Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-13 / 112. szám
1956 MÁJUS 13. TOLNAI NAPLÓ 5 az iícsényi tanácstagok tevékenysége az állanáé bizottságokban A nők baromfínevelési tanácskozásáról Öcsény községben jónéhány tanácstag vesz részt az állandóbizottságok munkájában, segíti a tanácsot különböző feladatok megoldásában. Részük van abban, hogy a sok gátló tényező ellenére is, elég jól haladnak a tavaszi munkák. Csupán egyes területeken akadályozza még a munkát az ottlevő víz. A tavaszi munkákat nagyban segítette a tanácstagok példamutatása. Az állandóbizottságok közül legjobban a pénzügyi tevékenykedik, amelynek elnöke Baka Sándor. Az állandóbizottság tevékenyen segíti a pénzügyi kérdések intézését — többek között a községpolitikai tervek megvalósítását is. Munkájuk eredményessége az is. hogy a tanácsülés a község fejlesztési hozzájárulásra 7 százalékot szavazott meg. Mindezek mellett rendszeresen felkeresik a gazdákat és szorgalmazzák a pontos adófizetést. A községfejlesztési terv megvalósításához így már hozzá is láthattak — javítják már egy kilométer hosz szúságban a dunai utat, amely régi gondja az őcsényieknek. Az ősszel tovább folytatják az út javítását. A többi állandóbizottságok is tevékeny munkát végeznek, főleg Deák Pál, Aranyos Julianna, Halász János iskolaigaz gató, Tóth Dánielné, Balogh László és Somorjai László tevékenykednek, segítik tanácsapparátus munkáját. A mező- gazdasági állandóbizottság is elvégzi a munkáját, de ennek a munkának jobbnak kellene lenni. Havonta megtartják ugyan az üléseket, de ennél többet kellene tenniök. A bizottság elnöke tsz-tag és az ülések előkészítésén, megtartásán kívül keveset foglalkozik az egyéni gazdák munkájával. Példamutató tanácstagok Ebben az évben Zomba község fejlesztésére mintegy 147 000 forintot fognak fordítani és ebből 60 000 forint értékű a társadalmi munka. A községfejlesztés keretén belül kerül megvalósításra a község jobb ivóvízzel való ellátása. A községnek mintegy kétharmad részén törpe vízmű fogja a vizet adni. A dolgozó parasztok társadalmi munkával megkezdték már a csövek részére az árkok ásását és a csövek kihordását. Megemlíthető többek között Lénárd Károly 12 holdas dolgozó paraszt, tanácstag, Újvári Gyula 12 holdas dolgozó paraszt VB.-tag. A törpevízmű megvalósítása a községben 64 000 forintba kerül, ebből a társadalmi munka mintegy 30 000 forint értékű. Antal Vilmos elvtárs VB-titkár nyilatkozata szerint május végéig szeretnék ezt a munkát befejezni. A terv szerint a 40 000 forint költséggel történő kultúrotthon kibővítését augusztus 20-ig szeretnék elvégezni. Ez év második hónapjában alakult meg Jó Szerencsét név alatt Nagymányok község első termelőszövetkezete. Azóta is 102 holdon 12 család 19 taggal dolgozik szorgalmasan. Az új termelőszövetkezet tagjainak nem a legkönnyebb a munkájuk, hiszen földjeik nagyon sok darabban vannak és emiatt traktorral nem tudtak dolgoztatni, összes tavasziakat kénytelenek voltak fogatos erővel elvetni. Ha ezt a tényt és eddig elért eredményeiket nézzük, ak kor jogosan megdicsérhetjük a tsz valamennyi tagját. — Szorgalmasan jöttek tagjaink dolgozni — mondotta Kovács István elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke. — Időben elvégeztük a behozott őszi gabonák tavaszi ápolását, a taMunkaegységenként 10 forint előleget osztottak Köztudomású nemcsak a csak a faddi termelőszövetkezetek tagsága körében, hanem az egész megyében is, hogy a faddi Uj Élet Termelőszövetkezet állatállománya sok jövedelmet biztosított már a tagoknak. Lubostyik János elvtárs, a tsz állattenyésztési brigádvezetője arról beszélt; „Ebben az évben különösen a tehenészetből jelentős pénzbevétele volt termelőszövetkezetünknek. A munkaegységekre kiosztott közel 56 000 forint is a tejpénzből van. Lehetővé vált, hogy havonként minden munkaegységre 10 forint előleget adjunk tagjainknak. Ezt az összeget folyamatosan biztosítani tudjuk. Jelenleg 7.5 liter tehenészetünk fejési átlaga, de a folyamatos zöldtakarmányozással ezt az átlagot 13 literre is fel tudjuk emelni. A napokban megkezdtük az őszi takarmánykeverék etetését. Amikorra ez a 10 holdas terület lefogy, megkezdjük az 5 holdon vetett úgynevezett Keszthelyi-keverék etetését, utána pedig a borsóval, napraforgóval és kukoricával vetett zöldet etetjük az állatokkal. A zöld futószalag biztosítva van egész decemberig. vasziak vetését. Egy héttel ezelőtt befejeztük már 17 holdon a kukorica vetését. Sajnos, csak 2 holdon tudtuk négyzetesen vetni a kukoricát, mivel földjeink több darabból állnak. Kapásterületünket felosztottuk a tagokra, úgy gondoltuk, hogy ez a módszer lesz majd a legjobb. Nem is csalódtunk és ma arról számolhatok be, hogy 3 hold cukorrépa és másfél hold takarmányrépa sarabolását be. fejeztük. Különösen a termelő- szövetkezet asszonytagjai végeztek jó munkát; így Bábel Ernőné, Verseci Istvánná és Balogh Gyuláné elvtársnők. Amíg a növényápolási munkákat, a kukorica kapálását, a répa egyelését és a többi mezei munkát nem tudjuk megkezdeni, addig elvégezzük a két istálló átalakítását, tatarozását. A második ötéves terv tervezete sok olyan célkitűzést jelöl meg a mezőgazdaság számára, amelynek megvalósítása a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségletét kell, hogy kielégítse. Az MNDSZ megyei elnöksége, a Megyei Mezőgazda- sági Igazgatósággal közösen tanácskozásra hívta össze a mezőgazdaság különböző területén dolgozó nőket. A baromfi nevelési tanácskozást 110 tsz és egyéni paraszt asszony részvételével a tenge- lici Petőfi Tsz-ben tartották meg a tsz pártszervezetének és vezetőségének meghívására. A tanácskozást Harmat József elvtárs a tsz párttitkára nyitotta meg. Ezt követően Takács Vilmos elvtárs, a mezőgazda- sági igazgatóság baromfitenyész tő szakelőadója tartott előadást a helyes baromfinevelés kérdéséről. Ismertette a baromfitenyésztés fejlett módszereit: mély almozást, ketreces nevelést stb. Értékes és hasznos tanácsokat adott a helyes takarmányozásra és betegségek elleni védekezésre vonatkozóan. Takács Mihályné, az MNDSZ megyei ágit. prop. titkára arról beszélt, mit kell tenni a nőknek, hogy a második ötéves terv tervezetének baromfitenyésztésére vonatkozó célkitűzései megvalósuljanak. Kiemelte: megyénkben különösen a Duna-, Sió- és Kaposmentén kitűnők az adottságok a víziszárnyasok tenyésztésére. Ezt azonban nem használják ki sem a tsz-ek, sem az egyéni gazdaságaink eléggé. Pedig hús- és zsírtermelésünk növeléséhez nagyban hozzájárulhatnának mind a tsz, mind az egyénileg dolgozó parasztasszonyok azzal, hogy baromfitelepük, portájuk fehéredne a soksok kacsától, libától. A hízott baromfi húsáért, májáért, tolláért igen jól fizet a külföld is. Hosnyánszky elvtárs, a tsz Kossuth-díjas elnöke ismertette a tsz fejlődését, eredményét, terveit. Á baromfitelep megnézésénél például elmondta, hogy nyolcszáznál több tenyészba- romfijuk van. Tavaly több mint 3000 baromfit tenyésztettek, de az adottságokat még így sem használták ki. — A baromfinevelés csak akkor kifizető, ha sokat tartunk. Ezért az idén összesen 6750 baromfit nevelünk. Ezzel a tavalyit megkétszerezzük. Ennek megfelelően bővítjük baromfitelepünket. Az asszonyok megcsodálták a kívül- ről-belülről gondosan tisztántar- tott baromfiólakat és a nagy lelkiismeretességgel és felelősséggel gondozott szép baromfiakat, amely Kovács Erzsi néni és a 16 éves Klein Kató jó munkáját dicséri. A résztvevők nagy érdeklődését mutatja az a sok jó hozzászólás is, amelyben elmondták eredményeiket, módszereiket és problémájukat. Fülöp Katalin, a tamási Vörös Szikra Tsz-ből például elmondotta, hogy tavaly 50 százalékos volt a csibék elhullása. Az idén ők is alkalmazták a mély almozást és a szabvány takarmányozást. Ezzel elérték, hogy az idén csak 4 százalék volt az elhullás. Tóth Benőné dunaföldvári egyéni dolgozó parasztasszony a jó takarmány kezeléséről beszélt. Vesztergombi Ferencné szekszárdi egyénileg dolgozó parasztasszony a liba és a pulyka nevelés hasznosságáról beszélt. „A pulyka sem fogyaszt több takarmányt, mint a csirke és sokkal nagyobb haszon van belőle. Egy tyúk 3 kilogrammos, a pulyka ugyanakkor 5—6 kg-ra nő meg.“ Stier Antalné a szekszárdi Béke Tsz-ből felszólalásában elmondotta: „hiba, hogy a tsz vezetősége a baromfitenyésztéssel nem sokat törődik. Többször szólt már, hogy sok kár lesz abból, ha a tyúkok, libák, kacsák 1 ólban vannak és összecsipkedik egymást. Tíz darab lúd ül már tojáson s ez is állandó gondot okoz, mivel nincsenek elkülönítve, egymás alól szedik ki a tojásokat. Ha deszkából, vagy lécből elválasztó rekeszt készítenének, nem kellene minden nap olvasgatni és visszarakni a tojásokat. A tanácskozás megerősítette bennem — mondotta —, hogy jobban harcoljak otthon a baromfi tenyésztésért, pedig már ott akartam hagyni, látva, hogy senki sem segíti munkámat.“ A nők baromfinevelési tanácskozása igen eredményes volt. Sok segítséget adott ahhoz, hogy7 a nők még eredményesebben dolgozzanak a baromfitenyésztés fejlesztéséért. Fejlődik Dombóvár Néhány adat az idei községpolitikai tervből. A községpolitikai tervek alapján Dombóvár nagyközség hatalmasat fejlődik a közeljövőben. Komoly feladatokat oldanak meg Dombóváron, amelyek egytől-egyig azt a célt szolgál- ják. hogy a dombóvári járás székhelyét szebbé, barátságosabbá tegyék. Nézzünk csak egy-két feladatot a sok közül. 137.000 forintot fordítanak a törpe vízműhálózat kiépítésére. A község útjainak, hídjainak lekövezése, illetve salakozás* mintegy 160.000 forintos költséggel készül el. Ezeken kívül a községpolitikai tervben megtalálhatók azok az összegek, beruházások, amelyek a kultúra, és a sport támogatására irányulnak. Az iskolákat 29.000 forint értékű szemléltető eszközökkel és bútorokkal látják el. A bölcsődét tatarozzák, és 10.000 forint értékű felszereléssel látják el Dombóvár lakói- nak, fiataljainak nagyobb szórakozási lehetőségét fogja biztosítani az 50.000 forintos költséggel épülő szabadtéri színpad, y továbbá egy képzőművészeti műterem. A sportolni vágyó fiatalság segítése és a sport megbecsülése úgy valósul meg, hogy a község középpontjában lévő röplabdapályát rendbehozzák és bekerítik. Kibővítik a strandfürdőt, így kisebb úszóversenyeket is lehet rendezni. A tanács tagjai a községpolitikai terv elkészítésénél gondoltak a kültelek lakóira is. Tatarozni fogják a nagykondái iskolát, kivezetik a hangoshíradót Tüske-pusztára továbbá a lakások felújítására mintegy 180.000 forintos költséggel járulnak hozzá. Ebben az évben 900.000 forintot fordítanak Dombóvár fejlesztésére és ezenkívül 514.000 forintot tesz ki a társadalmi munka. Már eddig is 30.000 forintos beruházással több ártézi- kutat építettek. Saját erőből bővítették a közvilágítást, a község középpontjában 10 darab ívlámpát szereltek fel. A községpolitikai tervek elkészítésénél és később a megvitatásánál nagyon sok és jó javaslat hangzott el, Non György tüskepusztai tanácstag javasolta a hangoshíradó felszerelését pusztájukban, ami megvalósításra is kerül. Berta István tanácstag javasolta a mezei utak javítását, több mezei kút ásását és így lehetne tovább sorolni a javaslatok százait, amelyek mind azt szolgálják, hogy Dombóvár rövid idő alatt a megye egyik legszebb községe legyen. IFJ. EGRI PÉTER, levelező. Szorgalmasan dolgoznak a nagymányokl Jó Szerencsét Tsz tagjai Szükség van a tsz-ben a középparasztok szakértelmére Tapasztalatok a decsi Búzakalászból Akkor válik meggyőzővé egy termelőszövetkezet a kívülállók előtt, ha tagjai szakértőén, jól gazdálkodnak, ha minél jobban ki tudják használni a föld termőképességét. Az egyéni dolgozó paraszt azért ragaszkodik még az egyéni gazdálkodáshoz, mert tudja, ismeri, mit tud termelni, milyen jövedelemre számíthat, „hogyan tudja forgatni magát”. A termelőszövetkezetben éppen ezért van szükség olyan gazdákra, akik „beszélni tudnak a földdel’’, hogy meggyőzzék a kívülállókat, — a közösben ugyanannyi munkával sokkal több lehet a jövedelmük, mint a maguk néhány hold földjén. Ezért van szükség arra, hogy a termelőszövetkezetekben az azelőtt jól gazdálkodó középparasztok megfelelő szerephez jussanak. 10—15 hold földön vi szonylag már nagyobb gazdálkodási lehetőségek vannak, nagyobb tapasztalatok, hogyan lehet jobb termést elérni, hogyan lehet a jószággal foglal- ialkozni. Ezért a termelőszövetkezetekben lehetőséget adnak arra, hogy a középparasztok megfelelően gyümölcsöztethessék tapasztalataikat. Természetesen, arrn ügyelni kell_ hogy csak a jó tapasztalatok érvényesüljenek, mert a középparasztok közül vannak, akik hajlamosak arra, hogy olyan könnyebb megoldást válasszanak, ami a közös gazdálkodás rovására megy. De ne vágjunk a dolgok elébe. Nézzük meg, milyen eredményeket ért el a gazdálkodásban a decsi Búzák lász Termelőszövetkezet. Jórészt középparasztok alakították meg a szövetkezetei 1952-ben azzal, hogy „majd mi megmutatjuk, hogyan kell a szövetkezetben gazdálkodni”. Sajnos, ez a túlzott középparaszti öntudat később sok hibának lett az oka. A későbbiek folyamán belépett kisparaszto- kat nem valami jó szemmel nézték napirenden voltak a né zeteltérések. A hajdani középparaszt tsz-tagok azzal döntötték a vitát maguk javára, „mi jobban értünk hozzá”. A télen például a jószágállomány, az ősszel pedig a jövedelem vallotta kárát annak, hogy az ő akartuk jutott érvényre. Tavaly ugyanis szorította őket a kukoricakapálás. Az elnököt helyettesítő Megyeri János, Németh György, Kerényi Pál könyvelő — alapító tagok —■ azt javasolták, adják ki a kukoricát egyénieknek harmados munkálásra. — Mit vesződjünk vele? Jobb lesz, ha kiadjuk. Sümegi József a volt kispa- rasztok, — és főleg az asszonyok — ebbe nem akartak bele egyezni. — Osszuk be máskép a munkákat, akkor bírunk a kukoricával is, szükségünk lenne magunknak is arra, amit harmadrészként kiadnánk. A községi pártvezetőség is tudomást szerzett erről, megpróbálta megváltoztatni ezt az elgondolást. És hogyan fogadták a szövetkezetben a hangadók? — Mi köze a pártszervezetnek a mi munkánkhoz? Különben is, a kívülállók is munkaegységre művelik meg a kukoricát. ősszel aztán a betakarításkor a kukoricatermés egyharmad részét ki kellett adni, amelyet észrevett a tagság zsebe, de megsínylett az állatállomány is. Lassan belátták tévedésüket, rájöttek hova vezethet, ha kizárólag csak az ő elgondolásuk érvényesül. De ez már a mult. Most nem is lenne helyes a decsi Búzakalászban középparaszt és kisparaszt tagokról beszélni. Tavaly óta kétszeresére növekedett a tagok száma, más, nagyobb lehetőségek vannak a gazdálkodásra. Megszűntek a tagok közti ellentétek, amelyben nagy része van a szövetkezet pártszervezetének — négy kommunistának, a párttitkárnak, Baros Gábor mezőgazdásznak is. Nemrég még úgy kellett neki kilesni, mikor tart ülést a szövetkezet vezetősége, mert nem hívták meg s habár szaktanácsát több nyíre meghallgatták, mégsem úgy végezték a munkákat. Azóta megváltozott már a vezetőség összetétele s a mezőgazdász szavának is súlya van a szövetkezetben. A szövetkezetben történt változásokra jellemző a munkaverseny is. Azelőtt, amikor erről szó esett, nem egy tagtól lehetett hallani: „Megszakadhatunk anélkül is.” Most viszont a szövetkezet tehenészei, fejőnői — Gamós József, Pintér Andrásné, Klézli Andrásné, Sümegi Józsefné — az Alkotmány Termelőszövetkezet tehenészeit hívták versenyre és vállalták, hogy a tehenenkénti 2200 liter tej helyett 2300 litert fejnek ki. A 12 liternél többet adó teheneket háromszor fejik, és részűre a zöld futószalagból biztosítanak kiegészítő takarmányt a nyár folyamán a legelő minőségétől függően. De nemcsak az állattenyésztők versenyeznek, hanem a növénytermelők is, miután meggyőződtek arról, hogy nem kell „megszakadni” és mégis többet lehet termelni. — Persze, egyre több munkát végez helyettük a gép. Sümegi József munkacsapata Farkas József munkacsapatával lépett versenyre, — a feltétel 32 mázsás kukorica, 200 mászás cukorrépa és 140 mázsás burgonyatermés. Ebben az évben minden lehetőség megvan arra, hogy a hozzáértő gazdálkodáson keresztül további előrehaladást érjen el a szövetkezet. Nem emlegetik most már a tagok „mikor még a magam gazdája voltam”, úgy dolgoznak, hogy az mindenkinek egyformán a hasznára váljék. A kilátások arra mutatnak, hogy az idén a tavalyinál jobb lesz a termés főleg a kalászosokból. Istállójukban 30 fejőstehén áll, 10—20 liter közt tejelő tehenek — tavaly a legjobb fejős csak 10 literes volt. Megjavult a munkafegyelem, mindenki igyekszik kivenni a részét a munkából, megszűnt az a vélemény, hogy „ott a nevem, a többit egye a fene, ahogyan van, lesz, ahogy lesz”. — Felelősséget érez a tagság a a munka és egymás iránt. Ha nem is tetszik valami egyiknek- másiknak a szövetkezet négy kommunistája igyekszik meggyőzni őket, hogy nincs igazuk ebben, vagy abban. Ha pedig úgy látják, hogy jó az elgondolás, vagy jogos a panasz, természetesen őket támogatják, — mert a szövetkezet, a közösség érdeke mindennél előbbrevaló. Egészében véve, a decsi Búzakalász Termelőszövetkezet hatalmas fejlődést ért el — a hibák ellenére is — és további fejlődés áll előtte, komoly változás — de ez majd az ősz folyamán dől el.
