Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-19 / 93. szám
1956 ÁPRILIS 19. TOLNAI NAPLÓ 3 As űjRáceggres PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Egészségtelen jelenségek a hőgyészi pártoktatásban Hőgyészen is beindult az ősszel a pártoktatási évad és az oktatási formák nagy része működik is kisebb-nagyobb le morzsolódással. A községi párt bizottság propaganda munkája nak alapvető hibája az volt, hogy nem fordított kellő gondot a fizikai dolgozók, a termelőmunkában résztvevő párttagok ideológiai képzésére. így van ez a Gyapjútermelő Vállalatnál is. Itt terven felül indítottak be egy marxizmus—le- ninizmus alapjai tanfolyamot — ez a tény csak örömmel üdvözölhető, de ugyanakkor súlyos hiba, hogy csak két fizikai dolgozót osztottak be. Természetesen szükséges a különféle beosztásokban dolgozók ideológiai képzése is, de legalább ennyire szükséges az egyszerű dolgozók, főleg a párt tagok marxista szellemben való nevelése. A gazdasági eredmények növelésében döntő sze repük van a fizikai dolgozóknak és köztük a kommunistáknak. Ezeknek a dolgozóknak a neveléséről lemondani tehát annyit tesz, mint lemondani a gazdasági eredmények lehető legnagyobb ütemű növeléséről. Súlyos felelősség terheli a pártbizottságot azért is, mert a termelőszövetkezetben nincs semmiféle politikai oktatás. A terv szerint a politikai iskola I. évfolyamának kellett volna beindulni, de még egy foglalkozást sem tartottak. Ennek az okait még maga Mátrai elvtárs függetlenített párttitkár is különféle objektív körülményekkel igyekszik magyarázni. Nem indult be a DISZ-oktatás sem. Ez azt mutatja, hogy nagyon fontos területen hanyagol ták el a pártoktatást, olyan Jielyeken, ahol különösen nagy szükség lett volna a széleskörű propaganda munkára. A múlt hónapban a Központi Vezetőség határozatot hozott a XX. kongresszus anyagának alapos tanulmányo zására. A határozat értelmében április elsejével meg kellett kezdeni a kongresszusi anyag tanulmányozását. Erről szinte naponta beszélt a sajtó is. Hőgyészen még sem fogtak hozzá időben az előkészületi munkálatokhoz, valami felsőbb inst- ruálásra várnak. A pártbizottságok, szervezetek többsége felismerte, hogy számunkra is milyen nagy jelentősége van a XX. kongresszusnak és hozzáfogtak a szemináriumi hallgatók létszámának növeléséhez. Több helyen úgy dolgoznak, hogy minden párttagot bevonnak a XX. kongresszus anyagának tanulmányozásába. Ennek az előkészületeit kellett volna megtenni Hőgyészen is és akkor megkezdődhetett volna a kongresszusi anyag szervezett tanítása, ami nélkülözhe teilen az elkövetkezendő munkák során.' 1 sióagárdi DISZ-szervezet életéből Ez lenne az? Tudom az utat, nem tévesztettem el, tehát mégis csak Rácegresre jutottam.A kis völgyben egy új falucska képe bontakozik ki, mindenfelé élénkpiros cserép vagy szürke palatetők virítanak, a házak még mesze letlenek, földszínűek a falak, olyan egyformák, — mintha most szülte voln^ őket az anyaföld. A termelőszövetkezet elnöke, Bregovics János csak mosolyog csodálkozásomon és csendesen megjegyzi: — Elhiszem^ hogy annak, aki még a régi pusztát látta, meglepő ez a látvány... — De hogyan tudtak eny- nyit építeni? — Nem volt könnyű, ötvennégy májusában kezdtük el s most 37 új házunk van, mindössze hat családnak kell még építeni. — S ezt mind saját erőből építették? — Nem egészen. 1954-ben, mikor elkezdtük, 12 házra kaptunk kölcsönt, de sokan voltunk és elkezdtünk gondol kodni, hogy lehetne többet építeni. Volt itt egy régi ököristálló, olyan szarufák voltak benne hogy7 gerendának beillettek, s olyan gerendák, hogy négy szarufa is tellett egyből. Lebontottuk az istállót, a kölcsönt megtoldottak saját erőnkkel és 12 ház helyett 20 készült el az év végére. — De a többi háznak honnan vették az anyagot? — Az már ment mint a karikacsapás. A húsz házba beköltöztek az emberek s most a régi cselédlakások kerültek sorra. Lebontottuk őket, a tagság nekilátott, újabb 17 házat építettünk fel 55-ben, ezt már teljesen saját erőből. Fölkerekedünk, s végigmegyünk az új falucskán. Két utcája és egy tere van. Az utcákon fiatal akácfasorok, a kertek udvarok tele gyümölcsfákkal, egy-két év múlva bő termést adnak. Alig látni valakit, lakodalomban van mindenki. Végre az egyik új háznál otthon a gazdaasz- szony, behajt a kíváncsiság, milyenek belül... ezek a lakások — Tóth Lajosné vagyok, nagyon szívesen megmutatom, kerüljenek beljebb — hív bennünket Tóth néni. — Szegény férjem alapító tag volt, de nem érte már meg az új lakást. — Hogy vannak megelégedve vele — mutatok körül Ä szekszárdi járás DISZ titkárainak értekezlete A szekszárdi járás DISZ- bizottsága április 14-én titkári értekezletet tartott alapszervezeti titkárok számára. Rell János elvtárs, a járási DISZ-bizottság titkára tartott beszámolót. Megállapította, hogy a tagkönyvcsere legtöbb DISZ-szervezetben eredményes volt. A tagkönyvkiosztást megelőző feladatokat, az összeírást és a tagszervezést legtöbb — alapszervezet helyesen oldotta meg, aminek következtében megyénkben a szekszárdi járás fejezte be legelőször a tag- könyvcserét. Igen eredményes munkát végzett a DlSZ-szerve- zet a Tolnai Selyemfonóban, Decs-Cserenc-pusztán, Decs- Bográn, Tengelicen, Báta- széken és Fácánkerten. — Az eredmények mellett sűrűn előfordultak hibák is: Több alapszervezetben hanyag módon készítették elő a tagkönyv. cserét, például a Tolnai Textilgyárban, Öcsényben és a faddi Uj Élet Tsz-ben. A járási bizottság sem minden alapszervezetnek adott megfelelő segítséget. A további feladatokról be„Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó44 Mondja a magyar közmondá sok egyike. Sajnos néha az ígéretek megtartásával hiba van. A közelmúltban például a ke- szöhidagkuti DISZ- szervezet bált rendezett. Előzetes megbe szélés alapján a dombóvári gimnázium DISZ szervezetének a zenekarát várták a fiatalok a keszőhidegkuti állomáson. Várták, de hiába. A nagy báli készülődés csődbe jutott, ugyanis nem jöttek meg a zeA pusztító árvíz következtében a sióagárdi DlSZ-szerve- zet munkája megállt. Ezt azon ban nem kell szó szerint értelmezni. Ha a megszokott foglalkozások, gyűlések el is maradtak — a fiatalok ekkor is dolgoztak. Védték falujukat. Szinte egyemberként küzdöttek éjjel-nappal a gátakon a mindent elnyelni akaró áradat ellen. A lányok éppen úgy, mint a fiúk. Valamennyien megálltak helyüket, de mégis úgy érezzük, hogy meg kell em líteni Somogyvári Ottó DISZ titkárt, Nagy Andor, Leitkám Antal, Molnár Zoltán, Balogh József és Sági Mihály, a lányok közül pedig Vígh Ilona, Simon Ilona és Rákics Olga gyakorlóéves tanítónő nevét. Az árvíz elvonult, ittlétéről már csak a romok tanúskodnak. Az élet ismét visszazökken a régi kerékvágásba és a ség, a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztése jegyében lefolyt kongresszus munkája rendkívül jelentős a párt, mint a szovjet társadalom vezető ere je tevékenységének szempontjából, a kádereknek a kollektív vezetés szellemében való neve lése szempontjából. A XX. pártkongresszust meg előző beszámoló- és választógyűlések idején a párttagok különösen nagy igényességgel értékelték a pártfunkcionáriusok munkáját, eltávolították tisztségükből azokat, akik nem érdemelték ki bizalmukat. A taggyűléseknek és konferenciáknak az az óriási jelentőségük, hogy a párttagok tapasztalataival kiegészítik a bizottságok és a vezetők tapasztalatait. A taggyűlések és konferenciák szónoki emelvényéről sok értékes javaslat és bíráló megjegyzés hangzik el, amelyet a kommunistáknak az a szenvedélyes törekvése diktál, hogy kijavítsák a munkában elkövetett hibákat, eltávolítsák mindazokat az akadályokat, amelyek az eredményes előrehaladást zavarják. DISZ is folytatja munkáját. Kétszeres erővel kell most dolgoznia minden fiatalnak. Újjá kell építeni a házakat és be kell hozni a lemaradást a szervezeti életbe is. Igen fontos most a társadalmi munka, amelyből minden fiatal kiveszi a részét. A kultúrcsoport és a népi együttes szorgalmasan készülődik a seregszemlére, amelyen múltjához méltóan akar szerepelni. A hátralévő időt gyakorlásra használják fel. Csereműsorokat szerveznek a környező falvak kultúrgárdáival, így például a decsi kultúrcso- porttal. A lányok részére indított szabás-varrás tanfolyam mellett ezen a héten indult meg a rádiós szakkör, mely igen élénk érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. Sz. M. pította, hogy a pártszervezetek élén testületeknek kell állniok, hanem e testületek kollektív munkájának biztosítása érdekében a szervezeti szabályzatban megjelölte a bizottságok teljes ülései összehívásának időpontjait is. Ezzel a párt gondoskodott arról, hogy a tes tületi vezetés a gyakorlatban megvalósuljon. Valóban, ha a kerületi, városi, területi, stb. bizottságok teljes ülései összehívásának időpontját nem állapították volna meg, akkor teljes ülések megtartása teljesen a bizottságok vezetőitől, egyes személyektől függött volna. A párt ezt nem engedheti meg, a párt a kollektivitást törvénnyé, a párt normájává teszi. A SZKP XX. kongresszusa megváltoztatta a helyi pártszervek teljes ülései összehívásának időpontjait. Most a területi, határterületi pártbizottságok és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságának plénumáit legalább négyhavon- kint egyszer, a kerületi és váró si bizottságok plénumáit pedig legalább háromhavonkint egyszer össze kell hívni. A kollektív vezetés azonban nem merül ki a vezetőségi üléseken, a bizottságok teljes ülé seiben, a kerületi vagy a városi pártszervezet aktivagyűlései ben, az alapszervezetek taggyű léseiben. A kollektivitás ott érvényesül, ahol a pártszervezetek és azok vezetői felfigyelnek a kommunisták és a pártonkí- vüliek hangjára, ahol élénken reagálnak minden bíráló megjegyzésre és javaslatra, ahol hatékony intézkedéseket tesznek a feltárt hibák kiküszöbölésére, az értékes kezdeményezések felkarolására és terjeszté sére. A helyesen megszervezett kollektív munka elválaszthatat lan a gyakorlati érzéktől. Lenin hangsúlyozta, hogy a testű leti vezetés nem válhat a gyakorlati munka akadályává. A gyakorlati érzéknek mindenben meg kell mutatkoznia, elsősorban pedig magában a vitá ban. Amikor a kérdés lényege már mindenki előtt világos, amikor a feladat megoldásának módjai már megállapítást nyertek, olyankor már felesleges folytatni a vitát, mert az üres fecsegéssé válik, A kollektivitás nem veszi el a pártvezetőnek azt a jogát és kötelességét, hogy operatív uta sításokat adjon és megkövetelje azok teljesítését. Az igazi pártvezető a párt politikájából, a párt irányelveiből és a konferenciákon és teljes üléseken kapott elvi utasításokból kiindulva tevékenyen és bátran végzi vezető munkáját a határozatok teljesítése érdekében. Az igazi kollektív vezetés összeegyezteti a vezetők tapasz talatait a tömegek tapasztalataival. Az igazi vezető minden lehető módon elősegíti az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat kibontakozását, nagy igényességgel bánik a káderekkel, határozottan harcol a fegyelmezetlenség és rendetlenség ellen, biztosítja a párt direktíváinak pontos végrehajtását. szélve, Rell elvtárs rámutatott a tagszervezés fontosságára. A járásban a DISZ-tagok száma a fiatalok számához mérten még igen csekély. A mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak most a legfontosabb feladatuk, hogy a tavaszi munkák sikeréért minél többet tegyenek. A tsz-ek, az állami gazdaságok fiataljai minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a négyzetesen vetett kukorica gondozásának munkálataiba. A beszámolót követő vitában a DISZ-titkárok elmondták, hogyan tevékenykedik alapszervezetük, s hogyan oldják meg az előttük álló munkafeladatokat. Többen megbírálták a járási bizottságot, mert kevés segítséget nyújtott. A vitában felszólalt Tolnai Ferenc elvtárs a járási pártbizottság titkára is. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok feladatairól bér szélt. Főképpen a takarmánytermeléssel kapcsolatos feladatokat hangsúlyozta. A vitát követően Rell elvtárs válaszolt a hozzászólásokra s ezzel lezárult az értekezlet. nészek. Remélhetőleg a következményekkel mindenki tisztában van. Éppen ezért megké rém a gimnázium zenekar tag jait, hogy legközelebb ha vala kinek ígéretet tesznek, hogy ki mennek a zenét szolgáltatni, ak kor teljesítsék is Ígéretüket és ne járassanak „áprilist" egy egész faluval. GULYÁS LÁSZLÓ DISZ-titkár, Keszőhidegkút. A Tolna megyei Tanács Bánya- és Epitőanyagipari Egyesülés az elmúlt évben három esetben rendezett gyár vezetői értekezlettel egybekötött „ismerkedési estet’’ a központ dolgozói és a telepvezetők részére. „Ismerkedtek” — „magas színvonalon". Ugyanis a telepekről egyetlen párttitkár, üb. elnök, adminisztrátor, fizikai dolgozó sem vett részt ezeken a házi ünnepségeken. Talán elég ha a vezetők ismerik egymást? — Nem való színű. A dolgozók szeretnének megismerkedni a vezetők kel is. Annál is inkább, mert az Egyesülés dolgozóinak látogatása a telepeken olyan ritka, mint a fehér holló. A tamási téglagyár dolgozói elmondják, hogyha odajönnek is a központból, csak úgy futtában, mintha tatár kergetné őket, szaladnak végig az üzemen Pedig nem ártana sem az igazgatónak, sem a többi vezetőknek ha a dolgozókkal is megismerkednének, megisa két szoba konyhás, szép, üvegezett verandás házban. — Nagy öröm volt az, mikor beköltöztünk, igaz, még nem száradtak ki egészen a falak, de lesz rá idejük a nyáron. S ha meggondolom, mennyi munkába került, még jobban örülök. Mikor aratott a tagság nappal, este ég éjjel a cserepet raktuk ki a vajtai állomáson. A legnehezebb munka után is még volt dolog a házakkal de vita, veszekedés az nem, mert mindenki elkívánkozott a cselédlakásokból. Mi is olyan házban laktunk, hogy ezelőtt 80 évvel már öreg épületnek ismerték a pusztán. Ezekután azt hihetné az ember, hogy az Illyés Gyula Tsz tagjai csak gyönyörködnék eddig szerzett habáraikon és semmi több. Pedig nem így van. Ha mindén családnak lesz lakása, új tervek megvalósításához fognak. Villany kellene a szép házakba, kö- vesút az utcákba, és a teret sem hiába hagyták meg, kul- túrházat és szövetkezeti boltot építenek majd oda. Rácegres-puszta csak egy régi roskatag emlék maradt. A nagy otromba gazdasági épületek, amelyben az uradalom jószágait gondozták a puszta lakói, a hosszú cselédházak, ahol sokszor kettő, vagy négy családnak volt egy közös konyhája, s egy ilyen házban nem ritkán tíznél is több család lakott. Az ajtók előtt mindjárt ott díszelegtek a tyúk- és disznóólak. A szűk hely miatt állandó volt a nézeteltérés, pörlekedés. Mindez visszavonhatatlanul a múlté, nincs cselédház nincsen nyomorúságszülte veszekedés, jólét és egyetértés váltotta fel, mert 1952. óta az Illyés Gyula Tsz a gazda, a puszta népe maga vette kezébe sorsának irányítását és boldogabb gazdagabb világot épít. B. L; mernék problémáikat, javaslataikat, esetleges panaszaikat. De nemcsak megismernék, hanem segítenének is azokon, Ez az ismerkedés feltétlenül a jobb munkához, a többtermeléshez vezetne. Bizonyára intézkednének, hogy az illetékesek jobban foglalkozzanak a szerszáméi látással, hogy kapa- és lapátnyelek helyett nem fogpiszkáló- kat küldenének. Lehet, hogy ilyesmire nincs keret. Azonban amikor január végén az igazgató elvtárs kint járt a tamási téglagyárban, a dolgozók bizony kaptak ígéretet arra, hogy legközelebb a legjobb dolgozókat is meghívják, legalább üzemenként egyet-kettőt, ismerkedni. Április 3-án azon- ■ban kiderült, hogy a központban csak akkora hely van, hogy csak a központ dolgozói és a telepvezetők férnek el% így az üzemi munkásokból megint csak nem hívtak meg senkit. A keretből — úgy látszik — csak az ígéretekre futja. Az SZKP nemcsak megállaIsmerkedés „magas színvonalon“
