Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-20 / 118. szám
z TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁJUS 20. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy hatalmas, lelkesítő leiadatainkat sikerre! megoidjuk Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a politikai helyzetről és a párt feladatairól Lapunk tegnapi számában közöltük Rákosi Mátyás elvtársnak Budapesti Párták Ava ülésén elhangzott beszéde első részét, Az alábbiakban ismertetjük a beszéd befejező részét:,. Az ideológiai munka megjavításának fontossága után Rá- ksósi; elvtárs az osztályharc egyes kérdéseiről szólva, többek között a következőket mondotta: — Nálunk „ falun még előttünk áll a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés teljes megvalósítása. Azt azonban már előre meg lehet mondani, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásra való teljes áttérés nálunk nem jár olyan megrázkódtatásokkal, — mint 1930—1931-ben a Szovjetunióban a kulákok ellenállása miatt történt. Ennek az az oka, hogy nálunk a kulákság gazdasági és politikai ereje jelentékenyen meggyengült. Rákosi elvtárs ezután így folytatta: Felmerült nálunk a kérdés, hogy ilyen viszonyok között nem jött-e el az ideje, hogy a termelőszövetkezetekbe is bevegyék a kulákot. A kulákok felvételével szemben azonban a legtöbb termelőszövetkezet el utasítóan viselkedik: helyenként, ahol ez a kérdés felmerült, a termelőszövetkezetek szegényparaszt tagjai azt mondták ,hogy inkább otthagyj ák a szövetkezetei, semmint együtt legyenek a kulákokkal. Ott is, ahol egy-egy volt kulák bekerült a termelőszövetkezetekbe, legtöbbször nehézségek vannak vele. Ezen a téren teh most nem kívánatos változtatni. Ellenben feltétlenül ki kell javítani azokat a hibákat, ame lyek úgy álltak elő hogy középparasztokat kulákká nyilvánítottak, bár földjüket maguk művelték meg, és rendszeresen nem alkalmaztak idegen munkaerőt. Ezzel kapcsolatban több példát kozott fel, majd így folytatta: A mi véleményünk szerint kívánatos felülvizsgálni az olyan kuláknak minősített dolgozó parasztokat is, akiknek esztendőkkel ezelőtt cséplőgépjük, vagy műhelyük volt, s ezen a címen kerültek a kulá- kok közé. Végül ajánlatos felvenni a termelőszövetkezetek tagjai közé azokat a dolgozó parasztokat, akiket eddig a kulák-rokonság miatt utasítottak el. Ezek az esetek, melyek szinte kizárólag középparasztokra vonatkoznak, rendkívül sok kárt okoznak, mert elkeserítik a középparasztokat, a kulákok karjaiba kergetik őket s nagyon megnehezítik a középparasztokkal való szövetséget. Az ilyen esetekben, melyek száma elég nagy a termelőszövetkezetek helyesen teszik, ha gondos vizsgálat után felszámolják őket és így kibékítik a joggal sértődött középparasztokat, akiknek kulákká nyilvánítása gyakran az egész falu középparasztságának politikai hangulatát rontja. Ha az ilyen középparasztot bátran, felveszik a termelőszövetkezetbe, példáját biztosan számos más középparaszt követi. A felvétel kérdésében természetesen döntő a termelőszövetkezeti tag'ág többségének véleménye. Ezután arról beszélt Rákosi Mátyás elvtárs, hogy az osztály harc viszonyaira nálunk erősen rányomja bélyegét a szocialista világrendszer létrejötte. Ilyen viszonyok között — folytatta — a7 osztálvharc nálunk kevésbé látható, bonyolultabb, jobban fedett formában, de természetesen tovább folyik, amit éppen a XX. kongresszust követő hetekben is tapasztalhattuk. Beszédét így folytatta: A pórt és a kormány nem kívánja az osztályharc éleződését. Ellenkezőleg: mindent megtesz arra, hogy azoknak az osztályidegen elemeknek, akik belátták eddigi hibáikat s bele akarnak illeszkedni szocialista rendünkbe, jól dolgoznak segítik a népi “demokráciát, mindenben a kezükre járjon. Ezt szolgálják az amnesztiák, a külföldre szököttek házaenge- dése és hazahívása s egy sor egyéb rendszabály. — A népi demokratikus állam egyházpolitikája is azt célozza, hogy lehetőleg jó viszony alakuljon ki az állam és az egyház között. Ennek a helyes politikának megvalósításaképpen kapott kegyelmet a püspöki kar kérésére Grősz kalocsai érsek. Ezt a lépést helyesléssel fogadták a vallásos katolikus tömegek, s benne nem államunk gyengeségét, hanem erejét és jóindulatának jelét látják. Rákosi Mátyás elvtárs a továbbiakban a Hazafias Népfront megerősítésének és aktivizálásának fontosságáról beszélt. Oda kell hatni, hogy a Hazafias Népfront a benne dolgozó kommunisták jó munkájának eredményeképpen teljesen magáévá tegye a párt helyes politikáját és a munkásparaszt szövetségre építve, né pünk legszélesebb, az összes tömegszervezeteket a nemzet összes hazafias, demokratikus erőit magában foglaló, eleven, alkotó mozgalma legyen. Hogy a népfront az eddiginél nagyob aktivitást fejtsen ki, jobban védje a népek közötti békét, a nyugodt alkotó munka lehetőségeit és a népek közti barátságot, pártunk Központi Vezetősége azt javasolta, hogy egyesüljön vele a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, valamint a békemozgalom és az eddiginél sokkal szorosabban kapcsolódjék hozzá a Magyar—Szovjet Társaság működése. E szervezeteknek a Népfront-mozgalom mai való egyesülése és szorosabb együttműködésének biztosítása éppen ezekben a napokban folyik. A Hazafias Népfront azonban csak akkor tudja feladatát jól megoldani, csak akkor tudja jól támogatni a szocializmus építését, a magyar nép haladó, demokratikus, forradalmi és szocialista hagyományainak éberen tar. tását és erősítését ha pártunk szervezetei és tagjai teljes erővel támogatják és szakadatlanul részt vesznek munkájában. Az országgyűlés munkájának megjavításával kapcsolatban Rákosi elvtárs ezeket mondotta: Pártunk Központi Vezetősége szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását és rajta lesz, hogy az országgyűlés teljesítse azt a feladatát, melyet az alkotmány számára megszabott, s eleven, sokoldalú viták közepette tárgyalja meg és emelje törvényerőre a hazánk legfontosabb kérdéseire vonatkozó javaslatokat. (Taps.) A fel- szabadulás utáni esztendőkben a magyar kommunisták az országgyűlésen állandóan ebben a szellemben dolgoztak s értették a módját annak, hogy az országgyűlésen keresztül célkitűzéseink megvalósítására hogyan mozgósítsák a dolgozó népet, s hogy olyan törvények jöjjenek létre, melyek a dolgozó nép javát szolgálják. A megyék és a járások számának csökkentésével kapcsolatban Rákosi elvtárs ezeket mondotta: Fel kell vetni azt a kérdést is, hogy a megyék, a járások beosztása megfelel-e az új, változott időknek. Magyarországon jelenleg a fővároson kívül 19 megye van, Lengyelországban, melynek területe több mint háromszorta nagyobb hazánkénál, csak 17 megye van. Nálunk már az első világháború előtt voltak olyan megyék, mint Pest megye vagy Bács megye, melyek területe 11—12 ezer négyzetkilométer volt és bennük a közigazgatás nem működött rosszabbul, mint másutt. Ma, amikor hasonlíthatatlanul. jobb a közlekedés, szinte mindenütt van telefon, könnyű a központ és a vidék közt az érintkezés, napirendre lehet tűzni a megyék — és mindjárt hozzátehetem — a járások számának csökkentését is. (Nagy taps.) Minden megye vagy járás megszűnésével csökkenne a rengeteg hivatal, amely nem egyszer felesleges párhuzamos munkát végez és a bürokratizmus táptalaját képezi. Hasonlóképpen érdemes megvizsgálni, hogy nem lehetne-e összevonni Budapesten is egy sor kerületet. (Nagy taps.) Mindezeket a rendszabályokat ki kell egészíteni azzal, hogy a csökkentett számú megyékre és tanácsokra maximálisan rábízzuk a helyi feladatok elvégzését. (Lelkes, nagy taps.) Ez megköveteli azt, hogy a minisztériumok és az országos hivatalok mindazt átadják a megyéknek és járásoknak, ami helyi jellegű, ami nem feltétlenül követeli meg a központi irányítást. Ez növeli a tanácsok önállóságát és csökkentené a bürokratizmust is. Az utolsó esztendőkben ez a tendencia kezd érvényesülni. Rákosi elvtárs a továbbiakban külpolitikai kérdésekről beszélt, s hangoztatta, hogy a népek békés egymás mellett élésének szelleme, melyet a szocialista tábor következetesen képvisel, erőteljesen hódít szerte a világon. A Magyar Népköztársaság ebben az irány ban tevékenykedik, s ebben a szellemben javult meg viszonyunk a szomszéd Jugoszláviával is. Beszédét így fejezte be: Ha valaha, úgy most elmond hatjuk, hogy a nemzetközi hely zetben a szocializmus fölénye bontakozik ki. (Nagy taps.) Uj korszak távlatai nyílnak meg előttünk. a szocializmus ügye mind az öt világrészen ,az egész földkerekségen, bizton halad a győzelem felé! (Lelkes taps.) — Ebben a nemzetközi légkörben a szocialista világ- rendszer erősödésének, az imperialista tábor gyengülésének folyamata közben gyűr- kőzünk neki, hogy megvitassuk második ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseit, tovább erősítsük szocialista építésünk alapjait, emeljük dolgozó né pünk anyagi és kulturális színvonalát. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy a magunk elé tűzött hatalmas, lelkesítő feladatokat sikerrel megoldjuk. — Ezek a feladatok röviden összefoglalva: az iparban a termelés fokozása mellett a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, anyagtakarékosság, a minőség javítása, az exportra szánt áruk idejében való legyártása, a munka- és a tervfegyelem to- vábbszilárdítása, a műszaki színvonal emelése. — A mezőgazdaságban: a tavaszi munkák, a növényápolás jó elvégzése, az aratás, a begyűjtés gondos előkészítése, a lakosság hússal, zsírral való jobb ellátása céljából az állat- tenyésztés fokozása. A termelőszövetkezetek továbbfejlesztése, megszilárdítása. — Az államigazgatásban: a törvényesség további megszilárdítása, harc a bürokratizmus ellen, a demokratikus, gyors, operatív ügyintézésért. — A pártban: a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetésnek, a kritikai és önkritika, a pártdemokrácia kibontakozásának érvényre juttatása, a párttagok és pártszervezetek aktivitásának és felelősségének növelése, a párt egységének, összeforrottságának erősítése és harcos kiállás a párt célkitűzései mellett. — E feladatok megoldásában Á magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény ratifikálása A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a határmenti vízgazdálkodási kérdések szabályozása tárgyában Belgrádban 1955 augusztus 8-án egyezményt kötött. a párt bizton támaszkodik minden tagjára és szervezetére, az egész dolgozó népre, köztük Budapest kommunistáira és dolgozóira, akik fel- szabadulásunk óta mindig elől jártak és ezután is az élen fognak haladni! (Nagy taps.) — Azt az utat, melyen haladunk, messzire előre megvilágítja a XX. kongresszus, melynek határozatait mi, magyar kommunisták, úgyis, mint hazánk hű fiai, úgyis, mint a proletár nemzetköziség katonái, egész dolgozó népünk üdvére és boldogulására, a saját viszonyainkra, alkalmazva, valóra váltjuk. — Minden eszközünk meg van ahhoz, hogy hatalmas, lelkesítő célkitűzéseinket maradéktalanul megvalósítsuk. Van erős, évtizedes harcokban megedzett nagy pártunk, melynek egységét és összeforrottsá- gát őrizzük, mint a szemünk világát. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) melynek vezetése alatt annyi győzelmet vívtunk ki a szocialista építés frontján. Velünk van nagyszerű, öntudatos munkásosztályunk. Erős szövetségünk a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel. Velünk vannak és támogatják munkánkat a felszabadító Szovjetunió, a nagy Kínai Népköztársaság, az azonos célokért küzdő népi demokratikus országok, velünk a tőkés, a gyarmati sorsból felszabadult országok békéért, szabadságért küzdő dolgozóinak százmilliói. Még rengeteg előttünk az akadály, de az út nehezén már túl vagyunk és biztos nagy ügyünk győzelme! (Viharos, nagy taps.) Az egyezmény ratifikációs okmányait Budapesten 1956 május 19-én kicserélték. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya részéről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya részéről Dalibor Solda- tic budapesti rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írta alá. Az egyezmény a mindkét ország szempontjából jelentős vízgazdálkodási kérdéseket a kölcsönös érdekek szemelőtt tartásával, a megértés, a baráti és jószomszédi viszony szellemében szabályozza. A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen volt Marjai József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium I. számú politikai főosztályának vezetője, a külügyminisztérium, valamint az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság több vezető munka társa. Jelen voltak a ratifikációs okmányok kicserélésénél a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti tagjak Ezután Kovács István elvtárs az MDP Budapesti Pártbizott sága I- titkára javasolta, hogy a budapesti pártaktiva fogadja el az alábbi határozatot: Az alctívaülés határozata „A Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártaktívájának ülése 1956. május 18-án meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs ismertetett a politikai helyzetről és a párt feladatairól. A pártaktíva a következő határozatot hozta: — A pártaktíva teljes egészé ben helyesli a beszámolót, s egy^t ért az abban menielölt politikai és gyakorlati feladatokkal. A budapesti pártaktiva, a budapesti kommunisták, s valamennyi budapesti dolgozó mmdíg szilárd támaszai voltak és maradnak a pártnak és a Az egyiptomi követ az országgyűlés elnökénél Abdel Hamid Nafe Zade, az Egyiptomi Köztársaság magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, május 19-én szombaton bemu-rfl tatkozó látogatást tett Rónaj Sándor elvtársnál, az ország- gyűlés elnökénél. Értekezlet az SZKP Központi Bizottságában a hústermelés és a begvüjtés növeléséről Központi Vezetőségnek. A pártaktíva — felvértezve a helyes politikai irányvonallal egyemberként zárkózik fel a párt kollektív vezető testülele, a Központi Vezetőség mögé és mind n ereiét lafba vetve kü^d a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozat inak szellemében kidolgozott politikai irányvon'Inak minden téren való következetes megvalósításáért.’* (Nagy taps.) Ezután az aktívaülés résztvevői a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. (Hosz- szantartó, lelkes taps. — Felkiáltás: Éljen a Központi Vezetőség! — Nagy taps.) Moszkva (TASZSZ). Május 17 —19-én az SZKP Központi Bizottságában értekezletet tartottak a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak elnökei és elnökhelyettesei, tervbizottsági elnökei, mezőgazdasági szovhozügyi, hús- és tejipari miniszterei, továbbá a minisztériumok más vezető munkatársai .Az értekezlet a hústermelés és a begyűjtés növelésének kérdéseivel foglalkozott. Az értekezlet munkájában résztvett A. I. Mikojan, M. Gj Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, L. I. Bre^snyev, A. B. Arisztov, N. L Beljajev. Intézkedéseket jelöltek meg a hústermelés, a begyűjtés és a feldolgozás megszervezésének javítására. Az értekezleten beszédet mondott N. Sz. Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának titkára. . ^----- -4 A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A Molotov kolhoz állattenyésztő telepe Az Ukrán SzSzK állattenyész. tői kiváló eredményeket érnek el. Számos kolhozban jól megszervezték a zöld futószalagokat. Az állatok kora tavasztól késő őszig legelhetnek. Az állatok úgynevezett nyári táborokban tartózkodnak. A képen: A Vinyica-kerületl , ,Molotov”-kolhoz állattenyésztő telepének nyári táborában. Az előtérben G. Romanenko (jobbról) és A. Iljik ismert fejönö. (Foto J. Kopit.) Uj esztergagépek A harkovi gőzmozdony vi- lamosberendezést gyártó vállalatot nagyteljesítményű gépi berendezéssel látják el. Nemrégen nagyméretű esztergagépet állítottak munkába, amelyen 170 tonna súlyú munkadarabok esztergálhatok. A képen: Hidrogenerátor-ten gely megmunkálása a kahov- kai vízierőmű építkezése számára az új esztergagépen. (Foto: J. Jaszenov.)
