Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

1956. MÁRCIUS 11. TOLNAI NAPLÓ 5, PART ÉS PARTÉPÍTÉS « Tanulmányozzuk az SZKP XX. kongresszusának anyagát — Tengelici jegyzetek — „Ami a tagjelölt felvételi ívből kimaradi“ című cikk margójára Az elmúlt hetekben Moszkva felé tekintett a világ valameny- nyi kommunistája, minden ön­tudatos dolgozója. Az SZKP XX. Kongresszusa a leninizmus tudományának mélyreható fé­nyénél vizsgálta meg a jelen­legi időszak konkrét eseményeit és jelenségeit, és ezek elemzése alapján tűzte ki a feladatokat nemcsak az SZKP és a szovjet nép elé, hanem felbecsülhetet­len útmutatást nyújtott vala­mennyi, s így a mi pártunk szá mára is. A kongresszus anyagai | nak tanulmányozása tehát elengedhetetlen párttagjaink számára. Bár még nem kezdődött meg a XX. Kongresszus szervezett tanulmányozása, éppen a fenti­ek figyelembevételével a tenge­lici pártbizottság hozzákezdett hogy ismertesse e nagyjelentő­ségű tanácskozás egyes részle­teit. Elsősorban azonban azt hatá. rozták el, hogy egy-egy végre hajtó bizottsági ülésen ma­guk ismerik meg részleteseb­ben egyes részeit. Különösen a béke megvédésé­vel kapcsolatos kérdések érdek lik a párttagokat és a pártonki. K vülieket. Jó tehát, ha először a vezetőség tagjai látnak tisztán ebben s úgy tudnak helyes fel világosítást is adni. Az érdeklődés már a tanács­kozás ideje alatt is megmutat­kozott. Erre az alábbi eset ta­lán a legjobb példa: Egyik este a tanácsháza előtt Gravencz Jó­zsef elvtárs, a községi pártbi­zottság titkára Sitkéi Lajos elv. társsal és néhány társával' be­szélgetett. A beszélgetés hosszú­ra nyúlt volna, de az elvtársak azzal vetettek véget neki, hogy sietnek, mert a rádióból a kong­resszusi hírek közlését meg akarják hallgatni. Örömmel hallgatták itt is, * hogy a XIX. Kongresszus óta eltelt időszakban a nemzet­közi élet alakulásának egyik legjelentősebb eredménye­ként a szocializmus 900 milli. ós tábora mellett létrejött azoknak az államoknak a cső portja, amelyek szintén ak­tívan küzdenek a háború ellen és e két államcsoport együtt a föld lakosságának többségét, mintegy másfélmilliárd embert foglal magába. Ezeket az orszá­gokat aktívan támogatják a kommunista pártok és a béke­mozgalom híveinek hatalmas tábora az agresszív katonai tömbök államaiban. Olyan politikai és társadalmi erő ez, amely — éberen őr­ködve a béke ügye fölött — ma már sikerrel tudja visz- szaverni a háborús kalando­rok agresszív próbálkozásait. Ebbe a harcba akarnak az eddigieknél még sikeresebben bekapcsolódni a tengeliciek is. A Petőfi Termelőszövetkezet­ben brigádgyűléseken ismer­tette Hruscsov elvtárs beszámo­lóját Harmath elvtárs, a párt- szervezet titkára. Még jobb munkára lelkesítette ez a tsz tagságát. Ez is hozzájárult, hogy megszületett a jelszó: ,Ez évben is országos első lesz be­gyűjtésben a tsz.“ S hogy ez nemcsak szó akar maradni, bizonyítja, hogy tmár eddig sertés és baromfi beadásuk háromnegyedévi a tojásbeadás félévi részét teljesítették, s a vágómarhá. ból majd az egészévit. A községi pártbizottság terve az, hogy a kongresszus anyagá­nak egy-egy részét az alapszer­vezetek is tűzzék vezetőségi ülésen napirendre megvilágí­tás végett, természetesen tanul Ságokat levonva belőle a helyi feladatok megoldására. Ezen kívül az MNDSZ asszonyaival a szociális vonatkozású kérdé­seket tárgyalják meg. Ez bi­zonyára még nagyobb lendüle­tet ad az utóbbi időben jól megindult szervezeti életük to- vábbjavításához. Kétségtelen, hogy a tengelici pártbizottság igyekezett a XX. Kongresszus hatalmas moz­gósító, lelkesítő erejét fel­használni. Az ismertetés a termelőszövet­kezetben sikerrel is járt. Ke­vesebb gondot fordítottak azon­ban arra, hogy az egyéni dolgo­zó parasztok körében is megfe­lelően ismertessék e nagyjelen­tőségű eseményt. A szovjet nép nagyszerű tettei és tapasztala­tai pedig a mi népünket is még jobb munkára lelkesítik, s ha ismerik, tanulmányozzák, ak­kor így lesz ez a tengelici egyé­nileg dolgozó parasztok köré­ben is. Egyébként az elmúlt esz tendőben ők is jól dolgoztak, hisz nekik is nagy részük van abban, hogy a község . begyűj­tésben első lett megyénkben tavaly. A kongresszus lelkesítő számadatai, eseményei őket is jobb munkára, még szebb ered. ményekre serkenthetik. A tavaly december 25-i számunkban cikket közöltünk „Ami a tagjelölifelvételi ív­ből kimaradt’’ címmel, amely a Fácánkerti Növényvédő Ál­lomás pártszervezetének fele­lősségével foglalkozott, mert Horváth Mihály kulákcseme- tét javasolta tagjelöltnek. A cikk reális tényeken alapult. A sióagárdi tanácselnök alá­írásával és a tanács bélyegző­jével igazolta, hogy Horváth szülei a felszabadulás előtt 34 holdon gazdálkodtak, az egész faluban köztudomású, hogy Horváth szülei évről-évre el­lene szegülnek a népköztársa­ság törvényeinek: nekik van mindig a legnagyobb beadási és adófizetési hátralékuk. Je­lenleg 40 mázsa búzaértékkel tartoznak. Amikor a begyűjtési megbízott a hároméves hát­ralékot követelte tőle, ember­telen módon megtámadta — jelenleg az érte kapott jól megérdemelt börtönbüntetését tölti. Az egész falu ismeri és tudja, hogy a megkülönbözte­tő „mérges” jelző embertelen modora miatt maradt rajta. A tanácsnál lévő birtokívekből világosan kitűnik, hogy 1952- ben is 24 hold föld (benne egy hold szőlő) volt a nevén mint­egy 370 aranykorona értékben. Azt is tudja róla mindenki, hogy régebben hogyan élőskö­dőit a nyári időszakra felfo­gadott gyerekek munkájából. Mindezzel pedig nyilván nem a dolgozó paraszt, hanem a kulák jelzőre szolgáltak rá — Horváth Mihály szülei. Ez eddig rendjén is lenne: tiszta kép. Ám a cikk megje­lenése után elindult egy rek­lamáló-áradat. — Reklamált maga Horváth, reklamált ne­vében Magyar Ferenc, a Nö­vényvédő Állomás párttitkára és égre-földre bizonygatták Horváthék becsületes dolgozó paraszt mivoltát. — Ha nem hiszik — mondták — itt a dokument. — A legnagyobb meglepetésre Horváth való­ban elő is szedett a zsebéből egy dokumentot> hogy szülei nem kulákok, hanem „becsü­letes” dolgozó parasztok, mert 13 holdon gazdálkodnak. — A dokument aláírója ugyanaz a sióagárdi tanácselnök, Tös- magi Gábor ,aki a járási párt- bizottságnak azt igazolta, — hogy Horváth szülei kulákok. De ez még nem is volt elég, mert Horváth még a községi párttitkár, Bosnyák elvtárs­nőnek az aláírásával is fel­mutatott egy igazolást, arról, hogy szülei nem kulákok, ha­nem középparasztok. Hogyan juthatott hozzá Hor váth ilyen papírokhoz? A község vezetőinek megalku­vása miatt. Amikor a JB ki­vizsgálta az ügyetj minden további nélkül papíron is iga­zolták Horváth Józsefek ku- lákmivoltát, de amikor a ku- lákcsemete ment hozzájuk — hát, ugy-e azt sem lehet meg­sérteni, mert nem jó, ha az embernek haragosa van — neki is minden további nélkül kiadták az igazolást. Felelős­ségüket súlyosbítja, hogy tud­ták, milyen célra kéri az iga­zolást a kulákfi és mint kom­munistáknak tudniok kell, hogy a kulák kulák marad akkor is, ha közben másra íratta földjét és a párt erejét ásnánk alá, ha osztályidegen elemeket engednénk beférkőz­ni a pártba. Nagyon sok mú­lik ilyen esetekben a községi vezetők felelősségén, akiknek ismerniök kell községük lakos ságát. A sióagárdi párttag ve­zetők ennek ellenére lehetővé tették volna felelőtlenségük­kel, hogy egy kulákcsemete bekerüljön a pártba. B. F. Bírálatunk után a Sárközi Állami Gazdaságban A január 29-i számunkban cikket közöltünk a Sárközi Állami Gazdaság vezetőségválasztó taggyűléséről „A kommunisták felelősség- érzete’’ címmel. A cikk a taggyűlés nyomán feltárt egy sor olyan hiányosságot, amelyek gátolják a jövedelmező gazdálkodást, leleplezte az osztályidegenek és a velük összepaktáló vezetők tevékenységét, amellyel megkárosítot­ták a nép vagyonát. Ezeknek a hiányosságok­nak jelentős részét az egyik harcos kommunis­ta, Jámbori László elvtárs tárta fel. A cikk nyomán a gazdaság vezetősége bi­zottságot küldött ki az üzemegységekbe a cikk­ben feltárt hiányosságok ellenőrzésére és, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Ez nyilván helyes volt, de a brigádnak tagja volt Magyar fő- agronóinus (aki azóta már „elkerült” a gazdaság­ból) aki maga is ludas volt abban, hogy a hiá­nyosságok megtörténhettek és a ráfizetés a gazdaságban elsősorban az ő hanyag munkájá­ból származott. így aztán akadt mindjárt pár­tolója is Hága László üzemégységvezetőnek és az osztályidegen Bátor Kálmán brigádvezetőnek. Nem azt kezdték boncolgatni, hogy milyen fe­lelősség terheli a bűnös vezetőket, hanem azt, hogy hogyan lehet megtorolni Jámbori elv­társat ,aki bátorkodott felhívni a figyelmet a hibákra. Ki is sütötték, hogy Jámbori László maga is követett el szabálytalanságot, mert egy vagy két alkalommal az üzemegység területén lakó egyéni gazdák lovaira patkót vert, hozott anyagból, így hát milyen jogon bírálta meg a vezetőket? Kétségtelen, hogy ez sem tartozik a szabályok betartásához, de a vezetők erről tudtak és nem figyelmeztették Jámbori elv­társat. A vizsgálóbizottságban már-már olyan hangokat kezdtek pengetni, hogy a bírálót, Jámbori elvtársat kell felelősségre vonni, nem pedig azokat a gondatlan vezetőket, akiknek semmi keresnivalójuk sincs ilyen felelősségtel­jes beosztásban. Először támogatta nézetüket az állami gazdaságok megyei központja is. A pártvezetőség természetesen a leghatáro­zottabban tiltakozott ez ellen, azt mondta: „Ez nem más, mint az alulról jövő bírálatnak a legdurvább módon való elfojtása.’’ Végül is azokat vonták felelősségre, akik méltán megérdemelték a büntetést: Hága László üzemegységvezetőt és Bátor Kálmán brigádvezetőt elbocsátották a gazdaságból. Természetesen nem hunyt szemet a párt­vezetőség Jámbori elvtárs hibái felett sem. Ve­zetőségi ülésen figyelmeztették mulasztásaira és mivel a hiba még csak kezdeti volt, Jámbori elvtárs visszatért a helyes útra. Azóta is be­csületesen dolgozik és mint kommunista is igyekszik megállni minden tekintetben a helyét. A mi DISZ-szervezetünk 60 tagból tevődik össze. A 60 tag közül mindössze 2 férfi DISZ- tagunk van, a többi mind asz- szony és leány. Már ebből is lehet következtetni arra, hogy nincs könnyű feladata a veze­tőségnek. Nem azért, mert „sok­kal több baj van a lányokkal," hanem azért, mert a lányoknak kevesebb a szabadidejük. Vár rájuk az otthoni munka, tanul- niok kell, főzni, s a takarítás­tól is alaposan ki kell venni részüket, mivel a lányok édes- anyjai szintén üzemünkben dől goznak. Az asszonyok feladatá­ról nem is beszélek, mert azt úgy is tudja mindenki, hogy nem könnyű. Mindezek ellenére nem panaszkodhatunk rájuk, hogy nem végzik el azokat a fel adatokat, amelyekkel megbíz­zuk őket. Persze már a megbí­zatásokat úgy válogatjuk meg, hogy ezek ne gátolják, hanem inkább elősegítsék a családi har mónia megteremtését. és meg­szilárdítását. Megcáfolhatatlan az a tény, hogy a DISZ-titkár egyedül a legnagyobb erőfeszítése mellett is képtelen jó munkát végezni. Ahhoz, hogy eredményeket tud­junk elérni és hogy DISZ-szer­vezetünk megfeleljen a köve­telményeknek, elsősorban a ve­zetőség minden egyes tagjának kell ellátni a feladatát, reszort, ján belül. De be kell kapcsolód­ni minden egyes tagnak is a munkába, ehhez hosszú, türel­mes, áldozatkész munkára van szükség. 0 Tolnai Selvemnvár DiSZ-szervezetének élele céljuk, hogy a fiatalok megis­merjék és megtanulják munka­körüket. Üzemünkben újonnan lettek átszervezve a DISZ-csoportok. Ezen a téren nálunk is van hiá­nyosság, sok türelmes és oda­adó munkára van szükség a vezetőség részéről, hogy a DISZ csoportvezetők ne csak a bélye. gek kiosztásával foglalkozza­nak és a gyűlések szervezésé­vel, hanem foglalkozzanak a hozzájuk beosztott fiatalok problémáival és nevelésével is. Lehet, hogy hihetetlenül hang­zik, de nekünk sok problémánk és feladatunk van a sport te­rén. Fiataljaink az úszás kivé­telével, nem kedvelik a sportot, most pedig tervbe vettük, hogy megalakítunk egy tornászcso­portot és ennek meg is kell tör­ténni. Felvilágosító munkát végzünk, s felhívjuk a fiatalok figyelmét a sportolás szépségei­re. Nem utolsó sorban köszön­hetjük eddigi eredményeinket pártszervezetünknek, gyárve­zetőségünknek, szakszervezet vezetőségének, akik minden tá­mogatást megadnak ahhoz, hogy a DISZ-szervezet jó mun­kát tudjon végezni. Megbecsü­lik a fiatalok munkáját, ami sokat ér, mert így a DISZ fia­talok bátrabbak kezdeményező seikben. s tervünk megvalósí­tása biztosítva lesz. Thész Mária DTSZ titkár Tolnai Selyemfonó Kulturális vonalon negyed­éves munkatervet készítünk, a tervet az igények és lehetősé­gekhez mérten készítjük el. Van két tánccsoportunk 2x6 fő­vel, van színjátszócsoportunk, habár itt sok nehézségünk van, mivel mindössze két férfi DJSZ tagunk van, de igyekszünk a jelenetek kiválasztásában a meglévő szereplőkhöz igazod­ni. Vannak jó szavalóink, szóló énekesünk. Az egyik a tavalyi „Ifjúsági seregszemlén“ a me­gye egyik legjobb szólóénekes címet érte el. Persze azért a töb bi tag sem marad sokkal le, amit bizonyít a három hónap­pal ezelőtt megrendezett nagy­operett estünk. Nagy tömeget mozgósítottunk meg minden év ben megrendezendő selyem- bálra is. Erre az alkalomra a termeket az üzem jellegzetes, ségével díszítjük. Ez minden évben nagy esemény, ami sek társadalmi munkát vesz igény­be. Kultúrtermünk, olvasóter­münk majdnem minden este hangos annak ellenére, hogy nagyon kevés fiatal dolgozik üzemünkben. Vasárnaponként klubdélutánokat tartunk, amit. általában egybekötünk egy- egy természettudományi és szakmai előadással. Vannak esetek, mikor megkérünk egy idősebb elvtársat, hogy mesél­jen a fiataloknak régi munkás, mozgalmi tevékenységéről. Ezeknek az előadásoknak meg­tartása után társasjátékot ját­szanak, vagy lemezeket hallgat­nak, kinek, mihez van kedve. Akinek van kedve, láncolhat, mert ilyenkor bent van az üzemi zenekar is, akik a másik teremben játszanak, tehát a tán colók nem zavarják az olvasó­kat, akik esetleg'könyvet vesz­nek ki a könyvtárból és olvasni akarnak, mivel egy jól felsze­relt könyvtárunk is van. Eze­ket a helyiségeket ízlésesen rendeztük be, ami kielégíti a fiatalok igényét. Az oktatási év eleién másod­éves Petőfi iskola indult be 13 hallgatóval. Eddig három le­morzsolódás volt. Két hallgató lemorzsolódását vezetőségünk engedélyezte, mivel in fokuk el­fogadható volt. A harmadik hallgató kérésével a vezetőség nem értett egyet. Többszöri foglalkozással sem értünk el eredményt, így őt a tanfolyam, ról kizártuk. Helyettük újabb három hallgató jelentkezett, így a Petőfi iskolánk elég jól halad 18 fővel. Előadónk egy pedagógus, akinek köszönhető, hogy a hallgatók megjelennek, mivel előadásai érdekesek a hallgatók részére. Mindent el­követ azért, hogy a tudása leg­javát adhassa át, de persze sok a tennivalónk még a hallgatók aktivitása terén. Egyénileg foglalkozik a veze­tőség a vezetőségi gyűlésen ho­zott határozat alapján azokkal a hallgatókkal, akik passzívak és nem kapcsolódnak be a munkába. Nem feledkeztünk meg a szakmai képzettség emelésének biztosításáról sem. Beindult egy szakmunkásképző tanfolyam 20 fővel, s ebből 13 DISZ-tag. A tagkönyvkiosztó taggyűlésen 2 brigád alakult a Zó ja és a Pe­tőfi. Ezek versenyben vannak egymással, de a budapesti Duna Selyemfonalelőkészítőgyár két brigádjával is, az Ifi és a Sarló Kalapáccsal. A taggyűlés óta egy brigád alakult a kiszerelők nél, ahol nem tudtunk brigádot alakítani, ott párosversenyt in­dítottunk be. >A versehy ál­landó figyelemmel való kíséré­se és ellenőrzése megvan a ve­zetőség részéről. Persze az élen. járók népszerűsítése sem ma­radhat el. Brigádok és párosver senyek jutalmazásáról sem fe­ledkezett meg a vállalat vezető­sége. Még januárban beindult a szakma legjobb ifjúmunkása címért való versengés. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy DISZ fiatalja­ink valóban a termelés élhar­cosai legyenek. Sok tenniva­lónk van a minőség és az anyag takarékosság megjavítása terén. Ezért munkatervünket általá­ban úgy készítjük el, ahogy azt az üzem keresztmetszete meg­kívánja. A Központi Vezetőség határozata értelmében, ami a technika fejlesztéséről szól, üzemünk műszaki vezetősége feldolgozta a tervfeladatokat. Műszaki vezetőség által kidol­gozott feladattervet áttanulmá. nyoztuk és megjelöltük azokat a feladatokat, amelyek végre­hajtása DISZ fiataljaink fel­adata lesz. Vállaltuk, hogy a kétciklusos gubófőzés kísérletezéséhez 2 DISZ fiatallal foglalkozunk, akik ezt a kísérletet el fogják végezni és a betanulás után munkamódszerüket átadják a többi főzőnek. Elősegítjük a fűzőknél a technológiai előírá­sok betartását. Ismertetjük a főzőkkel ennek fontosságát. Csomózóknál ugyanúgy elősegít jük a technológiai előírások betartását <#-; ennek érdekében foglalkozunk az ott dolgozó DISZ fiatalokkal. Ugyanezt kí­vánjuk biztosítani a trámázó és organzinsodró teremben is. Szakmai tanfolyamoknak az a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents