Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

■£. TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 13. Fogadás a dán követségen A szovjet nép harcol a hatodik ötéves terv teljesítéséért Moszkva (TASZSZ). A hato­dik ötéves tervben gyors ütem­ben fejlődnek a Szovjetunió termelőerői. Igen nagy felada­tokat kell megoldaniok a szov­jet geológusoknak is. A szovjet geológia különösen ä legutóbbi két évben nagy lé­péseket tett előre. 1954—1955- ben Ukrajnában nagy titán- cirkoniumérc lelőhelyeket ta­láltak. Mint ismeretes, titánt nagy hőállóképessége miatt a jövő fémjének nevezik. A Jakut ASZSZK területén az úgynevezett szibériai tábla vidékén a szovjet geológusok nemrég gazdag gyémántlelő- hclyre bukkantak. A geológusok Kazahsztánban, Szibériában, a Jakut ASZSZK- ban nagy vasérclelőhelyekre bukkantak. Uj szénmedencéket kutattak fel. Jelentősen megnö­vekedett a felkutatott szén­készletek mennyisége a Kuz- nyec medencében és a karagan- dai medencében, valamint a Donyec medencében. A Volga és az Ural között • hatalmas molibdén lelőhelyeket fedez­tek fel. A geológusok hatalmas föld­gázlelőhelyeket találtak Észak- Kaukázu'sban, a Volga mentén és Szibériában, kálisó lelőhelye­ket Bjelorussziában, rézlelőhe­lyeket Kazahsztánban és az Uraiban, bauxitlelőhelyeket az Uraiban, Kazahsztánban és Szi­bériában, molibdén lelőhelyeket Kazahsztánban és Kelet Szibé­riában, ónlelőhelyeket a Távol­keleten. Különösen fontos feladatai 'vannak a Szovjetunió geológiai kutatószolgálatának az új öt­éves tervben. Feladatként áll a geológusok előtt a Szovjetunió egész területének tervszerű ge­ológiai tanulmányozása a hasz­nos ásványok felderítése és a népgazdaság ásványkinccsel való ellátása céljából. Az ipar ásványi nyersanyag tartalékai­nak 40—50 évre előre .való meg teremtésé, új kőolaj-, földgáz-, ritka- és színesfém, titán-, £erro mangán- és dúsvasérc, vala­mint kokszolható szénlelőhe­lyek kutatásának nagyfokú ki­bővítése, elsősorban az ország keleti vidékein, a hidrológiai munkák fokozása vízellátási források feltárása céljából a szűzfóldeken. A geológusoknak nagy mun­kát kell végezniük a XX. párt- kongresszus határozataival kap csolatban. Ezekben a napok­ban az ország különféle terüle­tein több tízezren végeznek kutatást. * Ebben az évben több mint kétszáz új gépfajtát gyárt az építőipari gépgyártási és út­építő gépgyártási minisztéri­um. Nagy figyelmet szentel­nek az építőanyagipar gépesí­tésének. Különleges gépeket terveznek a vasbetonból ké­szült nagymértékű épületele­mek gyártására. 1956-ban nagy súlyt helyez­nek a földmegmunkáló gépek gyártására. • A krivojrogi érc vastartalma 35—67 százalék. Alkalmas a ko­hókban való közvetlen feldol­gozásra. Most feladatul tűzték ki • kevésbé gazdag ércek fel- használását is dúsítás és agglo­meráció útján. A dúsító üzeme­ket teljesen automatizálják. A dúsítás után az érc vastartalma másfél-kétszeresére növekszik. * Sok gőzmozdonygyárat állíta­nak át motoros mozdonyok gyártására. Most készültek el a gázgenerátoros motoros moz­donyok mintapéldányai. Ezek­nek teljesítménye kétezer lő­erő. * A hatodik ötéves terv irány­elvei kilátásba helyezik az észak-krimi csatorna építésé­nek megindítását. Nemrég el­készült a szimferopoli víztároló. A Krímen nagyszabású szőlő- telepítések kezdődnek. A Krim pusztai jellegű vidé­kein szőlőskerteken és gyümöl­csösökön kívül megfelelő vízel­látás mellett nagy állattenyész­tő gazdaságokat is létesíthetnek majd. A kutatások azt mutatják, hogy a Közép-Kazahsztánban lévő ataszui lelőhely többszáz­millió tonna ércet rejt magában s az érc Vasérctartalma nem marad el az uráli és krivojrogi ércek mögött. Az ataszui bánya építése már megkezdődött. Ez a bánya lesz a Karagandától nem messze most épülő kohómű nyersanyag bázisa. Ez a kohómű többet fog termelni, mint a kuznyeci kom­binát. Párizs (TASZSZ). Péntek este a zsúfolásig megtelt Wagram- teremben Jacques Duclos, a pá­rizsi körzet kommunistáinak gyűlésén ismertette az SZKP XX. kongresszusának esemé­nyeit. A különböző országokban a szocializmusra való áttérés for­máiról szólva Jacques Duclos a kommunista és a szocialista pártok közötti viszony kérdésé­vel foglalkozott. — Be kell bizonyítanunk a szocialista dolgozóknak — mon­dotta —, hogy akcióegységre van szükség az ország által kí­vánt politika megvalósításához és a szocializmus győzelmének előkészítéséhez. Azt is meg kell Uj Delhi (MTI). Pineau fran­cia külügyminiszter, aki jelen­leg Uj Delhiben tartózkodik, vasárnap hosszas megbeszélést folytatott Nehru indiai mims* terelnökkel. Pineau — francia hírforrások közlése szerint — kijelentette a tárgyalások során, hogy kormá­nya „pártolja a szorosabb kap­Moszkva (TASZSZ). Március 11-én A. Moerch, Dánia rend­kívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete IX. Fri­gyes dán király születésnapja alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent . a szovjet kormány meghívására Moszkvában tartózkodó H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter, továbbá a kül­döttség vele együtt érkezett tagjai. Szovjet részről megjelent a fogadáson N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsán nak elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, kül­ügyminiszter, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Szövetségi Tanácsának elnöke. magyaráznunk szocialista elv­társainknak, hogy az akcióegy­ség segítségével parlamenti úton is kivívhatjuk ezt a győ­zelmet, de nem szabad úgy kép­zelni a dolgot, hogy ekkor a ha­talom gyakorlása a burzsoázia érdekében történnék. A hatal­mat fel kell használni arra, hogy a termelőeszközök kapi­talista tulajdonának helyébe a termelőeszközök szocialista tu­lajdonit tegyük. Duclos rámutatott arra, hogy a Francia Kommunista Párt tagjainak behatóan tanulmá- nyozniok kell a XX. pártkong­resszus anyagait és lankadatla­nul harcolniok kell a burzsóá ideológia ellen. csőlátókat a Szovjetunióval és a kommunista országokkal.“ E kérdésben egyetértés mutatko­zott a két államférfi között. Ha­sonlóképpen megvolt az egyet­értés abban is, hogy „a világ*: békéjét inkább gazdasági együtt működés, mintsem ' több biz­tonsági egyezmény útján lehet legjobban biztosítani.“ Majd felfalták a szemükkel Sándor bácsit, amikor a kezük­be olvasta a ropogós százaso­kat. — Aztán .hogyan szántátok erre magatokat? Topogtak egy kicsit a lábuk­kal, mert már szerettek volna a boltba rohanni, de azért végre megszólalt a kis Béla: — Az úgy volt, hogy szán­kóztunk egyszer. Aztán a Feri odajött és mondta... — Értem már — mosolygott az öreg és megveregette Ferkó vállát. • Jól cselekedtétek ezt fiaim. Ebből a sok ócskavasból sok új gép készül el, lehet, hogy anyukátok szobájába mér leg, vagy darálók alakjában ke­rül vissza. Megaztán ti is jól jártatok, ugy-e? — De még mennyire — kiál­tották a fiúk és szaladva meg­indultak a Sport- és Játékbolt felé... Két labda pattogott az ut­cán, amint kijöttek a boltból, egy futball és egy röplabda. — Próbálták, hogy jól ugrik-e. — Zoli passzold ide!! —kiál­totta Béla. És már perdült is a labda láb­ról lábra. — Na, érdemes volt-e vasat gyűjteni? — kérdezte a fiuktól Ferkó. I^rre azonban már csak a gyermekek arcán játsza­dozó nevetés és a futball egyen­letes pattogása adta meg a fele­letet. Rugdalták, passzolták egy másnak, bár még hó volt, de nem árt annak egy kis hó, hi­szen új, vadonatúj — gondol­ták és egy rövid kis időre még az ottfelejtett szánkókról is megfeledkeztek. KOVÁCS JÓZSEF. j^gy téli vasárnap történt. Az iskolában amúgy is szünet volt, s ilyenkor rá­értek a kispajtások azzal tölte­ni az idejüket, amihez éppen kedvük volt. Ferkó, az iskola csapattanács elnöke, magánosán ballagott az utcán és azon töprengett, hogy milyen jó futballcsapatot tud­nának kiállítani. Már számolta is magában, hogy kiket venné­nek be a csapatba: Tóth Jan­csi lenne a középcsatár, Vadász Laci a kapus ... igen, de nincs felszerelés. Márpedig futballci- pőben, fekete alsónadrágban, fehér ingben játszani a mérkő­zéseket, az igen! De egyelőre jó lesz egy labda is és néhány pár cipő. De hogyan oldják meg ezt is? Hiszen egy fillérük sincs. — Tenni kell valamit. Közeleg a tavasz. — Még bajnokságon is részt vehetnének. Igen, tenni kell valamit — döntötte el ha­tározottan magában. Amint a nagytemplom felé bandukolt, meglátta a szánkózó társait... Ott volt a nyurga, szőkehajú Zoli, az örökösen zsémbelődő, vitatkozó Pityu, de azért jó barát és lehet vele okosan beszélni, gondolta ma­gában. Különösen akkor tettre- kész, ha futballról van szó. — Aztán ott látta még Bélát, a kis izomkolosszust, a mindig vidám kis úttörőt. És voltak még raj­tuk kívül jónéhányan. Ferkó már tudta, hogyan lesz nekik minél hamarabb felszerelésük... * Repül a szánkó lefelé a lejtőn. — Vigyázz te! — kiáltotta a tömzsi kis Béla, — kocsi jön velünk szembe. — Látom mit gyulladsz be! — szólt hátra Zoli. Ferkó N A szánkók gyorsan siklottak le a lejtőn. Egyre kisebb lett a távolság a kocsi és a szánkózó gyerekek között. Hirtelen kéz­mozdulat. Zoli elfordította a szánkót, melynek orra beleha­tolt az útmenti hórakásba. Ezt cselekedték a többiek is. Pár másodperc múlva már csak fel­borult szánkók sorakoztak az út mentén s ott álltak már egy­más mellett a kisbarátok, nya­kig havasan. a, ti aztán jól megcsinál­tátok — kiáltotta a felé- jüktartó Ferkó. Nem próbálná­tok meg mégegyszer? — kér­dezte, amint a mérgelődő kis csoporthoz ért. — Csak ne gúnyolódj — Szólt oda Pistának a nyurga Zoli. Te talán máskép csináltad volna, mi? Lehet, hogy még nagyobbat estél volna, mint mi. — Na jól van; ne dühöngje­tek, de igazán olyan mulatságo­sak voltatok, amint sorra buk­fenceztetek fel. Ferkó már ott állt a pórul járt barátok között. S míg azok a ruhájukat tisztogatták, Ferkó a gondolatait szedte össze, majd megszólalt: — Van egy jó tippem. — A többiek kérdően néztek rá. '— Nem tudták, hogy mit akarhat, amikor őket most lefoglalj a ez a „szerencsétlenség’’, Ferkó to­vább folytatta: — Akarjátok, hogy futballfel- szerelésünk legyen?! A fiúknak csillogni kezdett a szemük. Pityu mindjárt rá is vágta: — Persze ,hogy akarjuk! — Figyeljetek csak jól ide. Elmondom, hogyan gondolom én. Tudjátok, hogy a vashulla­dékot jól megfizetik. Most úgy­is szünet van, elmegyünk, sorra járjuk a házakat, aztán össze­gyűjtünk egy jó csomót és el­adjuk. — Mert az csak úgy van, ahogy te elgondolod — nyelves- kedett a vígkedélyű Béla. — Hát jó, ha te nem akarsz jönni, akkor csak maradj — vágták rá a többiek, — de ta­vasszal nem rúgsz bele a foci­ba, azt kijelentjük. .. .Megtörtént az elhatározás. Még Béla is beleegyezett és még aznap előkerítették a kis­kocsikat, szánokat, rossz zsáko­kat és sorra járták először a jó ismerősöket, de azután beko­pogtattak még idegen lakások­ba is. Napok múltán a Ferkó udvarukba összegyűjtött vasat, mely között volt rossz lábas, fazék, lavór, ekedarab és ki tudja még, hogy mi nem, meg­kezdték az elszállítását a MÉH átvevőhelyre. J^átom, derekas munkát végeztetek — szólt az öreg Sándor bácsi, majd szá­molni kezdett: mennyi ig ez... annyi, mint... hác bizony ez szép összeg, halljátok-e. Aztán mit akartok belőle vásárolni? — kíváncsiskodott az öreg, mint a gyerekek szokták. A paitások nevettek. — Egy futballabdát szeret­nénk, — szólalt meg Ferkó. — Jut ebből még röplabdára is, meg... meg még másra is... Jacques Duclos beszámolója az SZKP XX. kongresszusáról Pineau és Nehru megbeszélései A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL \ -----------——---------------------— U j szovjet balett Az SZKP XX. kongresz- szusának tiszteletére a szov­jet főváros színházi együttesei új darabokat mutattak be. A Nagy Színház A. Krejn szovjet zeneszerző „Laurencia” című balettjét mutatta be. A balett Lope de Vega, a nagy spanyol drámaíró „Fuente Ovejuna’’ c. színművéből meríti témáját. A dráma alapját történelmi ese­mény képezi: Egy kicsiny spa­nyol falu parasztjai felkelnek a kegyetlen feudális úr ellen a XV. században. A balettmű- j vészek sikeresen tolmácsolták a dráma eszmei tartalmát, —• nagyszerű megelevenítő erővel ábrázolták a szabadságszerető és törhetetlen szellemű spanyol népet. Laurencia szerepét M. Pli- szeckája, az OSZSZSZK érde­mes művésznője alakította, aki a magyar—szovjet harátság hó­napja alkalmából hazánkba érkezett. A képen: Jelenet a második felvonásból, középen M. Pliszec- j kaja, az OSZSZSZK érdemes .művésznője. (Foto A. Batanov.) Nők a szovjet kolhozokban A kolhozelnökök, munkacsapat- vehetők, brigádvezetők és a me­zőgazdasági szövetkezetek kü­lönböző részlegeinek vezetői között sokezér szovjet nőt talá­lunk. A képen: M. Gaszanova, a Szocialista Munka kétszeres hőse, az azerbejdzsáni „Május 1.’’-kolhoz elnöknője és S.„ Ahmedov főpásztor. (Foto J. Kaplun.) Francia kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába Tovább folynak az árvízvédelmi munkák a Dunán és a Sión A Duna és a Sió Tolna me­gyei szakaszán tovább folynak az árvízvédelmi munkák. A Sió vize jégmentes, a Dunán azon­ban több helyen is újabb rob­bantásokat kellett végezni. Az emelkedő vízállás azonban to­vább veszélyeztet egyes terüle­teket s ezért az árvízvédelmi munkákat megfeszített erővel tovább folytatják. A veszélyez­tetett területeken, több helyen, kiköltöztették a lakosságot. A Duna és a Sió-szakaszon éjjel nappal erősíjtik a gátakat és új nyúlgátakat emelnek, hogy megakadályozzák a víz betöré­sét. Az árvízvédelmi munkákban az egész lakosság lelkesen részt vesz. Vasárnapra Szekszárdra érkezett a budapesti 34-es és 35-ös MTH intézet 250 tanu­lója, akik azonnal bekapcsolód­tak az árvízvédelmi munkákba. A ,250 tanuló vállvetve harcolt a növékvő ár ellen s hétfőn haj nalig dolgoztak megszakítás 'nélkül. A lelkes fiatalok közül is kitűnt Farkas István, a 34-es intézet DISZ titkára és Rácz Adolf, a 35-ös intézet tanulója. A megfeszített, hősies mun­kát mindenütt nagyszámú teher autó, dömper és egyéb gép se­gíti. Moszkva (TASZSZ). Vasár­nap francia kereskedelmi kül­döttség érkezett Moszkvába, élén P. Sebilleauval, a francia külügyminisztérium kereskedői mi szerződési osztályának he­lyettes vezetőjével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents