Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-18 / 92. szám
Világ prolef TOI. ;1 i\i L——-— *IAP Egyetemi AZ MOP TOLNA HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 18. Több gondot a legelők ápolására Azt tartják sokan, az állat- tenyésztés megfelelő legelő nélkül olyan, mint a haltenyésztés ikvíz nélkül. Ha nem is szó sze- ®rint, de sok igazság van ebben. A legelő szocialista nagyüzemi állattenyésztésünk részére nélkülözhetetlen, s amellett, hogy nagymértékben csökkenti a takarmányozás költségeit, abraktakarmányt takarít meg_ a legolcsóbb és kitűnő értékű fehérjetakarmány. A másik lényeges és megfizethetetlen előnye a legelőnek az, hogy az állat szabadon mozoghat,' jobb az étvágya, ellenállóbb a betegségekkel szemben. A növendékállatok részére nélkülözhetetlen, mert a fiatal állat így jobban fejlődik, dongásabb lesz a mellkas, az állat motorháza, jobban erősödik csontozata, rö- videbb idő alatt kerül és hosz- szabb ideig marad tenyésztésiben, olcsóbb a felnevelési költ- "ség. Megyénkben a legelők ápolása elhanyagolt^ és kevés gondot fordítanak arra, hogy „ füvek hozamát ezzel is növeljék, nagyobb mennyiségű takarmányt lehessen a télre tárolni. A mi legelőinken a szarvas- marhák az egész legeltetési idényt figyelembevéve, átlagosan 6—6.5 kilogramm tejet tudnak termelni naponta. Ha a legelőkön csak a legalapvetőbb munkákat évenként elvégez^ nék, ezt a mennyiséget 2Ö—30 százalékkal lehetne emelni. — sőt, a legelők kaszálásával elég nagymennyiségű szénát tudnánk télire raktározni. Napjainkban feltétlen szük- { séges, hogy a legelőápolási munkát megyeszerte kiszélesítsük. Folytatni kell a múlt év helyes kezdeményezéseit. Tar valy Szedresen, Bogyiszlón és több más községben társadalmi munkával rendbehozták, az ér’ dekelt gazdák közösen trágyázták a legelőket. Most egyetlen kezdeményezés volt a gyönki járás legelőápolási hete de nagyobb visszhangja ennek nincs. A tél folyamán istállótrágyázás és műtrágyázás történt, a fakitermelési munkákat, nyeséseket, ritkításokat is elvégezték, de rendbe kell még hozni a kutakat, karámokat, delelőhelyeket is. Eddig vízlevezetések inkább a szántóföldeken voltak és ez érthető is, de legelőink és rétjeink egy elég tekintélyes ; része még víz alatt áll, innen is le kell vezetni a vizet. A faddi Szabadság Földje Tsz példája mutatja, milyen fontos a legelők jó állapota. Itt a múlt évben a legeltetés megkezdése; kor mindjárt kétszeresére emelkedett a korábban alacsony tejhozam. Igen fonté; még hogy a legelőkön, réteken a száraz kórót tövist összesze- dés után elégessék, a vadrózsa, valamint más bokrokat, ame; lyek a legelőkön nem kívánatosak, ki kell vágni, úgyhogy többet ne hajthasson; Elég sok a felfagyás legelőinken, ezért ajánlatos a hen- gerezés minél nehezebb hengerrel. Vakondtúrásos és esetleg kocsival, vagy állathajtással felvágott területet hátára fektetett nehéz fogassal munkáljuk el. A dalmandi Szabadság Tsz 50 holdon végzett az idén legelőápolást, de nemcsak Dalinandon és még egy-két helyen kell ezt elvégezni^ hanem a megye valamennyi községében és termelőszövetkezetében. Az elmúlt években több helyen bevezették a legelő szakaszos beosztását és ez eredményes is volt. Előnye, hogy az állat mindig friss füvön legel, az elhajtás után a fű jól fejlődik, nem kell az állatnak sokat járni a fű után, könnyebben, rövidebb idő alatt jól lakik, többet pihen. Szakaszos legeltetésnél a legelő fűhozama 30— 35 százalékkal magasabb mintha állandóan az egész legelőt járatjuk. A termelőszövetkezetek nagy tejű teheneinek déli fejősére a legelő mellé karámfákat kell ásni, ahol a déli fejést el lehet végezni, vagy abrakolás esetére jászlakat is könnyen és olcsón építhetünk. A növendékmarhák részére, féltetős karámok építése ajánlatos, így gz állat egész legeltetési idény alatt a legelőn lehet. A legelő fűhozama különösen május június hónapokban a nagy meleg beálltáig igen jó, régi bevált tapasztalat, hogy a tél vége felé lesoványodott marha a legelőkön feljavul. Ez a lehető legolcsóbb takarmány, ami úgyszólván ingyen ad hasz not a termelőszövetkezeteknek. A moszkvai 1954. évi Összszö- vetségi Kiállításon legelőn feljavított szarvasmarhákat 'mutattak be az Asztraháni körzetből, ezek napi súlygyarapodása 92—95 dekagramm volt, de a meleg nyári időben éjjel is legeltettek és többször itattak. Ennek lehetősége nálunk is megvan és alkalmazása előnyös. Az eddigi gyakorlat szerint a legelők ápolásában csak a legeltető gazdák, vágj’ a termelőszövetkezet vett részt. Az előbb felsorolt feladatokat úgy valósíthatjuk meg, ha a helyi tanácsok és a legeltetési bizottságok felhasználják a DISZ és egyéb tömegszervezetek társadalmi munkáját és jól gazdálkodnak az e célra kapott állami támogatással. így nagyon sokat lehet lendíteni az állattenyésztésen és annak hasznosságán. A most már meleg időjárás és állattenyésztésünk további fejlesztése megkívánja, hogy a legelő szakszerű, gondos ápolásával készüljünk fel a kihajtásra. Ezért a többi mezőgazdasági munkák mellett a legelőápolásról sem szabad megfeledkezni mert aránylag kevés munkával jelentősen emelni tudjuk a rétek és legelők hozamát. Ezen keresztül pedig több takarmány marad a télre, edzettebbek lesznek, több húst, tejet tudunk termelni népgazdaságunknak. MOHAR LÁSZLÓ főállattenyésztő. Megkezdték a Mórica négyzetes vetését a dunaföldvári Alkotmány ^Tsz-ben. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet éves terme lési tervében az szerepel, hogy a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelik a terméseredményeket. Az egy munkaegységre eső jövedelem pedig — amint ezt a terv előírja — meghaladja a 60 forintot. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak tervei reálisak. A gépállomás is segít, mégpedig a tavalyinál jóval többet segít a termelőszövetkezetnek egy-egy munka elvégzésében. Munkáskézzel is jóval több van, mint az elmúlt évben volt, hiszen néhány héttel ezelőtt vettek fel 20 új tagot a tsz-be. A termelőszövetkezetben job bak a termelés feltételei, a munka is jobban megy, niint tavaly. A kukorica kivételével már az elmúlt héten földbe tették a tavasziak vetőmagját. Elvégezték szakszerűen az őszi kalászosok tavaszi ápolását és fejtrágyázását. Ezenkívül 20 000 darab facsemetét is kiültettek a szövetkezetiek és 5 hold gyümölcsöst telepítettek. Az egyik legfontosabb takarmánynövény, a kukorica el vetésével* sem késlekednek. Amint ezt Tamás Istvánná elvtársnő, az egyik tsz-tag levelében írja, a legutóbbi hétfőn megkezdték a kukorica négyzetes vetését, amit néhány nap alatt be is fejeznek. Huszonhétmillió 643 ezer forintot fordítanak idén Szekszárd fejlesztésére Szekszárd Város Tanácsa megtárgyalta az 1956-os költségvetési tervet. Az elmúlt napokban Szekszárd Város Tanácsa kibővített ülésen tárgyalta meg és fogadta el az 1956. évi költségvetési tervet. A terv előterjesztése után köztudomásúvá vált, hpgy ebben az esztendőben több mint 22.5 millió forintot fordítanak városunk fejlesztésére. Ebből az összegből a tervek megvalósításához nem egészen egy millió forinttal járul hozzá városunk lakossága, a többi építkezés állami beruházásból történik. De milyen fontosabb építkezéseket kezdenek, illetve fejeznek be ebben az évben? Városunk oktatásügyének megjavításához jelentős mértékben hozzájárul a húsztantermes iskola építése, amelynek kapui a következő tanítási évben már megnyílnak gyermekeink előtt. Erre az építkezésre kétmillió 730 ezer forintot költ államunk. A Szekszárdi Állami Zeneiskola fejlesztésére tízezer forintot, a Garay János Gimnázium bővítésére 211 ezer forintot fordít a városi tanács. Kultu rális célokra hárommillió 70 000 forintot fordítanak. Tovább épül 5 millió forintos beruházással a két bérház, ugyanennyibe kerül majd a 200 személyes munkásszálló felépítése. Kórbonctani Intézet épül még ebben az esztendőben Szekszárdon. Ennek megépítésére 1,340.000 forintot fordít államunk. A Sörkert Cukrászdában a dolgozók részére öltöző épül, be fejeződik a szálloda bővítésének építkezése is. Igen jelentős összeget fordít a városi tanács a Vosinszky Mór utca rendbehozatalára, majd nem félmillió forintot, járdaövezet épül a főútvonalakon, 120 ezer forintos költséggel: az utak, járdák és hidak építésére, illetve megjavítására 1,320.000 forihtot fordít a városi tanács. Sportcélokra 90 000 forintot. Régóta vajúdó probléma már a városnak a Csatári út rendbe hozatala. Idén erre is sor kerül: mintegy 700 folyóméter hosszúságban történik meg a javítása, a Lisztes-völgyi út javítására 42 000 forintot fordítanak. Városunk külső részeinek (jobb és bal Parászta) villamosítására, a belső hálózatok* rendbehozására háromnegyedmillió forintot irányoz elő a városi tanács. A hozzászólók több értékes javaslatot tettek, például: építsenek rendes utat a sport pálya felé, tegyék rendbe a Hosszú-völgyi utat, még a nyáron kerítsék be a Sztálin úti iskolát, stb. A hozzászólók egyben megígér ték, hogy választókörzeteikben hatékony felvilágosító munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a város lakossága sokkal több társadalmi munkával járuljon hozzá e nagyszerű tervek valóraváltásához. A városi tanács a javaslatokat figyelembe vette. Aparhanti Március 9 Tsz: Ebben az évben megháromszorozódik az állattenyésztés jövedelme Az aparhanti Március 9 Termelőszövetkezet az elmúlt egy esztendő alatt sokat fejlődött. A tagok számával együtt a földterület megkétszereződött. A nagyüzemi gazdálkodás helyes módszerét, a termelési üzemágak helyes arányát azonban az elmúlt évben nem sikerült kialakítani. A többi üzemágakhoz viszonyítva keveset jövedelmezett tavaly az állattenyésztés. Ennek fő oka az volt, hogy a szarvasmarhák jövedelme viszonylag alacsony volt, . és a földterülethez viszonyítva, kevés szarvas- marhával rendelkezett a szövetkezet. A tagság felismerte a bajok okát és intézkedett. A Március 9 Termelőszövetkezet vezetőségének javaslatára a tagság határozatba foglalta, hogy ebben a gazda sági évben harminckettőről százkettore kell emelni a szarvasmarhák számát. Ezenbelül elsősorban a tavalyinál sokkal több tehenet kell tenyésztésbe állítani. Még pedig úgy, hogy a tavalyi huszonkettővel szemben ötvenkét tehén jövedelmezzen a közös gazdaságban. Az állatok számszerinti növelése megteremti az alapját annak, hogy növeljék az állattenyésztés hozamát. Éppen ebből kiindulva vette tervbe a szövetkezet, hogy a tavalyi 279 000 forinttal szem ben az idén 800 000 forintot jövedelmez az állattenyésztés. As új sománcosócsarnokhan Két héttel ezelőtt indult meg a termelőmunka a Bony- $ hádi Zománcgyár új zománcozócsarnokábaii. Két hét óta ( dolgoznak a zománcgyáriak tiszta, világos, egészséges munka- í helyen. Bár az első napokban nem teljesítették a tervet, majl már napról napra teljesítik és rövidesen pótolják a lemaraj Helyreállt a vasúti közlekedés Szekszárd és Tolna—Mözs között. Kedden délelőtt 11 órakor dást is. ' Dicséret illeti őket A dombóvári járási tanács végrehajtóbizottsága munkaértekezleten értékelte az elmúlt negyedévben végzett munkákat. Többek között értékelte a VB a tsz fejlesztésben, megszilárdításban elért eredményeket. Bertha elvtárs VB-el- nök beszámolójában foglalkozott azzal, hogy a tsz-ek szervezése a Központi Vezetőség határozata alapján az önkéntesség szigorú figyelembevételével történt. Ennek eredményeként április 1-ig 430 család választotta a járásban az új gazdálkodási formát. Értékelésében hangsúlyozta Bertha elvtárs azt, hogy jó munkát végeztek ezen a téren a járási mezőgazdasági osztály munkatársai is, s ezért jutalomban részesültek. 4 menetrendszerűen áthaladt az 4 első személyvonat Szekszárd ^ és Tolna—Mözs közötti vasútvonalon. Az árvíz erősen meg- i rongálta a töltést; egy 57 és i egy 110 méteres szakaszon teljesen elmosta a töltést és 1500 ) méter hosszan leszaggatta a si- Veket. Az egyik helyen 14 méter magas vízben kezdték meg a töltés helyreállítását és a ) honvédség segítségével a ponto ) nokra épített csillevasúton ) hordták a követ és a salakot. Eddig mintegy 15 000 köbméter dolgoztak be a alatt és ennek eredményeként kedden megindult a menetrendszerű vonatközlekedés. | építőanyagot töltésbe 4 hét Tolnán kiosztottákj a házhelyeket az árvízkárosult családoknak Hétfőn reggel megkezdték az ( új házhelyek kiosztását Tol- f nán, a község árvízsujtotta családjainak. A község új negyede a Tolna—Mözs közötti | főútvonal körül épül majd. Az i új házhelyek osztását délután < 4 órakor már befejezték, ősz- < szesen közel 300 házhelyet * osztottak ki. Az új családi há-j zak 300—400 négyszögöles tel- , kekre fognak épülni. , A szárítókemencék mellett sorakoznak a zománcozó- I üstök. így a zománcozás után közvetlenül a szárító szalagjára i lehet tenni az edényt, .kiküszöbölve a sok belső szállítást. I Képünkön az egyik szárító mellett a zománcozok munkája > látható. • Egy nap alatt 22 lioldoii vetettél! el a napraforgót A mezőgazdaságban a még szebb eredmények elérését segítik azok az új gépek_ amelyek ezévben kerülnek először a földekre. Az új gépeknek a jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy utána a növényápolás könnyebb, hanem abban is, hogy egy nap jelentősen nagyobb területen lehet a vetést elvégezni a kézierővel szemben. A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezet határában négyzet, be vető géppel kezdték meg a napraforgó vetését. Benke István, a szedresi gépállomás , b'rigádvczetője egymaga egy .nap alatt 22 holdon végzett négyzetes napraforgó vetést. cp A Száz új dolgozót vettek fel a Bonyhádi Zománcgyárban ! az új zománcozócsarnok üzembehelyezésekor. Az új dolgo-! zók — idősebb, tapasztaltabb társaik segítségével — gyorsan! belejöttek a munkába. Képünkön Bozsó József né régi és 4 Kovács Mária új dolgozó az egyik égetőkemencét kezelik.
