Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

1958. MÁRCIUS 14. TOLNAI NAPLÓ A kommunizmus építői a XX. Pártkongresszusról Ä párt felemeli az embert Irta : Ivan Siikov, Sztálin díjas kőműves, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a XX. Pártkongresszus küldötte Az a nagy megtiszteltetés ért, hogy mint a moszkvai párt- szervezet küldötte rész, vehet­tem a XX. Pártkongresszus munkájában. Harminc esztendeje dolgozom az építő szakmában. Először segédmunkás voltam, majd kő­műves tanonc. .Akkoriban egy­általán nem voltak gépek az építkezéseken. A kőművesek nemcsak falaztak, de maguk vit ték a munkahelyre a téglát, ők keverték a maltert, gyakran még az állványokat is maguk készítették. Mint tapasztalt kőműves ér­keztem Moszkvába, 1935-ben Ezekbe n az esztendőkben szá­mos iparágban mozgalom in­dult a termelékenyebb munka- módszerekért. A termelési újí­tók új módon szervezték meg a munkát, tökéletesebb szerszá­mokat és készülékeket honosí­tottak meg, elvetették az el­avult műszaki normákat és rekordteljesítményt értek el. Akkor támadt nekem is az a gondolatom, hogy az építkezés­ben, elsősorban a falazásnál, új módszereket kell bevezetni. Terveimet elmondottam a ve­lem egy brigádban dolgozó idő­sebb kőműveseknek. Kezdetben bizony nem támogattak. — Semmi sem lesz az ötleted­ből, Iván — mondogatták. Apá­ink és nagyapáink is ugyanígy dolgoztak, ők sem tudtak sem­mi újat kigondolni... Igyekeztem megmagyarázni, hogy apáink és nagyapáink más időben éltek, nem voltak érde­kelve a munkatermelékenység növelésében, hiszen nem maguknak, hanem a kapitalis­táknak dolgoztak. De bizony az idősebbeket nem tudtam meg­győzni. Elhatároztam, hogy a gyakorlatban bizonyítom be igazamat. Kértem az építkezés vezetőségét, adjon engedélyt a munka új megszervezésére, a téglarakodásnál. Már az első nap ötezerhétszáz darab téglát fektettem le, több mint tízsze­res normát teljesítettem. Más­nap még többet. Hatezerhatszáz darabot, a harmadik-és negye­dik napon ugyancsak ennyit. Eredményem most már min­denkit meggyőzött tervem he­lyességéről és a többiek is át­tértek az új munkamódszerre. Később tovább tökéletesítettem módszeremet. Ebben segítsé­gemre voltak újításaim és az új gépek. Gépesítettük a tégla szállítását, a gyárakból egészen a munkahelyig. Uj szállítási módszert dol­goztam ki, amely feleslegessé tette a konténer alkalmazását és ezzel nagymennyiségű fémet takarítottunk meg, amely a kon téner gyártásához szükséges. Csupán Moszkvában az új mód­szer segítségével 1955-ben körül belül tízmillió rubelt takarítot­tunk meg országos viszonylat­ban pedig több mint fél milli­árd rubelt. Most, amikor felidézem a múltat és a XX. kongresszuson elhangzott beszámolókra gon­dolok, boldogság és büszkeség tölti el szívemet, látva hazám és a szovjet nép sikerét, ame­lyet a kommunista párt vezeté­sével ért el. Mennyi mindént kell még tennünk az új ötéves tervben, különösen a nép anya­gi és kulturális színvonalának emelése tekintetében. Előttünk, építők előtt is nagy feladatok állnak. Kétszázötmillió négyzet- méter lakóteret, sok, sok szép minden kényelemmel ellátott házat kell felépíteni. A szovjet építők minden erejüket és tu­dásukat a lakóházépítkezés gyökeres megjavítására fordít­ják. A kommunista párt fontos ál­lami feladatot bízott ránk. A munkaigényes folyamatok komplex gépesítését az építke­zéseken. Uj módszert dolgoz­tam ki, amelyet most honosí­tunk meg; az égető kemencéből különleges targonca segítségé­vel emeljük ki a téglát és így ezt a folyamatot is gépesítet­tük. Mostantól kezdve a téglá­hoz csupán kétszer ér emberi kéz, nem úgy, mint azelőtt, amikor tíz, tizenkétszer is kéz­be kellett venni egy-egy téglát. Egész életemet, alkotó mun­kámat a kommunista pártnak köszönhetem, amely belőlem, volt béresből, a közösség száma ra hasznos embert nevelt. Mi­kor pártonkívüli voltam, akkor is mindig és mindenben érez­tem a párt gondoskodását és támogatását. A párt mindig észrevette és fejlesztette az új hatásait. A kommunista párt felemeli az embert, fennséges távlatokat nyit a sok millió dől gozó előtt. Ez fűzi még szoro­sabbra a párt és a nép kapcso­latát. Munkavédelem és szociális ellátás a kisipari szövetkezetekben Megyénk kisipari termelő- szövetkezetei e hónapban tart­ják meg mérlegzáró közgyűlé­seiket, ahol számot adnak a közel kétezer szövetkezeti tag egész évi munkájáról, az elért eredményekről, megjelölik a feladatokat. A szövetkezeti ipar 1955. évi tervét túlteljesítette, amihez jelentősen hozzájárultak me­gyénk szövetkezetei is. Ez ered­ményeknek egyik igen fontos tényezője, hogy javult a munka védelem, a szociális ellátás szö­vetkezeteinkben. A gazdasági eredmények ja­vítása, a termelés fejlesztése mellett igen fontos feladat há­rul a szövetkezetek vezetőségei­re, valamint a szövetkezetek társadalmi szerveire, a munkavé delmi és szociális bizottságokra. A MSZB-k javaslatai és tevé­kenysége következtében jelen­tősen megjavultak a szövetke­zetekben a munkakörülmények, a szociális, egészségvédelmi és munkabiztonsági feltételek. A szövetkezeti tagok beteg­ségbiztosítását a Miniszterta­nács által létrehozott Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Bizto­sító Intézet (KSZKBI) látja el. A KSZKBI-nek — választott vezetőségével az élen — az a feladata, hogy a szövetkezetek tagjainak és családtagjainak betegségi biztosítását a legjobb igyekezettel ellássa és a szociá­lis igényeket kielégítse. — A KSZKBI az elmúlt évben 151 darab üdülési beutalót adoU ki a megye szövetkezeti tagsá­gának ,ezzel lehetővé tette, — hogy az ország különböző he­lyein lévő üdülőkben az évi munka fáradalmait kipihenhes­sék a szövetkezeti dolgozók. — Az intézet az évi rendes szabad ság idejére minden szövetkezeti tagnak biztosítja az 50 százalé­kos vasúti utalványt is. Az intézet munkavédelemmel foglalkozó dolgozói rendszeresen látogatják a szövetkezeteket és a munkahelyeken az esetleges hiányosságokra, szabálytalansá­gokra felhívják a vezetők fi­gyelmét. A munkavédelmi ellenőrzé­sek, valamint a szövetkezeti |MpZB-k tevékenységérlek — eredményeként komoly javulás van a szövetkezeteknél, ez a dolgozók egészségének és testi épségének megóvásával a ter­melékenység emeléséhez is vezet. Ma már a legtöbb szövet­kezetnél a munkagépeken védő- berendezések vannak. A Szek­szárdi Építőipari, a Dunaföld- vári Cipész, a Bonyhádi Építő­ipari és a Dombóvári Vasipari KTSZ-nél létesítettek zuhanyo­zót, ahol a dolgozók tisztálkod­hatnak a munka befejeztével. A Dunaföldvári Cipész Szövetke­zetnél — a lehetőséget kihasz­nálva — a műhelyek fűtését gőzfűtéssel oldották meg, ennek a szövetkezetnek komoly üzemi konyhája is van. A KSZKBI Országos Központja Dunaföld- várott létesítette az első vidéki szövetkezeti bölcsődét és nap­közi otthont. E szociális intéz­mény korszerűen van felszerel­ve és gondos kezek vigyáznak a Segítsük áj ierfnelaszövetkezeteinket v-OOOOOOOOCOOOCC>COCOOOOOOOOOOO<X)COOOOOOOOOOOOCX»OOOOOCXXXXXXDOOOOOOOOOOOCXOOOOOOOOOOOO( Erős, virágzó termelőszövetkezetek segítsége a gyengébbeknek Tolna megyében hétröl-hét- re löbbszáz dolgozó paraszt választja a nagyüzemi gazdál­kodás útját és ugyancsak he­tenként alakul egy-két ter­melőszövetkezet. Az új tszek- nek számos nehézséggel kell megküzdeniök mindenütt, de különösen azokban a közsé­gekben ,ahol most törnek utat a szocialista mezőgazdaság­nak. Erre a tsz-ek számszerű fejlesztése mellett is gondol­nak a párt- és tanácsszervek Tolna megyében, s messzeme­nő támogatást nyújtanak a fiatal tsz-ek szervezeti és gaz­dasági megszilárdításához. A gyengébbek testvéri felkarolá­sának szép példáját adják a többéves harcokban megerő­södött és már virágzó termelő- szövetkezetek. Ezek közül többen hosszabb időre védnökséget vállaltak a nemrég alakult és tapasz a- lat hiányában lévő termelő- szövetkezetek fölött. Elsősor­ban a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet vezetőit illeti dicséret, akik a szom­széd községbeli új tsz-nek se­gítenek a talpraállásban. Po- lányi Máté, a tamási Vörös Szikra Tsz párttitkára és Péti János elnök hetenként elláto­gatnak a regölyi Uj Korszak Tsz-be, amely három hete el­sőnek alakult meg abban a községben. A hatéves Vörös Szikra Tsz gazdag tapasztala- tú vezetői sok hasznos taná­csot, útmutatást adnak a fia­tal termelőszövetkezetnek a meginduláshoz. A két tsz testvéri kapcsola­tának eredményei máris jó ha fással jeleritkeznek az Uj Kor­szaknál: tagjainak száma meg négyszereződött és elkészültek a tervek is. Hallgatva a Vörös Szikra Tsz vezetőinek tanácsú ra, már most az indulásnál a legjövedelmezőbb üzemág, a korszerű állattenyésztés meg­alapozására helyezték a fő súlyt, s ennek megfelelően az összterület 25.2 százalékát irá­nyozták elő kukoricatermelés­re. A terv szerint növelik a bevitt állatok számát, s még a tavasz folyamán szarvasmar­ha, sertés és baromfi törzsál­lományt létesítenek. Felké­szültek az őszi vetések tava­szi fejtrágyázására, s a vetés­re is. A vetőmag nagyrésze ki­tisztítva együtt áll. Most a munkaszervezet kialakítása van soron, s ebben a Vörös Szikra brigádvezetője, Nagy Sándor segít az Uj Korszak Termelőszövetkezetnek. Jó kapcsolat van a tamási járás második élenjáró terme­lőszövetkezete, az iregszemcsei Uj Élet és a fürgedi Vas Ge­reben Tsz között is. A patro­náló Uj Elet vezetői sem saj­nálják a fáradságot, hogy megosszák jó tapasztalataikat, módszereiket a Vas pereben tagjaival. Tóti János elnök nemrég például egész estét betol'ő elő adást tartott a gyengébb Vas Gereben Tsz tagságának a helyes munkaszervezésről, az egyes növényeknek azon a vi­déken sajátos agrotechnikájá­ról és eredményeiről. A szakmai tanácsadás és a patronálás egyéb formái mel­lett, szükség esetén, anyagi esz közökkel is megsegí ik egy­mást a Tolna megyei termelő- szövetkezetek. Az aparhanH Felszabadulás Termelőszövet­kezet több kocsirakomány ta­karmány* adott kölcsön az ősszel alakul* mucsfai Gábor Áron Termelőszövetkezetnek. munkában lévő szövetkezeti ta­gok gyermekeire. A szövetkezeteknél azonban vannak még hibák a munkavé­delem, egészségvédelem és bal­esetelhárítás terén. A mérleg- záró közgyűlésnek az is egyik feladata, hogy a tagsággal e problémákat megbeszéljék és'a fennálló hiányosságokat sürgő­sen kijavítsák. Sok helyen nem használják a gépek védőberendezéseit. — A múlt év második felében me­gyénk szövetkezeteiben tizenhét üzemi baleset volt, ami több, mint 1400 munkaóra kiesést je­lentett. Ez mutatja, hogy nem vigyáznak kellően a legfonto­sabbra, a dolgozók egészségére, testi épségére. Az üzemi bal­eseteket vizsgálva, meg lehet állapítani, hogy azqk majdnem minden esetben gondatlanság, mulasztások miatt következtek be. Az ezévben bekövetkezett balesetekből azt lehet megálla­pítani, hogy a balesetek száma nem csökkent és ha így megy ovább, az elmúlt évi számot is túl fogják haladni. A legtöbb üzemi baleset a Dombóvári Vasipari Szövetke­zetnél fordult elő az utóbbi idő­ben. Januárban egy kovácsipari tanulónak a fúrógép fogaske­reke egyik ujját megcsonkítot­ta, mert a fúrógép nem volt védőburkolattal ellátva. —• Februárban egy villanyszerelő egy faipari gyalugéphez ment dolgozni és a gép a kezén ko­moly sérülést okozott. Nem volt a műhelyben olyan ember, aki ezt a szabálytalanságot meg­akadályozta volna. Mindezek azt mutatják, hogy a szövetkezetek vezetőségei a munkavédelem és balesetelhá­rítás kérdését lazán kezelik, — nemteszik meg a szükséges és kötelező intézkedéseket. A mérlegzáró közgyűlésnek az a feladata, hogy minden szö­vetkezetben a munkavédelmi és Szociális Bizottság komolyan és részletesen beszámoljon az el­múlt év során végzett munká­járól, a fennálló hibákról, azok kiküszöbölésének feladatairól, módjáról. így a szövetkezet tag­sága világosan látni fogja a bi­zottság ténykedését, tudja tá­mogatni a bizottság munkáját, ezzel a szövetkezet egészéges fejlődését. KARDOS ANTAL KSZKBI alköznont, MSZB előadó. Múlt év nyara óta hatalmas léptekkel halad előre megyénk termelőszövetkezeti mozgalma. Volt nem egy olyan termelőszö­vetkezetünk ,ahol egy-egy köz­gyűlésen 30—40 új tag felvétele felől döntöttek. Ezek a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterületben megnövekedve ma még szebb eredményeket tudnak elérni. A régi jól gazdálkodó terme­lőszövetkezeteink mellett mind nagyobb és nagyobb számban alakulnak uj termelőszövetke­zetek is. örvendetes az a tény, hogy az idei évben számos olyan községben alakítottak termelőszövetkezetet, ahol ed­dig még nem volt. Taglétszám­ban és földterületben is ,szépen fejlődött már az idei év első termelőszövetkezete a regölyi Uj Korszak Tsz. Az új tsz tag­jai versenyre hívták a pince­helyi Rákóczi 'íermelőszövetke- zetet, a magas terméseredmé­nyek eléréséért. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a tsz tagjai lel­kesedéssel kezdik első gazdasá­gi évüket. Ez azonban ne jelentse azt, hogy elég volt az új tsz-ek létre hozását segíteni, továbbra pe­dig próbálgassák egyedül, ho­gyan lehet könnyebb, hanem fokozottan már az első lépések­nél támogatni kell őket. Sajnos, van olyan tapasztalat, ilyen az újonnan alakult duzsi Kossuth Tsz, hogy a termelő- szövetkezet születésénél még jelen voltak a járási pártbizottság, a járási mező- gazdasági osztály munkatársai, de később vajmi keveset törőd­tek velük. De erről panaszkod tak a tolnai Alkotmány Terme­lőszövetkezet tagjai is. Duzson már van változás, amelynek eredménye kedvezően hat a tsz fejlődésére. A tamási járásban ezévben újabb három termelőszövetke­zet alakult. Az új tsz-ek köl­csönt kaptak az állami tarta­lék készletből, tavaszi árpa és zab vetőmagot. A kapott vető magot az első közös termésből fogják majd visszaadni. A járás mezőgazdasági szakemberei növénytermesztési és állatte­nyésztési szakelőadásokat tar­tanak. Ezzel is segítik az új ter­melőszövetkezetek tagjait ab­ban ,hogy alaposabb szaktudás­sal irányítsák közösségüket. — Kívánnivaló azonban még, de nemcsak a tamási, hanem vala­mennyi járásban az, hogy az évek óta jól működő termelő- szövetkezetek több segítséget adjanak kezdő társaiknak. Sok tsz-elnök ezt nagy elfoglaltság­nak tekinti, bár nincs egyébről szó, csak arról, hogy beszélges­senek a tagokkal ügyes-bajos dolgaikról, és természetesen ha tudnak, akkor segítsenek is. Bonyhádon az elmúlt évben különböző szakcsoportokat hoz­tak létre, amelyek tagjai állan­dóan látogatták az új tsz-eket és segítettek a vetőmagbeszer­zésben, építkezéseknél. Ezek a szakcsoportok az idén is láto­gatják nemcsak a múlt évben, hanem az idei évben alakult termelőszövetkezeteket is. Az egyes szakbizottságok tagjai készítik el az új tsz-ek első ter­vét. Segítenek a leltár elkészí­tésében is. Ezenkívül a járási tanács mezőgazdasági szak­emberei valamennyi újonnan alakult tsz-ben hetenként leg­alább egy-egy napot eltöltenek, segítséget adva a tagok mun­kájához. Segítik megyénk új termelő­szövetkezeteit. Segített a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak Bán Gyula, a fácán- kerti Vörös Hajnal és Wéber József a faddi Uj Élet Tsz mező gazdásza az első terv elkészíté­sében. Fontos, hogy a tervezés­ben, mezőgazdasági munkában jártas emberek segítenek, mert sokat jelent, ha már az első év­ben jó eredményt tudnak el­érni. Nem könnyű új életet kezde­ni, nem könnyű és nem lehet, ezt a gazdálkodást máról-hol­napra elsajátítani, különösen akkpr nem, ha csak az alaku­láskor segítik őket. A gépállomá­sok, pártbizottságok, tanácsok és. nem utolsósorban a többéves tapasztalattal rendelkező ter­melőszövetkezetek tagjainak — kell segíteni, kezetnyujtani a fiatalabb tsz-eknek, hogy zök­kenő nélkül fejezhessék be első évüket. A szekszárdi járásban lévő termelőszövetkezeteknek sok nehézséget kell leküzdeniök a tavaszi munkák megkezdéséig. Több tsz földterületét az árvíz sújtja, más helyeken a felgyü­lemlett belvizek okoznak gon­dot. A termelőszövetkezetek tagsága már most elvégzi amit csak lehet, ami a termésered­mények növelését befolyásolja. A BÁTASZÉKI BÜZAKALÄSZ TSZ-BEN nem tétlenkedik a tagság. A ta­vasziak legnagyobb részét fris­sen trágyázott földbe akarják vetni. Vontatóval, fogatokkal hordják ki a tél folyamán fel­gyülemlett trágyát. Eddig mint egy 3000 mázsára valót hordtak ki, de tekintélyes mennyiséget kell még kivinni a földekre. — Mire a tavaszi munkák megkez dődhetnek, nem maradhat trá gya felhasználatlanul — ez a tagság elhatározása. A szövetkezet földterületének' egy részén felgyülemlett a víz a hóolvadás folyamán — mint­egy 15—20 hold őszi vetésen is. Erről a területről a víz leveze tését 6 tagú munkacsapat vég­zi, 8—10 helyen ásnak levezető árkokat és kitisztítják az or­szágút eltömődött átereszeit. Tgy gyorsan le tudják vezetni a földekről a vizet, nem szenved­nek kárt az őszi vetések. A SZEORESI PETŐFI TSZ-BEN ugyancsak a trágyahordás a legfőbb munka most. Jó részét már kihordták a földekre, még 10 holdra valót, mintegy 1500 mázsát kell kiszállítani a tsz­nek. Az elvetésre kerülő ta­vaszi vetőmagok jórészét már kitisztogatták, a tsz kovácsmű­helyében folyik a munkaeszkö­zök, kocsik, s egyéb felszerelé­sek javítása. Minden tsz-tag tudja már azt is, hol, mit kell végeznie, amint a munkák megkezdőd­nek. A brigádoknak, munkacsa­patoknak, de az egyénieknek is jegyzőkönyvben adták át a földterületet, amelyen egész éven keresztül dolgoznak na­gyobb termés elérésén. A HARCI ALKOTMÁNY TSZ az Uj Barázdával kötött ver­senyszerződést, a fácánkerti Vörös Hajnal felhívása nyo­mán. Folynak a tavaszi mun­kák előkészületei mindkét tsz- ben — hiszen a verseny kime­netele a felkészüléstől is függ. Rövidesen megkezdődnek a munkák és egész éven keresztül folyik majd a verseny, melyi­kük végez előbb egy-egy mun­kával melyikük takarít be nagyobb termést a nyár, az ősz folyamán. A TENGELICI PETŐFI TSZ-BEN befejeződött már a trágyahor­dás, most már csak azt várják, mikor lehet hozzálátni a mun­kák megkezdéséhez. A szüksé­ges felszerelést, munkaeszközö­ket és a földterületet jegyző­könyvben adták át a brigádok­nak. A tagok között itt már nem osztják fel a földterületet, a brigádok, munkacsapatok tagjai együttesen felelősek a munkák megfelelő minőségben való elvégzéséért. Ä szekszárdi járás fsz-ei a tavaszra készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents