Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-18 / 92. szám

1956 ÁPRILIS 18. TOLNAI NAPLÓ 3 A szekszárdi járás kommunistáinak tanácskozása A szekszárdi járás kommu­nistáinak találkozását, a járási pártértekezlétet az elmúlt hét péntekjén tartották meg Szek- szárdon, a Pártoktatás Házá­ban. A pártértekezleten az el­nökség, a jelölő bizottság, a szavazatszedő bizottság és a mandátum vizsgáló bizottság megválasztása után Somi Ben jamin elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára terjesztet­te elő a pártbizottság beszámo­lóját. A beszámoló bevezető részé­ben utalt az SZKP XX. Kong­resszusának nagyjelentőségű tapasztalataira. Ezután részle­tesen ismertette az ipari, mező- gazdasági termelés állását, a népjólét és a kultúra fejlődésé nek adatait, a párt és tömeg­szervezetek helyzetét és az ezen a területeken adódó to­vábbi feladatokat. AZ IPAR területén beszélt a Tolnai Se­lyemfonógyárról, amely az el­múlt két esztendő alatt rend­szeresen teljesítette, illetve túlszárnyalta tervét. Ezért négy ízben nyerte el az El- üzem címet. Beszélt a Tóin d Textilgyárról is, amelynek je­lentőségét az növeli, hogy nagy mennyiségben gyárt export­árukat. Ez az üzem 1954-ben a terv teljesítésében súlyosan el­maradt, 1955-ben az üzem kom munistái, főleg a márciusi határozat után, eredményesen vették fel a harcot a lazaságok ellen és az első háromnegyed- , évi mutatókat túlszárnyalva éves tervüket túlteljesítették. Legnagyobb fogyatékossággal a Furkó-pusztai kenderüzem dolgozik. Ipari üzemeinkben pártszer­vezeteink és a szakszervezetek igen eredményesen szervezik a munkaversenyt. Most arra van szükség, hogy a verseny ne csak a mennyiségi terme­lésért folyjon, hanem a minő­ség javításáért, a műszaki fej­lesztésért, az újítások, ésszerű­sítések bevezetéséért és az anyaggal, energiával idővel való takarékossággal is. A MEZŐGAZDASÁG Részletesen elemezte a beszá móló a mezőgazdasági résznél a termelőszövetkezetek hely­zetét; — Termelőszövetkezete­ink nagyarányú építkezéseket folytattak az elmúlt két észtén dőben állami támogatás és sa­ját beruházás útján. Közel 3 és félmillió forintot fordítot­tak építkezésre, s egyéb be­ruházásokra, gépekre és fel­szerelésekre több mint 5 millió forintot. A közös vagyon, a tsz tagók boldogulásának alapja az 1954. évi 44 millió forintról egy év alatt 66 millió forintra növekedett. A közös vagyonból minden egyes tsz-tagra közel 40 000 forint jut. Ma már 16 milliomos tsz-ünk van. Ez rendkívül fontos tényező a kö­zépparasztság megnyerése szempontjából. Ma már egyet­len középparaszt sem tud be­vinni olyan értéket a tsz-be, mint a tsz-tagok egy főre eső vagyona. Szólt a beszámoló az ala­csonyabb típusú szövetkezetek helyzetéről is, amelyek nem fej lődtek kellőképpen. — Ennek oka abban is keresendő, — mondotta Somi elvtárs —, hogy zömében még pártszerve­zetet sem építettünk ki. Mind párt, mind tanácsi vonalon el­hanyagoltuk őket. A múlt év végén felismertük a hibát, kezdtünk többet foglalkozni a szövetkezeti csoportokkal. Részletesen beszélt a begyűjtés terén tapasztalt eredmények­ről és hiányosságokról is. A mezőgazdasági termelés 3 százalékos terméshozam nö­velésével kapcsolatban hang­súlyozta a beszámoló, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az idén a kuko­rica termelésére. Egyrészt az idén a tsz-ekben is megnöve­kedett a kukorica vetésterülete másrészt az árvízsújtotta terű letek zömét is kukoricával kell elvetni. A DISZ versenyt indí­tott a kukorica négyzetes ve­tésére és ápolására. Eddig mintegy 700 hold kukorica négyzetes vetését és ápolását vállalták a DISZ-szervezetek. Ezt a helyes mozgalmat jobban fel kell karolni pártszerveze­teinknek. Részletesen szólt a beszámoló az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok ál­tal végzendő munkákról, vala- ínint a gépállomások és állami gazdaságok területén elért eredményekről és feladatokról. Majd a népjólét és kultúra te­rén elért eredmények és fel­adatok ismertetése után áttért a párt- és a tömegszervezetek helyzetének ismertetésére. A párttagság összetételének is­mertetése alapján megállapí­totta a beszámoló, hogy — az összetétel kedvező alakulása mellett, rendkívül komoly hi­bák vannak a felvétel terén. Számos pártszervezetben elha­nyagolják a tagjelöltek nevelé­sét is. 37 pártszervezetnél je­lenleg is 71 hat hónapnál ré­gibb, köztük 2—3 éves tagje­lölt is van. A PÁRT ÉS TÖMEGSZERVEZETEK HELYZETE A továbbiakban részletesen értékelte a kollektív vezetés területén elért eredményeket és hiányosságokat. Befejezésül részletesen ele­mezte a tanácsok, a DISZ és a többi tömegszervezetek eddigi munkáit, az eredményeket és hiányosságokat, valamint az elkövetkezendő idők feladatait. A VITA A beszámolót élénk dta követte. Szadeczky István < l '- társ, a Sárközi Állami Gazda­ság igazgatója, aki nemrég ke­rült falusi pártmunkára, ez- évi kezdeti jó eredmény •‘két annak tudja be, hogy megfe.'r- lően aktivizálták a párttagokat és a tömegszervezeteket. Be­szélt arról, hogy az árvíz nagy károkat okozott, de a visszate­lepülés után azonnal huzalát* tak a munkákhoz, s közel 309 holdat vetettek el. Gravencz József elvtárs, a tengelici köz­ségi pártbizottság titkára, a tér melőszövetkezeti mozgalom te­rén elért eredményekről be­szélt. Az utóbbi időben 98 csa­lád 276 taggal lépett be a ter­melőszövetkezetekbe. Ezt az eredményt is azonban kritiku­san vizsgálta, mert megállapí­totta, hogy egy tagra jutó föld- mennyiség nagyon kevés, ép­pen ezért a pártszervezet az ed digieknél nagyobb gondot for­dít a középparasztok felvilágo­sítására, megnyerésére. Bírálta a járási pártbizottságot :s, hogy a kisebb termelőszövetke zetekkel való foglalkozásban nem adott elég segítséget szá­mukra. Takács Mihályné elv­társnő az asszonyok munkájá­ról beszélt, akik az árvíznél is- kiválóan megállták a helyüket, nagyobb segítséget kért a já­rási pártbizottságtól az MNDSZ-szervezetek részére, mert az eddigi tapasztalatok is ■azt mutatják, hogy ahol jól foglalkozik velük a pártszerve­zet, segíti munkájukat, ott# egyre szebb eredményeket ér-1 nek el. Lengyel Józsefné elv-1 társnő, a Kajmádi Állami Gaz-' daság pártszervezetének tit­kára arról beszélt, hogy a part­politikai munka, az ellenőrzés állandó javítása a jó remé­nyek elérésének alapja. E/t k figyelembevételével indü ttak harcot, hogy negyedszer is el­nyerjék a büszke élüzem cí­met. Loboda István elvtárs, a fácánkerti tsz elnöke, az állat­tenyésztés fejlesztése +erén lévő feladatokról beszélt. — Az elnöknek — mondotta ifib­bek között és a termelőszövet kezet tagságának legaláb egy évre előre kell látni az állatok beállítása, a takarmánybeter­vezése területén. Felszólalt Hucker Ferenc elv? társ, a Megyei Pártbizottság tagja is. Utalt arra, hogy a pártszervezetek feladata a szakszervezetekkel és a többi tömegszervezetekkel vállvetve küzdeni a tervek teljesítésé­ért. Úgy kell dolgozni, hogy méltó követőkre találjon a mezőgazdaság területén is a kajmádi példa. A kommunis­ták feladata, hogy amint le-# megy a víz, az egyes területek# ről, felvilágosító, meggyőző szóval, személyes példával ide irányítsák a dolgozó parasztok munkáját, erejét. Azzal, hogyi most itt megtárgyalják az ered mények és hibák tükrében a további feladatokat, ne fejezze11 be az értekezlet munkáját, ha nem hazamenve népszerűsítsék az itt hozott határozatokat és élenjárósukkal elsősorban a kommunisták segítsék a mun­kák elvégzését, mozgósítva ar-# ra a többi dolgozókat is. # Még számtalan hozzászólást utón a revíziós bizottság elnö-J ke tette meg jelentését, majd» a járási pártbizottság tagjai, póttagjai, a revíziós bizottság tagjainak, s a megyei pártérte­kezlet küldötteinek megválasz tása után a pórtértekezlet az Internacionálé eléneklésével befejezte munkáját. Egyhangú lag elfogadták a járási pártbi­zottság és a reviziós bizottság beszámolóját, valamint a hatá­rozati javaslatot azzal, hogy a határozati javaslatot a járási pártbizottság átdolgozza, illet­ve kiegészíti a felszólalók ja­vaslataival. NYÍLT level Kelemen Ferene tsz-taghox Elnézését kérem, hogy így ismeretlenül újságon keresztül zavarom, esetleg kellemetlen perceket okozok önnek. Hogy tollat ragadjak, arra tulajdonképpen a varsádi Szabadság Ter­melőszövetkezet több tagjának, a 'magáról alkotott véle­ménye késztetett. Fontosnak látom elsősorban azt leírni, hogy miképp hoz­ták tudomásomra a maga; szövetkezetbe kerülésének körül­ményeit. Még alT"elmúlt évben önt Pécsről Varsádra sodorták a körülmények. Elment a Szabadság Tsz-be, kérte a vezető­séget, hogy a tagság hozzájárulásával vegyék fel a közösbe. Felvették. A szövetkezet vezetősége és a tagság mindjárt segített önnek. A szövetkezet közbejárására lakást kapott Varsádon, a tsz pedig búzaelőleget juttatott és így tovább. Szóval nem hagyták magára problémáival. Ez a szövetkezetiek részéről nem valamiféle hőstett, egyszerűen kötelesség. De mégis dícséretreméltó ... ön kedves Kelemen elvtárs, —' még nem volt égetően sürgős a tavaszi mezőgazdasági munka, — pontosan és szor­galmasan járt a szövetkezetbe dolgozni. De április elseje óta nem vesz részt a közös munkában. Napszámba járogat, hol erre, hol arra. Es még ami ennél is súlyosabb a maga részéről, nem volt hajlandó eddig nyilatkozni a szövetkezet vezetősé- gének; hogy tulajdonképpen miért is teszi ezt. ön kedves Kelemen elvtárs, tehát pillanatnyilag elfordult a szövetkezettől. Ezzel megsértette az alapszabályt és súlyos vétséget követett el a kommunista erkölcs ellen és nem utolsó sorban visszaélt a szövetkezeti tagok bizalmával. Ezt elsősor­ban magától, párttagtól, nem várta volna senki. Gondolja csak el, mi lenne, ha minden szövetkezeti tag ezt tenné. Ugye, visszafelé sülne el a puska? Bizony úgy! Hiába rejlik annyi termelési lehetőség a nagyüzemi gazdálkodásban, nem tud­nánk kihasználni, ha ilyen szövetkezeti tagok lennének, mint maga. S az egyéni gazdaság többet jövedelmezne_ mint a szövetkezet. Ez végső soron azt vonná maga után, hogy senki se választaná a közös gazdálkodás útját. De szerencsére, a tsz-tagok 95 százaléka nem úgy gondolkodik, mint maga, nem cseréli el a mai verebet a holnapi túzokért. Persze, akad magához hasonló tsz-tag is, de kevés és napról-napra keve­sebb. S akármennyire is rosszul esik, meg kell mondani, hogy a becsületes, jól dolgozó szövetkezeti tagok megvetik a maga­fajta tsz-tagokat. Lehet helytelen, amit az előbb mondtam^ mert nevelni is kell a szövetkezeti tagokat. Az mindTenkir$ áll, hogy máról-holnapra nem lesz szocialista gondolkodású. De higyje el, nem lehet megakadályozni, hogy a kevésbé öntudatos termelőszövetkezeti tagok egy-két nem éppen dícsé- retreméltó megjegyzéssel illessék magát és a magához ha­sonló tsz-tagokat. Az ilyen megjegyzések ellen konkrétan a varsádi Szabadság Tsz-ben maga harcolhat a legeredménye­sebben. Még pedig úgy, hogy visszatérne a helyes útra, rend­szeresen eljárna a közösbe dolgozni. Ez nemcsak érdeke, de kötelessége is. M. L.-NÉ. Versenyeznek a nagy dorogi Szabadság Tsz asszonyai paraszt szövetségről tott, a következőket szolgálta. Ha egyébért nem is, meg kel­lett csinálni azért, hogy a föld­osztó magyar paraszt „örökre kiábránduljon“ — Bethlen tör ténetírójának ezen kijelentése megmutatja, mit várhatott a magyar paraszt a nagybirtoko­soktól. A munkásosztály és a pa­rasztság összefogása képes volt a földkérdést úgy megoldani, ahogy arról a parasztság évszá­zadokon át álmodott. A paraszt ság a munkásosztály vezetése, támogatása nélkül nem találná meg a felemelkedés útját. Nincs más osztály, mely ráve­zetné a boldogabb életet biz­tosító nagyüzemi gazdálkodás útjára, csak egyedül a munkás osztály. Lenin elvtárs zseniális éles­látással tárta fel, hogy e szö­vetségnek nemcsak a feudális maradványok felszámolása, hanem fő célja a szocializmus felépítése. Éppen ezért a mun­kásosztály és a parasztság szö­vetségéíe különösen nagy szűk ség van a proletárdiktatúra idején. Felmérhetetlen jelentő* ségű, a nemzetközi munkás- mozgalom szempontjából az a lenini útmutatás, mely eme sző vétség osztálytartalmát és a szocializmus felépítéséhez ve­zető forradalmi harc különbö­ző szakaszaiban történő alaku­lását tárja fel. ILenin elvtárs kifejti, hogy a munkásosztály harca a szocialista forradalom és a szocializmus felépítésének győzelméért három szakaszon megy keresztül. Ennek megfe­lelően a munkás—paraszt szö­vetség alakulása is három fő formát ölt. Ezen zseniális elmélet vezér­li 'a munkás—paraszt szövet­ségért, a hatalom megszerzése és megtartásáért folytatott po­litikájában valamennyi kom­munista pártot. A mi pártunk politikájában is világosan tük­röződik eme lenini tanítás. Pártunk Központi Vezetősége ezen lenini tanításokhoz hí­ven szabta meg az egész párt feladatát, a munkás—paraszt szövetség megszilárdításában, szétzúzva minden olyan jobb­oldali nézetet és törekvést, amely a munkás—paraszt szö­vetség célját és osztálytartal­mát, a lenini irányvonaltól el­ferdítve akarta továbbvinni. A munkásosztály győzelme, a szocializmus felépítésének győzelme szempontjából fel­becsülhetetlen jelentőségű a munkásosztály vezető szerepé­ről szóló lenini tanítás. Lenin elvtárs kifejti, hogy e szövet­ség vezetője s az egész forra­dalmi harc vezető ereje a munkásosztály. A munkásosz­tály vezetése nélkül nem győzedelmeskedhetne sem a forradalom, sem a szocializ­mus építése. Éppen, mert a for radalom, a szocializmus leg­következetesebb híve, osztály­helyzeténél, szervezettségénél, öntudatánál és forradalmiságá- nál fogva vezetésre legalkal­masabb a munkásosztály. Ezt a látnoki megállapítást a mun­kásosztály forradalmi készsé­ge, a helytállása igazolja. A dicső magyar munkásosztály minden tette, eddig elért összes eredményünk azt igazolja, hogy munkásosztályunk való­ban a leghivatottabb a veze­tésre. Pártunk egy pillanatra sem téveszti szem elől Lenin elv­társnak a munkás—paraszt szövetségről szóló felmérhetet­len jelentőségű tanítását. E ta­nításokhoz hűen igyekszik pár­tunk a két alapvető osztály szövetségét napról napra szi­lárdabbá kovácsolni. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedé­sek, melyek a munkás osztály a parasztság és az egész dolgo­zó nép életszínvonalának ál­landó emelését jelentik, azok a segítségek, melyeket a dolgozó parasztság kap a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréshez és az egyéni szövetkezeti ter­melés állandó emeléséhez. A lenini tanításokat tükrözi pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség már­cius 4-i határozata is, amikor az egész párt egyik legfőbb fel adatává teszi a proletárdikta­túrának — egész társadalmunk alapjának — a munkás—pa­raszt szövetségnek erősítését. Tisztasági versenyt indítot­tak a nagydorogi Szabadság Tsz MNDSZ asszonyai a DISZ lá­nyokkal közösen. Jókedvűen, vidám kacagással dolgoztak, meszelték kívül-belül az istál­lót, hogy az állatok tiszta he­lyen legyenek. Vállalták, hogy május 1-re az összes gazdasági épületeket, ezenkívül a tsz irodahelyiségeit is bemeszelik. A versenyt Katona Ferencné, Eszenyi Imréné, Osztrider Gyu- láné, Jaska Mária, Töttösi Ist­vánná és ifj. Jaksa JózséTné indították el. Versenyre hívták ebben a Petőfi Tsz tagságát amelynek során 100 százalékos mennyi­ségi és minőségi munkát akar­nak végezni . Emellett azonban büszkék arra is, hogy a tavasziak ve­tésében is jól kivették részü­ket. Vállvetve közösen dolgoz-; tak a férfiakkal, így vetettek e] már 7 és félhold burgonyát éj napraforgót, s 5 és félhold dinnye alá elkészítették a fész­keket. Jó példájuk vonzza a kívül­állókat. Január 1. óta 34 új taggal szaporodott a szövetke­zet taglétszáma. Ebből 14 DISZ fiatal, akik a növényter­mesztésben akarnak segíteni. Egymást lelkesítik, segítik — azért, hogy a versenyből ők kerüljenek ki elsőnek. Májas 1-re közösen terveznek mű­soros estet, ezenkívül állandó felvilágosító munkát végeznek, hogy valamennyi tsz-tag fele­sége együtt harcoljon velük az MNDSZ-ben. Ápoljuk édes anyanyelvűnket! A TTIT irodalmi és nyelvi szakosztálya február folyamán a Szülők Főiskolája folytatása­ként irodalmi és nyelvi előadás sorozatot indított, amelynek előadásait kéthetenként péntek este 6 órakor tartják a Garay János általános gimnázium dísztermében. A sorozat kö­vetkező előadását április 20-án (pénteken) este 6 órakor Fábián Pál a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa tartja „Ápoljuk édes anyanyel­vűnket’’ címmel. Azok a százak és ezrek, akik ma a nép sűrűjéből kerültek megyénk társadalmi, kulturá­lis éle'ünk felelős őrhelyeire, bizony sokszor küzdenek még a nyelv nehézségeivel. Felada­tunk, hogy a „közembereinket ékesen szóíani tanítsuk’’, azaz megtanítsuk a magyar dolgo­zók százezreit — köztük me­gyénk dolgozóit is — anyanyel­vűnk tudatos és pontos haszná­latára, hogy a nyelv híd legyen a magasabb gondolatok, á kul­túra világába hogy a nyelv jó fegyverünk legyen a felemel­kedésért, az egyéni és a nem­zeti művelődésért folyó harc­ban. Az e célkitűzések megvalósí­tásáért folyó küzdelmet csak akkor fogja siker koronázni, ha a szép magyar nyelvünkért való kitartó munkára tudja buzdítani, mozgósítani egész társadalmunkat. Ehhez a harc­hoz, ehhez a hazafias feladat­hoz várjuk megyénk vezető embereinek lelkes támogatását. E feladatok megvalósításához fog egy lépéssel közelebb jut­tatni bennünket Fábián Pál előadása. KOVÁCS ANTAL a TTIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztályának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents