ben elégítsék ki a helyi szük­ségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző terüle­tek éghajlati és talajviszonyai­nak, termelési hagyományai­nak megfelelően kell fejlesz­teni. Gondoskodni kell arról, hogy a főváros mellett a nagyobb vidéki városok és ipari központok egészség- ügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is je­lentősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari települése­ket, a falvaknak, elsősorban termelőszövetkezeti községek­nek egészségügyi és kultúrá'is intézményekkel való ellátását. Fokozottabban kell kihasz­nálni országunk adottságait a hazai és külföldi túrista- forgalom növelésére. A tanács gazdaság fej­lesztési terveinek kidolgozá­sát a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezde­ményezés fokozott érvénye­sítése érdekében a tanácsok számára lehetővé kell ten­ni, hogy a tervek teljesíté­séhez rendelkezésükre bo - csátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak. A gazdál­kodásban lényegesen fokoz­ni kell a tanácsok érdekelt­ségét. Tovább kell növeini a tanácsok hatáskörét a he­lyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egysé­geknek a tanácsok irányítá­sa alá helyezésével. Ezekkel és más intézkedésekkel el kell érni, hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányítóivá válja­nak, s ezzel a második öt­éves tervben az egyes terü­letek fejlesztésével kapcso­latos célkitűzések megvaló­sítását hathatósan elősegít­sék. 1. Budapestet a második öt­éves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állan­dóan javuljanak a főváros la­kosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kul­turális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összponto­suljon a jelenleginél nagyobb lésé terén főként a talaj ter­mőképességének és az állatte­nyésztés hozamainak emelé­sét szolgáló technikai és bioló­giai módszerek kidolgozására nagyobb termőképességű, új vetőmagfajták kinemesítésére, korszerű technikai színvona­lon álló géptípusok létrehozá­sára, a mezőgazdasági nagy­üzemek szervezés! kérdésének megoldására keli súlyt he­lyezni. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy ha­tékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kér­déseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakí­tásához és a gazdaságosság el­vének sokoldalú alkalmazásá- r oz. mértékben a fővárosban. Bu­dapest és közvetlen környéké­nek ipari termelését alapve­tően a termelékenység eme- lésével, főként a főváros bei ő munkaerőforrásaiból kell nö­velni. Uj ipari üzemeket álta­lában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor azon­ban nagy összegeket kell for­dítani a meglevő üzemek fej­lesztésére, és különösen gép­állományunk korszerűsítésére, így többek között tovább kell fejleszteni új csóhidegvonómü, építésével az RM-Müveket; bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani, a budapesti erőművekben, a MAVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban és az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer- gyárban, a Ruggyanta-író- gyárban, a Csepeli Papírgyár­ban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús-, és édesipar számos üzemében, stb. Buda- fok-Hároson farostlemezgyá­rat kell üzembehelyezni. A lakosság friss áruval való ellátásának javítására Buda­pest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fej­leszteni a zöldség- és gyü­mölcstermelést. A második ötéves terv fo­lyamán a lakáshelyzet megja­vítására Budapesten áliaml eszközökből mintegy 38.000 lakást kell építeni. A magán­erőből történő lakásépítés tá­mogatásával arra kell töre­kedni, hogy a terv időszaká­ban a fővárosban összesen 60.000 lakás épüljön. Szép és korszerű lakótelepeket kell létrehozni. Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozásáre és a karbantartásra szolgáló eszközöket. / Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forga­lomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 száza­lékkal kell emelni a jármüvek szállítóképességét. A külső te­rületek közlekedését új vona­lak létesítésével kell javítani. A csepeli gyorsvasútat Szi- getszentmiklósig meg kell hosszabbítani, meg kell gyorsítani a vasúti személy- szállítást Budapest és a Budapestet környező telepü­lések között. A földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a har­madik ötéves terv során üzem­behelyezhető legyen. A máso­dik ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi Repülőtér újjáépítését és a tervidőszak utolsó évében el kell kezdeni az Erzsébet- híd újjáépítését. A vízellátás javítása érde­kében bővíteni kell a sziget- szentmiklósi és a margitszige­ti vízmüvet és fel kell építeni a délpesti ipari vízmüvet. Fej­leszteni kell a főváros csatorna hálózatát. Lényegesen meg kell javí­tani a fővárosban a köztisz­taságot, fokozni kell az ez­zel kapcsolatos munkálatok gépesítését. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttmúioi lest ős tapasztalatcserét, mindenek­előtt a szocialista tábor orszá­gaival és a más országokkal is. A tudományos kutatási és a gyakorlati kutató munkát a hosszútávlati Kutatási progra­mokra alapozott éves te’vc-V alapján kell megszervezni. Biztosítani kel! a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörü gyakor­lati felhasználását. El kell érni, hogy a tudo­mány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tu­dományos előkészítéséhez. A Budapesti Gázmüvek fej - lesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehe­tővé kell tenni 75.000 új fo­gyasztó bekapcsolását a gázel­látásba. A II. ötéves terv során Buda­pesten legalább 700 új általános iskolai és jelentős számú áj középiskolai tantermet kell az oktatás Rendelkezésére bocsátani. Az egészségügyi ellátás javí­tására a kórházi ágyak szá­mát közel 1000-rel kell növel­ni, továbbá a III. és XIII. ke­rületben új rendelőintézetet kell létesíteni. Folytatni kell a főváros tör­ténelmi és műemlékeinek hely­reállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kul­turális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Nagy gondot kell fordíta­ni Budapest fürdőváros jel legének megfelelő fejlesz­tésére. Ennek keretében mintegy 1000 férőhellyel kell a szállodai férőhelyek szá­mát szaporítani — elsősor­ban a más célra igénybevett szállodák felhasználásával. Helyre kell állítani a mar­gitszigeti Ybl-fürdőt, s a meglévő fürdőket jelentős mértékben kell korszerüsite. ni és felújítani. Be kell fejezni a Fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957 - ben Budapesten nagyteljesít­ményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást. UJ fedettuszodát kell építeni. 2. Nagymértékben tovább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését, el­sősorban a bányászat, a vas­kohászat, a vegyipar és az épí­tőanyagipar területén. Borsod, Nógrád, Heves me­gyékben a szén- és ércbá­nyászat jelentős fejlesztését kell biztosítani. Fel kell építeni a rudabányai vasércdúsító mü­vet, bővíteni kell a gyöngyős- oroszi ércdúsítót. A Bodva- völgyében gipszgyárat kel! lé­tesíteni. Tovább kell fejleszteni a Le­nin Kohászati Müveket, Ka­zincbarcikán bővíteni kell a nitrogénműtrágya-termelést és be kell fejezni a hőerőmű épí­tését. Borsodban új vízmüvet kell építeni. Tiszapalkonyán a vegyipar hatalmas új központ­ját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni. Be kell fejezni a hejőcsabai ce­mentgyár építését. Borsod megyében panelgyá­rat kell létesíteni. Vácott új, nagy cement- és mészmüvet kell létrehozni. Sátoraljaújhelyen új csem­pegyárat kell létesíteni. Nagymértékben kell fejlesz­teni a terület élelmiszeriparát. Fejleszteni kell a hatvani kon­zervgyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, el­sősorban a vashulladékok fel­dolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a Tokajvidéki szőlőterületek fel­újítására. A lakáshelyzet megjavításá­ra a bányásztelepüléseken és (Folytatás a 4. oldalon.) VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents