Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-17 / 66. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 17. Boleslaw Bierut temetése Varsó (PAP). A lengyel nép pénteken kísérte utolsó útjára nagy fiát, Boleslaw Bierutot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát:. Lengyelország fővárosa, Varsó és az egész ország gyászban van. A párt székházában ravatalozták fel a nagy hazafinak holttestét. Másfélnapja a dolgozók százezrei érkeztek Lengyelország minden részéből és vonultak el a koporsó előtt, hogy megadják a végtisztességet annak az embernek, aki egész életét az ő boldogságuknak szentelte. 9.45 órakor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai J. Berman, J. Gyran- kiéwicz, W. Dworakowski, F. Józwiak, F. Mázur, H. Mine, N. Nowak, E. Ophab, K. Ro- kossowski, R. Zambrowski, A. Zawadzki — az elhúnyt legközelebbi munkatársai és harcostársai állnak díszőrséget Bierut koporsója mellett. 10 óra — felhangzanak a gyászinduló hangjai. A Lengyel Egyesült Munkáspárt, Vajdasági Bizottságainak titkárai kilépnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épületé bői, vállukon Boleslaw Bierut koporsójával. Mindenki leemeli kalapját. A koporsót ágyú talpra helyezik és fehér- vörös zászlóval fedik be. A lengyel hadsereg tábornokai kíséretében az ágyútalp megindul Varsó központja, a Sztálin tér felé. A koporsó mögött Bolesláw Bierut családja halad. Utána következnék a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Köztük halad N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Mögöttük a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai következnek. A gyászmenetben ezután a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, a Francia Kommunista Párt, az Albán Népköz- társaság, az Osztrák Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Fárt, a Bolgár Népköztársaság, a Spanyol Kommunista Párt, a Dán Kom munista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kanadai Haladó Munkáspárt, Sziriä és Libanon Kommunista Pártja, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Kommunista Párt, a Román Népköztársaság, a Svájci Munkapárt, a Svéd Kommunista Párt, a Csehszlovák Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, áz Olasz Kommunista Párt és a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége következik. A gyászmenetben haladnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és kormányának tagjai, a Lengyel Nép- köztársaság ' parlamentjének képviselői, és a Varsóban akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Utánuk következnek a lengyel hadsereg tábornok ú és tengernagyai, a munkás- mozgalom veteránjai, a tudományos és a kulturális élet, az élmunkások, az élenjáró parasztok képviselői. A Sztálin téren a koporsót díszes ravatalra helyezik. 11 óra: Búgnak a szirénák. Felhangzik az Internacionálé. Ebben a percben az egész nép csendben magábaszállva adózik hű fia emlékének. A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egye sült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja lép a szónoki emelvényre, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizöttsága és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és kormánya nevében megnyissa a gyász- gyűlést. — Boleslaw Bierut, nemzetének odaadó nagy fia, végső otthonába indul. Elkíséri őt az egész nép s az általa olyannyira szeretett varsói ifjúság mérhetetlen fájdalma, elkíséri a nemzeti frontba tömörült lengyel nép forró szeretete. A lengyelek millióinak szívébe Boleslaw Bierut saját szívének meleg lüktetésével véste be nevét, belevéste azt egész életében folytatott hazafias tevékenységével, — mondotta többek között, majd így folytatta: — Boleslaw Bierut nincs többé, de pártunk, az egy tömböt alkotó Lengyel Egyesült Munkáspárt, amelynek legkiválóbb harcosa és vezetője volt, fennmarad és él. Él nagy szocialista eszménk, melynek Boleslaw Bierut oly lelkes harcosa volt. A^ fájdalom és bánat szavaival együtt fogadalmat teszünk: vigyázunk a lengyel nép elért eredményeire, mint szemünk világára. Boleslaw Bierut halott, de emléke örökké élni fog szívünkben! Örök dicsőség szeretett elvtársunk, barátunk, Boleslaw Bierut emlékének. Nasszer nyilatkozata Londonba érkezett G. M. Malenkov és a szovjet energetikai szakemberek küldöttsége London (TASZSZ). Március 15-én megérkezett Londonba a szovjet energetikusok küldöttsége, élén G. M. Malenkovval a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a szovjet villamoserőművek miniszterével. A londdni repülőtéren Aubrey .Jones' üzemanyag és energiagazdálkodási miniszter, lord Citrine a Központi Energetikai Hivatal elnöke, az angol külügyminisztérium képviselői, J. A. Malik londoni szovjet nagykövet, V. A. Kamgn- szkij londoni szovjet kereskedelmi megbízott, a szovjet nagy követség és a szovjet kereskedelmi képviselet felelős munkatársai, íf sajtó és a rádió képviselői fogadták a küldöttséget. Aubrey Jones az angol kormány nevében üdvözölte G. M. Malenkovot és a küldöttség tagjait. Kifejezte azt a reményét, hogy a szovjet vendégek technikai vonatkozásban sok érdekes dolgot látnak majd Angliában. G. M. Malenkov válaszában többek között a következőket mondotta: — Az angol Központi Energetikai Hivatalnak és lord Cit- rinenek, a hivatal igen tisztelt vezetőjének szívélyes meghívására érkeztünk ide, hogy megismerkedjünk az ország energia gazdálkodásával, a villamos erő művek és az energetikai gépgyárak munkájával. A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a kereskedelmi és kultúrális kapcsolatok bővítésének minden országgal. A küldöttségek cseréje, a személyes kapcsolatok megteremtése, afnire az utóbbi időben a Szovjetunió és Nagy- Britannia képviselői között sor került, elősegítette országaink kölcsönös kapcsolatainak további javulását. Felhasználom az alkalmat, hogy tiszta szívből sikereket kívánjak az angol népnek Nagy- Britannia gazdasági és kulturális fejlesztésében. Newyork (TASZSZ). A United Press hírügynökség jelentése szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök nyilatkozott a Columbia Broadcasting System amerikai rádiótársaság munkatársának. Ebben visszautasította azt az állítást, hogy a Szovjetunió, vagy a „kommunizmus“ közvetlenül veszélyezteti a Közép-Keletet. „ön olyan veszélyről beszél, amelyet mi nem ismerünk — jelentette ki Nasszer. — Mindenekelőtt attól a veszélytől kívánunk megszabadulni, ame lyet számunkra a nyugati uralom, a nyugati gyarmati rendszer jelent.“ Nasszer az Egyiptom csehszlovákiai fegyvervásárlását érintő kérdésre válaszolva emlékeztetett arra: a nyugati hatalmak visszautasították Egyiptomnak többízben megismételt fegyverszállítási kérését, amikor pedig Izrael háborús veszéllyel fenyegetett. Nasszer felháborodással nyilatkozott az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország 1950, május 5-i háromhatalmi deklarációjáról és ezt „beavatkozásnak, és uralomvágynak“ nevezte. A pénzügyi dolgozók országos tanácskozása Pénteken délelőtt az Or- szágház kongresszusi termében megkezdődött a pénzügyi dolgozók országos tanácskozása. A kétnapos tanácskozáson a pénzügyminisztérium, a bankok, a tanácsi pénzügyi osztályok kiváló dolgozói, valamint a szakminisztériumok és a vállalatok vezető pénzügyi munkatársai tárgyalják meg a legfontosabb pénzügyi feladatokat. A pénteki ülésen megjelent Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Szalai Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Olt Károly pénzügyminiszter, Nagy Jó- zséfné könnyűipari miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Alto- máre Iván élelmiszeripari miniszter, Antos István, az MDP Központi Vezetősége terv-, pénzügyi és kereskedelmi osztályának vezetője. ■ Szita János, a pénzügyminiszter első' helyettese nyitotta még az ülést, majd Olt Károly pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. Olt Károly bevezetőben megállapította, hogy az-elmúlt évtized alatt az ország társadalmi és gazdasági rendszerében kialakult a szocialista pénzügyi rendszer is. Hangoztatta, hogy a pénzügyi dolgozókra nagy szerep vár a szocialista akkumuláció újabb forrásainak feltárásában. Fokozottabb szerepet kell adni a vállalatok önállóságának és sókkal következetesebben fel kell használni a pénzügyi rendszer adta lehetőségeket. í Ezután azokat a feladatokat ismértél te, amelyeket a pénzügyi dolgozóknak 1956-ban meg kell valósítani. Elemezte a vállalati pénzgazdálkodás né hány kérdését, majd a Nemzeti Bank munkájának néhány tapasztalatáról szólt. Han goztatta, hogy a pénzügyi rend szernek alá kell támasztania a népgazdaság műszaki fejlesztő sét, a termelési technika állandó tökéletesítését, amely az önköltségcsökkentés legfontosabb forrása. Ezután a külkereskedelemmel és a deviza gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi feladatokról szólt a pénzügyminiszter, majd a beruházások tervszerű végrehajtásának biztosításával foglalkozott. A takarékosság fokozásáról szólva rámutatott: elsősorban az improduktív kiadások terén van lehetőség a fokozott takarékosságra, amiből a lakosság fogyasztási alapját lehet növelni. Beszélt a tanácsok gazdálkodásáról, majd a lakosságtól származó bevételek kérdésével foglalkozott. A pénzügyi munka színvonalának emeléséről szólva meg állapította: a legfontosabb kér dés e téren a pénzügyi dolgozók közgazdasági elméleti tudásának, szakmai felkészültségének növelése. Beszéde végén felhívta a figyelmet a Szovjetunió Kommunista Párt ja XX. kongresszusának gazdag tapasztalataira. E hatalmas anyag tanulmányozása nagymértékben lendíti előre egész fejlődésünket. Két hete tart a finnországi sztrájk Helsinki (TASZSZ). Finnországban két hete tart az általános sztrájk. Nem működnek az ipari vállalatok, szünetel a vasúti közlekedés. A gépkocsi- és autóbuszforgalom a minimumra csökkent. A Palkkatyö lainen, a szakszervezeti lap kivételével nem jelennek meg az újságok. Megszűnt a postaforgalom. A finn szakszervezetek központi szövetségének és a vállal kozók központi szövetségének tárgyalásai egyelőre nem vezettek semmiféle eredményre az ipari vállalatok tulajdonosai jelenleg ahhoz ragaszkodnak, hogy vonják be a tárgyalásokba a mezőgazdasági vállalkozókat, akik az év elején emelték egyes élelmiszerek árát és ezzel növelték a megélhetési költségeket. Ez még bonyolultabbá teheti és még inkább elhúzhatja a térgyalá- kat. A sztrájkolok százezrei nem mondtak le követeléseikről, kitartóan folytatták harcukat a béremelésekért. Kudarcba fulladt egyes vállalkozóknak gz a kísérlete, hogy sztrájktörőket használjanak fel. A Palkkatyölainen „A harc két hété“ című vezércikkében a következőket írja: Az ország minden részéből érkezett hírek arról beszélnek, hogy a sztrájkolok frontja mindenütt olyan megingathatatlan és egységes, mint a sztrájk elején volt. Elhatározták, hogy a sztrájkot a győzelmes befejezésig folytatják. A finn nép széles tömegei támogatva a munkások harcát, pénzzel és élelemmel segítik a sztrájkolókat. I Jugoszláv Kommunisták Szövetségé Központi Bizottságának ülése A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága VI. teljes ülésének keddi megnyitó ülésén Joszip Broz- Titoi a Központi Bizottság főtitkára mondott beszédet s abban megvilágította a kommunisták munkájának eredményeit és ■ azt a néhány negatív jelenséget, amelyet ki kell küszöbölni. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia kimagasló sikereket ért el minden területen. Tito megjegyezte, hogy a Központi Bizottság jelen teljes ülését általában a kommunisták munkáját, különösen az ifjúság között végzett munkáját érintő számos fontos kérdés megvitatása céljából hívták össze. Hangsúlyozta, hogy a Kommunisták Szövetségének VI. kongresszusa óta, amikor fontos iránymutatást hajtottak végre és a jugoszláviai társadalmi átalakulásoknak és a szocializmus továbbfejlesztésének megfelelő határozatokat hoztak, bizonyos pangás volt megfigyelhető a kommunisták munkásságában. Tito a kommunisták munkájában tapasztalható egyik legfőbb fogyatékosságként azt jelölte meg, hogy sok kommunista nem érti meg az új feltételeket. Részletesen foglalkozott az emberek szocialista szellemű nevelésével és azt mondotta, hogy sok kommunista közönséges gyakorlati emberré vált, minden másról elfeledkezett és csak saját érdekeinek szűk körére gondol. A kommunistának soha és sehol sem szabad figyelmen kívül hagynia az alapvető feladatot: kommunistaként, interniacionalis- taként, internacionalista módon kell cselekednie, megértve mindazt, ami történik. Tito ezzel összefüggésben megvilágította az ifjúsági munka kérdését. Rámutatott az ifjúság körében végzett munka hiányosságaira és a többi között kijelentette: A mi feladatunk az, hogy kiszakítsuk az ifjúságot a szocializmustól idegen különböző befolyások karmaiból, kiszakítsuk a különböző reakciós elemek karmaiból, megvédelmezzük különböző nyugati negatív eszméktől és befolyásoktól, amelyek behatolnak társadalmi életünkbe. Az utóbbi években mind az ifjúság, mind a kommunisták sorainak bizonyos részében észrevehető volt, hogy szégyenletes módon védelembe vonultak a reakció támadásaival és a különböző idegen eszmékkel szemben. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a kommunisták egyetlen szót sem tudnak mondani a reakciósok vagy a kisburzsoák ellen, akik helytelenül és igáz- ságtalanul bírálják rendszerünket, intézkedéseinket. Úgy vélerri^ hogy a kommunistáknak forradalmi vívmányaink és további fejlődésünk védelmében betöltött szerepe most ugyanolyan időszerű, amilyen hat, vagy akár tíz évvel ezelőtt volt. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának plénumán A. Rankovics „A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének időszerű problémái’” címmel mondott beszámolót. A. Rankovics rámutatott, az utóbbi évek gyakorlata bebizonyította, hogy a Jugp- szláv Kommunisták Szövetsége 1952 őszén megtartott zágrábi kongresszusának határozatai helyesek voltak. A kommunisták és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szervezeteinek a politika gazdasági, kulturális és társ; dalmi életben kifejtett polit kai tevékenysége — formáit < minőségét tekintve — siker; sebb volt, mint az előző id< szakban. A kommunisták éli segítették, hogy a dolgozó ti megek politikailag aktívabb váljanak és csatlakozzanak szocialista demokráciáért vívó harchoz. A Jugoszláv Komim nisták Szövetsége munkájána szervezeti formáit és módsz; reit — hangsúlyozta A. Raj kovics — tovább kell fejles: teni annak érdekében, hoj biztosítani lehessen a komm nistáknak a munkára és a tá: sadalmi irányítás szerveine fejlesztésére gyakorolt befoly: sát. Érintve az ifjúsággal va' foglalkozás problémáig Rai kovics állást foglalt amellel hogy az ifjúságnak tevékenyei ben részt kell vennie a műi kás-irányítás és más szerre® tek munkájában. Rankovics a továbbiakba kijelentette, jelenleg rbegva a lehetőség arra, hogy nag erővel és tervszerűbben fogla kozzanak a társadalomtudi mánnyal a marxista tudomár álláspontjáról, azaz új lendiji tét kell adni és meg kell remteni a tudományos munl távlatait. Rankovics kijelentette, ; eszmei harc csupán abban ; esetben lehet sikeres, ha marxista gondolat tükrözi i ország tényleges fejlődését < feleletet talál e fejlődés ti masztotta kérdésekre. Enélki az eszmei harc dogmatiku antimarxista lesz. Befejezésül Rankovics közö te, hogy 1955 végén a Jugt szláv *■ Kommunisták Szövetsí gének 624.806 tagja volt. 195Í ben 24.889 új tagot vettek f< és 34.181-et. zártak ki. Mm kast 9057-et vettek fel, vagy: a Kommunisták Szövetségét felvett tagok 36.29 százaléké Ugyanakkor a Kommunistá Szövetségébe felvett munkáso száma nem felel meg a tényle ges lehetőségeknek, minthog minden feltétel megvan arri hogy ez a szám emelkedjél különösen ha tekintetbe vés? szűk a munkások növekvő ak tivitását az önigazgatási szei vekben. A Jugoszláv Kommunistá Szövetsége Központi Bizottsá gának plénuma március 14-é folytatta munkáját. Az ülése P. Sztambolics, az ifjúság tői rében végzett munkáról mór dott beszámolót. Ha a kommunisták — mond ta többek között — minden ere jüket az ifjúság nevelésére öss pontosítják, akkor a fiatalo kétségkívül nagyobb eredmény nyel járulnak hozzá a szociallz mus jugoszláviai építéséne ügyéhez. A Jugoszláv Kommunistá Központi Bizottságának már cius 14-i ülésén nagy beszéde mondott Edvard Kard élj. Az ifjúsági vitában kiderül — mondotta Kardelj, — hog nálunk a leggyengébb éppej az fjúsági nevelőmunka meg szervezése. ^ E. Kardelj beszédének szá mottevő részében az ifjúság in ternacionalista szellemű neve Jésének feladataival foglalko zott. Kardelj részletesen foglalko zott az ifjúság marxista széllé mű ideológiai nevelésével, ; közép- és főiskolák oktató- é nevelő munkájának megszerve zésével. Kardelj beszéde után a telje: ülés a harmadik napirendi pont ként szereplő egyéb kérdéseke vitatta meg, s ezzel befejezi; munkáját. • —^
