Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-14 / 89. szám

1.956 ÁPRILIS 14. TOLNAI NAPLÓ S Nem követendő példa... Miért cilaesony az egy gépre eső teljesítmény a pincehelyi gépállomáson? Kissé későn köszöntött be a tavasz, ami azt jelenti, hogy az egymást követő munkákat, az őszi mélyszántás pótlását, az ősziek ápolását és a vetést szin­te egyszerre kell elvégezni. A jó idő minden pillanatát a leg­gazdaságosabban kell kihasz­nálni, még a pincehelyi gépál­lomáson is, mert a tsz-tagoknak sem mindegy, hogy a gépállo­más szállítással növeli-e a nor­málholdat és teljesíti tavaszi tervét, vagy időben, rendesen elvégzi a talajmunkát. A Gépállomások Megyei Igaz gatóságának legutóbbi érté­kelése alapján a pincehelyi gépállomás 10 nap alatt 83 hold vetést és 512 hold szán­tást végzett. Az egy gépre eső műszaknorma átlaguk pe­dig 2,1 normálhold. Ez a rendkívüli alacsony egy ■gépre eső teljesítmény arra en­ged következtetni, hogy a pince helyi gépállomáson nem törőd­nek azzal, hogy mikor végeznek a szántással, vetéssel. Figyel­men kívül hagyják, hogy a nem törődömség és a naponkénti 2.1 normálhold teljesítés kárát a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák fogják megérezni. Va­jon tudják-e a pincehelyi gép­állomáson, hogy valamennyiük­re milyen feladat vár a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás kialakításában? Ha éreznék felelősségük sú­lyát, akkor Farkas elvtárs, a gépállomás egyik brigádve­zetője a brigád tagjainak 1,3 normálholdas napi teljesítmé­nyét nem indokolná azzal, hogy „nincs kedvük a trakto­rosoknak dolgozni.“ Még jól fenn van a nap, ami­kor Papp Béla, Borbás Sándor, a Farkas brigád két traktorosa leállítja gépét. Eredményük: ketten 10 nap alatt 20 normál­hold talajmunkát végeztek, ami egy normálhold napi teljesít­ménynek felel meg. Nem lehet pillanatnyi hangulatváltozások­kal eredményt elérni. Van a gépállomásnak pártszervezete, üzemi bizottsága és nem utolsó sorban vezetősége, mód lenne tehát arra, hogy az ilyen hangú lat-emberekkel megértessék kö telességüket, de módjuk van a munkafegyelem más úton történő biztosítására is. A napokban ellenőrzést tar­tott a pincehelyi gépállomáson Papp Lajos elvtárs, a gépállo­mási igazgatóság megyei igaz­gatója és Sipter Géza elvtárs főmérnök. Papp elvtárs az ellenőrzés so­rán tapasztaltakról a követke­zőket mondotta: — Az elmúlt 10 nap rendkí­vül alacsony teljesítése annak a következménye, hogy a gépállomás vezetősége nem törődött a munkával, a trak­torosokkal, nem vezették be a két műszakot, nem törődtek azzal, hogy annak a trakto­rosnak, aki éjjel is dolgozni akar, világítás legyen a trak­torán. Ismételt megbeszélésünk elle­nére sem szervezték meg az ala pos, jó ellenőrzést. Nem számol­tatták be a brigádvezetőket a végzett munkáról, nem értéke­lik a teljesítményt, a traktoro­sok nem tudják hogyan állnak tavaszi tervük teljesítésével. El maradt a felelősségrevonás az olyan traktorossal szemben, aki például kiment a területre, anélkül, hogy ekét vitt volna magával. A másik pedig órákon keresztül tankolt üzemanyagot. A szervezetlenség, az ellenőr­zés hiánya, meghozta gyümöl­csét. Sürget az idő, nem lehet várni azokra a traktorosokra, akiknek majd megjön a kedvük a munkához. Éjjel nappal szán­tani és vetni kell. Sipter Géza elvtárs, az igaz­gatóság főmérnöke arról be­szélt: — Ellenőrzésem során megállapítottam, hogy a szervezetlenség és az ellen­őrzés hiányán kívül rendkí­vül alacsony teljesítésüket befolyásolta az is, hogy a kör zetben rossz a karbantar­tás. A műszaki ellenőrök nincsenek kint a területen. Másfél napi el lenőrzésem alatt hat álló trak­tort találtam. így tovább, sajnos vég nél­kül lehetne sorolni azokat a hi­bákat, amelynek az eredménye az egy gép 2.1 normálhold napi teljesítménye lett. A terület biz tosítva van, így nem lesz ör­döngösség az elmúlt dekád szé­gyenteljes teljesítményét hely­rehozni. Vannak a gépállomá­son Hollósi Józsefek, akik lelki- ismeretesen dolgoznak és elvég­zik naponta az 5—6 normalhold szántást. Fel tehát a munkára, be lehet hozni még a lemara­dást. Bodolay Ä párfszervezet segítségével megjavult az NNDSZ-szervezet munkája — Levél a Paksi Konzervgyárból — Egy éve, hogy megalakult az MNDSZ 72 taggal a Paksi Kon zervgyárban. Gyakorlati tevé­kenységet azonban hosszú időn keresztül nem fejtett ki. A meg­választott vezetőség a sok elfog laltságra hivatkozva nem törő­dött megfelelően az üzemben dől gozó nők összefogásával és azok nevelésével. Ezért a hiányossá­gért a vezetőség nemcsak az asszonyoktól, hanem a pártszer vezettől is komoly bírálatot kapott. A bírálat nyomán a vezetőség munkához látott és ma már igen szép eredményekről adhatnak számot. A legutóbbi nőgyűlésen, amelyen valamennyi tag részt vett, komoly elhatározások és vállalások születtek. Bekapcso­lódtak az MNDSZ asszonyok a többtermelési mozgalomba. Az április 4-i felszabadulási versenyben 3 női brigád vett részt, amelyből győztesen Am­brus Ödönné műszaki vezetőnek a csoportja, Bárdos Józsefné és brigádja 132 százalékkal került ki győztesen. Második helyre Szabó Sándorné brigádja 131 százalékkal és a harmadik helyre Herger Ferencné brigádja 129 százalékkal került. Hogy milyen nemes versengés volt, azt mu­tatja a szoros eredmény. A ne mes versengésre a gyár vezető­sége is felfigyelt és a gyár igaz­gatója Hlatky Béla elvtárs 300 forinttal jutalmazta a győztes MNDSZ brigádot. Az MNDSZ asszonyok nem­csak a termelésben állják meg a helyüket, hanem segítőkezet nyújtanak azok felé is. akiket elemi csapás, betegség ér. Meg­látogatják kollektiven beteg munkatársuk otthonát, segítik rendbehozni a családi otthont, elvégzik a nagytakarítást ős a mosást. Vállalták a tisztasági hónap keretében ,hogy május 1 re üze­müket, második otthonukat, szebbé teszik, az ablakokban vi­rágokat helyeznek el, az üzemi bölcsőde udvarát parkosítják, felügyelnek az üzem és üzemré­Hám őri Ottó : ENDRI XIII. Másnap segített öszeállítani a nyomdát, s várt el nem ment volna, amíg az első röpcédulát fel nem emelték az ólomsorok­ról. Endri nézte a kis szürke papírlapot, olvasta félhangosan, valami csendes elégedettséggel: — Halál a német megszállókra! Olvasta és arra gondolt, hogy annak a néninek igaza volt, hi­szen bomba ez is. Nézte, olvas­ta, s a nyomdászhoz fordult: — Szépek ezek a betűk... ügyes vagy... ha nemsokára majd a mi újságunkat csinálod egy nagy nyomdában, milliós példányban ... majd akkor én elmondom, hogyan dolgoztál, amikor még nehéz volt. A nyomdász ismerte az el­múlt két nap történetét. Sze­retettel, s korholón válaszolt: — Ugyan ... majd azt mon­dom el én, hogy te... Endri gyorsan kezet nyújtott. — Viszontlátásra, megyek aludni. S elindult egy új találko­zóra ... Egy budai cukrászdában va­lahol a szélső asztalok egyiké­nél ült Ságvári. Kicsit megfo­gyott az utolsó napok kemény, gyorsütemű munkájában. Részt vett a függetlenség gondolatát élesztő Béke és Szabadság szer­kesztésében, már fegyveres el­lenálló csoport szervezését ké­szítette elő, alig pihent. Jóked­vét, hitét a fáradtság nem törte meg. Most is, hogy ott ült a csendes kis cukrászdában, vár­va valakire, nézte, figyelte az asztaloknál ülő embereket, s elképzelte, szinte megírta ma­gában mindegyikük jövendő történetét. A sarokban egy fia­tal pár ült összebújva. — Egy málnaszörp áll kettőjük között az asztalon. Egyik sem nyúl hozzá, talán csak ennyi pénzük volt. A lány még diáknak lát- szik_ s ahogy a fiút nézi, kicsit borostás arcát, eres, nagy ke­zét. amint félénken emelkedik s puha mozdulattal végigsimít­ja a lány haját... munkásem­ber lehet, nehézsorsú, szeretet- re vágyó fiatal munkás. S Endri látja már őket egy ba­rátságos szép lakásban, amint a lány a nagy könyvespolc mellett ül és tanítványainak dolgozatát javítja, a fiú meg most lép ki a fürdőszobából, bekukkant a gyerekekhez, be­takarja. aztán átmegy a másik szobába, kinyitja a rádiót, ol­vas, valamit szól az asszonyká­hoz, beszélgetni kezdenek, mi volt ma a gyárban, iskolában, mi van az országban, a világ­ban ... De szép is lesz a munkássors, olyan éppen, amilyennek ő Munkásországot mutatta be egy Gulliver-estén az angyal­földi fiataloknak. Soha eszébe nem jutott, hogy talán másként lesz, hogy ő tán már nem éli meg, hiszen olyan bizonyos közelségben van a jövő. És ő annyira akarja! — Igaz, mondja néha, amikor a rendőrség nagyon a nyomában van: — Én az ő kezükbe élve nem kerülök —, de inkább csak arra gondol ilyenkor, hogy harcolni fog fegyverrel is, amíg él. Fegyver... most is ott lapul a pisztoly a táskájában, a fran­cia nyelvkönyv és a Béke és Szabadság új számának kéz­iratai mellett. Valahogy jelké­pes is ez a három dolog így együtt, mintha azt mondaná: szükségünk van minden esz­közre, tudásra, fegyverre, hogy ezt az utolsó harcot megvívjuk. Az utolsó harc, a végső... (Folytatjuk.) szék tisztaságára. Badaesonyiné és Gszelmanné elvtársnők vállal­ták, hogy saját irodájukat május 1. tiszteletére szépen rendbe­hozzák, kifestik. Ezeket a fel ajánlásokat mind munka után végzik el­Az MNDSZ jó munkájával se­gíti az üzem pártszervezetének munkáját is. Halász elvtársnő az MNDSZ elnöke az utóbbi időben három olyan asszonyt mint Nagy Pálné, Tumpek Jánosné, Jantner Pálné, akik a termelésben élen­járnak és egyéni életükben is példamutatók, javasolt a pártba tagjelölt felvételre. Amint lát­hatjuk használt a bírálat, csak a pártszervezetnek és az asszo­nyoknak előbb kellett volna gya korolni. Segítse a pártszervezet az MNDSZ munkáját továbbra is így, adjon hasznos útmutatáso­kat számára, bízza meg felada­tokkal az MNDSZ vezetőségét to. vábbra is. Halász elvtársnö az MNDSZ elnöke ha érzi, hogy nincs magára hagyatva, az MNDSZ asszonyok munkáját ér­tékelik, akkor lelkesedéssel, jó szervezési tapasztalataival fel adatainak megfelelően helyes irányba tudja és fogja vezetni a szervezetet. Ranga Józsefné MNDSZ járási elnök, Paks így dolgozik a bátaszéki legeltetési bizottság Országszerte ezekben a hetek ben végzik a legelők tavaszi ápolását. A legeltetési bizottsá­gok mostani munkájától függ elsősorban, hogy a kijáró jó­szág számára lesz-e megfelelő mennyiségű fű a nyári hóna­pokban. Ha az ember a bátaszéki ha­tárban jár és látja a község igen szépen gondozott legelőjét, csak elismeréssel beszélhet az ottani legeltetési bizottság mun kájáról. A 400 holdnyi legelő­ből 340 hold egy darabban van s ezt a hatalmas területet dol­gos kezek munkája nyomán, különböző fajta fákból telepí­tett legelővédő erdősávok ve­szik körül. Ezek a 20 méter szé­les, 13 soros erdősávok amellett, hogy megvédik a széltől a fü­vet és a rajta legelő jószágokat, tíz egyforma részre osztják a legelőt, s lehetővé teszik a sza­kaszos legeltetést. FÜVESÍTÉS, FÁSÍTÁS, SZAKASZOS LEGELTETÉS... Sokévi céltudatos munkára volt szükség, amíg a legelőt a mai jó állapotba tudták hozni a bátaszéki gazdák, de ma kivé­tel nélkül így vélekednek: meg­érte a fáradságot. A legeltetési bizottság tagjai természetesen nem elégedtek meg azzal, hogy jó legelőt létesítettek az elmúlt 5 év alatt, hanem Hermányi András községi agronómus irá­nyításával — aki egyben a le­geltetési bizottság pénztárosa is —az idén is szorgalmasan folytatják ezt a munkát. Hogy mit dolgoznak és ho­gyan, erről Hermányi elvtárs tájékoztat bennünket. — Az évenként elvégzett le­gelőápolási munkák mellett a két legfontosabb teendő: a füve sites és a fásítás. Az ősszel pél­dául 5 holdat füvesítettünk, de az idén jóval nagyobb lesz ez a terület. A mezővédő erdősá- vot — amely eddig 36 kát. hol­dat foglal el — 15 ezer facse­metével bővítjük ebben az esztendőben. —; És hogyan végzik a legelő ápolását? — kérdezzük Her­mányi elvtárstól. — A legfontosabb munkák, amelyeket minden évben elvég- zünk, a trágyázás, a fogasolás, és a gyomirtás. A fogasolást az idén először a gépállomással vé geztetjük. A gyomirtást mindig úgy szorgalmazzuk, ahogy a le­gelő megkívánja. A Igfontosabb tennivaló természetesen a trá­gyázás, melyet igyekszünk úgy megszervezni, hogy a legelésző jószág ennek jó részét elvégez­ze. Mi évente 20 holdra hor­dunk szervestrágyát 50—60 hol­dat pedig műtrágyával szórunk be. A szervestrágya nagyobbik részét a jószág adja a legelő­nek, a szakaszos legeltetés és a fektetéses trágyázás útján. Le­gelőnket 10 szakaszra osztottuk fel, ebből hármat a termelőszö­vetkezetek használnak. A meg­maradt 7 szakaszon legelnek a község szarvasmarhái és juhai. Egy szakaszon két hétig van a jószág, így egy-egy szakaszra három hónap múlva kerül újra sor. Ez a három hónap bősége­sen elég a fű kisarj adásához. A szakaszon belül a pásztorok a sózóvályúkat úgy hordozzák kö rül, hogy a jószágtól eredő trá­gya egyenletesen töltse be a te­rületet. Azelőtt a kút környé­kén lévő delelőkön teljesen ki­égett a fű a sok trágyától, most a különböző helyeken történő deleltetéssel ez a trágya jól el- oszlik. EGYMÁST SEGÍTVE Ez a módszer nagyon jó és igen hasznos. Megvalósítható mindenütt, csak hozzáértő em­berre van szükség. A beszélge­tés során szó kerül a gyomirtás ról is. — Ez bizony elég sok pénzt emésztett fel —■ mondja Her­mányi elvtárs —, pedig a mi le­gelőnkön nem sok a gaz. Jó lenne már, ha a legelőn is sike­rülne megvalósítani a vegysze­res gyomirtást. Ezzel nemcsak a legeltetési bizottságok járnak jól, hanem azért is hasznos len­ne, mert az emberek a gyomir­tás helyett a fontosabb mező- gazdasági munkákban dolgoz­hatnának. Igaza van Hermányi elvtárs­nak, s reméljük, hogy a mező- gazdasági kutatóknak hamaro­san sikerül megoldani ezt a fon tos problémát is. A rövid beszélgetés alatt ar­ról győződtünk meg, hogy a bátaszéki legeltetési bizottság jól dolgozik. — S ennek a jó munkának egy igen egyszerű oka van — jegyzi meg Lehőcz János tanács elnök elvtárs. —1 Nálunk a köz­ségi tanács és a legeltetési bi­zottság teljes egyetértésben, egymás munkáját segítve dol­gozik. Hozzájárul persze ehhez az is, hogy a legeltetési bizottság nak Hermányi András mellett olyan vezetői vannak, mint Papp Sebestyén elnök, Szűcs Pál és Pécsi Kálmán, akik a jó gazda gondosságával és őszin te odaadással végzik a község dolgozói által rájuk bízott mun­kát. (Megjelent a Szabad Föld áp­rilis 15-i számában.) Z. Gy. Uj típusu sajtkészítő tankot próbálnak ki a Tamási Tejüzemben Március végén megérkezett a Tamási Tejüzembe az új elgon­dolás alapján megalkotott és működő sajtkészítő tank első mintapéldánya Budapestről. A gépet az Élelmiszer Gépjavító Központ Fogarasi úti telepének mérnöke, Stubeczky elvtárs ké­szítette, és azzal a céllal küld­ték le, hogy próbálják ki, meny nyíre válik be a gyakorlatban, és ha megfelel, akkor a magyar ipar megkezdi a tejiparban al­kalmazandó új gép sorozatgyár tását. Az új sajtkészítő tankot elő­ször március 31-én próbálták ki a tejüzemben, de ekkor még működése nem volt megfelelő. Ugyanis az eredeti elgondolás alapján a megalvadt tejet ket­tős propellerszerkezet terelte a daraboló elé. A propeller hibá­ja az volt hogy a tejet nem ke­verte eléggé, bár a forgása megfelelő volt. A tejüzem ve­zetőinek elgondolása alapján a kettős propeller helyett egy többrészes terelőlapátot szerel­tek fel, amely az április 11-én történt újabb próba alapján tö­kéletesen keveri a tejet és te­reli a darabolószerkezet elé. A terelőszerkezet egy-egy lapátja 60 centiméter hosszú és 30 centiméter széles. Mindegyik lapáton több, körülbelül 10 centiméter átmérőjű lyukat fúr tak, hogy a keverés ezáltal is tökéletésebb legyen. Az új sajtkészítő tank két­ezer liter tej keverését végzi el egyszerre. Minden egyéb mun­kát figyelembevéve, naponta mintegy négyezer liter a telje­sítménye a Tamási Tejüzem viszonylatában. Ez az új gép, hogy mennyire válik be a gyakorlatban, egye­lőre még nem tudható. Ennél az új sajtkészítő tanknál nem is a teljesítmény a mérvadó, bár ez is fontos, de tökéletesíteni lehet nagyobb mennyiségek ke­verésére is hanem a higiénia szempontjából jelentős fejlő­dést jelent. Ugyanis az eddig alkalmazott gépeknél nem le­hetett megvalósítani, hogy mun ka közben a tej teljesen fedett legyen és semminemű szennye­ződés ne juthasson hozzá, en­nél viszont megvan az az előny, hogy munka közben fedhető és a gép munkája egy figyelőből ellenőrizhető. A munkások még gyakorlat­lanok a gép kezelésében és tö­kéletesítésre is szorul a sajtké­szítő tank, dé Gyimesi Rezső művezető szerint feltétlenül előnyt jelent majd a régi gépek kel szemben, mert tökéletes lesz a higiénia.

Next

/
Thumbnails
Contents