Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1 I Tolnai N Egyetemi Könyvtár J.J1LÄ Al NPP TO IHAME8VII PÁ BTBIIOTT3 Á6 Xw A K LAPJA I XIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÄM, ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956 MÁRCIUS 3. Szarvasmarhatenyésztésünk évi mérlege Termelőszövetkezeteink és ál lami gazdaságaink egyik legjö­vedelmezőbb ága az állatte­nyésztés és ebből is a szarvas­marhatenyésztés. Megyénk kü­lönösen jó természeti, éghajlati adottságokkal rendelkezik ah­hoz, hogy a szarvasmarhate­nyésztésnek magasabb fokát érjük el. A termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok állat- tenyésztési szakemberei azon­ban nem urai még egészen en­nek a területnek. Azonkívül, hogy nem kielégítő az állatállo­mányokban a tehenek arány­száma — mindössze 35 százalék —r, ami igen csökkenti az állat- tenyésztésből származó jövedel­meket, nem sikerült elérnünk azt sem, hogy a téli időszakban helyenként ne csökkenjen a tej­hozam. Itt is van ugyan fejlő­dés, hiszen a termelőszövetke­zetekben 2.68 literrel fejtek átlagosan többet ezév ja­nuárjában, mint 1954. el­ső hónapjában, s ugyanígy emelkedett állami gazdaságaink ban is a tejtermelés. Egy téli időszakot véve azonban alapul, egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban hónap ról-hónapra kevesebbet fejtek, kevesebb lett a jövedelem. Ennek ellenére azonban nem lehetetlen feladat a téli hideg időszak káros befolyásainak ki­küszöbölése, amit tsz-eink és állami gazdaságaink nagyrésze be is bizonyított. A zöldtakar­mányozásról mindig kisebb- nagyobb zökkenőkkel lehet át­térni a téli takarmányozásra, de azután már — a zombai Szabadság Tsz példája szerint — helyes gazdálkodással fo­kozatosan emelni lehet a tej­hozamot. Ebben a tsz-ben de­cemberben 11.5 januárban 13.9. februárban pedig 14.3 liter volt a fejési átlag. A téli hónapokban rendsze­rint a takarmányellátás okoz gondot az egyes gazdaságok­nak. A jó tejtermelésnek pedig érmen az az egyik legfontosabb feltétele, hogy elegendő és jóminőségű etetnivaló álljon rendelkezésre tavaszig. Ország­szerte is híres, megyénkben pedig az első a harci Uj Élet Tsz tehenészete ,ahol a tél fo­lyamán már 16 literen felüli át­laggal is dicsekedhetnek, most pedig esett a tejhozam. Mi le­het ennek az oka? Az, hogy nem gazdálkodtak helyesen a takarmánnyal. Nem osztották be, etettek bőven, amíg volt, nem gondolva a jövőre, most pedig nem tudják rendesen el­látni az állatokat, mert kifo­gyóban a készlet. Mennyivel helyesebben gazdálkodott a zombai Béke Termelőszövetke­zet. A meglévő takarmánymeny nyiséget pontosan, napokra be­osztották, s mivel kevés volt a szénájuk, a hiányzó mennyisé­get etetéskor nagyobb adag si­lóval pótolják és így nemhogy csökken, de januárhoz viszo­nyítva több mint egv literrel emelkedett az istállóátlag an­nak ellenére, hogy a takar­mányellátással nekik is gond­jaik vannak. A másik leggyakrabban elő- •v—i..’ó b!*a az. hogy nem tud­ják megvédeni a takarmányt a hidegtől. Nem egy esetben már a tároló helyen kárt szenved az etetnivaló a helytelen, szabály­talan tárolás miatt, máskor pe­dig a takarmány előkészítésé­nél vannak hibák. A Kajmádi Állami Gazdaság a megyében a legjobbak közé tartozik, mégis egy hónap alatt 9.9-ről 9.4 liter­re esett a fejési átlag. így talán nem jelent sokat ez az adat, de mégis a valóságban sok liter tej kár származott abból, hogy nem jól készítették elő a pá­cot. A hideg, fagyos takarmány­nak hosszabb időt kell adni a felmelegedésre. A pácot nem 24, hanem 48 órával előbb kell előkészíteni, hogy etetésre al­kalmas legyen, s ha ez nem elég, ha rossz a takarmányelő­készítő helyiség, le kell takarni, vagy szükség esetén az istálló­ba is be kell vinni. Az év egyéb időszakaiban, amikor ki lehet hajtani az álla­tokat legelés közben mozogja­nak annyit a tehenek .amennyi a jó kondícióhoz, a jó tejeléshez szükséges. Télen azonban hóna­pokig be vannak kötve,. ezért jártatni kell őket. Igen sok he­en elhanyagolják ezt, arra hivatkozva, hogy nagyon hideg van, nagy a hó, rosszak az utak, és természetesen ké­nyelmetlen is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a tehenek egészségi állapotához a tejhozam tartásához, illetve emeléséhez az állatok j ártatása és ilymódon .az edzése feltétle­nül szükséges és hasznos. Ezeknek a szempontoknak mellőzése, elhanyagolása, a nem kielégítő felkészülés a-tél­re, eredményezte azt, hogy egyes helyeken hónapról-hó- napra, vagy csak átmenetileg esett az állattenyésztés hozama. A termelőszövetkezetek közül még a kitűnően gazdálkodó tsz-ek is elkövették ezeknek a hibáknak valamelyikét. Összes­ségüket nézve azonban különö­sen decembertől februárig a termelőszövetkezetek többségé­ben emelkedett a tejhozam — mint például a tamási Vörös Szikrában, ahol egy hónap alatt átlagosan 1.3* literrel fejtek többet. Az állami gazdaságok közül négy folyamatosan hó- napról-hónapra emelte tejter­melését, ezek közé tartozik a juhépusztai és a gerjeni is. — Többnek sikerült megtartania a korábbi színvonalat, azonban a biritói, alsópéli és más állami gazdaságokban éppen az előbb felsorolt okok miatt kevesebbet fejtek. Ezek a gazdaságok mind a 7 literes átlagon felül voltak, három hónap alatt azonban mindegyik 7 - literes szint alá csúszott. A termelőszövetkezeteknek '' állami gazdaságoknak az a feladata, hogy minél inkább át­térjenek az állattartásról a sok­kal jövedelmezőbb állatenyész- tésre, alkalmazva minden olyan módszert, amely elősegíti az ebből a gazdasági ágból szár­mazó jövedelmek emelését. — Nemcsak az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek dolgozóinak emelkedik ezzel a jövedelme és nemcsak a váro­sok lakosságának az ipari mun­kásságnak javul még inkább az élelmiszerellátása, hanem az államháztartásnak is igen nagy hasznot jelent, mivel sok beho­zatali cikkért mezőgazdasági termékeket szállítunk cserébe. Ha a téli időszakra biztosít­juk az állatállománynak a jó­minőségű takarmányt megfele­lő mennyiségben, az egyes gaz­daságokban ma még előforduló egyliteres csökkenés helyett ki­vétel nélkül mindenhol tartani, illetve emelni tudjuk a tejter­melést, amely megyei viszonylat ban ezer literekkel, országosan pedig még többel emeli az ál­lattenyésztés jövedelmét. Uj tsz alakult Bölcskén Hírt adtunk már arról, hogy 31 családdal és 167 hold földdel Felszabadulás néve'n Bölcskén új termelőszövet kez°t alakult. Juhász József elvtárs a paksi járási tanács termelő­szövetkezeti osztályának vezetője a következőket írta az új termelőszövetkezet első napjáról. — A megalakulás napján egybegyült új termelőszövetke­zet tagjai között találhattuk Menyhei Imre 14 holdas, Joó Dezső 11 holdas, Varga Julia 13 holdas dolgozó parasztokat, akik közös elhatározásból és meggyőződésből választották az előttük álló új szövetkezeti életet. Az új termelőszövetkezetbe lépett Csider Miklós, aki egész kis fűrésztelephez szükséges felszerelést hozott magával. Beszélgettünk a termelőszövetke­zett új tagjaival és Csider elvtárs többek között azt mondotta: „A felszerelést saját magam készítettem el, de gondolkodás nélkül hozom magammal á termelőszövetkezetbe, mert a jövő- met a családom számára ott akarom biztosítani.’’ Azóta már újabb érdeklődők vannak és a tagok véle- ménye szerint az őszre sokkal többen, legalább hatvanan lesz­nek. Erre az előfeltétel megvan, szorgalmasan akarnak dol­gozni, hogy a még kívülállók látva eredményeiket, kövessék őket. Jól felkészülve várjuk a tavaszt Kocka János elvtárs, a domb óvári Vörös Sugár Termelő­szövetkezet elnöke szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében a tavaszi felkészülésről ír. Szorgalmasan dolgoztunk a téli napok alatt is, gazdasági felszereléseinket már a múlt hónap elején kijavítottuk, így a kapáló ekék, a magtakaro fogasok, a vetőgépek, simítok, a hengerek jó állapotban várják az első tavaszi munka napot. .. ,Fu: Ezeken kívül tavaszi árpán il zabnál próbacsíráztatást végez­tünk. így megtudtuk, hogy a tavaszi árpánk 93, zabunk pe­dig 87 százalékos csíraképes. Kukoricaterületünkön arany- özön és óvári ötös hibrid kuko­ricát fogunk termelni. A nagyobb termés elérése érdekében már elvégeztünk 26 holdon a kukorica alá trá­gyahordást, amelyet a jó idő­vel tovább folytatunk. E szép eredmények elérésében nagy részük van termelőszövet­kezetünk fogatosainak, ifj. jócska Józsefnek és a töb­bieknek, akik a trágyahordás­ban 110—130 százalékra teljesí­tették napi tervüket. Példamutató gazda A gyönki dolgozó parasztok hetekkel ezelőtt április 4-e tiszteletére vállalást tettek, amelyben többek köpött vállal­ták ,hogy alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és próbálkoznak a kukorica négy­zetes vetésével. Erre gondolt Lovász Vendel 7 holdas dolgozó paraszt; ta­nácstag is, amikor elhatározta, hogy összes kukoricaterületén négyzetesen veti el a kukoricát. De nemcsak kukoricából akar nagyobb terméseredményt el­érni, hanem gondol arra is» hogy a tavalyinál nagyobb átlag termése legyen búzából is. Már az ősszel megteremtette a ma­gasabb termés előfeltételét az­zal, hogy határidőre elvetette kenyérgabonáját, így a kenyér­gabona megerősödve, jól bokro- sodva várta a hótakarót, .ta­vasszal pedig, amikor az idő megengedi, azonnal elvégzi a fejtrágyázást. A Minisztertanács határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről A Minisztertanács február 28-án megtárgyalta a Somogy megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának jelentését a tava­szi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és a termelő- szövetkezetek helyzetéről. A Minisztertanács ülésén reszt­vettek a megyei tanár-el "ö kök is. A Minisztertanács So­mogy megyében és más me gyékben szerzett tapasztalatok alapján határozatot hozott a tavaszi munkák előkészítésé­nek megjavításáról és a ter­melőszövetkezetek további erősítéséről. ' A Minisztertanács megálla­pította, hogy az 1956. évi mezőgazdasági tervek mara­déktalan teljesítése érdeké-" ben országszerte nagy feladatot jelent az elmaradt őszi mélyszántások pótlása a trágyakihordás és a trágyá­zás ütemének meggyorsítása ' és a tavaszi vetés megfelelő időben és jó minőségben való elvégzése. A Minisztertanács súlyos hibaként állapította ‘ meg, hogy bár a gépállomásokon számszerűleg nagyrészt be ■ fejezték a gépek kijavítását, a gépjavítások minőségét nem ellenőrizték kellőképpen. Az Állami Ellenőrzés Minisz­tériuma vizsgálta a segesdi és darányi gépállomásokon a gépjavítást és ellenőrzése so­rán megállapította, hogy a felülvizsgált 16 traktor kö­zül egyet -sem javítottak ki megfelelően. Ilyen és hasonló súlyos hibáknak elsősorban az az oka, hogy egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és a megyei mezőgazdasági igaz­gatóságok nem fordítottak kellő gondot a gépjavítási munkák ellenőrzésére és a javítások műszaki felül vizsgálatára. Bár a szokatlanul kemér>y tél és a sok hó következté­ben arra kell számítani, hogy jelentős területeken okoznak gondot a belvizek, a tanácsok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdasági irányító szer­vek — mint a Minisztertanács megállapította — mindeddig nem tettek kellő előzetes in tézkedést a belvizek gyors le­vezetésére. A Minisztertanács utasította a Földművelésügyi. Minisztériumot, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a belvízvédelemre vonat­kozó törvényes rendelkezé­sek értelmében haladékta­Mezőgazdasági kiállítás Vj, Konyhádon lanul gondoskodjanak a bel­víz-levezetés megszervezé­séről, szükség esetén közerő kiren­delésével is. Nehezíti a mezőgazdaság előtt álló idei nagy feladatok teljesítését, hogy nitrogénmű­trágyából nem tudjuk kielégí­teni termelők megnövekedett igényeit, ezért nagy szükség van arra, hogy a meglévő mű­trágyamennyiséget mindenütt a legcélszerűbben használják fel. Mivel az őszi vetésű ke­nyérgabonák sínylették még legjobban a kedvezőtlen téli időjárást, elsősorban az őszj kenyérgabona-vetések fejtrá­gyázására kell felhasználni a rendelkezésre álló nitrogén- műtrágyát. A fejtrágyázás mellett külö-' nősen nagy figyelmet kell for­dítani az őszi vetésű növé­nyek ápolására. A várható nagy napi hőmérsékletingado­zás következtében fennáll a felfagyás veszélye. A Vastag hóréteg miatt sok helyen összetömődött a talaj. Min­denütt fel kell készülni arra, hogy mihelyt az idő engedi, azonnal, szükség szerint, hengerezzék, illetve fogasol- ják az őszi vetéseket. Mindezek a tennivalók fo­kozott felelősséget rónak a helyi irányító szervekre és megkövetelik, hogy a mező- gazdaság minden dolgozója teljes erejével és tudásával késedelem nélkül lásson hoz­zá a tavaszi munkák elvégzé­séhez. A Minisztertanács felhívja a megyei, járási, községi taná­csok végrehajtó bizottságait, a mezőgazdasági irányító szerveket, hogy ne értekezletek, körlevelek, utasítások tömegével irá­nyítsák a munkát, hanem hatékony gyakorlati intéz­kedésekkel, a helyszínen adott segítséggel, szaktanácsadással oldják meg feladataikat. A hajdúszováti példamutató kezdeményezés nyomán egyre több község termelőszövetke­zeti tagsága és egyénileg dol­gozó parasztsága kel nemes versenyre a mezőgazdasági termelési eredmények növe­léséért. A tanácsok végre­hajtó bizottsága és a mező- gazdasági szervek vezetőinek és dolgozóinak megtisztelő kö­telessége, hogy támogassák ezt a versenymozgalmat és sikerre] oldják meg a mező- gazdasági termelés növelésé­nek nagy feladatát.-----------------------­-------------------------­A Magyar—Szovjet Mező- gazdasági Hét keretén belül a bonyhádi MSZT járási titkárT sága mezőgazdasági kiállítást szervezett. A kiállítás számos anyagot tartalmazott az egyes növényfajták nemesítésével és eredményével kapcsolatban, va­lamint az egyes mezőgazdasági kártevők elleni védekezésben is. Külön teremben állították ki, ugyancsak szemléltető for. mában a Szovjetunió kolhozai­nak életét és eredményeit. Külön dicséret illeti a Bony­hádi Természetkutató Állo­mást, akiknek tagjai minden támogatást megadtak ahhoz, hogy a kiállítás megfeleljen céljának. A kiállítás megnyitó­ján Tuza Sándor elvtárs, a zombai Vörös Csillag Tsz agro- nómusa tartott előadást a mező gazdaság fejlesztéséről, a Szov jetunió mezőgazdasági eredmé­nyeiről. HORVÁTH JÓZSEF. Indul a munka a szekszárdi bérházépítkezésen Még tartott a hideg, a hőmérő biganyszála a legerősebb nap sütésben sem emelkedett a 0 fok fölé, de már megelevenedett a szekszárdi bérházépítkezés. Sür gős a munka, hiszen még ebben az évben el kell készülnie a huszonnégy és a tizenkét laká sós bérháznak. A szokatlan téli időjárás miatt pedig egy hónap Firgi József kubikos brigádja mészoltással kezdte meg a munkál pal ezelőtt teljesen leállt itt a munka. A múlt hét eleje óta azonban egyre többen dolgoznak az épít kezésen. A falakról,. zsaluzások­ról a havat takarítják le, oltják a meszet, dolgoznak már a vas betonszerelők is. A napokban pedig hozzákezdenek a kőműve sek is a falazáshoz. Az elsg napokban a legjobb eredményt Lesták István előre gyártó brigádja érte el. ök ké­szítik az előregyártott födémele meket. Bár sok nehézséget kel lett leküzdeniük, főkép a gőz­kazán alacsony teljesítőképessé ge miatt, mégis, az első négy napban 190 százalékra teljesí­tették normájukat. Két lakás építéséhez elegendő Horcsik-fö- démelemet készítettek el négy nap alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents