Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

Jrodalom * Iflüvéázet * XLudomány Ismerd meg megyénket Ismény i. A község régi neve Ismin volt. Egy régi fémpecsé­ten ez olvasható: Sigel Der Ge­mein Zu Ismin 1771. A bonyhádi járás déli részén fekszik. Hullámos határa észak felé emelkedő és József-major- nál éri el legmagasabb pont­ját. Talaja humuszos agyagta­laj. Nyugati része, a „Babhegy“ sok meszet tartalmaz. Határának legnagyobb része 'szántó, kevés rét és egy kis akácos erdő. Lakóházak száma jelenleg 183, többnyira hosszú parasztházak két és három szo­bával, konyhával és nyári kony hával. A ház felső végén az ólak és keresztben az istálló, mely sok háznál új, téglából épült és igen tágas. Az istálló mögött a pince a présházzal. Minden házhoz tartozik egy kis gyümölcsös, többnyire szilva-- fákból álló, mely a pince fö­lött van. A község egész területe Mercy Antal, Ágoston birtoka volt, aki Hőgyészen lakott. A birtok felosztása után az 1719- ben idetelepült hesszeni néme­tek 13 és 26 kataszteri holdakat kaptak. A német telepesek földműve­léssel, szőlőtermeléssel, do­hánytermeléssel és repceterme- . léssel foglalkoztak. A bort a kereskedői?: vették meg nagyobb tételekben és Ausztriába, főleg Grázba szállították. A repce­magot a helybeli olajmalomban dolgozták fel. A filoxera a sző­lő nagy részét kipusztította, különösen az első világháború alatt, és azt követő időben. Direkktermő (noha és otelló) szőlővel kísérleteztek, de már csak annyit termeltek, hogy há­zi szükségletüket fedezzék. Fo­kozatosan áttértek a mezőgaz­dasági növények termelésére és mivel a gazdák nagy súlyt he­lyeztek állatállományukra, sok takarmánynövényt (lucerna, lóhere, stb.) termeltek. Szép bonyhádi tájfajta szarvasmar­háik voltak. Nehéztestű mura­lovakat tenyésztettek. Az 1000 lakosú községben a legfontosabb iparágakból egy­két iparos volt (kovács, aszta­los, bognár, cipész, szabó, kő­műves). Házi iparral is foglal­koztak. A téli hónapokban az asszonyok, lányok fontak és kötöttek. Több házban szövő­szék volt. Háziipari termékei­ket többnyire maguk használ­ták fel, így a minőségre és mű­vészi kivitelezésre nem fordí­tottak nagy gondot. A szokás az volt, hogy a lá­nyok már 14 éves korukban férjhezmentek és a fiúk 18 éves korukban nősültek. így meg­történt, hogy 30 éves nagyma­mák is voltak. Az asszonyok vi­seleté csonkakúpszerű fejdísz, hátul lelógó színes szalagokkal. A borotváltarcú férfiak, hátul válligérő körbenyírt hajat vi­seltek. Ünnepélyes alkalmak­kor-kékszínű, bő köpenyt vet­tek fel. 1739. június 3—október 16-ig pestisjárvány pusztította a köz­ség lakóit. A járvány igen sok áldozatot követelt. Csak egy­két család volt, melyből nem halt meg senki. A megrémült lakosság befalaztatta ablakait így próbált a halál elől mene­külni. A Nagymányok felé vezető út mellett van egy for­rás, csak ennek a vizéből it­tak. Emellett hosszú éveken keresztül egy hatalmas fűzfa állt, mely a pestis emlékét őrizte. 1799. április 11-én tűzvész pusztított a községben. A szal- mafedeles házak a falu északi részén elpusztultak. A hagyo­mány szerint a kévés víz miatt nem tudták a tüzet elol­tani. Ebben az időben az utcán voltaic a közös kutak. Érdemes megemlíteni, hogy az iskola előtt volt egy kis há zikó, melynek egyik cellája volt a börtön. Abba zárták be a bíró ítélete szerint a rendet- lenkedőket. Az utolsó ilyen be­börtönzés a hagyomány szerint az 1880-as évek elején volt, amikor három egyént azért bör- tönöztek be, mert az elöljáró­ságot egy esti tanácskozás után kifeszített kötéllel fel akarták buktatni. A község 1924-ig körjegyző­ség volt Mucsfával. Két tanter­mes felekezeti iskolája a falu közepén épült. A mostani is­kolaépületet az 1870-es években építették. Körülbelül 1934-ben találtak egy kőkorszakbeli kalapácsot teljesen ép állapotban. Sötét­szürke, csiszolt, körülbelül 12 centiméter hosszú, igen for­más kalapács volt. A nép ál­lítólag több ilyen kalapácsot látott már és az ,a hite támadt, hogy villámlásból és mennydör­gésből eredt. 1936-ban az Izmény—Máza kö zötti út építésénél a 4. kilomé­terkő közelében- őskori sírokra akadtak. Értesítették a szek­szárdi múzeum vezetőségét. A kiküldött ásatásokat végzett, feltárta a sírokat. Megállapítá­sa szerint gepida sírok voltak. A sírok többnyire ki voltak fosztva. Üres kőedényeket és néhány fésűt találtak a csont­vázak mellett, amelyek a •szekszárdi múzeumba kerültek. A sírok mellett egy állati csont váz is volt. Erről a kiküldött megállapította, hogy őstehén csontja. Feltevés szerint a köz­ség déli végénél fekvő „’öreg­templom szántó“ elnevezés tö­rök időbeli, mert ott valószí­nűleg templom állt. Újabb ku­tatások szerint nem török, ha­nem szerb templom volt ott és a templommal szemben volt a temető, az árok másik oldalán. Ennek kiderítése érdekében 1921. tavaszán ásatásokat foly­tattak, de kövön és téglákon kí­vül más leletre nem bukkan­tak. Az 1848—49-es szabadságharc idején Halász nevű jegyző har­cosokat toborzott a császáriak ellen. A kaszákkal és villákkal felszerelt harcosok az ozorai csatában vettek részt. Az első világháború 39 ál­dozatot követelt halottakban és eltűntekben. A tanácsköztársaság idején megalakult a községben a di­rektórium. A nép lelkesedéssel fogadta. Ivet köröztek, mely­ben nyilatkozatot kértek a nép­től, hogy lei akarja a papot és ki nem. A Horthy-korszakban sok munkanélküli iparosfiatal volt a községben. Például bőripari múnkás, bognár, 'bádogos, stb. Az Aparhant—Bonyhád közötti összekötő út építésénél 89 fillé­res napszámért voltak kényte­lenek dolgozni. A parasztság is erősen megérezte az 1929-es gazdasági válságot. Terményei­ket. és állataikat nem tudták értékesíteni. Az 1719-ben idetelepített hesszeni németek Hitler ura- lomrajutása után a helytelen propagandára hallgatva, szá­mosán beléptek a „volksbil- dungsverein“-ba, később pedig a Volksbund tagjai lettek. Köz­ségünk 1944. december 1-én szabadult fel. A felszabadulás után 1945. április 13-án nagy­részt Andrásfalvai (Bukovinai) székelyeket telepítettek a köz­ségbe. Szokodi Jenő A szovjet filmgyártás 1956-os tervei “9 956-ban mennyiségileg -*- is, minőségileg is to­vább fejlődik — az utóbbi időkben ismét új mezsgyékre lépő szovjet filmművészet. A témakör is egyre szélesedik, a legváltozatosabb témák és műfajok szerepelnek az 1956- os gyártási tervben. Az élő szovjet irodalom legjobbjainak művei is sorra filmre kerülnek. Konsztan- tyin Fegyin Első örömök cí­mű regényéből Bászov'— a Bátorság iskolája és az Emi­rátus bukása Magyarorszá­gon is járt rendezője — ké­szített filmet. Kaverin A két kapitány című regényét Ven­gerov vitte filmre. Galina Nyikolajevának, Az aratás Magyarországon is jólismert szerzőjének Elbeszélés az agronómusról című új. művét Figurovszkij rendezi. Kon- sztantyin Szimonov írta a Nagy Honvédő Háború — breszti hőseinek emléket állí­tó A halhatatlan Garnizon c. film forgatókönyvét. Ren­dező: Agronyenko. Oladkov Az önkényeskedő című regé­nyéből Trauberg forgató- könyve nyomán Rosalj ren­dez filmet. Borisz Lavrenyov Negyvenedik című, a polgár- háborúban játszódó elbeszélé­se Csuhvaj rendezésében ke­rül vászonra. Valentyin Ka- tajev nagy háborús regényét. A szovjetek hatalmáért — Bunyevaj viszi filmre. Az Anna a férje nyakán (Csehov), Mary hercegnő (Lermontov), Vízkereszt — (Shakespeare) és hasonló fil­mek nagy sikere után tovább folytatják a világirodalom klasszikusainak megfilmesí­tését. O hakespeare egyik leg- nagyobb drámáját, az Othello-t, Szergej Jutkevics vitte filmre. A címszerepben — Szergej Bondarcsuk tesz újabb bizonyságot sokoldalú művészi képességéről. Jack London A mexikói című híres elbeszéléséből színes film ké­szül Kuplunovszkij rendezé­sében. Ponszkoj, a nagy Gor- kij-filmek alkotója rendezte Az anya című világhírű Gor- kij-regény újt színes filmvál­tozatát. A címszerepet Vera Mareckaja alakítja. A napi élet eseményeinek, például a szűzföldek meg- hódításánmak két filmet is szenteltek a szovjet filmstú­diók: a Szűzföldek-et és a Komszomolföldeket. A Tör­ténelem tanulságai című szí­nes filmben Arnstam rendező érdekesen dolgozza fel a lip­csei per adatait, Dimitrov antifasiszta harcát. Giordano Bruno, a középkorban máglya halállal elpusztult nagy olasz tudós életét ábrázolja a Hal­hatatlanság fáklyája című film. Avicenna, az ezer esz­tendeje született híres tadzsik tudós életéről is film készül. Számos filmet szentelnek az orosz és ukrán nép testvéri­sége történetének, a többi kö­zött a nagy testvériség cí­műt, amelyet Kornejcsuk írt. Ugyancsak film készül Ku- csubejről, a polgárháború le­gendás hőséről. A könnyű műfaj kedvelői több vígjáté­kot kapnak az új esztendő­ben. Az Amikor kigyulnak a fények című filmben például a legkiválóbb szovjet esztrád- művészek vonulnak fel. rósz népi éposz nyomán ^ készül — Borisz And­rej evvel a főszerepben — az Ilja Muromec, amelyet már széles vászonra is lehet vetí­teni, Marsak Tizenkét hónap című műve nyomán pedig színes meserajzfilm készül. A felsoroltakon kívül még számosj ifjúsági, vígjáték, sporttárgyú és kalandos film készül, összesen 75 film sze­repel a szovjet filmgyártás 1956-os tervében, amelyből 48 foglalkozik mai témával. Március 15-ét ünnepelték a döbröközi iskolások ß nap a magyar nép egyik legnagyobb ünnepe. A döbröközi tanárok és mi is kolások méltóan ünnepeltük meg e nagy nemzeti ünnepünket. 1945-től fogva, mióta a Szovjet Hadsereg felszabadította ha­zánkat. szabadon ünnepelhetjük meg március 15-ét. A döbrökö­zi tanárok és mi iskolások ün­nepélyes csapatgárda gyűlést tartottunk e napon, egyben kul turműsort is adtunk. A fiú és lány csapat ^sorakozott a tá- _ gas kultúrotthonban. Ezután a zászlófelvonás következett. Fe­szes vigyázállásban énekeltük a Himnuszt. A műsorban három szavalat volt, az énekkar Kbs* suth-dalokat énekelt, s majd kö vetkezett a VI. leányosztály út­törő tánca és a VIII.-os lányok magyar tánca. Szalay Gabriella ünnepi beszé dében ismertette a magyar sza­badságharc eseményeit, és példaképül állította elénk a márciusi ifjakat. Minden paj­tásnak szinte a szívéig hatottak a beszédben elhangzott szavak. Délután levontuk a zászlót, pergő dobszóval indultunk visz- sza az iskolába és egy felejthe­tetlen, kedves élménnyel gazda­godtunk. M. L. KÖNYVISMERTETÉS Lev Tolsztoj : Színművek (Orosz remekírók.) A kötet Tolsztoj valameny­nyi színművét tartalmazza. Sze repel közöttük a „Műveltség gyümölcse” amelyet ná­lunk i sikerrel játszottak , „Sze relmesek” címmel. Jelentffe da­rabok még „A sötétség hatal­ma”, az „Elő holttest” és a .Sötétben is világít a fény”. Tolsztoj erkölcsi nevelő szándékkal' írta meg á színmű­veit: kora társadalmának ellent mondásait tárta fel bennük mű vészi formában. KOVÁCS FERENC: Az andocsi zárdához • — Ferencesek tanyája, öreg andocsi zárda, mit őrzői még a múltból emlékedbe zárva? Eltört kelyheid borát, kidőlt uraid porát s bús cselédeidnek pattogó ostorát? — Cseléded volt a világ, köréd hajolt a virág s elbírtad a vak hívek utolsó forintját. És a vén falak között mély zsebekbe költözött minden fillér, amit a papzsák lefölözött. Itt nem volt böjt, koplalás, hiszen nem fájt a csalás biz’ csak takarónak volt jó a barát-koldulás. Hal úszott, galamb röppent folyt a tej, nem úgy csöppent s nem volt ritkaság, ha pap szép menyecskét ölelt... — ... S hogy megjött reád a gond !!! A here-had elfutott s falaidról a fátyol örökre lehullott! — BORBÉLY TIBOR: Zenét hallgatok Barátom zongorázik. Elmerengve hallgatom, — S míg ő a pontos metronóm szavát figyelve, — vigyáz a jó ütemre, — Én a rímszövő, — zümmögve mint a csöpp legyecske, — egy szálló dallamot dúdolgatok, — és írom versemet. S bár késő este lett, — Ö egyre játszik, — amíg homályba buknak mind a bútorok. És sűrűn, — mint a méz csorog, úgy jő közénk a csend. , S a vers, — a dal, a csendbe hal, csupán a metronóm ketyeg, és szól tovább, egy percre sem szakítja meg szavát. De kár, — hiszen, — Nem hallgat rája senki sem. Hozzászólás két cikkhez A március 13-i számban „Szép esték Kakasdon”, a 14-i számban „Teremtsenek rendet a kakasdi kultúrház- ban"’ címmel cikk jelent meg a Tolnai Naplóban. Örömmel olvastuk a ka­kasdi pedagógusok elhatáro­zását, melyről a Tolnai Napló hírt adott. Ellenben annál szomorúbb képet mutat a 14-i számban megjelent, Szabad Földtől átveti cikk. Valóban az a helyzet, amit a lap ír? Nézzük meg ennek okát, il­letve az érem mindkét olda­lát. .1. Népművelési ügyvezető — úgy dolgozik, ahogy ereje en­gedi. De ez kevés. Kellene, hogy több támogatást kapjon. Farsangra a pedagógusok se­gítségével megtanulták a „Ci- gány”-t. Az előadás előtti na­pokban közölte a tanács el­nöke, hogy farsangkor a kuU túrterem bál céljára a tűz­oltóké, mert kell a felszere­léshez a pénzt a műsor bevé­tele is teljes egészében ezt a célt szolgálta. A kultúrház még csak a nekijáró százalé­kot sem kapta meg. Ha ilyen jó összhangban dolgoznak, akkor nem csodá, hogy úgy néz ki a kultúrterem, mint ahogy azt a lap írja. Nem­rég egy cirkusz is járt a fa­luban. A népművelési ügyve­zető távol volt hazulról, ál­kulccsal kinyitották a helyi­séget, megtartották az elő­adást, de teremdíjat senkinek nem fizettek. Pedig ha a ta­nácselnöke utánanézett volna a dolognak’, bizonyára lefizet­ték volna a jogos teremdíjat, Vagy még egy példa. A me­gyei tanács népművelési osz­tálya komoly összeget bizto­sított a kultúrház düledező falának megjavítására, csak azt kérte, hogy a tanács is já­ruljon hozzá anyaggal. Erre sem volt képes a kakasdi ta­nács. így hát nem csoda, ha kidől a fal teljesen. Pedig van Kakasdon is sok hagyomány és kulturális ér­ték. Csak nagyobb megértés­sel kellene dOlgozniok és fő­ként összhangban. Mert a kultúrház fenntartása éppoly fontos, mint a tűzoltóságnak a felszerelése. Végül pedig az 1954. évi lel­tárból hova lett 20 szék? El­vitte a tanács, mert a kultúr­ház önállóan gazdálkodik! — Vajon a kultúrház nem a tanácsé? Tanácsainknak végre tudo­másul kellene venniök, hogy a kultúrház, még ha önállóan gazdálkodik is, a tanácsé, il­letve az egész falué. Próbál­ják meg a munka megjavítá­sát, úgyhogy a munkaterv ősz- szeállítását közössen végezzék és a végrehajtásában egymást támogassák, akkor biztos, — Hogy Kakasd sem lesz az utol sók közt, hanem, mint né­hány évvel ezelőtt, az elsők között. Gondoskodjanak gond nőkről, aki a bevételből meg­kapja fizetését és akkor min­den rendezvény után lesz mód a takarításra és ne Streicher Mária ügyvezető legyen egyben a takarító is. MAJOR MÁTYÁS. «

Next

/
Thumbnails
Contents