Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-04 / 81. szám

1956. ÁPRILIS 4. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS « Q propagandisták felelőssége a XX. kongresszus anyagának feldolgozásánál Á Megyei Tanács megtárgyalta az ifjúság körében végzett politikai munkát Az elkövetkezendő hetekben nagy feladatot kell megoldani a propagandistáknak és ennek sikere érdekében különös fele­lősséggel kell tevékenykedniök. Nem kisebb teendő áll most előttük, mint a XX. kongresz- szus anyagának a megismerte­tése a párttagsággal és a pár- tonkívüli dolgozók egy részé­vel. Ebben a hónapban minden oktatási formában tanulmá­nyozzák, megvitatják a kong­resszus anyagát. Éppen ezért ezeknek a foglalkozásoknak a sikerétől függ, hogy a kongresz szusi tapasztalatokat milyen mértékben tudjuk felhasználni saját területünkön. A párt­munkások csak úgy tudják al- kotóan felhasználni saját terü­letükön ezeket a felbecsülhetet­len jelentőségű tapasztalatokat, ha kellően megismerik magát a kongresszust; elsősorban • a kongresszusi beszédet és hatá­rozatot. A kongresszus több problé­mát újszerűén vetett fel a nem­zetközi viszonyok változásának megfelelően, s felhívta a figyel­met több olyan hibára, amely akadályozta a párt erősödését, a népgazdaság még nagyobb ütemű fejlődését. Ezeket a prob lémákat a párttagok többsége még nem látja világosan, az egyes kérdéseket tértől, időtől függetlenül nézik, és így nem egy esef>en helytelen követ­keztetésekre jutnak. El kell te­hát érni, hogy egységes és he­lyes vélemény alakuljon ki min den részkérdésben a párttag­ság körében. E feladatok meg­oldásának az előfeltétele pedig a szemináriumszerű foglalkozás amelyen közösen, a vita során tisztázni tudnak minden kér­dést. HOGYAN TUDNAK JÓ MUNKÁT VÉGEZNI A FOGLALKOZÄSVEZETÖK? Az első és legfontosabb, hogy megfelelően felkészüljenek a foglalkozásra, kellően tanulmá­nyozzák a kiadott anyagot. A propagandisták a járási és me­gyei tanfolyamokon nagy segít­séget kaptak: tisztázódott több elvi probléma, és módszerbeni tanácsot kaptak a vitavezetés­hez. Ez azonban nem oldotta és nem is oldhatta meg teljes egé­szében a felkészülés problémá­it. A tanfolyamok tanulságai alapján minden egyes propagan distának külön-külön is fel kell készülnie a foglalkozásra: kidől gozni a foglalkozásvezetői váz­latot, hogy a vita a legfőbb kérdések köré csoportosuljon és az egyik-másik kérdést a helyi sajátosságok tükrében kell tár­gyalni. egy vékony kéz emelkedik a magasba. Mindenki az ajtó felé te­kintett. — A háziasz- szony megfordult karos­székében és feltette lorgnyett- jét, amelynek vékony, csillogó aranylánca a keblére hűl lőtt... Az ajtóból félrehúzódtak az emberek s megláttam, azt a férfit, aki a referátum alatt járkált a vendégszobában. — Odalépett a küszöbre és be­szélni kezdett. Halvány arcán piros rózsák égtek. Tekintete átható volt. Mindenki elcsen­desedett. — Bennünket itt kioktattak, hogy alaposan vegyük fonto­lóra Marx „idejét múlt” elmé_ letét — kezdte az ismeretlen fiatalember, megnyomva min­den egyes szót. — Dícséretreméltó óhaj, azt mondhatom. De szeretném, ha a tisztelt előadó megmondaná, milyen célból kell részletesen és alaposan megismerked­nünk Marx „közgazdász”’ „idejétmúlt” tanaival? Egyéb­ként ez érthető! Nekünk az ifjú nemzedéknek, mindent pontosan ismernünk kell, köz­te — hogy is mondhatnám ezt a legudvariasabban? — a na- rodnyik-mozgalom valóban Nem éri el célját az a foglal­kozás , amelyikre a hallgató!?: nem készülnek fel. A foglalko­zásvezetőknek tehát erre is kell ügyelniök. Kísérjék figye­lemmel, hogy minden hallgató tanulmányozza a kiadott irodai mat, készítsen jegyzetet belőle, mert a vita során csak úgy tud tapasztalatokkal gazdagod­ni, ha egyénileg is tanult. Ez így van általában az egész párt oktatásban, de a XX. kongresz- szus anyagának a tanulmányo­zásánál különösen, mert itt még „bizonyos mértékig“ sem lehet építeni a rutinra, éppen az egyes problémák újszerű felve­tése miatt. Jó hatása lesz annak is, ha a szemináriumvezetők nem csak egyszerűen ellenőrzik a hallga­tók felkészülését, hanem segí­tik is őket az egyes kérdések megértéséhez. AZ ELŐKÉSZÍTÉSNÉL figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy megkezdőd­tek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok. Az ősszel több he­lyen a sok munkára való hivat­kozással a hallgatók közül so­kan nem jelentek meg a foglal­kozásokon, vagy ha el is men­tek — felkészületlenül. Most is hasonló lesz a helyzet, ha a propagandisták a pártvezetősé­gek tagjaival karöltve nem ve­szik elejét azzal, hogy elbeszél­getnek a hallgatókkal ennek az anyagnak a fontosságáról. és ha nem teremtik meg a hiányta lan megjelenés előfeltételeit. Ennek az anyagnak a tanulrná nyozása során nemcsak, hogy idejét múlt, nagyon is gyen­gécske, vérszegény és gyakran teljesen ostoba, ósdi és sze­gényes (elméletét általában a narodnyik-mozgalom gazdasá­gi elméletét pedig különösen... Ami Marxot illeti, azt* taná­csolnám a tisztelt előadó úr­nak, hallgatóinak és barátai­nak, hogy valóban elmélyül- ten foglalkozzanak a Tőke írója egész elméletének ta­nulmányozásával, hogy meg­rozzant elméleti felkészültsé­güket a manapság marzizmus- nak nevezett tiszta tudomány ismereteivel és a marxizmus felülmúlhatatlan dialektikus módszerével gazdagítsák, — amelyről mint ahogy gondo­lom, a tisztelt előadónak fo­galma sincs. Ezért hát igyek­szünk, hogy legalább példák, ban egyet-mást megmagyaráz zunk neki... Felzúdult a terem: „Hogy merészel?’’ „Micsoda vakme­rőség!’’ „Ez aztán szörnyű!” Az elnök, Voroncov egyik tisztelője szeretett volna fel­állni ,hogy közbeszóljon, még­sem szánta rá magát. Köz­ben pedig az ismeretlen emlé­kezetből csaknem szóról-szóra idézte az előadót, számadato­kat, százalékokat, tényeket sorolt fel, sőt, keményen, éle­nem engedhető meg a lemorzso lódás, hanem növelni keil a hallgatók. létszámát és el kell érni, hogy lehetőleg minden kommunista részt vegyen eze­ken a foglalkozásokon. Helytelen lenne azonban, csak a propagandisták felelőssé géről beszélni. Egy-egy adott területen a propaganda munkát a pártszervezet irányítja. Az igaz, hogy a propagandisták pártmegbízatásként kapták ez a feladatot, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel a pártszervezet lerá­zott magáról minden felelőssé­get. Ahol a pártszervezet kiad­ta „albérletbe“ az oktatási mun kát, csak annyira törődik vele, hogy időközönként beszámoltat ja a propagandistát munkájá­ról, ott már eleve nem lehet eredményes a munka. Mit te­gyen a pártszervezet? Minde­nekelőtt azt, hogy a pártvezető ség követelje meg minden egyes kommunistától a kellő készülést és a foglalkozáson való részvételt. Ha ezzel nem törődik a pártvezetőség, ha a gyakorlatban nem segítik egv- egy foglalkozás előkészületeit, akkor a progagandista munká­ja sem érheti el kellő célját; mert egyedül nem tudja meg il- dani a feladatokat. Legyen gond’uk a propagan­distáknak arra is, hogy az anya got időben megrendeljék, mert különben kevesebb idő jut a készülésre. A VITAVEZETÉS LEGFONTOSABB KÖVETELMÉNYE, hogy ne szajkózva beszéljék meg az anyagot, hanem részek­sen bírálni kezdte mindazt, amit az előadó mondott. Olyan rengeteget idézett és annyi adatot sorolt fel, hogy V. Vo­roncov hirtelen jóindulatúlag elmosolyodott, kezével intege­tett, mintegy tudomására hozva a jelenlevőknek, hogy ne zavarják őt a felszólaló hallgatásában és mély, párnás karosszékében kiegyenesedve, hozzálátott ,hogy egyet-mást papírra vessen. Az ismeretlen általános figye lem közepette oldalzsebéből elővett néhány kék iskolásfüze tét. Egész táblázatokat ol­vasott fel belőlük, de mindezt olyan frissen, közvetlenül, hogy a száraz adatokat hall­gatni valósággal élvezet volt. Negyven percig beszélt az ismeretlen. Befejezésül ezt mondotta: — így tehát, uraim, tanul­mányozzák elmélyülten a marxizmust, s akkor sok minden érthetőbb lesz szá­munkra, s nem fogunk hamis lépéseket tenni az elméletben és a gyakorlatban, mint ahogy ez mostanában gyakran meg­történik. Az elnök tett-vett, arra ké­szült, hogy elítélőleg nyilat­kozzék az opponensről, de ekkor V. Voroncov hirtelen re bontva, vitatkozva, hogy ki­tűnjön: ki, melyik résznél nem lát világosan és tisztázni azt. Ahhoz, hogy a gyakorlati mun­ka során alkalmazni tudjuk a kongresszus tapasztalatait, a mindennapi élet tükrében kell megvilágítani az egyes elméleti részeket, mert nyilvánvalóan csak az a megállapítás meg­győző, amelyet igazolnak a tények, és a napi munkára is csak annak lehet hatása. Szé­leskörűen meg kell vizsgálni azt is, hogy a mi viszonyaink­ban hogyan tükröződnek a kongresszusi beszéd egyes ré­szei, nálunk hogyan merülnek fel azok a hibák, amelyekkel a kongresszus foglalkozott. Nem elég általában meghatá­rozni, hogy milyen feladataink vannak, hanem — például a kollektív vezetés kérdésének vizsgálatánál — meg kell be­szélni, hogy az adott területen milyen problémák mutatkoz­nak e téren, mik a gyökerei, hogyan kell a hibákat kijaví­tani. Beszélni kell A JÁRÁSI pártbizottságok fokozott felelősségéről is. Sok­kal nagyobb ellenőrzésre és segítésre van szükség, mert az oktatás ennél a részénél nin­csenek régebbi tapasztalatok és így több helytelen álláspont­ra, rossz vitavezetési gyakor­latra van mód. A széleskörű aktivahálózaton keresztül kell biztosítani, hogy minél több he­lyen ellenőrizzék az előkészü­leteket és magát a foglalkozást, mert a hibák elkerülésének ez fontos feltétele. félbeszakította őt és izgatot­tan mondotta: — Fiatal opponensem, aki olyan élesen nekirontott a mi félévszázados narodnyik-el- méletünknek és elméletünk minden védelmezőjének, s egyedül Csemisevszkijt vette védelmébe, sokszor kíméletle­nül és rendkívül élesen tá­madt ellenem is. De én nem veszem rossznéven tőle,uraim. Jól esett hallgatnom őt. Szen­vedélye, meggyőződése, óriási tudása s végül bámulatos, hallatlan emlékezőtehetsége és a szóbanforgó kérdés isme­rete, általánosításai és követ­keztetései — mindez annyira rendszeres, eleven, annyira erős és mély, hogy még engem is magával ragad ... Üdvöz­löm opponensemet és mielőtt válaszolnék neki, sokáig és sokat kell gondolkoznom. — Ezért hát fejezzük is be ezt az összejövetelünket s ne feledjük hogy a marxisták között egy hatalmas csillag van felkelő­ben ... Mindenki felállt, s az em­berek sugdolózva, beszélgetve lassan szétszéledtek. így ismerkedtem meg Le­ninnel ... A Megyei Tanács március 31 -i ülésén külön napirendi pcntken,. tárgyalta meg a tanács munká­ját az ifjúság között. Ennek a napirendi pontnak a beszámoló­ját Czeber Árpád elvtárs, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese tar­totta. Részletesen ismertette a jelentőségét a fiatalok aktivizá­lásának, mozgósításának. Úgy értékelte, hogy a tanácsok . nem tudják megfelelően ellátni az egyes feladatokat a fiatalok lel­kes tevékenysége nélkül és eb­ből következik, hogy nem lehet közömbös a tanácsapparátus szá mára a fiatalok körében végzeh munka. Példákon keresztül mu­tatta be, hogy egyik-másik ta­nács milyen jó módszerrel se­gíti az ifjúsági munka fellendü lését és ennek mi a következmé nye. De ugyanakkor azt is meg­állapította a beszámolón, hogy több tanács még mindig nem A tamási járási Hazafias Népfrontbizottság tagjai érte­kezleten beszélték meg eddigi munkájuk eredményeit, hiá­nyosságait és az előttük álló leg fontosabb feladatokat. Az érte­kezleten resztvettek a Hazafias Népfront járási bizottságának tagjai és 6 község népfrontbi­zottsági elnöke. A beszámoló értékes volt. Képet adott a járási és községi népfront tagok tevékenységé­ről, továbbá sokoldalúságával alapot adott a vitához. Igen ér­tékes hozzászólások voltak és a beszámoló megállapításait helyi viszonyokra alkalmazták. Az első hozzászóló Szabó Dé­nes, a pári községi népfrontbi­zottság elnöke volt. Beszámolt a községünkben elért eredmé­nyekről, a békegyűlések sike­rességéről, a tsz-fejlesztésről és arról, hogy a népfrontbizottság dolgozik, részt vállal a község­ben minden fontosabb feladat végrehajtásából. Komoly ered­mény a munkájukban, hogy a népfrontbizottság havonta rendszeresen ülésezik. Hangsú­lyozta, hogy az eredmények el­érése nem volt könyű fel­adat, csak a tömegmunka jó megszervezésével volt elérhető. Jó és értékes hozzászólása volt Fűzi Istvánnak, Iregszem • cse község népfront elnökének. Elmondta, hogy jó a népfront­bizottság kapcsolata a párttal, a tanáccsal. Igényelték a nép­front segítségét. Az őszi vetéii munkák elvégzésében a nép­front tagjai jó példával jártak elől. A társadalmi munkára való mozgósításban nagy szere­pe volt a népfrontbizottságnak. 4600 méter hosszú dűlőútat ja­vítottak meg. Volt olyan nap, hogy 177 embert tudtak mozgó­sítani. A községfejlesztési ter­vet 6 százalékos hozzájárulás­sal elfogadták a község dolgo­zói. Tamási község dolgozóit is foglalkoztatja a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emelése. Érzik, hogy nagy feladat vál­tójuk. Ennek olyan formában adott kifejezést Zsiga Ferenc egyénileg dolgozó paraszt, hogy az akaraterő megvan, de kéri, hogy kaphassanak az egyénileg dolgozó parasztok műtrágyát. Komoly figyelmet szentelt az A kétyi DISZ-szervezet prob lémái a párt és a tanács segít­ségével nagyrészt megoldódtak. Ez abban is megmutatkozik, hogy most a fiataloknak van DISZ-helységük és a disz szer­vezet 10 taggal gyarapodott. Meg alakult két labdarúgó csapat, egy férfi és egy női röplabda csapat, s egy népi tánccsoport. A fiatalok terve az — ezt már el is határozták —, hogy társa­ismerte fel az ifjúsági munka segítségének jelentőségét és nem törődnek területükön a fiatalok szervezeti életével. Még a járási tanácsok között is akad ilyen. A paksi járási tanácsnál dolgozó kommunista funkcionáriusok péi dául még annyira sem törődnek a fiatalokkal, hogy legalább az apparátuson belül segítették vol. na a DISZ-szervezet létrehozását. A beszámoló után többen fel­szólaltak és elmondották tapasz­talataikat az ifjúság között vég­zett munkáról. A Megyei Párt- Végrehajtóbizottság nevében Rúzsa elvtárs szólalt fél. Felszó­lalt Tuska Pál elvtárs is,. a Me­gyei Tanács elnöke. A vita részt vevői egyhangúlag állástfoglal- tak amellett, hogy tovább kell javítani az ifjúság körében vég. zett politikai munkát és erről ha tározatot is hozott a Megyei Tanács. értekezlet a termelőszövetkeze­ti mozgalom kérdésének. Polá- nyi Máté elvtárs, a tamási Vö­rös Szikra Tsz pártszervezeté­nek titkára, ismertette a,terme­lőszövetkezet eredményeit, és megmutatta, hogy komoly ered­ményeket csak a termelőszövet kezeiben lehet elérni, mert a földet csak a nagyüzemi gazdal kodás mellett lehet megfelelően kihasználni. Fontos kérdésként vetette fel az ifjúság nevelését és a tavaszi munkára való jó felkészülést. A fürgedi Hazafias Népfront­bizottság vezetősége és tagsága segítette az új termelőszövetke­zet megalakulását. A tanácst - gokkal együtt folytatott meg­győző munkájuk nagy hatást keltett az egyéni gazdák kö­zött. Komolyan foglalkozott a tsz alakítással Dorfmeister Má­tyás, a népfrontbizottság elnö­ke. Fürgédén jelenleg is sok a jelentkező a termelőszövetke­zetbe. Fontos kérdésként vetet­te fel Dorfmeister elvtárs a bel­vizek levezetését. Az értekezlet foglalkozott az állategészségügy kérdésével is, amelyre a figyelmet Újvári Ist­ván állatorvos, a járási nép­frontbizottság tagja hívta fel. Elmondta, hogy Páriban azon dolgoznak, hogy kimélyítsék a Koppány folyót. Javasolta ezt Tamásiban is, mert a rét sok he lyen víz alatt áll, s ez káros az állatok egészségére. A folyó mélyítéséhez gépi erő szüksé­ges. Népszerűsítette a tsz-ben lévő mintaszerű állattenyész­tést. Példának hozta fel a tárná si Vörös Szikra juhállományát. Itt 120 juhból egyetlen egy sem hullott el. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének kérdésé­ről beszélt Ágoston Béláné, a regölyi népfrontbizottság elnö­ke. Náluk is megtört a jég és többéves ingadozás után meg­alakult a termelőszövetkezet. Jelenleg 39 tagja van a regölyi Uj Korszak Termelőszövetke­zetnek. Végül Molnár elvtárs, a já­rási pártbizottság ágit. prop. titkára emelt szót. Jónak és ní­vósnak tartotta az értekezletet és kérte, hogy minden munká­ban sokoldalúan adjon segítsé­get a népfrontbizottság. E. A-né dalmi munkával sportteret léte sítenek. A tervet augusztus 20- ra valósítják meg. Ezt a mun­kát a pártszervezet a legmesz- szebbmenőkig támogatja, a ta­nács pedig anyagi segítséget nyújt, hogy Kéty községben is mozgalmas, eleven életet élje­nek a DISZ fiatalok; Busái István Kéty Egv általános iskola DlSZ-szervezetének munkájáról, terveiről Január 30-a nagy nap volt a Bonyhádi Vörösmarty Mihály Állami Általános Iskola VIII-os tanulóinak életében. Azon a napon alakult meg az iskola DISZ-szervezete 44 tag­gal. Az intézetnek négy VIII. osztálya van, s mindegyikben működik egy DISZ-csoport. A fiatal DISZ-szervezet egyik legfontosabb tennivalója az úttörők támogatása. A DISZ- csoportok egy-egy pajtáscsaládot patronálnak, s előkészítik a kisebbeket az úttörő-avatásra. Június 3-án járási úttörő találkozó lesz Bony- hádon. Ekkor rendezik meg az úttörő-avatást is. Az avatáson a rendre, a fegyelemre a DISZ- tagok ügyelnek. A DISZ-szervezét fontos feladatának te­kinti az iskolai fegyelem megszilárdításának előmozdítását is. Az órák közötti 10 perces szünetekben DISZ-tagok állnak őrt a kapunál, hogy az intézet területét engedély nélkül egyet­len gyermek se hagyhassa el. Az általános iskola DISZ-szervezetét a zo­máncgyári DISZ patronálja. A munkatervben is szerepel egy üzemlátogatás, amely azt a célt szolgálja, hogy a VlII-osok megismerked­jenek a Zománcgyárral, s annak munkájával. A téli szünet idején már meglátogattak egy üzemet, a Cipőgyárat, s nagy érdeklődéssel figyelték, hogyan készülnek a szép export- cipők. Az általános iskolás DISZ-fiatalok eleven kapcsolatot tartanak fenn a szovjet katonák Komszomol-szervezetével. E kapcsolatot igye­keznek minél színesebbé érdekesebbé tenni. Oroszul írt levelekben érdeklődnek a komszo- molisták életéről, munkájáról, a komszomolis- ták pedig magyarul válaszolnak a levelekre. Az úttörőkkel együtt leveleznek a szovjet pio­nírokkal is. A bonyhádi általános iskolában érdekes, eleven életet él a DISZ-szervezet. Segít a tanu­lásban, a fegyelem megszilárdításában, s arra törekszik, hogy a VlII-osok minél jobban megismerkedjenek, például az üzemlátogatások révén — az élettel, az alkotó munkával, hogy az iskola padjait elhagyva, maguk is megta­lálják és elfoglalják helyüket építőmunkánk- ban. II feladatokról tárgyaltak a járási Népfrontbizottság tagjai Tamásiban Fejlődik a kétyi DISZ-szervezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents