Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

1956. MÁRCIUS 2. TOLNAI NAPLÓ 3. Megállják helyüket a falura küldött pártmunkások Szerdán délelőtt az MDP Tolna megyei Pártbizottsága tanácskozásra hívta össze a falusi pártmunkára küldött pártmunkások pnásik csoport­ját. Az értekezlet célja az volt, hogy egyrészt a falura kül­dött elvtársak elmondják, mi­lyen tapasztalataik vannak, mi­lyen segítséget várnak a felsőbb szervektől, megismer­ték-e már területüket, s milyen eredményeket értek el már ed­dig, valamint elmondják to­vábbi terveiket. Győré József elvtár's, a Me- gyei Pártbizottság első titkára megnyitó szavai után bevezető 'előadást Molnár Sándor elvtárs, a Megyei Párt Végrehajtóbizott ság mezőgazdasági osztály ve zetője tartott. Mindketten hang súlyozták, hogy a párt nagyra értékeli az elvtársak lelkesedé­sét, áldozatkészségét, amellyel falusi munkára jelentkeztek, s ott igyekeztek úgy dolgozni, amint azt a párt, a dolgozó nép elvárja tőlük. Ez a lelkesedés mutatkozott meg a felszólalók beszámolói­ban is. Amikor bátran elmon­dották a tapasztalt hiányossá­gokat, de nem feledkeztek el a meglévő és a már eddig is elért jó eredményekről sem, vala mint jó javaslatokat is tettek a munkák további megjavításá­hoz. JUUÄSZ JÓZSEF 'elvtárs, a paksi járási tsz-szer- vező például elmondotta, hogy 1954-től 1955-ig igen sokat fej­lődtek a járás termelőszövetke­zetei. A madocsái Igazságban például a zárszámadás óta duplájára emelkedett a tagság létszáma, s áz egész járásban több mint 25Ö család lépett be az elmúlt hónapokban a ter­melőszövetkezetekbe. — -Ennek ellenére — mondotta további feladataikat sorolva — a befelé fordulás ellen nagyobb erővel kell a továbbiakban küzdeni. A gazdaság területén pedig kü­lönösen a szárvasmarhatenyész­tés fejlesztése terén, kell na­gyobb lépéssel előrehaladnunk. vAradi János elvtárs, a mucsi Vörös Zászló Tsz elnöke arról beszélt, hogy legfontosabb feladatuknak tart ják a takarmánytakarékosság ra nagyobb gondot fordítani, valamint a közös vagyon meg­védésére. Több rhás felszólaló val együtt ő is felvetette, hogy a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai és néhol a járási pártbizottságok is sokkal na­gyobb mértékben adjanak gyakorlati segítséget munká­jukhoz. Pivonka János elvtárs, az ozorai Petőfi Tsz elnöke ar­ról számolt be, hogy olyan hét nincs, hogy új belépő ne lenne termelőszövetkezetükbe, köztük olyanok is, akik három fejőste­henet, 20 birkát stb. hoznak be. KOVÁCS FERENC elvtárs, a szedresi gépállomás igazgatója gyakorlati módszer­ként mondotta el, hogy amikfor odakerült, elsősorban felmér­Uj tsz alakult a közelmúltban Duzs községben. 253 hold föl­dön, 34 család lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel Duzs község dolgozó parasztjai is meg tették az elsg lépést a nagyüzemi gazdálkodás felé, Az új tsz tag­jai már meg is kezdték a közös munkát. Gyors ütemben folyik a trágya kihordása, a kapásnövé­nyek alá. Megtörtént az állat­állomány összevonása is. Jelem leg 14 lovuk és 6 drb szarvas- marhájuk van. Tervük az, hogy a szarvasmarhaállományt még a tavasz folyamán tízzel növelik, aratás után pedig 10 anyakoca és 10 süldő beállítását tervezik. A lelkesedés, az akarat tehát megvan, de ez még nem elég. Mivel minden kezdet nehéz, az ték a gépállomás erejét, s egyúttal a termelőszövetkeze­teket is. E megállapítás után úgy osztották meg az erőket, hogy a legnagyobb segítséget elsősorban az elmaradó tsz-ek- nek tudják adni, amelynek az­tán meg is lett az eredménye. Havasházi László elvtárs a ta­mási járás tsz-szervezője leg­fontosabb feladatként azt je­lölte meg a járásban, hogy a kissé ellanyhult osztályharc területén kell sürgős javulást elérniük. ZISKA JENŐ elvtárs, a bölcskei gépállomás párttitkára a politikai munka sürgős megjavítását, illetve to­vábbfejlesztését tartotta legfon­tosabb feladatának. Számos pél­dával illusztrálta, mit jelent, ha a falura küldött pártmun­kások .törődnek az ott' lévő párttagokkal és pártonkívüli dolgozókkal s a leg jobbakra tá­maszkodnak is. ök is így érték el, hogy közel 40 taggal egy új termelőszövetkezetet segí­tettek létrehozni. Bátran felve­új tsz is nehézségekkel küzd a munka beindításában. Duzs köz. ségben ez az első kísérlet a nagy üzemi gazdálkodásra. Éppen ezért fokozottabb segítségre volna szükségük, ezt azonban nem kapják meg teljes mérték­ben. Nagy nehézséget okoz pél­dául a munka megszervezése, a tavaszi munkák tervének elké­szítésé. Ebben elsősorban a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának kellene segítséget nyuj tania. Ez a segítség azonban még mindig késié. Nem külde­nek szakembert, aki segítene a tsz-nek a terv elkészítésében. Pe­dig a tavaszi munkák ideje ro­hamosan közeledik: Problémát okoz a műtrágya igénylés lebonyolítása is, amit tette, hogy van még munkájuk­ban hiányosság, például a szem léltető agitáció, a munkaszerve­zés területén, de a fenti mód­szerrel ezt is le tudják küzdeni. Még több felszólaló után Molnár Sándor elvtárs vála szolt a felszólalók beszámoló­ira, s Győré József, a Megyei Pártbizottság első titkárával együtt megállapították, hogy igen hasznos és szükséges volt ez a tanácskozás, melynek ta­pasztalatai már a közeljövőben éreztetni fogják hatásukat. — Bátran és harcosan, kommu­nista szenvedélyességgel fog­ják meg a munkát az elvtársak •— mondotta útravalóul Győré József elvtárs, a megjelent pártmunkásnak. Úgy igyekez­zenek dolgozni, hogy elsősor­ban a helyi lehetőségeket hasz­nálják ki teljes mértékben. Ezt a munkát azonban csak akkor tudják jó eredménnyel megol­dani, ha továbbra is támaszkod nak a kommunistákra, a becsü­letes, jól dolgozó pártónkívü- liekre. azért nem tudnak elvégezni, mert a járási tanács nem küldi a megfelelő nyomtatványokat. Erre pedig nagy szükség volna, hogy a tavaszi fejtrágyázást idő ben elvégezhessék. Mindezek a problémák megnehezítik az új tsz munkájának megindulását. A párt, a tanács és az állami szervek, különösen a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya ad­janak több segítséget a kezdeti nehézségek leküzdésében. A Központi Vezetőség határozata szellemében nyújtsanak több tá­mogatást az új termelőszövet­kezetnek, hogy az hamarosan példaképül állhasson Duzs köz­ség - többi dolgozó parasztja előtt, akik bizonyára figyelem­mel fogják kísérni a tsz mun­káját. MEGJEGYZÉS Több segítséget az új tsz-nek ESTI BESZÉLGETÉS... A pálfai Új Élet Tsz-ről AZ EGYSZERŰ, tiszta szobában villany ég, ba­rátságos meleg van, a rádió „Jó munkáért, szép muzsi­kát“ közvetít, megérdemelné, hogy nagyobb figyelmet szen­teljünk neki, de másról van itt szó. Mindenki a moziba nlent, mi pedig — Mányoki bácsi, a tsz elnöke, régi isme­rősöm és én — elmerülten be­szélgetünk: — Bizony nagy munka, sok akadály, áll még előttünk — mondja Mányoki bácsi és kissé összehúzza a szemét, mintha jobban akarná látni ■az akadályokat — most indul­tunk, tapasztalatunk nincs, csak a másé, és előttünk áll­nak a tavaszi munkák. Ez lesz a . tagság legelső és leg­nagyobb tűzpróbája. ’— Nem lesz gyerekjáték — szólok közbe —, de nagyobb fenakadás nem lehet, hiszen felkészültetek a tavaszra ... A munkacsapatok szervezése kész, a trágyát most hordják, a gazdasági felszerelés kijavít­va: menni kell a dolognak. — Menni is fog, de ez nem elég, jól kell mennie. Éz pe­dig a megindulásnál, amikor egy jobb, de egészen új gaz­dálkodásra térünk át, nagy erőfeszítéseket kíván. Ez igaz, de leküzdötték itt már nagy akadályokat. A múlt év júniusában kezdődött el a termelőszövetkezet szer­vezésed A párt és a tanács munkája azonban nem min­denütt talált megértésre. AZ ELLENSÉG megpróbálta a maga módján rémhírekkel megakadályozni a tsz szervezést, de ez a gyen­ge és minden alapot nélkü­löző hang nem volt képes meg akadályozni a tsz megalakulá­sát. A párt és a tanács sike­res munkájának eredménye­ként, rövidesen jelentkeztek is a belépők. — Kik voltak a tgz első tag jai, Mányoki bácsi? TIZENKÉT CSALÄD, 48 hold földdel lépett be a nyáron, és ezeknek a legna­gyobb része párttag volt. A. példa, a szó meggyőző erejé­vel és a járás segítségével pedig decemberre már 25 csa­ládra nőtt a tagság és 204 hold volt a területünk. Akkor, ősszel léptem be én is. Mikor aztán mindenki látta már, hogy itt megalakult a termelő szövetkezet; új hír kapott láb­ra a faluban. Nem lesz ebből semmi — mondogatták — olyan emberek azok, hogy nem lehet velük dolgozni. Pe­dig lehet. Nincs itt olyan em­ber, akivel nem lehetne. Ta­gosítás még nem volt, a föl­dek szaáa-széjjel vannak, mégis bevetettük a terület 37 százalékát őszi kalászosokkal — még hozzá közösen. '— És nem hagyott alább a munka most a télen? — Nem bizony, a tavaszi előkészületek mellett folyik a fakitermelés, mivel istállót kell átalakítanunk és dohány­pajtát építenünk, egy másik csapat ember meg jeget vá­gott. — Ez megindulásnak szép, de hogyan vélekednek a falu­ban? MÁNYOKI BÄCSI egy kicsit elgondolkodik mi­előtt válaszol. — Addig, amíg itt jövedel- mef> nem látnak — ami vi­szont rajtunk, tagokon múlik, — mindig lesznek kétségeik, de talán az is egy fajtája a véleménnyilvánításpak, hogy már nem 25, hanem 35 család vagyis 48 tag van a tsz-ben 240 hold a földterületünk és a gazdasági felszerelés is szé­pen gyarapszik: Bucsik János közel 7000 forint értékkel jött be, Kunyik János pedig több mint 12 000 forint értékkel, 1 amiben szekér, vetőgép, fogas és még sok egyéb van. így bontakozott ki előttem az első pálfai tsz története, megalakulása, munkája, csak a jövőjét nem ismertem elég­gé, de Mányoki bácsi erről is tájékoztatott. — Terveink készen vannak, a sok egyéb mellett lesz 3 hold kertészet, 3 hold dinnye és 2 hold do­hány — egyelőre. Ha pedig az újtelepen kapunk épületet, lesz irodánk és kultúrtermünk is. Tervezünk még sértéshiz­laldát, meg baromfitenyésze tét, és meg is valósítjuk eze­ket. SOKAT LEHETETT volna még beszélgetni, a tsz küzdelmes megalakulásáról és terveiről, de az idő nagyon előrehaladt, s a későre mara­dó vendég már nem szívesen látott vendég, akár ismerős, akár nem. Befejezzük hát a beszélgetést és hazaindulok. Odakint elég sötét van, a hó pelyhekben szállingózik. A ka púban kezet fogunk. — Jó éj­szakát és jó munkát a továb­biakhoz — vacogom fázósan. — Jó éjszakát — búcsúzik a házigazda, majd zörrenve be­csukódik utána a kapu. (B. L.) Szüntessük meg az itatásos borjúnevelésnél előforduló hibákat Tegyük jövedelmezőbbé a szarvcssmarhaíenyészfést írta: Kováts Jenő járási állatorvos. VI. Az edényeket minden itatás befejezése jután, vagy általában használat után azonnal ki kell mosni, először hideg vízzel, az­után 3 százalékos, forró sződás vízzel, majd ismét hideg vízzel kiöblíteni, majd lefelé fordítva szabadban csürgatón meg kell szárítani' A tiszta edényeket füll takaróval kell védeni a legyek ellen. A mosáshoz kannakefét ajánlatos használni, a ronggyal való törlést lehetőleg mellőzni kell. Istállójárványok gyors terje­dését legkönnyebben elősegíti, ha a megbetegedett állatokat társaik között hagyjuk. Rend­kívül fontos ezeket elkülöníteni. Ellenkező esetben a betegek ál tál kiürített, esetleg fertőzőké­pességben megnövekedett hatal­mas tömegű baktérium az egyéb ként megfelelő ellenállóképes­ségű, még egészséges borjakat is megbetegíti. A fertőzés ter­jesztésén kívül az elkülönítés hiánya nehézkessé teszi a bete­gek megfelelő gyógykezelésének végrehajtását is. . r ' Az elléseknél is a leggondo­sabb és legszakszerűbb munka kívánatos. Elles előtt az ellő fa­rát, farkát, végbélnyílását, combjait le kell mosni és fertőt­leníteni. Az ' ellés külön erre a célra szolgáló helyiségben, eile tőben vagy ellető állásban kell levezetni. Az ellésnél csak meg­mosott, tiszta, fertőtlenített kéz­zel szabad beavatkozni. A meg született borjú szakszerű köl­dökfertőtlenítését el kell végezni mivel a köldökzsinór tátongó eret a fertőzés útjSúl szolgálhat­nak, ha érintkezésbe kerülnek a baktériumokkal szennyezettalom mai. A szakszerű köldökfertőt­lenítés megkívánja a kezelésnek naponkénti megismétlését a be- száradásig. A fertőtlenítésnél a köldökcsonkot kézzel nem sza bad megfogni. A fertőtlenítő­anyagot szélesszájú üvegben tart va, ebben -mártsuk meg az el­szakadt köldököt. A tisztaság követelményeire vigyázni kell, mert nem kellően tiszta kézzel nem használunk, hanem ártunk és fertőzzük a köldökzsinórt. A nevelés folyamán a borja­kat kor és nem szerint csoporto sítani kell, Nem szabad 8—10 hetes korukig együtt tartani őket, mert ilyenkor feltétlenül egyforma fejadagban fognak részesülni az 1, és 8 hetes bor­jak. Ha a fiatal borjúkat mégis kénytelenek vagyunk együtt tar­tani, az első napokban az etetés után ajánlatos rájuk szájkosarat tenni annak megakadályozása érdekében, hogy beszennyezett tárgyat, egymás köldökét, szőrét ne nyaldossák. A szájkosarat rendszeresen mosni és fertőtle­níteni kell. A borjaknak három hetes ko­ruktól kezdődően állandóan ad­ni kell kezdetben kamilla- vagy szénateát, melyet lassacskán hí­gítva, idővel fel lehet váltani vízzel. Ez a tea, illetve víz napi kétszeri váltásban a borjak előtt álljon mind az istállóban, mind pedig a kifutóban. Azok a bor­jak, amelyek nem kapnak vizet, különösen ,az abraktakarmány etetés'megkezdése után állandó­an szomjasak, folyadékszükség­letüket a tej már nem bírja fe­dezni, mohón vetik magukat ete téskor-a tejre, nagy kortyokban nyelik, következésképpen felfú­vódás, bélhurut lép fel. Szám­talan esetben, különösen nyári időben alkalmam volt látni, hogy a borjak hozzá sem nyúltak 'az abrak- és szálastakarmányhoz, mely ott állt előttük, hanem ál­landóan bőgve és nyelvüket nyújtogatva kérték a folyadékot szomjasak voltak. Itatás után valamennyi azonnai az abrakos jászolhoz ment. A vízitatással kapcsolatban gyakran hallani azt az ellenvetést, hogy a bor­jaknál a mohó ívás hasmenést vált ki. A mohó ívásra és has­menésre azonban csak ott ke­rülhet sor, ahol a víz nyújtása nem állandó, napi kétszeri vál­tással történik meg és a víz ita­tását a borjú előrehaladottabb korában kezdik meg. A borjúnevelés megindulása előtt meg kell vizsgáltatni a használt kút vizét. A nem meg­felelő minőségű, esetleg fertő­zött víz sok bajnak lehet oko- zója. Cikkemnek végére érve, ki kell hangsúlyoznom, hogy a fel sorolt szempontok csak a legfon tosabbak, a nevelés folyamán számos olyan, esetleg helyi jel ilegű körülmény merülhet fel, melynek a borjak egészségügye szempontjából elsőrendű fontos­sága van. A mesterséges borjúnevelésnél gyakrabban előforduló megbete­gedések a bélhurut, hurutos- gennyes tüdőgyulladás, felfuvó- ■ dás, tarlósömör, köldökzsinór- gyulladás, izületgyulladás, angolkór, stb. Mindezek specifikus kórokozókra rit­kán vezethetők-vissza. Ezen be­tegségek kiváltásában elsősorbán a szakmai előírások be nem tar­tása jelenti a fő okot. Ennek ér telmében nyilvánvaló, Hogy nem gyógyszerrel kell mesterségesen a borjút, felnevelni. Mint Mócsy Kossuth-díjas akadémikus mond­ta egyik előadásában: ,,A borjak alá szalmával és nem penicillin nel kell almozni!” Á fellépő be­tegségeknél minden esetben ki kell kutatni a betegséget kiváltó jlletve tovaterjedését elősegítő okot és azt kell megszüntetni. E nélkül hiába van a gyógyszeres kezelés. , Tehát a védekezésben a meg előzés álljon első helyen. Annál is inkább lényeges a kiváltó okok megszüntetése, mert mint ismeretes, főleg a hurutos jelle­gű bántalmaknál előforduló bak­tériumok jelentős része feltéte­lesen kórokozó, ezek hatásukat csak a szervezet ellenállóerejé­nek csökkenése esetén tudják kifejteni. A különböző gyógysze rekkel a szopós borjak megbe­tegedései ellen nagy értékű, de nem mindig kielégítő gyógyító - eszköz van a kezünkben. Ezért az itatásos borjúnevelés előírá­sait pontosan betartva kell a megbetegedések és' veszteségek ellen védekeznünk, mert a mes­terséges borjúnevelésben a gyógyszeres beavatkozásnak csak másodrendű szerep jut. Ebből önként következik, ha a mesterséges borjúnevelésre vo­natkozó követelményeket megva lósítják termelőszövetkezeteink, jó épületekről, megfelelő felsze­relésről gondoskodnak, a borjú nevelést jól felkészült, lelkiisme­retes dolgozók végzik, a tejter­melés és kezelés, az itatás tiszta körülmények között folyik, ak­kor ki tudják használni a mód­szer előnyeit, jövedelmezőbbé teszik a szarvasmarhatenyésztést csökkentik az önköltséget, eme lik a termelékenységet. Mindeze­ken felül biztosítva látjuk majd szarvasmarhatenyésztésünk után­pótlását, ismert, megfelelően elő készített, jó téteményképességfl törzskönyvezett anyáktól szár­mazó, helyesen felnevelt, jó mi­nőségű növendékek formájában. /

Next

/
Thumbnails
Contents