Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-23 / 147. szám
1956 JÜNIUS 23. TOLNAI NAPLÓ 3. PÄRT ÉS PÁRTÉPlTÉS Készülnek az új oktatási évre a várdombi kommunisták A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának határozatai alapvető tanulságokkal szolgálnak politikai, gazdasági, kulturális életünk minden területén. Különösen sokat jelent számunkra az 1956—57-es pártoktatási év elő készítése s majd lefolytatása szempontjából. A jó előkészítésen túl legfontosabb az, hogy a személyi kultusz hatásaként elterjedt káros betűrágás, dogma- tizmusellenkövetkezetesharcot in dítsunk. Jelenleg az előkészítési munkálatok folynak párt- szervezeteinkben. V • A várdombi kommunisták is nagy gonddal végzik az előkészítés munkáit. A községi V pártvezetőség, az alapszervezetek vezetőivel, s a propagandistát is bevonva, látott hozzá ehhez a munkához. A propagandista kiválogatása nem okozott nagy gondot, hiszen Puskás László elvtárs már régi propagandista, megfelelő tudással rendelkezik, s jó bevált módszerét bizonyítja, hogy az elmúlt oktatási évet is a hallgatók megfelelően végezték el. A pártvezetőségi tagoknak és Puskás elvtársnak is az a véleménye, hogy a hallgatók kiválogatását már most meg kell kezdeni, hogy az oktatás zökkenőmentesen haladjon, s valóban elérje célját: elsősorban a párttagok a szervezeti szabályzatban előírt kötelességüknek megfelelően fejlesszék politikai tudásukat, elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alap jait. Nemcsak a Központi Vezetőség határozata, hanem saját tapasztalataik megkövetelik, hogy már most gondosan foglalkozzanak a hallgatók kiváló gatásával. Ezelőtt 3 évvel például addig húzták-halasztot- ták a kiválogatást, amíg az utolsó pillanatra maradt. Nem is értek el jó eredményt, s ez kihatott a gazdasági munkákra is. Már az elmúlt évben tanultak ebből a példából, idejében hozzáfogtak az előkészítéshez, s a jól végzett oktatási munka a javuló gazdasági ered ményekben is tükröződött. A termelőszövetkezét kommunistái is szorgalmasan tanultak, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezetben a tavaszi munkák, a növény- ápolás sokkal jobban halad, mint az elmúlt években. Ambrózi Imre elvtárs, A száraxdi példa bizonyítja s így is lehet filmszínházat építeni Moziavatás volt június 10-én Szárazdon. A kultúrotthon kör nyéke délután 3 órakor már zsongott a falu lakosságától. A község lakosságának nagyrésze megjelent az ünnepélyen, hogy tanúja legyen az első szárazdi filmvetítésnek. Négy óra előtt néhány perccel az agregátor által fejlesztett áram nyomán kigyulladt a fény a kultúr- otthonból átalakított mozihelyí ségben. A közönség már a vil- ^ lanyfény láttára is rendkívül megörült. Fél ötkor a vb. titkár ünnepélyesen megnyitotta az első mozielőadást és átadta a mozit a lakosságnak. A beszé dében megköszönte a társadalmi munkát végzett személyek és szervek segítségét. Az ünnepi megnyitó után elsőnek a „Budapesti tavasz“ című új magyar filmet vetítették. A mozi beindításának terve az egyik tanácsülésen vetődött fel, majd ezt követte a lakossággal való ismertetés. A lakos ság ezt a kezdeményezést öröm mel fogadta. A községpolitikai tervbe a VB. bevette és erre a •célra 13 000 forint kiadást tervezett be. Ebből az összegből 9000 forint készpénz 2000 forint társadalmi munka és 2000 forint saját anyag. A 2000 forintos társadalmi munka a lakosság lelkes segítsége nyomán felemelkedett 4370 forintra. A társadalmi munkákból kivették a részüket a DISZ fiatalok, az általános iskola, a tömegszervezetek, a Világszabadság Tsz. A téglaszállítások, a homok szállítások és az •egyéb fuvarok mind-mind társadalmi úton történt. Az asztalosaink vállalták, hogy az ösz- szes asztalos munkákat elkészítik a kőművesek a falazást, a villanyszerelők (habár a községben villany nincs) a vilii megye orvosainak értekezlete A Tolna megyei Tanács VB. XI. Egészségügyi Osztálya és az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottsága ma délelőtt 9 órai kezdettel a megyei kórház kultúrtermében megyei értekezletet tart. Az értekezlet napirendje: 1. A szocialista orvosetika egyes kérdései. Tartja: Dr. Szabó Zoltán, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete országos elnöke. 2. A munkafegyelem egyes kérdései. Tartja: Dr. Fehér Márton, a megyei rendelőintézet vezető főorvosa. 3. Nyári mezőgazdasági mun kákra való felkészülés az egész ségügy terén. 4. Kitüntetések, jutalmak kiosztása. lanybevezetést. A moziépület május 1. tiszteletére el is készült, csak az volt a probléma, hogy a Moziüzemi Vállalat nem tudta részünkre biztosítani az agregátort és így az avatást el kellett halasztani. Szárazd község dolgozó népe a tanács vezetésével megépítette az első olyan létesítményt, amelyre eddig példa a községben nem volt. A községet eddig csak a szürke hétköz napi események jellemezték. A vasárnap olyan volt, mint a hétköznap, a hétköznap olyan, mint a vasárnap. A lakosság pedig vágyik a kultúra után. Ezt bizonyítják azok a tények, amelyeknek minden egyes szín darabi előadáson tanúi lehettünk. A községi tanács végrehajtóbizottsága a községfejlesztési tervek elkészítésénél három tervet dolgozott ki. Az egyik a dűlőutak megjavítása, ami teljes egészében befejezést nyert. A másik a kultúrotthon átalakítása mozivetítésre, ami szintén befejezést nyert. A harmadik, ami szintén a lakosság érdekeit szolgálja, a 700 méter hosszú betonjárda megépítése. Ennek a határideje szeptember 30. A lakosság az állam iránti kötelezettségeit minden esetben teljesíti, a tervek szerint. Ezt teljesíteni fogja a jövőben is és csak egy a vágya a lakosságnak, hogy a villany az agregátor segítségével ne csak a kultúrotthonban égjen, hanem minden családi házban és az utcákon is. Ezért még odaadób ban dolgozunk és az állam iránti kötelezettségeinket minden esetben és minden téren példamutatóan teljesíteni fogjuk, hogy ezáltal részünkről biztosítsuk az ötéves terv sikerét. Bencsik József Szárazd a termelőszövetkezet kovácsa, nemcsak ezt a munkát látja el, hanem a földeken is megállja a helyét, s így lehetne sorolni a többieket is. Az idén még szebb eredményeket akarnak elérni a községben, s a pártszervezetek az idén még nagyobb gonddal készítik elő a pártoktatást, természetesen az önkéntesség betartásával. Ez az önkéntesség azonban nem azt jelenti, hogy magukra hagyják a párttagokat, csak azt, hogy beszélgetnek velük arra törekedve, hogy minden párttag maga döntse el, milyen formában akarja politikai tudását a pártoktatás keretein belül fejleszteni. A kiválogatás már megtörtént, s a pártvezetőség tagjai elsősorban maguknak mutatva példát a tanulásban, beszélgettek a hallgatókkal. — Én még külön is beszélgettem hallgatóimmal — mondotta Puskás elvtárs, a propagandista. — Fontosnak tartottam ezt, hiszen az oktatás jó menetéért felelősséggel tartozom. — Arra is gondolt a községi pártvezetőség, hogy a párt, állami funkcionáriusok mellett a párttagok és pártonkívüliek legjobbjainak tanulását is biztosítsa. Résztvesz az oktatásban Csele Lajos elvtárs, a tsz párt- titkára, Bitai Endréné elvtársnő óvónő, a községi pártvezetőség titkára Fábián János elvtárs, az alapszervezet titkára. Lucska András VB elnök, Kelemen Antal egyénileg dolgozó paraszt, Bors Józsefné szövetkezeti dolgozó, Pataki József pedagógus és még többen mások is. A hallgatók felkészítése a következő oktatási évre azonban ezzel még nem merül ki. Az év megkezdéséig is többször beszélgetnek Puskás elvtárs, a propagandista és a pártszervezetek vezetői is a hallgatókkai. Lesz-e szabadtéri színpad Bonyhádon? Örömmel vettük tudomásul, hogy szabadtéri színpadunk lesz. De korai volt az öröm. Még a tél folyamán megtudtuk a megyei tanács népművelési osztályától, hogy 50 ezer forintos költséggel szabadtéri színpad épül. Ez szükséges is lenne, hisz Bonyhádon rengeteg a rendezvény. Májusban 10 műsoros est volt és mily kellemes lett volna ezeket szabadtéri színpadon, előadni és végignézni. A KTSZ-nek elmondtuk elgondolásainkat ég kértünk költségvetést. A költségvetés közel 100.000 forint összeget tett ki, de mivel csak 50.000 forint áll rendelkezésre, kértük, hogy oly költségvetést adjon, amely az engedélyezett összegnek megfelel. Ez is elkészült, de mikor a tervosztály a megrendelést leadta, közölték, hogy nem tudják vállalni, mert kőműveseik árvízsuj tóttá területen dolgoznak. Ez rendjén is van, mert az fontosabb. Közben megtudtuk, ha ebben az évben nem készül el, úgy a pénzt másra fordítják és a közeljövőben nem lesz fedezet erre a célra. így hát semmi remény arra, hogy a második ötéves tervben is lesz-e valami belőle. Miért nem lehet magánszektorral elvégeztetni ezt a munkát, ha egyetlen KTSZ sem vállalja, vagy miért nem lehet a pénzt átmenteni a következő évre? Mi ez, ha nem bürokrácia? Pedig Bonyhád megérdemelné, hogy hamarosan komoly szabadtéri színpada legyen. MAJOR MÁTYÁS igazgató. Mindjárt elöljáróban szeretném leszögezni, hogy levelem csupán, mint a színpadi próza szerelmes nézőjének megnyilatkozása és bírálatom mind a két vitafél felé csupán segíteni- akarás. A mondanivalóm első része a Faluszínházhoz szól. Mint írtam, szeretem a színműveket, de csakis a'jókat. Jót pedig keveset játszott Dombóvárott a Faluszínház. Egyáltalában nem szerepel a műsorában opera, operett. De ez nem is nagy baj, mert a prózai művekben is nyújthatnának nagy teljesítményt. Az én megítélésem szerint sokszor úgy játszanak, mintha terhűkre lenne az egész játék. Igazi művészetet szeretnénk látni az alakításukban, mert színészeti főiskolát végzett művészeket nézünk és nem amatőröket. Helyes és jó, hogy műsorára tűz a Faluszínház mai témájú darabokat, de unalmassá válik, ha mindig ugyanazokat játssza. Sokszor oly keveset nyújtanak a közönségnek, hogy az ember vissza szeretné kérni a 14 forintot. Bár ez is érhetetlen, hogy miért éppen a Faluszínház kér 14 forintot, amikor a többinél a legmagasabb helyár csak 12 forint. Persze tudnak jól, szépen és művészien is játszani. Szívesen vennénk a Faluszínháztól, ha műsorára tűzné Illyés Gyula: Dózsa György című drámáját. Ha az igényeket a Faluszínház kielégíti, csak akkor számolhat nagyobb közönségre és vastapsra. A mondanivalóm második részében szeretném megemlíteni, hogy a Faluszínház gyenge látogatottsága nemcsak a — mondjuk ki őszintén — silányabb darabjainak köszönhető, hanem a járási kultúrházak és népművelési osztályok gyenge propagandájának is. Dombóvá- rctt előfordult például, hogy a járási kultúrháznál már az előadás előtt 3 nappal megkezdték a hangoshíradóban az előadás hirdetését, de az üzemekben vajmi keveset tudtak róla a dolgozók. Sok helyen nincs, vagy ha van kultúraktíva, akkor sem dolgozik megfelelően. Csupán abban merül ki az egész ténykedése, hogy kiragasztja a plakátokat. Még csak jegyeket sem ad el a dolgozóknak. Pedig a saját tapasztalatomból tudom, hogy szeretnek a dolgozók az üzemben venni jegyet. ____ S zerintem nagyobb segítséget kell adni a Faluszínháznak. Persze nem olyat, mint a Népművelési Minisztérium egyik paragrafuscsináló ja, hogy „ahová a Faluszínház megy játszani, ott előtte két héttel ne legyen más műsor’’. Igenis legyen, akár hetenként kétszer is. Ha megfelelő és tartalmas színművet hoz a Faluszínház művészi kidolgozással és jó játékerővel, kijut nekik a tapsból is. ElGRI PÉTER Dombóvár. Egyszerűsítjük a vállalati ügyvitelt Elmondta Hantos József, a Paksi Konzervgyár főkönyvelője A Minisztertanács határozata után üzemünkben, a Paksi Kon zervgyárban is hozzáláttunk az ügyvitel egyszerűsítéséhez. — Adminisztratív dolgozóink közül már többen, korábban is felvetették, hogy túl bonyolult a vállalati ügyvitel, mindezt lehetne egyszerűbben — ugyan akkor megbízhatóbban is — elvégezni. Emellett gyakran fordul elő — különösen a szezon idején, — hogy túlórázniok kellett az adminisztratív dolgozóknak. Most azon igyekszünk, hogy a Minisztertanács legutóbbi határozatát mi is sikeresen végrehajtsuk. Uj elszámolási módszer bevezetését tervezzük a bérelszámolásnál. Jelenleg a dolgozók bérlapján nyolc oszlopban vezetjük az utalványozott munka időket és a teljesítményt. — Ugyanis nyolc bérkategória van, mindegyiknél más az órabér. Mivel a gyárban az előfor. dúló munkák zöme kettes kategóriájú, elkészítettük a többi bérkategória átszámítását is kettesre. így a munkautalványozásnál például, ha négyes kategóriájú munkáról van szó, munkaidőben utalványozunk annyit, hogy az beszorozva a kettős kategória bértételével, a négyes kategória bértételét adja. így elérhetjük, hogy minden dolgozónál csak egy számoszlopot vezetünk, a hó végén egyszerre szorozzuk be az órákat és perceket a bérrel. Jelenleg egy fővel alacsonyabb a bérelszámoló létszámunk, mint amennyit a keretben engedélyeztek. Bár most teljes ütemben dolgozik a gyár, mégis a jelenlegi létszámmal — öt fővel — el tudjuk végezni, rendes munkaidőn belül a bérelszámolást. Az SZTK ügyintéző, aki munkaideje egyik felében bérelszámolást végez, most csak a bérelszámolás ellenőrzését fogja végezni, hogy kevesebb hiba, reklamáció fordulhasson elő. Kísérletképpen már be is vezettünk egy új rendszert az anyagbevételezésnél, a nyersanyagnál. Korábban ugyanis a beérkezett anyagokat a gyár hídmérlegén lemérték, a mázsa jegyről, vagy jegyekről külön bevételi jegyet állítottak ki, erről könyvelt a raktár és az anyagkönyvelés. Most a bevételi jegyet kiküszöböltük, közvetlenül a mázsajegyről könyvelünk. Ha például vasúton, vagontételben érkezik nyers_ anyag, azt több részletben szállítják be a gyárba, akkor is csa^ egy mázsajegyet állítunk ki, annak hátlapján felsorolva az egyes tételeket. Mindezzel nemcsak azt érjük el, hogy papirt, munkaerőt takarítunk meg, hanem nagyobb becsülete is lesz a mázsajegynek, nagyobb felelősséggel végzi munkáját a mázsakezelő. Sok egyéb elgondolásuk is van adminisztratív dolgozóinknak az ügyvitel egyszerűsítésére, amelyeket majd megbeszélünk és ha megfelelőek, kipróbáljuk ég bevezetjük őket. 3000 mázsás mozgalmat indítottak a Tolna megyei állami gazdaságok kombájnosai Június 21-én a Kajmádi Állami Gazdaságban összegyűltek az állami gazdaságok vezetői és kombájnosai, hogy megbeszéljék az aratás előkészítését és ennek alapján biztosítsák a lehető legjobb feltételeket. Az értekezletet Pólya János elvtárs, az Állami Gazdaságok megyei igazgatója nyitotta meg Felhívta az összegyűltek figyel mét az értekezlet fontosságára, mivel az állami gazdaságok 19 ezer hold aratni való területéből a legnagyobb rész a kom- bájnosokra vár. Ezután Géczi Károly elvtárs főagronómus beszámolója következett, aki részletesen ismertette az eddigi előkészületeket és azokat a feladatokat, melyekkel biztosítani tudják az aratás sikeres végrehajtását. A beszámoló után az állami gazdaságom vezetői és kombájnosai szólaltak fel. A felszólalások során a számos, igen hasznos javaslaton kívül Varjú János, az Alsóleperdi Ál_ lami Gazdaság kombájnosa versenymozgalmat indított el, amelyhez végül az összes kom- bájnvezetők csatlakoztak. Varjú János vállalta, hogy 250 holdat arat és csépel gépével, ehhez csatlakozott Feil Ferenc biritói kombájnos, aki 300 hold learatását és cséplését vállalta és versenyre hívta ki kombájnos társait. Horváth László, aki a múlt évben a Gerjeni Állami Gazdaság legjobb kombájnosa volt, felszólalásában javasolta, hogy terület helyett inkább a learatott gabonamennyiséget vegyék a felajánlások alapjául és ő maga elvállalta 320 hold, tehát 3200 mázsa gabona betakarítását. A gazdaságok vezetői kö- züj többek között a Kajmádi Állami Gazdaság igazgatója Osztermajer János elvtárs szólalt fel, elmondotta, hogy a Kajmádi Állami Gazdaságon belül folyó aratási verseny első három helyezettjének jutalmazására a gazdaság vezetősége 2000, 1500 és 1000 forint pénzjutalmat tűzött ki. A továbbiak során az állami gazdaságoknak úgyszólván valamennyi kombájnvezetője felszólalt, elfogadták az eddigi versenykihívásokat. Különösen értékes volt a Sárközi Állami Gazdaság kombájnosainak versenyvállalása, akik felajánlották, hogy nagymennyiségű üzemanyagot takarítanak meg és a szemveszteséget az I százalék alá csökkentik. Az értekezlet végén Molnár Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője szólt a kom- bájnvezetőkhöz. — Ebben az évben sokkal inkább, mint eddig a helyi vezetőkre bízzuk az aratási munkák irányítását, — mondotta — de azzal a feltétellel és azzal a biztos tudattal, hogy az állami gazdaságok vezetői felelősségük legteljesebb tudatában intézkednek. Az állami gazdaságok vezetőinek és kombájnosainak megbeszélése, amelynek célja az aratás jó előkészítése volt, déL után szakmai bemutatóval ért véget. VITA Merre tart a Faluszinház ?
