Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-18 / 92. szám
1956 ÁPRILIS 18. TOLNAI NAPLÓ 3 A szekszárdi járás kommunistáinak tanácskozása A szekszárdi járás kommunistáinak találkozását, a járási pártértekezlétet az elmúlt hét péntekjén tartották meg Szek- szárdon, a Pártoktatás Házában. A pártértekezleten az elnökség, a jelölő bizottság, a szavazatszedő bizottság és a mandátum vizsgáló bizottság megválasztása után Somi Ben jamin elvtárs, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. A beszámoló bevezető részében utalt az SZKP XX. Kongresszusának nagyjelentőségű tapasztalataira. Ezután részletesen ismertette az ipari, mező- gazdasági termelés állását, a népjólét és a kultúra fejlődésé nek adatait, a párt és tömegszervezetek helyzetét és az ezen a területeken adódó további feladatokat. AZ IPAR területén beszélt a Tolnai Selyemfonógyárról, amely az elmúlt két esztendő alatt rendszeresen teljesítette, illetve túlszárnyalta tervét. Ezért négy ízben nyerte el az El- üzem címet. Beszélt a Tóin d Textilgyárról is, amelynek jelentőségét az növeli, hogy nagy mennyiségben gyárt exportárukat. Ez az üzem 1954-ben a terv teljesítésében súlyosan elmaradt, 1955-ben az üzem kom munistái, főleg a márciusi határozat után, eredményesen vették fel a harcot a lazaságok ellen és az első háromnegyed- , évi mutatókat túlszárnyalva éves tervüket túlteljesítették. Legnagyobb fogyatékossággal a Furkó-pusztai kenderüzem dolgozik. Ipari üzemeinkben pártszervezeteink és a szakszervezetek igen eredményesen szervezik a munkaversenyt. Most arra van szükség, hogy a verseny ne csak a mennyiségi termelésért folyjon, hanem a minőség javításáért, a műszaki fejlesztésért, az újítások, ésszerűsítések bevezetéséért és az anyaggal, energiával idővel való takarékossággal is. A MEZŐGAZDASÁG Részletesen elemezte a beszá móló a mezőgazdasági résznél a termelőszövetkezetek helyzetét; — Termelőszövetkezeteink nagyarányú építkezéseket folytattak az elmúlt két észtén dőben állami támogatás és saját beruházás útján. Közel 3 és félmillió forintot fordítottak építkezésre, s egyéb beruházásokra, gépekre és felszerelésekre több mint 5 millió forintot. A közös vagyon, a tsz tagók boldogulásának alapja az 1954. évi 44 millió forintról egy év alatt 66 millió forintra növekedett. A közös vagyonból minden egyes tsz-tagra közel 40 000 forint jut. Ma már 16 milliomos tsz-ünk van. Ez rendkívül fontos tényező a középparasztság megnyerése szempontjából. Ma már egyetlen középparaszt sem tud bevinni olyan értéket a tsz-be, mint a tsz-tagok egy főre eső vagyona. Szólt a beszámoló az alacsonyabb típusú szövetkezetek helyzetéről is, amelyek nem fej lődtek kellőképpen. — Ennek oka abban is keresendő, — mondotta Somi elvtárs —, hogy zömében még pártszervezetet sem építettünk ki. Mind párt, mind tanácsi vonalon elhanyagoltuk őket. A múlt év végén felismertük a hibát, kezdtünk többet foglalkozni a szövetkezeti csoportokkal. Részletesen beszélt a begyűjtés terén tapasztalt eredményekről és hiányosságokról is. A mezőgazdasági termelés 3 százalékos terméshozam növelésével kapcsolatban hangsúlyozta a beszámoló, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az idén a kukorica termelésére. Egyrészt az idén a tsz-ekben is megnövekedett a kukorica vetésterülete másrészt az árvízsújtotta terű letek zömét is kukoricával kell elvetni. A DISZ versenyt indított a kukorica négyzetes vetésére és ápolására. Eddig mintegy 700 hold kukorica négyzetes vetését és ápolását vállalták a DISZ-szervezetek. Ezt a helyes mozgalmat jobban fel kell karolni pártszervezeteinknek. Részletesen szólt a beszámoló az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok által végzendő munkákról, vala- ínint a gépállomások és állami gazdaságok területén elért eredményekről és feladatokról. Majd a népjólét és kultúra terén elért eredmények és feladatok ismertetése után áttért a párt- és a tömegszervezetek helyzetének ismertetésére. A párttagság összetételének ismertetése alapján megállapította a beszámoló, hogy — az összetétel kedvező alakulása mellett, rendkívül komoly hibák vannak a felvétel terén. Számos pártszervezetben elhanyagolják a tagjelöltek nevelését is. 37 pártszervezetnél jelenleg is 71 hat hónapnál régibb, köztük 2—3 éves tagjelölt is van. A PÁRT ÉS TÖMEGSZERVEZETEK HELYZETE A továbbiakban részletesen értékelte a kollektív vezetés területén elért eredményeket és hiányosságokat. Befejezésül részletesen elemezte a tanácsok, a DISZ és a többi tömegszervezetek eddigi munkáit, az eredményeket és hiányosságokat, valamint az elkövetkezendő idők feladatait. A VITA A beszámolót élénk dta követte. Szadeczky István < l '- társ, a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója, aki nemrég került falusi pártmunkára, ez- évi kezdeti jó eredmény •‘két annak tudja be, hogy megfe.'r- lően aktivizálták a párttagokat és a tömegszervezeteket. Beszélt arról, hogy az árvíz nagy károkat okozott, de a visszatelepülés után azonnal huzalát* tak a munkákhoz, s közel 309 holdat vetettek el. Gravencz József elvtárs, a tengelici községi pártbizottság titkára, a tér melőszövetkezeti mozgalom terén elért eredményekről beszélt. Az utóbbi időben 98 család 276 taggal lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ezt az eredményt is azonban kritikusan vizsgálta, mert megállapította, hogy egy tagra jutó föld- mennyiség nagyon kevés, éppen ezért a pártszervezet az ed digieknél nagyobb gondot fordít a középparasztok felvilágosítására, megnyerésére. Bírálta a járási pártbizottságot :s, hogy a kisebb termelőszövetke zetekkel való foglalkozásban nem adott elég segítséget számukra. Takács Mihályné elvtársnő az asszonyok munkájáról beszélt, akik az árvíznél is- kiválóan megállták a helyüket, nagyobb segítséget kért a járási pártbizottságtól az MNDSZ-szervezetek részére, mert az eddigi tapasztalatok is ■azt mutatják, hogy ahol jól foglalkozik velük a pártszervezet, segíti munkájukat, ott# egyre szebb eredményeket ér-1 nek el. Lengyel Józsefné elv-1 társnő, a Kajmádi Állami Gaz-' daság pártszervezetének titkára arról beszélt, hogy a partpolitikai munka, az ellenőrzés állandó javítása a jó remények elérésének alapja. E/t k figyelembevételével indü ttak harcot, hogy negyedszer is elnyerjék a büszke élüzem címet. Loboda István elvtárs, a fácánkerti tsz elnöke, az állattenyésztés fejlesztése +erén lévő feladatokról beszélt. — Az elnöknek — mondotta ifibbek között és a termelőszövet kezet tagságának legaláb egy évre előre kell látni az állatok beállítása, a takarmánybetervezése területén. Felszólalt Hucker Ferenc elv? társ, a Megyei Pártbizottság tagja is. Utalt arra, hogy a pártszervezetek feladata a szakszervezetekkel és a többi tömegszervezetekkel vállvetve küzdeni a tervek teljesítéséért. Úgy kell dolgozni, hogy méltó követőkre találjon a mezőgazdaság területén is a kajmádi példa. A kommunisták feladata, hogy amint le-# megy a víz, az egyes területek# ről, felvilágosító, meggyőző szóval, személyes példával ide irányítsák a dolgozó parasztok munkáját, erejét. Azzal, hogyi most itt megtárgyalják az ered mények és hibák tükrében a további feladatokat, ne fejezze11 be az értekezlet munkáját, ha nem hazamenve népszerűsítsék az itt hozott határozatokat és élenjárósukkal elsősorban a kommunisták segítsék a munkák elvégzését, mozgósítva ar-# ra a többi dolgozókat is. # Még számtalan hozzászólást utón a revíziós bizottság elnö-J ke tette meg jelentését, majd» a járási pártbizottság tagjai, póttagjai, a revíziós bizottság tagjainak, s a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasz tása után a pórtértekezlet az Internacionálé eléneklésével befejezte munkáját. Egyhangú lag elfogadták a járási pártbizottság és a reviziós bizottság beszámolóját, valamint a határozati javaslatot azzal, hogy a határozati javaslatot a járási pártbizottság átdolgozza, illetve kiegészíti a felszólalók javaslataival. NYÍLT level Kelemen Ferene tsz-taghox Elnézését kérem, hogy így ismeretlenül újságon keresztül zavarom, esetleg kellemetlen perceket okozok önnek. Hogy tollat ragadjak, arra tulajdonképpen a varsádi Szabadság Termelőszövetkezet több tagjának, a 'magáról alkotott véleménye késztetett. Fontosnak látom elsősorban azt leírni, hogy miképp hozták tudomásomra a maga; szövetkezetbe kerülésének körülményeit. Még alT"elmúlt évben önt Pécsről Varsádra sodorták a körülmények. Elment a Szabadság Tsz-be, kérte a vezetőséget, hogy a tagság hozzájárulásával vegyék fel a közösbe. Felvették. A szövetkezet vezetősége és a tagság mindjárt segített önnek. A szövetkezet közbejárására lakást kapott Varsádon, a tsz pedig búzaelőleget juttatott és így tovább. Szóval nem hagyták magára problémáival. Ez a szövetkezetiek részéről nem valamiféle hőstett, egyszerűen kötelesség. De mégis dícséretreméltó ... ön kedves Kelemen elvtárs, —' még nem volt égetően sürgős a tavaszi mezőgazdasági munka, — pontosan és szorgalmasan járt a szövetkezetbe dolgozni. De április elseje óta nem vesz részt a közös munkában. Napszámba járogat, hol erre, hol arra. Es még ami ennél is súlyosabb a maga részéről, nem volt hajlandó eddig nyilatkozni a szövetkezet vezetősé- gének; hogy tulajdonképpen miért is teszi ezt. ön kedves Kelemen elvtárs, tehát pillanatnyilag elfordult a szövetkezettől. Ezzel megsértette az alapszabályt és súlyos vétséget követett el a kommunista erkölcs ellen és nem utolsó sorban visszaélt a szövetkezeti tagok bizalmával. Ezt elsősorban magától, párttagtól, nem várta volna senki. Gondolja csak el, mi lenne, ha minden szövetkezeti tag ezt tenné. Ugye, visszafelé sülne el a puska? Bizony úgy! Hiába rejlik annyi termelési lehetőség a nagyüzemi gazdálkodásban, nem tudnánk kihasználni, ha ilyen szövetkezeti tagok lennének, mint maga. S az egyéni gazdaság többet jövedelmezne_ mint a szövetkezet. Ez végső soron azt vonná maga után, hogy senki se választaná a közös gazdálkodás útját. De szerencsére, a tsz-tagok 95 százaléka nem úgy gondolkodik, mint maga, nem cseréli el a mai verebet a holnapi túzokért. Persze, akad magához hasonló tsz-tag is, de kevés és napról-napra kevesebb. S akármennyire is rosszul esik, meg kell mondani, hogy a becsületes, jól dolgozó szövetkezeti tagok megvetik a magafajta tsz-tagokat. Lehet helytelen, amit az előbb mondtam^ mert nevelni is kell a szövetkezeti tagokat. Az mindTenkir$ áll, hogy máról-holnapra nem lesz szocialista gondolkodású. De higyje el, nem lehet megakadályozni, hogy a kevésbé öntudatos termelőszövetkezeti tagok egy-két nem éppen dícsé- retreméltó megjegyzéssel illessék magát és a magához hasonló tsz-tagokat. Az ilyen megjegyzések ellen konkrétan a varsádi Szabadság Tsz-ben maga harcolhat a legeredményesebben. Még pedig úgy, hogy visszatérne a helyes útra, rendszeresen eljárna a közösbe dolgozni. Ez nemcsak érdeke, de kötelessége is. M. L.-NÉ. Versenyeznek a nagy dorogi Szabadság Tsz asszonyai paraszt szövetségről tott, a következőket szolgálta. Ha egyébért nem is, meg kellett csinálni azért, hogy a földosztó magyar paraszt „örökre kiábránduljon“ — Bethlen tör ténetírójának ezen kijelentése megmutatja, mit várhatott a magyar paraszt a nagybirtokosoktól. A munkásosztály és a parasztság összefogása képes volt a földkérdést úgy megoldani, ahogy arról a parasztság évszázadokon át álmodott. A paraszt ság a munkásosztály vezetése, támogatása nélkül nem találná meg a felemelkedés útját. Nincs más osztály, mely rávezetné a boldogabb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára, csak egyedül a munkás osztály. Lenin elvtárs zseniális éleslátással tárta fel, hogy e szövetségnek nemcsak a feudális maradványok felszámolása, hanem fő célja a szocializmus felépítése. Éppen ezért a munkásosztály és a parasztság szövetségéíe különösen nagy szűk ség van a proletárdiktatúra idején. Felmérhetetlen jelentő* ségű, a nemzetközi munkás- mozgalom szempontjából az a lenini útmutatás, mely eme sző vétség osztálytartalmát és a szocializmus felépítéséhez vezető forradalmi harc különböző szakaszaiban történő alakulását tárja fel. ILenin elvtárs kifejti, hogy a munkásosztály harca a szocialista forradalom és a szocializmus felépítésének győzelméért három szakaszon megy keresztül. Ennek megfelelően a munkás—paraszt szövetség alakulása is három fő formát ölt. Ezen zseniális elmélet vezérli 'a munkás—paraszt szövetségért, a hatalom megszerzése és megtartásáért folytatott politikájában valamennyi kommunista pártot. A mi pártunk politikájában is világosan tükröződik eme lenini tanítás. Pártunk Központi Vezetősége ezen lenini tanításokhoz híven szabta meg az egész párt feladatát, a munkás—paraszt szövetség megszilárdításában, szétzúzva minden olyan jobboldali nézetet és törekvést, amely a munkás—paraszt szövetség célját és osztálytartalmát, a lenini irányvonaltól elferdítve akarta továbbvinni. A munkásosztály győzelme, a szocializmus felépítésének győzelme szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű a munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini tanítás. Lenin elvtárs kifejti, hogy e szövetség vezetője s az egész forradalmi harc vezető ereje a munkásosztály. A munkásosztály vezetése nélkül nem győzedelmeskedhetne sem a forradalom, sem a szocializmus építése. Éppen, mert a for radalom, a szocializmus legkövetkezetesebb híve, osztályhelyzeténél, szervezettségénél, öntudatánál és forradalmiságá- nál fogva vezetésre legalkalmasabb a munkásosztály. Ezt a látnoki megállapítást a munkásosztály forradalmi készsége, a helytállása igazolja. A dicső magyar munkásosztály minden tette, eddig elért összes eredményünk azt igazolja, hogy munkásosztályunk valóban a leghivatottabb a vezetésre. Pártunk egy pillanatra sem téveszti szem elől Lenin elvtársnak a munkás—paraszt szövetségről szóló felmérhetetlen jelentőségű tanítását. E tanításokhoz hűen igyekszik pártunk a két alapvető osztály szövetségét napról napra szilárdabbá kovácsolni. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések, melyek a munkás osztály a parasztság és az egész dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését jelentik, azok a segítségek, melyeket a dolgozó parasztság kap a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréshez és az egyéni szövetkezeti termelés állandó emeléséhez. A lenini tanításokat tükrözi pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség március 4-i határozata is, amikor az egész párt egyik legfőbb fel adatává teszi a proletárdiktatúrának — egész társadalmunk alapjának — a munkás—paraszt szövetségnek erősítését. Tisztasági versenyt indítottak a nagydorogi Szabadság Tsz MNDSZ asszonyai a DISZ lányokkal közösen. Jókedvűen, vidám kacagással dolgoztak, meszelték kívül-belül az istállót, hogy az állatok tiszta helyen legyenek. Vállalták, hogy május 1-re az összes gazdasági épületeket, ezenkívül a tsz irodahelyiségeit is bemeszelik. A versenyt Katona Ferencné, Eszenyi Imréné, Osztrider Gyu- láné, Jaska Mária, Töttösi Istvánná és ifj. Jaksa JózséTné indították el. Versenyre hívták ebben a Petőfi Tsz tagságát amelynek során 100 százalékos mennyiségi és minőségi munkát akarnak végezni . Emellett azonban büszkék arra is, hogy a tavasziak vetésében is jól kivették részüket. Vállvetve közösen dolgoz-; tak a férfiakkal, így vetettek e] már 7 és félhold burgonyát éj napraforgót, s 5 és félhold dinnye alá elkészítették a fészkeket. Jó példájuk vonzza a kívülállókat. Január 1. óta 34 új taggal szaporodott a szövetkezet taglétszáma. Ebből 14 DISZ fiatal, akik a növénytermesztésben akarnak segíteni. Egymást lelkesítik, segítik — azért, hogy a versenyből ők kerüljenek ki elsőnek. Májas 1-re közösen terveznek műsoros estet, ezenkívül állandó felvilágosító munkát végeznek, hogy valamennyi tsz-tag felesége együtt harcoljon velük az MNDSZ-ben. Ápoljuk édes anyanyelvűnket! A TTIT irodalmi és nyelvi szakosztálya február folyamán a Szülők Főiskolája folytatásaként irodalmi és nyelvi előadás sorozatot indított, amelynek előadásait kéthetenként péntek este 6 órakor tartják a Garay János általános gimnázium dísztermében. A sorozat következő előadását április 20-án (pénteken) este 6 órakor Fábián Pál a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa tartja „Ápoljuk édes anyanyelvűnket’’ címmel. Azok a százak és ezrek, akik ma a nép sűrűjéből kerültek megyénk társadalmi, kulturális éle'ünk felelős őrhelyeire, bizony sokszor küzdenek még a nyelv nehézségeivel. Feladatunk, hogy a „közembereinket ékesen szóíani tanítsuk’’, azaz megtanítsuk a magyar dolgozók százezreit — köztük megyénk dolgozóit is — anyanyelvűnk tudatos és pontos használatára, hogy a nyelv híd legyen a magasabb gondolatok, á kultúra világába hogy a nyelv jó fegyverünk legyen a felemelkedésért, az egyéni és a nemzeti művelődésért folyó harcban. Az e célkitűzések megvalósításáért folyó küzdelmet csak akkor fogja siker koronázni, ha a szép magyar nyelvünkért való kitartó munkára tudja buzdítani, mozgósítani egész társadalmunkat. Ehhez a harchoz, ehhez a hazafias feladathoz várjuk megyénk vezető embereinek lelkes támogatását. E feladatok megvalósításához fog egy lépéssel közelebb juttatni bennünket Fábián Pál előadása. KOVÁCS ANTAL a TTIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztályának titkára.
