Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

195« MÁRCIUS 9. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Több gondot a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre — A tolnai tag- és tagjelöltfelvételi munka tapasztalataiból — A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata után a Tolnai Községi Pártbizottság is egyik legfontosabb feladatának tartotta a pártszervezetek számszerű és minőségi erősíté­sét, a párttagság eszmei és po­litikai színvonalának nagyobb mérvű emelését. E GONDOSKODÁS NYOMÁN javult meg például a Tolnai Textilgyár pártszervezetében is a pártépítés egyik igen fontos része a tag- és tagjelöltfelvétel. Ezt úgy érték el, amint Szauter Mihály elvtárs. a pártszervezet titkára elmondotta, hogy a párt vezetőség tagjai között eloszT tották azokat az élenjáró mun­kásokat, akikkel foglalkozva, nevelve erősíthetik a pártszer­vezetet. A textilgyári alapszervezet nagy gondot fordít arra is, hogy a tagjelöltnek felvett elvtársa­kat megfelélően kioktassák nemcsak jogaikról, hanem köte­lességeikről is. Ennek érdeké­ben ismertették számukra első­sorban a szervezeti szabályza­tot. Megmagyarázták nekik, mint például Pachlina Rezső elvtársnak, aki a DlSZ-szerve- zet vezetőségi tagja, hogy a tag- jelöltségi idő az arra szolgál, hogy ezidő alatt megfelelően megismerje pártunk szervezeti szabályzatát, pártunk politiká­ját, s ennek- szellemében dol­gozzon. A felvett tagjelöltek ennél az alapszervezetnél rend­szeresen pártmunkát kapnak, hogy bekapcsolódva a pártpoli­tikai munkába, a tagjelöltségi idő leteltével valóban érde­mesek legyenek a megtisztelő párttagsági címre. így volt ez Németh Ádámné esetében is. A pártszervezet, mi után a termelőmunkában jó munkát végezve tagjelöltnek vették fel, megbízták a könyv­tár-mozgalom rendbehozásával. Ennek a pártmegbízatásnak megfelelően eleget is tett Né­meth elvtársnő, s most sokkal többen használják fel a köny­vek adta művelődési lehetősé­geket, mint azelőtt. Hasonló jó eredményekről szá­molhatnak be a Selyemgyári és •a Sertéstenyésztő Vállalat párt- szervezetében is a tag- és tag­jelöltfelvétel területén. E JÖ EREDMÉNYEK MELLETT azonban mégis vannak hiá­nyosságok a községi pártbizott­ság olyanirányú munkájában, hogy e legfontosabb pártépítési feladat területén, különösen az alapszervezetnél és a termelő- szövetkezetben, még nem értek el megfelelő eredményeket. Az igaz, hogy Tolna község jelen­tős iparral rendelkezvén, a pártbizottságnak különösen nagy segítséget kell adnia az ipari üzemek pártszervezetei, nek. Ez azonban nem mentesítheti őket attól, hogy az igen jelentős dolgozó parasztság körében mű. ködő alapszervezetnek is az eddiginél több gyakorlati se­gítséget adjanak. Ha megnézzük a községi alap szervezet összetételét, már eb­ből is látszik a közvetlen fel­adat. A több mint, 200 párttag­ból álló alapszervezetben alig néhány dolgozó paraszt kommu nista van. Már pedig a Köz­ponti Vezetőség 1955 júniusi határozatában megszabott fel adatokat maradéktalanul végre hajtaríi Tolnán is csak úgy tud­ják, ha az élenjáró dolgozó pa­rasztok köréből mind több tag­ja lesz az alapszervezetnek. Ezekre a kommunista dolgozó parasztokra lehet igazán szá­mítani a kettős feladat; egy­részt a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, másrészt ezzel együtt a mező- gazdasági termelés további fel­lendítése területén. GYAKORLATI SEGÍTSÉGRE van ebben a nagy munkában szükségük az alapszervezet ve­zetőinek. Milyen területre ter­jedjen ki ez a gyakorlati se­gítség? Arra, hogy például a tag- és tagjelöltfelvételi mun­ka erősítését elsősorban a párt­vezetőség tagjai kollektív mun­kának tekintsék. Az alapszervi pártvezetőség mérje fel a köz­ség adta lehetőségeket, s osszák meg maguk között a feladato­kat. Csak ezután lehet eredmé. nyesen bevonni ebbe a munká­ba a pártcsoport bizalmiakat és a legjobb kommunista aktívá­kat. Egy másik hiányosság, amely nek sürgős kiküszöbölésével az alapszervezet tömegkapcsolata növekedhet, s amely előre vi­heti a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítását is: minden erővel, minden alkalmat meg­ragadni, hogy közelebb kerülje, nek a dolgozó parasztokhoz. Egy példát erre is. A községi pártbizottság már több alkalom mai felhívta az alapszervezet vezetőinek figyelmét, hogy rend szeresen látogassák a gazda­kört. Igen nagy jelentősége van ennek, hiszen itt szemé­lyesen találkozhatnak a dolgo­zó parasztokkal, akik el is vár­ják ezt. Erre legjobb példa Szauter elvtárs esete, akit örömmel fogadtak a gazdakör megalakulásakor, de utána, amikor kétszer-háromszor nem ment el közéjük, már számon kérték tőle. E KÉT PÉLDA IS BIZONYÍTJA, hogy egyrészt a pártbizottság, másrészt az alapszervezetek is igyekeznek a Központi Vezető­ség határozatainak szellemében dolgozni. Másrészt azonban mutatja munkájuk gyengesé­geit is. Ez pedig az, hogy az üzemi pártszervezetek segítése mellett az eddigieknél többet kell törődniök a termelőszö­vetkezeti, illetve a községi alap szervezet munkájával is. Ez az alapja, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatáro­zat, tehát országos és tolnai ügy érdekében is, az eddiginél sok­kal többet tehessenek. ÁPRILIS 4-RE KÉSZÜLNEK A Dombóvári Malomban Az elmúlt napokban a Dombóvári Malom dolgozói lel­keshangú röpgyűléseken tették meg felajánlásaikat április 4-e, hazánk felszabadulásának 11. évfordulója méltó megün­neplésére. A röpgyűléseken a dolgozóknak több mint fele egyéni és konkrét versenyfelajánlást tett. Ezek értéke 11 770 forintot tesz ki. ígéretet tettek a dolgozók arra is, hogy vállalásaikat március 30-ig, vagy ez előtt teljesítik. • A vállalások közül ki kell emelni Zi^mbori Károly elv­társ főgépész brigádjának vállalását, melyben ötezer forint értékű anyag megtakarítását tűzték ki feladatul. Garamvári István és Borka István karbantartó asztalosok 1500 forint érté­kű anyagmegtakarítást vállaltak; Az egyéni versenyfelajánlásokhoz csatlakoztak az admi­nisztratív dolgozók is, aljik a többihez hasonlóan, forintban is kiértékelhető felajánlást tettek. Petréczy Kálmán Megyeri Lajos igazgató üb. elnök A Tolnai Selyemfonógyárban A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói éves vállalásukon belül külön versenyfelajánlást tettek április 4-re. A fonoda dolgozói, felszabadulásunk ünnepéig 226 kilogramm gubót takarítanak. meg, melyből 930 négyzetméter selyemszövetet lehet gyártani. A cérnázó dolgozói pedig az importanyag h'ulladékcsökkentésével 21.5 kilogramm cérna-megtakarítást érnek el, ebből a megtakarított cérnából 323 négyzetméter selyemszövetet lehet szőni. A fonoda és cérnázó dolgozói által vállalt megtakarítás értéke 55 000 forint. A felajánlások sikeres teljesítése érdekében hozzáláttak a gyárban a dolgozók szakképzettségének emeléséhez is. Nemrég indult 20 részvevővel egy fonodái „kiváló dolgozó“ tanfolyam, 14 részvevő pedig egy cérnázói „kiváló dolgozó“ tanfolyam. Indítottak ezenkívül egy szakmunkásképző tan­folyamot is 20 fővel. A fonodái és cérnázói fiatalok közt be­indították a „Szakma legjobb ifjúmunkása“ címért folyó versenyt. Az üzemben március 15-től április 4-ig felszabadulási műszakot tartanak. Energetikai óriás születik a teniszei folyón í. Ssslam—Zade, a krassnojarsski visier őmű építkezés vesetőjének nyilatkozata A sűrű erdővel benőtt mere­dek sziklák között, ahol a bő­vizű Jeniszej hömpölyög, heli­kopter lebeg a levegőben, majd óvatosan a jégre ereszkedik. — Üzemanyaggal telt hordókat hozott, hogy zavartalanul foly­tathassák a fúrási munkákat. Még nem is olyan régen így lát. tálc el szükséges anyagokkal a felépítendő krasznojarszki vizi­erőmű kutatói. A légi szállítá­son kívül nem is lehetett más megoldásra gondolni, mert kö­röskörül magas hegy és a tajga Vja el az odavezető utat. — Most, amikor a féli fagy ke­ményre edzette a Jeniszej víz­tükrét, a folyó jegén tehergép­kocsik közlekednek. A kutatások — mondja Isz- lam-Zade, az építkezés vezetője —, még tavaly nyáron elkez­dődtek, s egyidejűleg foly­tak a folyón és a folyóparton. Végülis a Kraszno- jarszktól 40 kilométerre észak­ra eső Sumiba falu körzetére esett a szakemberek választása. Ez a vidék felel meg leginkább gátépítésre és vizierőmű létesí­tésére. A Jeniszej itt erősen összeszűkült a sziklák köpött és gránitlapok bélelik a folyó­medret. Ez a kemény talaj el­bírja majd a roppant hidrotech­nikai létesítményt. Az SZKP XX. kongresszusá­nak irányelvei rámutatnak ar­ra, hogy a Jeniszejen építendő krasznojarszki vizierőmű tel­jesítménye azonos lesz az An- garán épülő bratszki vizierő- műével. Miután a vizierőművet bekapcsolják a hatodik ötéves tervben megvalósuló középszi­bériai energetikai rendszerbe, a felismerhetetlenségig megválto­zik Krasznojarszk határterület gazdasági élete. A krasznojarszki vizierőmű 3 millió 200 ezer kilowatt ener­giát szolgáltat és túlszárnyalja a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek együttes teljesít­ményét. Több tízmillió köbméter föl­det kell majd megmozgatni, s ezenkívül hatmillió köbméter kemény gránitsziklát kell ki­emelni. Az építők körülbelül 8 millió köbméter betont építe­nek majd be a vizierőmű épü­letébe. A krasznojarszki Vizi­erőmű gátja majdnem 1 kilomé­ter hosszú és többemeletnyi ma­gas lesz. A krasznojarszki vizi­erőmű a világi egyik legmaga­sabb hidrotechnikai létesítmé­nyének ígérkezik. Ily roppant méretű gát segítségével több — mint 100 miliárd köbméteres, majdnem 400 kilométer hosszú vízgyüjlőmedence létesíthető. Ezt a létesítményt azonban mégsem nevezhetjük tenger­nek, mert a Jeniszej magas partja nem engedi majd a vizet szétterülni. A krasznojarszki vizierőmű- höz fogják gyártani elsőízben a Szovjetunióban a 300.000 kilo- wattos hidroagregátorokat. Eze­ket a gépóriásokat a novoszi- birszki Szibelektroaparat gyár, valamint a leningrádi Sztálin Fémárugyár és az Elektroszila gyár tervezi és gyártja. Renge­teg tudományos kutatóintézet tanulmányozza a jeniszeji ener­getikai óriás építkezésével kap­csolatos problémákat. Az . építkezés körzetében mindjobban megélénkül az élet. A krasznojarszki, a .teni­szei és a bugacsi állomásokra naponta érkeznek építőanyag­gal és gépekkel megrakott var gonok. Ide jönnek a kahovkai, a mingecsauri, a gorkiji, az irkutszki és a kujbisevi vízi­erőművek tapasztalt építői is. Már megkezdték az autó- és traktorszínek építését. A közel­jövőben megkezdik a betongyár építését, amely elkészülte után útépítésre állít elő betont. 400 ezer négyzetméter lakóterületet étkezdéket, iskolákat, klubot és egyéb kulturális jóléti intéz­ményt kell felépíteni, kavics- és homokbányát kell megnyitni. Kőzúzdákat, famegmunkáló kombinátot kell üzembe helyez­ni. Kibővítik a krasznojarszki építőanyaggyártó vállalatokat. Nagy munka vár a műút és vasútépítőkre. Ahhoz, hogy az építkezést zavartalanul ellát­hassák szükséges anyagokkal, tovább kell fejleszteni a büga- csi, jeniszeji és a zlobinói vas- i r,om ásókat, s a Jeniszej — mindkét partján új vasútvona­lakat kell építeni, összesen 105 kilométer vasútvonal vár meg­építésre, jónéhány híd kell a Jeniszej mellékfolyójára, a Mana-folyóra. Szeretnénk még néhány szót szólni a krasznojarszki vas­utasokról, akik már eddig is nagy segítségünkre voltak. — Ä szállítás dolgozói mindig kése­delem nélkül juttatják el. hoz­zánk a gépküldeményeket. ]Y| ozdul a tavasz. A folde- ken már elolvadt a hó, sak néhol maradt egy-egy fe­lér folt hírmondónak a télből, ák tövében, vagy' kerítések szaki árnyékában, Langyos, avaszodást sejttető szelek szik ;asztják a sáros földeket, me­gken itt-ott egész tavakat te- emtett a hóolvadás, a határ nég jobbára néptelen, de már mberek bukkannak fel erre is, ,rra is, ásós, lapátos emberek, kik a vizek levezetésében fog- alatoskodnak. Akárcsak, néhány nappal ez- lőtt a szemlén, a nagydorogi épállomáson most is glédában llnak a traktorok, egytől-egyig ijavítva, munkát’o készen. A raktorosok ilyenkor mintha 3kön ülnének. Még a nagy tél lején, a zord időben, amikor a jgyos szél rosszindulatúan ka- arta a havat az emberek arcá- a, nyakába, jó foglalkozás Volt gépjavítás, jó volt bent, a mű- elvekben. de ilyenkor, amikor lár megérinti őket a tavasz le- elete, úgy érzik magukat a •aktorosok, mintha gúzsba len­ének kötve. Nem csoda. Aki legszerette ezt a mozgalmas, ikszor viszonttagságos, de szén letet; aki megszokta a szabad irmészetet, a széles mezőt, a ) levegőt — nehezen győzi tű­semmel a négy fal között — lárciusban, amikor már párát igéd a föld. Bodó István Tmvassvárás A fiatal nagydorogi traktoro­sok életében talán ez a legiz­galmasabb tavaszvárás. Soha nem néztek még ennyi várako­zással, ennyi lelkesedéssel és ennyi szorongással az indulás elé, mint most. Legszívesebben azonnal traktorra ülnének s mennének a földekre, ki a sza­badba, megmutatni, mire képes a fiatalság, a Vörös Csillag ifjú sági brigád. Lelkesedtek, fogad, koztak, s fogadásukat állni akarják. Versenyre hívták a megye minden ifjúsági brigád­ját, s nem szeretnének szégyent vallani. Älig várakozniok kell, míg megérik az idő a szántás- e. meglátogatják munka- területüket, terepszemlét tar­tanak a termelőszövetkezetek földjein, megnézik hol vannak tócsák, hol leheí majd legelő­ször nekiéngedi az ekét, elmen­nek a termelőszövetkezetek — közgyűléseire, meghallgatják, hogyan terveznek ott, hogy ők is ahhoz igazíthassák menet­tervüket. 1VT őst sokan szabadságon vannak. A téli gépjaví­tás már befejeződött, a munka a földeken még nem kezdődött meg, ez tehát erre a legalkal­masabb idő. Akik pedig bent vannak a gépállomáson, előre dolgoznak, vizsgálgatják, javít­gatják a nyári munkagépeket. Az egyik műhelyben, mely­nek ablakán ferdén esik be a délelőtti napsugár, Kun Pista, a DISZ-titkár és Bősz Miska egy • nfutö kocsi javításán bíbe­lődnek éppen, kicsit beleizzad­nak a munkába, mert a „cug- ról” nehezen lehet lecsavarni -’•át. Miska még neki Is vetkőzik, annyira kimelegedett már, bár a műhelyben éppen nincs hőség. Meg is jegyzi Tal­pas István, az éppen ott járó főgépész. — Maga megfázik, miért nem öltözik fel — s közben rossza- lóan csóválja fejét, mert az idősebb, tapasztaltabb emberek szeretik, ha a fiatalok energi­kusan, lelkésedéssel dolgoznak, de a meggondolatlanságot, a könnyelmű virtuskodást nem nézik jó szemmel, s igyekeznek ilyenkor lehűteni a nekibuzdult ifjúságot. — Nem fázom ér. — legyint Miska, de azért, amikor sikerül lecsavarnia az anyát, mégis ma­gára ölti a vattázott kabátot. — Ez az új főgépész — mondja Kun Pista, egy pilla­natra feltekintve a munkából érti a dolgát. Ott van minde­nütt'. Nem is volt hiba a gépja. vitással, ment minden a maga rendjén. 4 E* z a bajuszos .szikár férfi, aki a szakmai képzés ve­zetője. megígérte. hogy a fiata­lokkal külön is foglalkozik. — Ennek az a jelentése, hogy ál­landóan figyelemmel kíséri munkájukat, segít nekik, ahol szükséges, ugyanakkor megal­kuvás nélkül megkövetel min­dent, ami a traktorosnak köte­lessége. Míg a főgépészről és egyebek­ről beszélgetünk, kettővel töb­ben leszünk. Egy szemüveges szőke fiú. Kövecses Jóska, ép­pen visszahozta a megtüzesített, még vörösen izzó „cúgot’’, s megnézi, helyére lehet-e illesz­teni. Megáll mellettünk egy mosolygó, kerekarcú legény is. — Ö a DISZ kultúrfelelőse, Zugor Jancsi — mint az utób­bira Kun Pista, ö is most sze­relt le az ősszel. — Maga innen vonult be? — kérdezem Zugor Jancsit. — Innen és a leszerelés után, az ősszel, azonnal visszajöttem és nyomban traktorra is ültem. Talán egyetlen gépállomáson sincs ilyen mozgalmas kultúr­áiét, mint Nagydorogon. — A DISZ-nek saját zenekara van, minden vasárnap este házi-bált rendeznek, melyen a termelő- szövetkezet ifjúsága is megjele­nik. Itt vannak minden este s úgy érzik, otthonukká vált a gépállomás. Amióta mindez megvan, amióta szórakozhatnak és művelődhetnek — mondja Rácz elvtársnő, a gépállomás párttitkára, aki színdarabot ta­nít a színjátszóknak — sokkal lelkesebbek a munkában is. — Segítjük a fiatalokat, hogy eredményes legyen a munká­juk — jegyzi meg Takács Ist­ván elvtárs, a gépállomás igaz­gatója — b:ztosítunk számukra mindent, ami ehhez szükséges, de annak ellenében szép mun­kát várunk tőlük. Reméljük, nem kell majd csalatkoznunk, örvendetes, hogy a fiatalok között most az idén, sokkal több önálló vezető lesz, mint tavaly. G zép számmal vannak itt, Nagydorogon, akik az ősszel szereltek le. Évekkel ez­előtt innen vonultak be kato­nai szolgálatra, s miután ka­tonaidejüket kitöltötték, vissza­jöttek. Szeretik a szakmát és nem hagyják el. Zugor Jancsi meséli, hogy katonakorában, amikor meglátott egy traktort a mezőn ,nyomban odament szem ügyrevenni, megfogni egy-egy alkatrészét, vagy. beszélgetni a vezetővel s ilyenkor _ annyira vágyott vissza a gépállomásra, hogy ki sem tudja mondani. Ilyenek ezek a fiatalok. Leg­többjük már komoly, meglett férfi, de lelkesedésükben, traktoros élet szeretetében min­dig ifjak maradnak. Türelmet­lenkednek, már a szabadba vágynak, dolgozni, hajtaná őket az ifjú ember tettvágya, de még várniok kell, bár nem sokáig, mert egyre jobban éb­red a tavasz, s a földeken nem­sokára ismét felbúgnak a trak­torok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents