Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-01 / 79. szám

1956 ÁPRILIS 1. TOLNAI NAPLÓ 1 8 Bonyhádi Zománcgyárban megjavítják a versenyszervezést A Tolnai Napló március 24-i számá­ban „A vállalások teljesítésének íő fel­tétele a versenyszervező munka megjaví fása” címen a Bonyhádi Zománcgyár munkájáról cikk jelent meg. A cikk nyo­mán a vállalatvezetőség összehívta a műszaki dolgozókat, a munkaügyi veze­tőt, valamint az üzemi bizottság elnökét megbeszélésre. Pontról-pontra megvitat­ták a cikk tartalmát és az abban foglalt bírálattal egyetértettek. A bírálat alap­ján azonnal intézkedtek. Annak ellenére, hogy az üzem első két hónapi vállalását nem teljesítette, mégis biztosítottnak látszik a negyedévi vál­lalás maradéknélküli teljesítése a terme, lési terv túlteljesítésére vonatkozólag. Mivél az új zománcozócsamokba való átköltözés még március hónapban sem vált lehetővé, a vállalat műszaki vezetői a lágyítórészleget áthelyezték az új zo­máncozócsarnokba és a régi csarnokban biztosították a felemelt előirányzat tel­jesítését. A minőség javítására tett vál­lalást főleg azért nem teljesítette az üzem, mert a felemelt előirányzatnak a régi műhelyben való megvalósítása szá­mos olyan nehézséget okozott, mely a minőségi termelésre hatott ki kedvezőt­lenül; A versenymozgalomban fennálló hiá­nyosságok — amivel a cikk foglalkozik — fennállnak. Üzemi bizottságunk és a vállalat illetékes szervei nem foglalkoz­tak fnegfelelően az utóbbi időben a dol­gozók versenyvállalásainak megfelelő értékelésével és a verseny nyilvánossá­gának biztosításával. A versenyszervezés megjavítására is megszületett a megfe­lelő intézkedés. A bérelszámolók két na­ponként teljesítménykimutatást bocsá­tanak a munkaügyi osztály rendelkezé­sére, mely adatok alapján a szakszerve­zet gondoskodik az eredmények nyilvá- nosításáról. Ennek érdekében minden műhelyben napi eredményeket hirdető táblákat készítenek és az eredmények­nek időbeni nyilvánosságra hozatalát az eddiginél gondosabban fogják ellen­őrizni. A felszabadulási verseny, valamint az azt követő további versenyidőszakban naponta a kiemelkedő eredményeket el­ért dolgozókat díszes zománctáblával népszerűsítik, mely táblán a dolgozó el­ért teljesítménye szerepel. A párosverseny üzemünkben még nem tudott meghonosodni. Ennek megszerve­zésére a megjelent elvtársak tettek ja­vaslatot, melyeknek alapján a szakszer­vezet fogja kidolgozni a versenyfeltéte­leket és megindítja a párosverseny moz­galmat. Jelenleg üzemünkben a zománcozó műhelyben a műszakok között és a mű­helyek között van rendszeres verseny. Ezt a versenyt rendszeresen értékeljük és nyilvánosságra hozzuk. A versenynyilvánosság biztosítása ér­dekében új központi versenyhirdető táb­lát készítettünk, ahol az éves verseny­vállalás teljesítése, a kollektív szerződés teljesítése és az újítási mozgalom ered­ményei kerülnek nyilvánosításra. A Tolnai Napló üzemünket bíráló cik­kével elérte azt, hogy az üzem illetékes szervei a felfedezett hiányosságok nyo­mán megtették azokat az intézkedéseket, melyek révén fellendülhet a munkaver­seny, javulhat a gyár tervteljesítése és az üzem teljesíteni tudja a tervek túl­teljesítésére tett vállalásait. ÓVÁRI DEZSŐ igazgató. Ápri! is 4-én nyílik meg a „Tolna megye ipara" kiállítás NAGY A FORGALOM most az április 4-e előtti na­pokban a szekszárdi Béri- Balogh Ádám múzeumban. A múzeum két, emeleti ter­mében kiállítás készül, itt rendezik '* meg Tolna megye iparának kiállítását. A megye csaknem minden jelentősebb üzeméből járnak ide szakem­berek, hogy a kiállításnak üzemükre vonatkozó részét elrendezzék. — „Két hónappal ezelőtt kezdtük meg az előkészülete­ket — mondja Szabiár Béla tervezőmérnök, a kiállítás egyik rendezője ■— azonban az árvíz miatt egy kicsit megkés tünk. Ezért kell most, az utolsó napokban sietni, hogy a felszabadulás ünnepén, áp­rilis 4-én meg tudjuk nyitni a kiállítást.“ A kiállítást — mint Szabiár elvtárs mondja—a TTIT mű­szaki szakosztálya, a Múzeum és a Megyei Tanács Népmű­velési osztálya rendezi. Cél­ja, hogy bemutassa a megye iparát, technikáját. A távo­labbi cél, hogy itt a múzeum­ban állandó kiállítást rendez­zenek be a megye iparának fejlődéséről. Több üzem kiállítási részlege már teljesen elkészült. A Bonyhádi Zománcgyár pél­dául nem csak kész termékeit mutatja be, hanem azt is, ho­gyan készül a ceglédi kanna, az egyliteres fazék, kezdve a lemeztárcsától a kész edényig. A Simontornyai Bőrgyár ki­állítása megmutatja, mi min­den készül az üzem gyártmá­nyaiból. A Paksi Konzerv­gyár gazdag választékban ál­lította ki különböző belföldi és exportkészítményeit. „1956 ban kétszeresét exportáljuk a múlt évinek“ — hirdeti egy felirat. A Tolnai Textilgyár nem csak különböző belföldi és export pamutszövet mintá­it állítja ki, hanem képsoro­zatban mutatja be az egyes munkafolyamatokat. A Tolna megyei Tatarozó és Építő­vállalat többek közt bemutat­ja a hulladékanyagból előál­lított mintaíves tetőszerkezet modelljét. Képsorozatban le­het majd látni, hogyan tör­ténik az építkezés a program­tól a tervezésen át a lakás­kulcs átadásig. KÜLÖNÖSEN felkelti majd a közönség ér­deklődését a Tolnai Selyem­fonógyár kiállítása. Érdekes­sége ennek nem csak az, hogy hogyan fejlődött a technika, milyen újításokat alkalmaztak a felszabadulás óta a gyárban, a különböző selyemszövetek, nyakkendőszövetek, selyem­sziták, a „Selyemgubótól az ejtőernyőig“ — képsorozat, hanem a selyemtermelés múltjáról, fejlődéséről szóló kiállítás is. Megsárgult, ko­pott füzetek, amelyek megmu tátják, hogy közel kétszáz éve folyik megyénk területén selyemtermelés. Egy kis köny vecske, melyet 1770-ben Sol- lenghi Károly, a „selyem mun kálásának Tsászári, s Királyi első gondviselője“ írt, a „se- lyem-eresztő bogaraktól Ijö- vetkezendő különös hasznok* és gyarapításokéról. Az 1841- ben alakult „Tolnai Szeder- Selyem Egylet alap szabá­lyai“ kis füzetecske és számos könyv mutatja, hogy milyen régi foglalkozás megyénkben a selyemtermelés. A KIÁLLÍTÁS — amely hazánk felszabadu­lásának tizenegyedik évfordu­lóján nyílik meg — számot ad megyénk iparának fejlődésé­ről és nagymértékben hozzá­járul ahhoz, hogy minél töb­ben megismerjék Tolna megye iparát. Szekszárdi Cipész KISZ: H nehézségek ellenére is teljesítik a tervet A Szekszárdi Cipész KTSZ dolgozói sok nehézséggel küz­döttek a negyedéves terv teljesí­tése során. Februárban a rend­kívüli hideg időjárás akadályoz­ta a szövetkezet munkáját, eb ben a hónapban csak 98 száza­lékra teljesítették a tervet. Már­ciusban az árvíz okozott nehéz­ségeket, a szövetkezet tagjai hét napon keresztül vettek részt az árvízvédelemben, ezalatt az idő alatt szünetelt a termelőmunka a szövetkezetben. A ktsz. dolgozói az árvíz után röpgyűlésen határozták el, hogy pótolják a lemaradást, teljesí­tik határidőre a negyedévi ter­vet. Jobban szervezik meg a munkát, az anyagok előkészíté­sét, meghosszabbítják a munka, időt. Az eredmény nem is maradt el. Pénteken büszkén jelentette a szövetkezet vezetősége a KISZöV-nek, hogy egy nappal a határidő előtt befejezte a szö­vetkezet első negyedéves tervét. Terven felül a negyedév végéig többek közt 32 pár méretes ci­pőt készítettek a lakosság részére. Munkában a Szekszárdi Vasipari Vállalat új üzemi bizottsága Nagy érdeklődés előzte meg az elmúlt év novemberében a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál az üzemi bizottság újjáválasztá sát. November 10-én választot­ták meg az üzemi bizottság el­nökévé, Csabai János lakatost, aki jó munkájáért az elmúlt évben „Kiváló dolgozó“ jel­vényt kapott. Az újjáválasztott üzemi bi­zottságot a dolgozók közül so­kan azzal a megjegyzéssel fo­gadták, hogy ez sem tud sokat tenni, nagy változásra itt nem lehet számítani. Pár hét után azonban megváltozott a néze­tük azoknak, akik már előre véleményt mondtak az új ÜB- ről. Novemberben a dolgozók­nak még csak 58 százaléka volt szakszervezeti tag. AZ Ü.TONNÁN VÁLASZTOTT ÜZEMI BIZOTTSÁG MUNKÁHOZ LÁTOTT és meggyőző érvekkel bizonyí­totta be: a dolgozóknak a szak- szervezetben a helye. Március utolsó napjaiban, tehát nem egész 5 hónap múlva a vállalat dol­gozóinak már 99 százaléka volt szakszervezeti tag. Tagdíjfizetés terén is komoly hibák voltak az elmúlt évben. A tagoknak csak mintegy 45 százaléka fizette a tagdíjat. Az üzemi bizottság a bizalmiak ré vén a tagdíjfizetést úgy szer­vezte meg, hogy ma a tagok 100 százalékig pontosan fizetik tag­díjukat. A vállalat vezetőségével, az üzemi pártszervezettel és a DISZ-el az üzemi bizottság kő, zösen dolgozik. KÖZÖSEN OLDJÁK MEG A FELADATOKAT, a problémákat. Tóth József tér melési felelős, Fehér Lászlóné gazdasági felelős, Szegedi György újítási felelős, valamint Horváth György munkavédel­mi felelős, ezenkívül nagy Győző, Auwarczki András, Hollendus György, Andróczki Imre bizalmiak adnak nagy segítséget az üzemi bizottság munkájához. A vállalat január és február havi tervét magasan túltelje­sítette és bár március hónap­ban 12 nap kiesés volt az ár­víz miatt, ennek ellenére a vállalat teljesíti negyedéves tervét. Hogy ezt sikerült végrehajtani, nagy része van abban az üzemi bizottságnak, amely szervezte a munkaversenyt. Az elmúlt napokban írtak alá a vállalat ÜJ KOLLEKTÍV SZERZŐ­DÉSÉT, melynek 72 pontja biztosíték arra, hogy az elkövetkező idő­ben még tovább javul a kollek­tív szellem, a közösségi munka és nem utolsó sorban a munka­verseny lendülete a Vasipari Vállalatnál. Az árvíz ideje alatt az üzemi bizottság Is résztvett a vállalatve­zetőséggel és a pártszervezettel közösen az árvízvédelmi mun­kálatok szervezésében. A dol­gozók az üzemi bizottság tag­jaival együtt sokszor két nap egyfolytában a gáton voltak és dolgoztak. Az árvízveszély el­múltával az üzemi bizottság javasla­tára a dolgozók vállalták, hogy két dolgozótársuk házát — mely az árvíztől össze­dőlt — felépítik. Az üzemi bizottság munkája kiterjed a dolgozók kultúrigé- nyeinek kielégítésére is. Kultúr helyiség áll a dolgozók rendel­kezésére, ahol a könyvtárból különböző szakkönyveken ke­resztül gyarapítják tudásukat. Szabadidejükben pingpongoz­nak és sakkoznak. Fotó szak­kör is működik a vállalatnál és mintegy közel 20 000 forint ér­tékben vásároltak a dolgozók fényképezőgépeket is. A dol­gozók továbbképzésére rendsze rés filmvetítéseket tartanak a kultúrhelyiségben. így dolgozik a Szekszárdi Vasipari Vállalat 5 hónapja megválasztott üzemi bizottsága, így segíti a vállalat dolgozóit a magasabb eredmények eléré­sében. A legjobb ifjúmunkások a felszabadulási versenyben Nádasi Anna, az élüzem Bonyhádi Cipőgyár aljaüzemé­ben dolgozik, mint sarokegyen­gető. Jó munkájáért több al­kalommal részesült már kitün­tetésben, jutalomban. Tizenkét hónapig teljesítette megszakí­tás nélkül a „Kiváló dolgozó“ feltételeket, ezért az elmúlt hó napban megkapta a „Szakma kiváló dolgozója“ oklevelet, jelvényt és az ezzel járó pénz­jutalmat. A fiatal ifjúmunkás­lány nem csak mennyiségileg teljesíti túl normáját, hanem minőségileg is kifogástalan munkát végez, amellett segíti, oktatja gyengébb, tapasztalat­lanabb munkatársait a jó mun kafogásokra. A felszabadulási műszakban teljesen selejtmen- tes munkát végzett, egyetlen munkadarab sem került nála leminősítésre. Pauli Mária ifjúmunkás, a Tolnai Textilgyár szövőnője. Neve állandóan az elsők között szerepel a gyár versenytáblá­ján. A múlt évben megkapta a „Kiváló dolgozó“ jelvényt és oklevelet, néhány hónapi ki­esés után február óta újra telje siti a feltételeket. A szövődé déli termének, ahol csak nyolc­gépes ifjúmunkás szövőnők dől goznak; ő a legjobb dolgozója. Nem csak normáját teljesíti túl állandóan, hanem gondos mun­kával vigyáz a minőségre is. Nyolc gépéről — amelyeken esőkabát anyagot sző, — a fel- szabadulási műszakban 100 szá­zalékban került le elsőosztályú pamutszövet. Weisenburger Vilmos egyen­gető a Bonyhádi Zománcgyár ifjúmunkása. Normáját állan­dóan 150 százalék fölött telje­síti, emellett minőségileg is ki­fogástalan munkát végez. Ta­pasztalatait szívesen adja át kevésbé tapasztalt, gyakorlott ifjúmunkás társainak. Weisen- burger elvtársat nagy kitünte­tés éri felszabadulásunk ün­nepén, ekkor fogja megkapni jó munkája jutalmául a „Ki­váló dolgozó“ jelvényt és okle­velet. PÁRTHIREK Pártunk Központi Vezetőségé, nek határozata alapján április 1-től kezdődően a pártoktatás minden formájában rátérünk az SzKP XX. kongresszusa anya­gának tanulmányozására. Ezúton is felhívjuk a pártok­tatás propagandistái és hallga­tói figyelmét, hogy már most kezdjék meg a tanulást. A szakosított tanfolyamok (MDP Történet. Politikai gazda, ságtan, Filozófia és SZKP Törté nete mindkét évfolyamok) pro­pagandistái részére a XX kon­gresszus: „A nemzetközi hely­zet”. „A jelenlegi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdése” c. részéből a megyei propagandista konferenciát április 2-án (hétfőn) d. e. 9 órakor tartjuk a Pártok­tatás Házában. Ezen a konferen­cián mindazoknak meg kell je­lenni, akik az előzőkben megyei konferencián vettek részt, abban az esetben is, ha nem propagan­disták. MŐDI JANOS «riet, felelős.

Next

/
Thumbnails
Contents