Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-17 / 91. szám
1956 ÁPRILIS 17, TOLNAI NAPLÓ I Hűszaki könyvnapok Pártunk Központi Vezetőségének múlt év decemberi határozata a népgazdaság valamennyi dolgozójának feladatá- l vá tette a termelés műszaki " színvonalának emelését, az új technika bevezetését. A modern technika fogalmi köre igen tág. Ide tartoznak a nagyobb kapacitású termelőeszközök, gépek, szerszámok, készülékek, új anyagok, új termelési eljárások, s olyan szervezeti formák, amelyek mellett az új eszköz műszaki sajátosságai maradéktalanul kihasználhatók. A műszaki irodalom — cikkek és könyvek — szerepe igen nagy az új technika létrehozásában és alkalmazásában. A műszaki irodalomnak kell tájékoztatnia az összes érdekelteket a külföldi és a hazai tudományos kutatásokról, felfedezésekről, találmányokról és ^ ezeknek a gyakorlatban való alkalmazásáról. Iparunk az elmúlt tíz év alatt rohamléptekkel fejlődött. Az üzemekben rengeteg tapasztalat halmozódott fel, sok helyes kezdeményezés indult el és sok jó szervezeti forma alakult ki. Ezeket a tapasztalatokat el kell terjesz teni az egész iparágban, az egész iparban. Ez is a műszaki irodalom feladata. Az új elvek alapján konstruált gép, a legkorszerűbb elvek alapján kidől gozott technológiai eljárás csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha a dolgozók megismerik, elsajátítják. Az új tech nika tehát végső soron a dolgozókon, a dolgozók műszaki kul túrájának színvonalán múlik. A szakképzettség megszerzéséhez és továbbfejlesztéséhez is nélkülözhetetlen segítséget ad a műszaki irodalom. A társadalomnak és az egyénnek egyaránt érdeke a technika fejlesztése. Az egyéni teljesítmény emelése nagyobb terméktömeget eredményez, de ugyanakkor nő a mun kások bére is. Az újítás pedig új gépet, új eljárást jelent, s az újítási díjon keresztül javítja közvetlenül a dolgozó anyagi helyzetét. A szakiroda- lom pedig igen sok esetben volt újítások forrása. Az pedig köz tudomású, hogy a szakiroda- lomból változtatás nélkül átvett, vagy az ott olvasottak alapján kidolgozott újítási javaslatokat ugyanúgy díjazzák, mint az önálló újításokat. A Kiadói Főigazgatóság, a Műszaki Könyvkiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Műszaki Könyvnapok alkalmával könyvvásárok rendezésével a szakirodalom újdonságát és korábban megjelent kiadványait kívánja az ér dekeltekhez eljuttatni. Április 16 és 23 között közel 600 budapesti és vidéki üzemben lesz könyvvásár. Megyénkben a Si- montornyai Bőrgyárban, a Bonyhádi Zománcgyárban és a Cipőgyárban, a Tolnai Selyemfonógyárban rendeznek könyvvásárt. De az összes köny vés boltok is árusítani fogják a most és a közelmúltban megjelent műszaki könyveket. Kormányzatunk — az eddig is meglévő részletvásárlási kedvezményen kívül — egyes szakkönyv-sorozatok kedvezményes áron történő megvásár lását is lehetővé tette. A Műszaki Könyvkiadó sok újdonság megjelentetésével szerez meglepetést a műszaki könyvek eddigi barátainak és ugyanakkor igyekszik új barátokat szerezni a műszaki irodalomnak. DISZ tagkönyvcsere a Paksi Téglagyárban A múlt héten fontos esemény zajlott le a Paksi Téglagyár fiataljainak életében: a DISZ tagkönyvcsere. Készültek a fiatalok erre az alkalomra, mert sokat vártak a tagkönyvkiosztó taggyűléstől. Elsősorban azt, hogy felrázza végre a DISZ-szervezetet, s kiinduló pontja lesz egy folyamatnak, amely a téglagyári fia falóknak eleven, ifjúsági életet teremt. Eddig ugyanis a téglagyárban jóformán csak névlegesen létezett a DISZ szervezet. Pedig a dolgos, munkaszerető fiatalok megérdemelték volna eddig is a támogatást a pártszervezettől, és a gazdasági vezetőktől, hiszen a munkában példásan megállják helyükéi:. Elismerően nyilatkozott róluk Farkasdi Sándor elvtárs, a telep vezetője is. A taggyűlésen a fiatalok sorban elmondták, milyen bajai voltak a DISZ-szervezetnek az elmúlt időszakban. Nem foglalkozott velük, nem támogatta őket senki. Ezt elismerte Farkasdi elvtárs és a pártszervezet titkára, Ledneczki János elvtárs is. Megígérték, hogy a kö vetkező időkben sokkal több támogatást nyújtanak a DISZ fiataloknak. Farkasdi elvtárs annak jeléül, hogy a telep vezetősége nemcsak az ígéretekig jut el, 1400 forint anyagi segítséget adott át a DlSZ-szer- vezetnek. Ebből az összegből a következő napon már meg is vásárolták a táncruhákat a lányok számára. A tagkönyvkiosztó taggyűlésen a fiatalok megígérték, hogy segíteni fogják az árvíz- károsultakat, hozzájárulnak a károk mielőbbi helyreállításához. Egy vasárnapi műszakból eredő keresetüket erre a célra fordítják, valamint az újjáépítéshez 20 ezer téglát gyártanak terven felül. Lenin azt tanította, hogy úgy kell vigyázni a párt tisztaságára, a párt egységére, mint szemünk fényére, hogy kérlelhetet leneknek kell lenni a munkás- osztály ellenségeivel szemben, hogy kíméletlen harcot kell folytatni a marxizmus—leniniz- mustól idegen nézetekkel szemben. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának történelmi jelentőségű tapasztalatai, melyek elsősorban a pártélet lenini normái nak helyreállítása terén iránymutatóak számunkra, új_ még nagyobb sikerek forrása. Mint ismeretes, a személyi kultusz, mely Sztálin életének és munkásságának utolsó időszakában széleskörűen elterjedt, fékezte a kezdeményezés és az aktivitás fejlődését, a párt és a néptömegek szerepének lekicsinyléséhez vezetett, sok további nehézséget gördített a még nagyobb eredmények elérése elé. A személyi kultusz maradványai ellen a pártélet lenini normáinak helyreállításáért felvett erélyes harc a hatalmas néptömegek politikai és munkaaktivitásának — újabb fellendülését eredményezte a Szovjetunióban s nálunk is. A pártról szóló lenini tanításnak hatalmas nemzetközi jelentősége van. A győzelmes októberi forradalom, a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, s most a kommunizmus felépítésének nagyszerű távlatai, a nemzetközi munkásosztály harcai a fasizmus^ a háború ellen, hazájuk nemzeti függetlenségéért és a népek jobb jövőjéért folytatott harcok ered ményei azt igazolják, hogy a dolgozó nép csak akkor tud sikeres harcot folytatni, elnyomói, kizsákmányolói ellen, csak akkor tudja kezébe venni sorsának irányítását, ha harcát marxista-]eninista típusú kommunista párt vezeti. Fényesen igazolják a lenini tanítások érvényességét, a népi demokratikus országok, köztük a nagy kínai Kommunista Párt s a mi pártunk eredményei. Fontos határkő a járás életében Pártértekezlet a paksi járásban Ötvenkilenc pártszervezet közel kétszáz küldötte tanácskozott Pakson, a járás életében igen jelentős pártértekezleten. Valamennyi küldött azzal jött erre a nagy- jelentőségű értekezletre, hogy meghallgassa a járási pártbizottság beszámolóját az SZKP XX. kongresszusa útmutatása alapján, megvitassa azokat a tennivalókat, amelyek a II. ötéves terv végrehajtásából adódnak, és megválassza az új pártbizott ságot, bírálatával, javaslatával új lendületet adjon a járás párt életének. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Győré József elvtárs, a Megyei Párt- bizottság első titkára is. A jelölő, mandátum vizsgáló és szavazatszedő bizottság meg választása után Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondotta el a párt bizottság beszámolóját, mely a XX. kongresszus jelentőségét hangsúlyozva, útmutatását felhasználva alaposan elemezte a járás területén elért fejlődést, annak okait, bátran felvetette a hibákat és bírálta azok elkövetőit. — Két évvel ezelőtt ülésezett a pártértekezlet — mondotta bevezetőben. — Ez idő alatt a hibák ellenére is jelentős fejlődésről számolhatunk be a járás területéről. Üzemeink az elmúlt évben a kommunisták kezdeményező, példamutató munkája következtében teljesítették éves terveiket, jelentősen léptek előre a műszaki fejlesztés terén és nagymértékben csökkent az önköltség is. E fejlődés különösen a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata óta mutatkozik és a mi munkánktól függ, hogy tovább folytatódjon. Elsősorban a munkafegyelem terén meglévő hibákat kell sürgősen felszámolnunk. Mezőgazdaságunk terén is előrehaladásról beszélhetünk, bár itt még sok nehézséget kell legyőznünk, sok feladatot kell megoldanunk, hogy ezévben 3 százalékkal magasabb termésátlagokat takaríthassunk be. Jelentős a lemaradás az állattenyésztés terén. Csökkent a tehenek száma, az állati termékek hozama. Ez fokozottan veti fel a kommunisták és kommunista szakemberek felelősségét. A továbbiakban Hornok elvtárs a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében kifejtett munkát elemezte.' — A beszá molási időszakban, de különösen a márciusi párthatározat után fejlődés mutatkozik e téren is — mondotta. — A szocialista szektorok szántóterülete L enin elvtárs tanításai érvényesek a mi pártunkra is. Lenin elvtárs tanítás» alapján alakult meg nálunk is 1918 novemberében a lenini típusú Kommunista Párt. E párttal az élén vívta ki a magyar nép az 1919-es munkáshatalmat. Ez a párt harcolt a legbar- bárabb üldöztetések közepette, áldozatokat nem kímélve, az ellenforradalom 25 éve alatt a ma gyár nép jobb jövőjéért. Lenin elvtárs tanításait követte midőn a Szovjetunió felszabadította hazánkat, ez a párt szervezte harcra a munkásosztályt, a dolgozó népet, a hatalom megszerzéséért, az ország függetlenségének és békéjének biztosításáért, a szocializmus felépítéséért. Pártunk III. kongresszusa a lenini tanításokat alkalmazva módosította a szervezeti szabályzatot, magasabbra emelte a párttag megtisztelő címet, s harcot indított a pártélet lenini normáinak maradéktalan betartásáért. Lenin elvtárs tanításai alapján hozta meg pártunk Köz45 százalékkal nőtt a járásban. Az elmúlt évben számszerűleg és gazdaságilag is erősödtek termelőszövetkezeteink. Ez évben több mint 300 család választotta a közös gazdálkodás útját. Ha nem kampány feladatként kezeljük e fontos kérdést, ha a termelőszövetkezeti tagok ak tivitását fokozzuk az agitációs munka terén, jelentősebb eredményeket érhetünk el. — A tér melőszövetkezeti munka, az ezzel kapcsolatos pártmunka alapos elemzése után felvetette a beszámoló a gépállomások szerepét, majd az állami gazda ságok tevékenységét, s a még fennálló hibákat boncolgatta. A pártélet kérdéseit taglalva a beszámoló ismertette, melyek azok a hiányosságok, amelyekre az SZKP XX. kongresszusa felhívta a figyelmet, milyen formában mutatkoznak azok a pártbizottság munkájában. Különösen hangsúlyozta a kollektív vezetés fontosságát rámutatva az e téren ész lelhető helytelen vonásokra. Számos kérdésben a pártbizottság helyett is a VB döntött. A VB. üléseken gyakran közbeszólásokkal zavartuk az elvtár sak véleménykifejtését és nem egy esetben a titkár tett pontot egy-egy kérdésre, saját véleményét a többi elvtársra erőszakolva. — Bírálta a beszámoló a Megyei Pártbizottságot, annak egyes osztályait, mert nem nyújtottak megfelelő segítséget a kollektív vezetés megszilárdításához és egyéb kérdések megoldásához. Nem ellenőrizték megfelelően a járási pártbizottság munkáját. — A beszámoló önkritikusan elemezte a pártélet kérdéseit, a tömegszervezetek pártirányítását, a pártbizottságok munkáját és megszabta a feladatokat. A járási revíziós bizottság munkájáról Steigerwald György elvtárs, a bizottság elnöke számolt be. A pártbizottság és revíziós bizottság beszámolóját élénk vita követte. Tizenöt elvtárs fejtette ki véleményét, mondott bírálatot, tett javaslatot a feladatok sikeres megoldása, a pártmunka megjavítása érdekében. Valamennyien egyetértettek a beszámolóval és hangsúlyozták; a fejlődés ellenére számos hibát kell kijavítani, hogy még nagyobb eredményekről számolhassanak be. Bíró József elvtárs, a dunaföldvári községi pártbizottság titkára, felszólalásában a bírálat-önbírálat jeponti Vezetősége a nagyjelentőségű 1955 márciusi határozatát, amelyben leghatározottabban elutasítja a párt vezető szerepét csökkenteni akaró jobboldali törekvéseket, s a pártéletben pedig legfőbb elvként a kollektív vezetés megszilárdításának és továbbfejlesztésének nagy feladatát — szabta meg pártszervezetein! legfontosabb feladatául. Gorohov a leningrádi Elektro szila gyár szerelő lakatosa egy munkásgyűlésen valamennyi szovjet dolgozó gondolatait és érzéseit fejezte ki amikor lelkesülten kijelentette „szívem legmélyéről tör nyelvemre: drága pártunk, te vagy a büszkeségünk, te vagy a dicsőségünk és reménységünk. Kipróbált vezetéseddel tovább haladunk majd a fényes kommunista jövő felé. Szavunkat adjuk neked, hogy minden erőnkkej országunk hatalmának és jólétének további növelésén fogunk fáradozni.” lentőségéről beszélt, majd bírálta a felsőbb szerveket, mert keveset segítenek a területen és csak a titkárral beszél nek. Jászberényi Géza elvtárs, a bölcskei gépállomás igazgatója, bírálta felszólalásában a megyei igazgatóságot a túlzott mértékű ülésezésért, amely gyakran kiesést eredményez a termelő munkában. — Gyakorlati segítségre van szükség — mondotta, — nem pedig végtelen ülésekre, beszélgetésekre az irodában. Zombai László elvtárs, gimnáziumi tanár, az ifjúság nevelésének kérdését elemezte, hangsúlyozva, hogy ebben igen sokat tehetnek a pedagógusok akik naponta foglalkoznak a jövő generációjával. Tímár István elvtárs, a nagy dorogi pártbizottság titkára, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén elért eredményekről beszélt, majd rámutatott azokra a hibákra, amelyek fékezik az ezirányú tevékenységet. Igen helytelen nézeteket kell sürgősen felszámolnunk, hogy községünkben is egyre többen válasszák a szövetkezeti utat — mondotta többek között. — Nem egy tsz-ünk- ben elzárkózás, befelé fordulás tapasztalható. Utána a párt erősítéséről a tag jelölt felvétel fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ez <. pártszervek egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Cserenyec István elvtárs, a kanacsi állami gazdaság párttitkára, a gazdaságban folvó pártmunkát elemezte, mely jelentősen kihatott a termelésre. — Nálunk — mondotta — rend szeres pártéletet sikerült kialakítani. Ennek következtében állandóan erősödik a pártszervezet a legjobb dolgozókkal, szívesen fordulnak a párthoz a gazdaság dolgozói bármilyen kérdésben. Üléseinket rendszeresen megtartjuk, és ott számos javaslat hangzik el a munkák megjavítását illetően. Ami még komoly hiba nálunk: bár helyes határozatokat hozunk kollektiven, a végrehajtásból már nem kollektiven veszik ki részüket a kommunisták. — Bírálta a járási DISZ bizottságot, mi vei hónapok óta nem jönnek tájukra, hogy új vezetőséget hozzanak létre. Bekő Imre elvtárs, Paks község pártbizottságának titkára, felszólalásában többek között TT asonló lelkesedéssel és fogadásokkal tárgyalták a mi pártunk tagjai is a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát és határozatát, s fogadták azt a határozatot, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége hozott a kongresszusi tapasztalatok felhasználásáról. Pártunk azért győzedelmeskedhet minden nehézség felett, — mert hű marad a leninizmus- hoz. Pártunk a lenini elvek szerint alakult, Lenin szellemében dolgozik és nincs magaszto- sabb kötelességünk mint Leninhez híven állandóan erősíteni pártunkat, acélossá tenni egységét, eltéphetetlenné tenni kapcsolatait a tömegekkel, oda- adóan küzdeni népünk anyagi és kulturális javainak állandó gazdagításáért. t enin elvtárs tanításai örökké élnek, mert „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog.”, Ez az érzés hat át mindnyájunkat, amikor a nagy proletár vezérre, Leninre emlékezünk. az állampolgári fegyelem megszilárdításáról beszélt. — Sikerült elérnünk szívós munkával — mondotta —, hogy községünk az elsők közé került a begyűjtés terén. Az első negyedévben 200 százalékra teljesítettük tervünket. Szabó Sándorné elvtársnő, Györköny község párttitkára, felszólalásában igen helyes javaslatokat mondott a pártélet megjavítására vonatkozólag. — A termelőszövetkezetek egy részében még nincs pártszerve zet — hangsúlyozta. — Ez meg mutatkozik a termelő munkában is. Javasolom, sürgősen hozzunk létre pártszervezeteket és ahol van, pártcsoportokat, mert ez az eredményes munka feltétele. — Felvetette, hogy nagyobb gonddal kell kezelni a termelőszövetkezeti tagok képzését és a következő gazdasági évben több termelőszövetkezeti tagot kell az oktatásba bevonni. Helyesen vetette fel a fiatal párttagok DISZ-be küldését és annak fontosságát is. Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a paksi járásban is jelentős az előrehaladás. Nőtt a termelőszövetkezetek termésátlaga, de igen szomorú, hogy az állattenyésztés te rén nincs ütemes fejlődés. A hozamok is alacsonyak, 2,5 liter a fejési átlag, és kevés a tehén a tsz-ekben is. így nem tudnak eredményesen gazdálkodni, ennek következtében ezek a tsz-ek nem vonzzák a kívülállókat. Különösen kihangsúlyozta a mezőgazdászok felelősségét a termésátlagok növelésével és az állati termékek hozamának fokozásával kapcsolatban. — Bár számos család választotta a közös gazdálkodás útját az elmúlt hetekben, hónapokban — mondotta a továbbiakban — az eredményt igen kicsinyíti az, hogy zöme földnélküli és kevés földdel lépett a tsz-be. Ez fokozottabban veti fel a politikai munka megjavítását. Meg kell találni az utat a középparaszt felé. — Aláhúzta az I. típusú csoportokban a párt- szervezetek létrehozásának fon tosságát, máj a következő szavakkal fejezte be a felszólalását: — Nagyok a feladatok, melyeket meg kell oldanunk. De ha a XX. kongresszus anyagát alkotóan alkalmazzuk munkánkban, a következő pártértekezleten biztosan nagyobb sikerekről számolhatunk be. Felszólalt még a vitában Hiatki Béla elvtárs, a Konzervgyár igazgatója, Faludi Imre elvtárs, a dunaszentgyör- gyi gépállomás igazgatója, Szu- bópál Antal elvtárs, a pártbizottság tagja, Szűcs Sándor elvtárs, a járási DlSZ-bizott- ság helyettes titkára, Valentin István elvtárs, paksi tanács-titkár, Ranga Józsefné elvtársnő, az MNDSZ járási elnöke és Pióca elvtárs, a honvédség küldötte. A vita után a pártdemokrácia követelményeinek megfelelően megválasztotta a küldött- értekezlet a pártbizottság és revíziós bizottság tagjait, póttagjait, valamint a küldötteket a megyei pártértekezletre. Az értekezletről mindenki azzal a tudattal távozott, hogy ez a jelentős tanácskozás, mely a XX. kongresszus útmutatásait felhasználva megszabta a járás kommunistái előtt a felada tokát, nagy lendítője lesz a pártélet javulásának, a nehézségek felszámolásának és a hibák kijavításának.
