Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-25 / 98. szám

1956 Április 25. tolnai napló Minden talpalatnyi földet megművelnek, bevetnek ezen a héten Cikón Zöldelő gabonatáblák, frissen szántott barázdák, soroló répa és borsótáblák váltogatják egy. mást a cikói határban. Ezt a képet veteményező asszonyok, négyzetbevető gépek, fogasoló és boronáló parasztemberek te­szik változatossá. Mindezt így lehet összefoglalni: a cikói ha­tárban gyengén telelt őszi ga­bonák, a szorgos parasztembe­rek jóvoltából jó, még a tava­lyinál is jobb termést ígérnek. — Továbbá a tsz-tagok, meg az egyéniek idejében hozzáláttak a tavaszi tenni­valókhoz, — földbetették a tavaszi árpát, a zabot, a borsót és a répát, amelyek már ki is keltek. A kukorica alá egyik, másik helyen most trágyáznak 'és szántanak. Mások vetik, — vagy elvetették már ezt a fon­tos takarmánynövényt. Persze ez a kép csak így teljes: Az eddigiekhez hasonló szorgalom­mal kell dolgozni minden cikói tsz-tagnak, egyéni parasztnak, mert a kis répa és borsó, amely kidugta a fejét a földből, várja, meg meglazítsák körülötte a talajt. A kikelt burgonya is azután sóvárog, hogy minél előbb megfogasolják. No, meg néhány helyen még a kukorica is zsákban van, sürgősen el kell vetni. Ezekkel a tenniva­lókkal kapcsolatban jártunk Cikón és az illetékesektől a következőket tudtuk meg: AZ ALKOTMÁNY TSZ-NÉL I A cikói Alkotmány Termelő­szövetkezet tagjai csak április 10-én kezdték meg a tavaszi mezőgazdasági munkákat. — mondták a mi tagjaink, hogy bent vagyunk a „csávában”, — emlékszik vissza Tóth István, a szövetkezet elnöke. — Aztán .mégis, hogyan ke­rültek ki a csávából? — kér­deztük. — A gépek segítségével. Ná­lunk dolgozott koratavasztól kezdve a bonyhádi gépállo­másról két traktor és zetor, Ezenkívül a gépállomáson ke­resztül a Fácánkerti Növényvé­dő Állomástól, is kaptunk ki­segítőbe két zetort és egy von­tatót. Szóval, hogy idáig elju­tottunk, azt elsősorban azok­nak az elvtársaknak köszönhet jük, akik gépet küldtek és azoknak, akik a gépekkel fá­radságot nem kímélve dolgoz­tak, — hangzott a válasz. Tóth elvtárs azok közé az emberek közé tartozik, akik nem szeretnek dicsekedni. Még azt is elhallgatná, hogy milyen hősies munkát végeztek a szö­vetkezet tagjai. Pedig erről is kell beszélni. Az 54 szövetke­zeti paraszt már április 10-e óta reggel 6 órakor, hétköznap és ünnepnap egyaránt a határ­ban volt. Oroszlánrésze van minden szövetkezeti tagnak ab­ban, hogy — 50 hold kukorica kivételével — idejében földbe került minden tavaszi növény vetőmagja. A régi tagok mel­lett az újak is ott szorgoskod­tak a közösben. Faragó Má­tyás, Fazekas Márton és Bíró Gábor néhány héttel ezelőtt még a maguk 15, 12, illetve 10 holdján gazdálkodtak és szinte egyik napról a másikra nagy­szerűen beleilleszkedtek a kö­zös munkába. — Készülnek-e valamilyen Lezajlott a Ságvári Endre kulturális seregszemle körzeti bemutatója Zombán is. A be­mutatón részt kellett volna venniök a murgai, kétyi és Szentgál pusztai kultúrcsopor- toknak is, azonban — különbö­ző okok miatt — ezek elmarad­tak, s így csak a zombai és a Paradicsom pusztai csoportok szerepeltek A műsor azonban így is színes és gazdag volt s délelőtt 10 órától délután 2-ig tartott. i A zombai kultúrotthonban — mint máskor —, most is szűk­nek bizonyult az érdeklődő kö­zönség befogadására. (Ebben az évben végre sikerült' a régi terv, s a község — jelentékeny társadalmi hozzájárulással — munkafelajánlással a 12. sza­bad május 1-e megünneplésére — tettük fel a másik kérdést az elnöknek. — Igen. Az a vállalásunk, hogy a 20 hold cukorrépát, a 10 hold takarmányrépát, a 20 hold borsót május 1-ig meg- saraboljuk. A burgonyát meg- fogasoljuk. A kukorica másik felét, az 50 holdat pedig legké­sőbb csütörtök estig elvetjük. Ezenkívül a tagok háztáji föld­jét is felszántjuk, bevetjük, il­letve segítünk az említett mun­kák elvégzésében. Másszóval a termelőszövetkezet határában minden talpalatnyi föld meg lesz művelve, be lesz vetve má­jus 1-ig. így készülünk mi az ünnepre. AZ EGYÉNI PARASZTOK A hivatalában találtuk meg Németh Ferenc elvtársat, a köz ségi párttitkárt és Karsai Jó­zsefet, a tanácstitkárt. Érdek­lődésünkre elmondották, hogy az egyéni gazdák az elmúlt évek egyikében sem dolgoztak olyan lelkesedéssel, mint ebben az esztendőben. Ennek bizonyí­téka, hogy a 280 hold kukorica és néhány hold napraforgó ki­vételével elvetették a tavaszi­kibővíti és korszerűsíti kultúr- otthonát.) A műsor 25 számból állt. A zombai DISZ, a kultúrotthon és a Vöröskereszt, valamint az általános iskola színjátszói ösz- szesen 9 színdarabot (színdarab részletet, egyfelvonásost, jele­netet) adtak elő. Ezek közül a bírálóbizottság a járási bemu­tatón való részvételre javasolta a „Népdalgyűjtés Gyergyóban” című, Bartók Béla életéből vett életképet (amely első része a „Zombai találkozó” című több képből álló népi színjátéknak), ezenkívül az ifjú diszisták „Próbavizsga” című egyfelvo- násosát és a „Beszéljünk ma­gyarul” című jelenetet. A műsor zenei részét az ál­talános iskola énekkara (ve­akat, már 112 holdon a kuko­rica vetőmagját Is a földbe tették. A szövetkezetiek mellett te­hát az egyénieket is dicséret illeti. Több olyan egyéni gazda van a faluban, mint Bogos Gáspár, Cseke Ferenc, akik egymást kisegítve, végeztek már a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. — Az egyéniek készülnek-e valamilyen munkafelajánlással május 1-re? — Igen. E hó 22-én tanács­ülés volt a községben, ahol mintegy 19 tanácstag, köztük 14 dolgozó paraszt vett részt. A tanácstagok itt vállalták, hogy elsősorban példamutatással, s ha kell bármilyen segítséggel, s nem utolsósorban felvilágosí­tó szóval biztosítják, hogy május 1-ig az egyéni parasztok kisparcellája között se legyen megműveletlen, bevetetlen egy darab se, — hangzott a ta­nácstitkár válasza. Cikón tehát az a helyzet, hogy a 12. szabad május 1-re minden talpalatnyi földet meg­művelnek, bevetnek a termelő- szövetkezet tagjai ég az egyé­ni gazdák. zényelt Kiszler József) és a kul túrotthon énekkara (vezette Boros Béla) adta. Mindkét énekkar főleg Bartók szerze­ményeket mutatott be és Bar­tók gyűjtésű népdalokat éne­kelt. A szavalok közül kiemelke­dett id. Kereki József, aki Petőfi: Ha férfi vagy című köl. teményét adta elő. Az általános iskola tánc­szakköre (vezeti Géczy Ilona) jól kidolgozott „Pettyes tán­cot” mutatott be, de nagy sike­re volt a DISZ tánccsoportnak is, amelynek tagjai a „Drág- széli kopogós”-t adták elő. Ezt Bucsik Ida tanította be. Tet­szett a Paradicsom pusztaiak legénycsalogatója és a nagy út­törők népi tánca is. a kulturális seregszemle körzeti bemutatója Zombán fejlesztésére, a taltarmánybázis növelésére! kétszerezték, jövő tavaszra pe­dig már — mint ahogy ők mondják — megháromszoroz­zák saját erőből a közös szarvasmarhaállományt. A közös állatállomány fej­lesztése azonban nemcsak az ál latok számszerű növelésén, hanem elsősorban a takarmány bázis biztosításán múlik. Hiá­ba van nyáron és ősszel sok szép állat, ha a lelkiismeretlen takarmányellátás következté­ben a télen éhezésre, sőt ta­karmányhíjján kényszerlevá­gásra vannak ítélve azok. A dombóváriaktól a jó takar­mányellátás terén is tanulhat­na sok-sok termelőszövetkezet. Lucernát és szénát etetnek most áprilisban is a tehenek­kel és borjakkal, hasas állatai­kat pedig abrakozzák. De nézzük meg a szarvas­marhaállomány fejlődésével együtt a takarmánybázis fejlődé sét, a takarmány vetésterület növekedését. A dombóvári Rákóczi Tsz állat (szarvasmarha) állománya és takarmánybázisa: 1955 tavaszán a szarvasmarhaállomány szá­ma összesen 22. Ezek takarmányellátására termelt és bevetett földterület nagysága és a takarmányféle­ségek felsorolása: 12 hold vöröshere 12 hold zabosbükköny 4 hold takarmányrépa 3 hold csalamádé 2 hold őszi keveréktakarm. 2 hold takarmánykáposzta 8 hold rét Ezenkívül 8 hold cukorrépá­ból elsőrendű takarmány és 500 köbméter siló takarmány állt az állatállomány ellátásá­nak biztosítására. 1956 tavaszán szarvasmarhaállomány ösz- szesen 44 drb. év végéig vár­ható szaporulat 13 drb. Ezek takarmányellátására termelt és bevetett földterület nagysága és a takarmányféle­ségek felsorolása: 42 hold vöröshere 16 hold zabosbükköny 8 hold takarmányrépa 8 hold csalamádé 2 hold őszi keveréktakarm. 5 hold takarmánykáposzta 31 hold rét 4 hold lucerna 8 hold silókukorica Ezenkívül 20 hold cukorré­pából elsőrendű takarmány és 500 köbméter silótakarmány áll az állatállomány ellátásának biztosítására. A takarmánybázis növelése I nyosan fejlődött a szarvas- tehát minden tekintetben ará- I marhaállomány fejlesztésével, még akkor is, ha ugyanebben az időben néhány lóval is gya­rapodott a tsz. Az SZKP XX. Kongresszu­sán N. Sz. Hruscsov az állat- tenyésztés további fellendítésé­nek feladatairól szólva elsők között emelte ki a takarmány­bázis biztosítását „Az a fel­adat, hogy a szemestermények termelésével egyidejűleg növel jük az évelő szálastakarmány növények, például a lóhere és lucerna stb. vetésterületét“ Mint ahogy a kongresszus egész munkája, úgy e tétele is megszívlelendő számunkra. Csakis a jól takarmányozott állatok, a jól tartott tehenészet adja meg a termelőszövetke­zetnek azt, amit vár tőle. Figye lemreméltó ezen a téren is a dombóvári Rákóczi Tsz ered­ménye. Az 1954 évben még alig több mint 10 tehénnek egész éves fejési átlaga éppen hogy csak elérte a tehenenkénti 3000 kg-os évi tejhozamot. Múlt évben 1955-ben a 22 tehénnél 322 kg átlagos tejhozamot értek el, s nem kevesebb mint 325 000 Ft évi jövedelmet biztosított ez a számában még elég gyengének mondható tehenészet is a tsz számára. És az idén még ennél is többre számítanak. A két idős, de mindkettő ki­tüntetett tehenész: Álló Imre és Horváth István a rájuk bí­zott jó húsban lévő, fényes szőrű tehenektől ebben az év­ben átlagosan 3500 kg tejet akar fejni. Hol van ez már a múlt év júniusi Központi Ve­zetőségi határozatban megjelölt 2000 literhez? S ha ezt az ígéretüket telje­sítik, akkor valóban úgy lesz, ahogyan a tsz elnöke, Gyar­mati János elvtárs mondotta, hogy jövőre már saját önálló tejfeldolgozó üzemet kell léte­síteniük és a sajátkészítésű vaj­jal és sajtféleségekkel vesznek részt nemcsak a belföldi, de a külföldi igények kielégítésében is. Ebben az évben jelentősen növelték sertésállományukat is a dombóvári Rákóczi Tsz tag­jai. Amíg tavaly 73 hízottser- tésf adtak az államnak, addig az idén már az új kenyér sze- géséhez, augusztus 20-ig, 78 hízott sertést adnak el, az év­végéig összesen 154-et hizlal­nak. Az idén tehát már jóval több, mint félmillió Ft-ot jö­vedelmez az állattenyésztés a Rákóczi-belieknek. így függ össze a tagok egyéni érdeke a nagyobb jövedelmi források létesítése, népünk, ál­lamunk érdekével, a növekvő jólétből fakadó, nagyobb igé­nyek maximális kielégítésének kérdésével. Ennek megvalósí­tása pedig nem más, mint Pártunk Központi Vezetősége 1955 júniusi határozatának valóraváltása. Nagy Ferenc 3 PART ÉS PARTÉPiTÉS « A pártcsoportok működése a paksi járásban A pártcsoportok aktív mű­ködése elengedhetetlenül fon­tos minden területen. Min­den pártcsoport tulajdonkép­pen a pártszervezetnek a keze, ahány pártcsoport, annyi kéz, ezért nem kétséges, hogy csak az a pártszervezet tud eredmé­nyesen, sokoldalúan tevékeny­kedni, amelyik területének minden részén pártcsoportot működtet. Nincs mód arra, — hogy minden területen párt- szervezet alakuljon, — ez nem is lenne helyes —, de arra szűk ség van, hogy a párt minden területén ott éljen, segítse, lel­kesítse a dolgozókat a napi munkában ég ellenőrizze a fel­adatok megoldását. Pakson, a 25. számú AKÖV főnökségén nincs pártszervezet, az itt dolgozó párttagok a köz­ségi alapszervezethez tartoz­nak. Ide járnak taggyűlésre is, de az természetesen nem sok segítséget tud nyújtani az ő speciális problémáik megoldá­sához. Létrehoztak azonban egy pártcsoportot ezen a terü­leten, az rendszeresen meg­tartja üléseit, ahol a kommu­nistákat felkészítik a feladatok megoldására, megbeszélik spe­ciális problémáikat. Itt tehát a pártcsoport hangolja össze és irányítja a párttagok tevékeny­ségét és ez hatásos módszernek bizonyult a jelenlegi körülmé­nyek között. Dunaföldváron a földműves- szövetkezet keretében is mű­ködik egy pártcsoport. Ez ké­szíti fel a kommunistákat egy- egy termelési értekezletre, nagy szerepe van a párttagok nevelésében, munkájuk szerve­zésében. Nem lehet azonban elhall­gatni néhány egészségtelen je­lenséget sem a járásban lévő pártcsoportokkal kapcsolatban. Maga a járási pártbizottság is eléggé lebecsülte ezeknek a szerepét ég az alapszervezetek­nek nem adta meg a kellő se­gítséget a pártcsoport-hálózat megszervezéséhez. így aztán több helyen_nem is gondolkod­tak azon, hogy hasznos lenne egy, vagy több pártcsoport működése. A paksi téglagyár párttitkárának például fogalma sem volt a közelmúltban arról, hogy mi a szerepe a pártcso- P'rtnak, pedig ott is hasznos lenne egyes munkahelyeken a pártcsoport működése. Nagy hiba, hogy több helyen csak „szervezik” a pártcsopor­tot: évről-évre elhatározzák, hogy „kiépítik a pártcsoporl- hálózatot”, de tovább nem jut­nak. Több helyen nem az az alapvető hiba, hogy nincs párt­csoport, hanem az, hogy a meg­lévőt a pártvezetőség nem ta­nította meg dolgozni, nem se­gítette a helyes módszerek ki­alakulásában. így tehát nem jutnának előbbre töbo helyen, ha most ismét „újjászervez­nék” a pártcsoportot, helyette sokkal többet érne a meglévő életrekeltése. DISZ-hírek Huszonöttagú ifjúsági brigád dolgozik a Sárközi Állami Gazdasághoz tartozó Ledneczky tanyán. Vezetője Szajkó Erzsé­bet DISZ-titkár. A brigád vál­lalta 75 hold négyzetesen és 20 hold ikersorosan vetett kuko­rica ápolását. * Május 1 tiszteletére tisztasá­gi versenyben állnak egymás­sal a Tolnaszigeti Sertéste­nyésztő Vállalat három üzem­egységének — Jegenyésnek, Hídjának és Apátinak — fiatal dolgozói. Kitakarítják a kutri- cákat, s rendbehozzák a telep környékét. A verseny eredmé­nyét április 29-én állapítják meg. Á Népbolt dolgozói a kulturáltabb kereskedelemért Elmondja: Greif Untai, az áruforgalmi osztály vezetője, a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója A dolgozók életszínvonalá­nak emelésévei együtt emel­kednek az igények is. Megyénk ben a népbolt 1955-ben na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint 1954-ben és a forgalom 1956. évben is emelkedő ten­denciát mutat. A forgalom nö­vekedése túlnyomóan a na­gyobb választékú ipari termé­kek vásárlásában mutatkozott meg, sokkal több kerékpárt, rádiót, háztartási és ruházati cikket vettek, mint előző évek. ben. Növekedett az ital-, cse­mege és ételáru forgalma is. A forgalomnak ez a növekedése azt kívánja a népbolt dolgozói­tól, hogy még magasabb szín­vonalra emeljék az áruellátást és a kiszolgálást. Fontos az új árusítási módszerek fejlesztése, mint ezt a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusán Mikoján elvtárs is mon­dotta. Elmondhatjuk, hogy a kulturált kereskedelem fejlesz­tésében vannak már eredmé­nyeink. Szélesedett a kereske­delmi hálózat, bővült a válasz­ték. Mindinkább lehet olyan cikkeket kapni, amelyek eddig, mint hiánycikkek szerepeltek. Tervbevettük az árusítással kapcsolatos kiállításokat, me­lyek azt a célt szolgálják, hogy megismertessük a dolgozókkal a legújabban gyártott árucik­keket. Sajnos, komoly hibák mutat­koznak még vállalatunknál a gazdaságosság terén. Sok a se­lejt, és a különböző cikkek romlása, valamint a meg nem térült leltárhiány. Ennek fóko. zatos megszüntetése érdekében különböző intézkedéseket tet­tünk, valamint Salamon János elvtárs, a szekszárdi 50-es Nép- bolt vezetőjének kezdeménye­zésére megindult a hiánymentes leltár-mozgalom. Vannak még hibák a rendeléseknél is. Mi­kor egy-egy boltvezető nem gon­doskodik időben az árufélesé­gekről, azonban a nagykeres­kedelmi vállalatok sem mindig kezelik elég lelkiismeretesen egységeink rendelését. Igen meggyorsítaná egysé­geiben a vevők kiszolgálását, el lennének látva kisgépekkel, mint például kenyérvágó, mák­daráló, sonkavágó stb. Igen ál­datlan a helyzet az árufélesé­gek elraktározásával. Legtöbb üzlet szűk raktárral rendelke­zik és vannak olyan boltjaink, amelyeknek a raktára távol, egészen más utcában van. Általában a kiszolgálás egy­ségeinknél udvarias és gyors. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy ezen a téren nincs tennivalónk. A jó kiszolgálás­hoz szükséges szakmai kép­zést vállalatunk előtérbe he­lyezte. A szakoktatás aránylag jó mederben halad. Az új ká­derek nevelésében vállalatunk mindent megtesz, hogy a jövő­ben szakmailag kultúrált ke­reskedők álljanak a pultok mö­gé. A népbolt dolgozói mindent elkövetnek, hogy a vásárló kö­zönség igényeit a leggyorsab­ban, a legudvariasabban kielé­gítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents