Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-26 / 99. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 ÁPRILIS 26. Q Szovjetunió állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának közleménye az 1951-1955. évi ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeiről bonakombájnt és sok más gé­pet. A gép és traktorállomások a kolhozokban 1955-ben kétszer- annyi mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1950-ben. 1955- ben majdnen teljesen gépek vé­gezték a tarló- és ugarszántást, a szemestermények, a gyapot és a cukorrépa vetését. A sze­mestermények több mint 80 százalékát kombájnok takarí­tották be. A mezőgazdaságban a villa­mosenergiafogyasztás körülbe­lül 2.4-szeresére emelkedett. 1955-ben a mezőgazdaságban több mint 400 000 agronómus, állattenyésztési szakember, ál­lategészségügyi, mérnöki és technikai dolgozó dolgozott, va­lamennyien felső, vagy közép­fokú szakképzettséggel. A kolhozok pénzjövedelme 2.2-szeresére, oszthatatlan alap­ja 1.7-szeresére emelkedett. A kolhozparasztok munkaegysé­geikért 1955-ben összesen több mint 1.8-szer akkora pénzbeli és természetbeni részesedést kaptak, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentősen fejlődtek a szovho­zok. A tervidőszak utolsó két esztendejében 584 új szovhoz alakult, ezek közül 425 gabona­szovhoz a szűz- és parlagfölde­ken. Az ötödik ötéves terv előírta, hogy a negyedik ötéves tervhez viszonyítva körülbelül 2.1-sze- resére kell növelni a mezőgaz­dasági beruházásokat. A me­zőgazdasági állami beruházások összege ténylegesen 2.5-szere- sére növekedett. A jelentés a továbbiakban rámutat arra, hogy a közleke­dés minden ága túlteljesítette az áruforgalom növelésére vo­natkozóan az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat. Befejeződött a Leninről el­nevezett Volga—Don hajózható csatorna és a Don melletti, Cimljanszki vízierőmű építése, ami biztosítja a közvetlen hajó­járatokat a Volga és a Don kö­zött. Növelték a Káma és a Don hajózható mélységét. Az ötödik ötéves terv idején — hangzik ezután a jelentés — a népgazdaság minden ágában tovább növekedett a munka termelékenysége. Ennek ellené­re a munka termelékenységé­nek eddig elért színvonala to­vábbra sem kielégítő és a munka termelékenysége terén kitűzött feladatokat nem haj­tottuk végre teljesen. A szovjet nép növekvő anyagi jóléte A jelentés a szovjet nép anyagi jólétének, egészségügyé­nek és kulturális színvonalának további emelkedéséről szóló ré­szében a többi között a követ­kező adatokat tartalmazza: A termelés növekedése és a munka termelékenységének emelkedése alapján a nemzeti jövedelem az ötéves terv ide­jén 68 százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoz­tatott munkások és alkalmazot­tak száma 9 és félmillió, vagyis 24 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves terv idején, miként az előző években sem, nem volt munkanélküliség az országban. Az ötödik ötéves terv felada­tul tűzte ki, hogy a munkások és alkalmazottak reálbérének legalább 35, a kolhozparasztok jövedelmének legalább 40 szá­zalékkal kell emelkednie. Az állami kiskereskedelmi árak leszállítása, valamint a pénz­beli munkabérek növekedése álapján a munkások és alkal­mazottak reálbére 1955-ben 39 százalékkal volt magasabb, az 1950. évinél. A kolhozparasztok reáljövedelme 50 százalékkal emelkedett. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelemben az ötéves terv idején 26 százalék­kal szállították le a kiskereske­delmi árakat, a tervben előírt 23.5 százalék helyett. A kiskereskedelmi áruforga­lom fejlesztésének az ötödik öt­éves tervben kitűzött feladatait túlteljesítettük. Annak következtében hogy sok új árucikk termelésének növekedése elmaradt a lakos­ság jövedelmének emelkedése mögött, nem lehetett teljesen kielégíteni sok élelmiszer (hús, zsiradékok, cukor stb.) és né­hány fontos iparcikk iránt a lakosság részéről megnyilvánu­ló kereslet. A lakóházépítésre vonatko­zólag az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatot teljesítet­tük. Az ötödik ötéves terv idején intézkedések történtek a köz- egészségügy további fejleszté­sére. A szocialista kultúra vala­mennyi területén további ered­mények születtek az ötödik öt­éves terv folyamán. A köztársaságok fővárosai­ban, köztársasági igazgatás alatt álló városokban, a területi és határterületi gócpontokban és a legnagyobb központokban az ötödik ötéves terv végére befejeződött az áttérés a hét­osztályos oktatásról az általá­nos (tízosztályos) középfokú ok­tatásra. Jelentősen bővült a népgazda­ság különböző ágainak szük­ségleteit szolgáló szakember- képzés. Az ötödik ötéves terv éveiben jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább fejlő­dött a mozik, könyvtárak és klubok hálózata. A jelentés befejezésül a kö­vetkezőket mondja: A Szovjetunió ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési tervében kitűzött feladatok sikeres el­végzése nagy lépéssel vitte elő­re az országot a kommuniz­mushoz vezető úton és újból bebizonyította a szociailista társadalom nagy alkotóerejét, a szocialista gazdasági rendszer fölényét a kapitalista rendszer­rel szemben. A brit energetikus küldöttség a Szovjetunióban Juzsnouralszk (TASZSZ). — A TASZSZ különtudósítójától: Április 24-én délelőtt lord Citrine vezetésével megérkezett Juzsnouralszkba a brit energe­tikus küldöttség. A vasútállo­máson a küldöttség tagjait többszáz helyi lakos szívélye­sen üdvözölte. Az erőmű kijáratánál az an­gol vendégeket körülfogták a munkások. Rögtönzött gyűlést tartottak, melyen lord Citrine beszédet intézett az egybegyűl­tekhez. Szívélyesen fogadták az an­gol vendégeket a kultúrháznál egybegyűlt juzsnouralszki la­kosok is. Az erőmű kultúrházában ebé­det adtak a vendégek tiszte­letére. Az angol energetikus küldött­ség másik csoportja, amelyet K. D. Lavrenyenko, a villamos erőművek minisztériuma kollé­giumának tagja kísér, a miro- novói erőművet tekintette meg. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Taskent—Ferganavölgy autóút Az Uzbek SZSZK-ban évről évre bővül az autóutak hálóza­ta. Most lázas munka folyik annak a 200 kilométer hosszú autóútnak az építkezésén, amely Üzbekisztán fővárosát, Taskentel a Fergana-völgy gyapottermelő kerületeivel köti össze. Az utat nehezen megközelít­hető helyen, a tenger szintje fölött ezer méter magasságban építik. Az építők mégis gyor­san haladnak előre. Már eddig több, mint 120.000 köbméter földet mozgattak meg és 11 ki­lométer hosszúságban építették ki az utat. A tervek szerint az autóutat jövőre adják át rendeltetésé­nek. Az építők kötelezték ma­gukat, hogy határidő előtt be­fejezik a munkát és lehetővé teszik, hogy az új utat még eb­ben az évben forgalomba he­lyezzék. Uj zománcozó műhely A képen: A scserbakovi ká-belgyár zománcozó műhelye. (Foto V. Jankov.) Az örmény SZSZK legnagyobb csatornája Jerevántól északnyugatra te­rül el a arzni-samirami sztyep­pe. Itt sokat süt a nap, nagy a meleg, a föld többmillió púd szőlőt, gyümölcsöt, zöldségfé­lét adhatna, de nincs elég ned­vességé Ám rövidesen ide is eljut az életet hozó víz. A SZKP XX. kongresszusának irányelvei szerint a hatodik öt­éves tervben befejezik az arzni- samirami öntöző rendszer első részlegének építését. Az új csatorna Arzni falutól hídcsatornákon, átvezetőkön keresztül érkezik el a kotaji és astaraki kerületek kolhozainak földjére, hegyi patakokat és széles szakadékokat szel át és így érkezik ki Samiram sík területére. Az öntözőrendszer első rész­legén végig megindultak a munkák. A hegyekben a fő­csatorna 35 kilométeres szaka­szán már javában folynak a földmunkák. Építik a hídcsa- tornák, átvezető és egyéb lé­tesítmények százait, megkezd­ték az összesen 500 km hosszú elosztóhálózat építését is. A KÜLPOLITIKA HÍREI Habib Burgiba tuniszi mi­niszterelnök nyilatkozatot adott a Figarónak. Nyilatkozatában utalt arra a szándékára, hogy felajánlja közvetítését az algé­riai háború megszüntetése ér­dekében. A tuniszi miniszter- elnök a többi között kijelen­tette: — A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Francia- ország elismeri, hogy az algé­riai kérdést katonai eszközök­kel nem lehet megoldani, de- hát akkor mire vár, miért nem kezdi meg a tárgyalásokat? Ha Franciaország makacsul tovább folytatja a háborút, ki fogják űzni Észak-Afrikából, mint ahogyan kiűzték Indokínából. Minden egyes nap, amellyel meghosszabbodnak a harcok, csak fokozza az ellenállók gyű­löletét és rontja a megegyezés kilátásait. A franciákat baráta­inknak tekintjük, de az algé­riaiak testvéreink, éppen ezért ha választásra kényszerítenek bennünket, testvéreink oldalá­ra fogunk állni. * Ferhat Abbas, az algériai manifesztum demokratikus sző. vétségének (UDMA) főtitkára Kairóba érkezett, s ott kije­lentette, hogy csatlakozott az algériai nemzeti felszabadító arcvonalhoz. Ferhat Abbas Kairóba érke­zését francia politikai körökben hatalmas megdöbbenést keltett, mivei Ferhat Abbas egész a legutóbbi időkig az algériai politikának a fennálló keretek közti folytatását kívánta. Párt­ja mérsékelt ellenzéki párt. A Monde algériai tudósítója sze­rint Ferhat Abbas Kairóba való távozása „fordulópontot jelent az algériai felkelés történeté­ben”. * Április 24-én Moszkvából Kisinyovba és innen hazauta­zott a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének kül­döttsége, amely a Legfelső Ta­nács meghívására vendégeske­dett a Szovjetunióban. Pirvulescu, a küldöttség ve­zetője elutazása előtt a repülő­téren beszédet mondott. * Adenauer Keresztény De­mokrata Uniója április 26—29- ig országos Kongresszust tart Stuttgartban. A kongresszus megnyitó ülésén Adenauer kancellár, a párt elnöke beszá­molót tart politikai tevékeny­ségéről és további politikai terveiről. A kongresszus utolsó napján megválasztják a Ke­resztény Demokrata Unió új vezetőségét. * London (MTI). Attlee, az angol Munkáspárt volt vezető­je kedden a térdszalagrend lovagja lett. A királynő kedden fogadta Attleet a Buckingham palotá­ban, majd lovaggá ütötte és átadta neki a rend jelvényét. Moszkva (TASZSZ). Közzé­tették a Szovjetunió Miniszter, tanácsa mellett működő, a nép­gazdaság távlati terveivel fog­lalkozó Állami Tervbizottság Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1951— 1955. évi ötödik népgazdaság­fejlesztési terve teljesítésében elért eredményekről. A jelentés rámutat arra, hogy az ötödik ötéves tervben sikeresen teljesítették a XIX. pártkongresszuson kitűzött fel­adatokat és sok igen fontos vo­natkozásban jelentősen túltelje­sítették azokat. Ennek eredményeként a Szovjetunió messze túlszár­nyalta a népgazdaság fejlődé­sének háború előtti színvona­lát. 1955-ben a Szovjetunió ipara 3.2-szer annyit termelt, mint 1940-ben, emellett a ter­melési eszközök gyártása 3,9-szeresére növekedett. — A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági termelés nö­vekedése biztosította, hogy a közszükségleti cikkek termelé­se az ötéves terv végére a há­ború előtti színvonalhoz viszo­nyítva több, mint kétszeresére emelkedett. Sok igen fontos ipari termék termelésében a Szovjetunió messze maga mö­gött hagyta az összes európai országokat, noha az egy főre eső termelés színvonalát te­kintve, még elmarad a legfej­lettebb kapitalista országok mögött. Az ötödik ötéves tervben esz­közölt állami beruházások ösz- szege (1955 július elsejei árak­ban számítva) 594 milliárd ru­bel volt, míg az összes háború előtti ötéves tervek idején ez az összeg 322 milliárd rubelt tett ki. Az ötödik ötéves terv évei­ben jelentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1955-ben 2.8-szor akkora volt, mint 1940-ben. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma 1955-ben majd­nem kétszerese volt az 1950. évinek. Emellett gépekből és felszerelésekből, valamint vas­ból és színesfémből az ötéves terv idején 2.7-szeresére növe­kedett a Szovjetunió kivitele. Növekedett az ipar termelése Az ötödik ötéves terv az ipa­ri termelés körülbelül 70 száza­lékos növelését tűzte ki felada­tául. Ezt a feladatot határidő- előtt, 4 év és 4 hónap alatt tel­jesítették. Az ipar termelést 1955-ben 85 százalékkal volt magasabb, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv évei­ben több, mint háromezer új nagyipari vállalatot építettünk és helyeztünk üzembe. Minden iparágban emelke­dett a technika színvonala. — Megkezdtük az atomenergia békés célokra való felhaszná­lását. Mindamellett a technikai haladás üteme nem volt kielé­gítő, az új technika kidolgozása nem folyt kellő intenzitással, s gyengén haladt az új tech­nika bevezetése a népgazda­ságban. Az 5. ötéves terv éveiben vala­mennyire javult a termelőerők elosztása. Folytattuk az ipar közelebbvitelét a nyersanyag- és üzemanyagforrásokhoz, gyor sabb ütemben haladtak az épít­kezések a keleti területeken. Mindamellett gyengén fejlőd­tek az elektromos és hőkapaci­tású termelési ágak Szibéria nagy üzemanyag- és energia- forrásokkal rendelkező körze­teiben. Nem fejlődött kellő ütemben a keleti körzetek könnyű- és élelmiszeripara. A jelentés a továbbiakban adatokat sorol fel a legfonto­sabb termékfajták termelésére vonatkozólag. 1955-ben a Szovjetunió 170 milliárd kilowatt villamosener­giát termelt, 87 százalékkal többet, mint 1950-ben. Az ötödik ötéves terv idején a körzeti villamoserőműveknél összesen 2,534.00 kilowatt ka­pacitást helyeztek üzembe. Üzembe helyeztük a világ első atomerőművével működő ipari villanytelepet, amelynek kapacitása 5000 kilowatt. 1955-ben 71,000.000 tonna kő­olajat termeltünk ki, 87 száza­lékkal többet, mint 1950-ben. A szénkitermelés az ötéves terv­időszak alatt 50 százalékkal emelkedett, bár az ötödik öt­éves terv csak 43 százalékos növekedést irányzott elő. A jelentés adatokat közöl ar­ra vonatkozólag, hogyan növe­kedett a különféle gépek gyár­tása 1955-ben az 1950 évihez viszonyítva. A vegyipar 1955-ben 75 szá­zalékkal több ásványi trágyát termelt, mint 1950-ben. A könnyűipar 70 százalékkal növelte termelését, miként azt az ötéves terv elő is írta. Az élelmiszeripar fő termé­keinek előállítása az ötéves terv időszakában növekedett. Gyors ütemben fejlődött a kultúrcikkek és háztartási cik­kek termelése. 1 mezőgazdasági termelés fejlődése A jelentés ezután adatokat közöl a mezőgazdasági termelés fejlődéséről. A mezőgazdasági növények vetésterülete az ötéves terv ide­jén 39.5 millió hektárral nö­vekedett, ezen belül a szemes­termények vetésterülete 23.5 millió hektárral bővült, főként a búza és a kukorica vetéste­rületének növelése alapján emelkedett a szemestermények terméshozama. A szemestermény-termelés fellendítésében fontos intézke­dés volt a szűz- és parlagföldek hasznosítása és a kukorica ve­tésterületének növelése. A szűz- és parlagföldek hasznosítási körzeteiben 1954 és 1955 folya­mán 30 millió hektár földet szántottak fel, az egész ország­ban pedig 33 millió hektárt. 1955-ben a szűz- és parlagfölde­ken a kolhozok és szovhozok 20.5 millió hektárt vetettek be mezőgazdasági növényfajták­kal, ebből 18.5 millió hektárt szemes terményekkel. A legfontosabb állati termé­kek termelése az ötéves terv idején a következőképpen nö­vekedett: hús 30 százalékkal, tej 19, tojás 54, gyapjú 42 szá­zalékkal. Az ország szarvas- marha állománya 1955-ben 67.1 millió darab volt és 17 százalékkal múlta felül az 1950. évi állatállományt. A földművelésügyi és állat- tenyésztési termékek termelé­sének növekedése lehetővé tet­te a mezőgazdasági termények állami begyűjtésének és felvá­sárlásának növelését. Jelentősen fokozódott a me­zőgazdaság gépesítése és villa­mosítása, az ötéves terv idején a mezőgazdaság 824.000 trak­tort kapott (15 lóerős trakto­rokra átszámítva) továbbá 410 000 teherautót, 217 000 ga­

Next

/
Thumbnails
Contents