Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-22 / 119. szám
1956 MÁJUS 22. TOLNAI NAPLÓ 3 Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Tervünk: a szakorvosi ellátás megjavítása, a betegek védelme A II. ötéves terv keretében a megye, valamint a város szakorvosi ellátásának javítá. sa érdekében megépítjük a szekszárdi rendelőintézetet. A jelenleg szétszórtan elhelyezett és túlzsúfolt rendelőintézetek igen korszerűtlenek, további bővítésre és fejlesztésre nem akalmasak és nagy távolságuk miatt a kórházzal való kapcsolatuk hiá- nyos. A jelenlegi körülmények között elhelyezett szak- rendelések nehézkessé teszik a betegellátást, mivel a betegnek, mire kivizsgálása megtörténik, az egész várost be kell járnia, ami elsősorban egészségre van káros hatással, másodsorban rengeteg időt vesz igénybe, különösen abban az esetben, mikor munkaképes ugyan, de állandó kezelésre és felülvizsgálat ra van szüksége. Külön meg kell emliteni a gyermekek szakellátását, mert a mostani nem kielégítő ellátás mellett, ami a nem megfelelő elhelye zésből ered, az anyák sok esetben zúgolódnak és visszariadnak, hogy gyermeküket szakvizsgálatra vigyék. A rendelőintézet megépítésére annál is inkább szükség van, mivel a szocializmusban a társadalom egészségügyi igénye állandóan emelkedik és a mezőgazdaság szocializálódására való tekintettel mely megyénket különö sen érintő mezőgazdasági jellegénél fogva, aminek következménye a biztosítottak számának állandó emelkedése. Ezen tények a szakorvosi ellá tás feltétlen megjavítását, színvonalának emelését vonják maga után. Az épület a kórház tulajdonát képező telken kerül kivitelezésre, mely közvetlenül a kórház épületének tőszomszédságában van. Ebben az épületben helyezzük el a körzeti orvosok részére a központi orvosi rendelőt, az anya-, csecsemő- és gyermek védelem részére a tanácsadó helyiséget és várót, itt biztosítunk a korszerű követelményeknek megfelelően a véradó állomás részére elhelyezett és nem utolsó sorban a már négy helyen elhelyezett szakrendelések részére megfelelő rendelőt, várót és vet- közőt. A rendelőintézet megépítésével felszabaduló helyiségekben kívánjuk elhelyezni a már két éve megalakult és végleges elhelyezést nem nyert közegészségügyi és járványügyi állomást, így megfe lelő elhelyezése kisebb átalakítással, tehát kevés költséggel a rendelőintézet felépítése után gyorsan megoldható. Jelenlegi elhelyezése annál is inkább nem megfelelő, mivel laboratóriumi részlege külön van, a fertőtlenítő külön és maga az iroda is külön épületben egymástól távol nyer elhelyezést. A kórházban felszabaduló helyiségekben kívánjuk megvalósítani a rehabilitációs részleget és az urológia részére egy 20 ágyas fektetőt, amely 10 férfi és 10 női férőhelyet biztosít. Általánosságban leszögezhetjük, hogy jelenleg az egészségügyi ellátást biztosító rendelések, intézmények szétszórtan vannak elhelyezve és ezen helytelen elhelyezés nem tudja biztosítani a szocialista társadalom részére a .ló egészségügyi ellátást. A rendelőintézet megépítésével egészségügyi vonalon komoly lépést teszünk előre, mely irányzatunk fő célja a kórház rendelőintézeti egysége, tehát a betegellátás színvonalának állandó javulását és az orvosok továbbképzésének lehetőségét biztosítja. Elmondotta: dr. Gulyás János megyei főorvos. Bonyhádi Zománcgyár: Évi egymillió forintot takarítanánk meg az iparvágány megépitésével A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A tsz-ek versenyében Medina, az egyéniek versenyében pedig a sióagárdi gazdák a győztesek A Bonyhádi Zománcművek az I. ötéves terv során olyan új létesítménnyel, új zománcozó csarnokkal gazdagodott, melynek üzembehelyezésével lehetővé vált, hogy második ötéves tervünk időszaka alatt a zománcedény-termelés 70 szá zalékkal emelkedjék az első ötéves tervben elért termelési eredményekhez képest. Azonban foglalkozni kellene a második ötéves terv során annak a súlyos problémának a megoldásával is, mely egyre növekvő üzemünkre mindinkább nehezedik. Üzemünk a legközelebbi vasútállomástól két és fél kilométer távolságra fekszik és így a beérkező anyagokat, valamint a kiszállításra kerülő zománcedényt a bonyhádi vasútállomáson kell a vagonokból teherautóra, illetve vontatóra átrakni és az üzembe beszállítani, valamint a zománcedényt az üzemben teherautóra rakni, és a vasútállomáson vagonba átrakni. Az üzem igen nagy mennyiségben használ fel szenet, ami a kétszeri rakodás következtében erősen szétporlott állapotban kerül beszállításra. A zománcedény kétszeri rakodása pedig nagymértékben előidézője annak, hogy az üzemben I. osztályúnak minősített áru, mire rendeltetési helyére ér, leértékeltté válik. Ezen ke resztül igen nagy veszteség éri a népgazdaságot. A rakodási munkán foglalkoztatott dolgorülbelül 1 százalékkal jobb minőségben végezte el, mint a sióagárdi Béke Tsz. A verseny első szakaszában azért maradt le a Sióagárdi Béke, mert itt a tsz tagjai nem négyzetesen vetették el a kukoricát és rosz- szabb minőségű munkával végezték el az ősziek tavaszi ápolását. A bizottság megállapította, hogy az egyéni gazdák földje Sióagárd határában viszont szebbek, mint Medina határában. Épért a két község egyéni gazdáinak versenyében Sióagárd lett a győztes. MAJOR JÓZSEF, vb. elnök, Medina. Mi is segítjük a tanács munkáját A begyűjtési állandó bizottság negyedéves munkaterv sze- , rint dolgozik. Üléseinket pon- i tosan megtartjuk. Tíznapon- i ként értékeljük a begyűjtési dolgozókkal közösen a tervek teljesítését Az év első négy hónapjában, — amint ezt az illetékesek megállapították, — jó munkát végeztünk ,sokat segítettünk a tanácsnak. Községünk kivétel nélkül minden cikkféleségből túlteljesítette az év első négy hónapjára beütemezett begyűjtési tervet. Az állandó bizottság tagjai a dolgozó parasztok körében mindig rendszeresen ismertetik a beadással kapcsolatos rendeleteket, tudnivalókat. Napjainkban például úgy segítünk a tanácsnak, hogy ellenőrizzük_ a dolgozó parasztok idejében hízóba állítják-e beadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges sertéseket. NYÁRI SÁNDOR begyűjtési á. b. elnök, Iregszemcse. Három levelesünk panasza nyomában tottuk, hogy Patyi Péter panasza nem jogos. A helyzet ugyan is az, hogy 1955 október 17-én kötött üszőnevelési szerződést. Akkor megkapta az 500 forint előleget. A szerződés szerint a vállalat nyolc hónap múlva köteles ismét 500 forint nevelési előleget adni. Ez az összeg csak június 17-e után lesz esedékes. Lehet-e eredményesen gazdálkodni ? — ...egy délután a Kajmádi Állami Gazdaságban — Csak úgy ötletszerűen — Szedresből jövet — betértem a Kajmádi Állami Gazdaság központjába. Szépen gondozott park, salakos sétány, frissen festett padok — ez volt az első kép, ami itt fogadott. A külső nem minden, azonban mégis sokat mond. Rend, tisztaság, kellemes környezet — akaratlanul arra gondol a látogató, hogy ahol az emberek ilyen sokat adnak környezetük tisztaságára, adnak magukra, ott ugyanilyen gondosan művelhetik a földet is. A szép utáni vágyakozás, az erős, szervezett emberi közösség képes arra, hogy megfelelő körülményeket "teremtsen az élet számára. Nem csalatkoztam a gazdaságban sem. Az itt dolgozók nemcsak házuk tája tisztaságára igényesek, hanem a munkájukra is. Kezdve a fiatal igazgatón, végezve a legfiatalabb traktoroson az Állami Gazdaság minden dolgozója egyforma sze retettel végzi munkáját... Csak ezzel magyarázható a legkellemesebb kajmádi meglepetésem. — Ez a gazdaság közel egy millió forint tiszta nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. Mielőtt az eredményes gazdálkodás módszereiről szólnék, röviden el kell mondanom a gazdaság történetét. 1949-ben alakult 360 holdon ■és az évek során 2971 katasztrális holdra szaporodott. Hosz- szú esztendők eredménytelen gazdálkodása után tavaly hozott először komoly nyereséget. A gazdaság elsősorban növény (búza, kukorica) termelő... és a gazdaság dolgozói bebizonyították, hogy a terméshozam növelésének Tolnában korlátlan lehetőségei vannak és a búzatermelés is kifizetődő, ha megfelelő gondossággal alkalmazzuk a legmodernebb agrotechnikai módszereket. A gazdaság vezetői zömében fiatalok — harminc éven aluliak. A fiatalos gondolkodás, az új merész keresése és alkalmazása — ez a kajmádi eredmények egyik alapja. Az eredmények. Hogyan lehet eredményesen gazdálkodni, hogyan csinálták Kaj- mádon, hiszen a megyében igen sok gazdaság panaszkodik még mindig a veszteséges növénytermelésről. Osztermajer János a gazdaság igazgatója, aki most végzi napi munkája mellett az agrár egyetemi tanulmányait, így válaszolt: — Volt 650 katasztrális hold búza vetésünk, erről a területről holdankénti átlagban 15.24 mázsa átlagtermést takarítottunk be. Százholdnyi területen elértük a húsz mázsás átlagot is. Ez a terméshozam megközelíti és némely esetben már eléri a legfejlettebb nyugati kapitalista országok gépesített mezőgazdaságának átlagos terméseredményeit. Gondolva itt elsősorban a dán, belga és kanadai farmok termésátlagaira... A megfelelő műveléssel búzánál még további fejlesztés érhető el. A második ötéves terv során az itt a feladat, hogy húsz—huszonöt mázsás gabonatermést takarítsunk be holdanként. Ezzel a vetésterület növelése nélkül ugyanarról a területről lényegesen több termést takaríthatunk be — ér. téke is nagyobb és így a termelés önköltségét is erősen csökkenteni tudjuk... — És *az út, amely a húsz mázsás termésekig vezet? — Nálunk igen szerencsésen kikísérleteztük az elővetemé- nyeket. A legalkalmasabb pillangós virágokat és ipari kapásokat vetettük előnövények- nek. Ennek köszönhető a gondos talajelőkészítés. Csak egy példát említek erre... Általában 18 centiméter mélyen szokásos hazánkban az őszi mélyszántás. Mi azt tettük, hogy inkább csak két ekefej szántson, de mélyen. Három év alatt fokozatosan lementünk a 18 cm-ről 26—28 centi mélyre. Évente 3—4 centiméterrel süllyesztettük az ekejárást... így ma már, ha száraz időjárást kapunk, növényeink akkor is szépen díszlenek, mert ezzel a mélységű szántással biztosítottuk a talaj maximális nedvesség tároló képességét. Igen fontos az őszi növények gondos tavaszi fejtrágyázása. 2400 hold a szántóterületünk és négyes szakaszolással trágyázzuk földjeinket. Mit jelent ez? — Gyakorlatilag minden három, négy évben kap újra istállótrágyát a terület, mégpedig holdanként kétszázötven mázsát, és minden évben gazdaságunk egynegyedét alaposan megszórjuk trágyával. És a gépesítés mennyiben se. gíti az eredményes gazdálkodást. — A nagyüzem alapja, hogy úgy mondjam a gép, a gyors alapos gépi munka. Gépparkunk sajnos nem a legfejlettebb és a második ötéves terv során már most azt javasolnánk az iparnak, hogy sokoldalú munkára képes, nagyon egyszerű gépeket tervezzenek és gyártsanak a mező- gazdaságnak. Jelenleg négy arató-cséplőnk, egy 0 szériás silózó kombájnunk, nyolc traktorunk és egyéb kisebb villamos és motoros gépeink vannak... Már ezzel a gépparkkal is sikerült az összes mezőgazdasági munkákat 74 százalékban gépesítenünk. Természetesen a jó gazda arra is gondol, hogy a gépnek megfelelően termessze növényeit, helyesebben, hogy alkalmas legyen a gépi művelésre. Gondolok itt a négyzetes kukoricavetésre, vagy például van egy 72 holdas borsó táblánk, hogy a borsót kombájnnal arathassuk, támasztó növénynek zabot vetettünk a borsó közé... A gazdaság hány állatot nevelhet? — így válaszolni meglehetősen nehéz erre a kérdésre. Egy bizonyos többet, mint jelenleg. Van most 202 tehenünk, sajnos nem törzsállomány, ez mutatkozik az alacsony tejhozamban is, amely jelenleg 12.2 liter átlagban számolva. Hízó marháink száma 53, van 72 növendéküsző, 40 nagyobb üsző, 130 növendék tinó, 140 ló, 1133 sertés, ennek 10 százaléka anyakoca és 500 darab hízó... Az állattenyésztés fejlesztése során ez a mennyiség nagyjából elegendő lenne, de sajnos erős a minőségi romlás. Törzsállatokra kell átcserélnünk az állományt fokozatosan, tavaly kezdtük a törzskönyvek bevezetését és a gyengébb egyedeket fokozatosan kicserél jük a legjobb fajtákra, elsősorban a bonyhádi pirostarka tájfajtára, mert csak törzskönyvek birtokában vállalhatunk garanciát nevelt állatainkért... íme néhány kérdés, néhány órás délutáni beszélgetés és séta Kajmádon. Sok, nagyon sok hasznos dolgot tanulhatnak megyénk állami gazdaságai a kajmádiaktól. Külön kellene írni, a kialakult és idetelepedett mintegy 270 fős állandó munkásgárda életéről, a vezetés nagyon emberi nevelési módszereiről, az egyre fejlődő kultúrájú életről, amelynek egyik külső megnyilvánulása az a gyönyörűen gondozott park is ott a gazdaság központja körül. A pusztai élet nagy léptekkel halad és változik, ott ahol értő akarattal fognak össze az emberek. zók száma a fentiek következtében magas, a szállítási költség igen jelentős részét képezi az önköltségnek. Ezen a súlyos helyzeten úgy lehetne segíteni, ha a második ötéves terv során megépülne a Bonyhádi Zománcművek régi vágya; iparvágány bevezetése az üzem területére. Ennek lehetősé ge megvan, mert a körülbelül 3 kilométerre fekvő Hidas vasútállomásról az iparvágányt az üzem területére be lehetne vezetni. A második ötéves terv során a növekvő termelés és az ezzel kapcsolatos anyagszállítások növekedése következtében a napi vagon-forgalom ugyanis 1.5 vagonról 2.5-re emelkedik a gyárban. Számításokat végeztünk arra vonatkozólag, hogy a jelenlegi szállítási helyzet és az iparvágányon való szállítás között milyen költségkülönbözet van. Megállapítottuk, hogy a szén porlási veszteség, a kiszállított áru selejteződéséből keletkező veszteség és a szállító személyzet csökkentése révén évi egy millió forint összeget takaríthatunk meg. Az a kérésünk, hogy a népgazdaság fejlesztését szolgáló második ötéves terv végleges összeállításánál biztosítsanak lehetőséget arra, hogy a Bonyhádi Zománcművek gyártelepé re az iparvágány bevezetésre kerüljön. Óvári Dezső igazgató. Helyezzék üzembe a nagymányoki kőbányán és mészégetőkemencét \ Nagymányokon van egy jókarban lévő mészkőbánya, amely jelenleg kihasználatlanul áll. Ugyancsak van ott helyben egy mészégető kemence, amely szintén áll. Úgy gondolom, most, amikor nemcsak a korábban tervbevett építkezésekhez, hanem az árvízkárok helyreállításához is egyre több építőanyagra, mész- re van szükség, nem szabadna egy ilyen bányát kihasználatlanul hagyni. A bánya megnyitása hozzájárulna a második ötéves tervben kitűzött nagy. építkezési feladatok sikeres, megvalósításához is. Azt hi-< szem, igén elkelne, ha a kőbá-i nya megnyílna, a kemence on-l taná a meszet. Talán a mányoJ ki bánya is tudna adni fűtő-1 anyagot hozzá. Ne álljon ilyen J érték kihasználatlanul, amikor, a környéken nincs mészégető ( kemence. i Jószerencsét! ] Kitanits Lajos 1 kőbányamester ! Községünk a mezőgazdasági , termelés fokozása érdekében , versenyszerződést kötött Sió- i agárd községgel. Tsz tsz-szel, az I egyéniek pedig az egyéniek- i kel versenyeznek a két község* ben. A mezőgazdasági munkák* kai kapcsolatos verseny első | szakasza lezárult. Az elmúlt , héten a két község termelőszö- I vetkezeteinek és egyéni gaz- I dáinak képviselői határszemlén I állapították meg, hogy ki lett a > győztes. Ezidőszerint a terme lő* szövetkezetek közül a medinai * Béke Tsz lett az első, amelynek tagjai 99 százalékkal ve, zetnek. A medinai tsz a kuko- i rieáját négyzetesen vetette és 1 az ősziek tavaszi ápolását köSzöllősi István nagydorogi levélírónk több társa nevében fordult hozzánk panasszal. Az volt a panasz, hogy a mezőőrök nem a szerződésnek megfelelően kapták eddig fizetésű. , két. Panaszát, kérésünkre, Haj- i nai Lajos elvtárs, a Paksi Já- 1 rási Pártbizottság mezőgazda- 1 sági osztályvezetője meg- 1 vizsgálta, illetve megvizsgáltatta. A vizsgálat során meg , állapította a J. B., hogy Szöllősi , Istvánnak és társainak igaza I volt. Egyben Hajnal elvtárs az i illetékeseken keresztül intézke• dett, hogy a nagydorogi csőszök • jogos sérelmét orvosolják. I • Patyi Péter, öcsény, Kinizsizte a 1. szám alatti lakos azzal i a panasszal fordult szerkesztő- I ségünkhöz, hogy a szerződéses I üszőborjú nevelési előleget nem • kapta meg. Panaszát az Állatiforgalmi Megyei Kirendeltségé- 1 nél megvizsgáltuk. írásos dokumentumok alapján megállapíGelencsér Sándor gyulaji la. kos panaszát Tarlós Istvánhoz, a megyei erdészeti és vadászati előadóhoz továbbítottuk. Tarlós elvtárs Gelencsér Sándor panaszát megvizsgálta. Sajnos, neki sincs igaza. Annakidején a vadkár helyszíni felvételénél a vadkárbecslő bizottság azt állapította meg, hogy Gelencsér Sándor nem végezte el a kötelező vadkár elhárítási intéz- )cedést. S így a 138—1950. (V. 13.) M. T. rendelet alapján Gelencsér Sándornak nem jár vad kár megtérítés.- — ~ ~ — — — — — — — — — — -
