Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

195« JÜNIUS 16. lOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Felhasználja a brigádmunka tapasztalatait a Bonyhádi Zovnáncművek pártszervezete Törődjenek jobban a munkaversennyel Tapasztalatok a Kanacsi Állami Gazdaságból A megyei párt végrehajtó­bizottság az elmúlt hetekben brigádokat szervezett azzal a feladattal, hogy megyénk ipari üzemeinek munkáját vizsgál­ják felül, s az észlelt hiányos­ságok kiküszöbölésére adjanak megfelelő segítséget is. Ilyen brigád tartott vizsgálatot a Bonyhádi Zománcművekben is. A mintegy tapasztalatcsere jellegű vizsgálat nagyon hasz­nos volt. Nagy segítségünkre voltak az elvtársak — mondot­ta Gyimesi Ferenc elvtárs a pártszervezet titkára. — Azo­kat a hiányosságokat, amelye­ket megállapítottak, valójában tudtuk mi is, de még sem lát­tuk olyan világosan, mint a közös megbeszélés alapján, s főként a kivezető út megtaláló sában kaptunk nagy segítséget. A pártszervezet vezetősége és a párttagok érzik, hogy nagy feladatok hárulnak rá­juk, a brigáddal közös tapasz­talatok felhasználásában. Ép­pen ezért az ezzel kapcsolatos feladatokat a pártszervezet ve­zetőségi ülésen tárgyalta meg. Elsősorban arról beszéltek, hogy a pártmunkát meg kell javítani, mégpedig olyan irány ban, hogy az közelebb kerül­jön a termeléshez. A brigádje­A bátaszéki Bűzakalász Ter­melőszövetkezetben megkezdő­dött a vaj gyártása. Naponta i 300 liter tejet dolgoznak fel, amelyből 10—15 kiló vajat, 20—25 kiló túrót állítanak elő. A savót és az írót pedig fel­használják a malacok etetésé­nél. Az előállított vajat rész­ben a helyi piacon, részben a földművesszövetkezeten kérész tül értékesítik. Előzőleg, — hogy megkezdhessék a vajké­szítést — különböző felszere­lést kellett beszerezniük, szepa rátört, köpülőgépet, egyebet. Nem volt könnyű, amíg a szövetkezet eljutott idáig, amíg annyi tejet fejnek, hogy ma­guk is fel tudják dolgozni. A múlt évben már látta a tag­ság, hogy elsősorban a tehén- állományt kell rendbehozni, •azután kerülhet sor másra. A múlt év elején már biztató eredmények mutatkoztak. A ' kötelező tejbeadáson kívül te­kintélyes mennyiségű szabad­lentés megállapította, hogy a termelés pártellenőrzése terüle tén van javítanivaló. Ezt a pártvezetőség elismeri, hiszen bár a pártcsoportok rendszere­sen működnek, kéthetenként megtárgyalják a feladatokat, kapnak megbízatásokat is, még is inkább a politikai feladatok­kal foglalkoznak s kevés figyel met fordítanak a gazdasági fel­adatok megismerésére, az ezekre való közvetlen mozgósításra. Ezt fi gye lem bévé ve a pártvezetőség a következőkben arra neveli a pártcsoportbizalmiakat, rajtuk keresztül a kommunistákat, hogy a pártpolitikai munkát ne a gazdasági feladatoktól füg getlenül, hanem összekapcsol­va végezzék. A termelés pártellenőrzésé- nek további megjavítását szol­gálja az is, hogy a pártvezető- ség a műszakiak bevonásává' brigádmunka-szerűen, rendsze résén üzemszemlét tart egy- egy üzemrészben. Az egyik ilyen brigád tagjai elsősorban Gyimesi Ferenc elvtárs, a pártszervezet titkára s még két párt vezetőségi tag, Gáti Lajos és Pletzer János elvtársak va­lamint a műszakiak közül Gyo pár Ferenc elvtárs. E brigád feladata az előbbieken kívül tejet is adtak be. Később visz- szaesett a tejtermelés, mert hiába volt meg a tehényállo- mánv, amikor a takarmánygaz dálkodás nem volt megfelelő. Tavaly harmadából adták ki a réteket, ősszel elhanyagolták a lucerna betakarítását, úgy­hogy az hosszú időn keresztül kint ázott a földeken, elvesz­tette tápértékének nagyrészét. Az idén korán zöldtakar­mányra fokták a teheneket, si­került tovább javítani a tej­termelést. (Tavaly hozzáértőbb emberek kerültek a tehenészet be, ezen is sok múlott a szövet­kezetben.) Már most gondolnak a jövő évre is, amikoris tovább szaporodik a jószágállomány. Jövőre már el akarják érni. hogy a szarvasmarhaállomány 50 százaléka tehén legyen, s az idei 200 darab helyett 400 darab sertést akarnak hizlal­ni. Mindehhez pedig takar­mány kell, mégpedig nem is kevés. az, hogy egyben a dolgozókkal is beszélgessenek, s az észlelt hiányosságokat az ő javaslata­ik figyelembevételével igyekez zenek kiküszöbölni, illetve azok kiküszöbölésére mozgósí­tani. A dolgozók és elsősorban a kommunisták véleményének meghallgatása igen hasznos. Ezt legjobban bizonyítja, hogy amikor a brigád tapasztalatait párttaggyűlésen ismertette a vezetőség, a kommunisták részéről is számtalan javaslat hangzott el. Elmondották pél­dául, hogy amikor a vezetőség üzemszemléket tart a munkává delmi berendezéseket is vizs­gálja meg. Arról is beszéltek, hogy a tervteljesítés javítása érdekében a dolgozókkal való foglalkozás szempontjából is harcosabban lépjen fel a veze­tőség. Különösen sérelmes a dolgozóknak, hogy a bölcsödéi férőhelyeket eddig még nem tudták növelni. A tapasztalatok nyomán a pártvezetőség ezután nagyobb gondot fordít a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos tenni­valók megoldásának ellenőrzé­sére, segítésére. A pártvezető­ségi tagok közül személy sze­rint Kovács András elvtársat — Akárhogyan lesz is, nem történik meg az, ami tavaly — határoztak a szövetkezet­ben — nem adjuk ki a réteket. Lekaszáljuk magunk. — Bi­zony össze is kell szedni a tag­ságnak minden erejét, hogy a 75 hold rét kaszálását, a széna- betakarítást időben elvégezzék, ugyanis kézzel kell lekaszálni az egészet, mert ezen a terüle­ten nem bírnak géppel dolgoz­ni. Ugyanakkor a kapálások is sürgetnek, 130 hold kukorica kapálása is ugyancsak lefog­lalja a tagságot. El lehet mon­dani, dolgoznak is becsülettel. Ezen a héten majd tíz napra való munkát végeznek el. — Akárhogyan is, de el kell végeznünk mindent, szükség van a takarmányra, hogy to­vább növelhessük a tejterme­lést. A kukorica és a széna mellett egyéb takarmányokról is kell gondoskodni. Ezért aka­runk vetni legalább 40 hold bízták meg ezzel a feladattal. Most ugyan háromhónapos pártiskolán van, de nyilván­való, hogy ez nagy segítséget ad számára, hogy utána meg­bízatását megfelelően tudja majd ellátni. A Bonyhádi Zománcművek pártszervezete az első lépése­ket tehát megtette, hogy a ter­melési tervteljesítés és főként a minőség és a önköltség terü­letén adódó lemaradást felszá­molja. A pártszervezet eddigi mun kájának is van már eredmé­nye: áprilisban nem teljesítette tervét a Bonyhádi Zománc­gyár, főként a minőség terüle­tén volt komoly lemaradás. Azóta sikerült javítaniuk. A gyár májusi termelési tervét 104.3 százalékra teljesítette, emellett a zománcedények 81.4 százaléka volt elsőosztályú. További erőfeszitésekre van azonban szükség a kommunis­ták részéről, ha vállalásukat teljesíteni akarják. Ez ugyanis úgy szól, hogy az 1956 második negyedévétől kezdődően az év hátralévő hónapjaiban az első­osztályú áruk részarányát az összes legyártott zománcedé­nyeknél 85 százalékra akarják emelni. silókukoricát, és csövestől lesi- lózni. A silót keverjük majd szójával, azonkívül készítünk silót csalamádéból, naprafor­góból, fehér mustárból, hajdi­nából, borsóból — mondja Báli Zoltán, a szövetkezet elnöke. Jelenleg van 40 hold lucer­nánk és lóherénk, tavasszal rá vetéssel vetettünk lucernát és baltacímet. Ebben az évben még annyi lucernamagot aka­runk fogni, amelyből száz holdra tudjuk felemelni a lu­cerna vetésterületet. Azt akar­juk, hogy ne ismétlődjenek meg azok a gondok, amelyek­kel éveken keresztül foglalkoz­ni kellett a szövetkezet tagsá­gának. Most biztosítani tudjuk a szükséges takarmányt, a jövőben még jobbá tudjuk ten­ni a jószágállományt. — Azt pedig már nem is szükséges magyarázni, mint jelent a szö­vetkezet tagságának, ha 200 helyett 400 sertést hizlalnak és egyre több tejet fejnek. A szocialista munkaver­seny mindenhol és minden­kor eleven, szerves része a mindennapi munkának. Ez a rminkaverseny, amely a szo­cializmust építő hazánkban az emberek százait, ezreit ösz­tönzi több és jobb munkára, hatalmas jelentőségű. Tudják többen a Kanacsi Állami Gazdaság vezetői közül, hogy ez a nemes vetélkedés mit jelent, mégis harmadrendű feladatnak tekintik. Vajon miért nem törődnek a munkaversennyel a Kanacsi Állami Gazdaság­ban? Miért tekintik ezt a fel­adatot szükséges rossznak, amellyel csak növekszik az adminisztráció. A gazdaság­ban található lehetetlen álla­potot nagyon találóan jelle­mezte a kanacsi üzemegység agronómusa, amikor eképp nyilatkozott: „Amikor gyen­gébben, lassabban megy a munka, akkor kiírjuk a dicső ségtáblára) hogy azon a na­pon melyik munkacsapat dol­gozott a legjobban és melyik a lemaradó. Tapasztaltuk, hogy másnap jobban megy a munka, a dolgozók jobban vi­gyáznak arra, hogy több le­gyen a teljesítmény, mint az előtte való nap." És ezzel be is fejeződött a Kanacsi Állami Gazdaság ka­nacsi üzemegységében a ver­senyszervezés, értékelés és népszerűsítés. Látogatásunk­kor a központi épületen elhe­lyezett dicsőségtáblák egyi­kén illetményföld kimutatás díszelgett, a másikon pedig, a bevallás szerint, három héttel ezelőtt írták fel a répaegye- lésben jó eredményt elérő dolgozók nevét. Igaz, hogy csak egyet lehetett elolvasni, a többi nevet valaki félig le­törölte már. Ebből tehát arra lehetett következtetni, hogy pillanatnyilag jól megy a munka, nincs szükség „húzó­erőreA feltevést megerő­sítette Hortobágyi Ferenc elv­társ, az üzemegység agronó- musának véleménye, amely szerint a kukoricakapálásnál jelenleg jóval több, mint 150 százalékos a napi teljesít­mény. A munkaverseny szervezésével kapcsolatos kérdéseinkkel Kaszás Sándor elvtársat, a gazdaság ÜB elnökét keres­tük fel, aki a következőket mondotta: — Nem lehett de nem is kell tagadni, hogy gazdasá­gunkban e téren komoly hi­bák vannak. Ez, sajnos, már az év elejétől kezdve így van. A téli gépjavításkor is csak egy-két javítóbrigád verseny­zett, de ezek értékelése sem volt .rendszeres. A növény- termesztésben dolgozó munka csapatok között sincs verseny de meg kell szervezni még az augusztus 20-i versenyválla­lásokat is. Kaszás elvtárs nem függet­lenített ÜB elnök, ezért ne­hezebb ellátnia ezt a felelősség teljes munkát. Természetesen ez a körülmény csak némileg enyhítő, Kaszás elvtársnak is sokkal többet kellett volna és többet kell törődni a munka­versennyel. Munkáját meg- könnyíthetnék a gazdaság vezetői, az agronómusok, akik ellenőrzéskor tájékoztathat­nák az ÜB elnököt arról, hogy melyik munkacsapat, ho gyan dolgozik. A segítő kéznyújtás vonatkozik a gazdaság párt­szervezetére is. Pártvezetősé­gi gyűléseken többször napi­rendre került az ÜB munkája és ezen belül a versenyszer­vezés. Akkor helyesen látták a hibákat, bírálat hangzott is el elég, sőt, emlékeztették az ÜB elnököt az esedékes 10 naponkénti versenyeredmény értékelésére.A hiba akkor kö­vetkezett be, amikor a párt- szervezet figyelme arra már nem terelődött, hogy az érté­kelés valóban megtörténik-e, arról nem is beszélve, hogy e munkához segítséget nem adtak. Többezer holdas a Kanacsi Állami Gazdaság határa. — Évente több vagon terményt, többezer mázsa húst, többezer liter tejet adnak az ország­nak. Nem mindegy tehát, hogy mikor a második öt­éves terv során mindenből még magasabb átlagtermést kell elérni, törődnek-e a munkaversennyel, amely alap jóban segíti a mezőgazdaság­ban is a második ötéves terv során a jobb eredmények el­érését. Komoly hiányosságok van­nak a Kanacsi Állami Gazda­ságban e téren, amelyek ki­javítása nem tűrhet halasz­tást. A gazdaság traktorosai­nak teljesítményét ne csak akkor írják ki lelkiismerete­sen, amikor a traktorosnap előtt állnak, mert jutalmazni is kell valakit, hanem rend­szeresen. Akkor eleven, akkor szép a verseny, amikor tudják a dolgozók ho­gyan állanak, amikor tudják, hogy ma mennyivel kell töb­bet dolgoznia, hogy behozza a lemaradást, elérje verseny­társát. Sajnos, Kanacson ezt nem tudják. Pámer József zetoros például még június 12-én sem tudta, hogyan áll tavaszi terve teljesítésével. — Az én versenytársam Polányi János — mondotta Szinger Henrik kitüntetett traktoros — meg is kérdez­tem tőle gyakran, hogyan áll a tervteljesítéssel. Ezek a szavak azt bizonyít­ják, hogy lehetne versenyt szervezni ebben a gazdaság­ban is, csak törődni kellene vele. A gazdaságnak 51 ki­tüntetett dolgozója van szépek az eredményeik a nö­vényápolás, a szénabetakarí­tás terén. Van olyan kuko­ricatáblájuk, ahol harmadszor végzi a gép a növényápolást. Van eredmény tehát és ezt nem kell, nem szabad véka alá rejteni, hanem népszerű­síteni a dolgozók között. BODOLAY RÖZA. Parancsoljunk álljt a gyűlöletnek (Szentes Ambrust 12 évi, Szentes Lajost 7 évi börtönre ítélték szán­dékos emberölés miatt. Újsághír.) Závod nem nagy község, .mindössze 800 lélek lakja. Az idegen, aki betéved a faluba, a rend, a tisztaság, a szorgal­mas emberek láttán úgy véli, hogy ebben a faluban minden rendben van, lakói békés együttélésben dolgoznak. — Az idegen nem is sejti, hogy a szorgalmas emberek szívében mily sok még a megnemértés, a türelmetlenség és harag, mely sokszor jelentéktelen dolgokat is mesterségesen duzzaszt naggyá. * A község lakosságának több­ségét bukovinai telepesek al­kotják. Derék, szorgalmas be­csületes emberek. Nyugodt je­lenüket, szépülő életüket, azon­ban még mindig beárnyékolják a múlt nagy megpróbáltatásai -és embertelen szenvedései, a meghurcoltatás és egy bűnös korszak gonoszságai, amely hontalanná tette ezeket az em­bereket, akiknek igen sokszor az árokpart volt a bölcsőjük és sírjuk is, ., * Mily mélyen gyökerezhet még lelkűkben a múlt gyászos kísértete, ha még most is, mi­kor szabad hazában, szabad emberként élhetnek, bizalmat­lanok néha még egymással szemben is. Mert csak így ért­hető, hogy Szentes Ambrus és Szentes Lajos, a két egyszerű parasztember gyilkot markolt, ártatlan vért ontott, embert ölt. Bűnöző típus-e Szentes Ambrus és Szentes Lajos? — Nem! Határozottan állítjuk, hogy nem. Szörnyű bűntettük forrása másutt keresendő. A múlt reájuk nehezedő öröksé­gében, mely még nem engedte kioltani lelkűkből a gyűlölet, a harag és megnemértés csíráit, melynek tüzér itt-ott fel-fel- lobban. * És még valami, amiről be­szélni kell: a mértéktelen ita­lozásról. Higyjék el Závodon, de másutt is, hogy a mérték­nélküli, a részegségig való szeszfogyasztás nem eszköze a problémák megoldásának, a bá­natot és elkeseredést nem eny­híti, a sérelmet nem gyógyítja, de igenis eljuttat arra az útra, mely a mélybe vezet, az erköl­csi fertőbe, ahonnan nehéz a ki­út. A borgőzös hangulat adta a haláltokozó karót Szentesék kezébe, az italszította a gyűlö­letet, mely végül is Sebestyén Gyula erőszakos halálát okozta. • Három dolgozó ember kezé­ből hullott ki a szerszám, a kapa, a kasza és közülük egyik nek örökre. A dolgos munkás­kezeket most a hideg acél szo­rítja és Sebestyén Gyula kezeit pedig az enyészet kezdte ki. És; mindez csak azért, mert a szí­vekben még él a gyűlölködés és megnemértés érzése, melyet az alkohol romboló hatása a vég­zetességig fokozott. • Szentes Ambrus és Szentes Lajos szűkebb hazájában, Zá­vodon, a tett színhelyén, roko­naik és ismerőseik, barátaik és szomszédaik előtt feleltek el­követett bűnükért. A tárgyalás folyamán nemcsak a tényállás, hanem a háttér is kirajzoló­dott, nemcsak a tett, hanem annak motívumai is elénk tá­rultak. És a kép, amit láttunk, megdöbbentő. Megdöbbentő és érthetetlen. * 1946-ban két tűzoltósapka ki­cserélődött ég ennek 1956-ban emberhalál lett a vége. És ha nem parancsolunk álljt a gyű­löletnek, ki tudja hány ember­halál csíráját hordja magában sok jelentéktelennek látszó ese­mény, mint a závodi két tűz­oltósapka felcserélése. * Ti závodiak, kiknek szemei előtt pergett le a bűn és bün- hődés és ti emberek másutt, akik csak hírből hallotok a szörnyű gyilkolásról és az ezt követő elrettentő ítéletről,. — gondolkodjatok kissé, nézzetek szét magatok körül nyitott szemmel és lássátok bé, hogy nincs ok gyűlölködésre, nincs helye a széthúzásnak, mert eb­ben az országban, a mi hazánk ban egyformán mindenkié az öröm, melyek sikereinkből és eredményeiből fakadnak és a gondok, valamint azok leküz­dése egyformán mindannyiunk vállán nyugszik. • És ha ez így van — már pe­dig így van —, akkor miért egymással szemben és miért nem egymás mellett, kezeinket miért egymás ellen felemelve és miért nem összefonva, békés megértéssel munkálkodva ha­ladunk a mi útunkon, azon az úton, amely a békét és boldo­gulást hozza meg számunkra? ARATÓ. I A bátaszéki Búzakalászban gondoskodnak a takarmányról Jövőre 100 holdra növelik a lucerna vetésterületét

Next

/
Thumbnails
Contents