Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-23 / 120. szám
1956 MÁJUS 23. TOLNAI NAPLÓ 3 Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Javaslatok a paksi járás mezőgazdasági termelésének fellendítéséhez és Paks község iparosításához Mint a paksi járási tanács tagja és a végrehajtó bizottság tagja, örömmel vettem tudomásul, hogy a második ötéves terv irányelvtervezetét megvitatás céljából az egész dolgozó nép elé tárta a párt Központi Vezetősége. Annak érdekében, hogy járásunkban a dolgozók minél szélesebb körben megismerkedjenek az irányelv-ter_ vezettel, községekben a május havi tanácsüléseken ismertették a tervezet főbb pontjait, kiemelve a mezőgazdaságra vonatkozó részeket, ami legközvetlenebbül érinti járásunkat. Ezen túlmenően a végre- najtóbizottság megszervezte, hogy a járási és községi tanácstagok saját körzeteikben ismertessék a tervezetet, segítsék elő, hogy javaslatát min. den dolgozó kinyilváníthassa. Közvetlen az irányelv-tervezet megjelenése után megbeszéltük, hogy járási viszonylatban milyen lehetőségek vannak a helyi anyagok és erőforrások feltárására. Felvetődött többek között, hogy helyes lenne Pakson, egy — már régebben tervezett — betonelem előregyártó üzemet létesíteni, amely mint községi vállalat működne és nemcsak Paks község, hanem az egész járás ilyenirányú igényét ki tudná elégíteni. Mivel a Dunából korlátlan mennyiségben tudnánk kódért kitermelni, — melyet miég szállítani sem kellene — a tervezett üzem alacsony önköltséggel működhetne. Az üzem létesítését indokolja még az is. hogy ilyen termeléssel foglalkozó üzem a környéken nincs és eddig sokszor csak 8 —9 havi késedelemmel tudták teljesíteni a járásunkból eszközölt rendeléseket az illetékesek. Tehát szerintem a helyi anyagok gazdaságos felhasználása mellett a létesítendő üzem nagymértékben megköny nvítené a kislakás építést és a községfejlesztési tervek megvalósítását. A járási tanács végrehajtó bizottsága az üzem létesítése iránti kérelmet az illetékesekhez továbbította és félhivatalos információ szerint az illetékesek javaslatunkat elfogadják, már ott tartunk, hogy rövidesen kijelöljük az üzem építésének helyét. Járásunk mezőgazdasági jellegét tekintve több olyan intézkedést is folyamatba tettünk, amely a termelőszövetkezetek további megszilárdítását és egyben a mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti elő. A többi között az állattenyésztés fejlesztése és a hozamok fejlesztése érdekében a vizenyős, métellyel fertőzött legelőn vízlevezető árkokat huzatunk a bölcskei gépállomás Sztalinyec-traktorával. Ezen túlmenően a víztelenítés után égetett mészporral írtjuk ki a mételyt terjesztő csigákat. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a takarmány-ellátottság lehetővé teszi, javasoljuk, hogy a lucerna vetés legalább felén végezzenek mag fogást. Ezzel biztosítani tudjuk járásunk lucernamag ellátását és arra is biztosíték van, hogy ezen keresztül a termelőszövetkezetek jövedelme jelentősen megnövekszik. A homokos területekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek javasolom a pulykatenyész tés kiszélesítését, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a pulykák irtják a növények állati kártevőit, másrészt jelentősen meg növeli a termelőszövetkezetek jövedelmét. És végül, főleg azokban a tér melőszövetkezetekben, ahol a tagsághoz viszonyítva kevés a földterület és a talaj alkalmas dohánytermelésre, ott feltétlenül termeljenek dohányt, mert ez is egyik forrása lehet a jövedelem fokozásának. A homokos területeken még a legelők fásításának megkönnyítése végett a legeltetési bizottságokkal karöltve faiskolákat létesítsenek az egész járásban, mégpedig akác- és nyárfacsemeték létesítésére. A paksi ' Javítsák meg a kenyér minőségét Dombóváron Sok a panasz a kenyér minőségére az utóbbi időben Dombóváron. Levelezőnkt Kiss Lajos elvtárs többek közt azt írja, hogy a kenyér gyakran ragadós, szalonnás, nincs rendesen megsülve. Aztán előfordul az is, hogy hasonlít a kuglófhoz. Első látásra úgy tűnik, mintha mazsolaszemek volnának benne_ csak amikor jobban megnézik, lehet észrevenni, hogy azok nem mazsolaszemek, hanem valami ismeretlen anyag. Dombóváron utánanéztünk, van-e alapja a panasznak. Kiderült, hogy van. Gyakran fordul elő, hogy rosszminőségű kenyér kerül az üzletekbe. Persze, igazi, amire ilyenkor gyakran hivatkoznak, hogy a tavalyi búzatermés nem volt megfelelő minőségű. A dolog érdekessége azonban az, hogy nem mindenütt sütnek Dombóváron rosszminőségű kenyeret. Az újdombóvári VI-os üzem melynek vezetője Bodor János, nap, mint nap jóminőségű kenyeret készít. Minőségileg kifogástalan kenyér kerül ki az Erzsébet-utcai III-as üzemből is. Nyilvánvaló, hogy az összes péküzem egyforma lisztet kap Dombóváron. Csak a központi ,az I-es üzem kenyere rossz. Pedig vele egy épületben székel a vállalat központja is, könnyen ellenőrizheti az üzemben folyó munkát. Sokat fejlődött az üzem az elmúlt években. Korszerű dagasztógéppel szerelték fel, malomszita áll rendelkezésre a liszt szitálására, kenyértoló kocsival szállítják a kenyeret; tehát a gépek kiküszöbölik a nehéz fizikai munka túlnyomó többségét. A dolgozóknak egyre inkább csak az a feladatuk, hogy a gépek munkájára ügyeljenek, a tisztaságra, a minőségre vigyázzanak. Ezzel szemben mégis gyakran van baj a minőséggel. Hogy lehet jóminőségű kenyeret sütni a lisztből, azt bizonyítja a két másik üzem példája. Gyakran fordul elő, hogy a burgonyát nem hámozzák meg rendesen. A lisztet pedig szitálás nélkül öntik a dagasztógépbe. mint ezt legutóbb Varga István dagasztó tette. Meg lehet javítani a kenyér minőségét Dombóváron. Ehhez az kell, hogy a vezetők alaposabban ellenőrizzék az üzemben folyó munkát, becsüljék jobban meg azokat, akik jóminőségű, lelkiismeretes munkát végeznek, állítsák példaképül a többi dolgozók elé és vonják szigorúan felelősségre azokat, akik hanyag munkát végeznek. Ezt kívánja Dombóvár dolgozóinak érdeke. J. J. Vörös Sugár Tsz-ben pedig szőlőoltvány-telepet létesítenek (erre már határozat is van), valamint a meglévő gyümölcsfaiskolát bővítsék. I A fenti javaslat ami azt illeti, nem olyan sok, de úgy gon dolom, ha valamennyit megvalósítják, illetve megvalósítjuk, az nagyban elősegíti a paksi járásban a mezőgazdasági termelés fellendítését, a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését és Paks község iparosítását. Szabó László a paksi j. t. VB. tagja, a Kanacsi A. G. igazgatója. Gondoljanak a régi nyugdíjasokra is Amikor megvitattuk második ötéves tervünk irányelv- tervezetét, sok helyes és hasznos pontot észleltünk, melyeknek sikeréért érdemes dolgozni. Felmerült a vitában, hogy az irányelv-tervezet mindennel elég bőven foglalkozik, csak a nyugdíjemeléssel szűkszavúan. Nálunk Mázán pedig ez fontos kérdés. Pártszervezetünk tagjainak többsége is idős nyugdíjas bányász, vagy bányászasz- szony. Úgy látjuk, hogy a nyug díjakban jelenleg aránytalanságok vannak. Idős, 60—65 éves bányászok, akik 40—42 évet töltöttek föld alatt, 500— 550 forint nyugdíjat kapnak, mert ők már 1948—50-ben nyugdíjba vonultak. Ugyanakkor akik jelenleg sokkal rövi- debb munkaidő után lettek nyugdíjasok, 1600—1700 forintot kapnak. Nagyon fáj ez ezer és ezer munkában megrokkant öreg bányásznak, akik azt várják, hogy államunk ezen segítsen. A nyugdíjakat az utolsó évi kereset alapján állapították meg. Ilyenkor az öreg bányász, aki már 40 éven át dolgozott, csak könnyebb munkát tud végezni. így nyugdíja nem arányos azéhoz képest, aki még elég jó erőben vonult nyugdíjba. A nyugbéreket szerintünk a munkában eltöltött évek után kellene megállapítani. Bizonyos, hogy a régi nyugdíjasokat jobban kimerítette a bányamunka, mint a maiakat, mert az ő idejükben a bányák még nem voltak eny- nyire gépesítve, csaknem mindent kézierővel kellett elvégezniük, ellátásuk pedig mostoha volt. Megérdemelnék az elégedett, gondtalan öregkort. Bízunk benne, hogy államunk és pártunk gondoskodik az öreg bányászokról is. Bencze Istvánná községi párttitkár, Máza. A termelés pártellenőrzésének megjavítása az újabb sikerek forrása A Bonyhádi Építőipari KTSZ 11 részleggel rendelkezik. Az elmúlt év első negyedében az egy főre eső termelési értéket 130 százalékra túlteljesítették. Ebben az évben ezt a jó eredményt nem sikerült elérni, ez azonban betudható a különösképpen hideg időjárásnak, valamint az árvíz és a Dunaharasztiban történt földrengés miatt, ugyanis 24 fő ezidőben ott segített. Ezek az akadályok elhárultak, így minden lehetőség meg van arra, hogy ezután a vállalat tervfeladatát meg tudja oldani. A meglévő eredmények természetesen betudhatok a párt- szervezet munkájának is. Általában a pártszervezet kapcsolata jó a dolgozókkal, bizalommal fordulnak hozzájuk. A pártszervezet elsősorban a kommunistákat igyekszik moz. gósítani, s rendszeresen vizsgálja, hogy a párttagok hogyan vesznek részt nemcsak a párt hanem a termelőmunkában is. Ezt bizonyítja, hogy a párt- szervezet három esetben is alkalmazott felelősségrevonást a munkafegyelem megsértőivel szemben. Mint már említettük, a KTSZ ben minden lehetőség megvan arra, hogy a tervüket ezután teljesíthessék. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a pártvezetőség részéről ehhez nagyobb segítséget kell adni. Ennek alapja elsősorban az, hogy a pártszervezetnek javítania kell a termelés pártellenőrzése területén, amely még nem kielégítő. Nem számoltatja be például a pártszervezet rendszeresen az elnököt a végzett munkáról. Ez eredményes lenne pedig hiszen a kommunisták a termelési mutatókat isTanyai és központi iskolák kérdése A második ötéves terv irányelvei közül a pedagógusok elsősorban az iskoláztatás, nevelés-oktatás kérdéseit tárgyaló VI. fejezetet vizsgálták tüzetesebben. A nevelés és oktatás nem lehet kampányszerű. Nehéz ötéves tervet készíteni e téren, mert a célok megvalósításához 10—20 esztendő szükséges, 10— 20 esztendős távlat betekintéséhez körültekintés szükséges. Ezen a határon belül vannak részfeladatok, amelyek a mező- gazdaság szocialista átszervezése következtében részben időszerűtlenné váltak. Ilyen kérdés a tanyai és központi álta- iskolák kérdése. A korgazdálkodás egyik feltélános szerű tele, hogy a mezőgazdasági dől gozó közel legyen a megművelendő földhöz. Nagy központosított mezőgazdasági települések ezért nem célszerűek. Meg maradnak az úgynevezett tanyák egy-egy termelőszövetkezettel. Egy-egy termelőszövetkezetben a tanyán nincs annyi iskolaköteles gyermek, hogy számukra teljesen osztott, szakosított nevelőkkel vezetett iskolát létesítsenek. Tudvalévő, hogy az 1—2 tanerős iskolák viszont a fejlődő kultúra és tudomány szempontjából nem végeznek sem mennyiségileg, sem minőségileg megfelelő eredményű munkát. Ráadásul sok tekintetben nem is fejleszthetők. Szükséges lenne olyan központi iskolák szervezése, ahol a megfelelő környezetben, otthon ban elhelyezett, tanyákról összegyűjtött (felsőtagozati) tanulók minden szempontból kifogástalan nevelésben és oktatásban részesülnének. A tervezet VI. fejezete az alsófokú oktatásnak ezzel, éppen az eddig is — helyzetük miatt — háttérbeszorult tanyai gyermekek nehézségeit megoldó kérdésekkel nem foglalkozik. Lehetséges azonban, hogy a 4100 ált. isk. tanteremben ezek is bennefoglaltaknak, csak tételenkint nincsenek kiírva. Albert László igazgató, Ozora. merik. Nyilván ennek nyomán megfelelőbben tudnák mozgósítani a kommunistákon keresztül az üzem valamennyi dolgozóját. Ennek hiányában a pártszervezet általánosan fog lalkozhat a műszaki fejlesztéssel is. Ez meg is történt, hiszen a pártszervezet javaslatára az asztalosműhelyt korszerűsítették. Körültekintőbb munkát kíván azonban a munkaverseny segítése. 1956. évre minden részleg dolgozója tett vállalást. Azonban az értékelés területén van tennivaló. Az értékelés ugyanis csak a teljesítményszázalékokra szorítkozik és az értékes felajánlásokból az anyagmegtakarítás és a minőség megjavítása érdekében tett vállalásokat nem értékelik. Ugyanezt a központi részlegnél elhelyezett versenytáblára is lehet mondani, mert itt is csupán a teljesítményszázalékok értékelését hozzák nyilvánosságra. A tervteljesítés területén nagyobb eredményt lehet elérni, ha a DISZ-fiatalok munkáját is jobban segíti a pártszervezet. Ennek egyik módja az, hogy necsak a kultúr- és sportműsorok megszervezésével bízzák meg a fiatalokat, hanem a munka frontján is adjon a pártvezetőség feladatot a DISZ szervezetnek. Nyilvánvalóan a termelési tervek teljesítésében nagy hasznára válna a részlegeknek a fiatalok lelkesedése. A tervszerűbb, mélyrehatóbb pártellenőrzés segíthetné az újítási mozgalom kiszélesedését is. Gondolni kelj arra is, hogy e mozgalomban az újítások népszerűsítésének is jelentős szerepe van. Mégis erre a területre eddig nem sok gondot fordított. Ezzel kapcsolatban például semmiféle szemléltető ábrával nem rendelkeznek sem a központban sem az üzemekben. Köztudomású pedig, hogy a felvilágosító, mozgósító munkát eredményesen egészíti ki a rendszeres népszerűsítés. Az eredmények mellett tehát van feladat jócskán. A termelés pártellenőrzése, s a mozgósító nevelő munka területén a Bonyhádi Építőipari KTSZ pártszervezetében is. De a lehetőségek is megvannak, hiszen a pártszervezet igyekszik munkáját jól végezni. Ez évben is már két tagjelöltet vettek fel. Erősödik tehát a pártszervezet, s ha körültekintőbben, mélyebben vizs_ gálják a problémákat, rendszeresen pártmegbízatásokat adnak az elvtársaknak, a jó eredmény nem marad el. A megyei DISZ-bizottság ülése Az elmúlt napokban Szek- szárdon a Pártoktatás Házában a megyei DISZ-bizottság ülést tartott, amelyen Rév András elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára és Pál István elvtárs, a DISZ KV tagja is megjelent. A megyei DISZ-bizottság beszámolója — melyet Dulai Károly elvtárs, a megyei DISZ- bizottság titkára ismertetett — részletesen ismertette azt a munkát, amelyet a fiatalok végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért s a terméshozam emeléséért. Megállapította, hogy bár a DISZ jóval többet tehetett volna a tsz- fejlesztés sikeréért, a fiatalok sokhelyütt szépen kivették részüket ebből a tevékenységből, például Faddon, Ireg- szemcsén, Dunaszentgyörgyön. Bitter Julia és Fodor Ilona, a faddi Kossuth Tsz fiatal tagjai 5—5 fiatalt győztek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Nagyrészben a tsz fejlesztéssel törődő fiatalok érdeme, hogy 1955. márciusától napjainkig 503-ról 1937-re emelkedett a fiatal tsz-tagok száma. A termelő munkában általában jobb eredmények születtek. Tavaly több mint 70 ifjúsági brigád dolgozott az állami gazdaságokban és a tsz-ekben, 65 ifjúsági brigád pedig 50 000 köbméter silót készített el. Nem maradtak le a munkában a gépállomások fiatal dolgozói sem. Kétszáz fiatal kapcsolódott be a traktorosok országos versenyébe, közülük Seib Gábor, a Juhéi Á. G. fiatal traktorosa negyedik lett. Kovács István fiatal szedresi trak toros pedig országosan első lett a növényápolásban. Példamutatóan felkarolta a fiatalság az új termelési módszereket is. Az idén a tsz-ekben és az állami gazdaságokban összesen 3500 hold négyzetesen vetett kukorica megművelése fölött vállaltak védnökséget a DlSZ-szer- vezetek. Mindezek arról tanúskodnak, hogy a DISZ-fiatalok a termelő munkában az első sorokban haladnak. A beszámoló a továbbiakban azokat a feladatokat jelölte meg, amelyek a tsz-fejlesztés és a nyári munka terén a DISZ-fiatalok előtt állnak. A megyei pártbizottság a Dísznek azt a pártmegbízatást adta, hogy szeptember 30-ra 1000 fiatallal növelje a tsz-tagök számát. Ennek érdekében a tsz DISZ-szervezetekben agi- tációs csoportokat hoznak létre, amelyeknek munkáját segítik a gépállomási fiatalok is. A tsz- fejlesztés sikere érdekében a DISZ Megyebizottság és a járási DISZ Bizottságok tsz ifjúsági találkozókat is szerveznek. A beszámoló megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a DISZ-szervezetek előtt állnak a nyári munkában, főképpen az aratást, a cséplést s a takarmánytermelést illetően. Az egyénileg dolgozó parasztfiatalokból társadalmi arató brigádokat kell szervezni, amelyek a szemveszteségnélküli betakarítás érdekében segítenek a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak s azoknak a családoknak, melyekben nincs férfi munkaerő. Meg kell alakítani ismét a cséplőcsapatokat, s el kell érni azt is, hogy a fiatalok mind nagyobb számban foglalkozzanak az állattenyésztéssel. A beszámoló befejeztével Dulai elvtárs ismertette a határozati javaslatot, amelyet az említett feladatok alapján állítottak össze. Ezután élénk vita következett, melynek során a felszólalók elmondták véleményüket és tapasztalataikat a tárgyról. A hozzászólások és a válasz után az ülés némi módosítással elfogadta a határozati javaslatot.
