Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-09 / 59. szám
Világ pr túrjai egyesüljetek! TOL nai ft m Egyetemi Könyvtár- PÉCS >1.0 AZ M XIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR mr A MAI SZÁMBAN: A holland sajtó N. A. Bulganyin és D. Eisenhower üzenetváltásáról (2. o.) — Kisipari szövetkezeteink a mérlegzáró közgyűlések előtt (2. o.) — Több gondot a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre (3. o.) — Tavaszvárás (3. o.) — Középiskolások (4. o.) J MEGYEI PA'RTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 9. Alkalmazzuk bátran a fejlett módszereket TAVASZI MUNKÁK KÜSZÖBÉN Verseny a több termésért Nem kis feladat az, amelyet a Központi Vezetőség júniusi határozata alapján a mezőgazdaságban meg kell valósítani. A növénytermesztés, az állattenyésztés hozamainak a növelése, valamennyi termelőszövetkezet, állami gazdaság, gépállomás és egyéni gazda érdeke és kötelessége. Még szebb eredményeket csak úgy lehet elérni, ha bátran alkalmazzuk a fejlett módszereket, ha senki nem idegenkedik az újtól, amely talán ismeretlen még, de azok kipróbálásával, állandó tökéletesítésével soha nem tapasztalt eredményeket lehet elérni. Ezeket a fejlett módszereket alkalmazni kell a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt, melynek eredménye minden eset ben az, hogy több mázsa búza, burgonya, kukorica terem egy holdon, több liter tej, több mázsa vaj, hús és egyéb kerül valamennyi dolgozó asztalára. A földterületben és taglétszámban szinte naponta gyarapodó termelőszövetkezeteink mindinkább alkalmazzák a keresztsoros, a négyzetes vetést, de próbálkoznak a mesterséges borjúneveléssel és s^ép eredményeket érn?k el az egyedi takarmányozással. a többszöri fejőssel. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai például az elmúlt gazdasági évben 110 holdon vetettek kukoricát, amelyből 80 hold négyzetes vetés volt. A kukorica-terület ke- resztbe-hosszába történő gépi művelése megkönnyítette a tagság munkáját. A négyzetes vetés értékét nemcsak abban kell keresni, hogy a kukorica-termesztés kevesebb kézi munkát igényel, hanem abban is, hogy lényegesen »nagyobb termést ad a soros vetésű kukoricánál. Az Alkotmány Tsz 80 hold négyzetes vetésű kukoricája átlag 25 mázsa, míg a 30 hold, sorosvetésű kukorica csak 20 mázsa átlagtermést adott. Ebben a tsz-ben keresztsorosan vetették a múlt évben például 30 holdon az őszi árpát is. Erről a területről holdanként 19.60 mázsa átlagtermést értek el. míg a 24 holdas sorosvetésű áma csak 17.50 mázsa átlagtermést adott. A paksi járás több termelő- szövetkezetében sajnos az a tapasztalat, hogy nem akarják négyzetesen vetni a kukoricát. A németkéri S ág vári Termelő - szövetkezet tagjai tavaly sem vetettek négyzetesen. Az idén 120 hold kukoricavetés tervük van, amelyen teljes' egészében sorosan akarják vetni a kukoricát. Ez a helvzet a bikácsi Petőfi, a paksi Ui.Élet, a ma- docsai Teazság Termelőszövetkezetekben is. aho1 nem terveztek négyzetes kukorica vetést. De ugyanez mondható el a medinai Béke Termelőszövetkezetről is, ahol annak ellenére, hogy tavaly az egész területen négyzetesen vetették a kukoricát, az idén pedig hallani sem akarnak róla. Ugylátszik, ezeknek a termelőszövetkezeteknek nem érdekük, hogy több kukoricájuk teremjen, több sertést tudjanak hizlalni, több pénzt oszthassanak munkaegységre, úgylátszik nem gondolnak arra, hogy a sorosvetésű kukorica megművelése sok munkaerőt követel. Ha az elsoroltakat mind számba vennék, akkor könnyen találhatnának lehetősé get arra, hogy vessenek négyzetesen kukoricát. A varsádi gép állomás körzete tsz-einél összesen 600 holdon fogja négyzetesen vetni a kukoricát. A négyzetes vetésre kisebb a lehetőség az egyéni paraszt- gazdaságokban, ahol a keskeny parcellán csaknem megvalósíthatatlan. Próbálkozások, kezdeményezések mégis vannak. Szakály, Gyönk és megyénk több községének dolgozó parasztjai határozták el, hogy ha pár holdon is, de alkalmazzák az új módszert. A kukoricatermesztés legújabb módszere a gödöllői iker. soros termesztési mód. Ez az új módszer a gyakorlatban nagyobb területen ebben az évben kerül először kipróbálásra, amely lehetővé teszi a kézi mun ka teljes kikapcsolását. A gödöllői ikersoros kukorica termesztési módszert megyénk állami gazdaságaiban körülbelül 800—900 holdon próbálják meg. Az állami gazdaságokon kívúJ több termelőszövetkezet, így a fácánkerti Vörös Hajnal, a Kö- lesd-borjádi Haladás, a tamási Vörös Szikra, a kistormási Dózsa, a gyönki Vörös Csillag Tsz-ek vetnek 1—2 holdas területen kísérletképpen ikerso- rcs kukoricát. Az új módszerek közé tartozik *a vegyszeres gyomirtás is, amelynek, hatalmas jelentősége abban rejlik; hogy a gyomokat elpüsztítva, a kalászosoknál ma gasabb terméseredményt lehet elérni. Sok termelőszövetkezetben azért húzódoznak a vegyszeres gyomirtás alkalmazásától, mert nem találják kifizetődőnek, pedig ha figyelembe veszik, hogy alkalmazása után holdanként két mázsával is ma. gasabb termést lehet elérni, akkor nagyon is megéri, mert egy mázsa holdankénti átlagos terméstöbbletnél már megtérül a kiadás. A fácánkerti Növényvédő Állomás, eddig többezer hold kalászos vegyszeres gyomirtására kötött szerződést. Az aparhanti Felszabadulás Tsz tagsága például 100, a zombai Vörös Csillag Tsz tagjai 43 holdon végeztetnek vegyszeres gyomirtást. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is lehet és alkalmazzák is a fejlett módsze reket. Több termelőszövetkeze, tünkben és valamennyi állami gazdaságunkban bevezették az eevedi takarmányozást és a jóltejelő teheneknél a háromszori fejést. A gyakorlat bebizonyította. hogy alkalmazásuké kai lehet kimagasló eredményt elérni. Az állami gazdaságok és kísérleti gazdaságok sikerrel végzik a mesterséges borjúnevelést. Ennek előnyéről mindenki' hallott, olvasott máj;. Sajnos, termelőszövetkezeteink nem igen próbálkoznak a mesterséges borjú neveléssel, bár adottságuk meg van hozzá, csak komolyan kellene foglalkozni a megvalósítás gondolatával. Például a Kölesd-borjádi Haladás, a kistormási Dózsa, á gvön- ki Vörös Csillag, a dunaföldvári Alkotmány, a dunaköm- lődi Szabadság, á paksi Vörös Sugár és még több termelőszövetkezetben megvan a mesterséges borjúnevelés előfeltételé, csak énpen nem kezdik el. Az elmondottak csak egy pár módszer a sok közül, amelyek alkalmazásával a termelőszöveí kezetekben és állami gazdaságokban egyaránt még szebb eredményeket lehet elérni, amelyekkel győzelemre lehet vinni a Központi Vezetőség Ha. tározatát. A Kajmádi Állami Gazdaságban megtartott 1956. évi tervismertető értekezleten a gazdaság dolgozói versenyvállalást tettek. A termelési értekezletet megelőzően a gazdaság vezetősége, pártszervezete és szakszer, vezete röpgyűlésen vitatták meg a dolgcizók egyes csoport-» jaival éves tervüket. Növénytermelés vonalán a következőket vállalják: Őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, zab, kukorica, cukorrépa, olajlen, kerti dohány, fajtaborsó és takarmány borsó, összesen több mint 1500 hold területen magasabb termésátlagot érnek el. Búzánál például holdanként egy mázsa többtermést vállal tak, amelynek összértéke mintegy 98 000 forint. Kukoricából egy, cukorrépából 10, takarmányborsóból és fajtaborsóból 2—2 mázsa holdanElőttünk a falu határának térképe, egyenes és kanyargós vonalak tömkelegével összeszabdalva. Nagy összefüggő területek csak a legelők, a többi mind apróbb, nagyobb parcella. — Meglehetősen nehéz a munkánk — magyaráz Si- monovits elvtárs mezőgazdász — a gépi munkát sem tudjuk kellően kihasználni, mert szerte-széjjel vannak a földjeink. Egy 30, meg két 10 holdon felüli darabon kívül, a többi mind 1—2000 öles terület. — Akkor sokat kellett ko- csikázni a trágyahordásnál — szólunk megértőén. — Nem éppen, mert a trágya még idebent van. Nálunk tudniillik az volt a helyzet, hogy a takarmányt kellett előbb rendbetenni — siet a magyarázattal ^Almádi Sándor könyvelő és Fóris János. — Be kellett hordanunk mindent, — mondották, — mert a végén már mást is „segített’’ a kénti többletter'mést vállaltak a gazdaság dolgozói, amelynek összértéke több mint 373 000 forint. Állattenyésztés vonalán: Sertés szaporulati tervüket, amely 1212 darab, 200 darabbal túlteljesítik, amelynek értéke mintegy 64 000 forint. Vállalták továbbá, hogy 860 darab hízósertésüknél darabonként 5 kg-ot ráhizlalnak. Hízómarhánál darabonként 30 kg ráhizlalást vállaltak. Az állattenyésztés többletvállalási értéke 175 440 forint. Gépesítés vonalán: A traktorosok vállalták 5 százalékos üzemanyagmegtakarí. tás mellett éves tervüket 120 százalékra teljesítik. A gépműhely szerelői felaján lották az aratás, cséplés és a betakarítás ideje alatt a gépeket a legjobban karbantartani, hordásban. Sok kukoricaszárunk volt, a szánkók mindig ott voltak elfoglalva. Annyit viszont elértünk, hogy a takarmányozásnál nem jövünk zavarba. Mindenféle etetniva- lónak még megvan a fele. — Ez rendben' is volna^ de mi lesz a trágyázással? — Azzal sem lesz fennakadás — bizakodnak, mert már szerződést kötöttünk a gépállomással, vontatóval jönnek segítségünkre, 2400 mázsa trágyát kell kihordani, ebből 2000-et a gépállomás, 400-at pedig a mi fogataink szállítanak ki. — Csak az a kérdés, ráérnek-e trágyát hordáni, mikor egyéb teendők is vannak. Vízlevezetés, vagy ha hiányzik vetés, az őszi pótlása ... — Ha hiányzik. De nekünk nem hiányzik -r~ vág közbe Fóris János brigádvezető. — Mi az ősszel az utolsó darab földig elvetettük, amit kellett. Eddig nincs kárunk, a földjeink olyan helyen fekhogy a munkából kiesés ne legyen. A kombájnosok a tervezett 180 hold terület aratása helyett 200 hold learatását vállalták, vállalva továbbá, hogy a megengedett 3 százalékos szemveszteséget 1.5 százalékra csökkentik. A párt és a szakszervezet vál. lalja, hogy a tavaszi munkák beindulásakor ifjúsági munka- ésapatokat szervez. A szakszervezet a gazdaság vezetői által értékelt versenyvállalások ered. ményeit a gazdaság dolgozói előtt tudatosítja, a jó eredményt elért dolgozókat pedig népszerűsíti. Osztermayer János igazgató Lengyel Józsefné párttitkár Gyulai István üb. elnök szenek, ahová a víz nem ér, így talán ezután sem lesz. — Nekünk most az abrakot, meg lucernát kell termelni, hogy legyen takarmány. — És a kukorica? — kérdésünkre gyorsan jön a válasz. — Reméljük, több lesz, — mint tavaly, bár a terület ugyanakkora. A múlt évben saját vetőmagunk volt, az idén vetésre hibrid vetőmag kerül, amit úgy cserélünk és 14 holdat négyzetesen vetünk. — Úgy látszik itt a takarmánynövények a kedvencek, mert a kenyérgabonáról keveset beszélnek. — Pedig gondoskodunk mi arról is,, — válaszolja Simo- novits elvtárs. — Tavaly is völt, meg ebben az évben is 50 hold vegyszeres gyomirtásra van szerződésünk. Múlt évi tapasztalatok alapján beszélek és mondhatom, nagyon jó volt, ahol vegyszeres gyomirtást végeztek, ott nem volt gaz. Bátran ajánlom mindenkinek. T Előkészületek Bátaszéken A tavaszi munkákat megelőző készülődések szerte a megyében lelkesen folynak, így van ez Bátaszéken is, de a község vezetői és dolgozói még jobban akarnak dolgozni. Gazdagyűléseken beszélik meg a vízlevezetési és egyéb teendőket. Nemrég elhatározták, hogy a jobb termés elérése érdekében az utolsó szem trágyát is kihordják a földekre. Éppen ezért trágyázási hetet indítottak. Már 157 udvarból ki- hordták a trágyát, de még vissza van 120. Minden lehetőséggel élnek. Herniányi agronómus felhívta a község dolgozóinak figyelmét, akinek van sertéstrágyája, de földje, vagy trágyázni való területe nincs, adják at a trágyát azoknak, akiknek kevés van, mert az jól felhasználható fejtrágyázással a nitrogén pótlására. E felszólításnak az lett az eredménye, hogy máris sokan tettek ilyen felajánlást és a munka még lelkesebben folyik. Elvégeztük a priacsiráztatást Ludas András elvtárs, a teveli Alkotmány Termelő- szövetkezet tagja szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról írt, hogy alig várják már azt a napot, amikor megkezdhetik kint a határban a munkát. Ennek érdekében már jó előre gondoskodtunk — írja —, hogy mire elérkezik ez a nap, fel legyünk készülve. A gazdasági felszereléseket, szerszámokat szépen kijavítottuk, a vetőmagokat szelek- toroztuk, 13 mázsa tavaszi árpa és 30 mázsa zab tisztítva várja a vetőgépet. Valameny- nyi koratavasszal vetésre kerülő növényünknél elvégeztük a próbacsíráztatást. Gondoltunk arra is, hogy te rületünkön fokozzuk a talajerő visszapótlását. A téli trágyát az utolsó szemig kihord, tűk. Eddig mintegy 250 kocsi trágyát hordtunk ki szarvasba. Rádióhallgatás után... A paksi járásban csoportosan hallgatták meg az elmúlt hét szombatján Erdei Ferenc elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettesének rádióbeszédét, amelyet a legfontosabb tavaszi munkákról mondott. A paksi járás 17 termelő- szövetkezetében 374 tag, 14 községében pedig 1121 gazda hallgatta végig a rádióbeszédet. A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet 70 tagja, a dunaföldvári és paksi gazdák közül több mint 300- an hallgatták végig. A rádióbeszéd után a tsz-tagok és egyéni gazdák elhatározták, hogy a hallottak alapján kezdik és végzik a tavaszi munkát. Versenyre hívjuk a csibrákiakat Lassan elolvad a hó a határban és a magasabb fekvésű homokos területeken rövid időn belül megkezdődhet a tavaszi munka. Fontos, hogy a munka megkezdésére ne csak a gépállomások és termelőszövetkezetek, hanem az állami gazdaságok is a legtökíletesebben felkészüljenek. Megyéink 12 állami gazdaságában befejeződtek a szemlék, amelyek eredményéről Németh Béla elvtárs az Állami Gazdaságok Igazgatóságának agronómusa a következőket mondotta: „A szemlék s órán megállapítottuk, hogy hét állami gazdaság kifogástalanul felkészült, négy állami gazdaságban jó és közepes a felkészülés, egy állami gazdaságban (Alsópél) a munkagépek és traktorok rossz javítása miatt a felkészülést. nem fogadtuk el. Különösen szép eredményeket értek el^ amelyért dicséret illeti, a biritóiak. A Biritói Állami Gazdaságban az elmúlt évben gyenge volt a javítás minősége. Éppen ezért meglepő az idei jó felkészülésük. Dicséret illeti jó javításáért az Alsóleperdi Állami Gazdaság szilfási üzemegységét, ahol a javítás minősége ellen nem volt kifogás.’’ Mi^ a kurdi Dózsa Népe Termelőszövetkezet tagjai versenyre hívjuk a csibráki Viharsarok Termelőszövetkezet tagjait az alábbi szempontók alapján: 1. A vetőmag tisztítását és csíráztatását (búza, zab, borsó) március 10-ig elvégeztük. 2. A trágyázást, trágyahordást március 15-ig befejezzük. 3. Április 1-ig elvetjük koratavaszi növényeinket. 4. A növényápolást jó minőségben határidő előtt elvégezzük-. 5. A termelési tervben előirányzott termésátlagot 10 százalékkal növeljük. A tervben tervezett átlag: búza 10.50, őszi árpa 11.50, rostkender 28, cukorrépa 150, kukorica 30 mázsa. 6. Három százalékkal csökkentjük a malacelhullást. 7. A munkacsapatok kialakítását, az állat- tenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt március 10-ig elvégezzük. BANIZS GYULA ARNOLD SÁNDOR párttitkár tsz elnök RAGÁN DEZSŐ tsz. könyvelő. Felkészült a tavaszra as őcsényi I V a Ssoeialismus Felé Tss Állami gazdaságainkban befejeződtek a szemlék
