Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-23 / 71. szám
1836 MÁRCIUS 23. TOLNAI NAPLÓ 3 Munkában az apariianti Március 9 Tsz kommunistái Gépállomásaink felkészültek A napnak már komoly melege van, hó csupán az északi fekvésű mélyedésekben, árkokban látható. A két apar- hanti termelőszövetkezet — a Felszabadulás és a Március 9 — vállvetve küzd azért, hogy amint a földekre rá lehet menni, meg lehessen kezdeni a nagy munkát, a Központi Veze tőség határozatának végrehajtásáért, a többtermésért, mégpedig a tavalyi eredményekhez viszonyítva 3 százalékkal többet. Jelen esetben a Március 9 Tsz portájára látogattunk el, s az itt folyó munkáról akarunk rövid képet adni. A Március 9 Tsz kommunistái taggyűlésen beszélték meg a tavaszi munkák előkészítésének feladatait. A MEGBESZÉLÉST TETTEK IS KÖVETTÉK amelynek nyomán a tsz kisgépeit javították, az összes vetőmagvakat előkészítették s ame lyeket nem találtak megfelelőnek, kicserélték minőségi vetőmagra. Azt is elhatározták ti taggyűlésen, hogy hibridkuko- Ticát vetnek, mégpedig négyzetesen s ennek érdekében felvilágosító munkát végeznek a többi" tsz-tagok között. Ezzel egyidőben folyt a trágyakihor- •dás is, egyrészt azért, mert a 3 százalékos terméstöbbleiet csak a talajerő-utánpótlás biztosításával érhetik el, másrészt pedig az ősszel területileg is megnövekedett tsz földjei között voltak olyan részek is, amelyek bizony régen nem kap tak már trágyát. A PARTSZERVEZET SEGÍTSÉGE A termelőszövetkezet vezetősége nagy gondot fordított a munkaszervezetek megfelelő kialakítására. Ehhez a pártszer v ezet olyan segítséget adott, bogy a legjobb kommunista tsz-tagokból javasolt munkacsapat-vezetőket. Olyanokat, mint Czanik Béla, vagy Duba Gyula elvtársakat. A pártszervezet mindezt azonban nem csupán gazdasági feladatnak tekintette, hanem, igen helyesen, összekötötte a pártmunka megjavításának feladataival. Duba Gyula elvtárs például, aki már több mint egy éve tagjelölt volt, e felkészülés idején lett párttag. Tagjelöltnek vették fel Buda Vladimir iskola- igazgató elvtársat is, aki belépett a termelőszövetkezetbe úgy, hogy a nyári szünetben résztvesz a termelőszövetkezet munkájában, de addig is tanácsaival segíti őket. Mem kis gond a termelőszövetkezetben az is, hogy a tavaszi felkészüléssel egyidőben nagyarányú építkezéshez is fogott a termelőszövetkezet tagsága. Nagyon jól tudják, hogy igazán jövedelmező gazdálkodás fejlett állattenyésztés nélkül nehezen képzelhető el. A megnövekedett termelőszövetkezet területe is több állattartásra kötelezi a tsz-tagokat. Éppen ezért hozzákezdtek egy 50 férőhelyes tehénistálló és egy 150 férőhelyes kocafiaztató építéséhez. Jelenleg a téglahordással foglalkoznak. Eközben természetesen FELVILÁGOSÍTÓ NEVELŐ MUNKÁVAL a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztését is elő akarják segíteni. Ebben a pártszervezet segítségére vanmint idős Búzási Ádám és Tóth János, de a többiek is^ Nem ment ez a munka sem olyan simán, mint ahogy itt leírjuk. Komoly harcot kellett vívnia ezért a pártszervezetnek. Az volt ugyanis a helytelen nézet először a termelő- szövetkezet tagsága között, hogy „engem se beszéltek rá a közös gazdálkodásra, én se beszélek rá senkit.“ Végülis sikerült e helytelen nézeteket kiküszöbölni. A felvilágosító munkához számtalan érv áll a pártszervezet, a tsz-tagság rendelkezésére. ARRÓL BESZÉLNEK A TSZ TAGOK egymásközt, s a kívülálló gazdákkal, hogy bár az idén építkeznek, mégis tizenöt—húsz forinttal ■ is többet oszthatnak az idén — pénzt, terményt ösz- szevetve — ha jól dolgoznak. Jó jövedelmet hozhat a tervezett konyhakertészet is, kell a több jövedelem nemcsak a tagok jólétének további emeléséhez, hanem ahhoz is, hogy a munkák megkönnyítése érdeké ben számítanak egy teherautót venni. Megindult a munka a Március 9 Tsz-ben s ezt igyekszik a pártszervezet megfelelően segíteni. Az eddigi tevékenység azonban még csak a kezdet s ha ezt, méltó folytatás követi, akkor tesznek eleget a Központi Vezetőség határozatában foglaltaknak, a tsz-tagság és az egész falu érdekének. nak a pártonkívüliek is Az első tavasz a közősben A határban már csak itt-ott fehérük a hó, meghúzódva a barázdákban, árkokban, ahogyan a téli szélviharok összehordták. Habár Sándor, József, Benedek ezúttal rácáfolt a szólásmondásra, egyre inkább érezhetővé válik a tavasz közeledése. Nemsokára itt lesz a nehezen várt tavasz. A legtürelmetlenebbül talán a szántóvető ember várja, mert a tavasztól függ, hogyan fizet majd a gabona, lesz-e elég takarmány a jószágnak, milyen leszi a bortermés. Az ő számára is az életet jelenti a tavasz. Különösképpen nehezen várja a tavasz közeledtét a dalmandi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága is, azt a napot, amikor a föld annyira megszikkadj hogy meg lehet rajta kezdeni a munkákat. Kérdezhetné valaki, mi a különös a dalmandiak tavaszvárásában? Hiszen más is vár arra, az egész ország, hogy megkezdhessék a tavaszi munkákat? És minden évben van tavasz, amikor hosszú téli pihenő után újból munkához lát az ember. Igaz. Minden .évben van tavasz, amikor a földeken újra kezdődik az élet. Dalmandon azonban ilyen tavasz még nem volt, mert ez az első, amikor a község dolgozó parasztsága közös erővel lát munkához, amelyen keresztül jobb, szebb életet teremt magának. Tavaly nyáron határozták el magukat arra, hogy búcsút mondanak a régi, megszokott gazdálkodási rpódnak, a néhány holdas parceüáknak és termelőszövetkezetben dolgoznak tovább. Úgy alakult meg ez a szövetkezet, mint a lavina, amely a hegyről megindulva, mindent elsodor, ami az útjába akad. Úgy ragadta magával a község dolgozó parasztságát a szövetkezet gondolata, hogy túlnyomó részük már a tsz-ben van. Napról-napra nőtt a taglétszám, a földterület és még növekszik most is. — Földterületük nemsokára eléri az ezer holdat és még nincs egy éve, hogy a tsz megalakult. Ilyen rohamos fejlődést kevés szövet kezet tudott felmutatni a megyében. Ezekután érthető, miért várják olyan nehezen a dalmandiak a tavaszt. Ez lesz az első próbatétel, a közös gazdálkodás, a közös munka első vizsgája, s ettől függ a szövetkezet további fejlődése. Az előkészületek jól haladnak. A vetőmagok elő vannak készítve_ kezdve a tavaszi búzától a zabig, az előcsiráztatást is elvégezték. Az ősz, a tél folyamán belépett tagok őszi vetése megvan ugyan, mégis számítanak arra, hogy vetnek vagy tizenöt hold tavaszi búzát. — Vetettünk itt már április 15-én is tavaszi búzát, mégis adott 10 mázsás termést — mondják. — Amint fogattal rá lehet menni a földre, azonnal elvetjük, nem várunk a gépállomás gépeire, lesz majd tennivalójuk még azoknak is. Folyik a munka a tsz kovácsműhelyében — mert az is van már —Horváth elvtárs, a szövetkezet kovácsa javítgatja a tagok bevitt felszerelését, a kocsikat, ekéket, fogasokat, egyéb szerszámokat. Közben már arra gondol, azt számítgatja, mikor lesz a termelőszövetkezetnek saját zenekara, kultúrgárdája, mert „nemcsak azért van termelőszövetkezet, hogy közösen dolgozzanak csak az emberek, hanem azért is, hogy nagyobb lehetőségeket adjon nekik a szórakozáshoz, a művelődéshez’’. A közeli napokban tartanak közgyűlést, amelyen azt vitatják meg többek között, hogyan munkálják meg majd a földeket. Az a fő, hogy a munkák rendben meginduljanak. Két munkacsapatot szerveztek, amely a növénytermelő brigádot alkotja. Gondoskodtak brigádvezetőről is, négyhónapos brigádvezetői iskolára Lengyelbe küldték Ruppel Jánost, hogy elsajátítsa a szükséges szakismereteket, hogy brigádját megfelelően irányítani tudja. Meg kell említeni azt is, hogy a két munkacsapat tagjai már most azon versengenek, melyik dolgozik majd jobban, melyikük területén lesz nagyobb a termés. Igyekezetüket serkenti az is, hogy nemrégiben látogatóban voltak náluk a duzsiak, az egyéni gazdák és a nemrég alakult tsz. tagjai tapasztalatokat szerezni afelől, hogyan is kell a közös gazdálkodáshoz látni. A dalmandiak szerfölött büszkék most arra, hogy sok jó módszert tudtak adni a látogatóknak. Még néhány nap és teljes erővel megindul a tavaszi munka, nevezetes fordulópont a dalmandiak életében, az első közös tavasz, amely után egyre szebb napok virradnak az emberekre és maguk teremtik meg a szebb napokat, a boldogabb jövőt. VI. Kokó Örökké mosolygó, vidám fiatalember. Tolnán mindenki ismeri. Nemcsak azért, mert a Textilművek tisztviselője... — hanem elsősorban zenekaráról. Az árvíz első napjaiban, találkoztam vele. Vastag motoros szemüveg volt homlokán és piros Pannónia motorkerékpárján éjjel-nappal fáradhatatlanul vitte az üzeneteket, mozgósított, lelkesített. Ő volt a „küldönc” ... A kedves, vidám „Kokó”, amikor először ültetett motorjára és végigvitt az elöntött területek mellett — szomorúan jegyezte meg —, mennyi bánat, ezen még a muzsika sem segít. Úgy értette ő, hogy az embereknek sokáig nem lesz kedve máshoz, csak a búsuláshoz ... Kokó mindenkit ismer, Kokót mindenki ismeri a környéken... és vörösre gyulladt álmatlan szemeiben bármerre járt, ott égett a szeretet, a segíteniaka- rás nagy emberi érzése ... Ki hitte volna — a bohó, muzsikás Kokó, ilyen mélyen érző, nagyszerű ember. Nem várt dicséretet semmiért, köszönetre, előléptetésre sem számított ... — Kötelesség, minden embernek kötelessége, de elsősorban nekünk kommunistáknak ... Régóta ismerem_ és csak ’most tudtam meg a veszély napjaiban, hogy kommunista, hogy tiszta gondolatú egyszerű ember... És amikor lehúzódott az ár és nyomában csak iszap és pusztulás maradt az Al-Duna- soron, jellegzetes, hajlott váltóval, kicsit előre dülledő szemeivel, vékony, hosszú nyakával a romok között újra megjelent ... A textilgyári kommunisták javaslatára úgy határozott a gyár, hogy húsz házat felépít. . . — Itt építkezünk... Ne búsuljon Pista bácsi, a házavatáson a Kokó-zenekar muzsikál és már újból nevetett és ez a nevetés, ez a bizalom ragadós... A nyúltarcú, fásult Pista bácsik szívébe is belopódzik ... — Felnő a ház, mire a kérész lepi be a holt-Dunát. ... És este hatkor a tolnai cukrászdában négy vidám fiatalember muzsikálja már a Laurát... A Duna visszahúzódott, az élet megy tovább a maga természetes medrében. VII. Most kaptam hírt — a Szek- szárdon tartózkodó szovjet katonák 11.000 forintot küldtek az árvízkárosultaknak. Először kint a gáton találkoztam velük. Fiatalok voltak mind, lehettek vagy százötvenen ... Tíz napon át nem is- npertek fáradságot. Maguk a szekszárdiak mondták: ■— Úgy dolgoztak értünk, hogy sokszor mi csak pirulhattunk ... Amikor megállt az áradat, az egyik hideg éjszakán a sebtiben gyújtott tábortűz mellett melegedtek a fiúk. A füzükhöz tévedt néhány idősebb parasztember a szomszéd községekből, azt hitték, magyarok a katonák. — Derék emberek vagytok — így az egyik... — Csak ne lenne olyan hideg — mondja a másik ... — ... Ki a parancsnokotok? — kérdi a harmadik ... Azok meg csak álltak, füleltek a szóra ... teát ittak. Végre az egyik, egy alacsony őrmester a zsákból előkotort három csajkát — úgy gondolta meleg italt kémek az öregek. Megtöltötte és sorban a kezükbe nyomta... — Tessek ... tessek ... — hajtogatta idegenes kiejtéssel. — Russzkij... — kiáltott egyszerre mind a három. — Aha ... És az öregek zavarukban nem tudtak mást motyogni... mutattak a fáklyafényben csillogó vízre, az országút szélén homokzsákokból emelt gátra — és egyre azt hajtogatták — szpasziva ... szpasziva, drága barátaink... a tavaszi munkám A mezőgazdasági terméseredmények fokozása nagy mértékben függ a tavaszi munkától. A gépállomásoknak igen nagy szerepük van a tavaszi munkák jó minőségű, határidőre történő elvégzésében. A tavaszi munkákhoz hasznosítottuk a gépállomásokon az elmúlt évek tapasztalatait, jobban, ala posabban készültünk fel. A megye gépállomásai 453 darab traktort, 469 darab ekét, ?56 darab tárcsát, 140 darab kultivátort, 269 darab vető- gépet javítottak ki a tavaszi munkákhoz. Ezek a gépek a javításra nem szoruló gépekkel együtt készen várják a tavaszi munkák megkezdését. A javítás során különösen nagy gondot fordítottunk a munkagépek jó kijavítására. Az ag- ronómusok vették át a munkagépeket a javítás után, és felhívták a műszakiak figyelmét a javítási hibák megszüntetésére, A műszakiak munkája a tavaszi gépek kijavításával nem állt le, a nyári gépek javítása mellett símítókat, rét- gyalukat, ventillátoros műtrágyaszórókat készítenek a termelőszövetkezetek tavaszi munkáinak elvégzéséhez. Ahhoz, hogy a tavasz folyamán a gépállomások tervszerűen tudják munkájukat elvégezni, a munkák jó megszervezését kell biztosítani. A' brigádokat úgy kell megszervezni, hogy lehetőleg egész éven át ne legyen benne változás, és az egyes szövetkezeti gazdaságokat ugyanaz a brigád szolgálja ki. A munka termelékenységének fokozása, a gépek jobb kihasználása érdekében lehetőleg minden traktorra a kétműsza- kos üzemeltetést kell gyakor- tóttá tenni. Ez a munkaszervezés elősegíti a munkák időben való, gyors elvégzését, amit a késő kitavaszodás különösen indokolttá tesz. De jó a traktoros szempontjából is, mert kisebb tervfeladattal, hamarabb teljesíti tavaszi, illetve éves tervét, hamarabb kap 25, illetve 50 százalékos prémiumot. A nyújtott műszakban felelős és segédvezetővel dolgozó traktorosoknál legalább 70 százalékkal több teljesítményt kell előírni, mint azonos típusú, de csak egy fő trak torossal dolgozó gépeknél. Igen fontos a traktor teljesítmény előírásának egyéniekre való lebontásánál az egyéni tervek helyes megállapítása. Az egyéni tervek képezik alapját a traktorvezetők teljesítménytől függő premizálásának. Csak a reálisan megállapított egyéni tervek útján érhető el, hogy a premizálás valóban a termelési tervek túlteljesítésére ösztönözze a traktorosokat. A munka termelékenysége növelésének másik igen fontos feltétele, a folyamatos ütemterv szerinti munka biztosítása. A gépállomások dekád ütemterv alapján fogják munkájukat végezni. A traktorosok napi műszaknorma teljesítése az alapja a brigád és gépállomás ütemtervének. Sok gépállomás, így Dunaszentgyörgy, Szedres, Pincehely nem vette figyelembe az ütemterv készítésnél a dolgozók felajánlását. Ez nagy hiba. A dolgozók kezdeményezését, munkafelaján- lását, versenyvállalását állandóan szemelőtt kell tartani. A gépállomások traktorosai közül 253 tett felajánlást, 50 brigád versenyben van. A csatlakozások a felajánláshoz párosverseny formájában most folynak. Ez a lelkesedés nagy erő, alapja a tavaszi feladatok túlteljesítésének. A tervszerű munka alapja szerződések megkötése termelő szövetkezetekkel és egyéni gazdákkal. A gépállomások március 10-ig 75 százalékban biztosították a tavaszi talajmunkájukat szerződésileg. Dalmand gépállomás teljes tervfeladatát leszerződte már. Legjobban lemaradt Bölcske gépállomás 31 százalékos munkabiztosítással. Szerződéssel, illetve munkamegállapodással lekötött munkák mennyisége, annak ismere te igen fontos, mert ennek alapján tudja a gépállomás főmezőgazdásza a. tavaszi mun kák legmegfelelőbb időben való elvégzését biztosítani. A gépállomások a termelő- szövetkezetekben tavaszi Munkák elvégzéséhez tavalyinál fokozottabb segítséget kívánnak nyújtani. A kihelyezett mezőgazdászok segítségével termelő szövetkezetekben kialakították a munkacsapatokat, elkészítették a tavaszi munkák végrehajtási tervét. A feladat még. az ezen a téren, hogy az újonnan belépő tagokat is .osszák be a munkacsapatokba és egyénekre bontsák le a tavaszi munkákat. A kukorica, napraforgó tér- . méshozama nagymértékben a gondos növényápolástól függ. Ennek pedig alapja négyzetes vetés nagymérvű kiterjesztése. A megye gépállomásaira 67 négyzetbevető gép érkezik új beruházásként. Igen fontos feladata mind a gépállomásnak, mind a termelőszövetkezetnek, hogy a négyzetbe vetéshez megfelelő munkacsapatot állítsanak össze. A munkacsapat ismerje meg a gép működését a gyakorlatban is a vetési munkák megkezdése előtt. A négyzetbe vetési mun kák jó elvégzése érdekében a gépállomások megyei igazgatósága Szedres gépállomáson március 24-én négyzetbe vetési bemutatót tart. Nem szabad megfeledkezni a rétek és legelők ápolásáról sem. A gépállomások rétiboronákkal, rétgyalukkal adjanak segítséget a rétek és legelők megjavításához. Nagy feladat hárul a gépállomásokra az árvízzel vagy, belvízzel borított területeken lévő vizek levezető sénél. Árkok húzásával, s ahol szükséges, szivattyúk beállításával segítséget kell nyújtani. A gépállomásoknak kell elsősorban segíteni az árvízsújtotta termelőszövetkezetek állatál lományának átteleltetését és a víz lehúzódásával a tavaszi munkák megkezdését. Az árvíz borított őszi kalászos területek felülvizsgálását alapos gonddal kell elvégezni termelőszövetkezetek mezőgazdászainak és műtrágyázással, gondos, szakszerű ápolással meg kell menteni vetéseket a kiszántástól. A feladatok nagyok, de elvégezhetők, végrehajtása a gépál lomások dolgozóin múlik. A gépállomások pártszervezetének és üzemi bizottságának segítségével valamennyi dolgozót mozgósítani kell a tavaszi munkák időben történő gyors, jó minőségű elvégzésére, hogy gépállomásaink becsülettel hajtsák végre a tavaszi idényben elvégzendő feladatokat. Papp Lajos Gépállomások Megyei igazgatója
