Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-11 / 61. szám
MM. MÁRCIUS 11. 1 ídiNÁI NAPLÓ „Teljesítsük az éves tervet..." Á Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak aktivaértekczlete Súlyosan elmaradt az 1955. évi terv teljesítésével a Tolna megyei Állami Építőipari Válla lat. Éves tervét mindössze 78,8 százalékra teljesítette. Az év végén kilenc fontos építkezés befejezésével maradt adós a népgazdaságnak. Üzemekkel, üzemrészekkel, melyekben már termelni kellene, lakásokkal, melyekbe már be kellett volna költözni a lakóknak. Az év folyamán átadott 25 építkezésből is csak 11 készült el határidőre, a többi 11-nél összesen 404 nappal lépték túl a határidőt. Nemcsak a termelési terv teljesítésével maradt adós a vállalat, hanem rendkívül rosszul is gazdálkodott. Túllépték a béralapot rendszerese» nagyarányú túllépés történi az önköltségnél, nem teljesítették a termelékenységi t orvét sem. A vállalat előtt álló ezévi feladatok sokkal nagyobbak a tavalyiaknál. Ezeket csak úgy tudja megoldani a vállalat, ha kiküszöbölik a múlt évi hibákat megjavítják a műszaki vezetést, a munkaszervezést, a dolgozók közti politikai nevelőmunkát. B célból hívták össze a hét elején a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében a vállalat műszaki vezetőit, élenjáró dolgozóit, szakszervezeti aktívái! Résztvett az aktivaértekez leien Ivancsik Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályvezetője, Hucker Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Megye; Tanácsának elnöke is. A hibák őszinte feltárása, a feladatok alapos megbeszélése jellemezte az értekezletet, mind a beszámolót, mind a hozzászólásokat. Ruppert Antal elvtárs, a vállalat igazgatója beszámolójában beszélt az objektív okokról. melyek akadályozták a terv teljesítést, arról, hogy a vállalat 1954 végén vált le a 73-as trösztről és olyan körülmények között kezdett a munkához, amikor sok feltétel — főkép gépek — hiányzott a tervek teljesítéséhez. Azonban a fő okok á vállalat munkájában keresendők. Igaz, hogy nem állt a vállalat rendelkezésére megfelelő mnnkáslétszám, de a meglévő munkaerővel sem gazdálkodtak jól. Az egy főre eső termelés tervét például csak 83,7 százalékra teljesítette a vállalat. As elmúlt évben 566 dolgozót vettek fel a vállalathoz, ugyanakkor 464-en léptek ki (közülük 147-en önkényesen). A dolgozók jobbára azért mentek el, mert nem találták meg számításukat a vállalatnál. Rossz volt a munkaidőkihasználás,, 64 000 improduktív munkaórát számoltak el az év folya mán áthelyezések, utazási idő, várakozási idő stb. miatt. Nagyrészt ebből következett a közel háromszázezer forintos bér-1 alaptúllépés. A vezetésnél megmutatkozó kapkodás, tervsze- rűtlenség eredményezte ezt. Az olyan munkás, aki nem tud folyamatosan dolgozni, ezért nem is tud keresni, igyekszik elhagyni munkahelyét. A hozzászólók többsége is e problémával foglalkozott. Máté János elvtárs, a vállalat legjobb kubikosbrigádjának Vezetője elmondta, hogy A múlt év decemberében a Tolnai Napló megbírálta a Dombóvári Vasipari KTSZ-t, hogy a szövetkezet vezetői — elsősorban Tihanyi Lajos párttitkár elvtárs — nem foglalkozik a munkaversennyel. Most, amikor a verseny táblán és a szövetkezet irodájában az április 4-i fejalánlásokat nézem, eszembe jut, hogy a cikk bírálata milyen nagy segítséget adott a verseny fellendítéséhez. Tihanyi elvtárs újságolja, — hogy az építő részleg kivételével a dolgozók fele már a második negyedévi tervén dolgozik. A? építőipari részleg lemaradása érthető, hiszen a februári hideg időjárás miatt sok volt a fagyszünet, de április 4-ret hazánk felszabadulásának évfordulójára ők is teljesítik tervüket. A munkaverseny élvonalában az ifjúmunkások haladnak. az új dolgozók nem ismerik a jó munkamódszereket, munkaszervezést, ezért nem tudnak megfelelő teljesítményt elérni, keresni. Többet kell foglalkozni oktatásukkal, nevelésükkel. Vörös László elvtárs, építésvezető azt vetette fel, hogy a gyakorló szakmunkások is csak azt várják, hogy leteljen a szerződésben kikötött idő és akkor másRuppli Péter és Pápai József ifjúmunkások bányagépszalagot gyártanak, normateljesítményük 181 százalék. Jó munkájukkal nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy bányászaink még több szenet tudjanak felszínre küldeni. Az idősebbek közt a 68 éves Nagy Sándor bácsi vezető, ő mint javító részlegi lakatos, 317 százalékot teljesít. Negyedévi tervét már februárban befejezte' • A 73 éves Zsilka Sándor esztergályos 143 százalékra teljesíti normáját. A fiatalok és az idősebb dolgozók versenye már eddig is szép sikereket hozott a Vasipari .KTSZ-ben és április 4-re még tetézni szeretnénk ezt a sikersorozatot — fejezi be a beszélgetést Tihanyi elvtárs. IFJ. EGRI PÉTER levelező. hova mennek, mert nem törődik senki sem oktatásukkal. A tapasztaltabb dolgozókból álló brigádok vegyenek be soraik kö zé fiatal dolgozókat is, tanítsák őket. Ruppert elvtárs elmondta beszámolójában, hogy a dolgozók, különböző problémáikkal, panaszaikkal rendszerint őt, vagy Rubágyi elvtársat a párttitkárt keresik fel, ez azért van, mert a művezetők, építésvezetők nem foglalkoznak nem intézkednek az ilyen dolgokban. Babos István kőműves, a szákma kiváló dolgozója elmondta, hogy az anyagszállításokra gyakran kell várni, ez okozza a sok állásidőt és el is kedvetleníti a dolgozókat. Hucker elvtárs az üzemi bizottság figyelmét hívta fel arra, hogy szigorúan őrködjék a kollektív szerződés betartásán, a dolgozók jogainak biztosításán, a dolgozók munkavédelmén. Ivancsik elvtárs rámutatott, hogy csak adminisztratív rendszabályok betartásával nem lehet megakadályozni a fluktuációt. A törzsgárda kialakításának alapvető feltétele nem csak a politikai nevelőmunka megjavítása, hanem a dolgozókról való gondoskodás is. Látogassanak el a vezetők gyakran a munkásszállásokra, beszélgessenek a dolgozókkal, orvosolják panaszaikat. A tervek teljesítését nagymér tékben akadályozta az építkezéseken meglévő laza munkafegyelem. A művezetők gyakran utólagosan igazolták — minden alapos indok nélkül — a mulasz tásokat, a rossz munkaszerve zés miatt sok a csellengő, nem dolgozó ember. Ilyen feltételek mellett nem lehet megszilárdítani a munkafegyelmet. A fegyelemlazítás azonban — mint Czank elvtárs mondta felszólalásában — más téren is a központtól indult ki, az igazolatlanul mulasztó Kovács technikus a vállalat volt főmérnökéről vette a rossz példát. Tűrhetetlen, hogy a vállalat évről évre ne teljesítse tervét, hogy drágán építsen, tűrhetetlen, hogy ilyen hibák állnak fenn a vállalatnál, az építkezéseken. — A dolgozóknak ez az álláspontja nyilvánult meg az aktivaértekezleten. Az, hogy e hibák kijavításával teljesítik ez, évi terveiket, az 1956-os év végére a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a tervüket teljesítő vállalatok sorába lép. Elfogadta az értekezlet a vállalat éves versenyfelajánlását, melyben a különböző tervmutatók túlteljesítését vállalták. Koreai vendégek a Paksi Konzervgyár bölcsődéjében Kellemes meglepetésben volt része az elmúlt napokban a Paksi Konzervgyár bölcsődéjének ,ahova Jtoreai vendégek látó_ gattak el. A konzervgyár megtekintése után a bölcsődébe is átjöttek, hogy a bölcsőde kis lakóit, azok életét, a bölcsőde berendezését is megismerjék. Barátságos mosollyal üdvözölték a kicsiket. A gyermekek is megilletődve figyelték a koreai bácsikat. Az egyik kis szöszi fiúcska el is sírta magát, de a finom csokoládé hamarosan megbékitette. A vendégek megnézték a bölcsőde különböző helyiségeit, különösen a játszószobában időztek el, ahol a nagy falfestmények tetszettek meg nékik. A falakon ugyanis egy- egy mesejelenet van illusztrálva. Ha ide idegen belép, szinte a mesék birodalmában érzi magát. A sok kis ágyacska, a szép tiszta szőnyeggel védett parkettás padló mind-mind nagyon tetszett a vendégeknek. Amikor már körüljárták a bölcsődét, pár szóval, búcsúzóul magyar nyelven ismertették hazájuk életét. Elmondták, hogy a háború befejezése után ott is megkezdték az építkező seket. Iskolák, kórházak, bölcsődék építésén is dolgoznak: A háború sok szenvedéssel járt, de most már szabadon él, épít népük és a koreai gyermekek is rövidesen olyan boldogok lesznek, mint a magyar gyermekek. Az egyik koreai vendég, aki már több éve hazánkban tanul, á következőket írta a látogatási könyvbe: „Megtekintettem a bölcsődét. Igen tiszta volt. Tudhatom ezzel is, hogy a magyar kormány milyen gondoskodást fordít a dolgozókra. Kívánok sok sikert a szocializmus építésében. Koreai ifjú vendég. Li Un Gu.” Felszabadulási verseny a Dombóvári Vasipari KTSZ-ben Ä Tolna megyei Téglagyári Egyesülés csatlakozása az Újlaki Téglagyár versenyfelhívásához A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói és vezetősége az Újlaki Téglagyár versenyfelhívása után rövid röp- gyűlésen megbeszélte e ver- ■ senykihívás jelentőségét, miután a rendkívülien kedvezőtlen időjárás következtében az egész téglaipar és ezen belül a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés is a tavaszi előkészületekkel és a regálozással lemaradt. Felmérve az időjárás megja- vulásával bekövetkező lehetőségeket, csatlakozunk az Újlaki Téglagyár felhívásához és vállaljuk, hogy negyedéves tervünket maradék nélkül teljesítjük, április 4-re 100.000 darab nyerstéglát adunk terven felül a népgazdaságnak, a föld-regá- lozási munkálatokat teljes egészében biztosítani fogjuk, az Egyesülés gyártelepeit kitakarítjuk és a műszaki feltételeket a zavartalan üzeminduláshoz teljes egészében biztosítani fogjuk. Április 4-e tiszteletére vállaljuk, hogy a gyártelepek között a párosversenyt megszervezzük és elindítjuk. Ugyanakkor április 4-re a Somogy megyei Téglagyári Egyesülést egész évre szóló párosversenyre hívjuk ki az alábbi feltételek mellett: í. Az éves nyersgyártási terv 102 százalékos teljesítése. 2. Az éves készáru termelési terv 101 százalékos teljesítése. 3. A tervezett 19 lyukú tégla gyártási tervének 100 százalékos teljesítése. 4. A betervezett önköltség 0.5 százalékos csökkentése. 5. A betervezett minőségi együttható 0.5 százalékos emelését vállaljuk éves viszonylatban! 6. Selejtcsökkentés terén a múlt évhez képest 0.5 százalékos selejtcsökkentést vállalunk éves viszonylatban. 7. Szénmegtakarítás terén a múlt évhez viszonyítva, 1000 darab téglánként 200.000 kalóriával csökkentjük a szénfelhasználást. 8. Művezetőinkkel, karbantartóinkkal az I. félévben technikai minimum vizsgát tetetünk le. 9. Az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjének átadását és átvételét az Egyesülésen belül megszervezzük és egy-egy kiváló eredményt elérő dolgozó munkamódszerét és életrajzát körözvény formájában a gyártelepek részére megküldjük. 10. Április 4-ig a gyártelepek brigádvezetőit felülvizsgáljuk, a meg nem felelőket leváltjuk, az újonnan beállítottakat és megfelelőket' állandó oktatásban részesítjük. E felajánlásainkat abban a szellemben tesszük meg, hogy a Téglagyári Egyesülés ebben az évben is éppúgy, mint az elmúlt évben maradék nélkül teljesíti, illetve túlteljesíti tervét. hogy népgazdaságunk lakás építési programjához megfelelő mennyiségű és minőségű építőanyaggal járuljon hozzá. VÁMI GYULA. igazgató GÓSZTONYI JÁNOS főmérnök HAJDÚ ISTVÁN párttitkár PALLA JÓZSEF üb. elnök. A műszaki fejlesztés feladatai a malomiparban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán Bulganyin elvtárs előadói beszédében az ipar műszaki fejlesztésével kapcsolatban megállapította, hogy; j,Az előző öt éves tervek idején az ipari termelés technikája nálunk sokat fejlődött. De ma már ez korántsem elegendő. A technika nem topoghat egyhelyben, szüntelenül haladnia kell. Rövid idő alatt csak az új technika széleskörű bevezetése révén emelhetjük jelentősen a munkatermelékenységet és növelhetjük a termelést.“ Malomipari szempontból ha zánk, illetőleg megyénkre vonatkozólag értékelve Bulganyin elvtárs megállapításait el kell ismernünk, hogy iparunk technikailag nem sokat fejlődött. A malomipar műszaki és technológiai fejlesztése túlnyomórészt csak a régi berendezések helyrehozására, javítására szorítkozott. Műszaki fejlesztési munkánk, ban kevés volt a forradalmi új, annak ellenére, hogy á Szovjetunió és egyéb külföldi tapasztalatok, valamint a szak irodalomból megismerhettük mindazokat a technikai és technológiai módszereket, amelyek az ipar fejlődését vannak hivatva biztosítani. Egyhelyben topogásunkat jellemzően bizonyítja a malomipar vezetőinek bulgáriai tanulmányútja. Bolgár elvtár. saink, bár fejletlenebb malom iparral rendelkeztek mint mi, ma már a Szovjetuniótól átvett tapasztalatok megvalósításával lényegesen megelőztek bennünket. így például Bulgáriában egy méter hen- gerhosszon 24 óránként 60—90 mázsa gabonát őrölnek meg. Ugyanakkor nálunk országos viszonylatban 25—30 mázsát. Bolgár elvtársaink a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva, az ismertetett eredményeket elsősorban a hengerek kerületi sebességének felemelésével, a szitafelületek jó kihasználásával érték el. Az említett kerületi sebesség felemelése ugyanazon gépi bérén dezés jobb kihasználását tette lehetővé. így például Bulgáriában egy vagon gabona őrléséhez 5 —6 fő, míg nálunk 9 fő szükséges. A megtett műszaki intézkedések további eredménye az energiafogyasztás csökkentése. Nálunk 100 kg gabona őrlésére eső energiafogyasztás 5 kilowattóra, ezzel szemben Bulgáriában 4 kilowattóra. Ha megyénkben a 4 kilowatt/mázsa fajlagos energia felhasználását elérnénk, ez magában mintegy 150 000 forint megtakarítást jelentene évenként. Műszáki fejlesztés terén igen jelentős a malmok pneumatikus rendszerre történő átépítése. A pneumatikus mai mok új korszakot nyitnak meg a belső szállításnál, aminek legjelentősebb eredménve a malomipari dolgozók egész, ségének megvédése. Azokban a malmokban, ahol a pneumatikus berendezést alkalmazzák, a por ismeretlen fogalom. A pneumatikus berendezések elkészítése, karbantartása lényegesen olcsóbb a mechanikus szállító eszközöknél. Az üzemzavarok pedig minimálisra csökkenthetők. Pártunk 1955. évi novemberi határozata is előírja a pneumatikus szállítások fokozottabb beveze tését. A malomipar fent vázolt helyzete megszabja számunkra megyei vonatkozásban is a tennivalókat. így Bátaszéken ez év első negyedében, míg Dunaföldváron, Tamásiban és a nagydorogi malmokban a harmadik negyedévben tér. veztük a henger kerületi sebesség emelését. Az utóbbi há rom malomnál a kerületi sebesség felemelését a miskolci István-malomnál elért eredmények műszaki értékelése után fogjuk megvalósítani, hogy az ott szerzett tapasztalatokat felhasználhassuk. A megyében pneumatikus malom beszerelése Bonyhá- don még ez évben megkezdődik. Az említett fő szempontokon kívül a malmok őrlési technológiájának felülvizsgála tával, annak állandó javításával emeljük a termelékenysé. get. A belső szállítások gépesítésének fokozásával, vagon kirakásnál és raktáron belüli mozgatásoknál, géplapátok alkalmazásával pedig a nehéz fizikai munkákat könnyűjük meg. Célunk a második ötéves terv folyamán az kell, hogy legyen, hogy úgy a technika, mint a technológia fejlesztése terén az eddigi lema. leadásainkat behozzuk. Mindezek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a malmok igazgatói, művezetői és dolgozói a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán elhangzott beszámolókat és határozatokat tanulmányozzák, azt saját területükön alkalmazzák, nem ijednek meg az újtól, a haladó technikától, felszámolják magukban a régi technikához való ragaszkodást. A haladó technika alkalmazását alaposan átgondolva, de feladva a túlzott óvatosságot, a kényelmességet, bátranrálépnek a haladás útjára. Szalai Árpád a Tolnamegyei Malomipari Egyesülés igazgatója Újabb segítség a sajátház építőknek A sajátházépítés elősegítésére az Építésügyi Minisztérium az elmúlt évben elkészítette számos különböző lakóház típusterveit és azokat a tanácsok segítségével, csak a nyomdai költségek megtérítéséért az építők rendelkezésére bocsátotta. A sajátházépítők egyik legnagyobb nehézsége a födémek és tetőszerkezetek faanyagának pótlása. Ennek a nehézségnek a leküzdésére az Építésügyi Minisztérium könnyen szállítható, az eddigieknél könnyebb súlyú vasbeton gerendákat'és egyszerű elemekből összeállítható vasbeton tetőszerkezeteket gyárt. Ezek a szerkezetek már az elmúlt években is — a TÜZÉP- telepeken — a sajátházépítők rendelkezésére álltak. A köny- nyen összeállítható vasbeton tetőszerkezet cserép vagy palafedésű tető részére használható. 1956-ban az Építésügyi Minisztérium további segítséget nyújt a sajátházépítőknek ázzál, hogy a megyei állami építőipari vállalatok a vasbeton födémgerendákat és tetőszerkezeteket saját telepükön az építők rendelkezésére bocsátják és vállalják ezeknék • — a lakosság körében még nem eléggé ismert — szerkezeteknek a helyszínreszállítását és szakszerű elhelyezését is. Az Építésügyi Minisztérium a megyei állami építőipari vállalatokat ellátta könnyű emelőgépekkel, hogy a vasbetonelemeket, födémeket és tetőszerkezeteket elhelyezzék és felállítsák. Ezeknek a gazdaságos és időálló szerkezeteknek . felhasználásához fontos: a sajátházépítők úgy építsék házaikat, hogy a falak egymástól való távolsága alkalmas legyen-a gerendák és tetőszerkezetek elhelyezésére. Ha a sajátházépítők a falak távolságát 3.60, vagy 4.10 méter, re tervezik .akkor módjuk van gazdaságos és jó szerkezetekkel építeni. A sajátházépítők részére készülő új lakóház típustervek is már ilyen mértékkel készülnek.
