Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-15 / 140. szám
Világ proletárjai egy er v emi Könyvtár Egyetem p^c6-tpp TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIIÍ. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JÚNIUS 15. \ n( \ Megkezdték tanácskozásukat a világ dolgozó női Elsőízben jöttek össze tanácskozásra a világ dolgozó női Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, június 14-én délelőtt 9 órakor, hogy megbe- széliék közös gondjaikat, közös problémáikat, főképpen a nők egyenjogúságának a kérdését, valamint a nők fokozottabb részvételét a szakszervezeti életben és a szakszervezetek vezetésében. Uj jelenség a dolgozó nők világkonferenciája a szakszer vezeti és nőmozgalom történetében. S mivel új és előremutató és így különleges jelentőséggel bír, az egész világ asszonyai sokat remélnek ettől a konferenciától. Különösen sokat a tőkés országok asszonyküldöttei, akik millió és millió nőtársuk nevében szólalnak fel ezen a konferencián. A tőkés országok küldötteit ez a tanácskozás arra készteti majd, hogy foko zottabban harcoljanak a tőkés, a gyarmati és félgyarmati országokban az igazságtalanság ellen, hogy szervezkedjenek, egyesítsék erejüket és közös tervet dolgozzanak ki az igazságtalanságok meg szüntetéséért, jogaik kivívásáért. 540 dolgozó nő, 50 ország küldötte ült össze tegnap tanácskozni. Ezt a tanácskozást a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának VII. üléssza kán határozták el. Maga az élet követelte ezt a tanácskozást, mert ma már a tőkés, a gyarmati és félgyarmati országod dolgozó asszonyai nem nyugszanak bele az igazságtalanságokba, amely őket éri lépten-nyomon. Ma már nem riadnak vissza a világ asszonyai attól sem, hogy akár a sztrájk fegyverével, akár más eszközökkel, érvényt szerezze nek jogaiknak. Ma már a nők is politizálnak, érdekli őket, hogy mi történik a világban, érdekli őket, hogy mi lyen lesz gyermekeik és saját maguk jövője, ennek következményeképpen egyre fokozódik harckészségük. S hogy ennek a megnyilvánuló politikai öntudatnak és harckészségnek eredményekben gyümölcsöző megnyilvánulásai legyenek, úgy döntött a Szak szervezeti Világszövetség, hogy összehívja a dolgozó nők világkonferenciáját. Ezen a konferencián képviselve van a dolgozó nők minden rétege. Találhatók kö zöttük ipari munkásnők, parasztasszonyok, tanítónők, ke reskedelemben és magánvállalatoknál dolgozók egyaránt. Bizton remélhetjük, hogy a konferencia központi témája „egyenlő munkáért egyenlő bért“ elve széles visszhangra talál. Az élet már régen meg cáfolta a kapitalistáknak azt az állítását, hogy a nők a végzett munkájuk után nem érdemelnek olyan bért, mint a férfiak. Az élet bebizonyította, hogy a nők az ipar számos ágában, a mezőgazdaság jelentős területén egyenértékű munkát végeznek a férfiakkal, tehát jogosan meg illeti őket ugyanaz a bér. 1954-ben a Szakszervezeti Világszövetség statisztikát ké szített, amely megmutatta • hogy a nők munkabére a férfiakéhoz viszonyítva csak 69 százalékot tesz ki. Nagy- Britanniában a nők munkabére a férfiakénak csak 60 százaléka. Ez a sajnálatos körülmény arra készteti a világ dolgozó nőit, hogy harcukat szüntelenül folytassák. A konferencia napirendre tűzött olyan kérdéseket is, mini a munkához való jog, a gazdasági és szociális egyenjogú Ságért vívandó harc. E problémák legtöbbje a mi országunkban már megoldódott: az egyenlő bért, a megkülönböztetések eltörlését, az anyák jogait a törvény biztosítja — mégis van rengeteg tennivalónk. Jobban kell tö- rődniök szakszervezeteinknek azzal, hogy a nők képességeiknek megfelelő beosztásba kerüljenek, hogy a gyerme kés anyákat ne helyezzék hátrányosabb munkafeltételek közé. Ügyelni kell arra, hogy a dolgozó nők odahaza, családjuk körében is el tudják látni feladatukat, nyugodtan, éppúgy, mint a munkahelyükön. Ezen a tanácskozáson mi is tanulni akarunk, mert van még számos olyan dolog, ami nálunk is megoldásra vár. Sokat vár ettől a tanácskozástól az egész világ, és így mi is. Kívánjuk valameny- nyien, hogy a dolgozó nők világkonferenciája eredményekben gazdag legyen, sikerrel oldja meg a maga elé kitűzött feladatokat. Kívánjuk, hogy a dolgozó nők jo ■ gaiért vívott harc egyik legfontosabb állomása legyen ez a tanácskozás, amely vasárnap fejeződik majd be Budapesten. Koratavasszal Tolna megyében 1368 fiatal 118 munkacsapatba és brigádba tömörülve vállalta, hogy munkaterületén négyzetesen veti el a kukoricát. A fiatalok arra is ígéretet tettek, hogy a négyzetes vetések összes növényápolási munkáit elvégzik. A Tolna megyei fiatalok ösz- szesen 4000 hold négyzetes ku A MAI SZÁMBAN: így szűnt meg a bizalom (2—3. o.) — A sárszentlőrinci kommunisták harca a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért (3. o.) — Merre tart a Faluszínház? (4. o.) Az országban elsőnek Benke István érte el kukoricakapálásban az 1000 holdat Benke István, a szedresi gépállomás munkaérdemrenddel kitüntetett traktorosa, 1000 hold kukorica kapálására tett ígéretet a növényápolási munkák kezdetén. Versenyre hívta az ország zetorosait is az 1000 holdas teljesítményre, de versenytárs akkor egyetlenegy sem akadt az országban. A múlt év nyarán 960 holdas teljesítményével a kapáló trak torosok országos versenyében a második lett Benke István, s az idén az első szeretne lenni. A kapálás megkezdésekor úgy tervezte, hogy az 1000 holdnak a felét a traktorosnapig, a második ötszáz holdat pedig az aratásig teljesíti. Zetor traktorának nagyszerű ismerete, jó karbantartása és az utóbbi jó időjárás kihasználása által B?,nke a saját számításait is megdöntötte. A 10 ói ás műszakra előírt 14.5 hold helyett 40—45 holdat kapál naponta, de nem ritka a napi 50—52 holdas teljesítmény sem. Általában reggel 5 órától este 8—9 óráig dolgozik. Lelkes munkájának az eredménye, hogy a traktorosnapra ígért 500 hold helyett 806 holdat kapált meg, s négy nappal később, csütörtök délután az ország gépállomásainak növényápoló traktorosai közül, sőt az állami gazdasági traktorosok közül is elsőnek teljesítette ezer holdra az alig há- romszázhoidas kapálási tervét. Wiedermann elvtársnak, a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet agronőmusának — amikor az az ezer holdas teljesfP- rnény elérése alkalmából csütörtök délután egy nagy üveg sörrel lepte meg a fehérvári úti dűlőben lévő 56 holdas négyzetesen vetett és művelt kukoricatáblán a kiváló traktorost— úgy mondta Benke, hogy az aratásig hátralévő időkben még 300—400 hold kukoricát kapál meg. Nagy Ferenc 40 000 mázsa kukoricával várható több az idén Tolna megyében a DISZ fiatalok munkája nyomán koricát vetettek az idén a termelőszövetkezetekben és az Miami gazdaságokban, ami majdnem kétszerese annak a területnek, amit a fiatalok az elmúlt évben vetettek. A tavaszi és koranyári időjárás kedvezett a kukorica fejlődésének s az elmúlt hét elején mindenütt megkezdhették a kukorica első kapálását, amit csütörtökre az egész 4000 holdon be is fejeztek. Az eddigi jelek szerint a fiatalok védnöksége alatt lévő 4000 hold kukorica gazdag termést ígér. 35—38 mázsás holdankénti átlagtermést várnak, ami 8 —10 mázsával több, mint a rendes vetésű kukoricáknál. Ez azt jelenti, hogy a Tolna megyei DISZ fiatalok munkája nyomán az idén Tolna megyében közel 40 000 mázsával több kukoricát tudnak betakarítani. Jól haladnak a munkák a szedresi Petőfi Tsz-ben Az utóbbi napokban ugyancsak megszaporodtak a mező- gazdasági munkák. Nem egy helyen komoly gondot okoz, hogy mindent elvégezzenek annak rendje, módja szerint és ne késsenek meg semmivel sem. A mostani növényápolási munkák komoly próbára teszik termelőszövetkezeteink tagságát. Becsületükre legyen mondva, igyekeznek is minden munkával A szedresi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai is megragad, nak minden alkalmat, hogy a soronlevő munkákat időben és jól elvégezzék, mert ezzel teremtik meg a nagyobb termés alapjait. A szövetkezetnek 56 hold kukoricája van, ebből 46 holdat géppel, négyzetesen vetettek. Először rotációskapával kapálták, meg az egész kukoricaterületet, majd elvégezték a gépi kapálást. Most pedig az első kézikapálást végzi a tagság. Nem állnak rosszul a többi kapásoknál sem. Az öt, hold burgonyát egyszer kapálták meg, most az esőt várják, hogy feltöltögethessék. Három hold cukor- és három hold takarmányrépájuk van, amelyet kétszer kapáltak meg és kiegyeltek. Egyszer kapáltak meg öt hold dohányukat és ho.t hold paprikájukat. Három hold hagymát eddig kétszer kapáltak meg. A kapások mellett gondoskodniok kellett az állatállomány takarmányellátásáról is. A növényápolási munkák mellett lekaszálták 17 hold lucernájukat, sőt, már kazalba is rakták. Július 1-én ünnepli 150 éves fennállását a gysnki gimnázium Ejtőernyősugrás és repSlömodellezé bemulaté Ücsényben Vasárnap délben igen érdekes sportbemutatóra kerül sor Öcsényben a repülőtéren. A „bátrak sportjáénak művelői, az ejtőernyősök tartanak bemutatót. Hosszú hónapok munkája előzte meg ezt a bemutatót, ismerkedés az ejtőernyővel, tornagyakorlatok, a megfelelő felkészülés. Tizenöt szekszárdi fiatal ismerkedik meg az ejtőernyős ugrás szépségeivel — jórészt diákok. A bátor fiatalok között három lányt is találunk. Vasárnap kora reggel indulnak Pécsre ,ott szállnak repülőgépbe és délben kerül ugrásra a sor. Az érdeklődőket az ugráson kívül más érdekességek is várják. A MÖHOSZ szekszárdi központi modellező klubja repülőmodellező bemutatót tart, vitorlázó, műrepülő és motoros modellekkel. A bemutatón szerepel a néhány nappal ezelőtt „megszökött” 2.5 köbcentiméteres motorosgép, amely mintegy 2500 méter magasra repült és Sióagárdon találták meg. Ezzej a teljesítménnyel megszerezte a III. fokozatú aranyjelvényt. A látogatók szemtanúi lehetnek egy olyan sportnak, amelyben — más sportágakhoz hasonlóan — igen szép nemzetközi sikerekkel büszkélkedhetünk. 100 mázsa vasat gyűjtöttek már a Bátaszéki Földművesszövetkezet dolgozói és az iskolások A bátaszéki földművesszövetkezet dolgozói is résztvesz- nek a vasgyűjtésben. Lukács Lajos fogatos, 8 gyermekes családapa pl. eddig a legtöbbet 12 mázsa ócskavasat gyűjtött össze a földművesszövetkezet dolgozói közül. A szövetkezetiek összesen 60 mázsa vasat gyűjtöttek csütörtökig. Az idősebbek mellett az iskolások is jelentős sikereket érnek el a vasgyűjtésben. 40 mázsa vasat gyűjtöttek már, s így Bátaszék a 100 mázsás vasgyűjtési tervét Tolna megyében elsőnek csütörtökdélre teljesítette. Burgonyabogárkere§ő brigádokat szerveztek Deesen Néhány évvel ezelőtt Decsen csak hallomásból ismerték az amerikai burgonyabogarat — igaz, nem is nagyon sokat törődtek vele. Tavaly már találtak itt, ott a község határában, Bográn, Cserencen, Szőlőhegyen szórványosan, de nagyobb mértékben nem szaporodott el. Most a tavasz folyamán egyre több gazda jelentette a tanácsnál, hogy vetésén burgo- nyábogarat észlelt. Ezekután úgy találta jónak a tanács, hogy az egész határban át- __^vizsgálják a burgonyavetéseket és erre a munkára brigádokat szerveznek. A brigádok munkájának irányításával, vezetésével egy-egy tanácstagot bíztak meg. A községben az egyik brigádot Kovács Illés VB-tag, a másikat Papp József, a Decs-szállási brigádokat pedig Nagy János és Vituska Ferenc irányítják, összesen hat brigád járja a decsi határt és megjelöli azokat a burgonyavetéseket, ahol a porozást el kell végezni, ugyanis értesítették a Fácánkerti Növényvédő Állomást is, hogy végezze el a védekezési munkákat. Indulásra késs as iker-futóssalag A Bonyhádi Cipőgyárban az egyik tűzödei és aljaüzemi futószalag két műszakban dolgozik, Amíg egy cipőtípust gyártottak mindkét műszakban, nem volt probléma azonban — a goyser cipő gyártása miatt a kétműszakos futószalagon kétféle cipőt kell gyártani. Ezt úgy oldják meg a gyárban, hogy ikerfutószalagot állítanak be. A karbantartók már felszerelték a meglévő mellé az új szalagot, azon is rövidesen megindul a munka. j, A Gyönki Állami Alpári I Gyula Általános Gimnázium a az idén történelmi évfordulót ,1 ünnepelhet. Az idén 150 észtén idős a nagymúltú intézmény, (I mely a Dunántúl déli részének II kulturális életében alapítása óta mindig fontos szerepet töíI tött be. A gimnázium tantestülete ez alkalomból az eddigi munkák felelevenítésével és az évkönyvek felhasználásával összeállította az iskola történetét, melyből a jövőben részleteket lapunk is közölni fog. A gimnázium tantestülete szeretettel emlékezik meg az iskola történetének írásánál Gángol Istvánról, aki 1812-ben először örökítette meg az isI kola első néhány évét, és Kálmán Dezső volt gyönki tanárról, aki fáradhatatlan munkával állította össze az iskola 100 éves fennállása küszöbén „A gyönki EV. Ref. Gymnasium Története“ című munkáját, mely Szekszárdon 1905-ben jelent meg.
