Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

(Folytatás a 3. oldalról.) torkerékpármotorral hajtott négykerekű, fedett karosszériá_ jú járművek gyártására. öt év alatt összesen 230.000 motorkerékpárt, illetve mo­torkerékpár-motorral hajtott járművet és 1,700.000 kerék­párt, illetve Moped-kerékpárt kell előállítani. A háztartási villamoskészü­lékek gyártását több mint há­romszorosára keli növelni. A gépiparnak meg kell ol­dania az ipar az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek megfelelő minőségű alkatrészekkel való rendszeres ellátását. A pótalkatrészgyár­tást jelentősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy 2.5-szerese le­gyen. Különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek al­katrész-utánpótlására. Ki kell szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását. A gépek súlyánál, csökken­tésével, ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmeg­takarítás fokozásával, 1955-höz képest 1960-ban 18—20 száza­lékkal kell csökkenteni a gép­ipar fajlagos hengereltacél fel- használását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek he. lyettesítésére egyedül a ká­belgyártásnál 3350 tonna ól­mot és 400 tonna rezet kell 1960-ban alumíniummal he­lyettesíteni. Biztosítani kell, hogy a gép ipar egyre több, a korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan érté­kesíthető exportcikkeket gyártson. A gépkivitelben fo­kozni kell a finommechani­kai, híradás- és vacuumtech- nikai gyártmányok, Diesel­mozdonyok, autóbuszok, me­zőgazdasági gépek részará­nyát a szerszámgép-export ban pedig technikailag töké­letesített új típusú gépek, a nagy teljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk ará­nyát. A finommechanikai ex­portban növekedjék az újfaj­ta röntgenkészülékek, textil­vizsgáló, és elektromos mérő­műszereik részesedése. A gép­kivitel előirányzatait pontosan a műszaki és minőségi követel, ményeknek megfelelően kell teljesíteni és ebben fokozni kell az exporttermékeket elő­állító vállalatok anyagi érde­keltségét. 11. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzáve­tőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalék­kal, a cipőiparban 26 százalék­kal a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártás­ban 55 százalékkal. A könnyű­iparban öt év alatt 2.3 mil­liárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek ki­sebb hányadát kell exportál­ni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy bel. földön 1960-ban 40 százalék­kal több könnyűipari cikk ke­rüljön forgalomba, mint 1955-ben. A könnyűipari ter­mékek minőségét meg kell ja­vítani és választékát jelentő­sen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egés7 sorát kell for­galomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textilanyagok, a jó kivitelű konfekcióáruk és lábbelik, valamint a szinteti­kus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legna gyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfe­szítésre van szükség a könnyű­ipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűipar­ban felhasznált importanya­gok részarányának csökken­tése érdekében. Üzembe kell helyezni új, évi 22.000 tonna teljesítőképességű szalmacel­lulóz-gyárat, fel kell építeni négy farost, és két forgácsle- mez-üzemet. 1960-ban mint­egy 27.500 tonna szalmacellu­lózt, 47.500 köbméter farost- és forgácslemezt és 22.000 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani. 12. A második ötéves terv időszakában az élelmiszeripar­ban a termelés 48—52 száza­lékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen , húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldol-, gozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalék­kal s tejiparban 48 százalék­kal, az édesiparban 66 száza­lékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanya­gok, a vitamindús készítmé­nyek gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és és gyü­mölcskészítmények termelé­sét. Az élelmiszeripari beruházá­sokra öt év alatt 2.2—2.4 mil­liárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának, elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar‘napi 230.000 literrel több tejet, a baromfifeldolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775.000 hektóliterrel kell növelni. A hűtőházak befogadóképességét több mint 20.000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termé­kek minőségét, bővíteni keli a választékot, higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomago­lását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáru- veszteséget. 13. Az állami helyiipari vál­lalatok és a kisipari termelő- szövetkezetek az eddiginél je­lentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához mind jobban elé­gítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvál­lalatokat át kell adni a taná. csóknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar ter­melése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi (állami és szö­vetkezeti) építőanyagipari ter­melés fejlesztésére és ehhez megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani. Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt ve­gyen a lakosság szükségletei­nek kielégítésében Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet, és ki kell szé­lesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kel) for­dítani a népművészet és ipar- ; művészet termékeinek a la­kosság körében való szélesebb elterjesztésére. 14* Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes le. gyen a beruházási és felújítási j célkitűzéseknek megfelelően j betölteni növekvő feladatát' mind a lakásépítés, mind az I ipar, a mezőgazdaság, a közle­kedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építke­zésije tervszerű megvalósítá­sában. öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot kell beruházni ennek több mint kétharmadát új gépek re fordítsák. Az építési tevékenység mesz. szemenő átalakítását kell meg­indítani. Az építési munkák összpontosításával, a közmű­vek időben való megépítésével, az építkezések lénye­ges meggyorsításával és olcsóbbátételével, továbbá az építőiparnak főként a lakás- építkezéseknek — előregyártás és gépesítés útján gyáripari jel­legű szerelőiparrá való fokoza­tó ■ átalakítását kell elérni. Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok meny- nyiségét. Az építkezéseknél biz­tosítani kell a helyi anyagok minél nagyobb mértékű fel- használását. Az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben kell kislejtésű tetőket építeni: Az építőiparral párhuzamosan fej­leszteni kel) az épületgépészeti berendezések előállítását. Az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök észszerűbb ki­használása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenlegi szétfor­gácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását. 15. Az ipar minden terüle­tén nagy gondot kell fordítani a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatré­szek kellő időben való biztosí­tására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vál­lalatok egymás számára tör­ténő szállításainak lebonyolí­tásában, mind az importanya­gok és alkatrészek beszerzé­sében. Már a második ötéves terv első éveiben a készletek oly mértékben való feltöltését kell elérni amely szükséges a ter­melés zavartalan menetéhez. Ugyanakkor az ipar minden ágában — a minőség javításá­val egy időben — csökkenteni ! kell a fajlagos anyagfelhaszná- | lást és a legszigorúbban fel kel lépni az anyagpazarlás és se- I lejtgyártás ellen. Áz algériai kérdés a francia nemzetgyűlés előtt n szovjet kormányküldöttség Krakkóban Párizs (MTI). A francia nem­zetgyűlés kedd éjszakai ülése során megkezdte az algériai ka­tonai műveletekkel összefüggő különleges kiadások kérdésé­nek tárgyalását. Dorey MRP-párti előadó elis­merte, hegy az algériai hadmű­veletek igen súlyos terhet je­lentenek az országnak, s ne­héz új bevételeket találni a költségek fedezésére. Az elő­adó egyébként expozéját csakis a kiadások kérdésére korlátoz­ta, mert a bevételeket fedező adó, illetve kölcsön kérdésében még nincs végleges javaslat. Azt javasolta, hogy a katonai szolgálati időt emeljék fel két évre, mert ezzel nagy meg­takarításokat lehetne elérni. Malieret Joinville tábornok kommunista képviselő felszóla­lásában rámutatott: — 282 milliárd frankot köve­telnek tőlünk, hogy finanszíroz zuk azt, amit pacifikációnak ne veznek. Nyíltan meg kell azon ban mondani, hogy a pacifiká- ció nem más, mint gyarmati háború. Hangsúlyozta, hogy a francia fiatalokat sokkal jobban lehet­ne békés munkára alkalmazni az anyaországban, ahelyett, hogy falvakat és tanyákat rom­bolnak le Algériában. Maileret Joinville e kijelenté seit a jobboldal heves tiltako­zással fogadta. Le Roquer elnök felfüggesz­tette az ülést, majd a szünet után Malleret Joinville-hez for. dúlva kijelentette: nem lehet eltűrni, hogy a nemzetgyűlés­ben azt állítsák: Algéria iga alatt nyögő ország. Maileret Joinville beszédét annak hangsúlyozásával fejez­te be, hogy igen sürgős a tűz­szünetre irányuló tárgyalások megkezdése az algériai kérdés békés rendezésére. Felszólalá­sa végén egységre hívta fel a szocialistákat és a kommunis­tákat az algériai tűzszünet ki­A Voronyezs-területi kolho­zok és szovhozok határidő előtt teljesítették az állam iránti kö­telezettségüket. A terület mező- gazdasági dolgozói vállalták, hogy legalább 14 millió púd I kenyérgabonát adnak az állam­nak terven felül. Naponta mint. Krakko (TASZSZ). A lengyel újjászületés 12. évfordulójának ünnepségein részt veit szovjet kormányküldöttség — Bulga­egy 1200 gépkocsi szállítja a terven felüli gabonát a kalcse- vói begyüj tőhelyre. A képen: Gépkocsi-oszlopok gabonával megrakva a kalcse- vói begyüjtőhelyre mennek. — (Foto A. Zenyin.) nyin, Zsukov, Korotcsenko, Sznecskusz és Ponomarenko — kedden Krakkóba érkezett. A krakkói repülőtéren a szovjet kormányküldöttséget sokezer dolgozó fogadta. A szovjet kormányküldöttség ezután a Lenin kohó­műhöz, a népi Lengyelország büszkeségéhez indult. Nowa Hutában, az ifjú lengyel ko­hászvárosban a szovjet vendé­gek látogatásakor nagy tömeg üdvözölte a szovjet nép küldőt teit. A szovjet küldöttség itt nagy gyűlésen vett részt, melyen több mint ötezer munkás jelent meg. A gyűlést Brodzinski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt krakkói vajdasági bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. Brodzmski ezután Bulganyin nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének, a szovjet küldöttség vezetőjének adta át a szót. Bulganyin beszédének nagy részében a közös szocialista ér dekek és törekvések egyesítette szabad népek közti barátság, a szoros egyenjogú együttműkö­dés jelentőségével foglakozott. Önök megalkották Nowa Hu­tát. Ez nagy győzelmük, az egész lengyel nép győzelme, — mondotta a továbbiak során. — Bennünket örömmel tölte­nek el az önök sikerei. Nowa Huta a szabad és hatalmas mai nzccialista Lengyelország tükre. Sokezer krakkói lakos gyűlt egybe az utcákon és tereken, amikor a küldöttség visszatért a kombinátból. harcolására. Az első gabona — a hazáé &EMÉNYNIPTAR 1856 július 26-án (100 éve) született G. Bemard AW Shaw angol író. 1906 július 26-án kezdő­dött (50 éve) augusztus 16-ig tartott Buda­pesten 5 nagy malom dolgozói­nak sztrájkja. JULIUS Csütörtök Anna — Július 24-én, kedden este „A vidéki irodalom helyzete és problémái“ címmel vitát rende­zett a városi kultúrházban a H1K_EK — Paul Robeson angliai ven­dégszereplése érdekében szinte országos mozgalom indult. A szakszervezetek követelték, hogy a nagy énekest engedje kiutazni az amerikai kormány. Robeson kedvéért Londonban felújítják az „Othelló“-t, a wal lesi szénbányászok pedig meg­hívták fesztiváljukra. — Szombaton este a városi kultúrház vezetősége Anna-bált ren dez a kultúrház összes termei­ben. A vendégek jó szórakozá­sáról két zenekar gondoskodik. A nyitó csárdás este 10 órakor kezdődik. A műsorban fellép­nek a Központi Művészegyüt­tes tagjai. Babits Mihály Irodalmi Társa­ság. A vita során több olyan probléma tisztázódott, melyek a jövőben elősegítik a város, il­letve megye irodalmi életének kibontakozását. — A közeljövőben két új film kerül bemutatásra a Szov­jetunióban. Az egyik „A gyűlö­let lángjai“ című történelmi film Bogdán Hmelnyickij korá­ról, a másik vígjáték, a címe: „A találkozás.“ II Tolna megyei Helyreállítási Bizottság felhívása a kőművesekhez Megyénk árvízsújtotta köz­ségeiben több mint 2000 lakó­ház helyreállítását kell elvé­gezni ez év végére. A minisz­tertanács határozatának meg­valósításához azonban több építő szakmunkásra van szük­ség. Jelenleg Fadd, Tolna Báta és Bogyiszló községekben 150 kőműves kellene. Ezért a Megyei Helyreállítási Bizottság felhívja a megyében lévő kisiparosokat és „hozzájá- rulásos munkakönyvvgl rendel kező“ kőműveseket, akik haj­landók részt venni a helyreál­lítási munkában, jelentkezze­nek személyesen, vagy írásban a Megyei Helyreállítási Bizott­ságnál (Szekszárd, Megyei Ta­nács III. emelet.) Megjelent a Társadalmi A most megjelent június—jú­liusi szám vezércikkének címe: „Minden kommunista felelős az ország ügyéért.“ Beér János cikke az ország- gyűlés munkájának megjavítá- sável foglalkozik. Szalai József írása a szocialista törvényes­ség megszilárdításának néhány kérdéséről. Közli a folyóirat Lukács Györgynek, az MDP Politikai Akadémiáján tartott „A hala­dás és reakció harca a mai kul­túrában“ című előadását. Újabb, eddig magyarul még nem közölt dokumentumokat tesz közzé a folyóirat Lenin hagyatékából. Szemle legújabb száma A VITA rovatban Fenyő István szól hozzá Béri János­nak a Társadalmi Szemle előző számában megjelent cikkéhez (Költészet és filozófia viszonya a magyar ideológiában). A SZEMLE rovatban a me­gyei sajtónak a tanácsokkal kapcsolatos munkáját vizsgálja Besnyő Károly, Pecze Ferenc és Pécsváradi János, az olasz községi választások tanulságai­ról ír Árkus István. A KÖNYVISMERTETÉSEK rovatban Fritz Jeensen „Viet­nami feljegyzések“ című köny­vét Félix Pál ismerteti. SPORT Vasárnap indul a megyei labdarugóbajnokság őszi fordulója Július 29-én, vasárnap kezdő dik a megyei labdarúgóbajnok­ság őszi fordulója. Lapunk szombati számában közöljük az őszi idény sorsolását és a va­sárnap lejátszásra kerülő mér­kőzéseket. SPORTHÍREK Vasárnap 400 néző előtt Szele szárdon játszott a Bonyhádi Va sas labdarúgó csapata a Szek­szárdi Bástya csapatával. A mérkőzést a szekszárdi együt­tes 5:2 (4:1) arányban nyerte meg. • A MÖHOSZ ejtőernyősei már több ízben hajtottak vég­re ugrást Pécsett és az őcsényi repülőtéren. A fiatalok számá­ra nyitva áll az út, hogy a szö­vetség keretén belül megismer kedjenek a bátrak sportjával. Jelentkezzetek ejtőernyősnek a MÖHOSZ Tolna megyei El­nökségén személyesen, vagy írásban. Jelentkezési határidő: augusztus 1. 9 Kajdacs—Őcsény 4:0. (2:0). A barátságos, visszavágó mérkőzé sen 400 főnyi közönség előtt mindkét csapat több tartalék­játékossal állt fel. Váltakozó já ték után a hazaiak 4:0-ás meg­érdemelt győzelemhez jutottak. í á őj á r át» Várható időjárás csütörtö­kön: változó felhőzet, néhány helyen időnként élénkebb északi, északkeleti szél. A nap­pali felmelegedés fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet 9—12, legmagasabb nap pali hőmérséklet 22—25 fok kö­zött, helyenként 25 fok felett. MOZI Garay Filmszínház július 26 —29-ig: A csinytevő. Szovjet film. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor, Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi július 27—29-ig: Három testőr. Mulatságos fran­cia filmvígjáték. Előadások kezdete: este 9 órakor. Apróhirdetések KAJMÁDI ÁLLAMI GAZ­DASÁG szakácsnőt keres augusztus 1-re. A kajdacsi Március 9 Ter­melőszövetkezetnél 3 darab egyenként 4x2 méteres üzletaj­tóknál használatos jó állapot­ban lévő vasrolló tartozékaival együtt eladó! Érdeklődni lehet a tsz-nél Kajdacson. TOLNAI NAPLÓ \z. MDP Tolna megyei Bizottsága, fcd a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10.' Kiadóhivatal teleforiszáma: 20—11. \ .szerkesztőség és kiadóhivatal clm^s Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hfrlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés Dostahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: ll_Ft. Szekszárdi Nyomda ^•»ekszárd, Széchenyi u. 45. Nyomdáért felel: Odenka Rezső. Telefon: 21-21.

Next

/
Thumbnails
Contents