Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-22 / 96. szám
TOLNAI NAPLÓ 195C. ÁPRILIS 22. II szocialista ipar 101.7 százalékra teljesítette teljes termelési tervét A tíiisponti Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A mozdonygyártásnál üzemszerűen alkalmazták az automata hegesztést, a rádiószekrény gyártásnál újfajta ragasztási eljárással az eddigi 16 napos átfutási időt 3 napra rö- i vidítették. A Textiltermékek [minőségének és tartósságának [javítása érdekében megindult a szintétikus anyagoknak az ed- I diginél nagyobb mérvű felhasz. nálása, megkezdték a gyűrődésmentes műszál- és múse- lyemszövetek gyártását, üzemszerűen megindult a mikroporózus — a bőrnél tartósabb — gumitalp előállítása. Egyes fontos intézkedéseket azonban az ipar nem teljes | mértékben és nem az előírt ha- [ táridőre hajtott végre és egyes | üzemekben szervezetlenség mutatkozott. Például nem készültek el az újtípusú rádiókészülékek gyártásához szükséges szerszámok. Egyes anyagok hiánya és kooperációs késedelmek gyakran okoztak zökkenőt az első negyedév folyamán. A termelés sem volt egyenletes. Számos cikk minősége nem volt megfelelő. A pamut- és gyapjúszövet, a női kabát és férfiing minősége némileg javult. A szocialista ipar az egy munkásra jutó teljes termelés (a termelékenység) tervét 1.2 százalékkal túlteljesítette. A termelékenység 3.8 százalékkal haladta meg az 1955. első negyedévi szintet. A termelés önköltsége 1956 első negyedében nem alakult kielégítően. Az építőipar — előzetes számítások szerint — 1956 első negyedévében termelési tervét — részben a hideg időjárás és az árvízvédelmi munkák miatt — csak 91.8 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok első negyedévi tervteljesítése az Építésügyi Minisztériumnál 89.1 százalék. Közlekedés. és Postaügyi Minisztériumnál 92.1 százalék. Város- és Községgazdálkodási Minisztériumnál 97.2 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek 88.7 százalékra teljesítették első negyedévi termelési tervüket A állami építőipari vállalatok 1956 első negyedévében számos ipari, köz- és lakóépületet, valamint egyéb épületeket és építményeket adtak át a megrendelőknek. Az építkezések befejezésére — a szerződésben — kijelölt határidőket azonban sok esetben nem tartották be. Mezőgazdaság A növénytermelés munkáit a hosszantartó tél és az árvíz kedvezőtlenül befolyásolta. A tavaszi munkákat a szokottnál későbben — március második felében — kezdték meg. Az őszi kalászosok a nagy hideg folytán a szokottnál gyengébben fejlődtek nagyobb kár azonban csak az árpavetésekben volt. Országosan a gabonaféléknek mintegy 1.5 százaléka pusztult ki fagy miatt. A mezőgazdaság az elmúlt negyedévben a tervezettnél kevesebb műtrágyát kapott. Az 1956. március 1-én végrehajtott országos állatszámlálás adatai szerint az ország állat- állománya valamennyi állatfajból nagyobb volt, mint az előző év azonos időpontjában. Március 1-én a sertésállomány több, mint 6 millió volt, valamivel meghaladta az egy évvel azelőttit. A kocák száma azonban — egy év alatt — országosan 16 százalékkal, az egyéni gazdaságokban 20 százalékkal csökkent. A szarvasmarhaállomány meghaladta a 2.1 milliót és közel 2 százalékkal, ezen A népgazdaság fejlődését 1956 első negyedévében a következő adatok jellemzik. Spar — Építőipar Bár egyes iparágakban a hosszantartó, hideg időjárás és részben az árvíz számottevő termeléskiesést okozott, 1956. első negyedévében az ipari termelés általában kedvezően alakult. A szocialista ipar negyedéves teljes termelési tervét 101.7 százalékra teljesítette. Ezen belül az egyes minisztériumok a helyiipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Kohó és Gépipari Minisztérium 102.9 Szénbányászati Minisztérium 102.6, Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 97.9, Könnyűipari Minisztérium 97.0, Élelmiszeripari Minisztérium 106.0, Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 96.4, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ipar- vállalatai 101.3, Országos Erdészeti Főigazgatóság' iparvállalatai 96.1, Helyiipari vállalatok 107.1, Kisipari szövetkezetek 99.0 a tervteljesítési százalék. A szocialista ipar termelése 5.1 százalékkal haladta meg az 1955 első negyedévi termelést. A minisztériumi ipar 5.3 százalékkal, a helyiipar 12.3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év első negyedévében. A kisipari szövetkezetek termelése 5.6 százalékkal elmaradt az 1955. első negyedévi színvonaltól. Az első negyedévben az ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű gőzmozdonyt, vasúti személykocsit, fúrógépet, háztartási varrógépet, len-kenderszövetet szintétikus fonalból készült harisnyát, gyermekcipőt, egyes készruhaféléket zsírt, napraforgó- és étolajat, gyümölcs- konzervet szalonnaféléket, sört állított elő. Túlteljesítették a szén- és villamosenergia termelés tér. vét is, februárban azonban a nagy hideg következtében, illetve kellő széntartalékok hiányában az igényeket nem teljes mértékben tudták kielégíteni, s egyes ipari üzemeknél belül a tehénállomány közel 4 százalékkal volt több, mint 1955. március 1-én. Egy év alatt a lóállomány több, mint 2 százalékkal, a juhállomány közel 4 százalékkal, a baromti- állomány mintegy 4 százalékkal növekedett. Vágóállatokból és állati termékekből a kötelező beadás első negyedévi tervét a parasztság teljesítette. A sertés begyűjtés első negyedéves tervét — a hizlaldák kibocsátásával együtt — 121.5 százalékra teljesítették és mintegy 330.000 mázsával többet gyűjtöttek be mint az előző év azonos időszakában. Egy év alatt, 1955. március 1-től 1956. március 1-ig 700.000-rel több sertést vágtak le, mint az előző évben. Vágómarhából a negyedév folyamán mintegy 120.000 mázsával többet gyűjtöttek be, mint 1955 első negyedében. A vágómarhabegyüjtés első negyedéves tervét 124 százalékra teljesítették. A negyedévi begyűjtési tervet baromfiból 92.4 százalékra, tojásból 78.1 százalékra, tejből 95.7 százalékra teljesítették. Az év első három hónapjában begyűjtött meny- nyiség baromfiból kb. 3400 mázsával, tejből kb. 12 millió literrel több, tojásból kb. 16 millió darabbal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság gépállománya tovább növekedett. 1956. március 31-én több, mint 5000 traktorral ebből 2200 univerzális traktorral, 3200 traktorekével és több, mint 500 négyzetbevető géppel több állt a a mezőgazdaság rendelkezésére, mint a múlt év tavaszán. 1956. első negyedévében 154 új mezőgazdasági termelőszct- vetkezet és 36 termelőszövet- jkezeti csoport alakult. A termelőszövetkezetekbe 35.000 család lépett be, két és félszer annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az új tagok több, mint 140.000 katasztrális hold földterületet vittek be a közös gazdaságba. Áruforgalom A kiskeresgedelem 1956. első negyedévi áruforgalmi tervét 103.8 százalékra teljesítette és 8.3 százalékkal több árut adott" el, mint a múlt év azonos időszakában. A negyedév folyamán a tavalyinál több áru állt a lakosság rendelkezésére: a kereskedelem főleg ruházati, vas-műszaki és háztartási cikkekből jóval nagyobb készlettel rendelkezett, mint tavaly. 1956. első negyedévben a kiskereskedelem élelmiszerekből körülbelül nyolc százalékkal többet adott ' el, mint az előző év hasonló időszakában. 1955. első negyedévéhez képest :a lakosság összes cukorfogyasztása mintegy négy szá- [ zalékkal növekedett. Vajból [hét százalékkal, borból 65 százalékkal, lisztből három százalékkal emelkedett, zsírból nem változott, margarinból és étolajból 17 százalékkal csökkent a kiskereskedelem for- | galma. Húsból a kiskereske- ! delmi eladás 38 százalékkal [ volt több, mint a múlt év jelső negyedében, azonban az [ellátás helyenként még minidig nem volt kielégítő. Nem [ tudták a keresletet teljes mértékben kielégíteni tojásból, egyes száraztésztákból, a negyedév végén vöröshagymából. 1956. első negyedében a lakosság körülbelül két százalékkal több ruházati cikket vásárolt mint 1955. azonos időszakában. A legfontosabb ruházati cikkek közül konfekcióáruból 30 millió forinttal, kötött áruból 30 millió forinttal, bőrcipőből 40 millió forinttal többet, gyapjú, és pamutszövetből 97 millió forinttal kevesebbet adtak el, i mint 1955. első negyedéveben. j Egyes konfekció cikkekből és ! különösen jóminőségű cipőkáramkorlátozást kellett alkalmazni. Bár a legtöbb iparcikk termelési tervét teljesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai számos Cilikből a tervezettnél kevesebbet termeltek, így például nem teljesítették az autóbusz, a tehergépkocsi a csúcseszterga a kerékpár, a motorkerékpár, a bauxit és timföld, a kőolaj, a műtrágya, a penicillin és a superseptyl, a pamut-, gyapjú-, és selyem- szövet, a férfi és női cipő és a szulfitcelluloze az égetett tégla, a cement és az égetett mész első negyedévi termelési tervét. Nem teljesítette az ipar egyes termékek, mint pl. a 275 lóerős lokomobil, a rádióvevőkészülék, a kerékpár exporttervét. 1956 első negyedében több fontos új gyártmány prototípusa készült el, többek között az FOF 32 típusú oszlopos fúrógépé, a 4.2 tonnás hegyi tehergépkocsié, a Csepel 66 és 166 típusú újfajta háztartási varrógépeké. Elkészítették az 501 típusú televíziós vevőkészülék nullsorozatát. Megkezdték az MVE 340 simítóeszterga a Pan nónia TL módosított 250 köbcentiméteres motorkerékpár, továbbá a 120 KW-os rövidhullá mú újrendszerű műsorszóró adóberendezés üzemszerű gyártását. ből lényegesen bővült a választék. Jelentősen — kb. 16 százalékkal — növekedett az egyéb iparcikkek eladása is. Az plső negyedévben többek között 62.000 rádiót, 38.000 kerékpárt, 80 millió forint értékű edényárut, 140 millió forint értékű bútort vásároltak. Egyes rádióféleségekből, de különösen motorkerékpárból nem teljes mértékben tudták a lakosság keresletét kielégíteni. A lakosság a tartós fogyasztási cikkekre bevezetett részletakció keretében mintegy 60 millió forint értékű árut vásárolt, töö- bek között 16.000 darab rádiót, 20 millió forint értékű csőbútort, 1200 darab porszívógépet, 500 darab padlókefélőgépet. Tüzelőanyagokból a negyedév folyamán a lakosság többet vásárolt a tavalyinál, de februárban és március első felében — a nagy hidegben — az ellátás nem volt kielégítő. Népmozgalom, szociális és kulturális eredmények 1956 első negyedévében Magyarország lakossága 20.000 fővel szaporodott és a negyedév végén meghaladta a 9,880.000 főt. Javult az üzemi dolgozók szociális ellátása. Ormosbányán és a Sárvári Cukorgyárban elkészült egy-egy 500 fő kiszolgálására alkalmas üzemi konyha és étkezde. Felépült a kecskeméti Kinizsi Konzervgyár 1800 férőhelyes üzemi mosdója. Felsőcsingercn 700 férőhelyes báríyászfürdőt adtak át rendeltetésének, A bölcsődei férőhelyek száma a negyedév végén 400-zal volt több, mint 1955. december 31-én. A földrengés és az árvíz következtében nagyszámú lakás elpusztult és megrongálódott. 1956 első negyedévében összesen több, mint 3000 lakás épült. 1956 első negyedében több, mint 700 könyvet adtak ki 6.7 millió példányban A kiadott könyvek példányszáma 22 százalékkal magasabb, mint 1955. első negyedében. I A filmszínházakat az első negyedévben 32 millió néző látogatta, közel 3 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma 66.000-rel emelkedett és elérte a másfél milliót. 1956. március 15-én a termelőmunka módszereinek alapvető tökéletesítése, a tudományok, a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságukért 71-en részesültek Kossuth-díjban . Budapest, 1956. április 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Á Szovjetunió jegyzéke az Egyesült Államokhoz a hidregénfegyver-kísérletekről , Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége februárban jegyzéket kapott az Egyesült Államok külügyminisztériumától arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nukleáris kísérleteket tervez az Eniwetok-szigetek (Marshall-szigetek) körzetében. E szigetek az Egyesült Államok I gyámsága alatt álló területhez tartozik. Az Egyesült Álla- [mok kormánya nagy csendes- 1 óceáni térséget „veszélyes övezetnek’’ nyilvánított. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége április 18-án válaszjegyzékeit küldött az Egyesült Államok külügyminisztériumának. A jegyzékben többi között ez áll: „A Szovjetunió kormánya a szovjet megbízottak az ENSZ gyámsági tanácsában ez év februárjában előterjesztett javaslataiban már ismertette álláspontját arra a kérdésre nézve, hogy az Egyesült Államok atom- és hidrogénbomba-kísér- leti célokra használja fel a Csendes-óceáni gyámsági területeket. A szovjet kormány úgy véli, hogy a gyámsági területen folytatott atom_ és hidrogénbomba kísérleteket, amelyek veszélyeztetik a gyámsági terület lakosságának életét és jólétét, valamint a Csendes-óceán medencéje több államának lakosságát, összeférhetetlenek a nemzetközi gyámsági rendszernek az ENSZ alapokmány 12. fejezetében kifejtett céljaival és elveivel. Összeegyeztethetetlenek továbbá a gyámsági feltételekkel és az igazgatást végző hatóságok kötelezettségeivel is, amelyeket az említett területek feletti gyámságra vonatkozó meg állapodások szabnak meg. Az ilyen kísérletezés sérti a nemzetközi jog legfontosabb elveit!’’ Szovjet és dán hadihajók kölcsönös látogatása Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és Dánia kormánya között megállapodás jött létre a két ország hadihajóinak kölcsönös látogatásáról. A megállapodás értelmében egy szovjet hadihajóraj Koppenhágába, <egy dán hajóraj pedig Le- ningrádba látogat el. A látogatást egyidejűleg augusztus 2 és 6 között bonyolítják le. Faragó Dezső elvtárs hetvenhat esztendős. Hatvanegy éve tevékeny részese a magyar munkásmozgalomnak. A század elején a magyar vasutasmozgalom egyik vezetője. Közvetlen barátja és munkatársa volt Landler Jenőnek, Kun Bélának és Szamuely Tibornak. 1918 kora tavaszán az egyik Volga parii hadifogolytáborból Kun Béla Moszkvába hivatta és a „Szocialista Forradalom” című lap szerkesztőségi tagja lett... Lenin megbízásából 1918 májusában Számárába ment, ahol magyar hadifoglyokból Vörös Gárdát szervezett. Nem sokkal később a cseh-légió fogságába került. Az omszki börtönbe, vitték, ott találkozott Ligeti Károly elvtárssal — a legendáshírű magyar forradalmárral... Faragó elvtárs közel tizenhat évig volt távol hazájától, családjától... 1926-ban tért vissza Magyarországba... 1944-ben a hatvannégy éves forradalmárt a Gestapo elhurcolta és 1945-ben jött újból haza Budapestre a majdaneki „haláltáborból”'... Faragó elvtárs Kun Béla társaságában találkozott Leninnel ... Ma így emlékezik vissza erre a találkozásra: Találkozás — Szamuely Tiborral laktam együtt Moszkvában. Április közepén 1918-ban egyszer azzal jött hozzám Kun Béla és Szamuely, hogy a napokban bemutatnak Leninnek. — Addig ismertem Lenin életét, tanításait, de a hírre, hogy személyesen is találkozhatom vele öröm és izgalom szorította szívemet. Á.prilis tizenkilencedikén került sor a találkozóra. Mondanom sem kell hogy milyen elfogódot- tan mentem Kun elvtársai a Kremlbe. Kun Béla, aki már régóta jól ismerte Len- nin elvtársat és mint a magyar forradalmárok vezetője, állandó szoros kapcsolatban volt vele — útközben biztatott és Leninről beszélt, hogy milyen kedves, egyszerű ember, mennyire érdeklődik a magyarországi helyzet iránt, milyen jól tájékozott a hazai munkásmozgalom helyzetéről, a parasztság sorsáról... — Ugyanis arról van szó — mondotta Kun, — hogy idehaza Magyarországon 1918-ra már megérett a helyzet a polgári forradalomra és ezt nekünk kell majd tovább fejlesztenünk proletárforradalommá ... így beszélgettünk, miközben a Kremlbe ériünk. Alighogy bejelentettek bennünket. — Lenin dolgozószobájából nyomban kijött Radek — helyettes népbiztos és bevezetett Leninhez... Nagy zavarban voltam, körülbelül olyan érzésem volt, mint a kisdiáknak, aki a tanára elé először megy vizsgázni. Lenin az ablaknál állt ,ahogy be- léptünk felénk fordult és fürge mozgással üdvözlésre nyújtott jobbkézzel elénk jött... Zavaromból Kun elvtárs segített ki, aki helyettem, megmondta nevemet. Lenin néhány pillanatig összehúzott szemmel nézett, figyelte arcomat, majd bemutatta Buharin és Radek népbiztosokat és utána leültetett. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy Kun Bélára mutatott és így szólt: — Kun elvtárs ajánlása a legjobb biztosíték, hogy nyíltan beszéljünk egy-két kérdésről... Ezután mozgalmi múltam után érdeklődött... — Forradalom esetén — kérdezte — a magyar vasutasok mely rétegeire számíthat a magyar proletariátus? Akkoi röviden vázoltam az itthoni helyzetet. „— Elsősorban a vasúti munkásokra, mert a havifizetéses, kinevezett — MÁV alkalmazottakra számi.
