Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956 JÜNIUS 29. a tag- és tagjelöltfelvételi munka néhány időszerű kérdése Állandóan növekednek a gazdasági feladatok, szinte napról napra nagyobb problé­mákat kell megoldanunk. A második ötéves terv irányelv- tervezete falunak, városnak egyaránt megszabta a tenni­valókat. Ahhoz, hogy pártszer­vezeteink megfelelően tudják szervezni, segíteni a feladatok sikeres végrehajtását, feltétle­nül szükséges, hogy szüntele­nül erősítsék saját soraikat. A dalgozók legjobbjainak felvé­tele a pártba, állandó felfrissí­tést, erősödést jelent és éppen ezért ezzel a feladattal nem kampányszerűen, hanem állan­dóan kell foglalkozni. A mező- gazdasági területen lévő alap­szervezeteknél ez most a nagy nyári munkák idején éppen olyan fontos feladat, mint pél­dául a téli időszakban, ami­kor viszonylag kevesebb a munka és sokan azt tartják, hogy „ilyenkor kell politizál­Amint a megye állapotát vizsgáljuk, meg kell állapítani, hegy több helyen a nagy nyári munkák beállta nem eredmé­nyezett visszaesést a tag- és tagjelöltfelvételi munkában. Különösen a gyönki járásban van ez így, ahol az idén nagy fellendülés állt be ezen a téren. S meg kell jegyezni, hogy az előrehaladásról nemcsak a szá­mok beszélnek, mert a felvett tagjelöltek összetételében minő ségi javulás is mutatkozik. A tag és tagjelöltfelvételi munkát összekapcsolták a termelőszö­vetkeztek erősítésével: elsősor­ban a tsz-ekben vettek fel tagjelölteket, hogy erősödjön az ottani alapszervezet és erő­teljesebben tudjon küzdeni a gazdasági feladatok végrehaj tásáért. Különösen a kölesdi és a felsőnánai termelőszövetke­zetekben tapasztalható szép eredmény. A járás területén széleskörűen élnek azzal a le­hetőséggel is, hogy kivételes esetekben tagjelöltség nélkül is fel lehet venni egyes jól - dolgozó elvtársakat a pártba. A tamási járásban ezzel el­lentétes eredmény tapasztal­ható: havonta alig öt-hat tag­jelöltet vesznek fel az egész járás területén, míg a gyönki járásban ennek többszörösét. Mindezek után jogosan vető­dik fel a kérdés, mi az oka en - nek az ingadozásnak? Az okot nem valami különleges dolgok ban kell keresni, hanem egysze rűen abban, hogy hogyan fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel a két járás pártszervezetei és Az utóbbi években a gyönki járásban ugyanúgy, mint má­sutt, komoly gondot okozott a vetéstervek teljesítése, főleg az őszi kalászosoknál. A közsé­gek földterületében sok vál­tozás állott be, a termelőszö­vetkezetekbe való belépés, tar­talékföldek művelése, mind sok gondot okozott a községi tanácsoknak. Ebben az évben éppen ezért már most, az aratás megkez­dése előtt elkészítik a járás bizottságai. A gyönki járás te­rületén jól foglalkoznak a párt építési munkának ezzel a ré­szével: először is a járási pártbizottság apparátusában tették kollektív munkává ezt a feladatot és így sikerült el­érni, hogy az egész járás terü­letén foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Kölesd községben hosszú időn keresztül semmi előrehaladás sem volt ezen a téren, most, amikor foglalkozni kezdtek ezzel a feladattal, mindjárt szép eredmények szü­lettek. A tamási járásban az az egyik fő probléma, hogy kam­pányszerűen foglalkoznak a tagjelöltfelvételi munkával és még mindig nem tudják az egész párttagság ügyévé tenni. Még mindig tapasztalható olyan gyakorlat is, hogy al­kalomszerűen javasolnak tag­jelöltet, elsősorban nem azt né­zik, hogy felvételével erősö­dik-e az alapszervezet, ha­nem azt, hogy nagyobb le­gyen a létszám. A tamási já­rási párt-végrehajtóbizottság például az egyik alapszerve­zet három felvételi határo­zatát nem fogadta el, mert három olyan 18 éves fiatalt javasolt tagjelöltnek, akik még a DISZ-ben sem végez­tek megfelelő munkát. A há­rom fiatal előtt természetesen nem zárták el a pártba való belépés kapuját, de ezt előbb munkájukkal ki kell érdemel­niük. Már nagyon sok szó esett arról, hogy az egész párttagság feladatává kell tenni a tag- és tagjelöltfelvételi munkát, mert megfelelő eredmény csak így várható. Erről azonban szün­telenül kell beszélni, hogy ez az aranyigazság a gyakorlatban is megvalósuljon. E munka kam­pányszerűségének, eredmény­telenségének mindig az az oka, hogy csak az instruktorok és esetleg a párttitkárok foglal­koznak vele. Ahhoz, hogy egy párttitkár minden munkát egyedül jól el tudjon végezni, meg kellene sokszorozni a munkaidejét és erejét. Egy ember csak egy ember és nem juthat ideje mindennel foglal­kozni, ha az egyiket teszi, ak­kor marad a másik. A párt­munkának ezzel a fontos ré­szével való állandó széleskörű foglalkozás csak úgy valósítha­tó meg, hogy elsősorban a párt­vezetőségi, pártbizottsági ta­gok foglalkoznak vele és be­vonják ebbe a munkába a szé­leskörű párttagságot is. községeiben — a járási tanács segítségével — a jövő évi ve­téstervek kidolgozását, elsősor­ban az őszi gabonaféléket. így bármilyen változás történik őszig, még időben tudnak mó­dosításokat végezni, és biztosí­tani tudják, hogy bevetésre kerüljön az előírt földterület. A jövő évi vetésterv elkészí­tése a termelőszövetkezetekben is folyik, már most meghatároz zák, hogy az őszi gabonaféléket milyen elővetemények után ve­tik el. A Hemzelhözi Szövetkezeti Napra készülnek Vasárnap ünnepük a szövet­kezeti dolgozók a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, melyre lel­kesen készülnek megyénk ktsz-ei és földművesszövetke­zetei. A készülődés nemcsak a színvonalas kultúrműsorokban mutatkozik meg, hanem terme­lési eredményekben is. Döhrökös A Döbröközi Vegyes KTSZ a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére 10 nappal a határ­idő előtt, június 20-án befejez­te első félévi tervét. A helyi földművesszövetkezettel együtt nagy ünnepségre készülnek a községben, kultúrműsorral, juniálissal, sportrendezvények­kel. Regöly A Regölyi Vegyes KTSZ-ben e héten — a Nemzetközi Szö­vetkezeti Nap tiszteletére — ünnepi műszakot tartanak. A szövetkezet dolgozói felajánlót ták, hogy a 450 zeug öltönyt — melyhez húsz nap késéssel kapták az anyagot — határidő­re elkészítik. A legutóbbi szál­lításnál 4 százalékos minő­ségi leértékelés volt, mely fő­leg szabáshibákból adódott. Miskolci elvtárs, a szövetkezet szabásza a minőség 3 százalé­kos javítását vállalta. Dunaföldvár A dunaföldvári KTSZ-ek a földművesszövetkezettel együtt olyan programot állítottak ösz- sze a Nemzetközi Szövetkezeti Napra, amely méltóan tükrö­zi a kollektív gazdálkodást, a jó munkát. Az ünnepség reg­gel kezdődik, a tanács 24 tagú tűzoltó zenekara ad zenés éb­resztőt. Délelőtt ünnepi köz­gyűlés, egésznapos tekeverseny és közös ebéd lesz, ahol a KTSZ és a földszöv dolgozói együtt vesznek részt. Délután térzene, valamint labdarúgómérkőzés lesz a két KTSZ és a földművesszövetke­zeti dolgozók között, este a kö­zös kultúrgárda „Dunaföldvár tíz éves kultúrélete zenében, dalban, táncban“ című vidám műsorral, tombolával szórakoz­tatja a közönséget. E két na­pon a két szövetkezet árube­mutatót tart, ahol bemutatják a közönségnek legújabb, leg­szebb termékeiket. Tolna A Tolnai Ruházati és Szolgál tató, valamint az Épületkárban tartó KTSZ dolgozói is gazdag programmal készülnek ünnepel ni. Szombaton este ünnepi köz gyűlés, kultúrműsor és közös vacsora lesz. A két szövetkezet tagjai hulladékból különböző tárgyakat készítettek, melyeket tombolán sorsolnak ki. Vasár­nap juniálist rendeznek sport- eseményekkel a gyermekek részére külön gondoskodnak kultúrműsorról, szórakoztató já tékokról. A jövő évi kenyérért Tolna megye uj termelőszövetkezeti elnökei egésznapos tapasztalatcserén vettek részt Dalmandon Ebben az évben tizenhárom új termelőszövetkezet alakult Tolna megyében. Az új termelő szövetkezetek igen sok problé­mával küzdenek. Az első hó­napokban különösen nagy gon­dot okozott a bevitt állatok el­helyezése, az állatok értékének kifizetése, a takarmányozás megoldása, a közös növény ápolás és aratás megszervezé­se. Hogy az új termelőszövet­kezetek ezekben az első gond­jaikban segítséget kapjanak a megyei mezőgazdasági igazga­tóság kezdeményezésére egész­napos tapasztalatcserére hívta össze Dalmandra az új termelő szövetkezetek elnökeit. A dalmandi Szabadság Ter­melőszövetkezet — ahol csütör tökön reggel kezdődött az új tsz-elnökök tanácskozása — múlt év őszén alakult. Az alig nyolc hónapja működő szövet­kezet igen nagy fejlődésen ment át. A II taggal és het­venhat hold földdel alakult tsz ma 120 taggal, kilencszáznegy­ven hold földön gazdálkodik. Hanák Péter regölyi és Hege­dűs Ferenc a döbröközi új ter­melőszövetkezet elnöke a dal- mandiaknak különösen a jól gépesített növényápolási és aratási munkáiról nyilatkozott elismeréssel. A látogatásra és tapasztalatcserére érkezett új elnökök tüzetesen megnézték a dalmandiak házatáját, az istál­lókat, betekintettek a tsz köny­velésébe, s végigjárták a ha­tárt is. ; Az elmúlt héten zajlott le a Kajmádi Állami Gazdaságban az állami gazdasági kombájn- vezetők tapasztalatcseréje, amelyen többéin tettek olyan ígéretet, hogy az aratás ideje alatt 3000 mázsa gabonát aratnak le, illetve csépelnek el. A versenyt Varjú János alsó- leperdi kombájnos indította el. Az állami gazdaságok me­gyei igazgatósága most arról számolt be, hogy több kombáj­nos máris hozzálátott felaján­lásának megvalósításához. Az 10 kombájn arat 6 állami gazdaságban alsóleperdi, alsópéli, leperd- pusztai, biritói kombájnosok már kedden megkezdték az ősziárpa aratását, szerdán a kajmádi és a nagytormási kom bájnosok is munkához láttak. A tegnapi napig 10 kombájn 150 holdnyi területen végzett az ősziárpa aratásával, a gyakori esőzés miatt ugyanis csak néhány órát dolgozhat­tak naponta. Megyénk másik hat állami gazdaságában ma és holnap indulnak meg a kom bájnok, a hét végén ezzel min­denhol folyik már az ősziárpa aratása. Biritón is muiikáhaálllak a kombájnok Egyre több helyen érik már kasza alá az ősziárpa. Egyre több helyen indul meg az ara­tás az egyéni gazdák parcel­láin, a termelőszövetkezetekés állami gazdaságok tábláin. A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok földjein a kom­bájnok látnak munkához, hogy gyorsan, szemveszteség nélkül betakarítsák a jó árpatermést. A napokban a Biritói Álla­mi Gazdaságban két kombájn kezdte meg az árpa aratását. Egyenlőre lassan halad még a munka, mert az eső miatt többször is félbe kellett szakí­tani. Ahogyan az árpa érik, úgy állítják munkába a többi kombájnokat is. A hét végén már hat kombájn aratja a gaz­daság földjein az ősziárpát. Aratási előkészületek Keszőhidegkuton A legutóbbi tanácsülésen fog lalkoztunk az aratás előkészü­leteivel, az aratásig még elvég­zendő feladatokkal. A tanács­ülést követően a mezőgazdasági állandóbizottság tagjai határoz ták meg, ki melyik dűlőrész­ért lesz felelős az aratás ideje alatt, hol kezdik meg először a cséplést s hogyan lesz a to­vábbi sorrend. Kenyerünk biztosításához szükséges a megfelelő tűzvéde lem is, mert vigyázatlanság­ból sok gabona veszhet kárba, ha nincs képzett tűzoltóság. Ezért megszervezzük a község ben a készültségi szolgálatot, a tanácstagok, az önkéntes tűz­oltók végiglátogatják a gazdá­kat, ellenőrzik, hogyan tart­ják be a tűzvédelmi előíráso­kat. A tűzoltógyűlésen olyan el gondolás született meg, hogy a régi tűzoltókat újból bevonják a munkába. Vasárnap már ősz sze is jöttek az idősebb tűzol­tók. ! Amíg megkezdődhet az ara­tás, addig azon igyekeznek a községbeli gazdák, hogy elvé­gezzék a szükséges kapáláso­kat. Kovács Mihályné VB-elnök Keszőhidegkút. Aratják az ősziárpát A kedvezőtlen, esős időjárás ellenére megyénknek szinte valamennyi járásában meg­kezdték az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkeze­tek tagjai és az egyénileg gaz­dálkodó parasztok az ősziárpa aratását. A paksi járási tanács mező- gazdasági osztálya közölte la­punk szerkesztőségével, hogy a járás területén megkezdték az árpa aratását. A györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai egy 39 holdas ősziárpa tábla aratását kezdték meg, a bikácsi Szabadság I-es típu­sú csoport tagsága pedig 10 hold őszi árpát aratott le ed­dig. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjain kívül megkezdték a járás valamennyi községében az egyéni gazdák is az őszi ár­pa aratását. A paksi Bnzakalász tagsága is arat Megyénk lazább, homokos talajú részein már beérett az ősziárpa, s ezzel megkezdő­dött az aratás. A hét közepén, többnyire még az állami gaz­daságokban, kezdődött meg ez a munka, s elvétve néhány dolgozó parasztnál. Azóta már több termelőszö­vetkezetben kezdték meg az ősziárpa aratását. Tegnap kezd te meg 10 hold árpa aratását a paksi Búzakalász Termelő- szövetkezet tagsága is és „ha az idő is úgy akarja“ a hét végére le is aratják. Köszönet a segítségért Termelőszövetkezetünk őszi vetéseit nagyrészben elpusztí­totta az árvíz. A veszély elmúl­tával segítségünkre sietett a megyei gépállomási igazgató­ság és a várdombi gépállomás traktorosain kívül a varsádi és a teveli gépállomásokról se­gítségünkre küldött egy-egy brigádot. A várdombi, varsádi, teveli traktorosok segítségével több, mint 400 hold földet szántot­tunk fel és készítettünk elő vetéshez. Négyzetes vetőgép­pel vetettünk el 143 hold ku­koricát. A kiszántott gabona he lyére silókukoricát, csalamádét, mohart, kölest, szudáni füvet vetettünk. A nekünk nyújtott segítséget ezúton is megköszönjük Papp Lajos elvtársnak, a gépállomá­sok megyei igazgatójának, a várdombi, teveli, varsádi gép­állomások vezetőinek és dol­gozóinak, mert az ő segítségük tette lehetővé, hogy szövetke­zetünk újból talpra állhatott és tagságunk újult erővel dolgoz­hat tovább. A bátai Vörös Zászló Tsz tag­sága nevében: Lukács József párttitkár Bédílta Sándor is megkezdte az aratást A gerjeni határban túlnyo­mó részt kötött, agyagos föl­dek vannak. Csak imitt-amott lehet találni egy-két darab homokosabb földet, amelyen előbb beérnek a vetemények, mint általában a község hatá­rában. Bédika Sándornak, a község egyik kiváló dolgozó parasztjának a homokosabb határrészben van — illetve volt — egy hold őszi árpája. Bédika Sándor ugyanis régóta figyelemmel kísérte az őszi­árpa érését, s tegnap úgy ta­lálta, hogy lehet vágni. Egy pillanatig sem késlekedett a munkával. Családjával együtt megkezdte az ősziárpa aratá­sát, melyet már be is fejezett. A várdombi traktorosok „kisöpörték99 a gépállomást, köze! 200 mázsa ócskavasat adtak át a MÉH-nek A várdombi gépállomás sze­relő lakatosai még a nyári gépszemlére való készülés so­rán határozták el, hogy az ara­tás megkezdéséig rendet te­remtenek a gépállomás udva­rában, „kisöprik“ a gépállomás műhelyeit is. Gál Dezső gépész főmérnök vezetésével egy bri­gád alakult, amely az évek óta összegyűlt ócskavas hasz­nálhatóságát, vagy hasznave­hetetlenségét elbírálta, s a gépállomás rendje és tiszta­sága miatt felesleges ócskava­sat összegyűjtötte és eladta a MÉH-nek. Közel 200 mázsa ócskavasat szállítottak a gép­állomás műhelyének dolgozói a vasgyűjtőtelepre. Kár, hogy a MÉH az érte járó pénzt nem a várdombiaknak, hanem a tő­lük 50 km-re lévő nagydorogi gépállomás dolgozóinak küld­te el „tévesen.“

Next

/
Thumbnails
Contents