Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-28 / 177. szám
Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni, úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti és gondozóintézeti ellátást. Uj rendelő- és gondozóintézetek létesítésével, a meglévők teljesítőképességének növelésével ■ közel 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gondozóintézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészség- ügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló közlekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10 000 lakosra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést, Á emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és * korszerűsítésére, javítani kell műszerellátottságukat, növelni kell textil-, élelmiszer- és gyógyszer- ellátásukat. Támogatni kell a nagy hagyományokra visszatekintő ma gyár orvostudományi kutatómunkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményeinek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munkában. . Biztosítani kell a lakosság , mind egészségesebb életés munkakörülményeit. Gondoskodni kell az üzem- egészségügy, a munkavédelem és a balese.telháritás fejlesztéséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítményekre 5 év alatt több mint egy miljiárd, forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Társadalmi támogatással is biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság, a közegészségügyi előírások követelményeinek fokozott érvényre jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dol- v gőzökről. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottságukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kell a régi és az új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok - -».őre lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munka- lehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglévők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékra kell emelni. | Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedett- uszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fejlesztését. Ezért a második ötéves terv időszakában 4500 általános iskolai osztálytermet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó t részét állami erőből kell megépíteni, kisebb részét társadalmi erőforrásokból (Folytatás a 2. oldalról.) valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. Űj általános iskolák létesítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámolását. Az általános kulturális színvonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba felvehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való ellátását. Az ifjúság szocialista oktatásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános és középiskolákban új tantervet és az ehhez szükséges új tankönyveket ksjl bevezetni. A tananyagban helyet kell adni a politechnikai oktatás elemeinek. A középfokú szakiskolai képzést gyakorlatibbá kell tenni, közelebb kell hozni az ipari és mezőgazdasági termelőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kgll fordítani a tanulók általános műveltségére is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános- és középiskolákban az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve mun- kábaállítását. 11. Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felső oktatási intézményektől — különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalának állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modern technika fejlesztését, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését. Ki ke,11 dolgozni a népgazdaság 10 éves szakember-szükségleti tervét, és ennek alapján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főiskolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a II. ötéves t;;.rv időszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutató munka fejlesztésére is. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalat- cserét, a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzést, ez egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyorsütemű felszámolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb arányú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kulturális színvonalát az irodalom és művészet fellendítése ,az öntevékeny kulturális munka és az ismeret- terjesztés, az egységes irányelvek alapján történő — fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális intézménnyel még nem rendelkező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új filmműtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell a filmgyáraink műszaki berendezését. Uj filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új, keskeny- és normálfilmesmozi létesítésével tovább kell fejleszteni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panoráma filmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint a kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság és folyóiratkiadásra 25—30 százalékkal több papírt kell biztosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítéséről is. Részlegesen helyre kell állítani a Pesti Vigadót és benne nagy befogadóképességű hangversenytermet kell létesíteni. Különös figyelmet kell fordítani a vidék zenei életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai húr lózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új, nagy jelentőségű eszközét kell megteremteni. Fejleszteni kell a Rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a leromlott állapotban levő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű helyreállításáról. A Budai Várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és a harmadik öt éves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kulturális értékeink nemzetközi cseréjét, kultúrkapcsola- tainkat. 13. A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. 14. Elő kell segíteni a tudomány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Mind a társadalom, mind a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadé mia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával. A tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását — műszaki gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vacuumtech- nika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modern módszereire, korszerű magasnyomású és katalitikus vegyi eljárások, valamint új szerves- vegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesz A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelem- bevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari űz - mek telepítését és a meglévő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokkal és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Gondoskodni kell a hőforrások, a hulladékenergia, valamint a kisebb folyók energiájának helyi hasznosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Gondoskodni kell arról, hogy a főváros mellett a nagyobb vidéki városok és ipari központok egészség- ügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is jelentősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kultúrá'is intézményekkel való ellátását. Fokozottabban kell kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi túrista- forgalom növelésére. A tanács gazdaság fejlesztési terveinek kidolgozását a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezdeményezés fokozott érvényesítése érdekében a tanácsok számára lehetővé kell tenni, hogy a tervek teljesítéséhez rendelkezésükre bo - csátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak. A gazdálkodásban lényegesen fokozni kell a tanácsok érdekeltségét. Tovább kell növeini a tanácsok hatáskörét a helyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egységeknek a tanácsok irányítása alá helyezésével. Ezekkel és más intézkedésekkel el kell érni, hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányítóivá váljanak, s ezzel a második ötéves tervben az egyes területek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítását hathatósan elősegítsék. 1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb lésé terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására nagyobb termőképességű, új vetőmagfajták kinemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezés! kérdésének megoldására keli súlyt helyezni. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásá- r oz. mértékben a fővárosban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alapvetően a termelékenység eme- lésével, főként a főváros bei ő munkaerőforrásaiból kell növelni. Uj ipari üzemeket általában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor azonban nagy összegeket kell fordítani a meglevő üzemek fejlesztésére, és különösen gépállományunk korszerűsítésére, így többek között tovább kell fejleszteni új csóhidegvonómü, építésével az RM-Müveket; bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani, a budapesti erőművekben, a MAVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszer- gyárban, a Ruggyanta-író- gyárban, a Csepeli Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús-, és édesipar számos üzemében, stb. Buda- fok-Hároson farostlemezgyárat kell üzembehelyezni. A lakosság friss áruval való ellátásának javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést. A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Budapesten áliaml eszközökből mintegy 38.000 lakást kell építeni. A magánerőből történő lakásépítés támogatásával arra kell törekedni, hogy a terv időszakában a fővárosban összesen 60.000 lakás épüljön. Szép és korszerű lakótelepeket kell létrehozni. Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozásáre és a karbantartásra szolgáló eszközöket. / Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forgalomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a jármüvek szállítóképességét. A külső területek közlekedését új vonalak létesítésével kell javítani. A csepeli gyorsvasútat Szi- getszentmiklósig meg kell hosszabbítani, meg kell gyorsítani a vasúti személy- szállítást Budapest és a Budapestet környező települések között. A földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a harmadik ötéves terv során üzembehelyezhető legyen. A második ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi Repülőtér újjáépítését és a tervidőszak utolsó évében el kell kezdeni az Erzsébet- híd újjáépítését. A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a sziget- szentmiklósi és a margitszigeti vízmüvet és fel kell építeni a délpesti ipari vízmüvet. Fejleszteni kell a főváros csatorna hálózatát. Lényegesen meg kell javítani a fővárosban a köztisztaságot, fokozni kell az ezzel kapcsolatos munkálatok gépesítését. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttmúioi lest ős tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival és a más országokkal is. A tudományos kutatási és a gyakorlati kutató munkát a hosszútávlati Kutatási programokra alapozott éves te’vc-V alapján kell megszervezni. Biztosítani kel! a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörü gyakorlati felhasználását. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez. A Budapesti Gázmüvek fej - lesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehetővé kell tenni 75.000 új fogyasztó bekapcsolását a gázellátásba. A II. ötéves terv során Budapesten legalább 700 új általános iskolai és jelentős számú áj középiskolai tantermet kell az oktatás Rendelkezésére bocsátani. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát közel 1000-rel kell növelni, továbbá a III. és XIII. kerületben új rendelőintézetet kell létesíteni. Folytatni kell a főváros történelmi és műemlékeinek helyreállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Nagy gondot kell fordítani Budapest fürdőváros jel legének megfelelő fejlesztésére. Ennek keretében mintegy 1000 férőhellyel kell a szállodai férőhelyek számát szaporítani — elsősorban a más célra igénybevett szállodák felhasználásával. Helyre kell állítani a margitszigeti Ybl-fürdőt, s a meglévő fürdőket jelentős mértékben kell korszerüsite. ni és felújítani. Be kell fejezni a Fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957 - ben Budapesten nagyteljesítményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást. UJ fedettuszodát kell építeni. 2. Nagymértékben tovább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését, elsősorban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar területén. Borsod, Nógrád, Heves megyékben a szén- és ércbányászat jelentős fejlesztését kell biztosítani. Fel kell építeni a rudabányai vasércdúsító müvet, bővíteni kell a gyöngyős- oroszi ércdúsítót. A Bodva- völgyében gipszgyárat kel! létesíteni. Tovább kell fejleszteni a Lenin Kohászati Müveket, Kazincbarcikán bővíteni kell a nitrogénműtrágya-termelést és be kell fejezni a hőerőmű építését. Borsodban új vízmüvet kell építeni. Tiszapalkonyán a vegyipar hatalmas új központját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni. Be kell fejezni a hejőcsabai cementgyár építését. Borsod megyében panelgyárat kell létesíteni. Vácott új, nagy cement- és mészmüvet kell létrehozni. Sátoraljaújhelyen új csempegyárat kell létesíteni. Nagymértékben kell fejleszteni a terület élelmiszeriparát. Fejleszteni kell a hatvani konzervgyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a Tokajvidéki szőlőterületek felújítására. A lakáshelyzet megjavítására a bányásztelepüléseken és (Folytatás a 4. oldalon.) VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése