Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

.«.1956 13.­Tolnai jNA#E6 y Hozzászólások a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Ipari üzemet kérünk a megyeszékhelyre A második ötéves terv irány­elveinek tervezeté célul tűzi ki az ország további iparosítá­sát. Javaslom, hogy a tervezett ipari üzemeket területileg úgy osszák el, hogy abból Tolna megye is részesüljön, mégpe­dig nagyobb mértékben, mint az első ötéves terv idején. Megyénk — iparilag nagyon elmaradott megye ami megmu tatkozik a megye lakosságának szociális összetételében, lakos­ságnak mindössze 2.38 száza­léka ipari munkás. Ez az össze­tétel kihat politikai, gazdasági, társadalmi életünk fejlődésére, a megye mezőgazdaságának — szocialista átalakítására. Hiány zik az az erő, az ipari munkás­ság, mely követelménye népi demokratikus hatalmunk to­vábbi erősödésének. Tolna me­gye, ha nagyobb iparral rendel­keznék, nagyobb mértékben tudna hozzájárulni az ország további felemelkedéséhez. Elsősorban Szekszárdra, me­gyénk székhelyére gondolok, ahol nincs jelentősebb ipari üzem. Szekszárdon az első ötéves terv időszaka alatt egy hatal­mas gyártelep épült, nagy csar­nokokkal, amelynek építésére, több, mint ötvenmillió forintol fordított államunk, a gyapot- egrenáló. Ez a gyártelep jó­formán teljesen kihasználatla­nul áll, egy részében textil­nyersanyagokat raktároznak, az ország különböző részein lé­vő textilüzemeket látják innen el nyersanyaggal. Ez minden­képpen kedvezőtlen, az ilyen nyersanyagokat az üzemekhez közelebb, de mindenesetre az ország központibb, jobb közle­kedési összeköttetésekkel ren­delkező részén kellene tárolni. Ezt a gyártelepet az eddigi­nél sokkaj jobban fel lehetne használni. Az üzem területére be van vezetve az iparvágány, így a szállítás könnyen megold ható a hatalmas csarnokokat jóformán csak gépekkel kelle­ne megtölteni. Területe akkora, hogy mintegy háromezer-há- romezerötszáz dolgozót lehetne itt foglalkoztatni. Az irányel­vek szerint a beruházásoknak az első ötéves tervnél jóval na­gyobb hányada kell, hogy gépi beruházás legyen. E feltételek­nek megfelel ez a gyártelep. Létesíteni lehetne benne egy­idejűleg több üzemet is az egyes épület-egységek könnyen elválaszthatók egymástól. Az irányelvek szerint a má­sodik ötéves terv időszakában négy farostlemezgyárai és két forgácslemezgyárat kell építe­ni. Ezek közül az egyiket itt Szekszárdon, a gyapotegrená- lóban lehetne létesíteni. Tolna megyében — és a szomszédos megyékben — sok az erdő, ahol évente rengeteg fahulladék vész kárba. Ezt a létesítendő gyárban lehetne feldolgozni. Véleményem szerint alkalma­sak a helyiségek ruhagyár, konfekcióüzem létesítésére is. (Az irányelvek szerint a kon­fekcióáruk termelését 28 száza­lékkal kell növelni az ötéves terv időszaka alatt.) Öt kender­gyár van a megyében. Ezek ter­mékeit az ország távolabbi ré­szében dolgozzák fel, ami a szállítási költségek miatt, meg­drágítja a termelést. A Szek­szárdon létesítendő kender, fonó — esetleg szövő — üzem kiküszöbölné a nagy szállítási költségeket, mind a nyers­anyag, félkészáru szállításnál, mind a készáruszállításnál. — Gyorsabban könnyebben men­ne a mezőgazdasági lakosság kenderáruval való ellátása. Az országban működő mér­leggyárak nem tudják a meg­növekedett belföldi és export­igényeket kielégíteni. Itt Szek­szárdon egy kiskapacitású mér­legüzem működik, amely csak javításokkal foglalkozik. Ez év­ben a Hódmezővásárhelyi Mér­leggyár tudomásunkra hozta, hogy három-négymillió forint termelési értékben gyárthat­nánk az ő profiljában volt tize­desmérlegeket, ilyen mérlegeket jelenleg az országban nem gyár. tanak.A Szekszárdi Vasipari Vál lalat 60.000 darab export-kerti- székre kapna megrendelést, ha lenne megfelelő üzeme hozzá. Mindezt meg lehetne valósíta­ni a gyapotegrenáló egyik csarnokában. Megyénk dolgozóinak — első sorban a megyeszékhely lako­sainak — régi vágya, hogy na­gyobb ipari üzem létesüljön Szekszárdon. Véleményem sze­rint jogos e kívánság. Szek- szárdról és környékéről tud­nánk biztosítani az új üzem, esetleg üzemek részére munka­erőt. Budapestről az elmúlt években több bizottság járt már itt, több alkalommal kaptunk Ígéretet ipari üzem létesítésére, elsősorban a gyapotegrenáló- nak épült üzem hasznosítására. Nagy kár származik abból, hogy ez a hatalmas költséggel épült üzem parlagon hever. — Azonban az ígéretekből eddigi nem lett semmi. Most azt kér­jük pártunk Központi Vezető­ségétől, hogy az irányelvek végleges kidolgozásánál vegye figyelembe kívánságunkat. IVANCSIK LAJOS a Megyei Pártbizottság J Ipari Osztályának vezetője. Ahol az olcsóbbá vált árucikkeket gyártják Két héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Miniszterta­nács határozatát, amely — Pártunk Központi Vezetőségének javaslata alapján — kimondja mintegy 6500 közszükségleti cikk árának leszállítását. A hónap eleje óta már a leszállí­tott áron vásárolhatnak e cikkekből a dolgozók. A kereskedelmi szerveket, vállalatokat nem érte megle­petésként az árleszállítás. A raktárakban olyan nagy kész­letek halmozódtak fel e cikkekből, hogy a lakosság igényeit az árleszállítás óta megnövekedett keresletet ki tudják elégí­teni. Sokakban azonban felmerül a kétség, nem fogynak-e ki a leszállított árucikkek az üzletekben? — Gyártja-e az ipar továbbra is e cikkeket? — Ezért látogattunk el néhány olyan üzembe, ahol ezeket a cikkeket gyártják, hogy meggyőződ- jünk róla, biztosítva van-e az ellátás ezekből a cikkekből. (> Bonyhádi Cipőgyár 1 Megvalósul megyénkben a második ötéves tervnek as a célkitűxése:, 1960-ra el hell érni, hosv az ország minden számottevő települése rendelkezzék mozival Elmondja: Rugási Endre, a Tolna megyei Mosiüsemi V. igazgatója ] Örömmel olvastam a Szabad Nép ápr. 27-i számában a ma­gyar népgazdaság fejlesztésé­nek, a második ötéves tervnek az irányelveit, amelyek ko­moly és szép feladatot je­lentenek mindenki számá­ra. — Megragadta a figyel-; memet az életszínvonal, a kul­túra és a tudománnyal foglal­kozó rész, s ezen belül az a mondat, amely azt mondja: „1960-ra el kell érni hogy az ország minden számottevő te­lepülése rendelkezzék mozi­val.” Mint a moziüzemi vállalat igazgatója, úgy érzem, hogy Tolna megyében is komoly fel­adatot kell végrehajtani. A mo­zik látogatottsága megyénkben évről évre emelkedő tendenciát mutat. Nincs az életnek olyan területe, ahonnét a film hiá­nyozna, életünk hatása igen nagymértékben megmutatkozik.. Megyénkben valamennyi vil­lannyal ellátott községben, ezen túlmenően két olyan köz­A film a mindennapi velejárója és nevelő ségben ,ahol nincs vilany, fo­lyik filmvetítés. 1960-ra a me­gye valamennyi községében lesz filmvetítés, sőt, a második ötéves terv végére még a ki­sebb településeket, termelőszö­vetkezeteket, állami gazdasá­gokat is ellátjuk mozival. Ed­dig hat községben nincs filmve­títés. Az új ötéves tervben az öt év alatt az előre elkészített előzetes terveink szerint tizen­egymillió 491.000 forintot aka­runk beruházni erre a célra. E tervek között szerepel normál kertmozik létesítése 3 helyen, 10 helyen keskeny kertmozik léte­sítése, valamint kis körzeti mo­zik átalakítása fix mozivá és keskeny mozik átalakítása nor­mál mozivá. A normál mozik létesítése komoly lépést jelent a falvak életében. A tervben szerepel a többi között Pince­hely, Döbrököz, Decs, Ujdomb- óvár, Tolnanémedi és Mözs. A gépi beruházás területén új mozigépeket kívánunk ismét beállítani mind normál, mind keskeny vonalon, körülbelül 40 darabot. Sok dolga volt az ünnepek előtti első munkanap reggelén Gunszt Mária dobozolónak. A szalagról lekerülő, minőségileg . osztályozott cipőket ugyanis ő rakja a dobozokba, előtte " azonban rájuk üti a márkát és az árat. Csütörtök reggel ugyanis át kellett állítani a márkabélyegzőket az új árakra. De mivel Gunszt Mária jól ossza be munkaidejét, előre dol­gozik, sok dobozcimke már előre le volt bélyegezve. Ezeken i most gyorsan át kellett javítani az árakat. „Szívesen végez- (i tem ezt a többletmunkát — mondja mosolyogva — hiszen én 11 is akarok venni az olcsóbb cipőkből.“ (i OJcsóbb lett a gyár legújabb gyártmánya, a goyservar- rott cipő is. Ebből ma már kétszerannyi a napi termelés, mint a múlt hónapban. Kilencezer párat készítenek május­ban belőle, a jövő hónap első két hetében pedig 6200 párat. Egyre több cipőre kerül már az „I. o.“ jelzés, a hónap első feleben a goyser-cipőknek — a 75 százalékos tervvel szem­ben — a 91 százaléka elsőosztályú. ' Egyébként mint Osztermayer elvtárs, a gyár igazga­tója mondja — valamennyi olyan gyártmányunknak, mely nagymennyiségben, futószalagon készül, lement az ára. Az elsoosztalyú goyser-cipő ára 375 forintról 325 forintra csök- kent, a férfi száras cipő 217 forint helyett 185 forintért kap- hato Az egyik szalagon most álltak át a gumitalpas női fél­cipők gyartasara — napi 800 párat készítenek belőle — melv- f nek ara 149.50 lorintról 135 forintra csökkent. . -.ABo?yhádi Cipös:yár dolgozói tehát eredményesen mun- f kajkodnak azon, hogy az árleszállítás után ne fogyjanak ki az olcsóbba lett cipók a raktárakból, a kereskedelem állan- uoan kapja az utánpótlást. Tolnai Textilgyár- , Néhány évvel ezelőtt még nem nagyon lehetett látni az reniem ", taríanszött zsebkendőt. Ma már olyan készlettel ,“““a kereskedelem, hogy ennek a cikknek is le le- hetett szállítani az arat. Két évvel ezelőtt kezdte meg a Tol- ai Textilgyar a zsebkendők szövését, exportra és belföldi hogvTeTkThiagyrÍSf,?,gyár munkájá«ak is köszönhető, hogy e cikkből megfelelő készlet áll rendelkezésre. A minő­? javitasanak, az önköltség csökkentésének a következ­rr!níSe’, h°gy P,e í!a"1 a férfi tarkánszőtt nyüstös zsebkendő ara 18 forintról 14 forintra csökkent. A gyárban továbbra is — 20 gépen folvik a zsebként gyartasa. Negyedévenként mintegy 350 000 darabot készíte­. y°bJ> Pamutárunak, főkép a konfekcionált cikkeknek is csökkent az ara. A 60—80 forinttal olcsóbbá vált ballonkabá­tok anyagai is itt készítik. A leszállított árucikkekből azon- ban olyan nagy készlet áll a rendelkezésre, hogy a gyár az Ä',?rSSV“m* a Az új ötéves terv irányelvei­ből világosan látom, hogy az eddigi mennyiségi fejlesztésről a minőségi fejlesztésre kell át­térni. Meg kell javítani a me­gye területén a vetítések szín­vonalát, a műszaki berendezé­sek állapotát, el kell érni, hogy valamennyi mozi megfelelő számú ülőhellyel rendelkezzék és biztosítani kell, hogy me­gyénk dolgozói nyugodt, ké­nyelmes otthonra találjanak a moziban, hogy fáradságos napi munkájuk után felüdülést nyerjenek. Az új ötéves terv irányelvei szerint azok a feladatok, ame- i lyek vállalatunk előtt állanak, $ megvalósíthatók azért is, mert filmgyártásunk fejlődése lehe­tőséget biztosít a kulturális igények mozi vonalon történő kielégítésére. Úgy érzem, hogy az új irányelvek beigazolják Lenin elvtárs azon megállapí­tását: „Az összes művészetek kö zül számunkra legfontosabb a film.” Tejipari Vállalat A dolgozók javaslatai alapján módosították a Munka Törvénykönyv végrehajtási utasítását A Minisztertanács legutóbbi ülésén kiegészítették, illetve módosították a Munka Törvény könyv végrehajtási utasításá­nak több rendelkezését. A Mi­nisztertanács határozatához nagy segítséget adtak a dolgo­zók javaslatai. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsához és más szervekhez ugyanis számos jegyzőkönyv és jelentés érke­zett arról, hogy különféle mun_ kaüsyi kérdésekben, az igaz­gatók jogkörének gyakorlásá­ban, a munkafegyelem megszi­lárdításában nem bizonyultak kielégítőnek egyes régebbi in­tézkedések. Módosították például a végre haitási utasításnak azt a ré­szét, amely e'őíria, hogy a kollektív szerződéseket alá­írás előtt be kell mutatni az illetékes miniszternek és szakszervezetnek. Bebizonyosodott, hogy a kol­lektív szerződések aláírás előtti bemutatása késlelteti a szerződés életbelépését és háttérbe szo­rítja az igazgató és a helyi szak szervezeti szerv felelősségét. A kollektív szerződéseket ezentúl csak a vállalat igazgatójának és szakszervezeti bizottsági el­nökének aláírása után kell el­juttatni az illetékes miniszté­riumhoz és a szakszervezethez. Ugyanakkor a kollektív szerző­dések aláírásának időpontját a? eddigiektől eltérően, nem hatá­rozzák meg előre az egész or­szág területére, hanem eseten­ként külön-külön dönt az idő­pontról a szakterület minisztere és szakszervezeti szerve. A Minisztertanács iiatározata nagyobb jogkört ad egyes tanácsszerveknek. A tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatokkal kapcsolat­ban több olyan döntést hoz­hatnak a megyei és a megyei jogú tanácsok VB-elnökei, amilyen eddig csak a miniszte­rek joga volt. Ilyen a rendkí­vüli szabadság, a három hó­napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság, a magasabb személyi fizetés és az áthelyezés engedé­lyezése. A közhivatalok fizikai dolgozóinak szintén újat hoz a módosítás. A határozat hatály­balépése után a termelő üze­mekhez hasonlóan a közhivata­lok fizikai dolgozói is kapnak éjszakai pótlékot. A Munka Törvénykönyv vég rehajtási utasításának kiegészi tése alapján a MÁV-nál és a postánál is «létrehívják az egyeztető bizottságokat. Fegyel mi Határozat, munkaügyi viták esetén ugyanis eddig csak szol­gálati úton fellebbezhettek a MÁV és a posta dolgozói. A vállalatok igazgatói na­gyobb jogkört kapnak a mun kaiigyi kérdésekben. Egyebeken kívül az igazgatók fegyelmi úton járhatnak el egyes olyan esetekben, amelyek eddig csekély jelentőségük el­lenére bűncselekménynek szá­mítottak. A fegyelmi határozatok meg­hozásánál segítséget adnak majd a társadalmi bíróságok, amelyek felállítására szintén határozatot fogadott el a Minisztertanács és a SZOT. A társadalmi bíróság tagjait demokratikusan választják a vállalatok dolgozói. Feladata a dolgozók fokozottabb bevonása a társadalmi tulajdon védel­méért, a munkafegyelem meg­szilárdításáért folytatott harcba. A társadalmi bíróság azonban határozatot nem hoz, csak ja­vaslatot tesz a vállalat igazga­tójának a fegyelmi büntetésre. Végső fokon az igazgató mond­ja ki a fegyelmi határozatot, tehát a társadalmi bíróságok nem csorbítják a vállalatvezető jogkörét, hanem segítik mun­kájában. (MTI) Rendkívüli tűzesetek megyénkben A gyönki járásban az elmúlt hónapban hat olyan tűzeset volt, amelyet egy kivételével 12 éven aluli gyermekek követtek el. Egy esetben pedig 13 éves kis- J ( fiú volt az elkövető. Ilyen gyúj-(i togatások fordultak elő Tolna, némedi, Kalaznó, Kistormás és Kisszékely községekben, vala­mint a Nagytormási Állami Gaz­daságban. A gyújtogatás követ­keztében mintegy 29,000 forint értékű kár származott. A felme­rült károk mellett a tűzesetek emberáldozatot is követeltek. Ugyanis 1956. április 21-én Gyönkön a Gál János udvarában keletkezett tűz következtében a sertésól padlásán tartózkodó Gál István négy éves kisfia tűz_ halált szenvedett. Ajánlatos lenne, ha a felnőt­tek a gyújtóeszközöket olyan he lyeken tartanák, ahol a gyerme­kek nem félhetnének hozzá.Ezzel elkerülhető lenne, hogy mind a gazdáknak, mind az államnak kára származnék, és különösen elkerülhetővé válna, hogy a gyermekek meggondolatlansága következtében emberáldozat le­gyen a tűz martaléka. to. l í ('eSZa! ' as utan ugrásszerűén megnőtt a lakosság 7* tejtermekfogyasztasa. Hogyan elégítik ki a megnöve­kedett igényeket? — Erről beszélgetünk Radnai József elv- tarssal, a Tolna megyei Tejipari Vállalat Igazgatójával. ”Az árleszállítás óta különösen Szekszárdon nőtt meg a tejfogyasztás — mondja Radnai elvtárs. — Szekszárdon ko­rábban átlagosan napi 1800 liter tejet mértek ki a csarnokok­ban, most a fogyasztás 3000 liter körül van. Hogy a megnö­vekedett igényeket pasztőrözött tejből ki tudjuk elégíteni, Majoson helyezünk üzembe egy pasztőröző üzemet, így a gyors szállítást is biztosítani tudjuk, hogy Szekszárd ellátása- ban semmi fennakadás ne történjék.“ “ A vaj kivételével egyébként minden tejtermék ára csök­kent. Különösen az olcsóbb köményes sajt iránt nagy a keres­let, de többet rendelnek a népbolt és a földművesszövetkezeti üzletek más sajtféleségekből is. Ezért a mágocsi sajtüzemet \ teljes egészében kömény és óvári sajt gyártására állították át. Kölesden is, ahol eddig csak trappistát gyártottak, most ' óvári sajtot is készítenek. Bauer elvtárs, a Központi Sajtérlelő műszaki vezetője elmondja, hogy sok olyan községből kapnak rendelést, ahova eddig nem szállítottak sajtot, mint Váralja, Zomba, Nagy- kónyi községekbe. Az árleszállítás utáni tíz napban már fele­annyi sajtot szállítottak el, mint áprilisban egy hónap alatt. * ) Megyénk ipari üzemei tehát biztosítják azt, hogy az ár­leszállítás következtében ne állj'on elő áruhiány, továbbra is (i növekvő mennyiségben és bővülő választékban gyártják a le- (i szállított árucikkeket. * Szakmai szakértő bizottságokat alakít a KIOSZ A Tolna megyei KIOSZ Tit­kársága közli az érdekeltekkel, hogy a szekszárdi helyi csoport­nál Szekszárd, Rákóczi-u. 28. sz. alatt, valamint Tolnán és Tamá siban a KIOSZ helyi csoportnál szakmai szakértő bizottságok működnek, melyeknek hivatása, hogy a kisiparos és a megren­delő között felmerülő vitás ügyeket békésen, a kölcsönös megegyezés alapján intézzék el. A továbbiakban szervezés alatt áll szakmai szakértő bizottság a paksi, a dunaföldvári, a domb óvári és a bonyhádi helyi cso­portnál. Kérjük azokat, akik kisiparo­sokkal végeztetnek munkát és a munka ellen valami kifogás me­rülne fel, bizalommal keressék fel e bizottságokat. Tornyai György KIOSZ megyei titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents