Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-08 / 107. szám

1956 MÁJUS 8. TOLNAI NAPLÓ 3. Hozzászólások a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez A második ötéves terv v irányelv tervezetének megvitatása Nagyszokolyban Minden erőnkkel segítjük a falu kulturális felemelkedését a második ötéves tervben Elmondja Major Jót sej' medinai tanácselnök Pártunk és kormányunk ki­dolgozta és vitára bocsátotta a második ötéves tervet, hogy a dolgozók javaslataikkal tö­kéletesítsék, s így biztosítva legyen annak maradéktalan végrehajtása. Községünkben, miután a napilapokban meg­jelent a tervezet és a dolgo­zók elolvasták, tanácstagjaink körzeteikben összehívták vá­lasztóikat és együtt vitatták meg a tervezetet. A viták so­rán — tekintve, hogy a köz­ség lakosságának 90 százaléka földműveléssel foglalkozik, — nagy örömmel fogadták a me­zőgazdaság eddiginél is na- gyobbarányú gépesítését, ami ^ megkíméli az emberi erőt, de megkíméli a fogaterőt is. Az idei esztendőben dolgozó pa. rasztságunk 50 százaléka vé­geztetett talajmunkát a gép­állomással és nem kevés azok nak a száma sem, akik vonta­tóval hordatták ki a trágyát földjeikre. Ha a dolgozó parasztok a kis földeken már tapasztalják a gépi erő fölényét és a termés­hozamban annak eredményét, akkor bizonyára számot vet­nek magukban azzal, hogy mi lyen eredményeket lehet a gépek segítségével elérni a nagyüzemi gazdálkodásban és mennyivel magasabb jövedel­met biztosít a többtermés a termelőszövetkezetek tag­jainak. Beszéltek a viták során az / áruellátás megjavításáról is, A mázai általános iskola ta­nulói a nyár folyamán Cseh­szlovákiában, valamint Pécsett és Budapesten töltik napjaikat. A nyaraláshoz szükséges anyagi fedezetet többféle mun­kával teremtik elő. így példá­ul az iskola tanulói eddig 30 hold búzavetést tisztítottak ki. ezzel kapcsolatban az volt a vélemény, hogy olyan ruhá­zati cikkeket gyártsanak a gyáraink, ami megfelel a dol­gozók Ízlésének és emellett az anyag legyen tartós. Kifo­gásolták még a közszükségleti cikkek magas árait, erre azonban mintegy feleletül, meg jelent május 1-re a ruházati és közszükségleti cikkek árá­nak leszállítása, ami közsé­günkben, de bizonyára az egész országban is, nagy meg­elégedést váltott ki. Dolgo­zóink mindezekből látják, hogy pártunk és kormányunk nem üres ígéretekkel akarja a dolgozók bizalmát meg­nyerni, hanem be is váltja az ígéreteket. A tanácstagok megmagya­rázták választóiknak, hogy ehhez szorosan hozzátartozik az ötéves terv tervezetének az a pontja, amely a reálbé­rek és a dolgozó parasztság jövedelmének egyaránt 25 szá zalékos emelkedését tűzi ki célul. De megmagyarázták azt is, hogy parasztságunknak vi­szont végre kell hajtani a pártunknak azt a határozatát, amely szerint az 1956-os esz­tendőben 3 százalékkal emel­ni kell a terméshozamot, mert ennek arányában emelkedik a nemzeti jövedelem, s ezen keresztül a dolgozók élet- színvonala. TÓTH ILONA vb. titkár. Bencze István V. osztályos és Szabó János VIII. osztályos pajtások pedig részt vettek a faültetésben is. Mindezekért a munkákért bizonyos pénzösz- szeget kapnak, amit arra használnak fel, hogy nyári nap. jaikat kellemesebbé tegyék. Az ötéves terv időszakában Tolna megyében 108 művelő­dési otthon létesült. Az ottho­nok elosztási aránya azonban nem a legszerencsésebb, mert míg nagyobb helyeken több otthon is létesült, számos községben és településen ma sincs művelődési otthon; A második ötéves terv irány­elvei között szerepel a falu kulturális felemelkedésének kérdése is, s az irányelvek le­szögezik: „Jelentős előrehala­dást kell elérni a falu kultú- rális felemelkedésében. Meg kell javítani a kultúrotthonok tevékenységét, anyagi ellá­tottságát.” A második ötéves terv során a Tolna megyei műve­lődési otthonok számban alig gyarapodnak. — Elsősorban olyan helyeken építenek mű­velődési házat, ahol eddig semmiféle kulturális létesít, mény nem volt. Ezek közé tartozik Medina-szőlőhegy is, ahol jelenleg nemcsak kultúr­otthon nincs, de még a vil­lanyt sem vezették be. — A második ötéves terv irányelveit természetesen he­lyeseljük — mondja Major József medinai tanácselnök. — Mi a magunk részéről min­dent elkövetünk, hogy mi­nél jobban elősegítsük az öt­éves tervnek minden felada­tát, természetesen a falu kul­turális felemelkedésére vo­natkozó irányelveket is. Ezen a téren a Medina szőlőhegyi művelődési ház megvalósítá­sát tartjuk legfontosabbnak, mert ezen a 400 lakosú tele­pülésen, amely Medina köz­séghez tartozik, semmiféle kultúrális intézmény nincs. Azonban azt sem hallgathat­juk el, hogy éppen a Medina szőlőhegyi művelődési ház tér vének megvalósításával már eddig is nagyon sok nehéz­ségbe, akadályba ütköztünk. Medinán az elmúlt évben 127.000 forint értékű volt az a társadalmi munka, amit a község dolgozó parasztjai az utcák, járdák, dülőutak, ár­kok megjavítására fordítottak de ezeken kívül ugyancsak társadalmi munkában valósí­tották meg az egyik utca vil­lamosítását is. Most hasonló, képpen akarják felépíteni a Medina szőlőhegyi művelődé­si házat. A szükséges faanya­gon kívül 40.000 tégla van az építkezéshez. A községfejlesz­tési alap 60.000 forintot biz­tosít a munkákhoz, míg a többit társadalmi úton végez­nék el. — A terv megvalósításával rengeteg akadályba ütköztünk — mondja Major József VB- elnök. — Megtudtuk, hogy csak a megyei tervezőiroda tervei alapján építhetünk, az építést pedig csak állami vál­lalat végezheti, a társadalmi munka ellenére is. Én magam ebben az ügyben, — folytatja a tanácselnök — néhány hó­nap óta többszáz kilométeres utat tettem meg a különböző hivatalokhoz, azonban, mind. eddig eredménytelenül, mert rendeletek akadályozzák, — hogy ezt a fontos munkát meg kezdhessük. — A második ötéves terv irányelvei helyesek, — mond­ja Major József VB-elnök — s mi a saját terveinkkel is gazdagabbá, eredményesebbé akarjuk tenni. Ehhez azonban az is kell hogy a tanácsok az ilyen. tervek meg­valósításához szabadabb ke­zet kapjanak s ne akadályoz­hassák munkánkat különböző rendeletek. Csehszlovákiába mennek nyaralni a mázai ált. iskola tanulói Jövedelmünk fő forrása az állattenyésztés Elmondja: Loboda István tsx-elnök ]i| i már meggyőződtünk arról, hogy a termelő- saövetkezet közös vagyonát és a 1agok jólétét csak úgy lehet fokozni, ha a növénytermesz­tésen kívül kitűnő állatállo­mánnyal is rendelkezünk. Sa­ját példánkból tudjuk, hogy amikor két évvel ezelőtt nem a legjobb volt állattenyészté­sünk, akkor az nagyon meg­látszott az egy munkaegység, re jató részesedésen. Akkor, 1954-ben, 24 darabból állt a tehenészet és naponként egy- egy tehéntől alig fejtünk 4 liter tejet. Ez az alacsony tej­termelés nem annak volt a következménye, hogy takar- máayhiányunk lett volna, ha­nem teljesen a gondozók lelki ismeretlenségén múlott. A kö­vetkező évben, amikor a zsámbéki elnökképző iskolá. ról hazajöttem változtattunk ezen is. A tehenészetbe új gondozók kerültek, akik leg­fontosabb feladatuknak tar­tották a tejtermelés emelését. Törekvésüket siker koronáz­ta, míg 1954. áprilisában ha­vonta tejből 1500 forintunk volt, addig 1955 áprilisában ez az összeg tízszeresére emel kedett. Fontosnak tartottam ezt azért elmondani, mert a tehénállomány ugyanaz volt, a takarmányozás is, éppen csak új gondozók kerültek a tehenek mellé. Tejből jelenleg is jelentős bevételünk van havonta. — Ezenkívül mintegy 70.000 fo­rint bevételünk lesz még, — ugyanis 15 darab vágómarha híalalására kötöttünk szerző­dést. Itt minden esetben a továbbtenyésztésre nem alkal­mas, kevés tejet adó egyede- ket válogattuk ki, selejtez­tük ki. A legtöbb jövedelmünk volt eddig is és lesz ez­után is a sertéstenyésztésből: Leszállítottunk eddig 55 da­rab sonkasüldőt 95 kilós át­lagsúlyban, amelyért közel 100.0000 forintot kaptunk. El­adtunk 38 darab süldőt 85 darab választási malacot és hízottsertés beadási kötele­zettségünkből közel 50 mázsát teljesítettünk már. Természe. tesen gondoltunk a jövőévi hízónak valókról is. 160 da­rab süldőt válogattunk ki er­re a célra. Ebben az évben mintegy 315 darab választási malac kerül még eladásra. Közel 45.000 forint bevétel­re számítunk a juhállomány­ból. Eddig 12.000 forintot kap­tunk az eladott selejtbárá- nyokért. Ezenkívül a gyapjú­ért fogunk még jelentős ösz- szeget kapni. Termelési tervünk sze­rint ebben az évben az állat- tenyésztésből félmillió forint bevételünk lesz. Édemes te­hát nagyobb gondot fordítani az állattenyésztésre, hiszen a fáradság sokszorosan megté­rül. A második ötéves tervben termelőszövetkezetünk állat- tenyésztése terén a minőségi javítást tűzzük ki célul. A tehenészetben de a sertéste­nyésztésben is nagyobb ter­melőképességű állatokat kívá­nunk tartani. A nem megfe­lelő képességűeket éppen úgy, mint az idén is, kiselejtezzük és arra törekedünk, hogy csak a jó anyáktól származó utó­dokat neveljük fel. A jelenlegi sertésállomá­nyunk fehér hússertés és mangalica keverék. A sonka­süldő értékesítésre csak fehér hússertósfajta a megfelelő. Ezért ebben az évben közel 9000 forintért vásároltunk 2 darab törzskönyvezett fehér hússertés apaállatot. A ter­vünk ugyanis az, hogy jövő­re 100 darab sonkasüldőt ál­lítunk be és értékesítünk. A z állattenyésztés nem­csak azért fontos, mert évközben is készpénzhez jut­hatunk, hanem fontos a szer­vestrágya szempontjából is. Mi háromévenként valameny- nyi szántóterületünket trá­gyázni tudjuk, ami azt jelenti, hogy nagyobb termésátlagot tudunk elérni a gabona és takarmánynövények termesz, tésével. Eredményeinket lát­ják a kívülálló egyéni gazdák és az érdeklődés alapján az őszre nagyobb felfejlődésre számítunk. így gondolunk már most arra hogy a meg­növekedett területre meg­hagyjuk azt a hízómennyisé, get, amellyel beadási kötele­zettségünket teljesíteni kell. Termelőszövetkezetünk hat éve alakult és az elmúlt évek eredménye azt igazolja, hogy akkor válhat termelőszövet­kezetünk gazdagabbá, vala­mennyi tagnak akkor tudunk jobb életet biztosítani, ha nem hanyagoljuk el állatte­nyésztésünket. Végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát Pártunk Központi Vezetősé­gének 1955. évi júniusi határo­zata a terméseredmények 3 százalékos emelését állítja fel­adatul a mezőgazdaság elé. A községünkben működő „Ut a szocializmus felé“ Tsz tagsága és az egyénileg dolgozó parasz­tok hozzáláttak a határozat végrehajtásához. A határban eddig még nem tapasztalt lel­kes munka folyik. A tsz elve­tette a tavaszi korai vetésű nö­vényeket. Gyönyörűen zöldéi az árpa és a zab. Május 1-re már befejezték 400 hold őszi vetés fejtrágyázását és 130 hold négyzetes kuko­rica vetését. A lendületes munkából kiveszik részüket az asszonyok is. A tsz 72 asszonya közül hetven vállalt területet. Ez főképpen a nemrégen megalakult MNDSZ szervezet jó munkájának kö­szönhető. Lelkesen dolgoznak az egyé­nileg dolgozó fiarasztok is. A községi pártszervezet tag­jainak, a tanácstagoknak és a népfrontbizottsági tagok­nak a példamutatása maga után vonta a község egész dolgozó parasztságát. A tanács határozatot hozott, hogy „nem szabad megműve- letlen területnek lenni a köz­ség határában.“ Ezt a határoza­tot a falu végre is hajtotta. A községi pártszervezet is min­dent megtesz, hogy érvényt szerezzen a KV. határozatának. A dolgozók pedig fáradhatat­lan munkájukkal bizonyítják, hogy megértették, mit jelent e nagyjelentőségű határozat. Illés Lajos községi pártszervezet titkára Nak. Megyei Béketanácskozás Szekszárdim A Megyei Békebizottság, a Hazafias Népfront és az MNDSZ rendezésében béke­tanácskozás volt szombaton Szekszárdon, amelyen részt vet tek a i>árt és állami vezetőkön kívül a megye békeharcosai, mintegy 200-an. A tanácsko­zást Mónus István országgyű­lési képviselő nyitotta meg, — majd a beszámolót Rattkó An­na elvtánsnő, az Országos Béke- tanács alelnöke tartotta. A be­számolója két fontos problémát érintett: A leszereléssel és a stockholmi Béke Világtanács legutóbbi határozataival foglal­kozott. Részletesen elemezte a mai nemzetközi helyzetet és rá­mutatott arra, hogy a még meg lévő feszültségért a nyugati ve­zetőket terheli a felelősség. Az előadásában beszélt még a le­szerelési albizottság munkájá­ról a béke lehetőségeiről, a szovjet államférfiaknak a békéért vívott harcáról Ezek után feltette a kérdést, hogy a magyar békemozgalom megtett-e mindent a béke érdé. kében? Válaszában rámutatott, hogy a magyar békeharcosok sokat tettek a békéért, de még bőven akad tennivaló: „Szük­séges minden tömegszervezet megnyerése annak érdekében, hogy aktív munkát fejtsenek ki az emberek között, azok kö­zött, akik eddig még kívülma. radtak a békemozgalmon’’, — mondotta. A beszámoló elhangzása után többen hozzászóltak: egyetér­tettek valamennyien abban, — hogy béke kell az emberiség­nek s a békéért vívott harcot minden erővel támogatják. A református és a katolikus egy­ház képviselői is kijelentették: a béke mellé állanak és a béke ügyéért munkálkodnak. Orbán János elvtárs, a Me. gyei Pártbizottság részéről szólt! hozzá. A hozzászólásban meg­említette, hogy az elmúlt 10 év eredményei azért valósulhattak meg, mert béke volt. A máso­dik ötéves terv célkitűzései is csak akkor válhatnak valóra, ha béke lesz. Kérte a jelenlevő­ket, hogy a tanácskozáson el­hangzottakat juttassák el a me­gye minden, dolgozójához. Végezetül megjutalmazták a megye kiváló békeharcosait. — Arany jelvényt kaptak: Mónus István, Nagy Sándor, Kacsó Béla, Tóth György. Ezüstjel­vényt viselhetnek: Eszenyi An- talné, Varga Sándor, Bajcsi János Kengyel Pál, Bardócz László és Koppány József. Valóra váltják adott szavukat a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói Az év elején a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is megtették az éves terv túlteljesítésére szóló szocialista kötelezettség­vállalásaikat. Ma már arról számolhatnak be, hogy eredmé­nyes munkát végeznek a fel­ajánlások teljesítése terén. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az éves termelési tervet értékben 1,14 százalékkal túl­teljesítik. Az első negyedév eredménye: 1,2 százalék túltel­jesítés. Az első negyedévben a vállalás szerint ezer pár újfajta goyser-cipőt kellett volna ter­ven felül gyártani, melynek ér. téke 116 000 forint. Ténylegesen 1191 pár 134 000 forint értékű goyser-cipő készült a negyed­évi terven felül. A karbantartók vállalták va­lamennyi munkafeltétel idő­beni biztosítása mellett, hogy felújítás és beruházás jellegű futószalag építési és átalakítási munkákat fognak végezni, melyeknek tervezett értéke 100 000 forint. Jazzel szemben már az első negyedévben 85 000 forint értékű ilyen mun­kát végeztek. Az éves tervben előírt 90,5 százalékos ráfordítási hányad 1,5 százalékos csökkentésével 1,200.000 forint terven felüli nyereség elérését vállalták az üzem dolgozói. Ténylegesen már az első negyedévben 3,4 százalékos csökkentést értek el, az ebből származó terven felüli nyereség több mint hatszázezer forint. Itt különösen jó ered­ményt értek el a dolgozók az anyagtakarékosságnáí, ahol egyénileg állnak egymással versenyben. Csupán kellék­anyagból több mint százhetven, ezer forint értékűt takarítottak meg. Lelkes verseny folyik az egyes üzemrészek között is. Az első negyedévben az alja­üzemi „Petőfi“ kör dolgozói lettek e versenyben az elsők és kapták meg az első helye­zettnek járó 3000 forint jutal­mait. Horváth József Dombóvár állomás dolgozói a második negyedéves terv túlteljesítéséért A pécsi igazgatóság „szíve“ Dombóvár állomás. Nem kö­zömbös tehát, milyen munka folyik ezen az állomáson, kü­lönösen most, amikor — bár még messze van az őszi nagy forgalom, de mi, pécsiek már­is benne vagyunk. Ezt bizo­nyítja az a forgalom, amit máris lebonyolítunk, mely az őszi forgalom idején is de- rekas munkát, nagyon ko­moly helytállást követel meg. Napi kocsiberakásunk a jobb idő beálltával egyre nő, az 1650 kocsiról 1810—1846 kocsira ugrott fel. Előfordul még olyan kocsirakás is, amire az őszi forgalom ideje alatt is ritkán volt példa, 1700—1800 egy nap alatt. Ezek nagy része természe­tesen igazgatóságunk gócállo­másán, Dombóváron keresztül bonyolódik le. Nagy feladat vár tehát Dombóvár állomás dol­gozóira. Érzik, tudják is ezt a dombóváriak és ezért hatá­rozták el, hogy az első negyed év sikertelenségei után a má­sodik negyedévben célul tű­zik ki az élüzem-f el tételek teljesítését. Ez mutatkozott meg az utóbbi termelési érte­kezleten is, ahol a brigádok — egymással vetélkedve — tet­ték meg felajánlásaikat május 1-re és a második negyedévi tervek túlteljesítésére. Komoly vállalások, ígéretek hangzottak el. De most nézzük meg, ini vált belőlük valóra. A három forgalmi brigád együttes eredménye például a tehervonatok átlagos terhelé­sénél 104 százalék, a kocsitar­tózkodási egységidő kiteljesíté­sénél 106 százalék, a kocsiki­futási tervnél 115, a kocsiki­használásnál 117, a rakodási időnél, feladásnál 128, leadásnál 130 százalék. Példát mutatott a DISZ-bri- gád, mely az élen halad, közü­lük is a legjobb Szabados Sán­dor és Szigeti Mátyás for­galmi szolgálattevők brigádja, átlagos kiteljesítési százalékuk 106. A jó eredmények eléréséhez nagymértékben járul hozzá a hatványozási módszerrel —• ahogy itt nevezik a „sémázás- sal“ való tolatás. Ebben külö­nösen Koch Henrik és brigádja jár elől. A gyorsteher összeállí­tásához korábban 120 percre volt szükség, most 80 perc alatt sokkal rendezettebben állítják össze. Ma már Magyar József tolatásvezető is — aki sokáig idegenkedett az új módszertől — kezdi belátni a sémá- zási módszer előnyeit és igyek­szik is elsajátítani. Várnai László MÁV igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents