Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

1956 MÁJUS 13. TOLNAI NAPLÓ 5 az iícsényi tanácstagok tevékenysége az állanáé bizottságokban A nők baromfínevelési tanácskozásáról Öcsény községben jónéhány tanácstag vesz részt az állan­dóbizottságok munkájában, segíti a tanácsot különböző feladatok megoldásában. Ré­szük van abban, hogy a sok gátló tényező ellenére is, elég jól haladnak a tavaszi mun­kák. Csupán egyes területe­ken akadályozza még a mun­kát az ottlevő víz. A tavaszi munkákat nagyban segítette a tanácstagok példamutatása. Az állandóbizottságok kö­zül legjobban a pénzügyi te­vékenykedik, amelynek elnö­ke Baka Sándor. Az állandó­bizottság tevékenyen segíti a pénzügyi kérdések intézését — többek között a községpoli­tikai tervek megvalósítását is. Munkájuk eredményessége az is. hogy a tanácsülés a község fejlesztési hozzájárulásra 7 százalékot szavazott meg. Mindezek mellett rendszere­sen felkeresik a gazdákat és szorgalmazzák a pontos adófi­zetést. A községfejlesztési terv megvalósításához így már hozzá is láthattak — ja­vítják már egy kilométer hosz szúságban a dunai utat, amely régi gondja az őcsényieknek. Az ősszel tovább folytatják az út javítását. A többi állandóbizottságok is tevékeny munkát végeznek, főleg Deák Pál, Aranyos Juli­anna, Halász János iskolaigaz gató, Tóth Dánielné, Balogh László és Somorjai László te­vékenykednek, segítik tanács­apparátus munkáját. A mező- gazdasági állandóbizottság is elvégzi a munkáját, de ennek a munkának jobbnak kellene lenni. Havonta megtartják ugyan az üléseket, de ennél többet kellene tenniök. A bi­zottság elnöke tsz-tag és az ülések előkészítésén, megtar­tásán kívül keveset foglalko­zik az egyéni gazdák munká­jával. Példamutató tanácstagok Ebben az évben Zomba köz­ség fejlesztésére mintegy 147 000 forintot fognak fordí­tani és ebből 60 000 forint ér­tékű a társadalmi munka. A községfejlesztés keretén belül kerül megvalósításra a község jobb ivóvízzel való ellátása. A községnek mintegy kétharmad részén törpe vízmű fogja a vi­zet adni. A dolgozó parasztok társa­dalmi munkával megkezdték már a csövek részére az árkok ásását és a csövek kihordását. Megemlíthető többek között Lénárd Károly 12 holdas dol­gozó paraszt, tanácstag, Újvári Gyula 12 holdas dolgozó pa­raszt VB.-tag. A törpevízmű megvalósítása a községben 64 000 forintba kerül, ebből a társadalmi munka mintegy 30 000 forint értékű. Antal Vil­mos elvtárs VB-titkár nyilatko­zata szerint május végéig sze­retnék ezt a munkát befejezni. A terv szerint a 40 000 forint költséggel történő kultúrotthon kibővítését augusztus 20-ig sze­retnék elvégezni. Ez év második hónapjában alakult meg Jó Szerencsét név alatt Nagymányok község első termelőszövetkezete. Azóta is 102 holdon 12 család 19 taggal dolgozik szorgalmasan. Az új termelőszövetkezet tagjainak nem a legkönnyebb a munká­juk, hiszen földjeik nagyon sok darabban vannak és emiatt traktorral nem tudtak dolgoz­tatni, összes tavasziakat kény­telenek voltak fogatos erővel elvetni. Ha ezt a tényt és eddig elért eredményeiket nézzük, ak kor jogosan megdicsérhetjük a tsz valamennyi tagját. — Szorgalmasan jöttek tag­jaink dolgozni — mondotta Ko­vács István elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke. — Időben elvégeztük a behozott őszi ga­bonák tavaszi ápolását, a ta­Munkaegységenként 10 forint előleget osztottak Köztudomású nemcsak a csak a faddi termelőszövetke­zetek tagsága körében, hanem az egész megyében is, hogy a faddi Uj Élet Termelőszövetke­zet állatállománya sok jövedel­met biztosított már a tagoknak. Lubostyik János elvtárs, a tsz állattenyésztési brigádvezetője arról beszélt; „Ebben az év­ben különösen a tehenészetből jelentős pénzbevétele volt ter­melőszövetkezetünknek. A munkaegységekre kiosztott közel 56 000 forint is a tejpénz­ből van. Lehetővé vált, hogy havonként minden munkaegy­ségre 10 forint előleget adjunk tagjainknak. Ezt az összeget fo­lyamatosan biztosítani tudjuk. Jelenleg 7.5 liter tehenészetünk fejési átlaga, de a folyamatos zöldtakarmányozással ezt az át­lagot 13 literre is fel tudjuk emelni. A napokban megkezd­tük az őszi takarmánykeverék etetését. Amikorra ez a 10 hol­das terület lefogy, megkezdjük az 5 holdon vetett úgynevezett Keszthelyi-keverék etetését, utána pedig a borsóval, napra­forgóval és kukoricával vetett zöldet etetjük az állatokkal. A zöld futószalag biztosítva van egész decemberig. vasziak vetését. Egy héttel ez­előtt befejeztük már 17 holdon a kukorica vetését. Sajnos, csak 2 holdon tudtuk négyzetesen vetni a kukoricát, mivel földje­ink több darabból állnak. Ka­pásterületünket felosztottuk a tagokra, úgy gondoltuk, hogy ez a módszer lesz majd a leg­jobb. Nem is csalódtunk és ma arról számolhatok be, hogy 3 hold cukorrépa és másfél hold takarmányrépa sarabolását be. fejeztük. Különösen a termelő- szövetkezet asszonytagjai vé­geztek jó munkát; így Bábel Ernőné, Verseci Istvánná és Balogh Gyuláné elvtársnők. Amíg a növényápolási munká­kat, a kukorica kapálását, a ré­pa egyelését és a többi mezei munkát nem tudjuk megkez­deni, addig elvégezzük a két is­tálló átalakítását, tatarozását. A második ötéves terv terve­zete sok olyan célkitűzést jelöl meg a mezőgazdaság számára, amelynek megvalósítása a la­kosság egyre növekvő élelmi­szerszükségletét kell, hogy kie­légítse. Az MNDSZ megyei el­nöksége, a Megyei Mezőgazda- sági Igazgatósággal közösen tanácskozásra hívta össze a mezőgazdaság különböző terü­letén dolgozó nőket. A baromfi nevelési tanácsko­zást 110 tsz és egyéni paraszt asszony részvételével a tenge- lici Petőfi Tsz-ben tartották meg a tsz pártszervezetének és vezetőségének meghívására. A tanácskozást Harmat József elvtárs a tsz párttitkára nyitot­ta meg. Ezt követően Takács Vilmos elvtárs, a mezőgazda- sági igazgatóság baromfitenyész tő szakelőadója tartott előadást a helyes baromfinevelés kérdé­séről. Ismertette a baromfite­nyésztés fejlett módszereit: mély almozást, ketreces neve­lést stb. Értékes és hasznos ta­nácsokat adott a helyes takar­mányozásra és betegségek elle­ni védekezésre vonatkozóan. Takács Mihályné, az MNDSZ megyei ágit. prop. titkára arról beszélt, mit kell tenni a nők­nek, hogy a második ötéves terv tervezetének baromfite­nyésztésére vonatkozó célkitű­zései megvalósuljanak. Ki­emelte: megyénkben különösen a Duna-, Sió- és Kaposmentén kitűnők az adottságok a vízi­szárnyasok tenyésztésére. Ezt azonban nem használják ki sem a tsz-ek, sem az egyéni gazdaságaink eléggé. Pedig hús- és zsírtermelésünk növelé­séhez nagyban hozzájárulhat­nának mind a tsz, mind az egyénileg dolgozó parasztasszo­nyok azzal, hogy baromfitele­pük, portájuk fehéredne a sok­sok kacsától, libától. A hízott baromfi húsáért, májáért, tol­láért igen jól fizet a külföld is. Hosnyánszky elvtárs, a tsz Kossuth-díjas elnöke ismertette a tsz fejlődését, eredményét, terveit. Á baromfitelep megné­zésénél például elmondta, hogy nyolcszáznál több tenyészba- romfijuk van. Tavaly több mint 3000 baromfit tenyésztettek, de az adottságokat még így sem használták ki. — A baromfi­nevelés csak akkor kifizető, ha sokat tartunk. Ezért az idén összesen 6750 baromfit neve­lünk. Ezzel a tavalyit megkét­szerezzük. Ennek megfelelően bővítjük baromfitelepünket. Az asszonyok megcsodálták a kívül- ről-belülről gondosan tisztántar- tott baromfiólakat és a nagy lelkiismeretességgel és felelős­séggel gondozott szép baromfi­akat, amely Kovács Erzsi néni és a 16 éves Klein Kató jó munkáját dicséri. A résztvevők nagy érdeklő­dését mutatja az a sok jó hoz­zászólás is, amelyben elmond­ták eredményeiket, módszerei­ket és problémájukat. Fülöp Katalin, a tamási Vörös Szikra Tsz-ből például elmondotta, hogy tavaly 50 százalékos volt a csibék elhullása. Az idén ők is alkalmazták a mély almozást és a szabvány takarmányozást. Ezzel elérték, hogy az idén csak 4 százalék volt az elhul­lás. Tóth Benőné dunaföldvári egyéni dolgozó parasztasszony a jó takarmány kezeléséről be­szélt. Vesztergombi Ferencné szekszárdi egyénileg dolgozó parasztasszony a liba és a pulyka nevelés hasznosságáról beszélt. „A pulyka sem fo­gyaszt több takarmányt, mint a csirke és sokkal nagyobb ha­szon van belőle. Egy tyúk 3 kilogrammos, a pulyka ugyan­akkor 5—6 kg-ra nő meg.“ Stier Antalné a szekszárdi Béke Tsz-ből felszólalásában elmondotta: „hiba, hogy a tsz vezetősége a baromfitenyésztés­sel nem sokat törődik. Többször szólt már, hogy sok kár lesz abból, ha a tyúkok, libák, ka­csák 1 ólban vannak és össze­csipkedik egymást. Tíz darab lúd ül már tojáson s ez is ál­landó gondot okoz, mivel nin­csenek elkülönítve, egymás alól szedik ki a tojásokat. Ha desz­kából, vagy lécből elválasztó rekeszt készítenének, nem kel­lene minden nap olvasgatni és visszarakni a tojásokat. A ta­nácskozás megerősítette ben­nem — mondotta —, hogy job­ban harcoljak otthon a baromfi tenyésztésért, pedig már ott akartam hagyni, látva, hogy senki sem segíti munkámat.“ A nők baromfinevelési ta­nácskozása igen eredményes volt. Sok segítséget adott ah­hoz, hogy7 a nők még eredmé­nyesebben dolgozzanak a ba­romfitenyésztés fejlesztéséért. Fejlődik Dombóvár Néhány adat az idei községpolitikai tervből. A községpolitikai tervek alapján Dombóvár nagyközség hatalmasat fejlődik a közeljövőben. Komoly feladatokat olda­nak meg Dombóváron, amelyek egytől-egyig azt a célt szolgál- ják. hogy a dombóvári járás székhelyét szebbé, barátságo­sabbá tegyék. Nézzünk csak egy-két feladatot a sok közül. 137.000 forintot fordítanak a törpe vízműhálózat kiépíté­sére. A község útjainak, hídjainak lekövezése, illetve salako­zás* mintegy 160.000 forintos költséggel készül el. Ezeken kívül a községpolitikai tervben megtalálhatók azok az össze­gek, beruházások, amelyek a kultúra, és a sport támogatá­sára irányulnak. Az iskolákat 29.000 forint értékű szemléltető eszközökkel és bútorokkal látják el. A bölcsődét tatarozzák, és 10.000 forint értékű felszereléssel látják el Dombóvár lakói- nak, fiataljainak nagyobb szórakozási lehetőségét fogja biztosí­tani az 50.000 forintos költséggel épülő szabadtéri színpad, y továbbá egy képzőművészeti műterem. A sportolni vágyó fiatalság segítése és a sport megbecsü­lése úgy valósul meg, hogy a község középpontjában lévő röp­labdapályát rendbehozzák és bekerítik. Kibővítik a strand­fürdőt, így kisebb úszóversenyeket is lehet rendezni. A tanács tagjai a községpolitikai terv elkészítésénél gon­doltak a kültelek lakóira is. Tatarozni fogják a nagykondái iskolát, kivezetik a hangoshíradót Tüske-pusztára továbbá a lakások felújítására mintegy 180.000 forintos költséggel járul­nak hozzá. Ebben az évben 900.000 forintot fordítanak Dombóvár fej­lesztésére és ezenkívül 514.000 forintot tesz ki a társadalmi munka. Már eddig is 30.000 forintos beruházással több ártézi- kutat építettek. Saját erőből bővítették a közvilágítást, a község középpontjában 10 darab ívlámpát szereltek fel. A községpolitikai tervek elkészítésénél és később a megvitatá­sánál nagyon sok és jó javaslat hangzott el, Non György tüske­pusztai tanácstag javasolta a hangoshíradó felszerelését pusz­tájukban, ami megvalósításra is kerül. Berta István tanácstag javasolta a mezei utak javítását, több mezei kút ásását és így lehetne tovább sorolni a javaslatok százait, amelyek mind azt szolgálják, hogy Dombóvár rövid idő alatt a megye egyik leg­szebb községe legyen. IFJ. EGRI PÉTER, levelező. Szorgalmasan dolgoznak a nagymányokl Jó Szerencsét Tsz tagjai Szükség van a tsz-ben a középparasztok szakértelmére Tapasztalatok a decsi Búzakalászból Akkor válik meggyőzővé egy termelőszövetkezet a kívülállók előtt, ha tagjai szakértőén, jól gazdálkodnak, ha minél jobban ki tudják használni a föld ter­mőképességét. Az egyéni dol­gozó paraszt azért ragaszkodik még az egyéni gazdálkodáshoz, mert tudja, ismeri, mit tud ter­melni, milyen jövedelemre szá­míthat, „hogyan tudja forgatni magát”. A termelőszövetkezet­ben éppen ezért van szükség olyan gazdákra, akik „beszélni tudnak a földdel’’, hogy meg­győzzék a kívülállókat, — a közösben ugyanannyi munká­val sokkal több lehet a jövedel­mük, mint a maguk néhány hold földjén. Ezért van szükség arra, hogy a termelőszövetkezetekben az azelőtt jól gazdálkodó közép­parasztok megfelelő szerephez jussanak. 10—15 hold földön vi szonylag már nagyobb gazdál­kodási lehetőségek vannak, nagyobb tapasztalatok, hogyan lehet jobb termést elérni, ho­gyan lehet a jószággal foglal- ialkozni. Ezért a termelőszövetkezetek­ben lehetőséget adnak arra, hogy a középparasztok megfe­lelően gyümölcsöztethessék ta­pasztalataikat. Természetesen, arrn ügyelni kell_ hogy csak a jó tapasztala­tok érvényesüljenek, mert a középparasztok közül vannak, akik hajlamosak arra, hogy olyan könnyebb megoldást vá­lasszanak, ami a közös gazdál­kodás rovására megy. De ne vágjunk a dolgok elébe. Néz­zük meg, milyen eredményeket ért el a gazdálkodásban a decsi Búzák lász Termelőszö­vetkezet. Jórészt középparasztok ala­kították meg a szövetkezetei 1952-ben azzal, hogy „majd mi megmutatjuk, hogyan kell a szövetkezetben gazdálkodni”. Sajnos, ez a túlzott középpa­raszti öntudat később sok hibá­nak lett az oka. A későbbiek folyamán belépett kisparaszto- kat nem valami jó szemmel nézték napirenden voltak a né zeteltérések. A hajdani közép­paraszt tsz-tagok azzal döntöt­ték a vitát maguk javára, „mi jobban értünk hozzá”. A télen például a jószágál­lomány, az ősszel pedig a jöve­delem vallotta kárát annak, hogy az ő akartuk jutott ér­vényre. Tavaly ugyanis szorította őket a kukoricakapálás. Az el­nököt helyettesítő Megyeri Já­nos, Németh György, Kerényi Pál könyvelő — alapító tagok —■ azt javasolták, adják ki a kukoricát egyénieknek harma­dos munkálásra. — Mit ve­sződjünk vele? Jobb lesz, ha kiadjuk. Sümegi József a volt kispa- rasztok, — és főleg az asszo­nyok — ebbe nem akartak bele egyezni. — Osszuk be máskép a munkákat, akkor bírunk a kukoricával is, szükségünk lenne magunknak is arra, amit harmadrészként kiadnánk. A községi pártvezetőség is tudomást szerzett erről, meg­próbálta megváltoztatni ezt az elgondolást. És hogyan fogad­ták a szövetkezetben a hang­adók? — Mi köze a pártszerve­zetnek a mi munkánkhoz? Kü­lönben is, a kívülállók is mun­kaegységre művelik meg a ku­koricát. ősszel aztán a betakarításkor a kukoricatermés egyharmad részét ki kellett adni, amelyet észrevett a tagság zsebe, de megsínylett az állatállomány is. Lassan belátták tévedésüket, rájöttek hova vezethet, ha kizárólag csak az ő elgondolá­suk érvényesül. De ez már a mult. Most nem is lenne helyes a decsi Búzakalászban közép­paraszt és kisparaszt tagokról beszélni. Tavaly óta kétszere­sére növekedett a tagok szá­ma, más, nagyobb lehetőségek vannak a gazdálkodásra. Meg­szűntek a tagok közti ellenté­tek, amelyben nagy része van a szövetkezet pártszervezeté­nek — négy kommunistának, a párttitkárnak, Baros Gábor mezőgazdásznak is. Nemrég még úgy kellett neki kilesni, mikor tart ülést a szövetkezet vezetősége, mert nem hívták meg s habár szaktanácsát több nyíre meghallgatták, mégsem úgy végezték a munkákat. Az­óta megváltozott már a vezetőség összetétele s a mezőgazdász szavának is súlya van a szövetkezetben. A szövetkezetben történt vál­tozásokra jellemző a munka­verseny is. Azelőtt, amikor er­ről szó esett, nem egy tagtól le­hetett hallani: „Megszakadha­tunk anélkül is.” Most viszont a szövetkezet tehenészei, fejő­női — Gamós József, Pintér Andrásné, Klézli Andrásné, Sümegi Józsefné — az Alkot­mány Termelőszövetkezet tehe­nészeit hívták versenyre és vállalták, hogy a tehenenkénti 2200 liter tej helyett 2300 litert fejnek ki. A 12 liternél többet adó teheneket háromszor fejik, és részűre a zöld futószalagból biztosítanak kiegészítő takar­mányt a nyár folyamán a lege­lő minőségétől függően. De nemcsak az állattenyész­tők versenyeznek, hanem a nö­vénytermelők is, miután meg­győződtek arról, hogy nem kell „megszakadni” és mégis többet lehet termelni. — Persze, egyre több munkát végez helyettük a gép. Sümegi József munkacsa­pata Farkas József munkacsa­patával lépett versenyre, — a feltétel 32 mázsás kukorica, 200 mászás cukorrépa és 140 má­zsás burgonyatermés. Ebben az évben minden lehe­tőség megvan arra, hogy a hoz­záértő gazdálkodáson keresztül további előrehaladást érjen el a szövetkezet. Nem emlegetik most már a tagok „mikor még a magam gazdája voltam”, úgy dolgoznak, hogy az mindenki­nek egyformán a hasznára vál­jék. A kilátások arra mutat­nak, hogy az idén a tavalyinál jobb lesz a termés főleg a ka­lászosokból. Istállójukban 30 fejőstehén áll, 10—20 liter közt tejelő tehenek — tavaly a leg­jobb fejős csak 10 literes volt. Megjavult a munkafegyelem, mindenki igyekszik kivenni a részét a munkából, megszűnt az a vélemény, hogy „ott a ne­vem, a többit egye a fene, aho­gyan van, lesz, ahogy lesz”. — Felelősséget érez a tagság a a munka és egymás iránt. Ha nem is tetszik valami egyiknek- másiknak a szövetkezet négy kommunistája igyekszik meg­győzni őket, hogy nincs igazuk ebben, vagy abban. Ha pedig úgy látják, hogy jó az elgondo­lás, vagy jogos a panasz, ter­mészetesen őket támogatják, — mert a szövetkezet, a közösség érdeke mindennél előbbrevaló. Egészében véve, a decsi Búza­kalász Termelőszövetkezet ha­talmas fejlődést ért el — a hi­bák ellenére is — és további fejlődés áll előtte, komoly vál­tozás — de ez majd az ősz fo­lyamán dől el.

Next

/
Thumbnails
Contents