Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-08 / 107. szám
1956 MÁJUS 8. TOLNAI NAPLÓ 3. Hozzászólások a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez A második ötéves terv v irányelv tervezetének megvitatása Nagyszokolyban Minden erőnkkel segítjük a falu kulturális felemelkedését a második ötéves tervben Elmondja Major Jót sej' medinai tanácselnök Pártunk és kormányunk kidolgozta és vitára bocsátotta a második ötéves tervet, hogy a dolgozók javaslataikkal tökéletesítsék, s így biztosítva legyen annak maradéktalan végrehajtása. Községünkben, miután a napilapokban megjelent a tervezet és a dolgozók elolvasták, tanácstagjaink körzeteikben összehívták választóikat és együtt vitatták meg a tervezetet. A viták során — tekintve, hogy a község lakosságának 90 százaléka földműveléssel foglalkozik, — nagy örömmel fogadták a mezőgazdaság eddiginél is na- gyobbarányú gépesítését, ami ^ megkíméli az emberi erőt, de megkíméli a fogaterőt is. Az idei esztendőben dolgozó pa. rasztságunk 50 százaléka végeztetett talajmunkát a gépállomással és nem kevés azok nak a száma sem, akik vontatóval hordatták ki a trágyát földjeikre. Ha a dolgozó parasztok a kis földeken már tapasztalják a gépi erő fölényét és a terméshozamban annak eredményét, akkor bizonyára számot vetnek magukban azzal, hogy mi lyen eredményeket lehet a gépek segítségével elérni a nagyüzemi gazdálkodásban és mennyivel magasabb jövedelmet biztosít a többtermés a termelőszövetkezetek tagjainak. Beszéltek a viták során az / áruellátás megjavításáról is, A mázai általános iskola tanulói a nyár folyamán Csehszlovákiában, valamint Pécsett és Budapesten töltik napjaikat. A nyaraláshoz szükséges anyagi fedezetet többféle munkával teremtik elő. így például az iskola tanulói eddig 30 hold búzavetést tisztítottak ki. ezzel kapcsolatban az volt a vélemény, hogy olyan ruházati cikkeket gyártsanak a gyáraink, ami megfelel a dolgozók Ízlésének és emellett az anyag legyen tartós. Kifogásolták még a közszükségleti cikkek magas árait, erre azonban mintegy feleletül, meg jelent május 1-re a ruházati és közszükségleti cikkek árának leszállítása, ami községünkben, de bizonyára az egész országban is, nagy megelégedést váltott ki. Dolgozóink mindezekből látják, hogy pártunk és kormányunk nem üres ígéretekkel akarja a dolgozók bizalmát megnyerni, hanem be is váltja az ígéreteket. A tanácstagok megmagyarázták választóiknak, hogy ehhez szorosan hozzátartozik az ötéves terv tervezetének az a pontja, amely a reálbérek és a dolgozó parasztság jövedelmének egyaránt 25 szá zalékos emelkedését tűzi ki célul. De megmagyarázták azt is, hogy parasztságunknak viszont végre kell hajtani a pártunknak azt a határozatát, amely szerint az 1956-os esztendőben 3 százalékkal emelni kell a terméshozamot, mert ennek arányában emelkedik a nemzeti jövedelem, s ezen keresztül a dolgozók élet- színvonala. TÓTH ILONA vb. titkár. Bencze István V. osztályos és Szabó János VIII. osztályos pajtások pedig részt vettek a faültetésben is. Mindezekért a munkákért bizonyos pénzösz- szeget kapnak, amit arra használnak fel, hogy nyári nap. jaikat kellemesebbé tegyék. Az ötéves terv időszakában Tolna megyében 108 művelődési otthon létesült. Az otthonok elosztási aránya azonban nem a legszerencsésebb, mert míg nagyobb helyeken több otthon is létesült, számos községben és településen ma sincs művelődési otthon; A második ötéves terv irányelvei között szerepel a falu kulturális felemelkedésének kérdése is, s az irányelvek leszögezik: „Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kultú- rális felemelkedésében. Meg kell javítani a kultúrotthonok tevékenységét, anyagi ellátottságát.” A második ötéves terv során a Tolna megyei művelődési otthonok számban alig gyarapodnak. — Elsősorban olyan helyeken építenek művelődési házat, ahol eddig semmiféle kulturális létesít, mény nem volt. Ezek közé tartozik Medina-szőlőhegy is, ahol jelenleg nemcsak kultúrotthon nincs, de még a villanyt sem vezették be. — A második ötéves terv irányelveit természetesen helyeseljük — mondja Major József medinai tanácselnök. — Mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy minél jobban elősegítsük az ötéves tervnek minden feladatát, természetesen a falu kulturális felemelkedésére vonatkozó irányelveket is. Ezen a téren a Medina szőlőhegyi művelődési ház megvalósítását tartjuk legfontosabbnak, mert ezen a 400 lakosú településen, amely Medina községhez tartozik, semmiféle kultúrális intézmény nincs. Azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy éppen a Medina szőlőhegyi művelődési ház tér vének megvalósításával már eddig is nagyon sok nehézségbe, akadályba ütköztünk. Medinán az elmúlt évben 127.000 forint értékű volt az a társadalmi munka, amit a község dolgozó parasztjai az utcák, járdák, dülőutak, árkok megjavítására fordítottak de ezeken kívül ugyancsak társadalmi munkában valósították meg az egyik utca villamosítását is. Most hasonló, képpen akarják felépíteni a Medina szőlőhegyi művelődési házat. A szükséges faanyagon kívül 40.000 tégla van az építkezéshez. A községfejlesztési alap 60.000 forintot biztosít a munkákhoz, míg a többit társadalmi úton végeznék el. — A terv megvalósításával rengeteg akadályba ütköztünk — mondja Major József VB- elnök. — Megtudtuk, hogy csak a megyei tervezőiroda tervei alapján építhetünk, az építést pedig csak állami vállalat végezheti, a társadalmi munka ellenére is. Én magam ebben az ügyben, — folytatja a tanácselnök — néhány hónap óta többszáz kilométeres utat tettem meg a különböző hivatalokhoz, azonban, mind. eddig eredménytelenül, mert rendeletek akadályozzák, — hogy ezt a fontos munkát meg kezdhessük. — A második ötéves terv irányelvei helyesek, — mondja Major József VB-elnök — s mi a saját terveinkkel is gazdagabbá, eredményesebbé akarjuk tenni. Ehhez azonban az is kell hogy a tanácsok az ilyen. tervek megvalósításához szabadabb kezet kapjanak s ne akadályozhassák munkánkat különböző rendeletek. Csehszlovákiába mennek nyaralni a mázai ált. iskola tanulói Jövedelmünk fő forrása az állattenyésztés Elmondja: Loboda István tsx-elnök ]i| i már meggyőződtünk arról, hogy a termelő- saövetkezet közös vagyonát és a 1agok jólétét csak úgy lehet fokozni, ha a növénytermesztésen kívül kitűnő állatállománnyal is rendelkezünk. Saját példánkból tudjuk, hogy amikor két évvel ezelőtt nem a legjobb volt állattenyésztésünk, akkor az nagyon meglátszott az egy munkaegység, re jató részesedésen. Akkor, 1954-ben, 24 darabból állt a tehenészet és naponként egy- egy tehéntől alig fejtünk 4 liter tejet. Ez az alacsony tejtermelés nem annak volt a következménye, hogy takar- máayhiányunk lett volna, hanem teljesen a gondozók lelki ismeretlenségén múlott. A következő évben, amikor a zsámbéki elnökképző iskolá. ról hazajöttem változtattunk ezen is. A tehenészetbe új gondozók kerültek, akik legfontosabb feladatuknak tartották a tejtermelés emelését. Törekvésüket siker koronázta, míg 1954. áprilisában havonta tejből 1500 forintunk volt, addig 1955 áprilisában ez az összeg tízszeresére emel kedett. Fontosnak tartottam ezt azért elmondani, mert a tehénállomány ugyanaz volt, a takarmányozás is, éppen csak új gondozók kerültek a tehenek mellé. Tejből jelenleg is jelentős bevételünk van havonta. — Ezenkívül mintegy 70.000 forint bevételünk lesz még, — ugyanis 15 darab vágómarha híalalására kötöttünk szerződést. Itt minden esetben a továbbtenyésztésre nem alkalmas, kevés tejet adó egyede- ket válogattuk ki, selejteztük ki. A legtöbb jövedelmünk volt eddig is és lesz ezután is a sertéstenyésztésből: Leszállítottunk eddig 55 darab sonkasüldőt 95 kilós átlagsúlyban, amelyért közel 100.0000 forintot kaptunk. Eladtunk 38 darab süldőt 85 darab választási malacot és hízottsertés beadási kötelezettségünkből közel 50 mázsát teljesítettünk már. Természe. tesen gondoltunk a jövőévi hízónak valókról is. 160 darab süldőt válogattunk ki erre a célra. Ebben az évben mintegy 315 darab választási malac kerül még eladásra. Közel 45.000 forint bevételre számítunk a juhállományból. Eddig 12.000 forintot kaptunk az eladott selejtbárá- nyokért. Ezenkívül a gyapjúért fogunk még jelentős ösz- szeget kapni. Termelési tervünk szerint ebben az évben az állat- tenyésztésből félmillió forint bevételünk lesz. Édemes tehát nagyobb gondot fordítani az állattenyésztésre, hiszen a fáradság sokszorosan megtérül. A második ötéves tervben termelőszövetkezetünk állat- tenyésztése terén a minőségi javítást tűzzük ki célul. A tehenészetben de a sertéstenyésztésben is nagyobb termelőképességű állatokat kívánunk tartani. A nem megfelelő képességűeket éppen úgy, mint az idén is, kiselejtezzük és arra törekedünk, hogy csak a jó anyáktól származó utódokat neveljük fel. A jelenlegi sertésállományunk fehér hússertés és mangalica keverék. A sonkasüldő értékesítésre csak fehér hússertósfajta a megfelelő. Ezért ebben az évben közel 9000 forintért vásároltunk 2 darab törzskönyvezett fehér hússertés apaállatot. A tervünk ugyanis az, hogy jövőre 100 darab sonkasüldőt állítunk be és értékesítünk. A z állattenyésztés nemcsak azért fontos, mert évközben is készpénzhez juthatunk, hanem fontos a szervestrágya szempontjából is. Mi háromévenként valameny- nyi szántóterületünket trágyázni tudjuk, ami azt jelenti, hogy nagyobb termésátlagot tudunk elérni a gabona és takarmánynövények termesz, tésével. Eredményeinket látják a kívülálló egyéni gazdák és az érdeklődés alapján az őszre nagyobb felfejlődésre számítunk. így gondolunk már most arra hogy a megnövekedett területre meghagyjuk azt a hízómennyisé, get, amellyel beadási kötelezettségünket teljesíteni kell. Termelőszövetkezetünk hat éve alakult és az elmúlt évek eredménye azt igazolja, hogy akkor válhat termelőszövetkezetünk gazdagabbá, valamennyi tagnak akkor tudunk jobb életet biztosítani, ha nem hanyagoljuk el állattenyésztésünket. Végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát Pártunk Központi Vezetőségének 1955. évi júniusi határozata a terméseredmények 3 százalékos emelését állítja feladatul a mezőgazdaság elé. A községünkben működő „Ut a szocializmus felé“ Tsz tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok hozzáláttak a határozat végrehajtásához. A határban eddig még nem tapasztalt lelkes munka folyik. A tsz elvetette a tavaszi korai vetésű növényeket. Gyönyörűen zöldéi az árpa és a zab. Május 1-re már befejezték 400 hold őszi vetés fejtrágyázását és 130 hold négyzetes kukorica vetését. A lendületes munkából kiveszik részüket az asszonyok is. A tsz 72 asszonya közül hetven vállalt területet. Ez főképpen a nemrégen megalakult MNDSZ szervezet jó munkájának köszönhető. Lelkesen dolgoznak az egyénileg dolgozó fiarasztok is. A községi pártszervezet tagjainak, a tanácstagoknak és a népfrontbizottsági tagoknak a példamutatása maga után vonta a község egész dolgozó parasztságát. A tanács határozatot hozott, hogy „nem szabad megműve- letlen területnek lenni a község határában.“ Ezt a határozatot a falu végre is hajtotta. A községi pártszervezet is mindent megtesz, hogy érvényt szerezzen a KV. határozatának. A dolgozók pedig fáradhatatlan munkájukkal bizonyítják, hogy megértették, mit jelent e nagyjelentőségű határozat. Illés Lajos községi pártszervezet titkára Nak. Megyei Béketanácskozás Szekszárdim A Megyei Békebizottság, a Hazafias Népfront és az MNDSZ rendezésében béketanácskozás volt szombaton Szekszárdon, amelyen részt vet tek a i>árt és állami vezetőkön kívül a megye békeharcosai, mintegy 200-an. A tanácskozást Mónus István országgyűlési képviselő nyitotta meg, — majd a beszámolót Rattkó Anna elvtánsnő, az Országos Béke- tanács alelnöke tartotta. A beszámolója két fontos problémát érintett: A leszereléssel és a stockholmi Béke Világtanács legutóbbi határozataival foglalkozott. Részletesen elemezte a mai nemzetközi helyzetet és rámutatott arra, hogy a még meg lévő feszültségért a nyugati vezetőket terheli a felelősség. Az előadásában beszélt még a leszerelési albizottság munkájáról a béke lehetőségeiről, a szovjet államférfiaknak a békéért vívott harcáról Ezek után feltette a kérdést, hogy a magyar békemozgalom megtett-e mindent a béke érdé. kében? Válaszában rámutatott, hogy a magyar békeharcosok sokat tettek a békéért, de még bőven akad tennivaló: „Szükséges minden tömegszervezet megnyerése annak érdekében, hogy aktív munkát fejtsenek ki az emberek között, azok között, akik eddig még kívülma. radtak a békemozgalmon’’, — mondotta. A beszámoló elhangzása után többen hozzászóltak: egyetértettek valamennyien abban, — hogy béke kell az emberiségnek s a békéért vívott harcot minden erővel támogatják. A református és a katolikus egyház képviselői is kijelentették: a béke mellé állanak és a béke ügyéért munkálkodnak. Orbán János elvtárs, a Me. gyei Pártbizottság részéről szólt! hozzá. A hozzászólásban megemlítette, hogy az elmúlt 10 év eredményei azért valósulhattak meg, mert béke volt. A második ötéves terv célkitűzései is csak akkor válhatnak valóra, ha béke lesz. Kérte a jelenlevőket, hogy a tanácskozáson elhangzottakat juttassák el a megye minden, dolgozójához. Végezetül megjutalmazták a megye kiváló békeharcosait. — Arany jelvényt kaptak: Mónus István, Nagy Sándor, Kacsó Béla, Tóth György. Ezüstjelvényt viselhetnek: Eszenyi An- talné, Varga Sándor, Bajcsi János Kengyel Pál, Bardócz László és Koppány József. Valóra váltják adott szavukat a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói Az év elején a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is megtették az éves terv túlteljesítésére szóló szocialista kötelezettségvállalásaikat. Ma már arról számolhatnak be, hogy eredményes munkát végeznek a felajánlások teljesítése terén. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az éves termelési tervet értékben 1,14 százalékkal túlteljesítik. Az első negyedév eredménye: 1,2 százalék túlteljesítés. Az első negyedévben a vállalás szerint ezer pár újfajta goyser-cipőt kellett volna terven felül gyártani, melynek ér. téke 116 000 forint. Ténylegesen 1191 pár 134 000 forint értékű goyser-cipő készült a negyedévi terven felül. A karbantartók vállalták valamennyi munkafeltétel időbeni biztosítása mellett, hogy felújítás és beruházás jellegű futószalag építési és átalakítási munkákat fognak végezni, melyeknek tervezett értéke 100 000 forint. Jazzel szemben már az első negyedévben 85 000 forint értékű ilyen munkát végeztek. Az éves tervben előírt 90,5 százalékos ráfordítási hányad 1,5 százalékos csökkentésével 1,200.000 forint terven felüli nyereség elérését vállalták az üzem dolgozói. Ténylegesen már az első negyedévben 3,4 százalékos csökkentést értek el, az ebből származó terven felüli nyereség több mint hatszázezer forint. Itt különösen jó eredményt értek el a dolgozók az anyagtakarékosságnáí, ahol egyénileg állnak egymással versenyben. Csupán kellékanyagból több mint százhetven, ezer forint értékűt takarítottak meg. Lelkes verseny folyik az egyes üzemrészek között is. Az első negyedévben az aljaüzemi „Petőfi“ kör dolgozói lettek e versenyben az elsők és kapták meg az első helyezettnek járó 3000 forint jutalmait. Horváth József Dombóvár állomás dolgozói a második negyedéves terv túlteljesítéséért A pécsi igazgatóság „szíve“ Dombóvár állomás. Nem közömbös tehát, milyen munka folyik ezen az állomáson, különösen most, amikor — bár még messze van az őszi nagy forgalom, de mi, pécsiek máris benne vagyunk. Ezt bizonyítja az a forgalom, amit máris lebonyolítunk, mely az őszi forgalom idején is de- rekas munkát, nagyon komoly helytállást követel meg. Napi kocsiberakásunk a jobb idő beálltával egyre nő, az 1650 kocsiról 1810—1846 kocsira ugrott fel. Előfordul még olyan kocsirakás is, amire az őszi forgalom ideje alatt is ritkán volt példa, 1700—1800 egy nap alatt. Ezek nagy része természetesen igazgatóságunk gócállomásán, Dombóváron keresztül bonyolódik le. Nagy feladat vár tehát Dombóvár állomás dolgozóira. Érzik, tudják is ezt a dombóváriak és ezért határozták el, hogy az első negyed év sikertelenségei után a második negyedévben célul tűzik ki az élüzem-f el tételek teljesítését. Ez mutatkozott meg az utóbbi termelési értekezleten is, ahol a brigádok — egymással vetélkedve — tették meg felajánlásaikat május 1-re és a második negyedévi tervek túlteljesítésére. Komoly vállalások, ígéretek hangzottak el. De most nézzük meg, ini vált belőlük valóra. A három forgalmi brigád együttes eredménye például a tehervonatok átlagos terhelésénél 104 százalék, a kocsitartózkodási egységidő kiteljesítésénél 106 százalék, a kocsikifutási tervnél 115, a kocsikihasználásnál 117, a rakodási időnél, feladásnál 128, leadásnál 130 százalék. Példát mutatott a DISZ-bri- gád, mely az élen halad, közülük is a legjobb Szabados Sándor és Szigeti Mátyás forgalmi szolgálattevők brigádja, átlagos kiteljesítési százalékuk 106. A jó eredmények eléréséhez nagymértékben járul hozzá a hatványozási módszerrel —• ahogy itt nevezik a „sémázás- sal“ való tolatás. Ebben különösen Koch Henrik és brigádja jár elől. A gyorsteher összeállításához korábban 120 percre volt szükség, most 80 perc alatt sokkal rendezettebben állítják össze. Ma már Magyar József tolatásvezető is — aki sokáig idegenkedett az új módszertől — kezdi belátni a sémá- zási módszer előnyeit és igyekszik is elsajátítani. Várnai László MÁV igazgatóság.
