Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! XIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁJUS 20. Nagyobb gondot a dolgozók egészségének védelmére Teljes erűvel folyik az árvizes területeken a kukorica vetése ! Munkaegységenként ; <j tíz forint előleg j J, Jól dolgoznak, szép eredméf (| nyékét érnek el az aparhanti \ , f Felszabadulás Termelőszövet- \ 11 kezet tagjai. A teljesített $ i1 munkaegységekre inunkaegy- i ségenként 10 forint előleget J 1 osztottak a napokban a ta- é I j goknak. Läufer József, a tér- f i melőszövetkezet elnöke és f (| családja a zárszámadástól áp- \ II rilis 30-ig teljesített munka- \ 11 egységeire 3680, Bodony La- i I1 jós 3240, Kalász János 2840, i <1 Kulcsár János 2560 forintot \ (. kapott. A termelőszövetkezet / i tagjai között összesen 72.000 f ,» forintot osztottak szét. f A második ötéves terv irányelveinek számaiból A könnyűiparon belül öt év alatt: a konfekcióiparban 28, a cipőiparban 26, a bútorgyártásban 37 százalékkal emelkedik a termelés. A Bonyhádi Zománcgyárban nemrég helyezték üzembe a hatmilliós költséggel épült új, korszerű zománcozócsarnokot. A dolgozók örülnek annak, hogy jobb ,egészségesebb mun. ^kakörülmények között dolgoz­hatnak, azonban az örömbe egy kis üröm is vegyül, a mun­ka után sok esetben zárva ta­lálják a néhány évvel ezelőtt létesített fürdő ajtaját. Nem lehet fürödni, mert nincs víz. Az új csarnok üzembehelyezé­sével megnövekedett a gyár termelése, megnövekedett a vízfogyasztás, amit a jelenlegi kút nem tud kielégíteni, így a füdőtől vonják el a vizet. Nyil­vánvaló, hogy itt a felsőbb Bzervek követtek el hibát, ami­kor a tervezésnél nem gondos­kodtak a vízellátás megjavítá­sáról. Akad azonban olyan példa is, amikor egyes üzemek nem használták ki a felsőbb szer- , vek által megadott lehetősége­idet. A megye gépállomásain az elmúlt évben — míg egy sor más költségnél túllépték a ke­retet, — munkaruha, védőöltö­zet, szociális felszerelések be­szerzésénél „megtakarítottak’ több, mint háromszázezer fo­rintot. Az építkezéseknél, öl­töző, fürdő, szállásépítés, tata­rozás stb. több, mint egymillió forint „megtakarítás’’ mutatko­zik. A bonyhádi, a dunaszent- györgyi és az iregszemcsei gép­állomás egy fillért sem használt fel az erre tervezett összegből. Súlyos hibák vannak — kü­lönösen a mezőgazdasági üze­mekben, állami gazdaságok­ban, gépállomásokon — a mun­kavédelem terén is, gyakran Ihtordul elő baleset. |BP „Nálunk a legfőbb érték az ^ember.’’ — Sokszor hangzik ez a jelszó gyűléseken, értekezle­teken. Tudják ezt bizonyára a Mezőgazdasági Gépjavítónál is, azonban mégsem tartják rendben a szociális helyisége­ket, öltözőket WC-ket. Az életszínvonal emelése nemcsak azt jelenti, hogy emelkedik a reálbér, leszállítják a közszük­ségleti cikkek fogyasztói árát, hanem azt is, hogy javulnak a dolgozók munkakörülményei, javul a dolgozók egészségvé­delme. A második ötéves terv hatalmas célkitűzéseit nem is tudjuk megvalósítani a munka. és egészségvédelem javítása nélkül. A műszaki fejlesztés a termelékenység emelése el­képzelhetetlen a dolgozók mun­kakörülményeinek javítása nélkül. Helytelen ezt a kérdést elvá­lasztani a termeléstől. Üze­meink, vállalataink igazgatói természetesnek veszik, hogy a termelésért, a tervek teljesí­téséért elsősorban ők a felelő­sek. Meg is tesznek mindent, a tervek teljesítéséért, túltelje­sítéséért. Azonban az igazgató felelős elsősorban üzemében a munkavédelem helyzetéért is. sok helyen az igazgató kiadja albérletbe a munkavédelmet. Amikor a megyei munkavé­delmi felügyelő megkérdezte a Középhídvégi Kísérleti Gazda­ság igazgatóját, hogyan áll az üzemben a munkavédelmi fel- készültség ,az igazgató elvtám azt válaszolta: „Válalatunknál már kijelöltük a biztonsági meg bízottat.’’. Pedig a törvények kötelezik minden üzem igazga­tóját, hogy havonta tartson munkavédelmi szemlét. A Vár­dombi Gégállomáson évekig nem tartottak munkavédelmi szemlét, csak most egy súlyos baleset után kezdenek rendet teremteni ezt a téren. Számos üzemünk kiváló eredményt ér el a termelés- ben_ azonban a vizsgálat nem egyszer súlyos mulasztásokat tár fel a munkavédelem terü­letén. A Dombóvári Fémtömeg­cikkgyártó Vállalat már több­ször nyerte el az élüzem címet. Azonban a vállalat horganyozó­üzemében a munkások szinte kibírhatatlan bűzös, gázos leve­gőben dolgoznak, nincs elszívó­berendezés. Komoly hiányossá­gokat tért fel a közelmúltban megtartott munkavédelmi vizs­gálat a Szekszárdi Nyomdában is, ahol a dolgozók, jó munká­jukkal már hatodszor szerezték meg az élüzem címet a válla­latnak. Tűrhetetlen a termelés és a dolgozók egészségvédelmé­nek ilyen elválasztása. Sok üzemben vannak még hibák a munkavédelemnél, azonban üzemeink nagy részé­ben komoly a javulás, egyre többet törődnek a dolgozók munkakörülményeinek javítá­sával .egészségük védelmével. A Bonyhádi Cipőgyárban és a Tolnai Selyemfonógyárban, — ahol betartják a rendszabályo­kat, az igazgató havonta rend­szeresen megtartja a munkavé­delmi szemlét, az idén még nem fordult elő komolyabb bal­eset. A munkavédelem megjavítá­sához elengedhetetlenül szüksé­ges ,hogy az üzemeket, a gépe­ket ellássák megfelelő védelmi berendezésekkel. Ugyanakkor igen fontos az is, hogy a dolgo­zókat — elsősorban az új mun­kásokat megfelelően kioktassák a balesetvédelmi szabályokra. Ez bizony eddig sok helyen csak papíron történt meg, a dolgozóval aláírattak egy ívet, amiben elismeri, hogy résztvett a kioktatásban. Ezen kelj sür­gősen változtatni. A baleset- mentes munkának feltétele a rend a munkahelyen. A ren­detlenség, szenny, túlzsúfoltság, a nem biztonságos közlekedés a műhelyekben, sok balesetnek volt már okozója. A Simon- tcrnyai Bőrgyárban — ahol márciusban öt baleset fordult elő — a balesetek nagy részé­nek okozója a rendetlenség. Nagy feladat vár az elkövet­kezendő időben üzemi párt- és szakszervezeti szerveinkre. El­lenőrzzék az eddiginél jobban a dolgozók egészségvédelmét, vonják szigorúan felelősségre azokat, akiket mulasztás terhel. Az idei kollektív szerződések­be a korábbiaknál jóval több olyan pontot vettek be, amely a dolgozók munkakörüményei- nek javítását, a munkavédel­met szolgálja. Őrködjenek szi­gorúan e pontok betartásán. Második ötéves tervünk irányelvei hatalmas perspektí­vát tárnak dolgozó népünk elé E célkitűzések megvalósításé nak döntő feltétele a dolgozók egészsége védelmének megja vitása. Elmondja: HORVÁTH JÓZSEF főagronómus. Különösen a várdombi gép­állomáson késleltette a tavaszi munkákat az árvíz. Egyes ré­szeken, különösen Báta, Báta- szék, Alsónyék határában a gép állomás traktorosai csak a na­pokban tudták megkezdeni a kukorica vetését. Ezekben a na pókban nem kisebb feladatot kell megoldaniok, mint azt, hogy 500 hold négyzetes kuko­ricát mielőbb a földbe tegyék. A vetés munkájának haladék­talan elvégzése érdekében az árvizes területre összpontosí­tottuk a munkaerőt. A bátai Vörös Zászló Tsz határában például 5 darab lánctalpas traktor készíti a talajt kuko­ricavetés alá. A varsádi gép­állomásról 5 erőgépből álló bri. gád ugyancsak talajmunkát végez. Báta, Bátaszék és Alsónyék határában összesen 10 darab négyzetbe vető géppel kezdték meg a kukorica vetését. Ter­vünk az hogy ezeken a terüle. ken legkésőbb egy hét alatt befejezzük a kukorica vetését. Mi, a dombóvári Vörös Su­gár Termelőszövetkezet tag­jai egész évi versenyre hív­jak járásunk valamennyi ter­melőszövetkezetét. Vállaljuk: 1. Kapásnövényeinknél az ápolási munkákat jó minő­ségben, időben elvégezzük. Kukoricából 35, cukorrépából 235, takarmányrépából 300, napraforgóból 11, burgonyá­ból 110 mázsa átlagtermést fogunk elérni. Háromszor ka­páljuk kézzel a kukoricát, de elvégezzük a nyári gazolóka­pálást is. 2. Növekvő állattenyészté­sünk érdekében a szálasta­karmányokat időben leka­száljuk és biztosítjuk a vesz­teségmentes betakarítást. 3. A kalászosok aratását a legmegfelelőbb időben arató­géppel és kombájnnal végez­zük. A tarlóhántást az ara­tástól számított egy héten be­lül elvégezzük. A Tolnaszigeti Sertéstenyésztő Vállalat gyümölcsösében korszerű, motoros permetezőgéppel permetezik a gyümölcsfá­kat. A tartályt és a motort egy ló vontatja egyik gyümölcsfá­tól a másikig. Verseny ben a magas terméseredményekért 4. Állatállományunk részé­re számosállatonként 7 köb­méter silót készítünk, amely­nek 60 százaléka zöldtakar­mány lesz. 5. A tejtermelés terén vál­laljuk, hogy azt a múlt évi­hez viszonyítva 30 százalék­kal emeljük. A sertéstenyész­tésnél a fialási átlagot tizen­négyre emeljük kétszeri elle- téssel, az elhullási százalé­kot 3 százalékra csökkent­jük. Az egy holdra eső ser­téshús-termelést, amely a terv szerint 3.13 kg, 4 kg-ra emel­jük. 6. A talaj tápanyagvissza­pótlása érdekében vállaljuk, az istállótrágya szakszerű ke­zelését és időben való kihor­dását. A kukoricatörés után a kukoricaszárat egy hét alatt letakarítjuk. Az őszi szántásokat és vetéseket a leg megfelelőbb időben határ­időre elvégezzük. Koczka János elnök Szomor Lajos mezőgazdász Bácskai Sándor könyvelő A szekszárdi Béke Tsz tagjai megkezdték a burgonya kapálását A szekszárdi Béke Termelő- szövetkezet mintegy 55 tagja dől gozik szorgalmasan a határban. Munkájukat dicséri az eddig el­végzett vetések és a cukorrépa sarabolásának befejezése. E mun ka után a termelőszövetkezet tagjai hozzáláttak a 4.5 holdon Istállótrágyával, fészkesen vetett burgonya első kapálásához. A szekszárdi Béke Termelőszövet­kezet tagjainak munkakedvét fo kozza az a tény, hogy a teljesí­tett munkaegységekre eddig 90 ezer forint előleget osztottak. Szekszárd—Belgrád—Szófia Az elmúlt év őszén a szekszárdi Garay János Ál'alános Gimnázium földrajzi szakköre jól sikerült bulgár kiállítást rendezett, amelyet bemu attak a megye más iskoláiban is. Ennek hatására vették fel a kapcsolatot a bulgár fiataloklcal, s mos; a szófiai 18-as Vlko Cservenkov középiskola tanulói 3 hétre meghívták megyénk diákjait Bulgáriába. A szekszárdi gimnázium földrajzi szakkörének tagjain kívül a megye 6 iskolájából egy-egy kiváló tanuló, 3 kísérő tanár és a kirán­dulás vezetője, Pataki József gimnáziumi tanár vesz részt a balkáni utazáson. Július 4-én indulnak a tanulmányi kirándulás résztvevői Szekszárdról Belgrádon keresztül Szófiába, majd a tenger­partra. U közben megtekintik a híres Sztálin vízgyűjtőt, ellá­togatnak Plovdivba, Burgaszba és a festői Timovóba. A ter­vek szerint megmásszák Szófia „Kálvária hegyét”, a 2300 mé­teres Vitosát és a közel 3000 méteres Musz-Alát. (Sztálin- csúcs), amely a Balkán legmagasabb pontja. A kirándulók július 23-án érkeznek vissza Magyarországra egy bulgár diáki csoporttal együ t. A bulgár fiatalok budapesti és balatoni tar­tózkodásuk után ellátogatnak a vendéglátó megye székhe­lyére, Szekszárdra is. Egyelik a répát, fogasoíják a kukoricát Megkezdték a silózást A kajdacsi Búzakalász Terme­lőszövetkezet tagjai összesen 620 holdon gazdálkodnak. Munkájuk ban mindig arra törekedtek, hogy kifogástalanul és időben elvégezzék a tennivalókat. Kiss István elvtárs a termelő szövetkezet könyvelője arról ér­tesítette szerkesztőségünket, hogy termel'szövetkezetükben jól halad a munka, szorgrlmasan dolgoznak a tagok. Befejezték eddig 10 holdon a dohánypalán tárást, 5 holdon a cukorrépa. 10 holdon a borsó sarabolását, hat holdon a burgonya kapálását. Pénteken kezdték meg összesen 110 hold kukorica területükön a küllős kapálást. A kajdacsi Búzakalász terme­lőszövetkezet tagjai nemcsak a növényápolással igyekeznek, gon dóinak állatállományuk silóta­karmánnyal való el’átására. Hol­nap kezdik meg 250 köbméter zöld silótakarmány készítését. A Sárközi Állami Gazdaság­ban 30, az Alsóleperdi Állami Gazdaságban 70, a Fomádi Állami Gazdaságban pedig 40 holdon fejezték be a répa egye- lését és a Fornádi Állami Gaz­daságban 12 holdon a burgonya első kapálását. A répaegyelésen és a burgo­nya kapálásán kívül a megye állami gazdaságai megkezdték és mintegy 2000 holdon befe­jezték a kukorica első növény- ápolását rotációs kapával és fogassal. A begyűjtési hivatal jelenti A szekszárdi járási begyűj­tési hivatal a napokban érté­kelte a járás termelőszövetke­zeteinek begyűjtési tervteljesí­tését az éves tervhez viszo­nyítva. Az értékelés alapján állat- és állati termék beadását az első csoportból a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet 68.9 százalékra teljesítette és ezzel első helyen áll. I A második csoport első helye zettje a mözsi Úttörő Tsz 62.5, a harmadik csoport első helye­zettje a fácánkerti Vörös Haj­nal Tsz 123, a második helye­zett pedig a faddi Uj Élet Tsz 90 százalékos teljesítéssel. Víztorony épül Tamásiban a község vízellátásának megjaví­tása érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents