Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

Vüᣠio Ina U MV»IG .POL. OSZT. PÉCS Olasz dal, kínai mosoly j — Tolna megyében MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS XIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 JÚNIUS 24. Több téglát az országnak Nagy célkitűzéseket tárt pár­tunk Központi Vezetősége dol­gozó népünk elé, a második öt­éves terv irányelveinek terve­zetében. A célkitűzések közt igen fontos helyet foglal el az építkezésekről szóló rész, sok gyárat kell bővíteni, kétszáz­ezer lakást kell felépíteni öt esztendő alatt. Az építkezések­hez pedig egyre több építő­anyag kell. Az ez évben ha­zánkat ért súlyos elemi csapá­sok, mint a földrengés, az ár­víz miatt még az eredetileg tervezettnél is több építőanyag ra van szükség, hiszen pártunk és kormányunk megígérte azok nak, akiknek lakóházát romba- döntötte a pusztító árvíz, hogy még ebben az évben felépül új otthonuk. Nagymértékben múlik most a téglagyárak dolgozóin az, hogy sikerül-e ezt az ígéretet valóra váltani. Pedig a helyzet most nem rózsás. A téglagyá- ' rak eddig nemhogy terven fe­lül adtak volna téglát az or­szágnak, hanem még terveiket sem teljesítették. A Tolna me­gyei Téglagyári Egyesülés ed­dig kétmillió, a Bánya és Építő anyagipari Egyesülés pedig egymillió darab téglával ma­radt le terve teljesítésétől. Igaz, ezt döntő mértékben ob­jektív okok idézték elő. A szek­szárdi gyárat elöntötte az ár­víz, bár gyorsan helyreállítot­ták az üzemet, de mégis több- százezer tégla esett ki azalatt az idő alatt, míg szünetelt a termelőmunka. A Dombóvár I. üzemben csak többhónapos ké­séssel indulhat meg az újon­nan beszerelt gépeken a ter­melés, az elektromos távveze­téket későn építették meg. Nagy károkat okozott az esős időjárás, amely — a komoly beruházások ellenére — még mindig nagymértékben akadá­lyozza a termelést, i i Államunk az elmúlt években sokmillió forintot fordított a téglagyárak fejlesztésére, nem­csak a termelés növelésére, hanem a dolgozók szociális helyzetének javítására is. Több helyen épültek korszerű mun­káslakások, szinte alig van olyan gyár, ahol ne lenne fürdő, üzemi konyha. Ebben az évben például a Tolna megyei Téglagyári Egyesülésnél csu­pán lakások, fürdők építésére, korszerűsítésére félmillió fo­rintot fordítanak. A második ötéves tervben több mint húsz­millió forintos beruházással fejlesztik az egyesülés üzemeit. Jogosan várja tehát el népünk, hogy a téglagyárak dolgozói is viszonozzák ezt a segítséget, adjanak minél több téglát az országnak. A termelés növelésének sok lehetősége van. A rendkívüli kő rülmények indokolttá teszik, hogy a gyárakban bevezessék a nyújtott munkaidőt, amit az is indokol, hogy a téglagyártás jórészt még ma is idényjellegű. Nagyon helyes az a kezdemé­nyezés, hogy több gyárban egy-egy vasárnapon is műsza­kot tartanak. Igen fontos a műszaki fel­tételek biztosítása. A Paksi Téglagyárban is legalább olyan gyakori az eső, mint másutt, sőt építkezés is folyik, a gyár mégis teljesíti tervét. Hogyan sikerült ezt elérni? — Úgy, hogy jól szervezik a munkát, az építkezést úgy hangolják össze a termeléssel, hogy egyik se zavarja a másikat. A gép­állási időt a gépek jó karban­tartásával két százalékra szorí­tották le (az országos átlag 8— 9 százalék). Nem tudja teljesí­teni a mázai gyár a tervét, ahol a gépállás eléri a 10 szá­zalékot is. Az eső ma még ko­moly károkat okoz a tégla­gyártásban. Kevés a szárító­szín, bár évről évre épülnek az újak. Az eső egyrészt aka­dályozza a munkát, ugyanak­kor tönkreteszi a kész nyers­téglákat is. Mégis, lehet úgy dolgozni, hogy minél kevesebb kárt tegyen. A csatári gyárban például amint elállt az eső, azonnal felsalakozzák az uta­kat, félóra múlva már folyik is a nyersgyártás. Nagy feladat vár a tégla­gyári pártszervezetekre, a kom munistákra, a több tégláért folyó harcban. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy most miért van szükség a minél több építőanyagra, harcoljanak kíméletlenül a termelést gátló hibák ellen. Ne tűrjék azt, hogy fegyelmezetlenség, rossz munkaszervezés — és rossz munkaeszközök — akadályoz­zák a munkát. Járjanak elől személyes példamutatással is. Úgy, mint Szilágyi István elv­társ, a Dombóvár II. Tégla­gyár pártszervezetének titká­ra, aki, amikor látta, hogy az esőkároknak az is egyik oka. hogy gyakran felhalmozódik a száraz tégla a szárítószínekben, azok megtelnek, az eső elő! nem lehet védett helyre men­teni a nyerstéglát, vállalta né­hány havidíjas dolgozóval — köztük Szűcs Lajosné admi­nisztrátorral — együtt, hogy minden este, munkaidőn till bekazalozzák a száraz téglákat. Előfordult már az is, hogy három óra alatt ötezer téglát raktak kazalba. Több üzemben az a hangulat uralkodik, hogy „Olyan nagy a lemaradásunk úgy sem lehet az idény végéig behozni.“ így aztán — miután a terv teljesí­tése reménytelen, beletörőd­nek a változtathatatlanba. Igaz van egy-két olyan üzem, ahol ez a helyzet, de azért itt is, ha nem tudják teljesíteni a tervet, mert az árvíz vagy a több na pos késéssel való indulás ilyen lemaradást idézett elő, mégis arra kell törekedni, hogy mi­nél többet törlesszenek az adós ságból. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak a feladata, hogy leküzdjék ezt a minden­be beletörődő hangulatot. Több téglát vár az ország a téglagyárak dolgozóitól, akik ha elkövetnek mindent ennek érdekében, nagymértékben tudják elősegíteni építő prog­ramunk megvalósítását, az ár­vízkárok helyreállítását. Négy tagú küldöttség utazott a Biritói Állami Gazdaságból LosoncraJ Az elmúlt hetekben a Losonci Állami Gazdaság dolgozói­nak küldöttsége meglátogatta a Tolna megyei Biritói Állami' Gazdaságot. A csehszlovák vendégek kezdeményezésére ver­senyt indítottak a két gazdaság között, s ugyanakkor meg­hívták a biritóiakat, hogy még az aratás megkezdése előtt lá­togassák meg a losonci állami gazdaságot. A csehszlovák dolgozók látogatásának viszonzására csü­törtökön a Biritói Állami Gazdaság négytagú küldöttsége indult Csehszlovákiába, hogy tanulmányozza a losonci állami a gazdaság munkáját. Több mint 400 fiatal látogat el ma Tengelicre Régóta készülődnek a mai napra a tengelici DlSZ-fiata- lok, ugyanis a mai vasárna­pon látogat el megyénk leg­nagyobb termelőszövetkezeté be, a Petőfi Tsz-be 60 decsi fiatal a helyi tsz-ekből és a környező tanyák fiataljai kö­zül. A fiatalok először is meg tekintik a termelőszövetkezet állatállományát, majd a láto­gatás után az eredményekről és a tsz-fiatalok munkájáról életéről a termelőszövetkezeti DISZ titkára tájékoztatja a fiatalokat. Ugyancsak a termelőszövet­kezet területén tartják meg a járási Ságvári Endre ifjú­sági sport és kulturális se­regszemlét. Ezen belül a já­rás különböző községeiből több mint 400 fiatal méri ösz- sze erejét Borkóstolóval egybekötött szőlőtermelési ankétot rendeznek ma Szekszárdon A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatósága ma, június 24-én borkóstolóval egybekötött szőlőtermelési ankétot tart. Az ankéton résztvesznek Szek- szárd és vidéke, valamint a megye legjobb szőlőtermelői. A program keretén belül Mar­kovics János elvtárs, a Megyeii Mezőgazdasági Igazgatóság ve-) zetője tart megnyitó előadást,) majd a Földművelésügyi Mi-) nisztérium Szőlészeti Főigazga­tóságának képviselője tart szaki előadást. Ezt követi majd a borj kóstoló. , II nagykónyi Uj Élet Tsz az első A tamási járás termelőszö­vetkezetei az év eleje óta ver­senyben végzik a mezőgazda- sági munkákat. A verseny vál­tozatos, a termelőszövetkezetek sorrendje szerint minden héten változik. Eddig legtöbbször az újiregi Béke Tsz volt az első. Az elmúlt héten azonban a nagykónyi oj Élet Tsz törte az élre. Azért első a termelő-i szövetkezet, mert egy talpalatt-' nyi olyan területet sem lehet* találni határában, amelyik ka-1 pálatlan, illetve gyomos volna. S emellett a szövetkezet tagjai, gondosam betakarították a' szántóföld és réti szálastakar-, mányt. Javult a munka a murgai Petőfi Tsz-ben A kora tavasszal hátráltatta a murgai Petőfi Tsz munkáját tagok fegyelmezetlensége. A vezetőség segített a bajon, ki­javították a hibát. A jó munkaszervezésnek már szép eredményei is vannak. — Kár nélkül, még az esők előtt kazalba hordtak 350 mázsa pil­langósszénát és a rétiszéna be­takarítása is folyik. A 414 hold# földön mindenhol meglátszik af jó gazda kezenyoma. A kukori-J cát kétszer ekézték, kétszer^ kapálták, a burgonyát meg-i kapálták, feltöltögették és a cu-) korrépánál is minden munkát»' elvégeztek, hogy majd magas) termést takaríthassanak be. f A múlt évi Országos Mező- gazdasági Kiállításon megyénk bői több dolgozó paraszt muta­tott be állatokat, terményeket is amelyekkel, mondhatjuk, sike­resen szerepeltek, özv. Lippa Ambrusné zombai tenyésztő növendékbikájával III. díjat nyert. Elismerő oklevelet ka­pott növendékbikájáért több dolgozó paraszttal együtt Kis Ferenc madocsai gazda. Állat- szeretetüknek, szorgalmas, te­nyésztői munkájuknak szép el­ismerése volt ez. Az idei mezőgazdasági kiállí­táson Lippa Ambrusné is, Kiss Ferenc is újból résztvesz, újból csak növendékbikával szerepel­nek. Az elmúlt héten bírálták felül azokat az állatokat, ame­lyekkel a kiállításra benevez­tek: özv. Lippa Ambrusné nö-1 vendékbikája 85 pontot kapott a külemére. Az elbírálásnál számításba vették azt is, hogy anyja, a 325. Rezeda 300 nap alatt 5977 kiló tejet adott, 3.8, százalékos tejzsírtartalommal,, Kiss Ferenc Rudi nevű nővén dékbikája 88 pontot kapott a külemére. Anyjának tej terme-' lése 4536 kiló volt, 4 százalékos tejzsírral. A kiállításon Kakas' János döbröközi dolgozó pa­raszt is résztvesz Példás nevű^ növendékbikájával amelynek! külemét 86 pontra értékelték.i Anyja 5505 kiló tejet termelt,1 3.7 százalékos tejzsírtartalom-1 mai. Reméljük, hogy az idei kiállításon a múlt évihez ha-' sonló sikerrel szerepelnek. A ) Harminc asszony s lány szállt ki a farmotoros Ikarus ) autóbuszból. Kínaiak és olaszok. A kis dunaföldvári úttörők ) éppen, hogy végeztek a vizsgákkal, búzavirágcsokrot vettek i a kezükbe, hogy azzal köszöntsék majd a mggye határán a vendégeket. Valami köszöntőfélét akart mondani az egyik i kislány a csokrok átadása után, de a vendégek szóhoz sem i engedték őket jutni: ölelték, csókolták őket a kedves ajándék- i ért. Tung Yen-La, ez a kínai lány, különösen megbarátkozik) a kis úttörőkkel, ajándékot is ad nekik, kis emlékkendőt, I képeslapokat. Amikor elindul a busz, hozzámegyünk s meg­ismerkedünk vele. Megtudjuk tőle, hogy traktoros a távoli' Kínában. J A delegáció kérésére Bogyiszló felé kanyarodik az autó- \ busz. Az olaszok is, kínaiak is elmondják, hogy számukra \ sem ismeretlen az árvíz, mert Olaszországban a Pó, Kínában ] pedig a Jangce gyakran elárasztja a környéket. Barátságosan \ kezet szorítanak, elbeszélgetnek a falu újjáépítőivel. j Az autóbusz Bátaszék felé száguld. Vidám nóta kqreke- ) dik, az olaszok kezdik, a tolmács magyarázza, hogy egy to­rinói népdalt énekelnek. Gyönyörű melódia s szépen éneklik. Az ember azt hinné, hogy egy összeszokott énekkar énekel, pedig az ország min­den tájáról vannak itt. A torinói Lida Novaretti kezdte az éneket, de mindjárt segített neki az alig 20 éves Bruzá Maria, aki az egyik bolognai gyár munkásnője, A rómaiak is énekel­tek. Tehát az a dal nemcsak torinói, hanem az egész ország dala. Utána elénekelték a nálunk is kedvelt Szorentói-szere- nádot, majd pedig egy másik ismert dallamra zendítettek Készülődés az Országos * Mezőgazdasági Kiállításra J rá: „Egy a jelszónk a béke...“ Ezt Maria kezdte — olasz nyelven, de a második mondatot már a kínaiak is „teljes kórussal“ énekelték — kínai nyelven, a buszon utazó magya­rok pedig magyar nyelven. Tehát egy énekkarrá vált a há­rom nemzetség, más nyelven mondták a szöveget, de a hangjuk megegyezett. Úgy tűnt, mintha egy összeszokott kórus énekelt volna... S ugyanígy volt a borkóstolónál is. Más nyelven, de mindenki ezt mondta: Egészségünkre, a béke egészségére! Boda Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents