Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-25 / 98. szám

Világ %0\^ •£,gVQ » tő CíJ'1 *i0* AZ H ä a IZOTTSAGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. Évrr _»iví, f)8. SZÁM. AKA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 25. Vessünk el mindent május elsejére Nem egészen egy hét választ el bennünket május 1-től. Erre a napra már hetek óta lázas ké­szülődés folyik, gyárakban, — üzemekben, kint a földeken, mindenütt az egész világon. — Folyik a tervezgetés, hogyan rendezzék meg a nagy nap mű­sorát, hogyan biztosítsanak a dolgozóknak gazdag szórako­zási lehetőségeket és főleg, ho­gyan tudják kinyilvánítani az egész világ dolgozóinak hatal­mas erejét, összefogását, mert ennek a napnak méltónak kell lenni a régi, harcos május else­jékhez. Május elseje a munka ün­nepe, országunkban a felszaba­dult alkotómunka, a becsület dolgává vált munka ünnepe. Dolgozó népünk éppen ezért azzal készül e nagy napra, hogy igyekszik minél jobb ter­melési eredményeket felmu­tatni, méltóan megünnepelni a munka ünnepét. B Különösen most, ezen a ta­vaszon kell rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítani a má­jus 1-re való készülődésnek. Későn köszöntött be a tavasz, későn lehetett megkezdeni a földeken a munkát és a késést ráadásul még tetézte a me­gyénk területének egy részét elárasztó jeges árvíz. Ilyen kö­rülmények között kellett mun­kához látni alig egy hónappal ezelőtt egyéni dolgozó paraszt­ságunknak, termelőszövetkeze­teink tagságának, gépállomá­saink és állami gazdaságaink dolgozóinak. — Ilyen körül­mények között kellett megte­remteni a legelső feltételeket ahhoz, hogy a nyár, az ősz fo­lyamán majd magas termést lehessen betakarítani. Ilyen ne­héznek látszó előzmények mel­lett kellett megteremteni a le­hetőségeket ahhoz, hogy eleget tegyünk a Minisztertanács ha­tározatának, hogy a tavalyihoz képest legalább három száza­lékkal növeljük a terméshoza­mokat. Az eredmények most azon múlnak, hogy idejében földbe kerülnek-e a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagok. A munkák mindenütt nagy len­dülettel indultak meg, egyéni gazdák, tsz-tagok, traktorosok olyan igyekezettel láttak mun­kához, mint eddig talán soha. Egyre nagyobb visszhangra talál az a célkitűzés: „Vessünk el mindent elsejére.” Pedig ugyancsak nehéznek látszott a megvalósítás, hiszen egy-két héttel ezelőtt is jócskán voltak olyan területek, amelyeket még a víz borított. A bölcskei gaz­dák mégis vállalták, hogy mindent elvetnek május* else­jére. A tavaszi árpát, zabot, burgonyát már a földbe tették és a kukorica vetéséhez lát­tak hozzá, amelyből 2500 hol­dat kell elvetni. Szinte éjjel- nappaj dolgoznak a traktorok a bölcskei határban, hogy a községbeliek megvalósíthassák Ígéretüket. Hasonló ígéretet tettek a dal- mandi gépállomás traktorosai. A gépállomáshoz tartozó 14 termelőszövetkezetben 700 hold kukoricát vetnek el a gépállo- -nás négyzetes vetőgépeivel. — Elhatározásuk az, hogy április 28-ig az összes négyzetes vetést dvégzik, de segítik a termelő­szövetkezeteket a többi kuko­ricavetés elvégzésében is, hogy ne maradjon vetnivaló má­jusra. Hasonló vállalást tettek a többi gépállomás trakto­rosai is. A Gerjeni Állami Gazdaság dolgozói éves versenyvállalá­sukban a tavalyihoz képest négy százalékos termésnöve­lést vállaltak. Május elsejére ezért azt vállalták, hogy a még vízben álló 250 hold föld kivé­telével, minden talpalatnyi földet megmunkálnak, elvet­nek. Tavaszi vetéseik már zöl­déinek, úgy számítják, hogy a 250 hold borsón kívül 50 hold cukorrépa sarabolását is elvég­zik a munka ünnepéig. Idéz­hetjük még a kétyiek elhatáro­zását: „május elsejéig virágos­kertté változtatjuk a kétyi határt”. Igen, mindent meg kell tenni minden egyes állami gazdasági gépállomási dolgozónak, tsz- tagnak, egyéni dolgozó paraszt­nak, hogy május elsejére ne maradjon bevetetlen föld. — Egyetlen perc sem maradhat ezért kihasználatlanul. Gép­állomásaink gépparkja jelentő­sen növekedett új gépekkel, amelyekkel a termelőszövetke­zetekben elvégezhetik a kuko­rica vetését és arra kell töre­kedni, hogy minden arra alkal­mas területet a négyzetes vető­gépekkel vessenek el. Ehhez természetesen jó szervezés kell, az, hogy a gépek min- denhova időben eljussanak, ab­ban a sorrendben, ahogy a talaj előkészületek haladnak. A traktorosok most megmutat­hatják, ki ura igazán a gépé­nek, ki tud minél magasabb teljesítményt elérni. A dolgozó parasztok eldönthetik maguk között, hogy ki a község leg­szorgalmasabb gazdája. Mind­ezeken felül a végső cél az le­gyen, hogy a tavaszi munkák időben való elvégzésével te­remtsék meg a feltételeket a magasabb terméseredmények eléréséhez, a Minisztertanács határozatának megvalósításá­hoz. A lehetőségek megvannak, most már minden azon múlik, hogyan tudják azokat kihasz­nálni. Még néhány nap ás ránkvir­rad a munka ünnepnapja. Úgy tehetjük méltóvá ezt a napot, ha munkánkat a lehető legjob­ban végezzük, és további, na­gyobb eredmények előfeltételeit teremtjük meg. Hogy ebben az évben milyenek lesznek termés eredményeink — most, a tava­szi munkák során dől el. Ha időben elvetünk mindent, ala­pot adunk a jó termésnek. Jut­tassuk tehát érvényre az el­múlt hetekben megszületett el­határozást, hogy ne maradjon megmunkálatlan, bevetetlen föld május elsejére. — Ennek megvalósításához csupán az kell, hogy a még hátralévő na­pokban fokozzuk azt a lendü­letet,-szorgalmat, ahogyan nem régiben a munkák megkezdőd­tek. Ha minden vetés a földben lesz, elmondhatjuk, hogy való- raváltottuk ígéreteinket,, a munka ünnepére újabb lépést tettünk boldogabb jövőnk meg­teremtésének útján. Ünnepélyesen vették át működési engedélyüket a szakályi Hunyadi Tsz tagjai Az elmúlt napokban ünne­pélyes összejövetel volt a nem­rég alakult szakályi Hunyadi Termelőszövetkezetben. Az ün­nepélyt a szövetkezet működési engedélyének átadásával kap­csolatban tartották. Ez alkalomból a szövetkezet tagjai ígéretet tettek arra, hogy még az eddiginél is na­gyobb lendülettel dolgoznak, elsősorban azért, hogy túltelje­sítsék a párt és a kormány ál­tal előírt 3 százalékos termés­hozamot, s nem utolsó sorban pedig azért, hogy mint az első kollektív gazdaság Szabályban bebizonyítsák a nagyüzemi gaz dálkodás fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben. Lezsák Béla Május 1-re készülnek állami gazdaságaink Állami gazdaságainkban nagy lendülettel indult meg a munka, amint a jó idő beköszöntött. Azóta csaknem megállás nélkül dolgoztak a gépek, többezer holdon végezték el a ta­vaszi talajmunkákat és a kora tavaszi vetéseket. Az elmúlt napokban különösen nagy igyekezettel dolgoztak az állami gazdaságok dolgozói, hiszen ünnepre készültek, márpedig az olyan nagy ünnepet, mint május elseje, elsősorban jólvégzett munkával lehet méltóan megünnepelni. Munkaalkalom volt bőven. El kellett végezni a tavasziak, az árpa zab, répafélék, burgonya és egyéb vetését, még hozzá időben, hogy a hosszú tél miatti időkiesést pótolni lehessen. Ezek után tettek Ígéretet arra állami gazdaságaink dolgozói, hogy május 1-ére befejezik a kukorica vetését, $ ezzel az összes tavaszi vetési munkákat. Most az új, dróvezérléses négyzetes vetőgépekkel, soros vetéssel, kézi négyzetes vetéssel folyik úgyszólván mindenütt a kukoricavetés. A LEPERDPUSZTAÍ Állami gazdaságban Az összes koratavaszi vető­magok a földben vannak már; 12 hold burgonya, 50 hold zab, 50 hold fajtaborsó, 82 hold takarmányborsó, 32 hold takarmányrépa, 36 hold zabos bükköny 77 hold lucerna, 10 hold takarmánykáposzta és 160 hold kukorica vetésével végeztek eddig. A gazdaság dolgozói arra tettek ígéretet, hogy szom­baton estig befejezik a ku­korica vetését. 50 holdat vetnek el négyzetesen, 20 holdat pedig kísérletkép­pen a Kolbai-féle ikersoros vetéssel. Ezek mellett folyik az őszi vetések ápolása is, a műtrá­gyázás és a fogasolás. A foga­solást két Zetor és egy Lanz- Bulldog végzi. A műtrágyá­zást kezdetben kézzel végez­ték, majd készítettek egy műtrágyaszórót, amellyel na­ponta negyven holdra szórják ki a műtrágyát. Kikelt már a korábban el­vetett 50 hold fajtaborsó, amelynek első sarabolását már el is végezték. Az eddig végzett növényápolási mun­kák során a legjobb eredményt a Ze- torral dolgozó Gál István és a Lanz-Bulldoggal dolgo­zó Bogár János érte el. Az utóbbi eddig 89 százalékra teljesítette tervét, gépével többek közt 48 hold magfű kapálását is elvégezte. Gál 1st ván 70 százalékra teljesítette eddig tervét. A gazdaság dolgozói teljesí­tik ígéretüket, hogy május el­sejére nem hagynak megmun latlan földet. Miközben kint a határban folyik a munka, nem feledkeznek meg a gaz­daság majorságáról sem. Má­jus elsejére azt is rendbehoz­zák, kicsinosítják. Az épülete­ket bemeszelik, rendbehoz­zák, megfogasolják az utakat, a belső területeket — egyszó­val tavaszi ruhába öltözik az egész gazdaság a munka ün­nepére. AZ ALSÓPÉLI Állami gazdaságban A koratavaszi vetésű növé­nyek már itt is a földben van nak. A kedvező idő minden percét kihasználták, így — habár sok mindent egyszerre kellett végezni — nem késtek meg a munkákkal. Most minden erővel a ku­korica vetését végzik, hogy ígéretüket megvalósíthas­sák, hogy május elsejére minden vetőmag a földbe kerüljön. A rácegresi üzemegységben két drótvezérléses négyzetbe­vető gép dolgozik, azonkívül kézierővel is vetik a kukori­cát. Eddig mintegy 400 hold vetésével végeztek, a május 1-ig még hátralévő napokban a többi vetést is befejezik. Túlteljesítették vállalásukat a Dombóvári II. sz. Téglagyár dolgozói A Dombóvár II. sz. Téglagyár dolgozói vállalták, hogy vasárnapi műszakban negyvenezer téglát gyártanak az árvíz­károk helyreállítására. A gyár dolgozói értesítették szerkesztőségünket, hogy két vasárnapi műszakot tartottak, ezalatt a présgépen 43 200 drb. téglát gyártottak. A kézivetők pedig 10 500 drb. nyerstégla készítésével járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítésé­hez, így a gyár dolgozói a vállalt 40 000-rel szemben 50 700 drb. téglát gyártottak a két árvízm űszakban. A présgépet kiszolgáló női brigád jó munkájának is kö­szönhető az árvízműszak szép eredménye. Képünkön Szűcs Lajosné kocsitoló egy megrakott csille nyerstéglát szállít el a préstől. Szalma János kézivető brigádja ezer téglát árviz-műszakban. készített az A Dunaföldvári Földművesszövetkezet kultúrcsoportja az árvízkárosultakért A megye földművesszövetke­zeteinek dolgozói és vezetői nemcsak az árvízvédelmi mun­kából vették ki példásan a ré­szüket, hanem a menekültek és a gátakon dolgozók ellátásá­ban, a romok eltakarításában is. A földművesszövetkezeti ak­tívák a gyűjtésben is résztvet- tek és maguk mintegy száz­húszezer forintot adtak az ár­vízkárosultak megsegítésére. A Dunaföldvári Földműves­szövetkezet kultúrcsoportja megtanulta a „Csárdáskirály­nő“ című operettet s nyolc al­kalommal adta elő a Kossuth Kultúrotthonban. A tiszta be­vételt, 6000 forintot, az árvíz- károsultak megsegítésére aján­lották fel. Szénporos téglagyártás a ktsz-ekben Nagy feladatok állnak ebben az évben a megye építőipari ktsz-ei előtt. Nemcsak az ere­detileg tervbevett építkezése­ket, tatarozásokat kelj elvégez­niük, hanem az árvíz által oko­zott pusztítás következtében sok rombadőlt házat kell kija­vítanak, illetve újat építeniük. Megnehezíti munkájukat az is, hogy a téglagyárak termelé­sére nagy szükség van másutt is, így igen kevés tégla áll ren­delkezésükre. A Megyei Tanács Ipari Osz­tálya és a KISZÖV kezdemé­nyezésére több ktsz vállalta, hogy szénporos téglagyártás be­vezetésével akar enyhíteni az építőahyaghiányon. Eddig hat ktsz jelentette be e szándékát. A Tolnai, a Bátaszéki, a Ta­mási Épületkárbantartó, a Bonyhádi Építőipari, a Simon- tornyai és a Tamási Vegyes KTSZ. A bátaszéki és a tolnai szövetkezet az előállított téglát használja fel az árvízkárok helyreállításához, nem is lesz szüksége más forrásból téglá­ra. A hat ktsz mintegy kétmil­lió szénporos téglát készít eb­ben az évben. Négy szövetkezetben már megkezdték az előkészületeket, a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ például Bátán rendezke­dett be téglagyártásra, egyben Báta újjáépítésénél is fogja felhasználni a téglát. Eddig már ezernyolcszáz köbméter földet termeltek ki Bátán tégla gyártáshoz. A jövő hónap ele­jén már mind a hat ktsz-ben megkezdik a nyersgyártást. A szénporos téglagyártással foglalkozó ktsz-eket a Megyei Tanács Ipari Osztálya patro­nálja, ad Samukra műszaki segítséget. Május 1-1 verseny a Tatarozó Vállalatnál Kimagasló eredményeket ér­tek el a Tolna megyei Tatarozó és Építővállalat dolgozói a má­jus 1-i munkaversenyben. A brigádok most, hogy kedvezőre fordult az időjárás, kihasznál­ják a lehetőséget, hogy pótol­ják a korábbi lemaradásokat. Legjobban a sióagárdi óvoda építésénél dolgozó brigádók tűntek ki a versenyben. Április második dekádjában az itt dol­gozó Varga József „Vörös Csil­lag“ kőművesbrigádja 176 szá­zalékra teljesítette a normát. Wiedemann János „Előre“ ács­brigádja — a brigád tagjai áp­rilis 4-én kapták meg a „Szak­ma kiváló dolgozója“ kitünte­tést — továbbra is teljesíti a kitüntetés elnyeréséhez szük­séges feltételeket. Az óvoda tetőszerkezetének előregyártása nál 167 százalékos teljesítményt ért el a brigád. A „Győzelem“ vízvezetéksze­relő brigád — Szekszárdon, a Széchenyi utca 43, 53 és 55. számú házak felújítási munkái­nál — a második dekád végére már 76 százalékra teljesítette egész hónapra esedékes tervét. A „Szabadság“ festőbrigád pe­dig — 137 százalékos normatel­jesítményével — április 20-án már 78 százalékra állt havi terve teljesítésével. Az „Esze Tamás“ lakatosbrigád 8600 fo­rintos dekádtervével szemben 10 400 forint értékű munkát végzett a második dekádban. Uj belépők Az elmúlt héten újabb be­lépőkkel gyarapodtak me­gyénk termelőszövetkezetei. Habár javában folynak már a mezőgazdasági munkák, van­nak olyan gazdák, akik azt tartják, nem várnak őszig a belépéssel. A múlt hét során is újabb 35 család, 58 taggal és 111 hold földdel választotta a termelőszövetkezeti gazdál­kodást. Ezeken kívül három család 7 taggal, 28 hold föld­del termelőcsoportba lépett be.

Next

/
Thumbnails
Contents