Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

1956. MÁRCIUS 2.

TOLNAI NAPLÓ

3.

Megállják helyüket a falura küldött pártmunkások

Szerdán délelőtt az MDP Tolna megyei Pártbizottsága tanácskozásra hívta össze a falusi pártmunkára küldött pártmunkások pnásik csoportját. Az értekezlet célja az volt, hogy egyrészt a falura küldött elvtársak elmondják, milyen tapasztalataik vannak, milyen segítséget várnak a felsőbb szervektől, megismerték-e már területüket, s milyen eredményeket értek el már eddig, valamint elmondják további terveiket.

Győré József elvtár's, a Me- gyei Pártbizottság első titkára megnyitó szavai után bevezető 'előadást Molnár Sándor elvtárs, a Megyei Párt Végrehajtóbizott ság mezőgazdasági osztály ve zetője tartott. Mindketten hang súlyozták, hogy a párt nagyra értékeli az elvtársak lelkesedését, áldozatkészségét, amellyel falusi munkára jelentkeztek, s ott igyekeztek úgy dolgozni, amint azt a párt, a dolgozó nép elvárja tőlük.

Ez a lelkesedés mutatkozott meg a felszólalók beszámolóiban is. Amikor bátran elmondották a tapasztalt hiányosságokat, de nem feledkeztek el a meglévő és a már eddig is elért jó eredményekről sem, vala mint jó javaslatokat is tettek a munkák további megjavításához.

JUUÄSZ JÓZSEF

'elvtárs, a paksi járási tsz-szer- vező például elmondotta, hogy 1954-től 1955-ig igen sokat fejlődtek a járás termelőszövetkezetei. A madocsái Igazságban például a zárszámadás óta duplájára emelkedett a tagság létszáma, s áz egész járásban több mint 25Ö család lépett be az elmúlt hónapokban a termelőszövetkezetekbe. — -Ennek ellenére — mondotta további feladataikat sorolva — a befelé fordulás ellen nagyobb erővel kell a továbbiakban küzdeni. A gazdaság területén pedig különösen a szárvasmarhatenyésztés fejlesztése terén, kell nagyobb lépéssel előrehaladnunk.

vAradi János

elvtárs, a mucsi Vörös Zászló Tsz elnöke arról beszélt, hogy legfontosabb feladatuknak tart ják a takarmánytakarékosság ra nagyobb gondot fordítani, valamint a közös vagyon megvédésére. Több rhás felszólaló val együtt ő is felvetette, hogy a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai és néhol a járási pártbizottságok is sokkal nagyobb mértékben adjanak gyakorlati segítséget munkájukhoz. Pivonka János elvtárs, az ozorai Petőfi Tsz elnöke arról számolt be, hogy olyan hét nincs, hogy új belépő ne lenne termelőszövetkezetükbe, köztük olyanok is, akik három fejőstehenet, 20 birkát stb. hoznak be.

KOVÁCS FERENC

elvtárs, a szedresi gépállomás igazgatója gyakorlati módszerként mondotta el, hogy amikfor odakerült, elsősorban felmérUj tsz alakult a közelmúltban Duzs községben. 253 hold földön, 34 család lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel Duzs község dolgozó parasztjai is meg tették az elsg lépést a nagyüzemi gazdálkodás felé, Az új tsz tagjai már meg is kezdték a közös munkát. Gyors ütemben folyik a trágya kihordása, a kapásnövények alá. Megtörtént az állatállomány összevonása is. Jelem leg 14 lovuk és 6 drb szarvas- marhájuk van. Tervük az, hogy a szarvasmarhaállományt még a tavasz folyamán tízzel növelik, aratás után pedig 10 anyakoca és 10 süldő beállítását tervezik. A lelkesedés, az akarat tehát megvan, de ez még nem elég. Mivel minden kezdet nehéz, az

ték a gépállomás erejét, s egyúttal a termelőszövetkezeteket is. E megállapítás után úgy osztották meg az erőket, hogy a legnagyobb segítséget elsősorban az elmaradó tsz-ek- nek tudják adni, amelynek aztán meg is lett az eredménye. Havasházi László elvtárs a tamási járás tsz-szervezője legfontosabb feladatként azt jelölte meg a járásban, hogy a kissé ellanyhult osztályharc területén kell sürgős javulást elérniük.

ZISKA JENŐ

elvtárs, a bölcskei gépállomás párttitkára a politikai munka sürgős megjavítását, illetve továbbfejlesztését tartotta legfontosabb feladatának. Számos példával illusztrálta, mit jelent, ha a falura küldött pártmunkások .törődnek az ott' lévő párttagokkal és pártonkívüli dolgozókkal s a leg jobbakra támaszkodnak is. ök is így érték el, hogy közel 40 taggal egy új termelőszövetkezetet segítettek létrehozni. Bátran felveúj tsz is nehézségekkel küzd a munka beindításában. Duzs köz. ségben ez az első kísérlet a nagy üzemi gazdálkodásra. Éppen ezért fokozottabb segítségre volna szükségük, ezt azonban nem kapják meg teljes mértékben. Nagy nehézséget okoz például a munka megszervezése, a tavaszi munkák tervének elkészítésé. Ebben elsősorban a járási tanács mezőgazdasági osztályának kellene segítséget nyuj tania. Ez a segítség azonban még mindig késié. Nem küldenek szakembert, aki segítene a tsz-nek a terv elkészítésében. Pedig a tavaszi munkák ideje rohamosan közeledik:

Problémát okoz a műtrágya igénylés lebonyolítása is, amit

tette, hogy van még munkájukban hiányosság, például a szem léltető agitáció, a munkaszervezés területén, de a fenti módszerrel ezt is le tudják küzdeni.

Még több felszólaló után Molnár Sándor elvtárs vála szolt a felszólalók beszámolóira, s Győré József, a Megyei Pártbizottság első titkárával együtt megállapították, hogy igen hasznos és szükséges volt ez a tanácskozás, melynek tapasztalatai már a közeljövőben éreztetni fogják hatásukat. — Bátran és harcosan, kommunista szenvedélyességgel fogják meg a munkát az elvtársak •— mondotta útravalóul Győré József elvtárs, a megjelent pártmunkásnak. Úgy igyekezzenek dolgozni, hogy elsősorban a helyi lehetőségeket használják ki teljes mértékben. Ezt a munkát azonban csak akkor tudják jó eredménnyel megoldani, ha továbbra is támaszkod nak a kommunistákra, a becsületes, jól dolgozó pártónkívü- liekre.

azért nem tudnak elvégezni, mert a járási tanács nem küldi a megfelelő nyomtatványokat. Erre pedig nagy szükség volna, hogy a tavaszi fejtrágyázást idő ben elvégezhessék. Mindezek a problémák megnehezítik az új tsz munkájának megindulását. A párt, a tanács és az állami szervek, különösen a járási tanács mezőgazdasági osztálya adjanak több segítséget a kezdeti nehézségek leküzdésében. A Központi Vezetőség határozata szellemében nyújtsanak több támogatást az új termelőszövetkezetnek, hogy az hamarosan példaképül állhasson Duzs község - többi dolgozó parasztja előtt, akik bizonyára figyelemmel fogják kísérni a tsz munkáját.

MEGJEGYZÉS

Több segítséget az új tsz-nek

ESTI BESZÉLGETÉS...

A pálfai Új Élet Tsz-ről

AZ EGYSZERŰ,

tiszta szobában villany ég, barátságos meleg van, a rádió „Jó munkáért, szép muzsikát“ közvetít, megérdemelné, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk neki, de másról van itt szó. Mindenki a moziba nlent, mi pedig — Mányoki bácsi, a tsz elnöke, régi ismerősöm és én — elmerülten beszélgetünk:

— Bizony nagy munka, sok akadály, áll még előttünk — mondja Mányoki bácsi és kissé összehúzza a szemét, mintha jobban akarná látni ■az akadályokat — most indultunk, tapasztalatunk nincs, csak a másé, és előttünk állnak a tavaszi munkák. Ez lesz a . tagság legelső és legnagyobb tűzpróbája.

’— Nem lesz gyerekjáték — szólok közbe —, de nagyobb fenakadás nem lehet, hiszen felkészültetek a tavaszra ... A munkacsapatok szervezése kész, a trágyát most hordják, a gazdasági felszerelés kijavítva: menni kell a dolognak.

— Menni is fog, de ez nem elég, jól kell mennie. Éz pedig a megindulásnál, amikor egy jobb, de egészen új gazdálkodásra térünk át, nagy erőfeszítéseket kíván.

Ez igaz, de leküzdötték itt már nagy akadályokat. A múlt év júniusában kezdődött el a termelőszövetkezet szervezésed A párt és a tanács munkája azonban nem mindenütt talált megértésre.

AZ ELLENSÉG

megpróbálta a maga módján rémhírekkel megakadályozni a tsz szervezést, de ez a gyenge és minden alapot nélkülöző hang nem volt képes meg akadályozni a tsz megalakulását. A párt és a tanács sikeres munkájának eredményeként, rövidesen jelentkeztek is a belépők.

— Kik voltak a tgz első tag jai, Mányoki bácsi?

TIZENKÉT CSALÄD,

48 hold földdel lépett be a nyáron, és ezeknek a legnagyobb része párttag volt. A. példa, a szó meggyőző erejével és a járás segítségével pedig decemberre már 25 családra nőtt a tagság és 204 hold volt a területünk. Akkor, ősszel léptem be én is. Mikor aztán mindenki látta már, hogy itt megalakult a termelő szövetkezet; új hír kapott lábra a faluban. Nem lesz ebből semmi — mondogatták —

olyan emberek azok, hogy nem lehet velük dolgozni. Pedig lehet. Nincs itt olyan ember, akivel nem lehetne. Tagosítás még nem volt, a földek szaáa-széjjel vannak, mégis bevetettük a terület 37 százalékát őszi kalászosokkal

— még hozzá közösen.

'— És nem hagyott alább a munka most a télen?

— Nem bizony, a tavaszi előkészületek mellett folyik a fakitermelés, mivel istállót kell átalakítanunk és dohánypajtát építenünk, egy másik csapat ember meg jeget vágott.

— Ez megindulásnak szép, de hogyan vélekednek a faluban?

MÁNYOKI BÄCSI

egy kicsit elgondolkodik mielőtt válaszol.

— Addig, amíg itt jövedel- mef> nem látnak — ami viszont rajtunk, tagokon múlik,

— mindig lesznek kétségeik, de talán az is egy fajtája a véleménnyilvánításpak, hogy már nem 25, hanem 35 család vagyis 48 tag van a tsz-ben 240 hold a földterületünk és a gazdasági felszerelés is szépen gyarapszik: Bucsik János közel 7000 forint értékkel jött

be, Kunyik János pedig több mint 12 000 forint értékkel, 1 amiben szekér, vetőgép, fogas és még sok egyéb van.

így bontakozott ki előttem az első pálfai tsz története, megalakulása, munkája, csak a jövőjét nem ismertem eléggé, de Mányoki bácsi erről is tájékoztatott. — Terveink készen vannak, a sok egyéb mellett lesz 3 hold kertészet, 3 hold dinnye és 2 hold dohány — egyelőre. Ha pedig az újtelepen kapunk épületet, lesz irodánk és kultúrtermünk is. Tervezünk még sértéshizlaldát, meg baromfitenyésze tét, és meg is valósítjuk ezeket.

SOKAT LEHETETT

volna még beszélgetni, a tsz küzdelmes megalakulásáról és terveiről, de az idő nagyon előrehaladt, s a későre maradó vendég már nem szívesen látott vendég, akár ismerős, akár nem. Befejezzük hát a beszélgetést és hazaindulok. Odakint elég sötét van, a hó pelyhekben szállingózik. A ka púban kezet fogunk. — Jó éjszakát és jó munkát a továbbiakhoz — vacogom fázósan. — Jó éjszakát — búcsúzik a házigazda, majd zörrenve becsukódik utána a kapu. (B. L.)

Szüntessük meg az itatásos borjúnevelésnél előforduló hibákat

Tegyük jövedelmezőbbé a szarvcssmarhaíenyészfést

írta: Kováts Jenő járási állatorvos.

VI.

Az edényeket minden itatás befejezése jután, vagy általában használat után azonnal ki kell mosni, először hideg vízzel, azután 3 százalékos, forró sződás vízzel, majd ismét hideg vízzel kiöblíteni, majd lefelé fordítva szabadban csürgatón meg kell szárítani' A tiszta edényeket füll takaróval kell védeni a legyek ellen. A mosáshoz kannakefét ajánlatos használni, a ronggyal való törlést lehetőleg mellőzni kell.

Istállójárványok gyors terjedését legkönnyebben elősegíti, ha a megbetegedett állatokat társaik között hagyjuk. Rendkívül fontos ezeket elkülöníteni. Ellenkező esetben a betegek ál tál kiürített, esetleg fertőzőképességben megnövekedett hatalmas tömegű baktérium az egyéb ként megfelelő ellenállóképességű, még egészséges borjakat is megbetegíti. A fertőzés terjesztésén kívül az elkülönítés hiánya nehézkessé teszi a betegek megfelelő gyógykezelésének végrehajtását is.

. r

' Az elléseknél is a leggondosabb és legszakszerűbb munka kívánatos. Elles előtt az ellő farát, farkát, végbélnyílását, combjait le kell mosni és fertőtleníteni. Az ' ellés külön erre a célra szolgáló helyiségben, eile tőben vagy ellető állásban kell levezetni. Az ellésnél csak megmosott, tiszta, fertőtlenített kézzel szabad beavatkozni. A meg született borjú szakszerű köldökfertőtlenítését el kell végezni mivel a köldökzsinór tátongó eret a fertőzés útjSúl szolgálhatnak, ha érintkezésbe kerülnek a baktériumokkal szennyezettalom mai. A szakszerű köldökfertőtlenítés megkívánja a kezelésnek naponkénti megismétlését a be- száradásig. A fertőtlenítésnél a köldökcsonkot kézzel nem sza bad megfogni. A fertőtlenítőanyagot szélesszájú üvegben tart va, ebben -mártsuk meg az elszakadt köldököt. A tisztaság követelményeire vigyázni kell, mert nem kellően tiszta kézzel nem használunk, hanem ártunk és fertőzzük a köldökzsinórt.

A nevelés folyamán a borjakat kor és nem szerint csoporto sítani kell, Nem szabad 8—10 hetes korukig együtt tartani őket, mert ilyenkor feltétlenül egyforma fejadagban fognak részesülni az 1, és 8 hetes borjak. Ha a fiatal borjúkat mégis kénytelenek vagyunk együtt tartani, az első napokban az etetés után ajánlatos rájuk szájkosarat tenni annak megakadályozása érdekében, hogy beszennyezett tárgyat, egymás köldökét, szőrét ne nyaldossák. A szájkosarat rendszeresen mosni és fertőtleníteni kell.

A borjaknak három hetes koruktól kezdődően állandóan adni kell kezdetben kamilla- vagy szénateát, melyet lassacskán hígítva, idővel fel lehet váltani vízzel. Ez a tea, illetve víz napi kétszeri váltásban a borjak előtt álljon mind az istállóban, mind pedig a kifutóban. Azok a borjak, amelyek nem kapnak vizet, különösen ,az abraktakarmány etetés'megkezdése után állandóan szomjasak, folyadékszükségletüket a tej már nem bírja fedezni, mohón vetik magukat ete téskor-a tejre, nagy kortyokban nyelik, következésképpen felfúvódás, bélhurut lép fel. Számtalan esetben, különösen nyári időben alkalmam volt látni, hogy a borjak hozzá sem nyúltak 'az abrak- és szálastakarmányhoz,

mely ott állt előttük, hanem állandóan bőgve és nyelvüket nyújtogatva kérték a folyadékot szomjasak voltak. Itatás után valamennyi azonnai az abrakos jászolhoz ment. A vízitatással kapcsolatban gyakran hallani azt az ellenvetést, hogy a borjaknál a mohó ívás hasmenést vált ki. A mohó ívásra és hasmenésre azonban csak ott kerülhet sor, ahol a víz nyújtása nem állandó, napi kétszeri váltással történik meg és a víz itatását a borjú előrehaladottabb korában kezdik meg.

A borjúnevelés megindulása előtt meg kell vizsgáltatni a használt kút vizét. A nem megfelelő minőségű, esetleg fertőzött víz sok bajnak lehet oko- zója.

Cikkemnek végére érve, ki kell hangsúlyoznom, hogy a fel sorolt szempontok csak a legfon tosabbak, a nevelés folyamán számos olyan, esetleg helyi jel ilegű körülmény merülhet fel, melynek a borjak egészségügye szempontjából elsőrendű fontossága van.

A mesterséges borjúnevelésnél gyakrabban előforduló megbetegedések a bélhurut, hurutos- gennyes tüdőgyulladás, felfuvó- ■ dás, tarlósömör, köldökzsinór- gyulladás, izületgyulladás,

angolkór, stb. Mindezek specifikus kórokozókra ritkán vezethetők-vissza. Ezen betegségek kiváltásában elsősorbán a szakmai előírások be nem tartása jelenti a fő okot. Ennek ér telmében nyilvánvaló, Hogy nem gyógyszerrel kell mesterségesen a borjút, felnevelni. Mint Mócsy Kossuth-díjas akadémikus mondta egyik előadásában: ,,A borjak alá szalmával és nem penicillin nel kell almozni!” Á fellépő betegségeknél minden esetben ki kell kutatni a betegséget kiváltó jlletve tovaterjedését elősegítő okot és azt kell megszüntetni. E nélkül hiába van a gyógyszeres kezelés. ,

Tehát a védekezésben a meg előzés álljon első helyen. Annál is inkább lényeges a kiváltó okok megszüntetése, mert mint ismeretes, főleg a hurutos jellegű bántalmaknál előforduló baktériumok jelentős része feltételesen kórokozó, ezek hatásukat csak a szervezet ellenállóerejének csökkenése esetén tudják kifejteni. A különböző gyógysze rekkel a szopós borjak megbetegedései ellen nagy értékű, de nem mindig kielégítő gyógyító - eszköz van a kezünkben. Ezért az itatásos borjúnevelés előírásait pontosan betartva kell a megbetegedések és' veszteségek ellen védekeznünk, mert a mesterséges borjúnevelésben a gyógyszeres beavatkozásnak csak másodrendű szerep jut. Ebből önként következik, ha a mesterséges borjúnevelésre vonatkozó követelményeket megva lósítják termelőszövetkezeteink, jó épületekről, megfelelő felszerelésről gondoskodnak, a borjú nevelést jól felkészült, lelkiismeretes dolgozók végzik, a tejtermelés és kezelés, az itatás tiszta körülmények között folyik, akkor ki tudják használni a módszer előnyeit, jövedelmezőbbé teszik a szarvasmarhatenyésztést csökkentik az önköltséget, eme lik a termelékenységet. Mindezeken felül biztosítva látjuk majd szarvasmarhatenyésztésünk utánpótlását, ismert, megfelelően elő készített, jó téteményképességfl törzskönyvezett anyáktól származó, helyesen felnevelt, jó minőségű növendékek formájában.

/