Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI NAPLÓ eg.ye> Bizottsága és a hegyei tanács lapja XIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁJUS 6. Ä kukoricatermelés sriéhánY kérdése Az utóbbi években egyre több szó esik a kukoricatermelés kérdéseiről. A Központi Vezetőség tavaly megjelent határozatai is, a gabona után a takarmány — a kukorica — termelésének fokozását jelölték meg a mezőgazdaság főfeladataként az elkövetkező évek során. A második ötéves terv nemrégiben közzétett irányelvei szerint is 1956—60-ban a kukorica holdankénti terméshozamát legalább 30 százalékkal kell növelni, a vetésterület nagyságát pedig 16 százalékkal. Miért vált tehát elsőrendű fontosságúvá a kukoricatermelés fokozása, miért kell olyan nagy gonddal foglalkozni ezzel7 Fártunk és kormányunk politikája, az életszínvonal emelése szükségessé teszi, hogy minél több állati terméket, húst, zsírt, tejet állítsunk elő. Ehhez azonban az kell, hogy állatállományunknak biztosítsuk a szükséges takarmánybázist. Mivel a legértékesebb takarmánynövényünk a kukorica, és Tolna megye az ország egyik legjobb kukoricatermő vidéke, ezért rendkívül fontos kérdés számunkra a kukoricatermelés fokozása. A kukoricatermelés színvonalának emelésére, a nagyüzemi termelés bevezetésére jóformán csak az elmúlt évben történtek intézkedések néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem voltak meg a nagyüzemi termelés feltételei. A kukoricatermelést különöskép állami gazdaságaink, de tei- melőszövetkezeteink is elhanya golták, ennek természetesen az állattenyésztés szenvedte kárát. Ezért már ebben az évben nagymértékben kell fejlesztenünk kukoricatermelésünket. Meg kell elsősorban tanulnunk a kukoricatermelés fejlettebb módszereit, s azokat mindenütt el kell terjesztenünk. Nálunk még nincsenek kihasználva a kukoricatermelés növelésének feltételei, holott egyes kapitalista országok és a Szovjetunió eddigi eredményei is igazolják, hogy megfelelő agrotechnikával, a gépesítéssel és hibridvetőmag alkalmazásával 30—40 százalékkal is növelhetjük a termésátlagot. A kukoricatermelés növelésének, mint említettük, egyik tényezője a gépi, nagyüzemi művelés. Iparunk ebben az évben már elegendő gépet biztosít a kukoricatermelés gépesítéséhez. A gépek alkalmazásának első és legfontosabb feltétele a vetés, mert ettől függ, hogy a későbbi, ápolási munkákat milyen mértékben lehet gépesíteni. Ezért kell egyre nagyobb területen alkalmazni a négyzetes vetési módszert. Ehhez már megfelelő gépeink is vannak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink kukorica vetésterületének már több mint ötven százalékán négyzetesen vetnek. A szedresi gépállomás mintegy 700—800, a bölcskei gépállomás 280 holdon végez négyzetes vetést a körzetébe tartozó termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek többsége örömmel fogadta azt a segítséget, amelyet a gépállomások a négyzetes vetéssel nyújtottak. Találkozunk azonban olyan esetekkel is, hogy sokalják a 36 forintot, amibe egy hold gépi négyzetes vetése kerül. Pedig, ha számítást végzünk, bebizonyosodhat, hogy olcsóbba kerül, mintha a szövetkezetek kézierővel végeznék el a vetést, de hozzá kell számítani azt is, hogy a négyzetes vetéssel csaknem teljesen ki lehet külszöbölni a sok fáradságot igénylő kézi kapálást is. A jól végzett gépi négyzetes vetés ugyanis lehetővé teszi a kétirányú gépi kapálást, tehát akár három kapálást is lehet géppel végezni. Ebben az évben a gépi kapacitás növekedése, a gépállomások, állami gazdaságok univerzális traktorokkal és könnyű, függesztett kultivá- torokkal való ellátása lehetővé teszi, hogy a tavalyinál csaknem kétszerakkora területen lehessen gépi kapálást alkalmazni. Gépállomásaink tavaly- országos viszonylatban is szép eredményeket mutattak fel a gépi növényápolásban. A lehetőségek megvannak erre most is. Ezekben a napokban a kukoricavetés a legfontosabb munka a határban. Arra kell tehát törekedni, hogy a lehetőség szerint mindenütt négyzetesen vessenek és megteremtsék a gépi növényápolási munkák feltételeit, ezzel természetesen a nagyobb termés feltételeit is. A kukoricatermelés növelésének másik módja a hibridfáj- ták alkalmazása. Ez lehetőséget adflarra is, hogy az egyéni dolgozó parasztok kisparcelláin is fokozni lehessen a termésátlagot, mert államunk nemcsak az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, de az egyéni gazdák részére is biztosít megfelelő mennyiséget. A hibridvetőmag iránt mindenütt nagy volt az érdeklődés az egyéni gazdák között. Kísérleti intézeteink éppen ezért igen nagy és gondos munkát végeznek, hogy kielégítsék az igényeket hibrid- vetőmaggal. A jövő évben már nagymennyiségű martonvásári 5-ös, beltenyésztéses hibridvetőmag jut el a termelőkhöz, amely a múlt évben lefolytatott összehasonlító kísérlet alapján mintegy 30 százalékkal adott nagyobb termést más, helyi fajtáknál. Szólni kell még a kukorica vetéselőkészítéséről is. Helytelen az a gyakorlat, hogy az egyéni gazdák, de még termelő- szövetkezetek is, tavaszi szántásba vetnek kukoricát. Bebizonyosodott tény az, hogy az őszi szántásba vetett kukorica jóval nagyobb termést eredményez. Eddig még alig alkalmazott módszer volt a kukorica műtrágyázása. Az elmúlt évben már megyénkben, — de szerte az országban is — több termelőszövetkezetben végeztek műtrágyázási kísérletet. Megyénkben például 100 kg vegyes műtrágya 3,5 mázsás terméstöbbletet eredményezett. Mindent el kell követnünk most, hogy a kukoricavetésék a legrövidebb időn belül mindé nütt befejeződjenek, hogy megteremtődjenek a nagyobb termés elérésének feltételei. Az ál la mi gazdaságok, termelőszövet kezetek pártszervezetei, a községi pártszervezetek tegyenek meg mindent, hogy a mező gazdaságban megfelelő helyet kapjon a kukoricatermelés, hogy az új ötéves terv irányelvei alapján megfelelő mértékben növeked jenek a kukorica-termésátlagok. Felvilágosító munkával oda kell hatni, hogy mindenütt elterjedjenek a kukoricatermelés új, nagyüzemi módszerei. A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Belgiumban (2. o.) — Helyes volt-e, hogy felvették... (3. o.) — Kinek van igaza? (4. o.) — Beruházás saját erőből (7. o.) Megyeszene készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Mint ismeretes, ebben az évben is megrendezik az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A kiállításra való benevezés feltételeit a Földművelés- ügyi Minisztérium már korábban meghirdette. A megyéből a feltételek alapján szarvasmarhával 22 tsz és 11 egyéni gazda, 58 állattal nevezett be. A termelőszövetkezetek között van az országosan híres tamási Vörös Szikra, a tehenével tavaly díjat nyert kölesdi Haladás Tsz> a zombai Béke Tsz és még sokan az egyéni gazdák közül és tsz-ek közül. A szarvasmarhák mellett több tér melőszövetkezet nevezett sertésekkel és egy tsz juhokkal. Baromfival 16 termelőszövetkezet vesz részt a mezőgazda- sági kiállításon. Itt is szerepel az országoshírű tengeliei . Petőfi Tsz, a pulykatenyésztésről híres mözsi Úttörő Tsz is. Növénytermesztésből 23 termelőszövetkezet 54 növényféleséggel és 24 egyéni gazda 49 növényféleséggel nevezett be az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A növényekkel résztvevő termelőszövetkezetek között van^a madocsai Igazság, a dombóvári Rákóczi és a sárpilisi Szabadság Termelőszövetkezet. Hozzáértő kezek munkáia nyomán A nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezetben igen szép eredményt értek el az állatte. nyésztés megjavításával. Korábban a tehenek soványak vol tak, az istállóátlag pedig nagyon alacsony volt, mindössze két liter körül mozgott. A termelőszövetkezet vezetősége kicserélte az állatgondozókat és az eddigi módszertől eltérően íejőnőket, — Juhász Antalnét és Váró Sándornét — állított-, munkába. Nekik és a két új állatgondozónak, Ágyik Józsefnek és Berkes Lajosnak köszönhető, hogy most már az állatok jó kondícióban vannak és az istállóátlag 10 literre emelkedett. Sokan álltak meg az ünnepekben a szekszárdi üzletek kirakatai előtt, ahol egymás után jelentek meg az új árcédulák. Képünkön a 32-es Cipőbolt kirakatát nézik a május 1-i felvonulásról hazatérők. Megkezdték a vegyszeres gyomirtást megyénkben Pénteken délután a Fácánkerti Növényvédő Gépállomás Zetorjai egymásután húzatták a kövesúton a vegyszeres gyom irtásra alkalmas nagy motoros- gépeket. Az állomás valameny- nyi erre alkalmas gépe és traktorvezetője áthelyezte „főhadi. szállását” a termelőszövetkezetekbe. Amint Horváth József a Növényvédő Állomás főagronómusa mondotta, 16 nagy motoros permetezőgép végzi a vegyszeres gyomirtást a megye termelőszövetkezeteiben. Összesen mintegy 7000 hold őszi kalászost szabadítanak meg a gyomoktól az említett módszerrel. Egyelőre Alső- nánán, Madocsán Gyönkön, Kölesden és Gyulajon kezdik meg a vegyszeres gyomirtást végző brigádok a munkát. Mikor itt végeztek, akkor ismét áthelyezik „főhadiszállásaikat’’ más termelőszövetkezetekbe, hogy ott is segítsenek a sokszor olyan nagy kárt okozó gyomnövények irtásában. Túlteljesítették első negyedéves vágómarliabeadásiihat Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdasága a napokban elnyerte a szekszárdi járási párt végrehajtóbizottság vándorzászlaját. Az eredmények értékelésénél figyelembe vették, hogy állat és állati termékből a gazdaság hogyan teljesítette első negyedéves tervét. Akár a tej, akár a vágómarha beadásukat nézzük, megállapíthatjuk, hogy teljesítették illetve túlteljesítették azt. Tejbeadásukat, ami 123.000 liter volt, 145.435 literre, vágómarhabeadásukat, ami 57 mázsa volt, 187 mázsára teljesítették. II lakosság jobb ellátásáért Megyénk nagyon sok termelőszövetkezete, szerződést kötött sonkasüldő nevelésére és sertéshízlalásra. A piaci áraktól függetlenül a szerződésben lekötött áron előnyösen tudják a sertéseket értékesíteni, továbbá a határidőre történő szállítás esetén minden 'leadott egy kiló után 1 forint prémiumban is részesülnek. Ez a termelőszövetkezet valamennyi tagjának javát szolgálja, és emellett hozzájárulnak a lakosság jobb és több hússal való ellátásához. A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezel tagjai 600 darab sonkasüldő szállítására kötöttek szerződést. Bbből ütemezés szerint 126 darabot leszállítottak, ugyancsak határidőre szállított a tengeliei Petőfi Termelőszövetkezet tagsága is, akik a szerződésben lekötött 80 darab sonkasüldőből 30 darabot szállítottak le. Az ozorai Petőfi, a fácánkerti Vörös Hajnal, a harci Uj Élet Termelőszövetkezetek összesen 140 darab sonkasüldő szállítására kötöttek szerződést, amelyet már teljesítettek is. Ugyanez memd- ható el a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagságáról akik a hizlalásra lekötött 37 darab sertésüket leadták már. Halászélet Pakson Üzletet nyitottak a kölesdi termelőszövetkezetek Varsákat kötnek a paksi halászszövetkezet idős tagjai: III Jó-1 zsef és Fodor József. A városi dolgozók a több iparcikkért azt várják cserébe a mezőgazdaság dolgozóitól, hogy több húst, zsírt és egyéb mezőgazdasági terményt adjanak. A kölesdi termelőszövetkezetek megértették az ipari munkások jogos kívánságát, s igyekeznek e tekintetben is eleget tenni kötelességüknek. Kézzelfogható bizonyítéka ennek az, hogy május 1-én mező gazdasági terményeket el- árűsító üzletet nyitott a három kölesdi és az alsónánai termelőszövetkezet Budapesten. A közeljövőben a Haladás Termelőszövetkezet megkezdi a hízottsertések szállítását, illetve budapesti értékesítését is. Összesen mintegy 50 hízottsertést értékesítenek majd ebben az évben Budapesten csupán a Haladás Tsz tagjai. Ezenkívül természetesen a másik két kölesdi termelőszövetkezet és az alsónánai termelőszövetkezet is folyamatosan szállít fel különböző árucikkeket a budapesti üzletbe. Tervbevették azt is, hogy a gyönki járás valamennyi termelőszövetkezete csatlakozik a kölesdi termelőszövetkezetek és az alsónánai termelő- szövetkezet üzletéhez, itt árusítják a szabadpiacra szánt mezőgazdasági terményeiket. Ezzel a budapesti dolgozók jobb élelmiszer ellátását kívánják elősegíteni. Több mint 150 000 pontyivadékot telepítettek a megye termelőszövetkezeti halastavaiba Megindult az élet a vízen is: reggeltől estig járják a vizet halászok és „termelik“ több-kevesebb sikerrel a halat. Összesen mintegy 330 katasz., téri hold tava van a haltenyész téssej foglalkozó Tolna megyei termelőszövetkezeteknek. — A szövetkezeti halastavaknak tava szónként a pontyivadékkal való telepítését eddig a tolnai halastóból szökták biztosítani. Az idei árvíz azonban a tolnai tó több, mint 100.000 pontyivadékát magával ragadta s a sióagárdi halastóban is több, mint 2200 kilogramm pontyivadék pusztult el az ár következtében. Az árvízkárt szenvedett Tolna megyei termelőszövetkezetek halgazdálkodásának a fejlesztéséhez előbb a szarvasi, majd a dombóvári halgazdaság adott segítséget. A szarvasi hal gazdaságokból 35.000 darab pontyivadékot, a dombóvári halgazdaságból 110.000 pontyivadékot küldtek a haltenyésztő Tolna megyei termelőszövetkezetekbe. Az árvíz után rend. behozott tolnai haltenyésztő állomás is rövidesen 6000 pontyivadékot küld a termelőszövetkezetek tavainak betelepítéséhez.
