Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-21 / 95. szám

1956 Április 21. TOLNAI NAPLÓ 3 A felemelkedés útján A szekszárdi Béke Termelőszövetkezet gazdasági ereje, ^ taglétszáma az elmúlt 8 hónap alatt ugrásszerűen emelkedett. A szövetkezet szarvasmarhaállománya a tél folyamán sem romlott le, mert a tervszerű takarmányalap biztosításával a szövetkezet tagsága megfelelő táptakarmányt biztosított a téli hónapokra. Az 1000 holdas gazdaság egyre inkább alkalmazza a fejlett agrotechnikai eljáráspkat. Ennek segítségével Bors Ist­ván mezőgazdász irányításával ezen a tavaszon már gondos fé­szektrágyázással vetették oí burgonyái, amely módszer a számí­tások szerint holdanként megkétszerezi az eddigi termésered­ményeket. A szövetkezet az idén vet először, egyelőre még kí­sérletképpen, ikersorosan kukoricát és az ikersorok közé szója­babot. így nemcsak azt érik el, hogy a kukorica termelés min­den munkaműveletét gépesíthetik, hanem a föld holdankénti fehérjehozamát is lényegesen emelni tudják. A szövetkezet palánki üzemegységében már megkezdődött a törzskönyvezett szarvasmarhaállomány kialakítása. Ugyanakkor a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetnek nagy lehetősége van a történelmi szekszárdi szőlőkultűra fej­lesztésére is. Paddi József szőlészeti brigádvezető irányításá­val 22 régi szekszárdi szőlőhöz értő szövetkezeti tag a felosz­tott területek arányában gondos munkához kezdett. A tervük az, hogy még ebben az évben mintegy 5 katasztrális holdon j^új szőlői telepítenek és a meglévő mintegy 28 katasztrális hold nagyságú szőlőjüket pedig gondos kezeléssel alaposan előkészítik a termésre. Szekszárdion ,ahol az elmúlt években a szövetkezeti gaz­dálkodásnak meglehetősen rossz hírt adott egy szerencsétlen összetételű szövetkezeti csoportosulás — ma már a Béke Ter­melőszövetkezet eredményei, tagjainak szorgalma és a szövet­kezet szakszerű vezetése az egyénileg dolgozó parasztok közül — eredményeivel egyre többet nyer meg a szövetkezés eszmé­jének. A nagyüzemi társas gazdálkodás korlátlan lehetőségei nyíltak meg a volt közép- és törpebirtokos parasztság előtt és ahol okosan élnek a nagyüzem lehetőségeivel, ott a termés és gazdasági eredmények rövid idő alatt felülmúlják a legjobban kezelt és szervezett egyéni kisgazdaság eredményeit. A szekszárdi Béke Termelőszövetkezet gazdasági alapjai megszilárdultak és a szövetkezet a legjobb úton halad, hogy rövidesen a milliomos termelőszövetkezetek közé küzdje . magát. A szövetkezet tagsága megtanulta már az élenjáró Áagrotechnika alkalmazásának célszerűségét és most az a fel­adat, hogy a gazdaságban külsőre is kulturált körülményeket teremtsenek. SZ. R. Bz öregek is megbecsült tagjai a szálkai Fejlődés Tsz-nek A múlt évben még csak 139 holdon gazdálkodott a szál­kái Fejlődés Termelőszövet­kezeti csoport, az idei tavaszt már mint nagy, erős termelő- szövetkezet kezdte. 715 ka­taszteri holdra nőtt az el­múlt év novemberétől — most április közepéig a tsz föld­területe, négyszeresére nőtt a tsz tagság száma is. Ebben a szövetkezetben példásan gondoskodnak az idős, a meg­tört, a fizikai munkából már kiöregedett paraszt emberek­ről. Nagy Sz. József múlt év novemberében, 60 esztendős korában kérte felvételét a tsz-be. A faluban mindenki ismerte. Tudták róla, hogy a múlt átkos örökségének a cselédsorból rámaradt szív- és tüdőasztma kínozza. Pár évvel ezelőtt is már alig bírta a munkát a 7 hold jut­tatott földjén. A 70 évesnél is idősebbnek látszó ember kicsit félve közeledett a tsz felé, hátha a szemébe mond­ják, hogy hosszú, nyűgös éle­tének a fáradalmait jön kipi­henni a közösbe. A jómód és gazdagság nagy jövője előtt lévő tsz-ben azonban igen nagy megértés­sel, megbecsüléssel fogadták az aggastyánt. Először állat- tenyésztési brigádvezetőnek — amolyan tiszteletbeli bri­gádvezetőnek — osztották be, amiért havonta az állatte- tenyésztési brigád egy-egy tagjának a munkaegységének 15 százalékával megegyező munkaegységet írtak neki. Más dolga nem volt, mint az istállóban sepregetett. Aztán, ahogy megbarátkozott a szö- vetkczetbeliekkel, kérte, hogy hadd kössön ő seprőt a tsz- nek. Havonta így is 2 munka­egységet, előbbi munkájával együtt 7 munkaegységet szer­zett. Félévszázados nélkülözés­ben megtört Nagy József na­gyon meg volt elégedve a munkájával, a beosztásával és a keresetével is. A Fejlő­dés Tsz-ben ugyanis tavaly több mint 50 forintot fizettek munkaegységenként, így 350 —400 Ft-ot ő is megkeresett jókedvűen, szinte szórakozva a közös gazdaságban. A tsz ve zetői azonban még ezt a munkát is soknak tartották számára, a megbecsülés sok­kal nagyobb jelével akarták kitüntetni az öreget. Elhatá­rozták, hogy vesznek egy kel­tetőgépet, s mivel az egész környéken nincsen keltető ál­lomás, a környező falvakat is ellátják naposcsibékkel. A keltetőgépet meg is vásárolta a tsz és az öreg 60 esztendős Nagy Józsefre bízták a kis állatkák keltetését. Havonta 15 munkaegységet írnak a csibekeltetésért az öregember munkakönyvébe. Ettől kezdve Nagy Sz. József munkás éle­tének legboldogabb napjait tölti az új életet varázsoló masina mellett, hisz ilyen megbecsülésben és szeretet­tel teli gondoskodásban még sohasem volt része. A legbol­dogabb talán mégis kedden volt, amikor először jelentet­te a tsz nálánál jóval fiata­labb vezetőinek, hogy az első 500 darab kiscsirke kikelt a masinából. (N. F.) Ä kulturális seregszemle tapasztalatai — Látogatás Dombóvárott — Ha Dombóvár utcáin a kö­zelmúltban valaki végigsétált és valamilyen céllal — vagy unalmában — megnézegette az eseményeket jelző plakátokat, akaratlanul is fel kellett, hogy figyeljen egy dologra, hogy meglehetősen zsúfolt és telt programú volt ez a hónap. S örömmel állapítható meg, hogy nemcsak volt, hanem a hátra­lévő időben is hasonlóan ese­ménydús. Zsúfoltságnak csak csak azért lehetne ezt nevez­ni, mert az elmúlt hónapoktól eltérően, most szinte minden napra esett valamilyen ese­mény — kulturális eseményről van szó —, ami szórakozási, művelődési lehetőséget nyújtott a város lakosságának. S csodá­latos, — Csikós Imre elvtárs­sal a Népművelési Osztály ve­zetőjével beszéltünk erről, — minden eseménynek megvolt a maga közönsége. Nem volt a sok közül egy előadás se, ame­lyik ne telt ház előtt futott volna. Örvendetes jelenség ez Dombóváron, hogy helyi erőből minden napra tudtak műsort — s nem is akármilyen mű­sort — biztosítani, olyan mű­sort, melyek előadásán megtelt a művelődési otthon nézőtere érdeklődőkkel, s ezek az ér­deklődők nem azt mondták másnap azoknak, akik helyet próbáltak szerezni a következő előadásra, hogy ne menjenek el mert rossz az előadás, hanem azt, hogy okvetlen nézzék meg, mert nagyon jó. De ez a jelen­tős megmozdulás nemcsak ma. gában a járás székhelyén Domb óváron tapasztalható, hanem az egész járás, szinte valamennyi községében. A seregszemle keretében már minden községben meg­voltak rég a helyi bemutatók, s az együttesek már vala­mennyien két-három ízben ven. •dégszerepeltek a szomszédos községekben. De nemcsak meny nyiségben, hanem minőségben és ötletben is örvendetes jelen­ségekkel lehet találkozni a já­rás községeiben. Hogy csak egyet említsünk, például hoz­zuk a döbröközi együttest. A község tánccsoportja egy érde­kes hagyományt gyűjtött össze és dolgozott fel az idei sereg­szemlére. Műsoruk egy Kapós- menti verbunkos melyet igen alaposan dolgoztak fel, s elő­adásukkal nagy sikert arattak. Az eddigi bemutatók alapján azt lehet mondani, hogy az együttesek nagyrésze igyeke­zett olyan darabot betanulni, mely úgy időben mint a jel­lemalakítások tekintetében ne­hézséget jelentett számukra. — Szinte valamennyi színjátszó- csport például háromfelvonásos színművel készült a seregszem­lére. Nem is lenne nagy meg­erőltetés egy műkedvelő cso­portnak a háromfelvonásos da­rab, ha az együttes összeszo­kott volna már, valamilyen könnyebb és rövidebb darab­ban. De, sajnos, az tapasztal­ható a falusi csoportoknál, — hogy azok a szereplők, akik egyik évben még szerepelnek a seregszemle bemutatóin, azok a következő évben már nem találhatók a szereplők között. Így a színjátszócsoportok ál­landóan új szereplőkkel dol­goznak, akiknek először némi gyakorlatot kell elsajátítaniok, hogy komolyabb szerepet meg­oldhassanak. A dombóvári bemutatók is élénk érdeklődés kíséretében zajlottak le április negyedikén és tizenötödikén. A Népműve­lési szakkör tánccsoportja szép és alaposan kidolgozott tánc­számmal szerepelt április ne­gyedikén és jogosan kapott el­ismerést a közönségtől és a bí­rálóbizottságtól. A leányiskola zenekara is hasonló sikert ara­tott. Sajnálatos tapasztalat azon. ban, hogy a szavalok — nemcsak Dombóváron, hanem az egész megyében — gyenge színvonalon adnak elő. Ritka kivételektől eltekintve, rosszul szavalnak. Dombóváron például a vers megválasztása is egy-két esetben meggondolatlan és el­hamarkodottnak mondható. — Férfi szavalt például olyan ver­set, melyben egy anya érzései voltak leírva — melyet magá­tól értetődően egy leány sike­rültebben adhatott volna elő — s ennek a fordítottja, ami­kor leány szavalt olyan verset, mely nagyobb hatást váltott volna ki férfi szavaival. Az énekkarokat tekintve, — színvonal tekintetében javulás tapasztalható. Április 15-én a MÁV kultúr- csoport a János vitézt adta elő. Az előadás iránt élénk érdek­lődés mutatkozott és mutatko­zik még ma is, amit bizonyít, hogy már ötször bemutatták s még kénytelenek előadni az érdeklődésre való tekintettel. Ennél az előadásnál a szerep­lők hangfelkészültsége ellen le­hetne kifogást emelni. Az elő­adásnak ezt a gyengéjét azon­ban ellensúlyoz^ a kitűnően megszervezett énekkar, mely az énekszámokat kísérte. — Jó volt az előadás rendezése is, s jól hatottak a Kaposvári Csiky Gergely Színháznál készített díszletek. ... Legközelebb április 28— 29-én lesz jelentős kulturális esemény Dombóváron, amikor a seregszemle járási bemutató­ját tartják két napon keresztül. Első napon a tánc, kórus és magánszámok, második nap pe­dig színjátszócsoportok számai lesznek műsoron. Erre a jelen­tős eseményre is* készítik már elő a művelődési otthont és igyekeznek majd helyet bizto­sítani az érdeklődőknek... BUNI. PARTHIREK Értesítjük a szakosított (MDP történet, Politikai gaz­daságtan, Filozófia és SZKP történet, mindkét évfolyamok) tanfolyam azon propagan­distáit és hallgatóit, akik megyei konferencián vesz­nek részt, hogy részükre az SZKP XX. kongresszus anyagának: „A Szovjetunió belső helyzete. A gazdasági építőmunka kérdései“, című részéből a konferenciát április 23-án (hétfőn) délelőtt 9 óra­kor tartjuk, a Pártoktatás Há­zában. A konferencia egész­napos lesz. Kérjük az elvtár­sakat, hogy a megadott időben pontosan jelenjenek meg. Módi János oktatási felelős MEGJEGYZÉSEK Egy rendetlen gép keresi „rendes“ gazdáit — Az biztos, hogy már ren­detlen az a cséplőgép — mon­dotta Prókai Zoltán elvtárs, mikor az alábbi esetet elma­gyarázva, a fenti címben megegyeztünk. Arról van ugyanis szó, hogy még az elmúlt év októberé­ben a mözsi gépállomás dol­gozói a szóbanforgó cséplő­géppel Öcsény község határá­ban a belső legelő szélén nap­raforgót csépeltek. Ez rend­ben is lett volna, ha utána an nak rendje és módja szerint az erőgéppel együtt a „sze­gény“ cséplőgépet is behúzat- ták volna. De nem, otthagyták, s az idei kemény tél bizony meg­viselte. De már kezdik is széjjel hurcolni. A rúdjái már valaki pártfogásba vette. Mi következik még? Azóta a mözsi gépállomást kettéosztották, bizonyára lel­tár szerint a szedresi és vár­dombi gépállomások közt Nem hiányzott ez a gép? Nem tudtak róla? Ezt sem le­het mondani, még ha a kimu­tatásokból el is tűnt, mert Prókai elvtárs ahányszor csak Bartók Dániellel, a bri­gádvezetővel találkozott, min dig mondta neki: Miért nem viszitek már el, vagy miért nem takarjátok le ezt a gé­pet? Mindhiába. Reméljük, hogy nem a gép apródonkénti eltűnése követ­kezik, hanem végre gazdára talál. Az igaz, hogy a felelő­söket sem ártana megkeresni. (i-e) ^SEMÉNYNBPTÍR Diófából sejehaj... A közismert dal szerint diófából nem csinálnak kopor­sót. Érthető is, hiszen túlvilági célokra könnyebb és olcsóbb faanyag éppen úgy megfelel, de akkor mire lehet egyáltalán használni a diófát? Ezen töprengenek a zombai Vörös Csillag Tsz-ben már idestova másfél éve. 1954-ben megkapták a kitermelési enge­délyt, 1955 februárban kidöntöttek 11 diófát és azóta rajtuk is maradt, mint szamáron a fül. A Pécsi Furnir és Lemez­gyárból tavaly kint voltak kétszer is, felmérték a rönköket, megígérték az elszállításukat, s aztán nem jelentkeztek többé Azóta a diófaügy telefonon és levelekben bejárta az egész környéket, megpróbálta elhelyezni valahová a tsz, a járás, a megye — nem sikerült. Végre a Tamási Erdőgazdaság adott egy ötletet: írjanak a budapesti furnir és lemezműveknek, írtak, s most már minden reményük a budapestiekben van. Reméljük bebizonyítják, hogy iparunknak szüksége van a dió fára, mert ha sokáig így megy, még koporsónak sem lesznek jók a rönkök. H l KJE K — Április 28-án este fél 8 orakor magyar és németnyelvű műsort ad a járási művelődési otthonban a bonyhádi népi együttes. Bemutatják azt a mű sort, mellyel nagy sikert arat­tak Pest megye községeiben. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. — A Szekszárdi Köztisztasá­gi Vállalat a napokban 25 sze­métgyűjtő ládát helyez el a város különböző pontjain. A tervek szerint még 25 ládát fog nak elhelyezni a közeljövőben. — Április 8-án, 9-én, 11-én és 12-én nagy sikerrel mutatta be a dombóvári KTSZ-szerve zet kultúrcsoportja a közönség körében közkedvelt Mágnás Miska című operettet. — Az USA-ban 5 százalék­kal csökkent a mozik látoga­tottsága az elmúlt évben 1954- el szemben. Több mozi csak hetente háromszor játszott, péntektől vasárnapig. — Az angol Coventryben fényképkiállítás nyílik Sztálin­grád újjáépítéséről és a város­ban folyó életről. Ugyanakkor Sztálingrádban fényképkiállí­tást rendeznek a háborúban el pusztult Coventry újjáépíté­séről. ÁPRILIS 21 Szombat Anzelm 1735 április 21-én szüle­tett J. P. Ku- libin orosz feltaláló, ko­rának kiváló mérnöke, az Orosz Tudo­mányos Aka­démia kísérleti műhelyének ve zetője. A technika sok újítást köszönhet Kulibinnak; ő alkal­mazta először a modellkísérlete két, amelyek lehetővé tették, hogy a legnagyobb pontosság­gal határozzák meg egy-egy ké szülő berendezés (építmény) terhelését. Feltalált szemafor- távírót, vízfolyással szemben haladó hajót, mechanikus ve­tőgépet, felvonót, stb. ö java­solta, hogy a Néván építsenek egvnyílású ívhídat. A híd 12 908 faalkatrészből, 49 650 vascsapszegből és 5500 négy­szögletű vasalásból állt volna. Kulibin modellt épített a híd­ról, hogy tervének reális vol­tát meggyőzően bizonyítsa. — Bemutatták a Szovjetunió ban az első egyiptomi filmet: Címe: Harc a völgyben. A filmnek igen nagy sikere van mivel művészi színvonala ma­gas. Jól dolgozik a DISZ-brigád az iregszemcsei Uj Elet Tsz-ben Az iregszemcsei Uj Élet Tsz- ben ifj. Tóthi Mihály elv­társ, a tsz elnöke ismertette a fiatalokkal, milyen feladatok állnak előttük a tavaszi mező- gazdasági munkák folyamán. A tennivalókat megbeszélte a DISZ-szervezet vezetősége is. A fiatalok elhatározták, hogy minden tavaszi növényt idejé­ben és jól fognak megmunkál­ni. Az ifjúsági brigád eddig el­végezte az árpa, cukorrépa, ta­karmányrépa napraforgó és zab, zabosbükköny, kender és vöröshere vetését. Most a bur­gonya és a négyzetes kukorica vetését végzik. A tsz megkezdte egy 50 férő­helyes istálló építését s ezzel kapcsolatban a fiatalok vállal­ták, hogy az építés zavartalan­sága érdekében minden építő­anyagot a helyszínre szállíta­nak a legrövidebb időn belül. Az Uj Élet Termelőszövetke­zet megbecsüli a fiatalok mun­káját, s biztosítja számukra a szórakozás lehetőségét is. Ké­nyelmes a követelményeknek megfelelő kultúrtermet bocsá­tott rendelkezésükre, ahol fá­radságos munkájuk után szóra­kozhatnak. — Kultúrgárdájuk most színdarabbal készül má­jus 1-e méltó megünneplésére. Volt idő, amikor csak négy DISZ-fiatai dolgozott a tsz-ben. Bizony nem volt olyan eleven ifjúsági élet, mint most. És ek­kor a tsz vezetőségének javas­latára a fiatalok egybekapcsol­ták a tsz-agitációt szervezetük megerősítésével. — Fiatalokat szerveztek a tsz-be, s hogy munkájuk sikerrel járt azt az bizonyítja legjobban, hogy a DISZ-szervezet taglétszáma pár hónap alatt huszonháromra emelkedett. Második otthonuk­ra találtak a fiatalok a termelő- szövetkezetben példásan dolgoz nak, megszerették az új életet. SZONDI SÁNDOR levelező.

Next

/
Thumbnails
Contents