Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

JOS. ÉVFOLYAM. 84. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 ÁPRILIS 8. EgS0tem. Kopíi08 ÁX MSP TClNAKISYEl PÁRTBIIOTT3ÁOXWAK LAPJA I Tanácsaink felelőssége Htóg sokáig elhúzódott az idé* a tél, későn köszöntött be a tavasz, nehezen indulhattak meg a tavaszi munkák me­gyénkben. A kedvezőtlen idő­járás mellett jónéhány közsé­günket az árvíz is sújtotta, ha­talmas területek kerültek víz alá. Amint az idő jobbra for­dult — egy-másfél héttel ez­előtt — teljes erővel megindult a munka kint a határban, fő­leg a lazább talajú részeken. Megyénk déli részén azonban még megnehezíti a munkákat, hogy a talaj még nem szikkadt meg teljesen és jelentős nagy­ságú területeken áll még a ta­lajvíz. Rendkívül komoly és nehéz feladatot jelent tehát a tavaszi munkák elvégzése. Ta­valy ilyenkor már javában folyt a munka, most viszont összetorlódott minden teendő. Az idén viszont még több he­lyen ezután tudják csak leve­zetni a belvizeket, vagy az el­öntött területeken levő vizet és ezekre a területekre csak egy­két hét elteltével lehet rá­menni, a vetéseket és más munkákat elvégezni. A tavasziaknak most, úgyszól vára, néhány nap alatt földbe kell kerülni; el kell vetni a borsót, az árpát, zabot, répafélé két és közben ideér a kukorica vetésének ideje is. E munkák gyors elvégzése — tekintettel a későn jött tavaszra — fonto­sabb tényezője a magasabb ter­méshozamoknak, mint bármi­kor, csak így tudjuk megterem­teni a terméseredmények há­rom százalékos növelésének fel tételeit. A gyorsan, jól végzett tavaszi munka tudja csak pó­tolni az árvíz által elöntött sok­ezer hold föld gyengébb termé­sét s kielégíteni az ország lakos ságának szükségleteit. Ezt tud­va, rendkívüli szorgalommal, igyekezettel kezdte meg a tava­szi munkákat termelőszövetke­zeteink tagsága, egyéni dolgozó parasztságunk, ezért vált jel­szóvá az, hogy ünnepeljük mun kával felszabadulásunk ünne­pét. S valóban, egy-egy község határát járva, azt hihette az ember, hogy mindenki kiköltö­zött a határba. Munkakedvben, igyekezetben nincs most hiány. Ezt a szorgal­mat, igyekezetei serkenteni, fo­kozni — Iz most a falusi veze­tők legfontosabb feladata. Külö nősen nagy feladat hárul a köz­ségi tanácsokra a tavaszi mun­kák során. A termőterületek nagyobb része megyénkben is még az egyéni dolgozó parasz­tok kezében van, az ő munká­inkon is múlik, milyenek lesz­nek a terméseredmények, meny nyi gabona és más termény jut megyénkből az ellátatlanok ré­szére, az ország szükségleteinek ellátására. Most, a tavaszi mun­kák elvégzésén múlik, hogyan lesz biztosítva az állatállomány ellátása — s ez mindenkinek egyformán érdeke. A tanácsok­nak tehát elő kell segíteni, hogy dolgozó parasztságunk mielőbb elvégezhesse a tavaszi munkákat. Persze nem elég, ha naponta kidoboltatják, hogy mindenki vessen el, mert ekkor, meg ek­kor lejár a vetések határideje. Természetesen szükség van ar­ra, hogy a gazdákat serkentsék a munkára, de mint ahogyan dobbal nem lehet verebet fog­ni, úgy szántani, vetni sem le­het. Sokkal gyorsabban halad­nak a munkák, ha a tanács gyakorlati segítséget ad azok elvégzéséhez. Számtalan módja lehet ennek a segítésnek. A tanács a tanácstagok segítsé­gével megszervezheti például, hogy a fogaterővel rendelkező gazdák segítsék azokat, akik­nek nincsen fogatuk. A tanács­tagok megszervezhetik körze­tükben, milyen sorrendben ke­rüljenek a gazdákhoz a gépál­lomás, vagy a földművesszö­vetkezetek által kölcsönzött vetőgépek. Úgy kell azokat el­osztani, hogy egy-egy napon azokhoz a gazdákhoz kerülje­nek, akiknek egymáshoz közel terülnek el a földjeik, így a gépeket is megfelelően ki tud­ják használni, rövid idő alatt elvégezhetik a tavaszi vetése­ket. Az ilyen elosztást a gazdák tulajdonában levő vetőgépekkel is meg lehet csinálni. így a ta­nács, a tanácstagok, amellett, hogy tevékenyen segítik a mun kákát, tekintélyre is szert tesz­nek a dolgozó parasztok előtt. A tavaszi munkák meggyorsí tásának hatásos módja még a verseny, egyes gazdák, utcák, vagy községek között. Ebben újból csak a tanácsnak van sok tennivalója. ívek óta folyik már párosverseny például Sza- kály és Regöly, Tamási és Ireg- szemcse között, az idén, mint tavaly is, Zomba dolgozó pa­rasztsága a bonyhádiakat hívta ki versenyre. Sajnos, olyan tapasztalat is volt az elmúlt években, hogy megtörtént a versenykihívás, azt el is fogad­ták, de többre már nem jutott erő. Az a tapasztalat, hogy dol­gozó parasztságunk szeret ver­senyezni, hogy ki végzi el előbb a munkákat, kinek szebb a vetése és sokat jelent az, ba ezt a készséget ki tudják hasz­nálni. A tanácsnak tehát állan­dóan serkenteni kell a versenyt, de tudomására kell hozni a gazdáknak, ki hogyan áll eb­ben a versenyben, a munkák el végzésében. Persze, ezt csak ott tudják megvalósítani, ahol jól működik a dűlőfelelősi hálózat. abc1 jól dolgozik a mezőgaz­dasági állandóbizottság, a ter­melési bizottság. El kell érni azt, hogy a dűlőfelelősök akár naponta adjanak hírt arról, melyik gazda hogyan áll a munkával abban a dűlőben. Ezek mellett a módszerek mellett még számos más lehe­tőség van ahhoz, hogy a taná­csok segítséget adjanak a mun­kák mielőbbi elvégzéséhez. Hogy csak néhányat említ­sünk — a nemesített vetőma­gok szétosztásában, aprómas- vak biztosításában, a műtrágya ellátásban, mégpedig úgy, hogy rendszeresen ellenőrizzék, van-e elegendő mennyiség a földművesszövetkezetekben a gazdák rendelkezésére. A tanács jó szervező, segítő munkája a helyi adottságok fi­gyelembevételével, sokat jelent most, amikor sok munkát egy­szerre kell végezni. A mód min­denütt megvan, bogy a rendel­kezésre álló kevés idő alatt is időben végezhessünk a tavaszi szántás-vetéssel. A tanácsok irányító, segítő munkáján mú­lik az, hogyan végzi el dolgozó parasztságunk ezeket a munká­kat. Több mint 500 holdon elvetették a tavasziakat az árvízsujtotta bölcskei gazdák Az idei árvíz Bölcske köz­ség határát is elöntötte, ahol 2200 hold szántóterület került víz alá. Az árhullám elvonu­lásával a bölcskei gazdák azonnal megkezdték a víz le­vezetését, ennek nyomában pedig megindulhattak a tava­szi munkák is. Naponta 150— 200 bölcskei gazda dolgozik hetek óta a határban s a bölcs kei gépállomás segítségével eddig több mint ezer holdon végezhették el a szántást. A szántás után azonnal hozzáfog tak a vetéshez, s először a szerződéses borsó került a földbe a bölcskei határban 400 holdon. A hét folyamán már 40 holdon a zabot, 50 hol­don pedig az árpát is elvetet­ték. A bölcskei földek egy részét még víz borítja. Itt tovább folynak a vízlevezetési mun­kák, más részeken pedig az áradás kimosta az őszi veté­seket. Most mezőgazdasági szakemberekből bizottság ala­kult Bölcskén, hogy megálla­píthassa, melyek azok a terü­letek, ahol ki kell szántani az őszi vetést. Úgy számítják, hogy a jövő hét folyamán megtörténik a kárbecslés s a kimosott vetéseket ekkor azonnal pótolhatják is. Elvetették a tavaszi búzát « gyulaji tJ Barázdában Végre megkezdődhettek a tavaszi munkák. Árki István levelezőnk arról ad hírt_ hogy a jó idő beálltával lelkesen fo­gott munkához a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet — tagsága. A ssedresi Petőfi Tsz-ben 4 százalékkal emelik a terméshozamot A szedresi Petőfi Tsz tagjai közgyűlésen beszelték meg, hogy a párt és a kormány által megszabott 3 százalék helyett 4 százalékkal emelik a termésho­zamot. A tagság idejében hozzá is látott saját határozatának végrehajtásához... Az elmúlt napokban hírt ad­tunk arról, hogy a holdanként: 15 mázsás búzatermésátlag el­érése érdekében a szedresi Pe­tőfi Tsz tagjai őszi gabonájukra holdankint 50 kiló pétisót szór­nak ki. Eredeti terv szerint ezt a munkát géppel végezték vol­na. De a talaj nedvessége miatt az elmúlt napokban sem tudták megkezdeni géppel a mű- trágyaszórást. Késlekedni vi­szont nem lehetett, mert ez a termés rovására ment volna. — Ezért a tsz tagjai közül id. Szűcs Antal Biró Ferenc és Körösi István munkacsapatai a műtrágyaszórást kézzel végzik. A műtrágyaszórás után az őszi gabonák hengerezése is szük­ségessé vált. Ezt a munkát már lehetett géppel is végezni, amit Battyán János zetorvezető már az elmúlt napokban be is fe­jezett. Megkezd ték az árvízsujtotta területeken a vetőmag kiosztását Népköztársaságunk Miniszter tanácsa határozata értelmében megyénkben is számbavették, hogy mennyi a kár és a beje­lentések alapján meghatároz­ták, hogy a kárt szenvedett ter­Szaporán folyik a munka a tolnanémsdi termelőszövetkezetekben Örömmel írhatom, hogy nem volt hiábavaló az a sok fáradt­ság, amit a télen a munkaszer­vezetek kialakításával kap­csolatban végeztünk, — jelenti levelezőnk Tolnanémediről. — így a jól kialakított munkaszer- vezetékkel idejében megkezd- \ hettük a tavaszi mezőgazdasági ■ munkát. A tagok munkához való viszonya mind a két ter­melőszövetkezetben jó, jobb, mint bármikor volt. A lelkes munka következtében már be- j fejeztük az őszi kalászosok egy- * szeri fejtrágyázását, a korata­vaszi takarmánynövények ve­tését, az ősziek hengerezését és a koratavaszi pillangósok fo­gasolását. Az őszi szántások si­mítózását mind a két termelő- szövetkezetben folyamatosar végzi a gépállomás. Az őszről elmaradt mélyszántások tava­szi szántása is folyamatosan halad. Egyszóval szaporán fo­lyik a munka Tolnanémedin — mindkét termelőszövetkezetben — fejezi be levelét Vass Ernő elvtárs. melőszövetkezetek és egyéni gazdák központi készletből mennyi vetőmagot kapnak térí­tés nélkül, illetve kamatmentes kölcsönre. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése szerint a termelőszövetkezetek között té­rítés nélkül, az egyéni gazdák között pedig kamatmentes köl­csönre 565 mázsa tavaszi árpát, 359 mázsa aranyözön vetőmag­kukoricát, 716 mázsa rövid te­nyészidejű kukoricát, 63.30 mázsa napraforgót, 119 mázsa kölest, 50 vagon burgonyát és 10 vagon pétisót osztanak ki. A vetőmagok és a pétisó kiosztása folyamatban van. j Három brigádba osztva dol­goznak a tsz-tagok, s verse­nyeznek a tavaszi munkák mi­nél előbbi elvégzéséért. Har­minc holdon földbe került a búza és 20 hold árpát is vetet­tek. Mivel a talaj nem minde­nütt egyformán szikkad, az aprómagvakkal nem tartanak még itt, de ezek vetését is befe­jezik: egy héten belül. Sietnek az Uj Barázda tagjai, mert 260 tsz-tagról kell gondoskodniok. A növénytermelésben dolgo­zók mögött nem akarnak elma­radni az állattenyésztők sem. A 11 állatgondozó tisztasági ver­senyben van egymással, hogy ezzel is emeljék a tehenészet hozamát, állattenyésztésük színvonalát. Újabb 14 tagot vettek fel * If jú Egri Péter elvtárs levelezőnk, legutóbbi levelében f arról számolt be, hogy a dombóvári Rákóczi Termelőszövet- i kezeiben rendkívüli taggyűlésre hívták össze a tagokat. A \ taggyűlésen megjelent Lóth György elvtárs, a községi párt- i bizottság titkára és Horváth Ferenc elvtárs, a tanács részé- ^ tői Gyarmati János elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke' először is a soronkövetkező tavaszi munkákról beszélt, majd * a. tagság egyhangúlag jóváhagyta, hogy még az idén egy 50 * férőhelyes tehénistállót építsenek. ' A rendkívüli taggyűlésen döntöttek az új tagok felvételé­ről is. Majd a tsz tagságának egyhangú véleménye alapján fogadták soraikba Miklós Ferenc és feleségét 15, Kormos Mi­hályt és feleségét 18, Kormos Istvánt és feleségét 10 holddal. Felvették még ezen a taggyűlésen többek között Horváth Istvánná 3, Vörös József 4 holdas dolgozó parasztokat, akik eddig az első típusú Pártkongresszus Tszcs tagjai voltak. A dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezet ezen a tag gyűlésen újabb 14 taggal gyarapodott. Az új tagok 60 hóid földdel, 7 darab lóval és 7 darab tehénnel gyarapították a közös vagyont. I Elvtársi segítség a® árvízkárosultaknak... Amint lapunkban már közöltük, az K. M. Művek által patronált besnyü Sallai és Köztársaság Termelőszövetkezetek tagjai több mint 120 mázsa különböző terményt gyűjtöttek össze és hoztak el a faddi és bogyiszlói tsz-eknek. Első képünk a terménnyel megrakott teherautókat, második azt a pillanatét ábrázolja, amikor meleg baráti szavakkal köszönik meg a faddiak a segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents