Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

195« MÁJUS 20.

TOLNAI NAPLÓ

5

TANÁCSAINK ELETEBOL

Méltó a nép bizalmára

Alapjábavéve nem különbözik Szűcs Gyula nagy- kónyi lakos a többi magafajta 30 év körüli embertől. — Szeret dolgozni, szépen öltözni_ jól élni. Példás családi életet él, mintaszerűen műveli 9 hold földjét. 1954. őszén, mikor első alkalommal beválasztották a helyi tanácsba, boldogan vette tudó másul, hogy a nép bizalmából, a nép sorsának intézője lehet.

Mikor a tanácstagok között a reszortfeladatokat felosztották a választás úgy esett, hogy ő lett a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke .,.

A helyi tanácsok legutóbbi újjáválasztása óta másfél esztendő telt el. Ezalatt az idő alatt Szűcs Gyula bebizonyította, hogy méltó a nép bizalmára. Hogy hányszor ment a tanácsba és milyen úton módon találkozott választóival, azt sok volna leírni. A lényeg az, hogy ahányszor csak a tanácsháza előtt visz el az útja és ideje van, — legtöbbször szokott lenni — mindig bemegy a tanács vezetőihez. Egyszer azt mondja el, hogy milyen tapasztalatai vannak a mezei munkával kapcsolatban és közérdekű ügyek iránt érdeklődik. Másszor jawislatot tesz mezei utak javítására. És az is előfordult már, hogy megkérdezte a tanács vezetőitől, mivel lehetne segítségére a község vezetőinek az állandó bizottság. Nemrégiben például arról számolt be a tanács vezetőinek, hogy csócsárló kártevő van a határban. Bejelentése alapján az illetékelil dolgozik a tolnai tanács

sek megtették a szükséges intézkedést. Egy alkalommal pedig azt indítványozta, hogy társadalmi munkával hozzanak rendbe több mezei utat. Javaslatát, illetve bejelentését megvizsgálták és már folyik is mezei utak társadalmi munkával való rendbehozása.

Szűcs Gyula a másfél év alatt sokat tett a közért. Már régebb idő óta a többi között ő képviseli az egyéni parasztokat a pári egyéni gazdákkal folytatott nemes versenyben. Legutóbb, egy héttel ezelőtt például határszemlén állapították meg, hogy a verseny első szakaszában ki lett a győztes. A község dolgozó parasztjainak olyan talpraesett előadást tartott a határszemle eredményeiről Szűcs Gyula, hogy amint mondják, egyik-másik szónoknak is becsületére válna. Megmondta nyíltan, hogy 26 hold olyan földet találtak a határban, amelyet nem műveltek meg, s ezért a páriák győztek a versenyben. Pári határában ugyanis mindössze csak 6 hold megmunkálatlan földet találtak.

Szűcs Gyula a nagykónyi mezőgazdasági állandó bizottság elnöke eddig jól képviselte választói érdekét, szívesen dolgozott a közért. Ha továbbra is ilyen jól dolgozik, a megtisztelő tanácstag- sággal járó feladatokat olyan jól ellátja mint eddig, akkor nem vetheti senki a szemére, hogy visszaélt választói bizalmával.

A tolnai tanácsházán kora reggeltől estig állandó a sürgés-forgás. Orosz György elvtársnak, a tanács elnökének szobájában mindig szól a telefon és nyílik az ajtó. Névsorok készültek az árvízkárok felbecsülésére, folyamatos az anyagkiutalás, embereket, járműveket irányítanak munkahelyükre és megszervezik a segélyek kiosztását.

— Teljesítenünk kell az ígéretet, még ebben az évben új házakat kell építeni a romok helyére — mondotta Orosz elvtárs. — Nem csekély feladat áll előttünk, egy egész új település épül, több_ mint 400 házzal Tolna egyik legmagasabb részén. Kiss Istvánnál, a Ruházati KTSZ dolgozójánál és 10 társánál már állnak a falak, egy-két helyen a tető is kész és napról-napra több az új épü, let. Eddig 1600 tonna kő, fél millió tégla, sok köbméter faanyag és egyéb érkezett az építkezésekhez.

Amellett azonban, hogy az

építkezések sok erőt lefoglal-1 nak, nem maradnak el a mező-1 gazdasági munkákban sem. — Mikor megláttam azt a 4000} holdas tengert, ami itt volt, azt(i mondtam, nem vetünk, nemi aratunk az idén, de nekilát-f tunk a munkának és megváltó-^ zott a helyzet — mondja Kun' János mezőgazdasági előadó. —' Az eredmény valóban szép, mert csak 250 hold olyan területünk van, ahol nem lehet dolgozni. Mély gödrök, laposan^ fekvő részek, ahol szivattyúkkal sem boldogulnak Ennek a 250 holdnak a kivételével minden földet megműveltek, az összes vetéseket befejezték, s a, vetés után kis pihenő időszak-i ban mielőtt újra nagyobb munka kezdődnék, a répát sarabol- ják, a mákot, napraforgót ka-' pálják a falu dolgozói. Begyűjtési tervüket eddig mindenből teljesítették, s ezek az ered-( mények azt mutatják, hogyi nemcsak a falu dolgozói, de a1 tolnai tanács dolgozói is becsű-1 letes munkát végeznek.

A járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője tsz elnöknek ment

tagjainak kérését jogosnak és*! helyesnek találta. Ezért a járásig pártbizottság és a járási taA nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke négy éven keresztül jól irányította a termelőszövetkezetet. A tagság mégis úgy látta, hogy nagyot lendítenek gazdaságuk fejlődésén, ha egy olyan elnök kerülne a szövetkezet élére, akinek nagyobb szakképzettsége van, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Ilyen irányú elgondolását a tagság közölte a járási tanáccsal és járási párt- bizottsággal. A járási pártbizottság és a járási tanács a nagykónyi Alkotmány Tsz

nács Sárdi István elvtársat a a tamási járási tanács volt me-' zőgazdasági osztály vezetőjét, kérték meg, hogy amennyiben} a tagság elfogadja, legyen ad szövetkezet elnöke. A tagsági* helyeselte ég megválasztotta^ Sárdi elvtársat elnöknek. Tegnap, május 19-én elfoglalta új} helyét a termelőszövetkezetben*1 a járási tanács mezőgazdaságig osztályának volt vezetője.

A községi tanácsok feladata a tsz-mozgalom fejlesztésével kapcsolatosan

Beszélgetés Magyar János tanácselnökkel és Szondi Sándor tanácstitkárral

Az MDP III. Kongresszusa, volna? — tettem fel a kérdést legutóbb pedig a második öt- Szondi elvtársnak, amire ő a

éves terv irányelv-tervezete egyik fő feladatként jelöli meg, hogy 1960-ig a népgazdaságot egységes szocialista alapokra kell helyezni, úgy kell dolgozni minden párt, állami és tömegszervezeti funkcionáriusnak, hogy 1960-ig a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. Arról van szó, hogy az elmúlt évek átlagánál jóval többet kell tenni a többi között községi tanácsok vezetőinek is, hogy a pártnak ez a fontos célkitűzése megvalósuljon. Hogy mit és hogyan kell tevékenykedni ennek érdekében? Erről Beszélgettünk Magyar Jánossal, az iregszemcsei tanácselnökkel és Szondi Sándorral, az iregszemcsei tanács- titkárral.

Iregszemcsén a községi tanács az elmúlt esztendőkben sokat tett a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. A tanács kommunista vezetőinek része van abban, hogy a jelenlegi gazdasági évben 24 családdal erősödött a helybeli Uj Élet Tsz.

— Vitathatatlan, hogy eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, mégpedig az elmúlt évben jóval többet, mint az előző két esztendőben. Eredmé nyeink azonban nem mondhatók kielégítőnek. Az a helyzet ugyanis, hogy a község lakóinak mindössze 10 százaléka van csak ezidőszerint a termelőszövetkezetben — mondja Magyar elvtárs.

Mit nem tettek meg a tanács vezetői, amit megtehettek

következőkben adta meg a választ:

— A tsz-fejlesztéssel kapcsolatos munkáknak elsősorban módszerbeni fogyatékossága volt eddig. A termelőszövetkezeti agitációban nem használtuk fel eléggé a helybeli és a környékbeli termelőszövetkezetek jó eredményeit. Nem szervez tünk látogatásokat a környék jól működő termelőszövetkezeteiben. Utoljára például 1953- ban voltak községünkből egyéni gazdák, tsz látogatók. A helyi pártszervezet és a tanács helyesen megállapította, hogy ez eddig hiba volt,intézked tünk, hogy eddigi mulasztásainkat pótoljuk. Mához egy hétre már 50 tagú parasztküldöttség megy községünkből a ten- gelici Petőfi Termelőszövetkezetbe. Főkép olyan parasztok és parasztasszonyok mennek el látogatóba, akik rokonszenveznek a termelőszövetkezettel. Az ősszel pedig a helyi Uj Élet Tsz-be szervezünk majd tapasztalatcserét, és hogy ezenkívül még hol, arra vonatkozóan nincsenek határozott terveink. De, hogy lesznek még ilyen látogatások, az biztos.

Magyar elvtárs az imént említette, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban elért eredmények nem mondhatók jónak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a községi tanács vezetői vétettek a tsz-mozgalom fejlesztése ellen. Elsősorban azzal, mert ők egy-egy kérdésben helyesebb álláspontot képviseltek, mint a járási pártbizottság és a járási tanács, de elgondolásaikat és javaslataikat csak maguk között beszélgették meg, nem továbbították az illetékeseknek. Magyar János elvtárs például elmondotta, hogy őt és a hely- belyi tsz elnökét az ősszel és a télen hosszabb időre „elvezényelték“ Regölybe és Fürgédre, hogy segítsenek a tsz fejlesztésében. Ugyanakkor a köz ség ilyenirányú segítséget nem kapott. Pedig úgy lett volna helyes, — Magyar elvtárs szerint —, ha a járás vezetői gondoskodnak arról, hogy a segítséget az erre hivatottak valami lyen formában viszonozzák. Helyesen látta és látja Magyar elvtárs azt is, hogy eddig hiba volt a községben lévő erő el- aprózása. Csakugyan nem helyes az, hogy a gépállomás is, a tsz is, meg a tanács is a maga módján segíti a tsz szervezését. A helyi pártvezetőség pedig sajátos módszerekkel irá nyitja az említett három szektort, illetve szervet.

— Szerintem munkánk akkor helyes és eredményes, ha a tanács kommunista vezetői, a tanácstagok, a tsz kommunistái, legkiválóbb tagjai, a gépállomás aktivistái az egy célért, együtt, közös tervek alapján, a tennivalókat összehangolva munkálkodnak — így szögezi le Magyar elvtárs saját álláspontját.

A tanácson belül támaszkodtak-e eddig a tsz-mozgalom fejlesztésével kapcsolatban a közel 20 tagot számláló MDP csoportra? — tettem fel a kérdést.

— Sajnos, az MDP csoportra nem támaszkodhatunk, mert gyengén működik. Jórészt ez az oka annak, hogy a kommunista tanácstagok közül még többen idengenkednek a termelőszövetkezettől, nem képvisel a tanácstagság egységes álláspontot egy-egy fontos kérdésben. De a közeljövőben kívánunk ennek érdekében is tenni sok mindent a községi pártvezetőség segítségével. Elsősorban azzal, hogy az MDP csoport vezetőjétől megkövetel jük, mikor a körülmények úgy hozzák, hívjon össze gyűlést, rendszeresen beszélgessen a párttagsággal, hogy az eddiginél jobban elősegítse az MDP-csoport a párt politikájával kapcsolatos tennivalókat, — mondotta a tanácstitkár.

Eddig a beszélgetés. És ime a tanulsága. A községi tanács, mint a legátfogóbb tömegszervezet és az államhatalom helyi képviselője éljen hatásköre és hivatása-biztosította jogokkal, lehetőségekkel. Igényelje, s ha így nem megy, követelje a helyi és felsőbb pártszervek segítségét. Az aktívákon keresztül szóljon a tanács a tömegekhez, magyarázza a párt politikáját. Ha a tanács vezetői valahol hibát látnak, vagy a felsőbb szervek vezetőinél helyesebb elgondolásaik vannak, vessék fel bátran, harcoljanak azért, hogy azt a gyakorlatban alkalmazzák is. A községi tana csők vezetői bátran bírálják a felsőbb szervek munkájának fogyatékosságait, követeljék a hibák kijavítását. És végül: világosan kell látni, hogy a cél közös. Bármennyire is sajátos módon segítheti elő a tsz fejlesztését egy-egy vállalat, vagy tanács, egy községben a pártszervezet köré kell tömörülni minden olyan aktivistának, aki részt kíván venni a párt ama határozatának végrehajtásából, hogy 1960-ig egységes szocialista alapra kell helyezni a népgazdaságot.

M. L-né.

Fiatalok lendülete, idősebbek tapasztaltsága

endület, erő, mozgékonyság és jókedv, ez jellemzi

t y a fiatalokat munkában és szórakozásban egy- aránt. Nem latolgatnak sokat, nincs számukra i1 7 leküzdhetetlen akadály. Az idősebbek természetesen szívesen emlékeznek vissza arra az időre, amikor ők is ilyenek voltak, de ugyanilyen szívesen feledkeznek meg arról, hogy most már nem ilyenek. Talán szívósabbak, meg- gondoltábbak, tapasztalabbak is, de nem olyan gyorsak.

— Ezért vannak nézeteltérések nálunk is — mondja Niki Adámt a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet párttitkára, a fiatalság legfőbb pártfogója. — Mi nem személyeknek, vagy családoknak, hanem brigádoknak adjuk ki a munkát. Van két fiatalokból álló munkacsapatunk és igazán elisme- résreméltóan dolgoznak. Serények, szorgalmasak, meg vagyunk velük elégedve, éppen ezért beszélgettünk már arról, hogy a többi fiatalt is összeszedjük egy munkacsapatba, de az idősebbek tiltakoznak.

— És miért tartják ennyire a fiatalokat?

— Azért, mert a brigád tagjai egyformán részesednek a közösen végzett munka után. Ha tehát vannak fiatalok, akik j i többet dolgoznak, mint az idősebbek, akkor az egész munka- } csapat keresete nő. Az viszont a fiataloknak lenne jó, ha } külön munkacsapatban lennének, mert úgy többet tudnak f keresni.

— Nem az lenne a legjobb_ ha minden brigád vegyes lenne? ügy a fiatalok lendülete párosulna az idősebbek tapasztaltságávál és gyors minőségi munkát tudnának végezni.

— Nálunk — válaszol Niki elvtárs — más a vélemény, de itt jön az egyik ifjú munkacsapatvezető, kérdezze meg tőle.

Barna hajú, csinos asszonyka mutatkozik be, Ozner József né a neve és mindössze 18 éves. Mikor megtudja, miről beszélgetünk, ő is véleményt mond:

— Az én brigádom ,munkája alapján mondom, bárkivel kiállnánk versenyre. Nálunk nincs olyan, aki kevesebbeti dolgozik, mint a többi, mert félnek a büntetéstől. — S mi-11 kor csodálkozásomat látja, nevetve hozzáteszi: — Persze_ ne gondoljon semmiféle elrettentő dologra, csak ha valaki nem dolgozna rendesen, annak külön kiadnánk a munkarészét és nem lehetne velünk. Ez a legnagyobb büntetés, de még nem fordult elő eddig.

— De így nem tud egyesülni a maguk fiatalos lendülete az idősebbek tapasztalataival — vetem közbe —, mert külön'{ i vannak.

— Nem így van az — tiltakozik az ifjú brigádvezető —■ a brigádom tagjai mindent megkérdeznek tőlem, én meg főkertésztől. így nem lehet hiba és ha mi jól dolgozunk, jön utánunk a másik két csapat is. Ha mi 6 óra helyett ötre érünk ki a kertészetbe, másnap már ők is kint vannak akkor, mert nem akarnak lemaradni.

7Í

Sokat beszélt Ozner Józsefné a brigádjáról és lassanként meggyőzött. Nem árthat az, ha önálló feladatokat kap-\\ nak a fiatalok, kipróbálhatják erejüket_ s jobban megy a (i munka is. Oznemé brigádja most legjobb a kertészetben, elismerésként, ők gondozzák a termelőszövetkezet kísérleti paradicsomtelepét. Most is van elég dolguk, de még többet szeretnének tenni. Annyira előre akarnak dolgozni, hogy a nyáron kevés legyen a munka, ők is részt vehessenek az aratásban. Törekvők, szorgalmasak, s ha ők átveszik az idősebbek tapasztalatait, az idősebbek, a féltékeny kedés helyett vegyenek át ebből a kifogyhatatlan munkakedvből.

Kifizetődik a közös legeltetés a tszcs-kben

Jó és követésreméltó kezdeményezés a mözsi Petőfi Termelőszövetkezeti csoporté. — marháikat kihajtották a duna- menti jóminőségű legelőre, közösen fizetik a pásztort, közösen adnak részére természetbeni juttatást. A szövetkezet tagsága karámot, tetős félszert épített és az ősz beálltáig a legelőn lehetnek szarvasmarháik, így a tagságnak nincsen gondja a jószágra, mert ott egy gondozó ellátja az összes munkát. Hasonló megoldásokra van szükség a többi termelőszövetkezeti csoportokban is. — A szarvasmarhák közös legeltetése mellett indokolt és kifizetődő volna a sertések közös legeltetése is. Ha a süldőket most kihajtják, a jó legelőn megnőnek annyira, hogy még a nyárvégi hónapokban ezeket bebú- gathatják és a mostani fiatal kocasüldő mint vemhes állat kerül őszre a tulajdonoshoz. — Nagyon előnyös volna a hízónak szánt mangalica sertések legelőn tartása is, mert a legelőn jój kifejlődnek erősebbek lesznek a lábaik, jobban bírják majd a hizlalást.

Hasonló a helyzet a juhok közös legeltetésénél is. Elterjedt az a szokás, hogy a juhokat a sertésekkel együtt reggel a legelőre hajtják, onnét este ismét visszahajtják, pedig itt is egy juhász alkalmazásáról lenne szó és arról, hogy a legelőn olyan fedett helyet készítsenek, ami a nyári esők ellen megvédené a juhállományt. — Nem szennyeződne naponként a gyapjú és egész nyáron át nem lenne gondja a tulajdonosnak.

Igen nagy és tág tere volna a baromfiak közös tartásának. Különösen a vízmenti legelőkön a viziszárnyasok nevelése lenne igen gazdaságos, de nagyon jövedelmező a pulykatenyésztés is. A nyári hónapokban a legegyszerűbb vándorólak építésével olcsón és jól nevelhetnek szárnyasokat a termelőszövetkezeti csoportok. — így az ősszel meg lehetne szervezni a közös baromfihizlalást. is. Minél nagyobb mértékben térjenek át tehát a termelőszövetkezeti csoportok a közös legelőn való tartásra, mert ezen keresztüj is jobbán ki tudják használni azt a sok lehe tőséget ,ami a közös állattenyésztésben rejlik.

MOHAR LÁSZLÓ állattenyésztési osztályvezető.