Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-30 / 126. szám
Világ pro TOra v h Egyetemi Könyvtár PŐCS O G A ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 MÁJUS 30. II tanácsok párti rányffásának néhány kérdése Megalakulásuktól napjainkig a tanácsok olyan munkát végeztek, hogy joggal mondhatjuk róluk: rászolgáltak népünk bizalmára és csak ez az egyedüli helyes módszer, amely alkalmas arra, hogy kifejezésre juttassa a dolgozó nép akaratát és a dolgozók legszélesebb rétegét bevonja a vezetésbe. A további előrehaladás érdekében feltétlenül beszélni kell azonban tanácsaink néhány olyan sajátos hibájáról, amely jelenleg gátolja a fejlődést. A legfőbb probléma az, hogy a tanácsok egy része az állam- hatalmi funkciója mellett kevésbé tölti be a tömegszervezeti szerepet. A tanács a legszélesebb tömegszervezet — ez azonban a gyakorlatban nem jut megfelelően kifejezésre. Miben mutatkozik ez meg? Több tanács munkája az utóbbi időben meglehetősen a rendeletek, utasítások mechanikus végrehajtására korlátozódott és hiányzott az önálló gondolkodás, a „politizálás“, a rendeleteknek az olyan végrehajtása, a hogy az a legjobban megfelei- P jen a helyi viszonyoknak. Ez pedig abból fakad, hogy nem aktivizálják megfelelően a vb. és a tanácstagokat, a tanácstagság pedig nem tart szoros kapcsolatot a dolgozók nagy tömegével, nem végeznek köztük széleskörű politikai nevelőmunkát. ......— E zzel szorosan összefügg a tanácsdemokrácia .'betartása. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sokat haladtunk előre a tanácsdemokrácia kiszélesítése terén és ahol ezt tették, ott nőtt a tanácstagok aktivitása és ez jó alap volt arra, hogy a tanács el tudja látni minden tekintetben azokat a feladatokat, amelyek reája hárulnak. Kurd községben például rendszeresen megtartják a tanácsüléseket. Egy-egy tanácsülés rövid, konkrét kérdéssel foglalkozik, alapos vita bontakozik ki és a vita során elhangzott javaslatok, kezdeményezések alapján tevékenykedik a végrehajtóbizott ság. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy több tanácsülés elé beterjesztett beszámoló általános frázisokból tevődik ösz- sze a problémák alapos elemzése helyett és ez nyilván nem kelti fel egy tanácstagnak sem az érdeklődését a különféle fel adatok iránt s az aktivitás rovására megy. Hasonló a következménye annak is, ha sablonosak a napirendek: a begyűjtés, adófizetés, mezőgazdasági munkák és kezdődik elölről. Kétségtelen, sokat kell foglal- r kozni ezekkel a feladatokkal, de semmi esetre sem helyes háttérbe szorítani a község lakosságát közvetlenül érintő kérdéseket, mint a községfejlesztés problémáit, a kultúra-, sportélet kérdései, az egészségügyi, oktatási problémák és így tovább. A tanácsok munkájában tapasztalható hiányosságok szinte kivétel nélkül visszavezethetők arra a bürokratizmusra, ami néhol megmutatkozik a tanácsapparátus tevékenységében. Nem egyszer kis, helyi ügyek elvesznek az akták tömegében, az értekezletek halmazában és ez azért van így, mert sokszor indokolatlan megkötések gátolják a helyi szervek operatív intézkedéseit, a helyi lehetőségek felhasználását. Hozzá kell tenni azt is, hogy a bürokratikus módszerek meghonosodása jórészt a felsőbb szervektől indult ki. A Megyei Tanács például ezerszámra küldözgeti ki a leveleket, a Megyei Tanács funkcionáriusait azonban annál kevesebbet lehet látni kint a területen. Áprilisban a Megyei Tanácstól több mint 8100 levelet küldtek ki a megyébe és májusban volt olyan nap, amikor 395 levelet postáztak. A tanácsok munkája megjavításának előfeltétele a tanácsok pártirányításának a ki- szélesítése. Több téren már történt régen várt felsőbb intézkedés: a Minisztertanács határozatot hozott például az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről, az alsóbb szervek önállóságának fokozásáról, de a határozat maga még nem végrehajtás. Ahhoz, hogy a gyakor latban gyümölcsözzön az kell, hogy minden tanácsi szerv a maga területén mérlegelje a lehetőségeket, a tanácstagok gondolkodjanak, problémázzanak, kezdeményezzenek, tehát a mechanikus módszerek helyett felelősséget érezzenek választóikkal szemben, a kommunistáknak pedig ezt kell segíteniük a tanácsokban. Az MDP-csoport feladata, hogy mozgósítsa a párttag tanácstagokat a feladatok példás ellátására és erre nevelje a tanács többi tagjait is. Az MDP csoportok munkájával azonban nem lehetünk megelégedve, létrejöttek ugyan minden tanácsban, de csak formailag. Az illetékes pártszervezetek, bizottságok nem törődnek megfelelően velük. Sok helyen feltűnő nagy változás állt be a pártszervezetek és tanácsok kapcsolatában: javultak a módszerek, amelyekkel a pártszervezetek foglalkoznak a tanácsokkal. Gyönkön például a községi pártbizottság titkára rendszeres kapcsolatot tart a községi tanács elnökével, segíti tanácsaival. De nemcsak a tanácselnökkel tartja a kapcsolatot, hanem a tanács többi funkcionáriusával és tagjával is. Ennek aztán az a következménye, hogy a tanács jól ellátja feladatait, eredményesen mozgósít a mezőgazdasági munkákra, a begyűjtésre. Több községben azonban még mindig bizonytalanság van a pártszervezetek tanácsokkal kapcsolatos munkájában, nem ismerik azokat a módszereket, amelyekkel segíteniük kell a tanácsok tevékenységét. Néhol csak abban látják a segítést, hogy időközönként pártvezetőségi ülésen beszámoltatják a tanácselnököt munkájáról. Ez is egy formája a segítségnek, de a beszámoltatás nem oldhat meg minden problémát. A pártszervezetnek — az MDP- csoport tevékenységén felül a napi munka során állandóan kell támogatni a tanácsot javaslatokkal, konkrét tanácsokkal és a gyakorlatban is segíteni a munkáját. összefoglalva az egészet: a pártszervezeteknek pártügyet kell csinálni a tanácsok problémáiból és fontosságának megfelelően kell ezzel foglalkozni, mert csak így várható a hibák megszűnése és ez az egyedüli módja annak, hogy további előrehaladást érjünk el a tanácsaink tevékenységében. ötvennégy új tsz-tag Annak ellenére, hogy a gazdasági év kellős közepén járunk, megyénkben az elmúlt hét alatt is növekedett a termelőszövetkezeti tagok száma. Harminchat család, ötvennégy tag, 247 hold földdel választotta a közös gazdálkodást. A termelőszövetkezeti gazdálkodás iránti bizalom növekedését mutatja, hogy a termelőszövetkezeti csoportokba csak nyolc család, tizenkét tag, a tsz-ekbe pedig a túlnyomó többség, 28 család lépett be 42 taggal. Aláírták a magyar-jugoszláv pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki éstudományos együttműködésről szóló egyezményeket 1956. május 29-én Belgrádban két fontos egyezmény megkötésére került sor. Aláírták a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság között függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről szóló egyezményt. Az egyezmény a két ország között az összes függő pénzügyi és gazdasági kérdéseket rendezte. A pénzügyi és gazdasági egyezményben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a kölcsönös követelések és tartozások egyenlegeként öt év alatt egyenletes részletekben 85 millió dollár ér tékű árut fog szállítani Jugoszláviának. Az egyezmény keretében Magyarország részéről szállítandó áruk részben beruházási javakból, ezen belül vasúti és közúti járművekből mezoga.-Jasági és talajjavítási felszerelésekből, részben fogyasztási cikkekből állnak. A két ország között kötött pénzügyi és gazdasági egyezmény lehetővé teszi a mindkét ország érdekében álló gazdasági, árucsereforgalmi kapcsolatok jelentős kiszélesítését. A pénzügyi és gazdasági egyezménnyel egyidőben kerül sor a magyar—jugoszláv műsza ki és tudományos együttműködésről szóló egyezmény aláírására is, amely lehetővé teszi a gazdasági kapcsolatoknak a tudományos és műszaki együttse ja működés útj»3,^,0 további fejlesztését és erősítését. A tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság szellemében zajlottak le. Az egyezményeket magyar részről Olt Károly pénzügyminiszter, jugoszláv részről Mialko Todoro. vits a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja irta alá. Az aláírásnál a delegáció tagjain kívül resztvettek magyar részről Kurimszky Sándor, a Magyar Népköztársaság belgrádi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, jugoszláv részről Dobriv-oje Vi- dics, a külügyi államtitkárság helyettes államtitkára, és Ivica Gretics, a külkereskedelmi bizottság helyettes állam titkára. Készülődés az országos mezőgazdasági kiállításra A zombai Szabadság Termelőszövetkezet igen jól szerepelt tavaly az országos mezőgazdasági kiállításon kiváló teheneivel. A termelő- szövetkezet ez évben is részt- vesz a kiállításon szarvasmarháival, azonkívül terményeivel — kukoricával, őszi árpával, napraforgóval is. Három tehenet jelöltek ki — a Citromot, a Dajkát, a Jucit —, amelyek évi tejtermelési átlaga 4500 liter felett van. Egyik tehén most ellett le, a másik ellés előtt áll, a szövetkezetben arra számítanak, 25 literen felül fejnek majd tőlük naponta. Nagy gonddal készítették elő ezeket a teheneket, mert az ellést megelőző előkészítő takarmányozástól is függ, mennyi tejet fejnek tőlük a későbbiek folyamán — és az is, hogyan szerepelnek majd a kiállításon Az eddigi kiállításokon a bonyhádi tájfajta mindig elismerést aratott, ebben a zombaiaknak is része volt. — Nem akarnak szégyent vallani most sem, méltók akarnak lenni megyénk szarvasmarhatenyésztési hagyományaihoz. A termelőszövetkezet a tehenek mellett még két növendékbikával nevezett az országos mezőgazdasági kiállításra. II dombóvári Vörös Sugár Tsz kiváló eredményei A dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet megyénk egyik legszebben fejlődő gazdasága. Eredményei nagy hatással vannak a környék dolgozó parasztságára. Míg a múlt évben 31 család volt a termelő- szövetkezetben, az idén ez a szám kétszeresére emelkedett. Az év első négy hónapjában 35 család, 56 tag, 122 hold földdel lépett be a Vörös Sugár Termelőszövetkezetbe. Ez a fejlődés azért vált lehetővé, mivel a tsz vezetősége jó kapcsolatot teremtett az egyéni gazdálkodókkal. Rendszeresen segítik őket különböző mezőgazdasági gépekkel és jóminőségű vetőmaggal. A gazdálkodósban is példát mutatnak. Itt fejezték be legelőször a vetést, a kapálásban is élen járnak a megyében. Állattenyésztésük szintén rohamosan fejlődik, jelenleg 17.6 liter a fejési átlag a tehenészetben, 2 olyan tehenük van, amelyik 24 literen felül ad tejet. Olcsón is lehet építkezni A megye egyik új termelő- szövetkezete a várongi Dózsa Népe Tsz. Ebben az évben dolgoznak először közösen, s hogy mielőbb jövedelmezőbbé tegyék gazdaságukat, legsürgősebb feladatul tűzték ki a közös állattenyésztés megindítását és fejlesztését, ehhez pedig legelőször épületek kellenek. A járástól bontási engedélyt kaptak, így romépületek elbontásával olcsón jutnak hozzá az istállók építéséhez szükséges anyagokhoz. A szállítás sem okoz különösebb nehézséget, mert a naki „Ut a szocializmus felé” Termelőszövetkezet teherautóvá] segít az építkezéshez szükséges anyagok szállításában. így saját erőből építenek fel egy tehénistállót és egy sertésfiaztatót. Ez a példa is azt mutatja, hogy minden lehetőséget kihasználva, egymás támogatásával olcsón, saját erejükből is építkezhetnek a termelő- szövetkezetek. Mivel a munka jól halad, a várongi Dózsa Népe Tsz már hozzá is kezdett az állatállomány összeválogatásá. hoz. Középkori templom alapjait tárták fel Grábócon Középkori oklevelek alapján már régóta tudott dolog, hogy hajdanában Grábócon egy Bencés rendi apátság volt. A grábóci görögkeleti kolostor évkönyvei szerint az XVI. században épült itt az első templom. A Tudományos Akadémia az Iparművészeti Múzeum két archeológusát bízta meg a középkori emlékek leitárásával. A régészek május 21-én meg is érkeztek és a szekszárdi, valamint a bonyhádi gimnázium tanulóinak segítségével elkezdték az ásatásokat. A kutatások eredményeként egy XVI. században épült görögkeleti templom alapjaira bukkantak. Az eredetileg keresett bencés kolostor valószínűleg ugyanezen a területen rejtőzik, de a további kutatásokról a Tudományos Akadémia még ezután dönt. Ezek az ásatások azért is rendkívül fontosak, mert megyénkben az eddig feltárt emlékek között nagyon kevés a középkori eredetű. Uj házak épülnek A termelőszövetkezetek tagjai közül egyre többen építenek saját házat. Az építkezések egyrésze állami kölcsön igény- bevételével, a másik része pedig saját erőből történik. Házak építését kezdték meg a bikácsi Uj Élet Termelőszövetkezet portáján is. Egyelőre 20 tag építkezik, amelyet saját erőből végeznek. A munkákat megkezdték, két ház már tető alá is került. A tagok szerint az építkezést még ebben az évben befejezik. Naponként változik az elsttség Az elmúlt esős napok ellenére is jól kihasználták a közben eső nélküli órákat a Tolna megyei gépállomások traktorosai. Az utóbbi négy nap alatt mintegy 1600 kataszteri hold napraforgó és kukorica kapálását végezték el, s így most már jóval 3000 hold fölé nőtt az a földterület, amelyen az első kapálást befejezték. A megye 45 kapálótraktorosá nak versenyében naponként változik az elsőség. Múlt hét elején 156 hold megkapált területtel Benke István, a szedresi gépállomás kormánykitünteteti trat torosa volt az első, a hét végén azonban a dunaszent- györgyi ÁMG traktorosa, Szemere Gyula vívta ki magának az első helyet. 256 hold napraforgót és kukoricát kapált meg szombat estig. Benke csak 240-nél tartott ekkor. Kedden délben azonban újból Benke Isván került az első helyre a kapálásban elért 290 holdas teljesítményével, míg Szemere Gyula 20 holddal kevesebbel, a második helyre szorult. Hat megye takarékossági ankétja Ssekssárdon Csongrád, Baranya, Fejér, Zala, Somogy és Tolna megye takarékpénztári vezetői és szakszervezetei tanácsainak elnökei egész napos megbeszélésre gyűltek össze Szekszárdon, hogy értékeljék az eddig elért eredményeket és kicseréljék a jó tapasztalatokat. Az értékelés Tolna megye részére jó eredményt hozott, mert itt a megye lakóinak 10 százaléka kapcsolódott be eddig a KST-mozgalomba, ami országosan is a legjobbnak számít. Ugyancsak jól dolgoztak a Csongrád megyei takarékossági felelősök is, akiknek munkája erősen veszélyezteti Tolna megye elsőségét. Czéh Lajos az OTP szekszárdi fiókjának vezetője elmondotta, hogy jó eredményeiket elsősorban annak az együttműködésnek köszönhetik, amely a tanácsok, a Hazafias Népfront és a szakszervezetek között állandóan megtalálható. Nem szabad megfeledkezni azonban a pedagógusok jó munkájáról sem, akik nevelő munkájuk fontos részének tekintik a takarékossági mozgalom népszerűsítését is. Az ankét élénk vita keretében tárgyalta meg a jó eredményt elért megyék módszereit, amelyekkel másutt is hasonló eredményeket lehet elérni a takarékossági mozgalom terén. Az egésznapos megbeszélés résztvevőit az OTP szekszárdi fiókja ebéden és vacsorán látta vendégül, melyen a takarékossági mozgalom tapasztalatai mellett, méltán esett sok szó az ízletes halászléről és a jófajta szekszárdi vörösborról is.
